Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

Wnt«*. I WB, jüHm 89. )ZAO 9 „Idehaza hasznosítjuk a gyulai tapasztalatokat“ Lj szakosított boltok nyílnak Ózdon — A megye kereskedelme felkészült a X. bányásznapra T/zannyolc dolgozó munkáját végzi a bugafordító berendezés Az ózdi Kohászati Üzemekben az idén — előzetes vizsgálatok alapján — részletes tervet állítottak össze a nehéz fizikai munka gépesítésére, illetve könnyítésére. így, a mintegy százötven leiadatot magában foglaló terv megvalósításával néhány év alatt több mint ezer dolgozót akar­nak a fáradságos munkától mentesí­teni. Több munkahelyen máris ered­mények mutatkoznak. így például az alapanyag rakodás könnyítésére idén négy új rakodógépet helyeztek üzembe. Ezekkel több mint száz dol­gozó munkáját könnyítették. Meg­valósulás előtt áll a salakürités ne­héz és veszélyes munkájának könnyí­tése is. A kohóktól a forró salakot eddig kézi meghajtású csörlő segítsé­gével ürítették. Az idén a salaküstök buktatására több, motoros meghajtású berendezést helyeztek üzembe. Meg­oldották egy ötletes újítás segítségé­vel a durvahengerműben a bugafor­dítást is. A hengersoron, régebben 3—4 tonna súlyú tüzes bugát villás fogókkal, .kézierővel forgatták, hogy azokat tovább hengerelhessék. Ez a munka nemcsak nehéz, de veszélyes is volt, mert gyakran előfordult, hogy a dolgozók megcsúsztak, ráestek a tüzes bubára. Ezt a munkát az idén már elektromos meghajtású villás fogó végzi, a bugát negyedannyi idő alatt fordítja meg. így a korábbi 24 helyett csak hat dolgozót foglalkoz­tatnak ezen a munkahelyen. Ezek is csak a gép munkáját irányítják. Sokezer új eromu Kínában A kínai népi kommunákban ezré­vel szaporodnak az új erőmüvek. Ezek a nem nagyteljesítményű erő­müvek arra szolgálnak, hogy egy­részt megkönnyítsék a mezőgazda­sági termékek helyi feldolgozását, másrészt pedig, hogy villanyáram­mal lássák el a falvakat, amelyek­ben egészen a legutóbbi időkig az olajmécses volt a fő világító eszköz.'. Csupán Honan tartományban többj mint nyolcezer kisméretű helyi erő­mű épült az utóbbi hónapokban.] Ezeknek az erőmüveknek a segítség gével végzik a kommunákba a; cséplést, az őrlést és a silózást. cA közös munka előnye Két új bérház a Baross Gábor utcában A KISZ jelenlegi oktatási rendsze­rét 1958-ban vezették be. Az eltelt két év tapasztalatait figyelembevóve a KISZ továbbfejleszti oktatási mun­káját, 8 az 1961/62 évtől kezdődően a következő oktatási formákat vezetik be: A 14—16 éves korosztály számára általánossá teszik a Kilián György próbát. Ezen résztvesznek majd a kö­zépiskolák első és második osztályos tanulói, az ipari tanulók, az ismétlő rendszerű iskolák növendékeit, s ahol lehetséges, az üzemi, városi, falusi ifjúsági szervezetek e korosztályba tartozó tagjai és a KISZ-en 'kívüli fiatalok. A Kilián György próba cél- ja, hogy elindítsa a 14—16 éves fia­talokat az ifjú kommunistává válás útján, elősegítse a művelt, egészséges életszemléletű ifjúság nevelését. A próba időtartama két év lesz. A pró­báló csoportokat pedagógusok, idő­sebb KISZ-tagok, egyetemisták veze­tik. Az elméleti témáknál a foglal­kozás fő módszere a beszélgetés, a A békéscsabai tanács kereskedel­mi osztálya 6s a Belkereskedelmi Minisztérium Gyulán • — ahol né­hány hónap alatt szakosították az iparcikk- és élelmiszerboltokat — az elmúlt napokban kétnapos keres­kedelmi tanáfcskozást tartott. A ta­nácskozásra 120 kereskedelmi szak­embert hívtak meg az ország külön­böző városaiból, megyéiből. Ezen résztveit Rózsa Kálmán eivíárs, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője is. Ott szerzett ta­pasztalatai felöl érdeklődtünk Rózsa elvtárstól. — El kell mondani elöljáróban, hogy nagyon impozánssá vált Gyula kereskedelmi * hálózata. Nemcsak, hogy szakosították boltjaikat, de az új kereskedelmi módszerekkel üze­meltetik. Valamennyi boltja önki- szolgáló, vagy önkiválasztó rendsze­rű. A gyulai szakemberek véleménye, de a mi tapasztalataink szerint is jól bevált módszerek ezek a keres­kedelem valamennyi ágazatában. Különösen a kisebb élelmiszerbol­toknál lehet alkalmazni igen nagy eredménnyel. — Ezenkívül volt-e más érdekes­ség „üzleten belül?” — Talán az egyik legérdekesebb kezdeményezés, hogy egy-két élelmi­szerboltban bevezették az előrecso­magolt húsok árusítását. Ezeket hűtőpultokban tartják, súlyukat, árukat a csomagon feltüntették. Persze ez még eléggé kezdeti stá­diumban van. de mégis kereskedel­münk fejlődését mutatja. — Tapasztalataikat felhasználják-e megyénk kereskedelmében? . — A lehetőségeinkhez mérten fel­tétlenül. Sátoraljaújhelyen például már a Gyulán látottak szerint sze­retnénk átalakíttatni a Divat- és Kötöttáru Boltot — önkiszolgálóvá. Ebben az az új. hogy itt nem vit­rinben, hanem fiókokban tartják az árut. s a vevő természetesen kézbe veheti, s ilyen tnódon maga győződ­het meg az áru minőségéről is. De nemcsak Sátoraljaújhelyen, hanem a megye egész kereskedelmi hálózatá­ban igyekszünk a látottakat felhasz­nálni. Boltjaink felújításénál, kor-; szerűsítésénél feltétlenül figyelembe vesszük ottani tapasztalatainkat. — A kereskedelmi hálózat szako­sításáról korábban már megyénk bér is igen sok szó esett... — Igen. A kereskedekm hálózat terveiben szinte elsődleges feladat­ként áll a szakosítás. Boltjainkat fo­kozatosan szakosítjuk megyénkben. Ózdon például a hét elején nyitot­tunk egy gyermekruházati boltot. Ez az első ilyen szaküzlet ebben a vá­rosban. Augusztus vége felé ugyan­csak ózdon nyitunk egy önkiválasztó cipőboltot, később pedig még egy férfikonfekciós szaküzletet is ... — S mindezen túlmenően: az áru­ellátással kapcsolatban, mi újat mondhatunk olvasóinknak? — Ezekben a hónapokban megyénk áruellátására nem igen lesz panasz, dacára annak, hogy szeptember ele­jén a X. bányásznappal várjuk a vásárlási „dömpinget” is. Erre per­sze /»laposan felkészültünk. Jelentős mennyiségű árut kértünk a gyártó cégektől, az ipartól. Bútor, motor, elektromos háztartási gépek, ruhá­zati cikkek érkeznek külön erre az alkalomra. Ezeknek a „gyűjtőié” és szállítása már meg is kezdődött---­— S a forgalom lebonyolítása? ... — Abban sem lesz fennakadás. Ki­segítő személyzetet biztosítunk üzle­teinkbe, ezenkívül egyes bányász-te­lepülésen vásárokat rendezünk. A legnagyobb bányásznap! vásárt Sa- jószentpéteren tartjuk, — fejezte be Rózsa Kálmán elvtárs. (r) Két hónappal az­előtt idős parasztbácsi kereste fel a szerkesz­tőséget: a hejőbábai Csapó István. A múlt­ban sokat szenvedett. Mostani szabad éle­tünkben megtalálta a helyét. Nagy szeretet­tel beszél munkájáról, a megváltozott életről, falujáról. — írni akarok erről! — mondta. — Leírom a mai fiatalságnak, hogy milyen volt a múlt, s hogyan élünk most. Adjanak levél­papírt, én rendszeresen küldök maguknak tu­dósítást Hejőbábáról. így Is történt. Ad­tunk levélpapírt, s az óta Csapó István bácsi minden héten jelent­kezik. Levele mát megszokottá vált hét­fői postánkban, ame­lyet szombaton este ad fel Hejőbábán. Legutóbbi levelében ez áll: „Most két hét mun­kájáról számolok be egyszerre. Múlt héten sok volt a munka, arattunk, fáradtak vol­tunk, nem volt türel­mem levelet inti. Most pedig legelső sorban is a Haladó Tsz-ről írok. Alig két hete, 'hogy megkezdték az aratást, már be is fe­jezték. A két aratógép és a negyvennégy pár kéziarató szorgos mun­kát végzett. Máskor ilyenkor még arattunk. Most pedig? Már csé­pelünk. Az Uj Élet Termelő- szövetkezetben is ugyanolyan szorgal­mas munka folyik, mint a Haladóban. Egymással versenyez a két közösség. Termés­hozamunk — ahogy számoljuk — két má­zsával lesz több, mint a járási átlag. Ebből is látszik, milyen elő­nyös, ha minden mun­kát időben és szaksze­rűen végzünk eL Ha az időjárás engedi, akkor augusztus 10-re befejezzük a cséplést, ezen kívül éjjel-nappal szántunk. Mostani életünk igen eltér a régi élettől. Majdnem minden va­sárnap indul egy autó­busz 50-^60 személlyel kirándulni. Ma reggel is, már 7 órakor Deb­recenbe mentek a fia­talok. Jövő vasárnap pedig Egerbe me­gyünk. Ilyen az életünk itt, falun. Örülünk a jó termésnek, a munka eredményeinek, örü­lünk boldogabb, jobb életünknek. De most már be is fejezem. Majd a jövő héten új­ra Írok." Várjuk levelét. Csa­pó bácsi! vita lesz. A próbázók bizottság előtt adnak majd számot felkészültségüké rőt. Kétéves lesz a 16—18 évesek, első­sorban középiskolások számára előírt ifjú kommunista próba is, amely a politikai, erkölcsi, sport és kulturális ismeretek elsajátításán kívül gyakor­lati feladatokat is előír. Minden pró- bázó megbízatást kap. Ezek között szerepel évente legalább 20 társa­dalmi munkaóra teljesítése. A cso­portok tagjai védnökséget vállalnak rászoruló öregek vagy óvodák felett. A szervezett KISZ-oktatás keretébe tartoznak továbbra is a „világ tér­képe előtt" körök, a KISZ politikai körök, valamint az eddiginél széle­sebb formában az ifjúsági pártszemi­náriumok. A KISZ függetlenített munkatársai és aktivistái részére a KISZ Központi Bizottsága levelező tanfolyamot indít, amelynek hallgatói a tananyagot két év a'alt végzik el, s a tanfolyam befejezésekor vizsgát Továbbfejlesztik a KISZ oktatási rendszerét Ég’j’ vagon málna ax erdőkből Egyre nagyobb kereslet mutatko­zik az utóbbi években külföldön is a magyar gyümölcsök, főképp a málna és a fekete ribizli iránt. Ezért — különösen a hegyes, dombos vi­déken fekvő termelőszövetkezeteink — hozzáláttak ezeknek az eddig nem nagy figyelemre méltatott gyümöl­csöknek a nagyüzemi termeléséhez. A Hegyalján, Hegyközben és a Hernád völgyében nagyobb területe­ket telepítettek be megyénkben is- bogyós gyümölcsökkel. A kenézlói Dózsa például málnást, ribizlist lé­tesített, amelynek szépen fejlett bok­rai már termőre fordultak. így má- I zsaszámra szállította az elmúlt he­tekben ezeket az illatos, finom gyü­mölcsöket — szerződéses alapon — a MEK sárospataki kirendeltségére. * De most folyik a vadón termő málna szedése is a'Zempléni-hegyek­ben. Az Erdei Termék Vállalat Bod- rogkereszturtól Hollóházáig étvevő­helyeket nyitott, mert az erdőkben nagykiterjedésű málnások illatoznak, s ezekből évente 100 mázsányi ter­mést szokott begyűjteni a vállalat sátoraljaújhelyi vezetősége. Már szedik, gyűjtik a szorgalmas asszonyok, lányok künn a hegyekben a piros málnaszemeket. Innen az- »után a miskolci üzembe szállítják. * -»hol édes üdítőitalokat készítenek a ; Zempléni-hegyek illatos gyümölcsé­* bői. Üzembetielyezték az elsí magyar tervezésű mészműveke! ! Csehszlovákiában E A magyar szakemberek átadtak és | üzembe helyeztek két export mész- E művet Csehszlovákiában. A terveket l a Kohó- és Gépipari Minisztérium E tervezőirodáinak m ész-szak osztálya [ készítette el más szaktervezők bevo- E násával, a berendezéseket a ÍŐvállal- \ kozó Gábor Áron Vasöntöde és Gép- l gyár szállította. A Zirányban és Ti- »sovecben felépült új mészművek E négy-négy gáztüzelésű aknakemeu- í céje nemcsak Csehszlovákia legkor- l szerűbb mészégető berendezései, ha- \ nem világviszonylatban Is megelőzik ► az alacsony fűtőértékű szenet feldol- t gozó mészüzemek műszaki színvona- E lát. Az automata felszerelésekkel el- E látott kemencéket, új magyar szaba- E dalom szerint kétszáz fokos forró E generátorgázzal fűtik. t Nyugatnémet ás olasz gyárak aján- t latait visszaadva, Jugoszlávia la a E korszerű magyar mészégető aknake- l mencéket rendelte meg. Ennek meg- E felelően hórom mészmű tervezése E máris megkezdődött és most újabb E mészégető berendezések megvásárlA- E sáról tárgyal Jugoszlávia külkeres- E kcdelmi szerveink kai. van a munkamegosztás. A pártbizottság szervezi az embereket, a tanács biztosítja a technikai fel­tételeket, szakmunkásakat. Iparosokat. És meg kell mondani, nem volt Szerencsen egyetlen kis­iparos sem, aid azt mondta volna: nem megyek szívásén segíteni. Mindegyik áldozatkészen vál­lalta az 1 napot. Az üzemekre sajátos szerep vár. Ok ott segédkeznek, ahol patronálnak. A cukor­gyár például a megy aszói és a szerencsi Lenin Tsz-t patronálja. Már több, mint 17 ezer forint értékű munkát végeztek. Szervezettebb az üzemek patronáló, segítő munkája is. Az üzemek vezetői dolgozzák ki azokat az ütemterveket, amelyek szerint segíteni kell a sajáterős beruházások munkálatait Az építkezéseknek haladniok kell. A gyanútlan olvasó önkéntelenül is megkérdezi, hát igen, igen, ez mind szép, dehát mit fizet a termelőszövetkezet? S talán van is jogosság ebben a kérdésben, hiszen elvtelen kapcsolatot jelen­tene, ha a társadalmi munkásók csak segítenének és a szövetkezet ezt természetesnek tartaná. Az elvégzett munka értékét munkaegységben szá­molva felmérik, s a brigád feladata az, hogy meg­határozza, mire fordítja a pénzt. Hogy a munka­egység fejében járó értéket mire fordítják, azt a brigád dönti el. Lehet, hogy újabb beruházás •.lapját képezi majd az épftőbrigádnak járó fizet­ség, az is lehet, hogy a tsz fiataljai táborozni mennek és történhet több más megoldás is. Hatalmat munkát erről azonban Igen keveset beszélnek az elvtár­sak, úgy tesznek, mint az első napokban, nem tárgyalnak, nem tanácskoznak sokat, hanem fog­ják a dolog végét. Nem büszkélkednek a szeren­csiek. Az ereoménv magáért beszél. Elmondhat­juk, ha sok helyen követik a példát a megyében, hamar megoldódnak a termelőszövetkezeti épít­kezések. S talán a háziasszonyok gondján is ha­marább lehet segíteni. A város, az ipar4 munkás. uz alkalmazott tesz most újabb lépéseket a falu előrehaladásáért. Oj, friss fuvallat ez. kivetni­való, nagyszerű példa. Garami Ernő dolgozói mentek falura, összesen negyvennégyen. őket a munkásőrség tagjai követték nagy lelke­sedéssel és Csobajon 45 fővel 450 munkaórát kö- müveskedtek, de sorolhatnám a földművesszövet­kezetek, a vasút különböző szolgálati ágait, a cukor- és csckoiádégyárat, sőt még az ügyvédi I ‘----------- ------------ > F RISS FUVALLAT i r--------------------- ---------------------' > m unkaközösség 5 tagja is összezárta egy napra a törvénykönyvet, hogy a tsz-eknek segíthessen. A tapantalatokják^?*«^; ságon határozatba foglalták a további lépéseket, a további tsz-építkezéseket. Ma már több gazda­sági épület munkálatait testesíti meg a Csobajon végzett 1120, Legyesbényén 1008, Taktaharkány- ban 872 és Prügyön Is hasonló mennyiségben vég­zett társadalmi munkaóra. S etek az adatok ma már korántsem teljesek, mert azóta újabb brigá­dok segítettek a termelőszövetkezeteknek. Pallagi Lajos, a prügyi Petőfi Tsz elnöke így nyilatkozik: — Mi elkészítettük egy 50 férőhelyes Istálló alapját, de hiába, akárhogy szeretnénk tovább folytatni az építkezést/ nem tudjuk, mert ezernyi munka van a nyakunkon. Ha nem segítenek a munkásőrök és a földművesszövetkezeti elvtársak, csak szeptember végén, októberben tudjuk a jó-, szágokat istállóba kötni. Mo6t pedig, ahogy a MEZÖSZÖV megküldi a csavarokat, felrakjuk a tetőt. Minden tag nevében beszélek, amikor azt mondom, nagyon hálásak vagyunk a segítséget- nyújtó elvtársaknak. Ma már szinte olajozott géoezetként dolgoz­nak a társadalmi munkabrigádok. A kezdemé­nyező pártbizottság és a járási tanács között meg­Egy kezdeményeié,/«/ fejében született meg az ötlet, kár is lenne ke­resni. Annyit tudunk csak, hogy a járási párt- bizottságon beszeltek róla, s három nap múlva a csobaji termelőszövetkezetben megjelent egy sereg kőművesnek öltözött, városias formájú em­ber, s az istálló fala emelkedni kezdett. Ámulva nézték a tsz-tagok. de hamarosan felocsúdtak, 6 máris ott volt körülöttük a szövetkezet apraja- nagyja. — Ennek már fele sem tréfa, ml se tátsuk a szánkat, hanem hadd menjen a tégla... Másnap, egy újabb brigád érkezett... Mi történik? A járásban egy sor termelőszö­vetkezet alakult s bizony a kezdeti lépések nem könnyűek. A kapálással egyidőben aratni kell. a •jószágok nagyrésze a magánporták istállóiban szénáz, mert nincs a közösnek arravaló férőhelye és egy szusszanásnyi idő az építkezésre csak ara­tás után juthat. Meg hol van a szakember? Meg kell vallani azt is, hogy a tsz vezetői, akik tegnap még saját gazdaságukban dolgoztak, talán nem is képesek azonnal árra, hogy az irá­nyítás annyi féle. gondjával, s a távolabbi felada­tok végrehajtásával egyidőben megbirkózzanak. S mi tagadás, az üzletekben is kevesebb a hús. Ezen is segíteni kellene. így töprengtek a sze­rencsi járási pártbizottságon. S 17 elvtárs hama­rosan elindult Csobajra, Vittek magukkal szak­embereket. ók kezdték elsőnek az építkezést. — Hogy így forogjon a szerszám a pártbizott­ság embereinek kezében, arra nem gondoltunk — mondták a tsz-tagok. A 17 fős brigádot vasárnap 18 ember követte, s addig abba sem hagyták a munkát, amíg fel nem húzták a falat. A lédolgo­zott 280 munkaóra, a tsz-tagok. vezetők öröme, meg a felhúzott falak látványa arra buzdította a pártbizottságot, hogy most már másök is ismer­jék meg Szerencsen: mit lehet elvégezni társa­dalmi munkával. összehívták a járási szerveket, tanácsot, föld- mnvesszove’kezetet. üzemek, hivatalok képvise­lőit, vasutasokat. Legközelebb a járási tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom