Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

Régi épületből - új kulturház A kuli úrház hiánya nagyon sok falu kulturális életében gátló kö­rülmény. Szinte a legtöbb helyen el­mondják a községek vezetői, hogy ha egy szép művelődési házat tudná­nak építeni, a község kulturális éle­téről sokkal szebbet, többet tudná­nak mondani. Ez természetes is. Ép­pen ezért azokon a helyeken, ahol még nincs ilyen létesítmény, mindent elkövetnek a művelődési otthon fel­építéséért' A szikszóiaknak sem megfelelő már jelenlegi kultúrházuk. A mos­tani .inkább csak moziterem, melyet alkalomadtán felhasználnak külön­féle kulturális rendezvényekre is. Márpedig ilyen alkalmat sokat te­remtenek Szikszón. Az ismeretter­jesztő előadások, ünnepségek, ren­dezvények szükségessé teszik egy nagyobb, korszerűbben berendezett kultúrház létesítését. És Szikszón lesz is ilyen kultúrház. Megvettek egy ott lévő, most már nem használt régi épületet, és ezt alakítják át mű­velődési otthonnáv Ebben hat&áz embernek lesz majd hely. Úgy ter­vezik, hogy berendeznek majd egy klubtermet, olvasótermet, zeneter­met is. Az épület olyan magas, hogy karzatot is tudnak építeni. Kívül, belül nagyszerűen rendbehozzák, széppé teszik, és az igényeknek töké­letesen megfelelő kultúrotthonná alakítják. Az átalakítási munkálatok természetesen hosszabb időt vesz­nek igénybe, de előreláthatólag 1961 őszén megtarthatják majd az avatá­Jövőre Budapesten rendezik az OIRT-közgyűlést Gyarapodik a rádió külföldi kapcsolatai A Magyar Rádió és Televízió az év első felében többszáz tekercs hangszalagon küldött műsorokat kül­földre, s ugyancsak többszáz teker­cset kapott a külföldi adóállomá­soktól. A műsorcsere nemcsak a mi rádiónk és televíziónk műsorát gaz­dagítja, hanem elviszi népünk újabb alkotásainak hírét távoli országokba. Az Idén újítottuk meg egyezmé­nyünket a szovjet, bolgár és a német demokratikus rádióval. Kapcsolataink a szovjet rádióval mindinkább bővülnek, s ma már nemcsak Moszkvára szorítkoznak, hanem például a balti, az ukrán, a grúz, a bjelorussz és más szovjet köztársaságok rádióira is kiterjed­Megélénkültek kapcsolataink az OIRT-tel. (Nemzetközi Rádió és Te­levízió Szervezel) is. Ez év elején Budapesten alakult meg az Interví- zló, ennek nyomán televíziónkban növekedett a külföldről átvett adá­sok száma. Az Intervízió. az Euró- vízió és az Olimpiai Bizottság meg­állapodása teszi lehetővé, hogy a magyar közönség is láthassa a római olimpiász eseményeit a televízió képernyőjén. A magyar főváros jelentős rádióese­mény színhelye lesz 1961-ben: az OIRT itt tartja majd közgyűlését. A nyugati országokkal is gyara­podnak kapcsolataink. A nemzetközi rádióegyetem, amely az UNESCO égisze alatt működik, nagy elismerés­sel fogadta a kiküldött tudományos A BBC, a hamburgi, a francia, az olasz és a montecarlói adók közvetí­tették sok komolyzenei és könnyű­zenei műsorunkat — például Liszt, Bartók, Kodály, Lajtha, Kadosa, Farkas-műveket • sugároztak. Az UNESCO rádiója számunkra ismeret, len területek népzenéjével 48 te­kercset küldött Budapestre, mi két népzenei összeállítást adtunk nekik. A japán rádióval főleg gyermekmű­sorokat cserélünk. Az Egyesült Ál­lamok BFA rádiótársasága nagy sikerrel mutatott be — többek kö­zött — a Budapestről készült zenés összeállítást. A latin-amerikai álla­mok is kezdik velünk kiépíteni a rá­diós kapcsolatokat. A cordobai rádió. Kodály, Farkas, Viski, Hidas-mű­veket kért tőlünk. A Pique dame — filmen Oleg Sztrizsanov, a Vihar Itália felett és A negyvenegyedik című filmből nálunk is jól ismert szovjet színész játssza Csajkovszkij Pique dame című operája filmváltozatának főszerepét. A filmet Tyihomirov ren­dezi, aki hasonlóan az Anyegin cí­mű filmjéhez, összhangba hozza az operaénekesek hangját a szerepet alakító színészek játékával. Falvak, emberek, hétköznapok Nemzetiségi falvaink életéből akik büszkék szépen kibontakozó életükre, munkájukra, sérelmesnek tartják, hogy húsz gyermek bukott meg az iskolában, holott évekig egyetlen gyereket sem buktattak nieg. De most már megtörtént, a vi­tatkozás nem sokat segít. Tenni kell! S ebben véleményünk szerint is, a járási és a megyei tanács intézkedé­se szükséges. Sürgősen választ kell kapniok a répáshutai szülőknek: mi­kor kezdik meg az iskola bővítését, mert ez'az év is gyorsan elszalad, nincs sok idő a halogatásra. p'jfél is elmúlt, s még a tanács­*■' ülés után is sokáig vitatkoztak a tanácstagok. Jó dolog, hogy vala­mennyien szivükön viselik az iskola, a gyermekek, a község sorsát, éppen ezért meg is érdemlik, hogy támogas­sák őket. Persze pénz nélkül ez eset­ben nem sokat ér a segítség. Mert az iskolaépítéshez pénz szükséges. De az is sokát jelent, hogy a répáshutai­ak szívesen vállalnak társadalmi munkát is az iskola építésénél. A tanácsülésen is így határoztak. ömlött az eső, amikor gépkocsink­kal elindultunk a csúszós hegyi úton Miskolc felé. — Fárasztó volt ez a mai nap — mondta Strobek Gyula bácsi. Valóban. Emberek, falixik gondjai­val törődni nem kis dolog. Strobek elvtárs pedig már nem fiatal ember. Mégis roppant kitartással, szorga­lommal járja ezeket a nemzetiségi falvakat, hogy segítséget adjon vá­lasztóinak, hogy segítse a helyi ta­nácsok munkáját. Aztán sokszor nem is hálás feladatot kell elvégez­nie. Mert például: a btikkszentke- resztiek visszakérik a legelőt. Ebben is neki kell intézkednie. De mit szól- répáshutai választópolgá­rok, ha elvennék tőlük a legelőt? Es ők is Strobek elvtárshoz mennek majd panasszal. Nehéz, igen nehéz munka ez, alapos életismeretet, ta­pasztalatot és igen jő ítélőképessé­get, igazságérzetet követel. Mindez nem hiányzik a nemzetiségi. falr>ak képviselőjéből, mégis fárasztó, sok­szor késő éjszakába nyúló munkát követel. Hazafelé is erről beszélgettünk Strobek elvtárssal. Hogy ezt és ezt a problémát majd igy és így fogja megoldani, és mindent elkövet Olyan ember ő, aki valóban érdemes a választók bizalmára. Más tanulságot is levonhatunk eb­ből az útból. A Bükk nemzetiségi falvai, együtt a magyarajkú lakos­sággal, igen becsületesen és szorgal­masan munkálkodnak, végrehajtják a párt és a kormány határozatait, közösen küzdenek a lelkesítő célok megvalósításáért. Szlovák nyelven beszélnek, de minden erejükkel részt vesznek a szocializmus építésében. A répáshutaiak különösen szép ered­ményekkel dicsekedhetnek. de őszintén megmondhatjuk: egy kicsit türelmetlenek. T?zt a megállapításunkat éppen a x-/ tanácsülés után folytatott vita alapján lehet kijelenteni. A répáshu­taiak is jól tudják: népi államunk mindenben támogatja a nemzetiségi községeket, de egyszerre mindent megoldani, évszázadok mulasztását pótolni nem lehet. Lassan sor kerül mindenre, minden fontosabb ügy rendezésére. Hiszen most már van rá lehetőség. Érdemes küzdeni, dol­gozni a kitűzött célokért. Érdemes rendeleni közös dolgainkat, melyet a nagy proletár költő, József Attila igy fogalmazott meg gyönyörű versében: ,.A harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés, s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. nyolcadik osztályból öt gyermek kö­zépiskolába jutott, egy a budapesti szlováknyélvü gimnáziumba került, az útépítés is szépen halad, a vízellá­tás is megoldást nyer. megjavítják a falu tüzrendvédelmét is, —.az azon­ban. hogy az iskolában húsz gyerek lélt elégtelen, nagy hiba. Tenni kell valamit! Mit lehet tenni? Sokan szóltak er­ről és a tánácsülés határozott: be­szélni kell az iskola nevelőivel, az igazgatóval, és a járási tanács okta­tási osztálya segítségével meg kell javítani az iskola munkáját. Talán az is hiba. hogy az iskolában min­den pedagógus fiatal. Több segítsé­get kell kapniuk. Felszólalt Strobek Gyula elvtáre is. Határozott véleményével segítette a tanács és az iskola nevelőinek mun­káját. Elmondotta: Répáshutára több tanterem kell, és szükséges a szako­sítás bevezetése. A tanácselnök megkérdezte: — Mi az oka, hogy Répáshuta nem kap új tantermeket, iskolabővítést a második ötéves tervben, holott erre határozott ígéretet is kapott a ta­A megyei tanács képviselője majd eljár ebben az .ügyben a felsőbb szerveknél, mert valóban Jogos a kérés: Répáshutának nagyobb iskolá­ra van szükségé. Az azonban súlyos hiba. hogy a pedagógusok már éb-. közben nem figyelmeztették a szülő­ket: gyermekük rosszul tanul, se­gítsék a pedagógust, jobban ellen­őrizzék a gyerekeket. ■ Régen láttunk ilyen harcosszelle­mű tanácsülést. A répáshutaiak. iskola egyik pedagógusa ismertette az iskola munkáját. Ezt egészen c késő éjszakába nyúló vita követte. Az iskolának egy tanterme van három pedagógus tanítja a falu 7£ iskolaköteles gyermekét. Egy peda­gógus szlováknyelvű órákat ad a ta­nulóknak, sokan a felnőttek közül U most végzik a hetedik és a nyolca­dik osztályt. Úgyszólván tanul az egész falu. Mégis — valahol hiba történt. S ez nagy szégyen Répásba- tára, melynek szorgalmát az egész környéken ismerik. A hetvenöt gyerek közül húsz megbukott a vizsgán. Mi ennek az oka? A szülők az iskolát, a peda­gógusokat hibáztatják, a pedagógu­sok pedig a szülőket teszik felelőssé, mondván, nem jó az iskola és a szü­lök kapcsolata. A pedagógusok arra hivatkoznak, hogy egy tanteremben igen nehéz nyolc osztályt tanítani, nagy a zsúfoltság, és ami a legna­gyobb hiba. a gyerekek Összesen 30C napot hiányoztak azt iskolából az 1959—60-as iskolai évben. Ezért pe­dig elsősorban a szülő a felelős. A szülők pedig azt mondják: elismer­jük, felelősek vagyunk, de mi dolgo­zunk, nem lehetünk a gyerek mel­lett. Ez igaz, azonban mégis azt a tanulságot kell leszűrnünk: hiba var, az iskola munkájában, mert az it előfordult, hogy a tanitő készületle­nül állt az osztály elé, de hiba van a szülőknél is, amiért nem fegyel­mezték' kellő időben a gyermekeket Parázs vita alakult ki. A felszólaló tanácstagok elmondották: Répáshu­tán jól működik a nemzetiségi együt­tes, sok minden épült a faluban, • 7 TL Répáshuta CSzakadó esőben, este kilenc ára után érkeztünk Répáshutára. Itt-ott még világosság szűrődött ki az ablakokból, egy-egy megkésett szekér igyekezett hazafelé. Ez a falu is nemzetiségi település. Szépségéből semmit sem láttunk, de a falu életét mégis sikerült megis­mernünk. A tanácsháza mellett lévő kultúrteremben éppen tanácsülést tartottak. Nehéz lenne leírni, mi mindenről esett szó ezen a tanács­ülésen, melyen ott kavargóit a falu jelene, jövője, minden gondja és fel­A tanácselnök, Horváth János be­számolót tartott a határozatok vég­rehajtásáról és a fontos teendőkről. Igazi keménykötésü, harcos kiállású ember, aki sokat verekszik a faluért, az emberekért. Mindenki így ismeri és segíti is munkájában. A falu 600 lakosa nyugodt, szép életet él, szorgalmasan dolgoznak az erdőgazdaság fatelepein, a fakiter­melésnél, mások üzemekben, sokan a bányákban. Ebben a faluban nincs is sok probléma, a jó vezetés, a szorgalom és a közösség ereje sok mindent saját erőből megoldott. Ezt mutatta a beszámoló is, melyet mi is nagy érdeklődéssel hallgattunk. Itt is van már villany, mozi, kul­túrház. szlováknyelvű tanítás. Ré­páshuta is felsorakozott a jól dolgo­zó. egyre jobban virágzó nemzetiségi falvak-közé. m A tanácselnöki beszámoló után az A párizsi szabónők csatája Nagy nyugtalanság uralkodik a hí­res párizsi nőiruhaszalonok köré­ben. Július 25-től kezdve 10 napon keresztül tart a téli modellek bemu­tatása. Naponta négyszer vonulnak fel az új kollekciók az elegáns sza­lonokban, ahol egy-egy belépőért a tudósítók és a külföldi vevők 5—10 ezer frankot is megfizetnek. A nyugtalanságot az okozza, hogy a nézőközönség soraiba óhatatlanul befurakodnak a modelltolvajok, a divat U—2-1. Néhány ügyes má­soló a közönség soraiban, s a divat­kémkedés főnöke, Frederic Milton egy hét múlva már New Yorkban búsás áron eladhatja Európa ée Amerika minden szalonjának a félt­ve őrzött párizsi titkokat. valamint a még korábbi évadból Is­mert és közkedvelt nagyszerű szín­művet, az Ilyen nagy szerelem című Kohout-drámát. — Mit látunk az új évadban ? — A műsorterv szerint a színház­ban, illetve a nagy színházépületben nyolc darabot mutatunk be. A be­mutatás sorrendjében ezek a követ­kezők: Shakespeare: Rómeó és Júlia, Kemény—Kardos: Krisztina kisasz- szony (ez új magyar nagyoperett, itt lesz a^ ősbemutatója). A harmadik bemutatónk Arbuzov szovjet író nagyszerű színmüve, amely leginkább az Ilyen nagy szerelem-hez hasonla­tos szerkezetében, a címe előrelátha­tólag „Szerelmi történet" lesz. Negye­dik bemutatónk Viktor Hugo ismert müve, a Királyasszony lovagja (Ruy Bias), ezt egy mai tárgyú, később ki­választandó magyar darab követi, majd Jacoby Sybil! című nagyope­rettjét mutatjuk be. A hetedik be­mutatónk Artur Miller Pillantás a hídról című modern drámája lesz, végül Mikszáth Kálmán Különös há­zasság című művének dramatizált változatával zárul a bemutatóik sora. (Ezt a műsortervet a Miskolc Vámosi Tanács végrehajtó bizottsága július 28-i ülésén elfogadta. — A szerk.) — Es a Kamaraszínházban mit lá­tunk? — A Kamaraszínház műsortervét csak a későbbiekben fogjuk a tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszteni, mivel a Kamaraszínház megnyitása az épület felújítási munkálatainak befe­jezésétől erősen függ. Az eddigi el­képzelések szerint elsőként Tokaji György Bűnbak című zenés Vígjáté­kéval kezdenénk, ezt a Nebáncsvirág című kisoperett követné, majd Breal Tíz kiló arany című szatíráját mutat­nánk be. Moliére Fösvény-e lenne a Kamaraszínház következő bemutatója, utána pedig Dihovícsnij—Szlöbotkoj Botcsinálta fakir című zenés vígjá­téka szerepel terveinkben. Esetleg sor kerülhet még egy új magyar kamara­darab bemutatására Is. — Egyéb tervek? — Feltétlenül szeretnénk bemutat­ni egy, vagy két űj gyermekdarabot, azonkívül a TIT-el közösen szeret­nénk megszervezni a háziszínpadun­kon kevésszereplős, modern darabok­nak a bemutatását, elsősorban annak a közönségnek a részére, amely á leg­modernebb drámairodalom alkotásai iránt érdeklődik. Ennek á kisszín- padnák a tervezése, műsorának össze­állítása. az egész előadássorozatnak szervezeti összeállítása még most fo­lyik, úgy. hogy erről részletesen szól­ni még korai lenne. Ezenkívül sze­retnénk felújítani, illetve szervezet­tebb formában beindítani irodalmi színpadunkat is. Gazdag tervekkel indul neki« a színház az új évadnak. A tervet örömmel fogadjuk, de örömünk mel­lett is meg kell jegyeznünk, nemcsak a szép tervet hanem a jó végrehaj­tást is várjuk. (bm) mtR-ONNAN : i A Pen Club XXXI. nemzetközi ikongresszusa julius 23-án nyilt meg iRio de Jáheiroban. Záróülését Bra- i»illában..’tattja meg augusztus 1-én. iA. kongresszuson, amelyen 26 ország iképviselője vesz részt, — köztük i Magyarország is — az olas» Alberto i Moravia elnököl. 1 Európa legnagyobb vulkánja, az 1 Etna 8,25 méterrel „megnőtt”, úgy, 1 hogy jelenleg' 3286 méter magas. A 'növekedést a cataniai egyetem tudó­sai állapították meg, miután a vul­kán kitörései az utóbbi napokban abbamaradtak. Az egyetem szak? értői az elmúlt héten annak a véle­ményüknek adtak kifejezést, hogy erősebb lávafolyammal már nem kell számolni. A begy oldálán épült falvakat közvetlen veszély már nem fenyegeti. A központi kráter tevé­kenysége enyhült, az észak-keleti kráter azonban még mindig „nyug­talankodik*’. A hegy felett még min­dig hatalmas ftistgomba látható és a kitörés óta az egész környéken szo­morú változás ment végbe. A hamu­cső két-háromszáz négyzetkilométer körzetben mindent szürke porréteg­gel vont be. Mintha a táj hirtelen megöregedett volna. Bayreuthben rendezték be a világ egyetlen írógép múzeumát. A külö­nös kiállítás legérdekesebb darabja egy tisztán fából készült írógép, amely Peter Mitterhofer tisoli asz- talösmester munkája és állítólag a világ első írógépe. Mint.sok más találmánynál, ezúttal is az történt, hogy az igazi feltaláló neve homály­ban maradt és az utána következők milliókat kerestek. Mint az „Advertising Age” című hetilap közli, az Egyesült Államok-< ban 1959-ben 11.090 millió dollárt i költöttek reklámra, vagyis 7,6 szá-i zalékkal többet, mint az előző év-J ben. Az NSZK-ban. Angliában. Ja-! pánban, Olaszországban. Franciaor-*, szagban én Ausztráliában összesen(I 3.7 milliárd dollárt fordítottak rek-<l lámcélokra. ! A salzburgi ünnepi Játékok mű-! veszeti vezelője. Herbert von Ka-! iáján nemrégiben úgy döntött, hogy! az idei salzburgi előadásokra csak! néhány kijelölt fényképészt enged-J nek be éf azokat Is kötelezik. hogy! felvételeiket közlés' előtt mutassák i \>e az ünnepi játékok igazgatósága-! nak. * ! Az osztrák fotóriporterek szövetsé- ! ge élesen kikelt az intézkedés ellen! és tiltakozásukat az, osztrák lapok is! támogatták. fenyegetőzve, hogv! nem fogják közölni a „cenzúrázott”! képeket. A sajtóriporterek delega-! ciója felkereste Raab kancellárt és! Drimmel közoktatásügyi minisztert! és beavatkozásukat kérte a salzbut-! gi fényképfelvételek monopolizálása! ellen. A kormány megbízásából dr! Meznik osztrák sajtófőnök Salzburg-! ba utazik, hogy az ünnepi játékok! vezetőségével tárgyaljon a „foto-há-f ború" békefeltételeiről. Függöny után — új évad előtt Személyi változások a színházban — Az új évad műsorterve A Miskolci Nemzeti Színház hatal-* más épülettömbjét a csend uralja. A színház dolgozói — művészek és mű­szakiak egyaránt — szabadságukat töltik. Sókan már az új évadra ké­szülnek, forgatják a jövő évben be­mutatásra kerülő darabok szöveg­könyveit Az évadzáró társulati ülés után kerestük fel Jákó Pál elvtársat a Miskolci Nemzeti Színház igazgató­ját és elbeszélgettünk a következő évad terveiről. Első kérdésünk: — Milyen személyi változások várhatók? — A színészek közül öten távoztak el az évad végén — kezdte Jákó Pál. — Elment Boros János. Palotay László, Téby Katalin, Szentirmay Éva és Fontos Magda. Az énekkar tagjai közül kivált a színháztól Vdr- konyl Gyula, Vlncze Púi. Fekete Má­ria és Horányi Lilla. A tánckar tag­jai közül Kovács Éva, Szabó Tilda és Halmai Károly távozptt el. Ugyan­csak eltávozott a színház állománya-' ból Horvai István kétszeres Kossuth- dijas rendező és Bikárdi Gyula, aki itt segédrendezöi funkcióban volt Kik Jönnek a színházhoz a kö­vetkező évadban? — Elsőként említendő’ Ruttkai Ottó Kaposvárról, aki színészi ténykedése mellett az igazgatóhelyettesi teendő­ket fogja ellátni. Ugyancsak Kapos­várról jön Lóránt Hanna, Pécsről Somló Ferenc és Galambos György, Debrecenből Forgács Tibor, Békés­csabáról Győrrórt János. Ezenkívül még üresen van egy státuszunk férfi­színész számára, van egy üres színész­női státuszunk, valamint egy segéd- színésZnői státusz. Feltétlenül meg­erősítjük az énekkarunkat egy basszussal, valamint pótoljiik az eltá­vozott énekkari és tánckari tagokat. Állományba veszünk még egy segéd­rendezőt. azonkívül Horvai István vendég rendezőként fog egy darabot rendezni a következő évadban. Vég­eredményben a személyi % változás számszerűleg nem nagy, nem köze­líti meg az előző évek nagyarányú létszámváltozásait. — Mikor kezdődik az új évad ? — Az I960—61-ra színházi évad'ün- nepéh'es megnyitása szeptember 5-én féi 12-kor lesz. Néhány nap múlva megkezdjük a tájelőadásokat, az el­múlt évad sikeres darabjaival és a felkészülést az új bemutatókra. A Miskolci Nemzeti Színházban az első előadást szeptember 24-én tartjuk, a Kamaraszínházban pedig (hisszük, hogy a műszaki átalakítási munkák addigra befejeződnek) szeptember 80-án. — Mit visz a színház tájelőadásra. Illetve mely darabjait tartja továbbra is műsorán részben miskolci, részben vidéki bemutatásra? — Az elmúlt év nagysikerű darab­jai közül továbbra is műsoron tartjuk A kőszívű ember fiait, a Kormos ég című drámát, a Víg özvegy és a Fü­redi komédiások című operetteket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom