Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-10 / 162. szám
1ZAG 7 Józsi bácsi besegít A kiementinai gazdaságban nyezö táblákban forgó gépeket, t úgylchct: már nem sokáig figyeli. Odaáll majd ó is. Hanem hát addig: auf. Meet nincs Ido sokat pihenni A bura megérett, a szem kipereghet. Le kell kaszálni, hn/a kell hordani. Felegyenesedik, új rendbe kezd. s nagyot kanyarít. Már a másodvetésre gondolnak..*. _ — Múlunk egyszerre (it komhálii dolgozik! — újságolják a szentistváni VII Pártkongresszus Termelőszövetkezetben. - dehát ide kell is. s ha kUldcnénok valahonnan még vagy kettőt, azt is szívesen vennénk. Szeretnénk az aratással gyorsan végezni, az a lényeg, hogy minél kisebb !eA falu végén az egyik magtarépú. let előtt a kombájn aratta tavaszárpát szelektálják. Ezt a munkát az asszonyok végzik. Könnyebb, hogyne volna könnyebb, mint a tűző napon a rendet markolni. — Azért ne higyje. hogy attól ia megijednénk. A szentistváni asszonyok. ha arról van szó. megfogják a kasza nyelét Is. Bent u faluban, a termelőszövetkezet irodájában könyvelőnek hajolnak a kimutatások fölé, a 9 ezer holdas gazdaság számadatai sorakoznak itt. Egy másik szobában a brigádve* zetok üléseznek. Kint a kombájnok forognak. Itt már arról tárgyalnak, hogy hol kezdjék cl a tarlóhántist, mit vessenek másodnövényként? Megelőzik az. időt is. zabban, magabiztosabban haled a munka, hiszen a gép. az gép! Forduló. forduló után éppolyan sebességgel halad tovább, mint amikor elkezdte reggel, s éppígy folytatja hol. nap Is. Csak az. üzemanyagot kell utána tölteni. De szebb a termés is! Hiszen ii nagyüzem, az nagyüzem. Itt lehel talajjavításra, korszerű ye- téaforgöru gondolni. Van hozzá pénz. Itt, Kövesd alatt. az. út mentén Zelot József tábláján a kisüzem, az avult külterjes gazdálkodás elmaradottsága. S ez azért is tűnik fel így. mert körülötte mindenütt egytagban vannak már a földek, motor berreg rajtuk, egymás után érnek földet a telt zsákok, vidámak az emberek. Zelei József is vidám, ő is elégedett. .Előbb kalapot cserélek _. ****** 'ájsoltam. Csők éppen felvillantollam egy-egy eseményt, élt?w,“£Sba ”em ,in bele m'"árn dz aratás, a nagy munka egy napjat oröfcílettem meg. amely, miként zokminden ebben az orszépban, szintén megváltozott, örömtelibb, s könnyebb lett. tmbeT,k ’^nyitják a munkát, tervezik a jövőt, • fmb , a ’K'1! Ucbb‘ ™,ni « ktxparcifllán tegnap volt, s jövőre meg gazdagabb lesz. minf as Idén. OnodváH Ml kló« — Jaj. hoc7 ennek » pont most A motor mellől olajos arcú szerető egyeneseik tel Csodáfcozvs. kutatón rém tekint Latom rajté: vizsgál A gépállomástól a gazdaságtól, a megyétől, a járástól vagyok-e, vagy csak a féle autózgató kiránduló? Rá- sajnálkozok itt kelletlenül. Legalább köszönnék, vagy mi! — Nem rcmlott ez el. kérem. Látja, új masina. Dohét olajozni kell, m csodá bs is ... — Lefényképeznénk, ha hagyná' — Mibe lesz? — Ojsáflbs. — Jó. Azt lebet A Kiementinai Állami Gazdaság bükkábrányi üzemegységében is ..lendületet" vett az aratás. Tóth Albert fóagronómus szerint nem soka— Datum szerint, mégis... — Ügy húszadika körül. Megszólal bennem az ördög: — Ma még csak hetedike van ... — No igen! Dehát van is mit aratni. Máskor ez a munka még tovább tartott Az új szovjet kombájnok azonban beváltak. Ügy mennek, mint az óra. S a dologba az időjárás is berólbsiüH" datum — A termés milyennek mutatkozik? — Pontos számadat nincs Csak jósolni lebet. Nem panaszkodhatunk Búzából 16 mázsát várunk átlagosan Van, ahol tizennyolcat is. Ez a földtől is fúgg. Az a búza. amit majd vóre. A kombájn közben elhalad Szedi a rendre vágott árpát, s a csusztatón egymás után érnek földet a telt zsákok Tóth Lajos utána siet — Megbocsát, egy pillanatra ... Odalép, lehajol, s megtapogatja. jól van-e bekötve, nem pereg-e majd ki az úton. ha a magtárba szállítják •odt. vidám és elégedett. Zelei József még egyedül arat O« a nagyüzem a szocialista mező- gazdaság fölénye. Könnyebben, gyor. táblát*** néikűl vágtám le a „Kis búza' — mondja. — pedig szemmel alig Utóm a tabéa másik szélet. . Azonban: — Mi ez egy ilyen fürge arató masinának! Nem úgy aratunk ma már kérem, mint régen. Mire újból erre jamak. el is felejtjük talán. De fáradt is. A motor végtére is M- deg vas. bonyolult szerkezetek ósx- szesege. az ember pedig — ember! Amott utána töltik az üzemanyagot, s sebesen tovább nyargalnak. Emiit, — pedig kiadós, ünnepi ebéd volt. — jólesne egy órára, két oran* egy jó puha teher ágyban elnyúlni, mert majd el szakad már az ember keze, sajog a dereka, s Zelel József beteges is. Bizony. így nem lehet a géppel versenyezni... A fold végén a kocsi mellé kötve bZürke lo ropogtatja a frissen kaszált füvet. Melege van annak is. Pedig, sokfelé kell meg aratás idején elfuvarozni a gazdát, sokfeló! kell cséplés előtt hazahorduni a kévékbe kötött terményt. Éppen tizenkét helyről. Hát igy bizony nem lehet belterjes gazdálkodásra gondolni. Szó esik a termelőszövetkezetről. Hiszen működik már Mezőkövesden is De Zei« József még gondolkodik ügy latja, egyénileg 1» boldogul. Sokat. nagyon sokat dolgozik, vele együtt a csal ad U. Jobb lenne a termelőszövetkezetben — gondolt már erre is Most esetleg a gép után végezne valahol valami könnvebb munkát. dehát . egyik emberben hamarább. a másikban később érik tetté a gondolat. Figyeli, nézi ö is a kórÍ h berregő masinának, sűrűbben kell fenni — S aztán nem megerőltető. Józsi Majdnem megsértődik — Ugyan! — s rosszallóan rám tekint — szép munka ez. kérem, nagyon szép. — S kanyarit egy széles rendet magában duzzogva: — nahát... után Tóth Józsefné szedi a markot Az uj rendek bekezdéseit kézi kaszával kell levágni, hogy simán fordul- haoHon be a gép. Hát persze, ennek már nem olyan éles a pengéje, mint Akármilyen nagy legény is azon-1 ban Tóth Péter az aratógép nyergében, fontos szerepet tölt be itt n 70 éves Kiss Józsi bácsi is. aki I nwetek rsju. meri egyrészt szalma- kalap van a fejemen, másrészt pedig Kassa alá érett a busa. Szellő támad, végignyargal s földeken, megsizzen a sokmtlhó ka tan. • « gazda fülében Ilyenkor mimha aranykelyhek csendülnének Cseng, csilingel, muzsikál a mező. Az ember meg csak áll. áll elégedetlen a tábla szelén, gyönyörködik a látványban, aztán megszólal: Holnap aratunk! S reggel feUúgnak a gépek, mar hajnallá jt porosz ka Inak a dúló- utakon a tarkaszoknyas lányok, asszonyok, beszélgető, komoly férfiak. Nézegetik a határt, kerülgetik a táblát, honnan, merről ts volna jobb 1 11 n,? Mert nem minde0V ám az! Dőlése van a búzának. Száláról kell vágni, hogy egyenes legyen a rend. ne peregjen a szem, az aranyló serpo. ropogó buzaszem. Aztán hűvös helyre teszik a friss vusel teli bütyköst végig néznék még egyszer az előttük ringó búzatengeren. * nekilendülnek boldog izgalommal. Suhan a kasza, dói a rend. Elől egy legény halad. Huss éves forma lehet. Utána meg egy lény. Tizennyolc éves. Sietnek jó darabon. Aztán felegyenesedik a leoeny: — Te. Erzsi! Tudok egy verset. Petőfi irta. — Mondd! — kéri a lány. ..Erik a gabona. Melegek a napok. Hétfőn virradóra Aratásba kapok..." — Szép — mondja a lány —. de máma csütörtök van... v«r.£k£Uíü• Ugnv- •mo" m*r m“,ordu' „Erik szerelmem is. Mert forró a szivem; Légy te eratója Édes egyetlenem." S nézik egymást, nézik egészen nádig, amíg friss érmét a többiek ooa nem érnek. — Hé! Mi lesz? leulva, pirulva újra nekilendülnek e rendnek... Aratnak, csépelnek — Ernődön ütött 30 mázsa ment át a merlegen Szeretnék meg a bngadvezetőtől egy el-mást megtudni, de szinte percen kint szólítják. Igaz is. ilyen nagy dologidőben nem illik senkit sokáig feltartani Amire nincs idő szobán megörökítettük kepben Fiatalok, öreget tK-t^ckjésiJxazatMyzok egyse* hogy mire a hűn kpeaeei odri* elterülő táblán befejez* a búza aratását, akkorra készen legyenek. Ehhez pedig sietni kell. mert Tóth Peter bácsi. a hejöpapl gépállomás aratógépvezetője ugyancsak rflkup- A borsóval kezdjük, de a búaá- ^Mfcáytrijuk - mondja az «mód, test brigádvezetóje. — Tartósan beállítottuk ide a gépét, s addig nem is megyünk el. amíg mindent be nem fejeztünk ... &nód es Vatta kopott, a pesti műit arcos szérűje. Körülötte a 34 holdas lekaszált borsotablan sűrűn forognak a szekerek, egyenesen a gép aU 'Tsak a *wp termést.- Mázsákban kifejezve mennyi az átlag?- Azt még nem tudjuk. Hiszen a raepleet alig pér órája keadtuk. ez •* ha ilyen nagy is a sietség, álljon meg egy szóra. Csak eppen, amíg le. fényképez»*, meg a nevét megtudjuk! « forintért vettem Miskolcon Hál A strandkalep .JcIsmsiW lesere” saonban mindeadetg nem keruH sor. Hűvös, borús az idő. szél támad nyugat felől, s a könnyű aaalmaíonaxodorja a búzatáblát« Dehát'a'kutya nem etle meg a nagy melegei! — Ezl Tóth Péter bácsi is tudja, aaért gon. doskodo« előre kalapról. — Mire ezt a kis búzái levágom, megjön a joidó. Kisüt ■ nap. • ón jót — Tényleg lefényképeznek? — Annak rendje és módja szerinti |f- No. akkor előbb kalapot cseniS amint mondja, úgy is cselekszik. dót. s fejére illeszti a vadonatúj strandkalapot. — Így már mindjárt más — mond- infiTtha~ 'Cy m*r*f>y,rg
