Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

3 Milliós jövedelem a kertészetből a kenézlői Dózsa Termelőszövetkezetben Akár az Alsóhatár felől, akár Visa irányából közeledünk Kenéz­lőre, ebbe a fejlődésnek indult bod­rogközi községbe, már künn a ha­tárban megkapja az embert a for­málódó új falu képe. A Bikazugban, de a Csűrös, meg a Bodzás dűlőkben is a régi pántlikányi földek helyett ma 80—100 holdas táblákon ringat­ja szűkülő, tömött kalászait a ke­nézlői búzamező. S csak ha akku- rátusabban belenézünk az el-elnyiló sorokba, csak akkor villan elő itt- ott egy-egy mezsgye — tavalyról. A határ egyik része az Üj Életé, a má­sik a Dózsáé: testvériesei osztozkod­tak a 3000 holdon. — Az elmúlt év tavaszán lett ter­melőszövetkezeti község Kenézlő — mondja Vaklcs György, a Dózsa el­nöke, akivel a kasza alá érett ha­tárt járjuk —. de csak szeptember­ben alakítottuk ki mindkét tsz-ben a nagy táblákat. Sokkal könnyebben és Jobban meg lehet így munkálni a földeket, nemcsak a kalászosokat, hanem a kapásokat is. És ami ugyancsak fontos, teljes mértékben áttérhetünk a gépi művelésre Ezzel a kart, derekat csigázó nehéz munkától megszabadítjuk az em­bert. ugyanakkor a korszerű gazdál­kodás folytán gazdagabb termést tu­dunk betakarítani, tehát nagyobb jövedelemben részesülnek közsé­günk dolgozó parasztjai. Mi ezt a korábbi években Is tapasztalhattuk, hiszen a Dózsa régebbi alapítású. De most, hogy egész Kenézlőn nagy­üzemi, táblás gazdálkodás folyik, jelentősen könnyebb és eredménye­sebb a mi munkánk is. — A jövedelmezőség fokozása mindinkább megköveteli a belterjes gazdálkodást. A Dózsa milyen ter­melési ágban kívánja ezt fejlesz­teni? — A kalászosok, a kapások és az állattenyésztés mellett főképp a gyümölcs- és zöldségkertészetre alapozzuk a tsz bevételét. Eddig lé­tesítettünk 52 holdnyi gyümölcsöst, ezt almával, szilvával, cseresznyével, meggyel, barackkal telepítettük be, továbbá nagyobb területen bogyós gyümölcsöt termelünk: egresi, ribiz- lit, málnát Korai fekete cseresz­nyénkkel elsőnek jelentünk meg a piacon, azóta is állandóan szállítunk gyümölcsöt a MÉK-nek Sárospatak­ra, szerződéses alapon. Van 10 hold új telepítésű szőlőnk, ennek a fele már termőre fordult — Az utóbbi években Igen szép fejlődésnek indult a Bodrogközben a zöldségkertészet. Bizonyára Ke­néz ló sem marad el ezen a téren a többi taz-től? — Ezen a tavaszon beszereltünk a Tisza menti földjeink öntözésére egy felül vezérelt, gyorskapcsolású esBztetB berendezést Összesen 700 méternyi csövünk van, ennek a segítségével a Tiszából és a holtágakból mintegy 350 hold­ra tudunk vizet juttatni. így a ker­tészeten kívül a kapások is bőven kapnak vizet szárazság idején. Ez a magyarázata például, hogy cukorré­pából 200 mázsát irányoztunk elő holdanként. A berendezés 210 ezer forintba került, ebből azonban az állam 100 ezer forintot elengedett. — Milyen termelési tervet tűzött a tsz ez idén a kertészeti brigád elé? — Mivel az öntözőberendezést csak ezen a tavaszon szereltük fel, egyelőre 41 holdat fogtunk kerti művelés alá a Bodzás és a Tisza-tér dűlőkben. Ezt a területet azonban évről-évre növelni akarjuk, mert földjeink kiválóan alkalmasak a kertészkedésre. A konyhakertésze­tünkben most 10 holdon zöldpapri­kát, 15 holdon káposztát, 5 holdon karalábét, 3 holdon vöröskáposztát, 2 holdon karfiolt, 2 holdon spárga­tököt, azután hagymát, paradicso­mot. sárgarépát, petrezselymet ve­tettünk. Viszlai Mihály a kertészeti brigád vezetője, a dinnyetermelőké pedig Monostori József, aki egyéni gazda korában is híres dinnyés volt, éppen ezért 40 holdon görög, 5 hol­don pedig sárgadinnyét palántál- tunk. Azt aztán már Kovács Lóránt könyvelő mondta el nekünk a hosz- szú számoszlopok alapján, hogy a kertészetből tekintélyes jövedelemre számítanak a kenézIBiek A konyhakertészet bevételi elő- irányzata 1 millió 600 ezer, a diny- nyetermelésé 416 ezer forint. Ehhez kell még venni a 45 holdnyi elő- csiráztatott korai burgonyát, amely­ből 288 ezer forint bevételre számí­tanak a MÉK-kel kötött szerződés alapján. Őszi burgonyát 50 holdon vetettek a Csűrös dűlőben, legalább 300 ezer forinttal növeli majd ez is a tsz jövedelmét. Tudatában is vannak a kertészet és a kapások, Ipari növények fon­tosságának a szövetkezeti gazdák. Ezért a gondos növényápolás bizto­sítása érdekében a kapásokat felosz­tották, s családonként 4 holdnyi te­rület munkáját vállalták magukra. Künn is vannak tavasz óta a határ­ban a tagok reggeltől estig felesé­gükkel. nagyobb gyermekeikkel együtt. Különösen példamutató szor­galommal dolgozik Varga Lajos és Déváid György családja, de a töb­biek sem maradnak el a munkával, mert a közgyűlési határozat szerint a jó munkát még külön is premizálják, éspedig olyanformán, hogy a hol- dánként előirányzott terv szerinti termés túlteljesítésének 50 százalé­kát készpénzben fizetik ki a csalá­doknak. A tervek nem magasak, könnyen elérhetik, annál is inkább, mert a kapások Jó részét a Tisza közelében vetették, így ezeket a te­rületeket öntözni is tudják. Szorgalmasan dolgoznak, okosan, belterjesen gazdálkodnak a kenézlői Dózsa tagjai. És hogy jó munkájuk eredményeképen havonta 18—20 forintos munkaegységelőleget tud­nak biztosítani maguknak, abban minden bizonnyal nem kis része van szépen jövedelmező kertészetüknek is« (h. n Utasszállító motorhajók műanyagból ARATUNK = A legfrissebb hirt akarjuk kö­zölni! — toppantunk be tegnap Hajdú Károly elvtárshoz, a megyei tanács főagronómusához, de moso­lyogva leintett bennünket: — Azzal kicsit elkéstek. — TI — Az aratás, vagyis az első ka­szavágás megyénkben már egy hét­tel ezelőtt megtörtént. Mégpedig a Mezőnagymihályl Állami Gazda­ságban. ahol nem kézikaszával ugyan, hanem géppel az őszi árpát aratták.. — Hát akkor tényleg elkéstünk. — No, nem egészen. Hiszen ez még nem jelent általános aratást. Megyénkben az éghajlati adottsá­goknál fogva nagy az 'eltolódás. A déli, tehát a mezőkövesdi, mező- csáti járásokban a homokos, napsü­tötte talajon minden esztendőben hamarabb érik be a termés, s kez­dődik az aratás. Fenn, északon ez után még csak bő két hét múlva pendül meg a kasza... így tehát nyugodtan kijelenthetjük: Borsod­ban átlagosan ezekben a napokban kezdjük meg a nehéz, de nagyon szép munkát. — S hol követték leghamarabb a nagymihály lakat ? — Közbeszólt a háromnapos eső. így csak a múlt hét közepén foly­tatódott az aratás. Ezúttal a mezö- nyárádi termelőszövetkezetnél, ahol az őszi árpát vágták és szombatra be is fejezték. Ugyancsak kasza alá érett az őszi árpa a tiszakeszi, ti­szafa rjá ni. kcsznyéteni, alsázsolcai. sárospataki, tiszalúci és a szikszói termelőszövetkezetekben, ahol az aratást szintén elkezdték. Egyéb­ként az őszi árpa után legtöbb he­lyen nem a búza, hanem a tavass- árpa következik annak előrehala­dott érése miatt. — Hány holdon rakták keresztek* be eddig a termést? — A múlt hét véoi állapotoknak megfelelően learattak 30 hold ta­vaszárpát, ISO hold őszi árpát a ter­melőszövetkezeteknél és ugyancsak 27 hold őszi árpát az egyénieknél. Erőteljes lendülettel azonban ezek­ben a napokban indul meg az ara­tás a mezőkövesdi, mezőcsáti és szerencsi járásokban, ahol az őszi, tavaszi árpát, majd a rozsot, őszi búzát aratják. Az északi járások­ban és a Bodrogköz egyes vidékein 6—12 nappal később, tehát a jövő hét elején pendül meg a kasza. — Hogyan készültek fel termelő- szövetkezeteinkben a nagy mun­kára? — Általában mindenütt igyekez­tek a növényápolással időben vé­gezni, hogy az aratás idejére minél több munkaerőt szabadíthassanak fel. Figyelembe kell azonban ven­nünk. hogy termelőszövetkezeteink­ben lényegesen nagyobb a leara­tandó terület, mint tavaly volt, a gépesítéssel pedig nem sikerült na­gyon — legalábbis a megnövekedett földterülethez mérten — előrehalad­nunk. igy némelyik helyen 10—12 hold learatása jut egy-egy párra. ami kissé megnehezíti az időbeni, szemveszteség nélküli aratást. Ezért legfontosabb tennivaló most, hogy a nagy munkával egyidejűleg meg­szervezzék a családtagok, az ipar­ban és más munkaterületen dolgozó közeli hozzátartozók bevonását -« fejezte be nyilatkozatát Hajdú Ká­roly elvtárs. Egy újítás — százkilencvennyoicezer forint újítási díj! I TIZENEGY NAP A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN (Széljegyzetek az elsö részhez) Vannak, akik úgy „tudják", hogy Váradon, s általában az egész auto­nom tartományban rosszabb az élet, mint az eredeti román településeken, s a magyarokkal a bánásmód is meg­különböztetett. Aki így hiszi, az még mindig a múlt szemével néz. Mert amíg tőkés Romániában élt a magyar kisebbség, addig valóban volt ellentét magyar és román között De ezt az ellentétet mesterségesen szították, gyökere a burzsoánacionalista rend­ből eredt, a nemzetiségi gyűlölködést eszközként használta fel osztály az elnyomáshoz. A építő nem is lehet ellentéteknek. munkáspártok politikáját nem vala­mi nemzetiségi érdek határozza meg. hanem a társadalom általános érde­ke, nemzetiségi hovátartozásra való tekintet nélkül. Természetesen ezt a politikát folytatja a Román Munkás­párt is. Abban a korban élünk, amelyben nem az a lényeg, hogy mi­lyen nemzeti égisz ragyog felettünk, hanem az, hogy melyik osztályhoz tartozunk, s milyen elvet vallunk. A forma isiig nem mérvadó — a tarta­lom döntő. Egyébként módunkban állt meg­győződni róla, hogy szó : ‘ Példáért ismét Adyhoz. Annak­idején a román burzsoázia éppúgy, mint a magyar, nem juttatta el a nagy költő forradalmi verseit a pro­letariátushoz. Vajon miért? Mert féltek gyújtó hatásuktól. Tudták ők Jól, hogy azok a lángoló versek nem a hamis nemzeti gőgöt szítanák, ha­nem osztályöntudatra ébresztenének, osztály egységet kovácsolnának. — Er.nok a kornak kellett beköszönte- nie, hogy ne legyen tilos Ady olvasá­sa. sőt fáklyaként ragyogjon, mely­nek fényénél egymásra talál magyar i nem az idegent lássák hanem munkást a mun- parasztot a parasztban, ha­ladó embert p haladó emberben, akik — bár más anyanyelvűek — a szoci­alizmus nagy családjának Barnán s magyar jól Ploíestiben éppúgy, mint Nagyenye- • den vagy Váradon. Nagyváradon már az első napon feltűnt, hogy az árusoktól pillanatok alatt szétkapkodják az újságot Ét­termekben. kávéházakban, de még az utcán menetközben is. minduntalan olvasó embereket láttunk. Az Állami Színház előtti téren délutánonként megteltek a padok olvasó emberek­kel. Eleinte nem tudtuk mire vélni a dolgot. Csak később, ahogy lopva be­lepillantottunk egy-egy olvasó válla felett a magyarnyelvű újságba, ju­tott eszünkbe, hogy ezekben a napok­ban tartja kongresszusát a Román Munkáspárt. Ezekben a napokban születnek az újabb bölcs tanácsok} miként lehet még azonosabb az ér­dek, még közösebb a cél — román­nak s magyarnak egyaránt így képzelhette valahogy Ady is... Talán mulasztást követtünk el« hogy városismertetés helyett az em­berekről szóltunk. De hiszen a vára­dlak, s általában az autonom tarto­mány magyarjainak életét leginkább akkor ismerjük meg, ha az emberek megismerésére törekszünk. És ml in­kább erre törekedtünk. Nagyvárad egyébként ősi város. Földrajzi fekvésénél fogva kicsit ha­sonlít Miskolchoz — amolyan perem­városnak számít a hegyek lába előtt A főútvonal tőle a Királyhágón át vezet az erdélyi medence városaihoz. Régen kereskedelmi gócpont volt« ma már jelentős Iparral is rendelke­zik. Különösen számottevő textil- és élelmiszer ipara. Szép, tágas város. A Sebes-Körös, amely a centrumban folyik keresztül, két részre osztja a várost Nagyvárad nagyvárosi benyo­mást kelt Száztízezer lakója van. ut­cáin egész nap nagy a forgalom. Sok az üzlete. A kirakatok telve árukkal« hogy Bukarestben sem különben. Nem igaz tehát az sem, hogy rosz- szabbul volna ellátva, mint az ere­deti román települések. A lakosság éppen olyan körülmények között él« mint máshol. ... Jó érzéssel utaztunk tovább Nagyváradról. A látottak még in­kább megerősítették bennünk a tuda­tot hogy ott ahol szocialista társa­dalmat építenek, egyetlen nagy csa­ládban olvadnak össze az emberek, bármily nemzetiségű anya szülte is őket... (Csal»—Barcsa) fFolytatjuk* len Jó zamatos magyarsággal rázen­dített hogy aszongya: „Élet élet, be­tyár élet...’* És erre rögvest megkapta a fröcs- csét! Nehogy kisebbségi érzetei tá­madjanak. ..! Bár nem nagyon illik a keretije e két tréfás epizód — szándékosan pró­báltuk beleilleszteni. Ezek az ellesett pillanatok is hű tükrözői az életnek belőlük is sokra lehet következtetni Az összeférő«, a megértés hamisítat­lan vetületeit adják. Nemcsak egy-egy epizód győzött meg bennünket arról, hogy mind összeforrott«bbá válik a közösség, hanem a társadalom egészéről is lányt Körfafön fény­képeztük le. Kőrös* tón még mindig ha­gyomány a magya­ros népviselet s min­denütt láthatók a hí­res székelykapuk. A kép Jobboldalán fel­kapura (csak az első bet* látható), ame­lyen a kőrösfőiek üdvösük a pártkon­'li­ftéivé román ember, tért be a kéri helyiségbe. Eleinte nem értettük, m; röl d is kúrál oly fennhangon a pin cérrel, de a kölcsönös gesztikuláció ból rövidesen rájöttünk, hogy a pin­cér nem hajlandó kiszolgálni. Aa öreg azonban nem tágított Nagy mérgesen beledobta magát az egyik székbe, hátát nekivetette a támlának s fújtatott, akár a gózznozdony. Az­meggyőző képet láthattunk. Páratlan szerencsénk volt. Egyszerre ezrek és tízezrek leikébe hatolhattunk be Semmi különösebb nem kellett eh­hez, csak annyi, hogy megfigyeljük az emberek arcát. S ha igaz az, hogy az arc a lélek tükre, akkor mi sok­sok jószándékú, a kort megértő és azzal együtt érző emberrel találkoz­tunk. Mindegyik ember arcán azonos vara* vettunk észre. Bukarestben és mással — ennek számos jelét láttuk: az Állami Színház homlokzatán két­féle felirat olvasható, jelezvén, hogy abban román és magyar tagozat mű­ködik; az üzletek tábláin is kettős a felirat, hasonlóiképp a hirdetménye­ken. Nem formaiság ez — egyszerű­en megkönnyítése a dolgoknak: használja mindenki azt a nyelvet, amelyet jobbon megért s Bár, hogy a gyakorlati élettől ne kanyarodjunk el, néha előnyösebb, ha mindkettőt tudja valaki! Különö­sen. ha — a nemzetközi méretekben kiterjedt — bizniszre adódik lehető­ség. íme egy kedves epizód a társa­dalom legifjabb generációjának kö­réből: Valahányszor megjelent cső* portunk a Hotel Transilvánia előtt pillanatok alatt megrohanta 8—10 kis maszatos, rendkívüli üzleti hajlam­mal bíró „bennszülött". S egykettőre olyan cserebere kezdődött, hogy a végén senki sem tudta, mit miért cserélt el. kitől kapta, vagy kinek adta a gyű fa címkét, szalvétát, jel­vényt Az egyik alkalommal feltűnt, hogy egy 8—10 év körüli fiúcska, a csere berélő társaságtól kissé távolabb egyre szorongatja kezében a gyufa címkéket, s Jönne Is közelebb, meg nem is. Hívtuk, jöjjön csak bátran Értetlenül nézett ránk, tett egy-két lépést, aztán megállt s a legyez^ alakban sorjázott címkéket felénk nyújtotta. De nem szólt egy szót sen. Már-már megesett rajta a szivünk hogy talán néma a gyerek, amikot az egyik villogó szemű lurkó rav» szül így szólt: — Az nem tud magyarul egy szót se — s fejével oda biccentett, aho. „az" állt Hát mit tesz ilyenkor az ember* Fő az udvariasság! Természetes, hogy a kis románnal kötöttük a leg nagyobb „üzletet”, megfizetve a vi1- logó szemű fáradozását Is a tolmá­csolásért. S miután megtörtént á nagy vásár, — elszeleltek a gézengú­zok. J)gég annyit hallottunk, amiko» a kis román, bekanyarodva a Trar* silvánia sarkán, futtában odakiáltott a villogó szeműnek: — Te, Feri, e* jó bót vót...! Mi meg csak foldbegy okerezet' lábbal álltunk, s nem tudtuk bért» lenjében, bosszankodjunk-e, vágj' nevessünk. Lám, ezeket nem keV szoktatni a barátságra, megértik óh egymást nagyon la jól. De, hogy ne csak a gyerekek eseté­ben említsünk Illusztris példát, elme sélünk egy másik epizódot is. Várad mellett, Félixfürdőn (Május 9. fürdői történt Kissé illuminált állapotban egy öreg, borostásállú, külseje után 3,7 méter, motorjának teljesítménye 150 lóerő. A motorhajót hét nagy részből erősítik össze, szintetikus ragasztó- anyag segítségével. A moszkvai hajógyárban meg­kezdték a műanyagból készülő utas- szállító motorhajők gyártását. A inüunyughajón 65 utas fér el; a hajá hossza 24,3 méter, szélessége •* scicjicssegioi. az uj módszer alkalmazásával több mint három és félmillió forintot takarítottak meg. A* újítóknak első részletként 133 ezer forint újítási dijat fizet­tek ki a napokban, míg a kivitele­zésben résztvevő, nagyobbrészt fi­zikai dolgozók 65 ezer forint köz­reműködői díjat kaptak. így össze- sen 198 ezer forint újítói díjhoz jutottak a dolgozók. Ilyen összegű újítási dijat az újító mozgalom megkezdése óta még nem fizettek a gyárban. Az Ózdi Kohászati Csernek acél­művében Petrel IaJos, Fürjes Emil. Szabó István, Énekes Sándor mérnökök, valamint Szegői! Pál technikus javaslatára a múlt év új eljárás bevezetését az acél mi­nőségének javítására. Az új mód­szer igen jól bevált s azáltal az acéltuskók. tömbök lyukacsossága, úgynevezett lunkerossága jelentő­sen csökkent, így egy tonna acél­nál átlagosan mintegy harminc kilogramm anyagot mentenek meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom