Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

eszakmagyarorszAg Kedd, 1960. JűHm ' Hruscsov elvtárs beszéde az OSZSZSZK pedagógusainak kongresszusán Lapunk vasárnapi szántában közöl­jük Hruscsov elvtárs beszédének kül­politikai részét, amelyben vázolta Kuba függetlenségi harcát, elítélve az amerikai agressziót, valamint be­számolt sikeres ausztriai útjáról. Mai számunkban közöljük beszédének to­vábbi részét, amelyben méltatja a szovjet közoktatás eredményeit. Kedves elvtársak! Távoli útról hazatérve nagyon kel­lemes és örömteli ismét a csodálatos szovjet környezetben, mégpedig olyan nagyszerű hallgatóság előtt állni, mint amilyen az önök kongresszusa. Ausztriában és sok más országban, ahol jártunk, sok kérdést tettek fel nekem országunk életéről. Ismertet­nem kellett azokat az elveket, ame­lyeket a szovjet nép életében szem előtt tart. ismertetnem kellett orszá­gunknak a kommunizmus építésében elért sikereit, azokat a nagy változá­sokat, amelyek hazánk földjén a •szovjethatalom éveiben mentek vég­be. KI kellett elégíteni egyesek ér­deklődését, mások kíváncsiságát, el kellett oszlatni megint mások kéte­lyeit. El kell ismernem, hogy életünkről beszélni kedves fog­lalatosság, mivel a mi oldalun­kon van az igazság, megcáfolhatatlan tények igazolják, meggyőző példák mutatják a szovjet­ország gigászi fejlődését, felemelke­dését a nyomorból és írástudatlan­tóéból az új életbe, a kulturális és tudományos alkotás magaslataihoz. Különösen kellemes beszélni orszá­gunk kommunista építésének sikerei­ről. Valahányszor a fejlődésünket -jellemző számadatokat idézi az em­ber, látja, milyen lenyűgöző hatással vannak ezek a kapitalista országok dolgozóira, milyen öröm ég a sze- • műkben. És valóban, elvtársak, a mi 11 gyünk igen jól halad. Sikeresen tel­jesítjük a hétéves terv második évé­nek tervét, mindegyik népgazdasági ág fölfelé tör. fokozódik a népjólét. Ilyen tájékozott hallgatóság előtt, amilyen a pedagógus kongresszus, természetesen felesleges részletesen időzni azoknál a mutatószámoknál, amelyek gazdasági fejlődésünket Jel­lemzik. Mivel azonban országunk ismét el­haladt egy fonto6 mérföldkő mellett — befejezte a hétéves terv második évének első félévét — és az állami statisztikai szervek összegeztek az eU végzett munka eredményeit, szeret­nék néhány számadatot ismertetni. A szocialista ipar dolgozói sikere­sen teljesítették a terv határidő előtti teljesítésére tett vállalásaikat. Az Ipari termelés féléves tervét négy százalékkal túlteljesítet­tük. Az ipari termelés a múlt év első feléhez képest több mint tíz százalékka1, vagyis értékben kifejezve maidnem 10 mil’iárd rubellel eme!k'“tétt. Az iparban és az épitőinarban túl­teljesítették a munkntcrm''lókenység emelésének tervét és az önköltség- csökkentési tervet is. Számottevő eredményekről számol­hatnak be a mezőgazda-ág riolpotéi: túlteljesítették a tavaszi vetési ter­vet. A mezőgazdasági vetésterület (ősziek és tavasziak) 202.9 mPlió hek­tár volt. szemben a tavalyi 196.3 mil­lió hektárral. Az időjárási viszonyok a területei: nnev részén kedveznek a növények fejlődésének, a terméskilá­tások jók. A kolhozok és szovhoztík szarvas- marhaállománya 6.3 millióval (ezen belül a tehénállomány 2 millióval), a sertésállomány 4 és fél millióval nö­vekedett.. A kolhozok és szovhozok hústermelése 19 százalékkal, az ál­lami húsfelvásárlás 17 százalékkal emelkedett. Az anyagi termelésbe és a kultu­rális építésbe fektetett beruházások összege 13 százalékkal nőtt. Az új lakóházak építése 21 százalékkal, az iskolaépítkezés 30 százalékkal emel­kedett. Túlteljesítették a klílkereskedelml áruforgalmi tervet. A lakosságnak eladott árumennyiség kilenc száza­lékkal növekedett. Az első félév végére már mintegy 20 millió munkást és alkalmazottat állítottak át a hét- és a hatórás mun­kanapra. az év végére pedig, mint tudják, minden munkás és alkalma­zott rövidebb munkaidőre tér-át. ipítőmunka programját, éppen ezért t londoskodott az iskola és az élet kap- j solatának megerősítéséről, a nép- I 'ktatás további fejlesztéséről. i A pártnak e téren kitűzött céljait íz egész nép helyeselte. Ezeket tör­vénybe iktattuk. Az iskola átszervezésében az a leg- óntosabb, hogy az oktatást" összekapcsoljuk a közhasznú termelőmunkával és ] behatóbbá tesszük az iskola ne- vclőmunkáját. \ kommunizmus győzelméért vívott harc megköveteli, hogy a szovjet em- aer sokoldalúan és harmonikusan fej- ődjék. Ehhez pedig nem elég elsajá- iítani a természetről, a technikáról, i társadalomról szóló tudományos is- nereteket, hanem tudni kell gyakor- atilag felhasználni ezeket az ismere­teket. közvetlen munkával kell részt /enni a kommunizmus építésében. Nekünk nem elég az ismeretek pusz- !a elsajátítása, hanem mélységes íszmei meggyőződéssé kell változ­tatni a tudást, olyan meggyőződéssé, ímely erőteljes érzelmeket szül. a nép Javára véghezvitt cselekedetek­ben testesül meg. A társadalom átalakításának ha­talmas feladatai kiterjedt isme­reteket. ezermester-kezet és for­ró Szivet kívánnak az ifjúságtól. A közhasznú murika szere tete. a kommunizmus iránti végtelen oda­adás: a legszentebb törvény mind­azok számára, akiknek osztályrészéül jutott az idősebb nemzedék forra­dalmi ügye folytatásának és befejezé­sének boldogító feladata. Az oktatás, bár igen fontos és elsőrendű része, de mégiscsak része az iskola, a tanító munkájának. Egy­magában nem elegendő. Ha a tanulók nem szoknak hozzá a közhasznú munkához, az oktatás nem biztosít­hatja a morálisan szilárd, kommu­nista lelkületű és erkölcsű új ember nevelését. Ez az erkölcs munkában, tettekben, magatartásban alakul ki. A mi fiatalságunk életvidám és szorgalmas ifjúság. Amikor az em­ber tőkésországok életével ismer» kedilf, mindannyiszor meggyőződ­het róla. mennyire tisztább erkölcsű a mi ifjúságunk, mennyire tágabb a látóköre, milyen világosan látja esz­ményeit, az élet értelmét és célját. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az életben még folyik az új erkölcs harca a múlt csökevényei- vel. amelyek szívósan ellenállnak és tartják magukat. Az élet iskoláját ki nem járt fiatalok egv részénél még előfordul a fizikai munkával szem­ben a könnyelműség, sőt megvetés, élősködésl hajlam^ előfordul a nihi­lizmus és az eszmehytelenség. Ha pe­dig még mindig vannak ilgen jelen­ségek, mindenekelőtt azért vannak, mert az iskola, a Komszomol. a párt- szervezetek nevelőmunkájában sú­lyos fogyatékosságok fordulnak elő. Az iskola, a család, a Komszomol, általában a közvélemény nevelő ha­tása rendkívül erős. Ha ezt az erőt hozzáértően és okosan egyesítjük és egy'célra irányítjuk, alkalmas rá. hogy yégleg és visszavonhatatlanul eltüntesse a negativ jelenségeket az ifjú nemzedék életéből. A szocializ­musból a kommunizmusba való át­menet idejében valóban hatalmas társadalmi jelentőségre tesz szert a pedagógus nevelő tevékenysége. Hallottam, hogy kongresszusukon sok érdekes megállapítás hangzott el az iskolarendszer átszervezéséről. Igaz ugyan, hogy még csak az első lépések történtek meg. A dolog, amelybe belevágtunk, nagy és bonyo­lult. Kezdeményező erőt, alkotó szemléletet, sok szeretetet követel. De az aratás gazdag les2. Ezzel összefüggésben elmondanék néhány gondolatot. Mostanában a munka különböző formái az iskolai élet szerves elemeivé válnak. Mind­nyájunknak örömére szolgál, hogy a tanulók sokféle munkabrigádban, tangazdaságban, gyárban, kolhozban, szovhozban dolgoznak. Jó dolog az, hogy a diákok közhasznú termékeket állítanak elő. De a tanulók munkája nemcsak önmagáért, nemcsak és nem is első­sorban a termelt áruk miatt fontos. Az a legfontosabb, hogy helyesen és sokoldalúan hasz­náljuk fel az üzemi foglalkozá­sokat a közhasznú munka sze- retetének ápolására az ifjúság körében. Az iskola tegye a diákokat képessé arra, hogy közösen dolgozzanak, te­hát végeredményben arra, hogy kom­munista módon tudjanak élni és dol­Emlékeznek-e rá, mit mondott V. I. Lenin a kommunista munkáról még 1920-ban? Hangoztatta, hogy ez önkéntes iftunka, normán kívüli A Síiovjclunió lakossága több mint 214 millió A dolgozók jólétének szakadatlan növekedése, az egészségvédelem és az orvcei ellátás javulása eredménye­képpen a Szovjetunióban továbbra is magas a népszaporulat és világ- viszonylatban legalacsonyabb a halálozási arányszám. önöknek nyilván érdekes lesz meg­tudniuk, hogy a Szovjetunió lakossá­gának száma 1960. július 1-én előze­tes adatok szerint már 214 millió 400 ezer volt Mint látják, elvtársak, a Szovjet­unió dolgozói a múlt félévben újabb eredményeket érteik el a hétéves terv teljesítésében, a gazdaság és a kultú­ra fejlesztésében, a szovjet emberok jólétének fokozásában. Természete­sen nem szabad beérnünk az elért eredményekkel, figyelmünket azok­nak a komoly fogyatékosságoknak le­küzdésére kell összpontosítanunk, amelyek még sok vállalat és épít­kezés munkájában, sok kolhozban és szovhozban, kulturális intézménynél, közműveknél éa szervezetűknél elő­fordulnak. A népünk életében végbement ha­talmas változások a legszorosabban összefüggnek a kulturális forradalom sikereivel. Ez megnyitotta az utat a tehetségek előtt, akiknek a nép. mint Vlagyimir Iljics Lenin mondotta, ki­meríthetetlen forrása. A szovjet em- . bér képzelt, művelt lett. Ily módon tevékenyen elsajátíthatja az új tech­nikát. a tudományt meggyorsíthatja az ország termelőerőinek fejlődését. A szovjet Iskola szerepe a kulturált.* forradalomban Világszerte ismerték a szovjet tu­domány, technika, művészet nagy­szerű eredményei. Mindezek a kultu­rális forradalom gyümölcsei. E forra­dalom frontja hatalmas, de benne talán a legfőbb, vezető szerep illeti meg iskoláinkat. Büszkén beszélünk a szovjet iskola sikereiről. Amikor a Szovjetunió fel­bocsátotta a mindenség ismeretlen messzeségeibe az első mesterséges holdakat, ez izgalommal és örömmel töltötte el az emberek millióit világ­szerte, . arra késztette őket, hogy újsze­rűén értékeljék országunkat, a szovjet nagy munka­Szovjetunlónak. hogy hallatlan ütemben fejlessze a tudományt és a technikát. Igen, van Ilyen gyorsító. És nem is titok — ez a szocializmus, amely győ­zedelmeskedett országunkban. A leg­messzebbre tekintő külföldi megfi­gyelők nagyra becsülik olyan vívmá­nyainkat. mint az általános és ingye­nes oktatás, az írástudatlanság meg­szüntetése. az Ifjú nemzedék rendsze­res oktatása és más szocialista vív­mányaink. Valóban, a forradalom óta hazánk­ban példátlan mértékben bővült a népoktatási hálózat. 0 A városokban majdnem ötszörösére, faluhelyen pe­dig 127-szeresére emelkedetta h' ' nyolcosztályos iskolák száma. A kö­zépiskolák száma városban tízszere­sére, falun 181-szeresére növekedett. Ma már a legtávolabbi vidéke­ken sincs egyetlen falusi kerület sem, amelyben ne lenne leg­alább egy középiskola. A pedagógusok minden országban az értelmiség egyik legnépesebb réte­gét alkotják. De különösen jelentős szerepük van a nevelőknek nálunk, ahol új, igazságos, a természet és tár­sadalom fejlődéstörvényei mély isme­retén alapuló rendszert teremtettünk szabad dolgozók szocialista országá­Sok tárgyilagos megfigyelő próbált akkor magyarázatot találni, kutatta azt a gyorsítót, amely lehetővé teszi A szovjet pedagógusok helytállása A szovjet pedagógusok már a szov­jethatalom első éveitől fo.jva szoro­san és elszakíthatatlanul összekötöt­ték sorsukat a kommunista párttal, a párt céljaival és eszményeivel, gya­korlati tevékenységével. A néptanító a párt fő támasza a nép műveléséért vívott harcban, a párt legközelebbi segítőtársa az új ember forradalmi szellemben, kommunista öntudatra való nevelésében. A párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány hálásan megköszöni minden szovjet pedagógusnak sze­rény, nehéz, de valóban nagy és ne­mes munkáját. Jelenleg két történelmi feladatot oldunk meg: a kommunizmus anyagi­műszaki alapjának megteremtését és az új ember nevelését. Ez tulajdon­képpen egységes folyamat. Ha ugyan­is lemaradunk a szovjet emberek ne­velésével és oktatásával, szükségkép­pen lelassul a kommunizmus építé­sének egész munkája. A párt és a kormány, amikor fel­vázolta az általános kommunista egészséges szervezet szükséglete Je­lentkezik. Nos, ilyen munkára kel! képeznünk gyermekeinket. Ifjúsá­gunkat! en a fiatalnak, *t a társadalomban amikor az én Nyinocskám leérettsé­gizik? Ne értsük félre ezeket az anyai érzéseket. Az itt jelenlevők között biztosan szintén sok jó édes­anya van. aki szereti Nyinocskáját Másáját. Ványáját, vagy Pétyáját Mégis azt hiszem, hogy a törvényja\ vaslat elfogadásával helyes irányb* léptünk, most pedig tovább kell men­nünk azon az úton, amelyet a pár- ebben a határozatban megjelölt Van aki így gondolkozik: „Minél a fejőnőnek a trigonometria, vagy i lakatosnak és a villanyszerelőnél a biológia?" Ezek azt hiszik hogy a fizikai munkához nen kell nagyobb műveltség, tehát nen érdemes tudománnyal fárasztani • gyerekeket, ha úgy sem bizonyot hogy mindnyájan egyetemre Jutnak Ez alapjában helytelen. Eszemb jut Pantyelej Mahinya nevű ifjúkox barátom. Bányász volt. rengetege olvasott. Annak idején a hányás munkája kimerítő és embertelent fáradságos volt. A tanulás hasznán! akkoriban ilyen vélemények voltak felcsertudományt tanulni méglscsa hasznos dolog, mert az ember gyd gyítanl fog. Aknász mesterséget ta nulni szintén hasznos. De amiko Mahinyát könyvvel látták (ugyani mindig olvasott), azt mondták: Pan tyelej felcser akar lenni, vagy bánya mester. Mahinya elnevette magé mert nem felcsertudományt, vagy bi nyamesterséget tanult. Egyszerűé azért tanult, mert művelt akart ler ni. hogy jobban éljen. Ismerje a tál sadalomban játszott szerepét, jobba felfogja az élet értelmét. Munkás módra gondolkodni a tanulásról A tudomány egyformán kell a fe­dnének is, a pásztornak is. Kérem, te becsüljék le a pásztor foglalkozá- át, ez volt ugyanis az én első mes- erségem. A munkásnak is. bármi­yen beosztásban legyen, elsősorban udásra van szüksége, mert aki tud. lz könnyebben és vidámabban él. Aki a munkát szembeállítja a tá­mlással, az nem munkás módjára, íanem úr módjára gondolkodik a nűveltségről. Ez lényegében nem nás, mint az iskolareform eszméjé- lek eltorzítása. Nagyon kellemes élményem volt így szer: egy kolhozban jártam, és ;gy sertésgondozó-nóvel beszélget­em. Régen ezt a foglalkozást eléggé enézték, azt mondták, nem is élet Ezek a fogalmak ma már teljesen negváltoztak. Egy sertésgondozó- íővel beszél az ember, az ezt mond­ja: a zootechnikai főiskola harmadik évfolyamos hallgatója vagyok. Egy fejőnővel beszélget az ember, az ezt tözli: most végzem a mezőgazdasági főiskolát. Az iskolarendszer átalakítása so­rán gyakran találkozunk a közöm­bösség. a konzervativizmus megnyil­vánulásaival. Ha eleinte bizonyos mértékig belenyugodhatunk Is abba. hogy a termelési oktatás megszerve­zésében az ösztönösség és a szaksze­rűtlenség elemei mutatkoznak, elér­kezett az idő, hogy állami rendet te­remtsünk ebben a munkában. Gondoskodni kell nemcsak az Ipar és a mezőgazdaság, hanem minden népgazdasági ág. a kultúra és a min­dennapos élet minden ága szakem­ber-szükségletének fedezéséről. Ak­kor majd kedvezőbb feltételek lesz­nek ahhoz, hogy minden tanuló sza­badon választhasson pályát. Feltétlenül kell szólni néhány szót a család nevelési szerepéről. A szü­lők és az idősebb családtagok példa- mutatása igen fontos a nézetek és eszmények, a törekvések és szokások kialakulása szempontjából. Nemhi­ába mondja a nép: nem esik messze az alma a fájától. A pártszervezetek ne tartsák a gyermekek családi nevelésének kér­déseit kizárólag a szülők „magán­ügyének”. ne helyezkedjenek „sem­leges” álláspontra. A családban folyó nevelést a párt- munka egyik legfontosabb területé­nek kell tartanunk. Minden dolgo­zóban .fel kell ébresztenünk a gyer­mekek neveléséért érzett felelősséget. Mint mindenben, a kommunistáknak ebben is példát kell mutatniuk. Fe­lelősségteljes pártmunka az ifjúság helyes nevelése, olyan nevelése, hogy nyugodt lélekkel elmondhassuk: jó munkásembert, becsületes honpol­gárt, jó hazafit, nagy kommunista ügyünk méltó örökösét neveltük be­lőle. Olyan esetekről is tudok, hogy fe­lelős funkcionáriusok gyermekei munka, jutalomra sanditas nélkül I végzett munka, amelynek forrása a| közhasznú tevékenységre való ter-l mészetes hajlandóság, amely mint az I Ax iskola negíb hogy meglelje helyi Az élet megmutatta, hogy egyálta­lán nem csökkenti a humánképzés színvonalát az, ha a tanulókat be­vonják a termelőmunkába. Ellenke­zőleg: helyes irányítás eseten a diá­kok felelősségteljesebben kezdik fel­fogni- tanulmányi kötelezettségeiket. Az élettapasztalat, a megsokasodott termelési tapasztalat hozzásegíti őket. hogy mélyebben és tudatosab­ban sajátítsák el a tudományok alap­jait. Az iskola segítsen a fiatalnak. hogy meghatározhassa élethiva­tását és meglelje helyét dolgozó családunkban. Sajnos, távolról sem minden szülő és pedagógus értelmezi helyesen az oktatás jelentőségét a pályaválasztás, a munka szempontjából, ami vég­eredményben az élet értelmét adja. Sokan még sehogy sem tudnak meg­szabadulni a középiskolai oktatásról vallott régebbi nézeteiktől. Úgy vé­lik. hogy a középiskola feltétlenül valamilyen íróasztalra, ha nem is magas, de mégis parancsnoki beosz­tásra. „tiszta”, „könnyű" munkára kell, hogy képesítsen. Önök tudják, hogy az iskolare­form törvényjavaslatának megvita­tásakor figyelmesen hallgattam az embereket, figyeltem, ki hogyan rea­gál. Véleményem szerint az abszolút többség helyesen értékelte és támo­gatta a javaslatot De egyesek, bár megértették, hogy a tanulást egybe kell kötni a közhasznú munkával, különösen — megbocsássanak — a jószívű anyukák azt mondták: Jó, Jó, de nem lehetne-e mondjuk két év múlva megvalósítani ezt a reformot. rosszabbul tanulnak, mint a többiel Az ilyen gyerekek néha sok gondt okoznak a tanároknak. „Iván ftfanc vlecsal nem Jó- ösjzevwzrtt,’ 'de mennyiségtan nem tűr kivételezést A magas beosztású apuka pedig a: zal védekezik, hogy sok a társadaln munkája, s ezért nincs elég ide; gyermeknevelésre. A* ilyen gondolkodású embere­ket alaposan meg kell bírálni, önöknek, pedagógusoknak, pe­dig azt ajánlom, hogy az ügy ér­dekében legyenek minél bátrab­bak. A szovjet pedagógusokra sok ■ feladat, sok fontos munka vár. párt Központi Bizottságának me. győződése, hogy a szovjet neve mindig az élet támasztotta feladati magaslatán áll. A néptanítónak joga van számít ni «a pártszervezetek és a tanát szervek sokoldalú segítségére. A pártszervezetek vezetói ke­rüljenek közelebb a pedagógu­sokhoz. ismerjék meg ezeket a kádereket, gondoskodjanak ró­luk. Minden pártmunkás, minden tanát dolgozó és gazdasági vezető, bám lyen csúcsra emelkedett is mostan lg. emlékezzék arra, hogy ml mi dent köszönhet az iskolának és tai tójának! A pedagógusok a jövőt formálják Kedves elvtársak! Beszámoltam önöknek ausztr utazásomról, Ismertettem néhány képzelésemet az Iskola munkájár közoktatási rendszerünk átalakítái val összefüggésben. Van-e kapcsolat e két téma közö Úgy gondolom, igen. Mi lehet kh natosabb egy pedagógus számá mint a béke? A pedagógus, akárcs az anya, a legdrágábbat adja a gy mekeknek — életét, és azt akar hogy az új nemzedék boldog légy hogy az iskolában szerzett isme lek jó eredmények elérését tegyék hetővé. Pártunk, az egész szovjet r tudja és látja, hogy a szovjet pei eógusok méltó utánpótlást nevein Az önök kezében, kedves elvtárs legértékesebb tulajdonunk van Jövőnk. Dicsőség népi pedagógusainkn Köszönet hazafias munkájukért. ' vábbl nagy sikereket kívánok mi kéjükhöz. A kommunista párt Központi zottsága, a szovjet kormány, egész szovjet nép büszke a szov néptanítókra, és gyümölcsöző mi kásságot kíván nekik a kommur mus diadala nevében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom