Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-27 / 176. szám
eszAKMAGTAKoeaexe S Megkezdődött a Borsodi Vegyikombinát bővítése cAz o ilHué k hangja földgázhasználatra. (Jelenleg a koksz a nyersanyagbázis.) A földgázra való áttérés műszakilag olcsóbb, gazdaságosabb, a ugyanakkor bevezetésével egyidejűleg megszűnik a szállítási költség, sok mindezek bekapcsolódása megtörténik, akkor 45 százalékkal bővül az üzem. S a meglévő kapacitás jobb kihasználásával 30 százalékkal többet termel a gyár. Az első, vagy gyorslépcső elkészítésének költségei 130 millió forintos beruházást követelnek. A 130 millió forint beépítése, az első lépcső „elkészítése” előreláthatólag a hét végéig befejeződik. Az első lépcsőnél jóval nagyobb feladatokat ró az építőkre a második lépcső munkálatai. A beruházási költségek nagyobb része ekkor kerül beépítésre. A második lépcsőben történik a földgázvezetékek, a földgáz- fogadó és bontó berendezések megépítése, újabb CO konverzió, savmosó berendezés létesítés harmadik szintézis kör, a savüzemi elégető berendezések megépítése még sok, a bővítés szempontjából alapvetően fontos dolgok létesítése. A második lépcsőnek a tervek szerint 1962-re kell elkészülni. A BVK bővítésén 6—7 vállalat is dolgozik. A gyár bővítésének munkálatai óriási feladatokat állítanak az építők elé. Teljesítésük nem köny- nyű feladat. Felelősségteljes munka. S itt kettős a felelősség: felelősség a vegyiművek szempontjából fontos berendezések Jó és tökéletes elkészítéséhez, s ugyanakkor felelősséggel Ritkán tárok unván haza szülőfalumba, de minden hazautazásomat ma is úgy várom, mini egy vakációra induló kis diák, Mezőkövesden, a „Matyővárotban áll meg a vonatom. Gyermekkoromban a matyók legkisebbjére is síel tudtam nézni”, mert mindegyikben egy-egy művészt láttám. Ismertem mostoha, hányt-vetett életüket, melynek jelentős részét a summás-iga húzásában töltötték, s csodáltam őket, mert ennek ellenére el tudtak mélyedül művészi munkájukban, a hímzésben, festésben, /oraodslwn. a szebbnél szebb motívumok kialakításában és az árnyalatnyi különbségű színek kiválasztásában. Tudtak alkotni! S tudnak ma is, miután megőrizték évszázados hagyományaikat, alkotnlakarás vágyát kiölő elnyomatás hosszú ideje alatt. Ma a magyar nép megkülönböztetett szeretettel övezi munkájukat. kulturáltan élő. felszabadult matyó nép hagyományait ápolva IsÁtutazóban merné tette nettét világszerte. Nép- művészeti alkotásaik sok hazai és külföldi látogatót vonzanak. Reprezentatív vasútállomásának matyó motívumai, várótermeinek faragott bútorzata is mintegy ízelítő művészetükből! Sajnos, nem elsősorban ez köti le az átutazók figyelmét, hanem a .szemét, a szétdobált cigarettavég és a napraforgóhéj! Ha lehet, válasszuk ketté ezeket a fogalmakat: matyó népművészet, illetve napraforgó! Tudom, hogy az előbbi mellett főterményükről, a napraforgó termesztéséről is híresek a kövesdiek, hisz ma is több a „matyóhon fővárosában” az olajütő, mint a szeszfőzde, de már hadd rögzítsem: én csak külön-külön tudok gyönyörködni a matyóművészet remekei és a fészke svirágúak családjába tartozó navraforgó végeláthatatlan tábláiban! Ne „színesitsék” vele az egyébként szép vasútállomásukat! Molnár Géza. Pogonypuszta Pereeeni gondok Az új perecest egyikében lakom. Ezeket a lakásokat a környék legszebb helyén, a Debreceni Márt9n téren építették feL Az ideális és szép környezetet azonban nagyon elcsúfítja és az egészségre veszélyessé teszi a bérház mögött rendszeresített szabad szeméttárolás. Innen ugyanis senki nem hordja el a kiszórt, bomlásnak indult sze-* métet, amely nemcsak elviselhetetlen bűzt áraszt a nagy melegben, hanem a legyek millióinak keltető tanyája is. Legutóbb a kisfiam esett át súlyos, fertőzésből eredő betegségen, amely feltehetően innen eredt Sajnos, a helyi lakógondnokság nem hajlandó ebben az ügyben semmit lenni, habár egy hónappal ezelőtt kijelentették: intézkedni fognak. Minden maradt a régiben. A helyzet azonban most már tart- : atatlan. A hatóság segítségét kérjük, hiszen nemcsak a gyönyörű lakótelep elcsúfításáról, hanem egészségünkről van szó. Szarvasi László, Pereces Tanítók és tanulók — nyáron A szikszói általános Iskola tanulói is régen befejezték már az évet A nyolcadikosak nagy része végleg kikerült a padok közül, de sokaknak az általános iskola elvégzése nem jelentette a tanulás befejezését. A hetven nyolcadikos közül ugyanis huszonheten mennek középiskolába. Különo- sen a tovább tanuló diákok, «de a többiek is szükségesnek tartják, hogy a vakáció ideje alatt se szakadjanak él teljesen az iskolától. A pedagógusok vezetésével ldrándolnak, néha összegyűlnek egy-egy megbeszélésre, — gyakran töltik most is közösen az idejüket. Legutóbb egy tíznapos kerékpár- túrán voltak. Ez a túra erőpróba elé is állította a diákokat. Az Aranyosivölgyön kerekeztek át a Zemplénihegyeken, megnézték Regéc várát, és nagy kerülővel jöttek vissza Szikszóira. Só torlapot, bográcsot és minden | felszerelést vittek magúkká!, ami szükséges egy ilyen kiránduláshoz. A Vegyesipari Ktsz felszerelte őket minden szükségessel, és így hét defekt és egy tengelytörésen kívül nagyobb hiba nem Is volt az úton. Mindenki gyakran emlegeti ezt a kirándulást, és a kisebb diákok erősen fogadkoznak, hogy pár év múlva ők is megpróbálkoznak egy ilyen túrával. Mert ezen ugyanis még csak a ..nagyok” vehettek részt, a hetedikesek és a nyolcadikosak. A szikszói diákok azonban nemcsak a kirándulásokon, hanem más alkalmakkor is találkoznak nevelőikkel. A pedagógusok gyakran rendeznek találkozásokat a tanulókkal. Ezeken a találkozásokon mindenki elmondja, hogyan telik az ideje, mit csinált eddig, ha szükséges, tanácsot kérnek és a pedagógusok segítenek, irányítanak. Jelenleg a diákok egy része a hemádszurdoki őrsvezető- képző táborban tartózkodik. A vakáció tóiát Szikszón sem választja el teljesen a tanulókat az Iskolától és egymástól. Elgondoltam magamban, hogy még a koránkelcsükről híres tyúkokat is megelőzöm vasárnapra virradóra. A vonatról egyenest ágyba bújtam. Ügy tíz óra felé kileseked- tem az ablakon, nem mossa-e el döntésemet az eső. Csillagos volt' az ég, csak a csereháti dombok mögüJ vil- langstott olykor-olykor a mennyikő, mintha valami pajkos óriás-csemeték (kovakövet koccantgattak volna össze. A hangját nem hallottam a távoli égi háborúnak. Gondoltam, mdre ideér Encs tájékára, kiadja mérgét, nem lesz belőle eső, nyugodtan arathatnak vasárnap is az emberék. Félháromkor. amikor, felijeszteft a vekker, első utam az ablakhoz vezetett. Esett, csöndesen, egyhangú zúgás-. sál. A csatornák meg-megcsukló hor- kanással nyelték a vizet s a villany udvarra vetődő fénycsóvájában tócsák csillogtak. Morcosán feküdtem vissza. A vasárnapi aratásnak befellegzett, üres jegyzettömbbel térhetek vissza. Nem hallgattam a meteorológiai jelentésre, gondoltam, mint máskor — nem is olyan ritkán — jelenleg is melléfognak, s a beígért esőből derűs napsütés lesz. Déltájban elcsendesedett az eső, . a?tán meg is állt — Ha már az aratásból nem lett semmi, tegyünk legalább egy körutat a járásban — javasolta Turóczi János elvtárs, az encsi ’járási pártbizottság titkára. Baktakék «körrElmdultunk. nyékén meg:nt megeredt az eső. űnottan szemerkélt, de csak esett, áztatta a földet, a még lábon álló életet, a kereszteket, melyek hatalmas gyöngyfüzérként sorakoztak a domboldalakon. — Ha nem gáncsoskodik az időjárás, mit.júliusban végeztünk volna az aratással — bizonygatta Túróczi elvtárs —. ez pedig felér egy tysebb- fajta csodával, mert ebben a. járásSZEGÉNY EMBEREK - GAZDAG REMENYEK ban — volt olyan esztendő — még szeptemberben is arattak. Az aratni- yaló 60—70 százalékával már végeztek i termelőszövetkezetek, s ha most már végre beköszönt a jó idő, úgy augusztus elején az utolsó gabonatábla is eltűnik a mezőkről. Elhatároztuk, megállunk az egyik községben, érdeklődünk az aratás állása felől. Büttösre esett a választás, erre az aprócska, istenhátamö- götti falucskára, mely úgy bújik meg a csereháti dombok egyik redöjében, mintha rejtőzne a kiváncsi szemek elől. Ez év tavaszán lett termelőszövetkezeti községgé, s nagyon nehezen boldogultak a kezdéssel. Az Üj Élet Tsz elnökét, Kóczai József elvtársat kerestük, akit alig két héttel ezelőtt hívott haza a faluja az egyik állami gazdaságból, ahol üzemegység-vezető volt. Nem volt odahaza, ezért hát Szirek Lajos tanácselnök ajtaján kopogtattunk. Szírek elvtárs BUttös szülötte, s már tíz esztendeje elnöke a községi tanácsnak, ismeri faluját, a termelő- szövetkezet születésénél is ott bábáskodott jó szóval, ok06 érveléssel. A||.| Büttös. különösKülonos falu ^ szegénysé_ gében rejlik. A felszabaduláskor két család kivételével mindenki jussolt a Czinner-féle urasági birtokból, ötszáz valahány lakója cseléd volt, ré-- szesaratóf Cfv úr zsebére dolgoztak, ele az aztán ur volt a javából. Választáskor megöntötte a tehénvályút pálinkával, majd a Jókedvre hangolt cselédek elé állt és gúnydalakat énekeltetett a neki nem tetsző képviselőre. Tellett a pálinkára, szeszgyára, gőzmalma és egv kisebb szeszfőzdéje volt a faluban. A szeszgyár huszonöt- méteres kéményét nemrégiben dönkoksz felszabadul, ami népgazdasági szinten óriási jelentőséggel bír. A BVK bővítése két léocsöben történik. gyártó iparunkkal szemben, amely még jelenleg is, s az elmúlt évben is a legnagyobb erőfeszítések mellett sem tudott eleget tenni a követelményeknek, annak ellenére, hogy az elmúlt évben országos szinten a műtrágyatermelés az előző évihez viszonyítva- háromszorosára nőtt. A műtrágyaigények kielégítése, az import csökkentése. Illetve megszüntetése megköveteli a .műtrágyatermelés fokozását- A szükségletek helyes felmérése után olyan tervek születtek, amelyek fő feladatként meglévő vegyiműveink fejlesztését . irányozták elő. Az üzemek bővítésével növekszik műtrágyatermelésünk, s ugyanakkor ezek a munkálatok kevesebb beruházást követelnek, mint új üzemek létesítése. így került sor Kazincbarcikán a t>; Borsodi Vegyikombinát bővítésére, amely lényegileg —mint Szentmik- lósi Miklós, a vegyiművek főmérnöke elmondotta — már az elmúlt évben megkezdődött. Az alapfeltétel — a bővítéssel olcsóbbá ténni a gyártást — biztosítva volt. A vegyikombinátot sok mellékdologban nem kell bővíteni. A gyár bővítése után a beépített érték az 1 milliárd 300 millió forintot is eléri, s a bővítés 730 millió forint beruházást követel. A bővítéssel lényegesen emelkedik a termelés. Azonban nemcsak a termelés megduplázása lesz óriási eredmény. a bővítéssel a BVK átáll a Az első lépcsőben, vagy mint Itt nevezik: a „gyorslépcső" tartama alatt még kokszbázissal dolgoznak, emellett elkészül a szénsav- és réz- lűgmosó berendezés és sor kerül az üzemi abszorpció elkészítésére. Ha tartoznak az építők mezőgazdasá gunk s népgazdaságank felé is a határidővel. Műtrágyatermelésünl emelése rajtuk is múlik. Kovács László Foto: Szabadág György maguk erejéből folytatnak. A 46 darab Szarvasmarhájuknak nyári szállást csináltak, tető alá hoztak egy negyven férőhelyes lóistállót, melyhez csupán 10 ezer forintot kértek kölcsön az államtól, cserépre. Mire beáll a tél, a maguk erejéből juttatják új otthonhoz a tsz juhait, ötszázas juhhodályt építenek. S most folyik egy ötven férőhelyes tehén- istálló építése is — 160 ezer forintból készül el. Az özdi Kohászati Ütemek dolgozói vállalt kötelezettségüket lelkiismeretesen teljesítik, szakembert adnak az építkezéshez, s már több mint egy hete egy tizenöt tagú, ipari tanulókból álló ifjúsági brigád segédkezik az építkezésen. Az ifjú kohászok nyári szabadságukat áldozzák a tsz-nek, s annyira jól érzik magukat a vendégszerető faluban, hogy nem is nagyon kívánkoznak haza. Élelmezésükről a tagok gondoskodnak — a közgyűlésen vállalták, hogy családonként adnak egy tyúkot, de ha szükséges, rá Is dupláznak, mert a fiatalok munkáját? szorgalmát nagyra becsülik. Az ózdi fiatalok felkeresték a tsz-veze tőket. hogy vasárnap is adjanak nekik murikát, nem akarnak tétlenül ülni vasárnap sem, • ha nem mossa el az eső a vasárnapi aratást a tizenöt kohásztanulót Is a határban találjuk. S az aratással Is büttösiek talán még ebben a hónapban, kedvező időjárás esetén. Már aa első aratási napon. nyolcvan kaszás állt sorba, s egymást buzdítva, túl- licitálja nyomták a gombot Hajnali háromkor már olyan mozgalmas a faly, n.Int máskor hét körül, mindenki iparkodik ki a határba. A szegény emberek faluja gazdag reményekkel egyengeti az új élet útját. Bizalmat szavaztak a tsz-nek, • hogy elképzeléseik valóságra is váljanak, egyem berk ént dolgoznak, kto- denek a nagyobb darab kenyérért Gulyás MShOj Abrakhoz szoktatott benneteket az előbbi gazdátok? No, sebaj, én majd megtanítlak benneteket legelni. A kezes, barátságos jószágok közé telepedett, tépett egy marék füvet és dugdeeta a süldők szájába. Azok meg egykettőre kedvet kaptak a gyönge, zamatos fűhöz. Tamás Miska bácsi „nehéz" embernek számított a szervezéskor, nehezen adta fejét a belépésre, de a többség csak magával vitte őt is. Kiváló állattenyésztő volt Miska bácsi, évente jelentős összegek ütötték a markát a leszerződött állatokért A tsz-vezetőség attól tartott, hogy ez a „nehéz” ember néni fog majd dolgozni. Megválasztották állattenyésztési brigádvezetőnek. — és nagyon jó! választottak. Miska bácsi reggel négykor már talpon van, olyan lelki- ismeretesen Irányítja a gondjaira bízott’területet, mintha az övé lenne a jószág. B. Varga Istvánnak nem volt egy talpalatnyi földje 6em. Mondhatta volna: nekem nincs föl- depi, rám ne számítsatok, elmegyek az iparba szerencsét próbálni. De nem ezt tette. Becsületes emberhez illően vállalta községével a sorsközösséget, s most mint növénytermesztési brigádvezető szorgoskodik a térD. sorolhatnánk az új élet egyszerű hőseit, akik azzal fordítanak hátat a város, az ipari munkaalkalmak hívásának, hogy itt születtünk, ez a föld adott nekünk eddig is kenyeret, s ha az úri világban nem haltunk éhen. most. magunknak dolgozva csak jobban élhetünk. S hogy nagyon akarnak- bokioguln i, bizonyság rá az a lelkes építkezés, melyet áUamhiteUd, de elsősorban a tötték el a termelőszővettezet patronáló!, az özdi Kohászati Üzemek dolgozói — ötven-férőhelyes tehénistálló lesz belőle. S á szegénység egyik kézzelfogható fokmérőjeként emlegetik, hogy BUttösön az értékelő bizottság egyetlen vetőgépet sem talált — nem volt, nem telt rá a sovány földek jövedelméből. mert Itt a földek is csak olyfen immel-ámmal hálálják meg az emberi verítéket Nem Is akarnak ők kalászosokkal vetélkedni a jobb • földű termelőszövetkezetekkel, le maradnának a versengésben, de a kisebb igényű takármányfélék itt is meghozzák a hasznot — állattenyésztésre alkalmas terület ez. Amikor nekifogtak a^ne^ bizony sokaknak főtt a feje, hogyan boldogulnak majd. A kezdéshez sok minden kell, nekik meg nem állt a ládafiában csomóstul a pénz. Rendeltek húsz darab anyakocát. Szép dolog az, hogy így gondolkozunk, de mit fogunk adni nekik enni, hová tesszük őket? — aggodalmaskodtak egyesek. A bátrabbak meg csak rávágták: építünk ólat a takarmányt is elökerítjük. S az új élet küszöbénél óvatoskodó, topogó sokadalmat ma- gávalragadták a kezdeményezők. Olyan egykettőre összeütöttek egy sertésólat alig mozdultak meg, már kész is volt, a mire a sertések megérkeztek, a takarmányt is előteremtették — összeszakajtózták, mindenki annyit adott, amennyit tudott. Bar- nóczkl Pista bácsit állították hozzájuk gondozónak. Amikor kihajtotta a sertéseket á legelőre, ugyancsak el- ámult az öreg. No. ezeknek talán ..gyerekszobájuk" volt hogy nem tudnak gyepelni — nézett rájuk rosz- szallóan, mert az állatok csak néztek rá a nem tudtak mit keadeni a fűvel. A mezőgazdaság gyorsabb fejlesztése, szocialista átszervezése, a ter- ihelékenység növelése mind több és több műtrágyát követel. Tsz-eink, állami gazdaságaink mind magasabb igényeket támasztanak műtrágyaKészai a Borsodi Vegyikombinát üJJJű tAberendezése- A bővítés egyik légion-