Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02 / 155. szám

Békeoagygyílés a diésiyérvasgyári Szabadság-kertben 13. oldal.) „Negyvenötben történt.. (S. oldal.) Heti rádióműsor (S. oldal.) Negyvenhét bécsi gyár és különbö­ze ipari vállalat munkásai, műhelybi­zottságai és igazgatóságai intéztek már jóval az ausztriai Hruscsov-láto- gatás előtt a bécsi szovjet nagykövet­séghez leveleket, amelyekben kérték a szovjet kormányfőt, hogy ausztriai tartózkodásakor látogassa meg tele­püket és tekintse meg munkájukat. Hruscsov csütörtökön kijelentette: — Szívesen eleget tennék vala­mennyi meghívásnak, de a bécsi munkások bizonyára megértik, hogy ez lehetetlen. Egy hónap sem lenne elegendő mindehhez, s munkaadóm, a szovjet nép nem adhat ennyi sza­badságot... Egyetlen bécsi gyárat tud csak meglátogatni Hruscsov ausztriai lá­togatása alatt. A kiválasztott üzem a volt Austro-Fiat utóda, a legendás, forradalmi hagyományairól ismert bécsi automobil-gyár lesz, amely a szovjet Moszkvics ausztriai vezérkép­viselete is és a központi Moszkvics- Szervisz üzembentartója. A bécsi munkásság képviselői, a Fiat-gyár munkásai szívélyes barát­sággal várták péntek délelőtt a szov­jet kormányfőt, aki a gyár udvarán rögtönzött beszédet mondott. Hruscsov beszéde elején megkö­szönte a baráti fogadtatást, majd így folytatta: Már régebben is hajlottunk válla­latukról, ismerjük termékeiket. Az Önök hűtőkocsijai a Szovjetunió sok városában láthatók. Gyáruk vezetői és munkásai azt mondták nekem, hogy az Önök vál­lalata áz ország többi gyárához ha­sonlóan szeretne nagyarányú szovjet megrendeléseket kapni. Elmondhatom önöknek, kedves barátaim, hogy mint a vásárra érkező gazdag kereskedő, én is kijelenthetném Önöknek: cso­magolják be azokat az árukat, amelyeket el akarnak adni. Ml megvesszük. Csakhogy az is szükséges, hogy Önök is vásároljanak tölünk, hogy legyen mivel fizetni. A Szovjetunió vásárol és elad. így kereskedik. Jó kapcsolataink vannak az osztrák kormánnyal. Jól fejlődik országaink kölcsönös kereskedelme is. Mi haj­landók vagyunk vásárolni Ausztriától árukat, bármely értékben, de szüksé­ges, hogy az Önök kormánya is vá­sároljon tőlünk ugyanilyen értékben. Ha ez megtörténik, az Önök árui nem hevernek majd raktáron és vala- mennviüknek lesz munkájuk. Minden az Önök lehetőségeitől, az Önök szándékaitól függ. Önök tudják, hogy a legutóbbi években sokat utaztam a világ kü­lönböző -észeiben és mindenütt arra törekedtem, hogy találkozzam és el­beszélgessek a munkásokkal. Az ilyen találkozások lehetővé teszik, hogy jobban megismerje az «ober, hogyan élnek, miképpen gondolkod­nak a munka emberei, az anyagi ér­tékek létrehozói./ Meg kell mondanom, hogy még nem találkoztam — és azt hiszem, nem is fogok találkozni soha — olyan munkással, aki kijelöltette volna, hogy jobban szereti a háborút, mint a békés munkát. Ez érthető is, hiszen a háború elpusztítja azt, amit hosz- szas, szívós munkával létrehoznak. Vajon ki tudná jobban értékelni éo óvni az anyagi javakat, mint a murtkás, aki azokat létrehoz­za és tudja, milyen fáradsággal, milyen erőfeszítéssel jár minden anyagi érték megteremtése a földön. A tudós új gondolatával fordula­tot idézhet elő a tudományban, a mérnök felfedezése technikai forra­dalmat eredményez a termelésben. De mindez csak akkor hoz hasznot az emberiségnek, ha a munkás hoz­záteszi a keze munkáját. Az emberiség még nem emelt pompás szobrot a munkásnak, az lsazi alkotónak, de a munkás gyá- hk, villamoserőművek, utak, házak, ifcín házak, városok és falvak formá­jában emléket állított munkájának. Ez olyan emlékmű, amelynél pom- fiásabb és nemesebb nincs és nem is lehet m világon. Tovább folytatják a próbaüzemelést a Rudabányai Vasércdúsítóműben Előreláthatólag augusztusban kezdik meg az üzemszerű termelést A Rudabányai Vasércdúsítómű el­ső részlegében, a pörkölő üzemben május második felében kezdték meg a próbaüzemelést — egyelőre egy for­gatható dobkemencével. Az új gyér korszerű berendezéseinek irányítása- _ _ Borsodi Vegyikombinátból, a Berentei Hőerőműből, az özdi Ko­hászati Üzemekből és a környező bá­nyákból 30 szakember érkezett, a vál­lalat pedig hathetes tanfolyamon több mint 50 segédmunkást képezett át gépkezelőnek. Hazánk egyetlen ilyen üzemében a mér másfél hónap­ja tartó kísérleti gyártás alatt az új dolgozóknak számos olyan nehézsé­get kellett megoldani, amelyek el­végzése során gyakorlatban is elsa­játították az eddig ismeretlen szak­ma fogásait. Ma már a mérnökök is szakemberek mellett a gépkezelők is urai a szakmának. Ennek eredmé­nye, hogy az utóbbi két hétben meg­gyorsult a termelő munka a pörkölő üzemben. A műszakiak és a fizikai dolgozók — közös erőfeszítéssel — júniusban például már 3 ezer tonna ércet pörköltek meg és küldtek a diósgyőri Lenin Kohászati Művek­nek. A pörkölés során a pátérc vas­tartalma 24 százalékról 31 százalékra növekedett, s így felhasználása lé­nyegesen gazdaságosabbá vált. A kí­sérleti gyártást júliusban tovább folytatják és az üzemszerű termelést előreláthatólag augusztusban kezdik A műszaki fejlesztés érdekében: a 2-es és 3-as kohókat is új fűtőanyaggal fütik az LKM-ben A Lenin Kohászati Művek dolgo­zói. akik határidő előtt teljesítették első féléves tervüket, az év második felében az egyik legfontosabb fel­adatnak a műszaki fejlesztés gyor­sítását tartják. Ennek szerves és Igen ényeges része a gyár üzemeit alap­anyaggal tápláló nagyolvasztómű mi­nél korszerűbb körülmények közötti üzemeltetése. Ezért kezdték meg az első félévben — egyelőre kísérlett jelleggel —a Béke-kohóban a magas íűtőértékű román földgáz használa­tát Az eddigi tervek szerint ebben az évben csak ennél a kohónál akar­ták az új fűtőanyagot használni. A kísérletek során szerzett jó tapaszta­latok és nem utolsó sorban Harcsen­kó szovjet tanácsadó-mérnök útmu­tatásai, hasznos tanácsai alapján el­határozták. hogy még a harmadik negyedévben a 2-es számú, majd áz átépítés után a harmadik kohónál is alkalmazzák az új fűtőanyagot. A 2-es kohóhoz már készítik a földgáz- vezetéket. A földgáz üzemszerű hasz­nálatának a jelentőségét húzza alá« hogy annak révén jobb minőségű és olcsóbb nyersvasat adhatnak az acél­műnek. s a tapasztalatok szerint min­den tonna nyersvasnál legalább száz kilogrammal kevesebb importkokszot kell használni. Ez egyetlen hónapban is többeaer tonna koksz megtakarítá­sát teszi lehetővé. Az iparág legmélyebb fúrását végzik Salgótarjánban nehezebb és kényesebb. Így például a lyuk alján a hőmérséklet már el­érte a 103 fok meleget és ez igen megnehezíti a mély kőzet rádióaktív méréseit. A vizsgálatot csak úgy tudják elvégezni, hogy előtte a lyu­kat tiz napon keresztül hideg vízöb­lítéssel lehűtik. A másik nehézség, hogy a fúrt lyuk 1300 méteres nyitott szakasza a törmelékes kőzet miatt omlik és ezért az óvatosabb munka mellett naponta kell vizsgálatot végezni, hogy az omlás ne gátolja a további előrehaladást. A* iparág eddigi legmélyebb fúrá­sát előreláthatólag még az idén be­fejezik. A geológusok véleménye szerint Salgótarjánban a föld mélyebb ré­tegei gazdag hőforrásokat rejtenek. A termálvíz felkutatásával és fel­szí urehozásával az £szakmagyaror­szági Földtani Kutatófúró Vállala­tot bízták meg. Dolgozói a 2500 mé­ter mélységre tervezett fúrást U. Z. T. M. szovjet gyártmányú berende­zéssel végzik. A munkák során 1100 méternél már 56 fokos melegvizet találtak, de ennél lényegesen maga­sabb hőfokú vizet szeretnének nyer­ni. Ezért a fúrást tovább folytatják. Jelenleg 2167 méter mélységben dolgozik a berendezés fúrókoronája. A munka minden egyes méternél 300 ezer méter vászonáruhoz elegendő fonál féléves terven felül telteit áru egyhatodához megtakarí­tott anyagot használtak. A dolgozók munkáját jelentősen segítette, hogy az év első Jelében a felújítás során hat korszerű nyújtómüvet szereltek fel. Így a termelékenységet az üzem fennállása óta a legkedvezőbbre növelték: ezer orsón egy óra alatt 617 kilométer hosszúságú fonalat készítettek. A Miskolci Pamutfonó dolgozói gén eredmény'sen zárták az év első tat hónapját. Vá'la’ásuknak meg­felelően, féléves előírásukon felül iarminc tonna jóminőségű fonalat cészitettek. Ez a fonálmennyiség láromszázezer méter vászonáru készl­éséhez elegendő. Munkájuk felettébb irtékesebb, mivel a terven felül ké­Végül hadd köszönjem meg ismét h figyelmességüket és a szívélyes to- é Sadtatást. hadd kívánják önöknek újabb sikereket életükben és mun­kájukban, a népek békéjéért és ba­rátságáért vívott harcukban! A szovjet kormányfő beszédének befejezése után Schmidt, az üzemi tanács elnöke átnyújtotta Hruscsov- ruik a gyárigazgatÓ6ág és a munká­sok ajándékait A munkások eg> üveglappal borított nagy dobozban ; > Szovjetuniónak szállított hűtőkocsi 1. modelljét nyújtották ét Hruscsov távozásakor még derű- J sen megjegyezte: v — Meggyőződésem, hogy ez a hű- b tőkocsi sem fogja lehűteni országaink jábactteásÉt. mert rajta leszünk, ti ogy ez a barátság egyre melegebb s szorosabb legyen. (MTI) Megkezdődtek Becsben a szovjet-osztrák tárgyalások Pénteken délelőtt az osztrák kan- ellári hivatalban megkezdődtek a Hruscsov vezetésével Bécsbe érkezett iovjet küldöttség és az osztrák ál- imférfiak tárgyalásai. Hruscsov szovjet miniszterelnök, íromiko külügyminiszter és Furce- a asszony, művelődésügyi miniszter, alamint számos szakértő kíséreté­in érkezett a kancellári hivatalba. A gépkocsiból kiszálló Hruscsöve* fcfcszáaan lettesen üdrötttéfc. átmenetet a hat-, illetve ötórás munkanapra. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa törvényt hozott a munkások és alkalmazottak adóztatásának meg­szüntetéséről. Ezt a feladatot 1965-ig teljesítjük. így a Szovjetunió lesz a világ első országa, ahol a munkabér után nem kell adót fizetni. Nem titkoljuk, hogy vannak még nehézségeink és fogyatékosságaink, így többek között érezhető a lakás­hiány. De a szovjet állam célul tűz­te ki, hogy a legközelebbi években teljes mértékben kielégíti a lakos­ság lakásszükségletét. Évről-évre több lakást építünk, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Hol­landia, Svédország, Belgium és §vájc együttvéve. Hétéves tervünk nagy összegeket Irányoz elő a közszükségleti cikke­ket gyártó üzemek építésére. De még több ilyen gyárat szeretnénk épí­teni. Ezért parlamentünk, a Legfel­sőbb Tanács nem is olyan régen újabb 25—30 milliárd rubelt szava­zott meg erre a célra. A jövőben sem sajnáljuk a pénzt erre a fontos feladatra. önök jól megérthetik, hogy az agresszív törekvések, a háború* célok tökéletesen Idegenek egy olyan országtól, amely minden erejét a gigászi békés építő­munkára összpontosítja. Önök tudják, hogy a Szovjetunió nem létesít idegen területen kato­nai támaszpontokat, nem tart a le­vegőben halált hozó nukleáris fegy­verekkel megrakott bombavetőket, nem küld kémrepülőgépeket más országok fölé. A szovjet állam nem növeli, hanem csökkenti katonai ki­adásait és hadseregének létszámát. Készek vagyunk bármikor végre­hajtani az általános és teljes lesze­relést: feloszlatni a hadsereget, megsemmisíteni a nukleáris és ra- kétafegyver-készleteket, bezárni min­den katonai hivatalt Ha rajtunk múlna, az általános és elenőrzött le­szerelés már meg is valósult volna. Sajnos, egyes országokban — hogy melyekben, azt kitalálhatják — to­vábbra Is műkődnek azok az ag­resszív erők, amelyek a legkisebb enyhüléssel is szembeszegülnek. Nem véletlen, hogy éppen a meg­érlelődött nemzetközi kérdések ren­dezésére esetleg alkalmas csúcsér­tekezlet előkészítésének legfelelős- ségteljesebb pillanatában ezek az erők otromba provokációt követtek el és megtorpedózták az értekezle­tet. A békeharc nem könnyű dolog. Még sok súlyos akadályba üt­közünk majd az általános béké­hez vezető úton, s ezzel szá­molnunk kell. Szükséges azon­ban. hogy a népek tevékenyen, erőteljesen harcoljanak a béké­ért, leleplezzék a nemzetközi enyhülés ellenségeit. Kedves Elvtársak! Egyes külföldi újságírók azt kér­dezgették az utóbbi időben: ..Mi*, keres Hruscsov Ausztriában, miért Jött ebbe az országba?” Erre a kérdésre is válaszolhatok. Azért jöttünk Ausztriába, mert a : nemzetközi együttműködés bővítése, ' a béke és a népek barátságának ; megszilárdítása vezetett bennünket, s ha látogatásunk után a békés együttélés elvein alapuló szovjet— | osztrák kapcsolatok még inkább , megszilárdulnak, akkor elmondhat- j juk, hogy látogatásunk elérte cél- 1 »t. ■ Országaink közt valóban jó kap­csolatok alakultak ki, sőt mások számára is például szolgálhatnak. ! De ezzel nem szabad megeléged­nünk. Fejlesszük hát továbbra is ■ baráti kapcsolatainkat« A munkában természeténél fog­va az alkotás eszméje ég, nem pedig a rombolásé. Ezért a mun­kások mindig az első sorokban haladtak a háború ellen, a bé­kéért folyó harcban. A kapitalista országok képviselői, amikor megismertetnek bennünket gazdasági életükkel, gyakran mond­ják gyáraikra és különböző létesít­ményeikre mutatva: ime, mit ért el a kapitalizmus? Csakhogy erre azt lehet válaszolni, hogy mindez a munkásosztály munkájának gyü­mölcse. A villák, amelyekben a munkáltatók laknak, ugyanúgy, mint az arany, amelyet páncélszekré­nyeikben őriznek, szintén a mun­kások fáradozásának gyümölcse." így tehát hajoljanak meg mélyen a munkások előtt! Csak a munka hozza létre az emberi élethez szük­séges értékeket. Remélem, szavaim senkit sem sértettek meg a jelenlevők közül, önök tudják, hogy én nem vagyok diplomata, munkás voltam. És ha a beszéd efféle témákra kerül, mi őszintén meg szoktuk mondani, amit gondolunk. De elég annyi, amennyit mond­tam, különben még propagandával vádolnak meg. Jobb, ha arról beszé­lek önöknek, hogyan mennek a dolgok nálunk, a Szovjetunióban. Minden okunk megvan, hogy elé­gedettek legyünk országunk helyze- téveL ítéljenek Önök maguk: ami­kor lezajlott az októberi forrada­lom, Oroszország gazdaságilag el­maradott, háború pusztította ország volt. S íme, a szovjet hatalom évei­ben már a termelés színvonalát te­kintve, 'megelőztük az összes euró­pai tőkés országokat és egész bizo­nyosan utólérjük az Egyesült Álla­mokat is. Ezt. olyan körülmények között vittük véghez, hogy az októ­beri forradalom óta eltelt időnek körülbelül a felét arra kellett for­dítanunk, hogy idegen hódítók el­len harcoljunk és helyreállítsuk a háborúk által feldúlt gazdaságunkat. Ilyen helyzetbe kerülve, egyet­len nagy kapitalista ország sem tudta volna kiállni a megpró­báltatásokat. Mi azonban nem­csak kiálltuk, hanem megingat­hatatlanul haladunk előre, ál­landóan fokozva a tempót. Ha nem kényszeritettek volna ránk pusztító háborúkat, ha nem kellett volna újra megalkotnunk mindazt, amit a szovjet nép előzőleg már létrehozott, akkor a Szovjetunió kétségtelenül már a világ leggazdagabb országa íme. néhány konkrét példa. A szovjet hatalom évei alatt ipari ter­melésünk növekedésének átlagos üteme 10,1 százalék volt, az Egye­sült Államokban pedig ugyanennyi idő alatt csak 3,3 százalék. Az utób­bi hat esztendőben ez az arány még inkább a javunkra változott: a Szovjetunióban az ipari termelés növekedésének átlagos évi üteme 11,23 százalék, az Egyesült Álla­mokban pedig 2,4 százalék volt. Hruscsov ezután a hétéves tervről beszélt. Hét év alatt termelési színvonal­ban egészen közel kerülünk az Egyesült Államokhoz, valamivel ké­sőbb pedig magunk mögé utasítjuk Amerikát. S ha ebben bárki is ké­telkedik, azzal szívesen találkozom 1970-ben, s akkor majd meglátjuk, kinek volt igaza. Elárulok egy titkot és megmon­dom, honnan ered a mi bizonyossá­gunk. Terveinket mindig jelentősen túlteljesítettük, s ezért semmi két­ség nincs, hogy a hétéves tervet is egészben véve, határidő előtt vég­rehajtjuk. Hazánkban a tervek végrehajtá­sa nem öncél, hanem azért történik, hogy megkönnyítsük az ember mun­káját, biztossá és örömtelivé te­gyük életét; Hazánkban már az idén befejez­zük a hét-, illetve hatórás mun­kanapra való áttérést, néhány év múlva pedig megkezdjük az flz agresszív törekvések, a háborús célok idegenek egy olyan országtól, amely minden erejét a gigászi békéi építőmunkára összpontosítja Meleg', baráti fogadtatásban részesítették a Fiat-gyár munkásai ilroscsovot

Next

/
Oldalképek
Tartalom