Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-07 / 159. szám

termelési viszonyok között dolgozó üzemekben pedig 6 óra lesz a munka­idő. Engedjék meg. hogy népünk és textil munkásaink nevében sok sikert kívánjak önöknek munkájukhoz. Engedjék meg, hogy szerény aján­dékainkat átadjuk. (Egy albumot adott át Molnár József igazgatónak, amelyben az egyik textilgyár termé­keinek mintái voltak egybefűzve, utána egy miniatűr szputnyikot nyúj­tott át a következő szavak kíséreté­ben.) Ez annak a gyárnak a termékét mutatja be. ahol Zója dolgozott, éz pedig a szputnyik modellje, amelyet a szocialista rendszer ellenségeinek mérgére lőttünk fel annak idején. (Nagy taps.) Ezután Molnár József elvtárs igaz­gató nyújtotta át az üzem ajándé­kait. éltetve a szovjet—magyar ba­rátságot, a Komszomolt. Majd újra a mikrofon elé lépett Vizirov elvtárs Nahóczki György elv­társsal. a vállalat KISZ-titkárával együtt és ezeket mondotta: Mint a Komszomol Központi Bizottságának titkára, nem mulaszthatom el. hogy igen nagy örömmel meg ne szorítsam a KISZ-titkár kezét. (Nagy taps.) Szeretnék a fiatal, textilmunkás jk- nak mégegyszer sok sikert kívánni munkájukhoz. Éljen a magyar ifjú­ság! Éljen a magyar és a szovjet ifjú­ság megbonthatatlan barátsága — fejezte be beszédét Vizirov elvtárs. Ezután a vendégek közös ebéden vettek részt, ahol meleg barátsággal bszélgettek a gyár vezetőivel, élen­járó dolgozóival, kiváló fiatal faival. Budai László Bolgár író a miskolci irodalomról Az elmúlt évben hazánkban járt Georgi Krumov jeles fiatal bolgár költő, író és műfordító. Magyar- országi útja során két napot Mis­kolcon és környékén töltött. Ezalatt többször találkozott és hosszasan el­beszélgetett a miskolci írókkal, öt is személyes emlékek fűzik Miskolc- hoz. Szülei hosszú ideig éltek itt, tníg a német megszállás idején ki nem telepítették őket. Hazájában igyekszik propagálni a magyar irodalmat. Verseket és pró­zai müveket fordít. Bolgárra for­dította Németh László: Égető Eszter című nagyterjedelmű regényét, va­lamint Berkesi András: Októbert vihar-át. Hosszan beszélt további írói terveiről, valamint azokat a műveket sorolta fel nagy lelkese­déssel. melyeket a közeljövőben akar lefordítani bolgárra. Hazatérése után itteni élményei­ről a szófiai Vecserny Noviny című napilapban számolt be. Dr. Tocseff György szíves fordítása alapján ér­tesültünk a miskolci írókról szóló cikk tartalmáról. „Sokminden hul­lámzik itt a szivekben, ihlet és te­vékenység fogja át a fiatal alkotó­kat ebben a városban" — figyeli meg. és az alapját egy csodálatos találkozásban látja: „Az egészsé­ges nemzeti tradíció találkozása ex azzal az újjal, amely kivirágzott a szabad Magyarország ötéves tervei­ben." A városról magáról nagyon ked­ves képet fest. A régi épületek ro­mantikáját éppúgy megtalálja, mint a modern városrészek új életet jelző világát. Az írókat is az ehhez való viszonyuk szempontjából mu­tatja be: „Magyarország legnagyobb vidéki városa körül nagy iparvidék terül el. ahol éjjel-nappal működ­nek az acélöntő üzemek, melyekben több tízezer munkás dolgozik. A fiatal írók szeretik városuk hagyo­mányát is. de leginkább az új épít­kezések merész nagyságát. Az ipar­vidék örömeit is gondjait maguké­nak érzik. Az irócsoport tagjai részt vesznek az üzemek, kultúrotthonok munkájában, valamint a különböző kulturális megnyilvánulásokon A miskolci íróknak nagyon jól­esett ez a távoli üdvözlet, ez a baráti biztatás és kézszoritás, az az érzés, hogy a barátság nemcsak a személyes találkozások idejére szól. hanem továbbra is. Ha a célok kö­zösek, akkor a barátság is kőzöá. Ez a cikk pedig ennCk igaz doku­mentálása. (kabdebó) Napfényes, meleg júli­usi reggelre ébredt Mis­kolc. De még esős időben is napfényt, derűt vará­zsoltak volna a Gömöri és a Tiszai pályaudvar kormos, füstös peronjára az izgatott gyerekek, s a még izgatottább szülök. Régen látott ilyen ked­ves eseményt a száz éves öreg állomás. Hatszáz- hatszáz boldogságtól su­gárzó arcú kisiskolás in­dult a Szakszervezetek Megyei Tanácsa üdülte­tési akciójában nyáti tá­borokba, többek között a Balaton partjára, a Mát­rába és a Szabadság- hegyre. Zsúfoltak voltak reg­gel az állomás feli futó villamosok. Csivitelő gyereksereg töltötte meg a peronokat, s alig vár­ták már a hetek óta megálmodott indulást, a boldog két hét kezdetét. Végre együtt volt a nagy csoport, terelgették, óv­ták, vigyázták ókét a boldog, féltő szivű szü­lők, akik közül soknak gyermekkorában isme­retlen volt a táborozás. — Én 34 éves voltam, amikor először láttam a Balatont — mondja Sza­bó Andrásné —, s kislá­nyomnak már nyolc éves korában sok kis társával együtt része lesz e feled­hetetlen élményben. Eközben megszólalt a mikrofon. Kivételesen Nyaralni mentek a gyerekek nem valamely vonat in­dulását, vagy érkezését jelezte, nem is közérde­kű hirt közölt, hanem a megilletődött gyermeke­ket búcsúztatták. — Jó tanulásotok és születtek szorgalmas, jó munkájának jutalma, eredménye a most kő­vetkező boldog két hét. Várnak benneteket a Mátra csúcsai, csobogó forrásai, a hullámzó Ba­laton kék vize, a nagy­szerűen felszerelt nyári táborok. Érezzétek na­gyon jól magatokat, s használjátok ki jól a megérdemelt szabad sá­Gál Imre elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturális ügyek előadója és Kiing Ferenc üdülési előadó, az üdültetés „főrende­zői" elmondották, hogy 36 felnőtt kísérő, zömmel pedagógusok, utazik el a gyerekekkel, s a nyári része társadalmi — Milyen . . várja a gyerekeket? — Nagyon szép és na­gyon sokrétű. Kirándu­lások, játék, szórakozás, pihenés, s ez sem lé­nyegtelen: kitűnő koszt. — Az idén körülbelül hány gyermeket üdültet- nek? — Évröl-évre többet, hiszen államunk gondos­kodása folytán mind több nyári tábort ho­zunk létre. Az idén mintegy hét és félezer borsodi gyermek tábo­roztatására nyílik lehe­tőség. Közben megkezdődik a beszállás. elhelyezked­nek a gyerekek, a kísé­rők. Fürtökben csünge- nek az ablakokban, bú- csúzkodnak a szülőktől, hallgatják a tanácsokat, s fogadkoznak, hogy be is tartják azokat. ■— Tibiké, vigyázz ma­gadra. ne futkoss sokat! — Igen. vigyázok... Ildikó, ne válogass, mindent egyél meg szé­— Jó. Mindent meg- eszek, még a főzeléket is. — Írjatok, ha megér­keztek! — Minden héten írni fogok egy levelezőlapot. ^ Pistike, öltözz fel melegen, nehogy meg­fázz! Mellettem egy pöttöm­nyi kislány, édesanyja szoknyájába kapaszkod­va sirdogál és a kocsi ablakán kihajló nővérét kérleli: — Agika, vigyél ma­gaddal, hadd menjek én Is a táborbal — Nem lehet Évike, te még kicsi vagy (6 sem volt több 8—9 évesnél), majd ha iskolás leszel. — Akkor gyere le te is! — mondja a Ms elé­gedetlen. S eltartana ez a bú­csúzkodás, utolsó ta­nács, figyelmeztetés es­tig is, de már jön a pi­rossapkás forgalmista, megáll a mozdony mel­lett. végignéz a szerelvé­nyen. Mosolyog a boldog szülőkön. akiknek az utolsó pillanatban még mindig eszükbe jut va­lami, aztán indulást je­lez a tárcsa, szusszan a mozdony és a szerelvény lassan ..Mhúz" terhével, kedves Ms utasaival. Száz meg száz piciny gyermekkéz integet az ablakból, küldik a bú- c súcsókokat mindaddig, amig a szerelvényből már csak egy kis fekete pont látszik. Jó nyaralást, felejthe­tetlen két hetet! Boróczki Edit készítette elő, hogy a gyakorlat munkatervét a tanév folyamán teljes egészében végre tudtuk hajtani. Az első félévben az anyagforgalmi főosz­tály vezetője, Simkó József osztály­vezető személyes irányításával a Lenin Kohászati Művek központi anyagraktárában, alapanyagraktárá­ban, csavar- és csőraktárában, vil­lamosraktárában, papírraktárában (nyomtatvány és könyvkötőüzem) végezték a munkát, a második félév­ben Juhász Sándor osztályvezető személyes irányítása alapján a nagy- olvasztó, acélműnél, hengerműnél, acélöntődénél, csavargyárnál, erőmű­nél és az igazgatósági bérelszámolás! csoportnál végezték a gyakorlatot A gyakorlati foglalkoztatással kapcso ' latban az egyes gyárrészlegeknél a csoportvezetők igen nagy szeretettel és a legteljesebb jóakarattal, felké­szültséggel foglalkoztak a tanulóio­kai és a gyakorlat záróbeszámoló­ján az év folyamán elvégzett munkát pozitívan értékelték. Megállapították, hogy az első év tapasztalatai alapján a tanulók oly szép előrehaladást ér­tek el. hogy munkakörükben ön­állóan és eredményesen Is képesek a rájuk bízott feladatokat végrehaj­tani. Az ÉM. Borsod megyei Építőipari Vállalatnál Mihalecz József főköny­velő tervszerűen átgondolt, kezdettől a befejezésig igen jóakaratú és kész­séges irányítása alapján az első fél­évben Boldizsár Ferenc anyagforgal­mi osztályvezető és Kovács Lajos bérosztályvezető szakszerűen előírt, lelkes és önzetlen munkája tette eredményessé a politechnikai okta­tást. A gyakorlatozó tanulók itt is a vállalat nagy építkezéseivel kapcso­latos munkahelyein (anyag- és bér- felszámoló részlegeinél) végezték a 'munkát, mint a SZOT építkezés, »színházépítkezés, a Bajcsy-ZsUinszky [utcai toronyház építkezés, a selyem­réti totonyház- és bérházépítkezés, a ►Kont utcai szövetkezeti lakásépítke- ►zés, a Ki lián-lakótelepi építkezés. A munkahelyek változtatása igen szé­leskörű gyakorlati készség és válto- fzatos ismeretanyag megszerzését tette [lehetővé. ( A hetenként (szerdán) megtartott 1 ,7"; , n?P0® oktatási rendszer első kísérleti éve bevált és a miskolci oktatási módszer, amelynek keretén ívHl az iskoIa szakjellegének meg­felelő oktatás folyt, a gyakorlati szakemberek komoly kritikája sze­rint is elismerés reméltó eredménye­ket hozott. A - közgazdasági techniku­mok politechnikai oktatásának or­szágos szakfelügyelője. Herneczku István megállapítása szerint ez a módszer példaképül szolgálhat a kö- veíkező években már szélesebbkö- rQen- több osztályban is megszerve­zd ő üzemi gyakorlathoz. A gyakor­lati munka keretében közvetlen kap- csolatba került a vállalat gyakorlat! »munkája és az Iskolát elméleti okta­1 ™*; ,Ennek érdekében úgy a Lenin Kohászati Művek, mint az ÉM. Bor­sod megyei Építőipari Vállalat igen nagy áldozatkészséggel és önzetlenül támogatta az Iskolát. A vállalatók dolgozói, nagy elfoglaltság mellett is. íe.entos munkatöbbletet áldoztak a tanulók készségeinek, tudásának. Is­mereteinek továbbfejlesztése érdeké­ben. A gyakorlat a tanulók szüleinek osztatlan megelégedését váltotta ki *s valamennyien kérték a tanítás folytatását és kiterjesztését a köset- <ező tanévekre. Dr. Udv^rdi Lakos János meretes, hogy a békének a legállha- tato6abb harcosa, hanem arról is, hogy az újnak igen aktív própagán- distája. Az utóbbi időben sokszor be­szélt arról, hogy olyan üzemeket kell 'létrehozni, mint például az önök üzeme, azaz -blaknélküH legyen és kondicionált levegővel ellátott. Ez jó munkafeltételeket teremt, továbbá az üzem épületei a leggazdaságosabban kihasználhatók. Valószínű, az önök igazgatója még sok előnyét fel tudná sorolni ennek az üzemnek. Már többször Ismételtem és most is elmondom, hogy mi úgy érezzük itt magunkat, mint otthon. S mi ezt azzal magyarázzuk, hogy napról nap­ra nő és erősödik a magyar—szovjet barátság. Erről a szívélyes, kellemes beszélgetésről, fogadtatásról mi föl- tétlen fogunk beszélni a mi fiatalsá- gunknak. Kedves barátaim! A mi országunkban sikeresen tel­jesítik a 7 éves terv feladatait. Ha­talmas építkezés folyik. Elegendő csak azt a számot említenem, hogy a múlt évben több mint 1000 hatal­mas. ipari üzem létesült. A mi Ipa­runk fejlődési üteme eddig ismeret­len volt minden iparban és minden országban. S még azokat a hatalmas feladatokat is túlteljesítjük, amelye­ket a 7 éves tervben összegeztünk. Javul népünk életszínvonala. Ezré­vel épülnek az új házak. Iskolák, böl­csődék. kollégiumok, pihenőházak. A mi országunkban nemrég volt a Legfelsőbb Tanács ülése, amely el­törölt mindenféle adót. Ez év végéig, az ország szinte valamennyi üzeme Július 5-én, kedden, a kora dél­előtti órákban a hazánkban tartóz­kodó Komszomol-delegáció egy cső portja ellátogatott a Miskolci Pamut, fonóba. A vállalat dolgozói na© örömmel fogadták a kedves vendé­geket: Vizirov elv társat, a Komszo­mol Központi Bizottságának titkárát Dzjuba szövőtechnikust, üzemi Kom- szomol-titkárt. Makszimenko építész- mérnököt. egy nagy építkezés Kom- szomol-titkárát. Üzemlátogatás után. a déli órában tartott röpgyűlésen Vizirov elvtárs a Komszomol Központi Bizottságának titkára rövid beszédet mondott: Kedves bátyáink, nővéreink! Elsősorban is a legforróbb, szívből Jövő köszönetemet szeretném kifejez­ni azért a kedves fogadtatásért amelyben részesítettek bennünket Ide, a Magyar Népköztársaságba IC fős delegációval érkeztünk. Köztünk vannak a munka élenjáró dolgozói élmunkások, a szocialista munka hősei, bányászok, kohászok, textil­munkások, esztergályosok'. Tegnap már itt volt gyárukban delegációnk egyik tagja és amikor hazatért, sok érdekes dolgot meséli a gyárról, annak munkájáról, s ér magam sem tudtam megállni, hogy ma el ne jöjjek ebben az üzembe Személyi benyomásaim az önök üzeméről a legkellemescbbbek. Sdk helyen jártunk eddigi 15 napo* magyarországi tartózkodásunk alatt Voltunk Csepelen, Győrben, Tata­bányán és Miskolc különböző üze­meiben. Sok festői szépségűs tájat lát- tunk, megnéztük a Balatont, Tapol­cát, Lillafüredet, voltunk a Tolcsvai Állami Gazdaságban és Tokajban. Meg kell mondjam kedves bará­taim, az önök üzeme a holnap üzeme Hruscsov elvtárs nemcsak arról is­Komszomol-küldöttség a Miskolci Pamutfonóban Vizirov elvtárs, a Komszomol KB titkára beszédet mondott az üzem fiatallainak Cserebogár a kosztüm kihajtóján exszereszek figyelmét is felkeltet­ték. Most azon törik a fejüket, ho­gyan lehetne a bizsukészítésben fel­használni a különlegesen preparált lepkéket, bogarakat. Egy Romában élő német kutató új módszerrel konzerválja a boga­rakat és átlátszó, kristályszerű mű­anyaggal vonja be azokat. Ezáltal olyan tetszetőssé válnak, hogy a ter­mészetrajzi múzeumokon kívül az Felkészülten várják az új termést a Terményforgalmi Vállalat telepein — S végezetül: milyen intézkedése két foganatosítanak az ilyenkor fel lépő üzérkedés, spekuláció ellen? — Propagandamunkánk célja, hog a termelőket és a termelőszövetkeze teket meggyőzzük: nem érdemes ; terményt tartalékolni, sokkal inkábl érdemes kedvező áron értékesíteni A terménytárolási gondokon segí tünk azzal is, hogy az Ő6zi, valamin a tavaszi kalászos vetőmagcserér szánt szokvány terményeket közvet lenül a cséplés után átvesszük. Min den igyekezetünkkel azon fáradó zunk, hogy az üzérkedőket, speku lánsokat kiszorítsuk a piacról. (O. M.) tudomásunk szerint az őszi árpa be­takarítását sokhelyütt be is fejezték. Ezzel egyidejűleg természetesen szórványosan a többi járásokban is megindul a felvásárlás. A miskolci járásban a kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezet jelezte, hogy rö­videsen átadja tavaszárpáját, a sá­toraljaújhelyi járásban pedig Kenéz­lő, Zalkod és Víss községekben fe­jezik be általában minden évben el­sőként az aratást. — Várható termésnövekedés a múlt évivel szemben? — A mezőgazdaság szocialista át­szervezése eddigi eredményei, a ked­vező terméskilátások következtében mintegy 10—15 százalékos többletre gondolunk. Megyerikben mind erőteljesebb lendületet vesz az aratás. A déli fek­vésű járásokban, a homokos talajon hamarabb érik a kalászos, általános­ságban megkezdték betakarítását. A Terményforgalmi Vállalat telephe­lyeire hamarosan megérkeznek az első szállítmányok. Hogyan készültek fel az új gabona átvételére, tárolására? — kérdeztük a vállalat Igazgatójától. — Elsősorban a hálózat átszerve­zésére fordítottunk nagy gondot, A régi, bázistelepi rendszerről áttér­tünk a kirendeltségi rendszerre — mondta Zoltán József elvtárs. — A mezőgazdaság szocialista átszervezé­se cs az új nagyüzemek kialakítása következtében ugyanis a felvásárló hálózatnak kevesebb, de nagyobb termelő egységekkel van kapcsolata, s ez semmiképpen sem indokolta már a klsárutermelö egységekhez ki-; alakított telepek nagy számát. Ezek; összevonásával most járási kirendelt-! «egeket létesítettünk. J — A raktárak természetesen kita-', karitva, felújítva várják az új tér-', mést ? J — Vállalatunk alaposan felkészül*; a felvásárlás zökkenőmentes lebo-J nyolítására. E tekintetben az elmúltj évivel szemben lényegesen nehezebb; feladatokat kell megoldanunk, mert; a termelőszövetkezetek fejlesztésére! az amúgy is szűk raktárkapacitásból; mintegy 700 vagont befogadó rakte-, rületet átadtunk. A birtokunkban lé-; vő raktárak felújítását és javítását; befejeztük, öt teljes felújítást, s 68; helyen kisebb-nagy óbb Javítást vé-; geztettünk. Miután azonban a rak-; tárkapacitás az előző évihez viszo-; nyitva csökkent, viszont a felvásár-; lósra kerülő áru mennyisége emel-; kedni fog. a várható forgalmat csak; szükség raktárak igénybevételével; tudjuk majd lebonyolítani. ; — Biztosítani tudják a folyamatom átvitelt? — A termelőszövetkezetekkel a: munka zökkenőmentes lebonyolítása- végett megállapodást kötöttünk. Mi] a magunk részéről gondot fordítot ­tunk rá. hogy a szükséges feltétele ] két megteremtsük, így a termelők.] illetve a termelőszövetkezetek az át-] adást a felvásárló helyen sorakozás.- várakozás nélkül elvégezhetik. Gon-] doskodtunk arról is. hogy a cséplés-! hez, illetve a szállításokhoz, vala-] mint az elcsépelt termények minősé-] gi megóvásához elegendő kölcsön-! zsák. kölcsön ponyva stb. álljon a tér-! melók rendelkezésére. — Megyénk mely területéről vár-', ják az első terményt? — Jelek szerint a mezőkövesdi és] »ezócsáti járásokból. Ezeken a he-! lyeken már megkezdődött az aratás,' A Közgazdasági Technikum ipari tagozata politechnikai oktatásának első éve Az 1959/50. tanévben a Közgazda- sági Technikum Ipari tagozatán is bevezettük a gyakorlati oktatást. Az üzemi gyakorlat, az iskola szak­jellegének megfelelően, az iskola alapvető célkitűzéseihez Igazodott, amennyiben a vállalati adminisztrá­ció, könyvelés, vállalati tervezés és statisztika elméleti anyagát mélyí­tette el. Célunk volt a párt művelő­déspolitikai célkitűzései alapján: az ifjúság munkaszeretetre nevelése, a fizikai és ügyviteli munka végzésé­vel a munka szépségének megismer­tetése, a szocialista munkaerkölca és hivatástudat kialakítása, az elméleti tananyag gyakorlati vonatkozásainak konkrét üzemi feladatok keretében való megismertetése és gyakorlása, a tanulók üzemi és gazdasági szemlé­letének megalapozása. A gyakorlati foglalkozás két válla­latnál folyt: a Lenin Kohászati Mű­veknél 35 leánytanuló, az ÉM. Borsod megyei Építőipari Vállalatnál 10 leánytanuló végzett gyakorlati mun­kát. Mindkét vállalatnál a közgazda- sági technikumok 3 alapvetően fon­tos tantervi témakörével foglalkoz­tak: anyaggazdálkodás (anyagbeszer­zés, anyagkezelés, anyagfelhasználás), munkabérelszámolás (bérszámfejtés, bérfelosztás, munkabérstatisztika) és az állóeszközök analitikus elszámo­lása. A gyakorlati munka megkez­dése előtt annak rendszerét és be­osztását a Lenin Kohászati Művek­nél Káli Lajos és Lipták György rendkívül nagy körültekintéssel, ki­tűnő pedagógiai érzékkel és értékes szervezési-gyakorlati tapasztalattal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom