Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

Hézagnélküli sinpár Sajószentpéter és Kazincbarcika között Csütörtökön, a hajnali órákban fur­csa szerelvény indul ki Sajószentpé- terről Kazincbarcika felé. A szerel­vény élén egy motoros vontató ber­reg, mögötte apró, kerekeken futó, mintegy 30 törpedaru visz 360 méter hosszúságú összehegesztett sinpárt. A szerelvény a 3. kilométernél áll meg. Gyors munka veszi kezdetét. Az Üjmiskolci Pályafenntartási Fő­nökség és a MÁV Építési Főnökség dolgozói — sincsavarozók, daruke­zelők — meghatározott hosszúságbar. felszedik a síneket és helyébe szere­lik a kiszállított sínpárt, lecsavaroz­zák, majd a hegesztők a lehelyezett síneket összehegesztik — a Sajó­szentpéter felőli oldalon — a mór előzőleg lefektetett sínpárral. Mire a 3 őrás vágányzár véget ér, a motoros vontató benn áll a sajószentpéter! állomáson, a felszedett és magával hozott sínekkel. Ebben a munkában nincs semmi titokzatosság. Sajószentpéter és Kazincbarcika között —, mint már erről hirt adtunk —, mintegy 4 kilométeres szakaszon építenek hézagnélküli vágánypárt. Pályamunkás csoportok, brigádok április 20-tól kezdve hosszú heteken Hétfőn tartják meg az elmaradt vasgyári bemutatót A Diósgyőrvaagyári Művészeti Együttes új műsorának a bemutatója — mint Ismeretes — június 29-ére, szerdára volt kitűzve, a Szabadság- kerti szabadtéri színpadon. A kedve­zőtlen Időjárás miatt a bemutatót megtartani nem lehetett, így azt csak a szakmabelieknek és a bíráló bizott­ságnak mutatták be a Bartók Béla Művelődési Házban. A nagyközönség részére július 4-én. hétfőn este ren­dezik meg a bemutatót a vasgyári Szabadság-kert szabadtéri színpadán. Könyvvásárlás — részletre Hosszú idő kell egy színes, jól vá­logatott könyvtár összegyűjtésére, így gondolják ezt a diósgyőri XXIV. számú általános iskola diákjai is, akik elhatározták, hogy már most el­kezdik gyűjteni a könyveket. Iskolá­jukban havonkér'i 4—5 forintos rész­letfizetésre kapjak meg a kért művet. Ezt a néhány forintot egyik szülő sem ..érzi meg” különösebben. Az iskola diákjai körében igen nagy népszerűségnek örvend az ilyen könyvvásárlás. Ezt ml sem bizonyítja jobban, mint az. hogv s tanulók az utóbbi két évben 11 500 forint értek­ben vásároltak részletre könyveket at végezték az előkészítő munkát. A munka befejezése után, a múlt ked­den kezdték meg a hézagnélküli sí­nek beszerelését. A dolog úgy zajlik le, hogy máshonnan hoztak 360 mé­ter hosszúságú sínpárt, a sajószent- péteri állomáson összehegesztették, aztán kedden hajnalban kiszállítot­ták a megfelelő helyre. Itt beszerel­tek. a felszedett síneket pedig visz- szaszóllitották az állomásra, ahol nappal összehegesztették. s a követ­kező hajnalban ezzel indult útnak a motoros vontató. A munkát rendkí­vül megkönnyítik a törpedaruk, amelyek mentesítik a vasutasokat a nehéz fizikai munka alól. A hézagnélküli sínpárépítéssel jó ütemben haladnak. Már több mint 3 kilométeres sza­kaszt készítettek el, s a hét szombatján be is fejezik a mun­kát. A MÁV Építési Főnökség dolgozói itteni feladatuk elvégzése után a lu- dasi állomásra mennek, ahol szintén hézagnélküli vágányt építenek. A ludasi munka befejeztével Nyéklád- háza és Miskolc között folytatják a már megkezdett hézagnélküli sínpá­rok építését Nyékládházétól egész a Tiszai pályaudvarig. Kertmozi épül Miskolc-T apolcán A gyógyvizéről híres miskolc-tapol- cal üdü'óhelyet nemcsak a? ország minden részéből, de külföldről is sokezrc.n keresik Jel évente. A gyö­nyörű nyaralóhelyen eddig 1 — kes­kenyfilmvetítő berendezéssel felsze­relt — korszerűtlen mozi működött. Az üdülők és kirándulók szórakozta- ’ásának biztosítása végett az idén több mint félmillió forintot költenek a mozi fejlesztésére. Ebből az összeg­ből a strandfürdő mel’ett. avö " örü környezetben, egy korszerű. 500 sze­mély befogadására alkalmas széles­vásznú kertmozit éviiének. A termé­szetes lejtésű, fásított terü’eten az építő»! munkákat már megkezdték. Ezzel egyiriőben tf jelenlegi elavult mozit normál-filmszínházzá fejlesz­tik. Az új szélésvászvú kertmozi előreláthatólag az alkotmány ünne­pén nyitja meg kapuit. Négyezer színházjegy — jutalomként A Lenin Kohászati Művek vezető­sége az újjáépített Miskolci Nemzeti Színházban a most lezárult sziniévad előadásaira kétszázötven bérletet vá­sárolt a dolgozók részére. Ezek ré­vén 1800 diósgyőri kohász tekintette meg a különböző előadásokat. Ezen­kívül havonta még külön 300 jegyet bocsátottak a munkaversenyben ki­tűntek jutalmazására. így a gyár élenjáró dolgozói közül több mint négyezren látogatták jutalomképpen a színház előadásait Kormányzatunk gondoskodása folytán Miskolcon és a megyében eredményes az egykori népbetegség, a tbc elleni küzdelem Falu a Blikkben — Kultúrcsoportunkkal sokat járunk a kör­nyező falvakba szerepelni. Az egyik alkalommal Szomolyára mentünk. Azon a részen Jő bor terem és egy kicsit féltettem fiataljaimat. Kértem, hogy az előadás előtt ne igyon senki egy pohárral sem. Utána majd ihatunk. Melegen sütött a nap és ez is csábíthatott mindenkit az italbolt felé. Egyszer­esük oda jön hozzám az egyik fiú és megkérdezi: Tanító bácsi megihatok egy pohár sört? Huszon­egy éves fiatalember volt. Aztán tervekről beszélgetünk. Elmondja, hogy nyáron a kultúrházat klubszerűvé akarják beren­dezni. Az asztalokat is megkapták már. Itt árul­nának majd üveges sört. édességeket, sakkot, do­minót hoznak ide. szóval azt akarják, hogy a fia­talok jól érezzék'magukat. Ez nem is lesz új dolog, mert az egyik alkalommal — egy táncren­dezvényen — már kipróbálták ezt a módszert és mindenki nagyon meg volt elégedve. Későbbi terveik közé tartozik egy televízió vá'ár'ása is. Van egy szép könyvtáruk, ahol több. mint tízezer forint értékű könyv között váloga hatnak az ol­vasók. Most már a kiutalt összegből is ők maguk vásárolhatják meg a kívánt műveket ii így nem fordulhat elő az a furcsa eset. ami még nemrégi­ben is megtörtént: kaptak könyvet a hnlteryész- tésröl, a szikes talaj megjavításának a módszeré­ről, kaptak két kötet operakalauzt, csak éppen erdészeti szakkönyveket nem küldtek. De van egy fájó pontúk: a mozi. Mindig na­gyon gyenge minőségű filmeket kapnak. Nem tar. talmilag. hanem szószerint értve gy-nge minő­ségűi. Elszakadozik, rossz a hang, a kép is bizony nem nagyon látogatják a filmelőadá'okat. Pedig a répáshutaiak is szeretnének moziba járni, dehát úgyis csak bosszankodnának, inkább nem men­nek el. A Z ITTENI emberek ma is a favágással, mészégetéssel keresik kenyerüket. Most azonban az erdőkben már motorfűrészek berreg­nek. mellettük kiváló dolgozó jolvénnvel és más érdemérmekkel kitüntetett műnk*sok dolgoznak. Fiaik középiskolákban, egyetemeken tanulnak. Megbecsülik őket. Sokat változott a vi’ág itt, a Bükk ölében pihenő Répáshután is. Priska Tibor ők is szeretnének jönni. Kihirdettem a faluban, hogy körülbelül húsz szülő is velünk jöhet. Negy­venen jelentkeztek. A következő előadásra pedig nyolcvanon. Most már az a probléma, hogy kinek adjuk oda a jegyet. — Csak úgy alkalomadtán látogatják a szín­házat? — Nem. Minden hónapban rendszeresen meg­nézzük az előadásokat. A falu azonban odaadőan ápolja saját hagyo­mányait. tánc- és énekkultúráiát is. A kultúr­terem falain legalább 15—20 oklevél tanúskodik a tánccsoport vagy az énekkar sikereiről. Sok az első és második hely. A falu lakói nagyon szeretik a táncot. De minden más kulturális rendezvényen lelt ház van. A tánccsoport sikerét bizonyítja az a tény is. hogy nemrégiben jöttek vissza egy négy napos kőrútról, amelyiken Nógrád és Pest megye szlovák nyelvű falvait látogatták meg. Műsoruk­ban szlovák és magyar táncokat mutattak be. Szó van arról is. hogy a répá'hutai fiatalokból nemzetiségi kultúrcscportot szerveznél', és így még jobban összeforrnak majd. és még 'öbb al­kalmuk rész az országjárásra. e~ellcg tnd« orszá­gokba, például Csehszlovákiába is elm^nn-k majd szerepelni. A Szívós Lajos pedagógus vezett- tánccsoport már eddig is sok szép eredményt ért el, de a tervek azt mutatják, hogy mrg tovább növelik majd hírnevüket. A HUTAIAK nagyon szeretik énekkarukat is. ' öregek, fiatalok egyaránt szívesen vesznek részt benne. Van olyan család, ahonnan a gyerek s és a szülő is tagja az énekkarnak. Deme Dezső pedagógus vezetésével sok első dijat kaptak már a járási versenuen. egy ízben pedig a megyei ver­senyen lettek elsők. Sokat változott a falu. A hajdani W« telepü­lésből a répáshutaiak egy szép falut építettek. De nemcsak a falu külső képe váPoHk meg. hanem szinte napról-napra változnak az emberek is. Hallgassuk csak újra Varga Sándor pedagógust. A BÜKK talán csak azért hajlította meg olyan kecsesen a hátát, hogu azon a részén helyet adjon néhány embernek, akik favágással, mészégetéssel akarták megkeresni kenyerüket. Ezek az emberek aztán felépítettek ide néhány házat és a falut elnevezték Répáshutának. Régen volt már. körülbelül 100—150 évvel ezelőtt. A jó, öreg Bükk munkát tudott uguan adni az új telepeseknek, de a munkáért akkor nem mindig fizettek kenyérrel. Keserves dolog vö t a favágás, mészégetés, a répáshutaiak nem is hittek a hét szűk esztendő végében. Mindig a közepében járlak. Ha eljött az ideje, a mészégetők napokig, hetekig járták zörgő kocsijukkal a környék fal­vait, sokszor az ország távolabbi részeit is. de az asszony már megszokta, hogy hazatérte után sem változik semmit a helyzet. Tudta ugyan ezt a mészportól fehérlő, sz kár csontú férfi is. de mV lehetett tenni? Élni kellett valamiből, élni pedig csak ebből tudtak. Az asszonyok is próbálkoztak — nem változ­tatni — segíteni a megélhetésen, ősszel teleszed­tek egy-egy vödröt fekete színű szederrel, és el­hozták Miskolcra. Természetesen gyalog, hiszen a vasutat nem nekik találták ki. Még az olyan kicsit sem. mint amilyen Lillafüred felé hurcolja komolykodó füttyögetéssel a kirándulókat. Otthon aztán, amikor fáradtan súrolták vödrükről a lilás színű szederfoltokat, megállapíthatták, hogy ez a nap sem sokat ért. De régen volt már ez... IJA MOST Miskolcon, a Nemzeti Színház vala- melyik előadásán velőknek eszébe jut^a. hogy elkiáltsa magát: „Nyújtsák fel a kezű’ et a répáshutaiak”, talán 6 maga sem hinne szeméne'-. Lenne olyan előadás, amelyen legalább 70—80 kéz is a levegőbe emelkedne. De otthon. RApás- hután majdnem ennyi ember mérg lődi’r. vgy sértődötten hallgat. m»rt éop n neki nem jutott jegy. vagy nem fért fel a buszra. De ha'lgas’uk mit mond Varga Sándor pedagógus, a falu kultúr- házának ioazgatőja. — Először az Iskolásokat vittem el a Nemzeti Színházba. A gyerekek itthon aztán- elmeséltek mindent: mit láttak. h~gyan já^oták. mi'yen volt a színház. Később fel*ereset' nébánt/ szülő azzal a kéréssel, hogy a legközelebbi alkalommal foglalkoznak a betegekkel. A bete­gek száma 15 év alatt jelentőoen csökkent Az egészségügyi kormány* zat kötelezővé tette a szűrővizsgála­tokat, ez pedig azt jelenti, hogy pél­dául Miskolcon 1—2 éven belül min­den lakóé szűrővizsgálatra kerül. Miskolc város Tanácsa és a Lenin Kohászati Művek is nagy áldozato­kat vállalt a tbc elleni küzdelemben Többszázezer forintért korszere Röntgen-szűrőgépeket vásárolt, ame­lyeknek üzemeltetése szintén százez­rekbe kerül. Az eredmény máris mu­tatkozik: egyre kevesebb a betegei« száma. Ez elsősorban annak köszön­hető, hogy már a védekezés is jó! megszervezett, a védőoltások is érez­tetik hatásukat. Érdemes megemlíte­ni. hogy a múlt évben minden új­szülött gyermek, valamint a három­éves gyermekek, az első, az ötödik é: a nyolcadik osztályos tanulók és ? 17—20 éves. serdülőkorban lévő fia­talok védőoltást kaptak. E zenki vü. bevezették a pedagógusok, a vendég­látóipari dolgozók, és több szakma dolgozóinak kötelező védőoltását Ai üzemeknél és a vállalatoknál pedig kollektív szűrővizsgálatokat végeznek Szepesi főorvos elmondotta, hogy a gümőkóro6 halálozások száma aj 1945 előtti időkhöz képest az egyötö­dére csökkent Különösen a gyerme­kek megbetegedésének száma. E< pedig Igen komoly eredmény. Ai egészségügyi kormányzat a magyai orvosok segítségével 1975-ig a tbc-t mint népbetegséget teljesen felszá­molja. Ehhez a nagy munkához kor­mányzatunk nemcsak pénzzel és or­vosokkal. de az új lakások, üzemeli építésével is hozzájárul. Azt is elmondotta a Központi Gon­dozó Intézet főorvosa, hogy egy év- század éta. Magyarországon különö­sen tizenöt év óta, visszafejlődőben van a járványos megbetegedés. Ezt a visszafejlődést tudományos orvosi munkával meg lehet gyorsítani Az eredmények ezt mutatják Mis- kolcon is. A 80-as években 100 ezer lakosból még 40-en haltak meg tbc-« megbetegedés következtében, ma lűC ezer emberből mindössze hármag halnak meg ebben a betegségben. A Miskolci Központi Tbc Gondozó Intézet munkájáról szólva elmondot­ta a főorvos, hogy két hónap óta mo­dern emyőkép-felvevőgép segítségé­vel dolgoznak, öt szakorvos igen nagy türelemmel és szakértelemmel foglalkozik a betegekkel. A város te­rületén szakképzett gondozónők kere­sik fel a betegeket, tanácsot adnak, segítenek, ellenőrzik a betegek élet­módját. egyszóval a Központi Gon­dozó Intézet minden dolgozója határ­talan kitartással munkálkodik, hogy a betegek száma Miskolcon és a me­gyében mind jobban csökkenjen. Ili rendelöinlézetek épülnek Borsod ipari és mezőgazdasági közponljaiban Borsod megyében az egyre növek­vő ipari munkásság, valamint a tsz- mozgalom kiszélesedése révén az SZTK-rendelésre jogosult dolgozó parasztság számának növekedésével a Megyei Tanács egészségügyi osz­tálya széleskörű intézkedéseket foga­natosított a szakorvosi ellátás meg­javítására. Borsod megyében jelenleg 6 rende­lőintézet működik, a szakorvosok naponta csaknem 700 órát fordíta­nak különböző különleges kezelé­sekre. Az egyre növekvő igények és a munkásosztály helyzetének megja­vításáról hozott párthatározat szelle­mében most újabb rendelőintézete­ket építenek, elsősorban a kialakuló új ipari centrumokban. Már épül a Sajó- és Szuha-völgyi bányavidék la­kosságának jobb egészségügyi ellá­tására az edelényi rendelőintézet, »melyben jövőre kezdik meg a gyó­gyítást. Még az Idén megkezdik a szakrendelést Miskolcon a Szent- péteri-k apuban épülő kői ház város új szakrendelőjében is. A második ötéves tervben új ren­delőintézetet építenek« a megye új szocialista városában, a vegyiipar új központjában, Tiszapalkonyán, A tsz- parasztok egészségügyét viszi majd előbbre a szerencsi és a sátoralja­újhelyi új rendelőintézet. Az új rendelőintézetek felépítésé­re! a legsűrűbben telenült Ipari és nezőgazdasági központok szakorvosi ellátottságát oldják meg. A tizenöt-húsz* esztendővel ezelőtt íészített egészségügyi statisztikákat vizsgálva, jól ismert kép tárul elénk: Európában, de mondhatni az egész dlágon, Magyarországon pusztított égj óbban a félelmetes betegség, a üdőgümókór. Csecsemők, ískolés- lyermekek, felnőttek és öregek ez- -ével estek áldozatául ennek az ak- cor még igen súlyos betegségnek. De íemcsak a tbc pusztított, sok más »elégség is tizedelte a magyar fal­rak lakóit, és a városok munkásait. ts ki segített régen a summásokon, gyermekeiken, a füstös, gázos, sötét jzemek munkásain? Kevés volt az >rvos Is. Intézményesen nem folyt küzdelem a tbc ellen Nagy proletárköltőnk, József Atti- a egyik megrázó versében így jel- emezte az akkori társadalmi helyze- et; „Ezernyi fajta népbetegség, ko- •ai 'csecsemőhalál...” Az egészségügy területén is súlyos örökséget hagyott ránk a múlt A nagyar urak gyönyörű kastélyokat ipítettek, de nem épült elegendő kór- iáz, rendelőintézet a betegségek gyó- yítására. Pedig ez lett volna a leg- ontosabb. Mindezt pótolni kellett V felszabadulás óta eltelt idő azon- •an még kevés volt ahhoz, hogy iyökeresen felszámoljuk a múlt irökségét. Amit azonban elértünk. - az egész világon elismerést vívott ci. Erről beszélgettünk a minap dr. izepesi Kálmánnal, Miskolc város Cözponti Tbc. Gondozó Intézetének óorvosával. Kötetekre menő ada tó­tat írhatnánk arról a nagy fejlődés- ■ől, ami 15 év alatt végbement egész- rügyünk területén, itt, Borsod me­lyében is. Szepesi főorvos, aki már !7 éve küzd a tbc ellen, sok érdekes idattal ismertetett meg. Elmondotta, togy Miskolcon is csak a felszaba- lulás után kezdődött a tbc elleni •endszeres küzdelem. Azelőtt intézmé- lyesen nem sokat tettek ellene, in- :ább társadalmi összefogással pró- íálták megakadályozni a betegsé- Ck terjedését, gyógyítását. A megyé­in 1945-ig csak egy tüdőbeteggon- lozó intézet működött, mindössze 1— ! órás napi rendeléssel. 1950-ben gyökeres változás tör- ént. A kormány milliókat fordított íz egészségügy fejlesztésére. Uj be- eggondozó intézet kezdte meg műkö- lését a vasgyári kórházban. 1955- >en, amikor Miskolcot megyéé jogú árossá nyilvánították, központi tü- o beteggond ózó intézetet kapott. 957-ben Perecesen, a bányászok ré­zére egy külön fióktntézetet létesí­titek. 1958-ban pedig Miskolcon negkezdte működését a 400 ágyas negyei intézet. Ma már mást mutat a statisztika. Miskolcon négy tbc-gondozó intézet működik ' szűrőállomás is bekapcsolódott a be elleni küzdelembe, szakorvosok szeti Technikumba, s azóta minden szabad­idejét tanulásra fordí­totta, versenyezve álta­lános iskolás kisfiával és kislányával. Szorgal­masan tanult gyümölcs- certészetet. mezőgazda- sági enciklópédiát, sző­lőművelést, borgazda­ságtant, géptant, no meg fizikái, matemati­kát, kémiát, történel­met. irodalmat. És ezen x tavaszon, tanálmd- nyainak végére érve, innak rendje-mődja szerint letette az érett­ségit. — Ezt a szamorodnit xzon az őszön tettük el, Imikor Hegedűs elvtárs megkezdte az iskolát — mondja csillogó szem­mel Galgovics Mihály brigádvezetö. — Most aztán elővettük, mert- íiát mától kezdve érett­ségizett elnökünk van. Mégpedig nem is akár­milyen! Nem messziről, degenből jött. hanem közülünk mló. Egyszó­val „saját nevelés", ikárcsak ez a bor itt, a ooharunkban! Ezen aztán mindany- vyian mosolyognak, tkárcsak nemes venyi­géik nektárja a mind- türübben csengő poha- ■okban... Hegyi József ban. Majd egyikőjük mégis megszánt, s je- . lentőségteljesen felénk súgott: — Az elnök nincs itthon. Most érettségi- . zik Ujhelyben. Éppen : az értesítést várjuk mi I is az eredményről. Ebből aztán mindent megértettünk. A megil- , I etődöttséget, no meg az aranyló butélia tit- ; kát is. Nem is kellett aztán sokáig tűnőd- , nünk. mert egyszer- ■ csak berrent a telefon, t és a kagylót tartó , könyvelő arcán már az • első mondat után fel­ragyogott a derű. Aztán , a beszélgetést befejez- < ve. nem szólt semmit. : csak balkezével letette o kagylót blllegős nyer- ; gére. a jobbal pedig i vette a poharat — a mi­vel közben még egy ke- , rült az asztalra —. koc- . eintottunfc. és mind a . kiürítettük He- i ledűs Sándor egészsé- i lére. j Mert hiszen róla van : I2ó, a Békeharcos el- t nőkéről, aki érettségi j bizonyítványt szerzett, mégpedig a nagymúltú i vidék híréhez, nevéhez t illően: szőlészetből és { borászatból. Négy évvel s ezelőtt iratkozott be a i Sátoraljaújhelyi Szölé­/alján jártunk, is egyik legszebb in. a dúsan termő fék aranykertjé- Tolcsván. A Béke- .3 Tsz irodáját fce- k és egy gyönyö- . astély első emeleti ’szobájában meg is tűk. Döngött, ropo- lábunk alatt a ka- - ás tölgyfapadló, míg zéles ámbituson vé- . menve benyitottunk ajtón. i 2ten ültek az asztal : rül csendben, szót la- < 1. Mintha várnának ■ damit. Középen buté- i a, tele arany ló szamo- vdnival. Csak annyics- a hiányzott belőle, < ,mivel az imént meg- öltötték a poharat. II- t lato ott terjengett a le- « vegőben, csiklandozta i az orrunkat, hogy szin- ■ te finom ízek futottak t össze tőle a szánkban. : Hanem a poharak után • senki sem nyúlt. Csak I ültek várakozva, hang- t talonul, mint akiknek i most ez a legfontosabb tennivalójuk. S amikor i a furcsa látványtól el- i elakadó szóval az el- 1 nők után érdeklődtünk, i csend lett rá a felelet, i Hárman is rosszallólag néztek ránk. hogy'mer- 1 jüfc háborgatni őket i áhitatos várakozásuk- . Az elnök érettségizik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom