Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Xf'L évfolyam 160.---------------------------------in 50 fi11érí. lu,■; l96°- >a,i" «• Pin'mk

Ménét a Blikkben

Tizenegy nap a Román Népköztársaságban

(3. oldal.)

Borsod megye az ország legnagyobb vegyipari bázisává fejlődik

(S. oldal.)

Egy jobb életre törekszünk, a legszebb életre a Földön

Hruscsov televíziós beszéde Becsben

Bécs (MTI)

N. Sz. Hruscsov csütörtökön délután háromnegyed 7 órakor kezdte meg Becsben televíziós- és rádióbeszédét. A szovjet miniszterelnök elöljáróban megelégedéssel nyilatkozott ausztriai benyomásairól és azokról a megbeszélésekről, amelyeket vezető osztrák személyiségekkel — Schärf köztársasági elnökkel, Raab kancellárral, Pittermann alkancellárral, Gorbach-al. az Osztrák Néppárt elnökével, valamint más vezető emberekkel, különböző pártok és társadalmi szervezetek képviselőivel — folytatott.

Sikerült sok oldalról megismernünk az osztrák nép életét — mondotta a továbbiakban N. Sz. Hruscsov. — Láttuk az embereket a munkapad mellett, a parasztokat a földeken és beszélgetéseket folytathattunk a legidőszerűbb és legéletbevágóbb kérdésekről, amelyek a dolgozó embereket nyilvánvalóan foglalkoztatnál Alkalmam volt látni Ausztriát közvetlenül a háború vége után, láttam az elpusztul* és didergő hideg Bécset.

Azalatt a tizennégy esztendő alatt, amely azóta eltelt, hogy első ízben Itt jártam, az osztrák nép sok mindent megváltoztatott és tökéletesített. tJgy látszik, jól megy önöknek és mi szovjet emberek örülünk ennek. De nem lennék őszinte, ha nem mondanám meg önöknek, hogy — amint tapasztaltuk — Ausztriában Is vannak megoldatlan problémák és AusztriáA Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ezután ismertette a Szovjetunió gazdasági, politikai, társadalmi helyzetét. Beszélt azokról a mélyreható változásokról, amelyeket a szocialista szovjet állam a forradalom után elért. Hosszabban fejtegette a kommunista társadalmi rend lényegét.^ kommunizmua? Mire törekszünk? — tette fel a kérdést, majd így folytatta:

— Egy jobb életre törekszünk, a legszebb életre a Földön, arra, hogy az ember szegénység nélkül élhessen, hogy mindig legyen munkája, amelyet szeret, hogy az ember ne félve gondoljon a holnapra,

hogy ne legyen bizonytalanságban afelől: lesz-e betevő falatja, vajon gyermekeinek lesz-e mit enniök, vajon tudja-e fűteni lakását és egyáltalában lesz-e lakása.

— Arról már nem is beszélek, hogy mi arra törekszünk: az emberek élvezhessék az összes kultúrja- vakat, tanuljanak, színházba és hangversenyekre járjanak, múzeumokat látogasson, másszóval szép és magasztos életet élhessenek, ne kelljen csupán tengődnlök és vegetáltok.

— De milyen társadalmi rend tud minden embernek ilyen életet biztosítani? Talán a kapitalista társadalom? Mi saját tapasztalatunkból győződtünk meg arról, hogy az nem képes erre, a kapitalizmusban a termelőeszközök csak egy kis ember- csoport tulajdonában vannak, másszóval övék a tőke.

Természetesen, ez a csoport jól él és sokan a belőlük élők közül sem élnek rosszul. De az emberek túlnyomó többségének élete azoktól függ. akiké a töke: a főnök alkalmazhatja a munkást, több bért is fizethet neki. de minden pillanatban el to bocsáthatja. S akkor a munkás ittmarad kenyér nélkül, mint mondják, sorsára bocsátva.

Ez azonban szörnyű sors egy ember számára. Ezt az életet változtatta meg a mi népünk és tette lehetővé, hogy minden termelőeszköz, az ország minden gazdagsága a népé legyen és mindez az egész nép javára szolgáljon. Mi most a kommunista társadalmat építjük fel.

— Egyesek persze, most azt mondhatnák önök közül, mindez szép és jó, de miként lehet megtudni, hogy kinek van igaza. Jönnek hozzánk Nyugatról emberek és azt mondják, hogy ők a béke mellett vannak és a Szovjetunió akar háborút. Most Hruscsov jön és azt mondja, hogy a Szovjetunió áll a béke oldalán, kinek higyjünk?

— Csak a tényeknek kell hinni. Vajon emlékeznek-e olyan esetre, hogy a nyugati hatalmak részéről bármilyen konkrét intézkedés Is történt volna a fegyverkezési verseny megfékezésére és ésszerű leszerelési egyezmény

megkötésére?

Csak nem gondolja bárki Is komolyan, hogy a már öt éve újra és újra előhozott „nyűt ég” javaslatnak bármilyen köze is lenne a leszereléshez? A szovjet terület felett lelőtt kémrepülőgép agresszív berepülése elég meggyőzően igazolja, hogy kinek és milyen cél érdekében van „nyílt égre” szüksége. Nézzük meg, hogy mit tesz a Szovjetunió a leszerelésért.

Hruscsov ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a legutóbbi négy évben a Szovjetunió haderőit egyoldalúan 2 140 000 fővel csökkentette. A Szovjetunió megszüntette külföldi katonai támaszpontjait, egyoldalúan beszüntette a nukleáris fegyverkísérleteket és hajlandó mindörökre lemondani az ilyen kísérletekről, ha a nyugati hatalmak szintén készek

— Mi a részleges leszereléstől kezdve az általános és teljes leszerelésig a leszerelés megvalósításának legkülönbözőbb változatait javasoltuk — folytatta Hruscsov. — Ugyanakkor minden alkalommal kifejeztük készségünket, hogy eme intézkedések végrehajtásának biztosítására a lehető legmesszebbmenőbb és átfogóbb nemzetközi ellenőrzést létesítsünk.

Sajnos, minden eddigi javaslatunk süket fülekre talált és elutasításban részesült

Június elején új leszerelési javaslatokat tettünk. Ezeket eredetileg a kormányfők párizsi értekezletének vitatárgyául szántuk. Ezek a javaslatok engedményeket tesznek azoknak az elképzeléseknek, amelyeQ mellett korábban a nyugati hatalmai! és különösen De Gaulle tábornoll foglalt állást

Nagy figyelemmel vizsgáltuk meg egyes országok, s különösen Franciáé ország ama elgondolásait amelyek

a leszerelést leginkább az atomfegyverek szállító eszközeinek, főleg pedig a rakéták megsemmisítésével lehetne elkezdeni.

Köztünk legyen mondva, nyugati partnereink ezt a javaslatot — nyíU ván nem minden hátsó gondolat néU kül — vették dó: köztudomású, hogjl a Szovjetunió jelenleg kétségtelenül fölényben van az atomfegyvereket szállító eszközöket illetően, így a* interkontinentális és ballisztikus re* kéták terén is.

Amikor ezt a javaslatot elóterje*»* tették, valószínűleg arra számítottak* hogy mi elutasítjuk. Mi mérlegel tűk az összes adottságokat és elhatároztuk: ebbe is belemegyünk.

— És most ml javasoltuk, hogy az általános és teljes leszerelést a katonai rakéták, a katonai repülőgépek, a haditengerészet, az atomtüzérség és a tömegpusztító fegyverek minden más továbbító eszközeinek tilalmával és megsemmisítésével, illetőleg nemzetközi ellenőrzés alá helyezésével, ugyanakkor pedig az idegen területe« levő valamennyi külföldi katonai támaszpont megszüntetésével kezdjük

el.

— A nyugati hatalmak képvisel« azonban ezúttal is elzárkóztak az elől. hogy a Szovjetunió és más szocialista országok javaslatait érdemben megvitassák. Köztük voltak azok a javaslatok is, amelyeket korábban ők maguk terjesztettek elő.

A szovjet kormányfő ezután kijelentette:

A nyugati országok képviselői a tízhatalmi bizottságot, amely Hé az ENSZ az általános ét telj« leszerelésről szóló szovjet tervet utalta, úgynevezett „Gitt- egyletté” tették, hogy félrevezessék a népeket.

Éppen ezért a Szovjetunió 6» máé (Tartatás a t ofcfaMJ

liárd rubelt fordítottunk, csaknem kétszeresét a katonai kiadásoknak. A könnyűipar, valamint az éleL- mi szeri par fejlesztésében Is úgyszólván sarkában vagyunk az Amerikai Egyesült Államoknak.

Nos. ha negyvenkét évvel ezelőtt.

— Mi békét akarunk, de nem kö* nyörgünk érte. A Szovjetunió jeten* leg .katonailag a legerősebb országi És bár katonailag a legerősebb or*l szag vagyunk — és ez most általának san elismert, vitathatatlan tény —i senki ellen sem vonulunk harcba ég senkit sem fenyegetünk.

Csali n lényeknek kell hinni

nak is megvannak a maga nehézségei, meggyőződésünk, hogy ezt Önök is jól tudják.

— A semlegesség, amely az osztrák államot politikájában vezérli, lehetővé teszi az önök népének, hogy az ország gazdasági és kulturális életét békeszerető alapon fejlesszék, továbbá, hogy széleskörű gazdasági kapcsolatokat létesítsenek a világ valamennyi országával. E néhány nap alatt alkalmunk volt sok osztrákkal beszélni, sőt nemcsak beszélgetni, hanem vitatkozni is. Az is előfordult, hogy mi is, ők is megmaradtak nézeteik mellett.

Sok kérdést intéztek hozzánk arról, milyen az élet országunkban, kérdéseket, amelyek jóhiszeműek voltak és jóindulatú kíváncsiság volt az alapjuk, de voltak olyan kérdések is, amelyekben gyanakvás, sőt éppen az volt érezhető, hogy ezeket a kérdéseket egy országunkkal szemben ellenséges propaganda hatása alatt intézték hozzánk.

Nyugaton sokan még ma Is megpróbálják befeketíteni és úgy beállítani a mi életünket, mintha a Szovjetunió és a szovjet nép agresszív volna, mintha idegen területeket akarnánk meghódítani és akaratunkat, valamint rendszerünket másokra is rá akarnánk erőszakolni. Maradjunk a tényéknél ét a példáknál, ahogyan az értelmes' embereknél ez szokásos. Én elmondom önöknek életünk többféle oldalát, azután ítéljenek Önök maguk.

élelmiszerrel, ruhával, cipővel, könyvekkel

Hogy képletesen fejezzem ki magam, ez a társadalom mindenki számára hozzáférhető tál lesz és ez a tál színültig telve lesz a fizikai és szellemi munka gyümölcseivel.

Mindenki bőségesen el lesz látva élelmiszerrel, ruhával, cipővel, könyvekkel. És éppen ez az, amit kommunizmusnak nevezünk. Ebben a társadalomban mindenki saját képességei szerint dolgozik — mindenkiért és önmagáért És az embereknek meglesz mindenük igényeik szerint örömteli alkotó munka korszaka lesz

— Azok az emberek, akik etekintetben kevéssé tájékozottak, félnek attól a szótól, hogy „kommunizmus”. Sokan, ha ezt a szót hallják, keresztet vetnek magukra és aggódva néznek körül. Azt mondják magukban: isten mentsen a kommunizmustól! Én ezeknek az embereknek a következőket mondanám: isten — bocsásson meg nekik, amint ezt a hívők mondják. Most elítélően nyilatkoznak a kommunizmusról. mert nem tudják, ml

— Ha azonban ezek az emberek megtudják az igazat, szégyellni fogják szavaikat. Mint kommunista azt mondom: senki sem fog nekik ezért szemrehányást tenni. Minden ember a maga ’dején érik meg. Akkor aztán előbb, vagy utóbb kezdi megérteni, amit korábban nem értett. Ezek az emberek maguktól is szégyenkezni fognak, de azt hiszem, senki sem fog nekik szemrehányást tenni.

Hruscsov ezután emlékeztetett arra, hogy Oroszországot egykor becsmérlően „szamovár-országnak" nevezték. — Az úgynevezett felvilágosult Európában úgy beszéltek és gondolkoztak rólunk, mint holmi távoli medvebari an gben lakó emberekről — mondotta.

Azóta mintegy 43 esztendő telt el. Mi lett az egykori cári Oroszországból. amelyben a lakosságnak körülbelül 80 százaléka írástudatlan volt? Nos,

a Szovjetunióban az elmúlt évben — hogy csak egyetlen példát hozzak fel — 108 000 mérnököt képeztek ki, míg az Amerikai Egyesült Államok — ez az Iparilag legfejlettebb hatalom — csak 38-000 mérnök« képzett kf.

még ha egy dolgozó embernek Is mondták volna, hogy Oroszország ilyen rendkívül fejlett országgá válik, valószínűleg az lett volna a véleménye, hogy javíthatatlan fantasztával beszél. így gondolkozott az ismert angol író is, Wells.

Most, amikor terveinkről és valóságunkról röviden beszéltem önöknek, könnyen megérthetik, hogy • szovjet nép békét akar.

a Szovjetunió városaiban és mun- kástelcpülésein 2,200 000 lakást, a vidéken pedig 800 000 új házat építettünk.

A szovjet emberek joggal büszkék arra, hogy országunkban az egész lakosság ingyenes orvosi ellátásban részesül.

A dolgozók társadalombiztosítására, az orvosi ellátásra és egyéb kedvezményekre 1959-ben 230 milAz Hmúlt évben 2 287 000 főiskolás diák tanult a Szovjetunióban, vagyis a Szovjetunió minden tízezer lakosára 107 főiskolás tanuló jutott. Általában nálunk ötven millió ember — vagyis gyakorlatilag a Szovjetunió minden negyedik polgára tanul. — A tanulás nálunk ingyenes.

Hihette vHna-e valaki 42 évvel ezelőtt, hogy a Szovjetunió eljuttatja zászlaját a Holdra, hogy először hatol a világűrbe, atomjégtörőt épít és évenként a traktorok, a gépkocsik százezreit, a legkorszerűbb szerszámgépek tízezreit gyártja majd és hogy a világon először szovjet léglökéses repülőgépek szállnak majd menetrendszerűen a nemzetközi légi utakon? És már most az első helyet foglalja H a Szovjetunió Európa ipari termelésében és a második helyet a világon. És már nincs messze az idő, amikor hazánk túlhaladja az Amerikai Egyesült Államokat és kivívja t- világ elsőségét.

1959-ben 60 millió tonna acélt termeltünk. 1965-ben acéltermelésünk 86—91 millió tonna lesz. 1959-ben 264 milliárd kilowattóra áramot állítottunk Hő és 1965-ben áramtermelésünk 500—520 milliárd kilowattóra lesz. 1959-ben 37,2 milliárd köbméter földgázt termHtünk ki és 1965-ben földgáztermelésünk 150 milliárd lesz.

Három év alatt a Szovjetunió keleti területein harminc millió hektár szűzföldet szántottunk fel és tettünk termővé. Ez Ausztria egész vetésterületének huszonkétszerese. Az évi takarmánytermelés a legutóbbi esztendőben körülbelül két-három- milliárd púddal, vagyis 30—50 millió 'tonnával emelkedett A városi lakosság szükségleteinek fedezésére szolgáló állami hús-, vaj- és tejfelvásárlások 2—2,5-szeresükre nőtték.

Hát vajon képes lett volna-e ennek végrehajtására egy nép. amely nem szabad? Ahogy mondani szokták: tessék, próbálja meg, aki akarja!

A szocializmus igazi szabadságában az ember alkotó munkában fejtheti ki minden képességét és tehetségét. A szabadság a szocializmusban — ez nem jelszó, hanem a társadalom lényege.

Valaha a Nyugaton rosszakaróink azzal vádolták a Szovjetuniót, hogy anyagi eszközeink legnagyobb részét csak a nehézipar fejlesztésére fordítja. Igen, volt ilyen időszak. Függetlenek, erősek akartunk lenni és azt akartuk, hogy egész népgazdaságunk szilárd alapokon fejlőd ic’ Népünk kénytelen volt lemondani egy s másról. Most van erős iparú«:* és mind több és több eszközt, fordítunk arra, hogy a Szovjetunió népe mind jobban és jobban éljen.

Csupán az idei év első felében például 3 milliárd 300 millió négyzet- méter textilféleséget, 210 millió pár cipőt, 6 mintegy hárommillió televíziós készüléket gyártottunki Ebben as évben megvalósul a 7 órás munkaidő

Nemrég ülésezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Milyen törvényeket fogadott el ezen az ülésszakon? Megszüntették a bérek és a fizetések adóját. Néhány éven belül a Szovjetunió olyan ország lesz, amelyben teljesen megszűnik a lakosság adóztatása^

Országunk dolgozói már ez év végétől naponta csak hét órát fognak dolgozni és a nehézipar több ágában csak hat órát 1964- ben kezdünk áttérni a 6 és 5 órás munkanapra.

A bérek pedig nemcsak, hogy nem lesznek alacsonyabbak, hanem ellenkezőleg, növekednek. Hát nem lesz kellemes, nem lesz öröm ilyen országban élni?

Hét év folyamán tizenöt millió lakást és vidéken csaknem hétmillió lakóházat építünk.

Már a hétéves terv első évében