Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

eszAKMAGTAKoeaexe S Megkezdődött a Borsodi Vegyikombinát bővítése cAz o ilHué k hangja földgázhasználatra. (Jelenleg a koksz a nyersanyagbázis.) A földgázra való áttérés műszaki­lag olcsóbb, gazdaságosabb, a ugyan­akkor bevezetésével egyidejűleg megszűnik a szállítási költség, sok mindezek bekapcsolódása megtörté­nik, akkor 45 százalékkal bővül az üzem. S a meglévő kapacitás jobb kihasználásával 30 százalékkal töb­bet termel a gyár. Az első, vagy gyorslépcső elkészí­tésének költségei 130 millió forintos beruházást követelnek. A 130 millió forint beépítése, az első lépcső „elké­szítése” előreláthatólag a hét végé­ig befejeződik. Az első lépcsőnél jóval nagyobb feladatokat ró az építőkre a második lépcső munkálatai. A beruházási költségek nagyobb része ekkor kerül beépítésre. A második lépcsőben tör­ténik a földgázvezetékek, a földgáz- fogadó és bontó berendezések meg­építése, újabb CO konverzió, savmosó berendezés létesítés harmadik szintézis kör, a savüzemi elégető berendezések megépítése még sok, a bővítés szempontjából alapvetően fontos dolgok létesítése. A második lépcsőnek a tervek sze­rint 1962-re kell elkészülni. A BVK bővítésén 6—7 vállalat is dolgozik. A gyár bővítésének mun­kálatai óriási feladatokat állítanak az építők elé. Teljesítésük nem köny- nyű feladat. Felelősségteljes munka. S itt kettős a felelősség: felelősség a vegyiművek szempontjából fontos berendezések Jó és tökéletes elkészí­téséhez, s ugyanakkor felelősséggel Ritkán tárok unván haza szülő­falumba, de minden hazautazásomat ma is úgy várom, mini egy vakációra induló kis diák, Mezőkövesden, a „Matyővárotban áll meg a vonatom. Gyermekkorom­ban a matyók legkisebbjére is síel tudtam nézni”, mert mindegyikben egy-egy művészt láttám. Ismertem mostoha, hányt-vetett életüket, mely­nek jelentős részét a summás-iga hú­zásában töltötték, s csodáltam őket, mert ennek ellenére el tudtak mé­lyedül művészi munkájukban, a hímzésben, festésben, /oraodslwn. a szebbnél szebb motívumok kialakítá­sában és az árnyalatnyi különbségű színek kiválasztásában. Tudtak al­kotni! S tudnak ma is, miután meg­őrizték évszázados hagyományaikat, alkotnlakarás vágyát kiölő elnyo­matás hosszú ideje alatt. Ma a ma­gyar nép megkülönböztetett szeretet­tel övezi munkájukat. kulturáltan élő. felszabadult matyó nép hagyományait ápolva Is­Átutazóban merné tette nettét világszerte. Nép- művészeti alkotásaik sok hazai és külföldi látogatót vonzanak. Reprezentatív vasútállomásának matyó motívumai, várótermeinek fa­ragott bútorzata is mintegy ízelítő művészetükből! Sajnos, nem elsősor­ban ez köti le az átutazók figyelmét, hanem a .szemét, a szétdobált ciga­rettavég és a napraforgóhéj! Ha lehet, válasszuk ketté ezeket a fogalmakat: matyó népművészet, illetve napraforgó! Tudom, hogy az előbbi mellett főterményükről, a nap­raforgó termesztéséről is híresek a kövesdiek, hisz ma is több a „matyó­hon fővárosában” az olajütő, mint a szeszfőzde, de már hadd rögzítsem: én csak külön-külön tudok gyönyör­ködni a matyóművészet remekei és a fészke svirágúak családjába tartozó navraforgó végeláthatatlan tábláiban! Ne „színesitsék” vele az egyébként szép vasútállomásukat! Molnár Géza. Pogonypuszta Pereeeni gondok Az új perecest egyikében lakom. Ezeket a lakásokat a környék legszebb helyén, a Debre­ceni Márt9n téren építették feL Az ideális és szép környezetet azonban nagyon elcsúfítja és az egészségre veszélyessé teszi a bérház mögött rendszeresített szabad szeméttárolás. Innen ugyanis senki nem hordja el a kiszórt, bomlásnak indult sze-* métet, amely nemcsak elviselhetet­len bűzt áraszt a nagy melegben, ha­nem a legyek millióinak keltető ta­nyája is. Legutóbb a kisfiam esett át súlyos, fertőzésből eredő beteg­ségen, amely feltehetően innen eredt Sajnos, a helyi lakógondnokság nem hajlandó ebben az ügyben semmit lenni, habár egy hónappal ezelőtt kijelentették: intézkedni fognak. Minden maradt a régiben. A helyzet azonban most már tart- : atatlan. A hatóság segítségét kér­jük, hiszen nemcsak a gyönyörű la­kótelep elcsúfításáról, hanem egész­ségünkről van szó. Szarvasi László, Pereces Tanítók és tanulók — nyáron A szikszói általános Iskola tanulói is régen befejezték már az évet A nyolcadikosak nagy része végleg ki­került a padok közül, de sokaknak az általános iskola elvégzése nem jelen­tette a tanulás befejezését. A hetven nyolcadikos közül ugyanis huszon­heten mennek középiskolába. Különo- sen a tovább tanuló diákok, «de a többiek is szükségesnek tartják, hogy a vakáció ideje alatt se szakadjanak él teljesen az iskolától. A pedagógu­sok vezetésével ldrándolnak, néha összegyűlnek egy-egy megbeszélésre, — gyakran töltik most is közösen az idejüket. Legutóbb egy tíznapos kerékpár- túrán voltak. Ez a túra erőpróba elé is állította a diákokat. Az Aranyosi­völgyön kerekeztek át a Zempléni­hegyeken, megnézték Regéc várát, és nagy kerülővel jöttek vissza Szikszó­ira. Só torlapot, bográcsot és minden | felszerelést vittek magúkká!, ami szükséges egy ilyen kiránduláshoz. A Vegyesipari Ktsz felszerelte őket minden szükségessel, és így hét de­fekt és egy tengelytörésen kívül na­gyobb hiba nem Is volt az úton. Min­denki gyakran emlegeti ezt a kirán­dulást, és a kisebb diákok erősen fogadkoznak, hogy pár év múlva ők is megpróbálkoznak egy ilyen túrá­val. Mert ezen ugyanis még csak a ..nagyok” vehettek részt, a hetedike­sek és a nyolcadikosak. A szikszói diákok azonban nem­csak a kirándulásokon, hanem más alkalmakkor is találkoznak nevelőik­kel. A pedagógusok gyakran rendez­nek találkozásokat a tanulókkal. Eze­ken a találkozásokon mindenki el­mondja, hogyan telik az ideje, mit csinált eddig, ha szükséges, tanácsot kérnek és a pedagógusok segítenek, irányítanak. Jelenleg a diákok egy része a hemádszurdoki őrsvezető- képző táborban tartózkodik. A vakáció tóiát Szikszón sem vá­lasztja el teljesen a tanulókat az Is­kolától és egymástól. Elgondoltam magamban, hogy még a koránkelcsükről híres tyúkokat is megelőzöm vasárnapra virradóra. A vonatról egyenest ágyba bújtam. Ügy tíz óra felé kileseked- tem az ablakon, nem mossa-e el dön­tésemet az eső. Csillagos volt' az ég, csak a csereháti dombok mögüJ vil- langstott olykor-olykor a mennyikő, mintha valami pajkos óriás-csemeték (kovakövet koccantgattak volna össze. A hangját nem hallottam a távoli égi háborúnak. Gondoltam, mdre ideér Encs tájékára, kiadja mérgét, nem lesz belőle eső, nyugodtan arathatnak vasárnap is az emberék. Félhárom­kor. amikor, felijeszteft a vekker, első utam az ablakhoz vezetett. Esett, csöndesen, egyhangú zúgás-. sál. A csatornák meg-megcsukló hor- kanással nyelték a vizet s a villany udvarra vetődő fénycsóvájában tó­csák csillogtak. Morcosán feküdtem vissza. A vasárnapi aratásnak befel­legzett, üres jegyzettömbbel térhetek vissza. Nem hallgattam a meteoro­lógiai jelentésre, gondoltam, mint máskor — nem is olyan ritkán — jelenleg is melléfognak, s a beígért esőből derűs napsütés lesz. Déltájban elcsendesedett az eső, . a?tán meg is állt — Ha már az aratásból nem lett semmi, tegyünk legalább egy körutat a járásban — javasolta Turóczi János elvtárs, az encsi ’járási pártbizottság titkára. Baktakék «kör­rElmdultunk. nyékén meg:nt megeredt az eső. űnottan szemerkélt, de csak esett, áztatta a földet, a még lábon álló életet, a kereszteket, me­lyek hatalmas gyöngyfüzérként sora­koztak a domboldalakon. — Ha nem gáncsoskodik az idő­járás, mit.júliusban végeztünk volna az aratással — bizonygatta Túróczi elvtárs —. ez pedig felér egy tysebb- fajta csodával, mert ebben a. járás­SZEGÉNY EMBEREK - GAZDAG REMENYEK ban — volt olyan esztendő — még szeptemberben is arattak. Az aratni- yaló 60—70 százalékával már végeztek i termelőszövetkezetek, s ha most már végre beköszönt a jó idő, úgy augusz­tus elején az utolsó gabonatábla is eltűnik a mezőkről. Elhatároztuk, megállunk az egyik községben, érdeklődünk az aratás állása felől. Büttösre esett a válasz­tás, erre az aprócska, istenhátamö- götti falucskára, mely úgy bújik meg a csereháti dombok egyik redöjében, mintha rejtőzne a kiváncsi szemek elől. Ez év tavaszán lett termelőszö­vetkezeti községgé, s nagyon nehezen boldogultak a kezdéssel. Az Üj Élet Tsz elnökét, Kóczai József elvtársat kerestük, akit alig két héttel ezelőtt hívott haza a faluja az egyik állami gazdaságból, ahol üzemegység-vezető volt. Nem volt odahaza, ezért hát Szirek Lajos tanácselnök ajtaján ko­pogtattunk. Szírek elvtárs BUttös szülötte, s már tíz esztendeje elnöke a községi tanácsnak, ismeri faluját, a termelő- szövetkezet születésénél is ott bábás­kodott jó szóval, ok06 érveléssel. A||.| Büttös. különös­Külonos falu ^ szegénysé_ gében rejlik. A felszabaduláskor két család kivételével mindenki jussolt a Czinner-féle urasági birtokból, öt­száz valahány lakója cseléd volt, ré-- szesaratóf Cfv úr zsebére dolgoztak, ele az aztán ur volt a javából. Válasz­táskor megöntötte a tehénvályút pá­linkával, majd a Jókedvre hangolt cselédek elé állt és gúnydalakat éne­keltetett a neki nem tetsző képvise­lőre. Tellett a pálinkára, szeszgyára, gőzmalma és egv kisebb szeszfőzdéje volt a faluban. A szeszgyár huszonöt- méteres kéményét nemrégiben dön­koksz felszabadul, ami népgazdasági szinten óriási jelentőséggel bír. A BVK bővítése két léocsöben tör­ténik. gyártó iparunkkal szemben, amely még jelenleg is, s az elmúlt évben is a legnagyobb erőfeszítések mel­lett sem tudott eleget tenni a köve­telményeknek, annak ellenére, hogy az elmúlt évben országos szinten a műtrágyatermelés az előző évihez viszonyítva- háromszorosára nőtt. A műtrágyaigények kielégítése, az import csökkentése. Illetve megszün­tetése megköveteli a .műtrágyater­melés fokozását- A szükségletek he­lyes felmérése után olyan tervek születtek, amelyek fő feladatként meglévő vegyiműveink fejlesztését . irányozták elő. Az üzemek bővítésé­vel növekszik műtrágyatermelé­sünk, s ugyanakkor ezek a munkála­tok kevesebb beruházást követelnek, mint új üzemek létesítése. így került sor Kazincbarcikán a t>; Borsodi Vegyikombinát bővítésére, amely lényegileg —mint Szentmik- lósi Miklós, a vegyiművek főmérnö­ke elmondotta — már az elmúlt év­ben megkezdődött. Az alapfeltétel — a bővítéssel olcsóbbá ténni a gyártást — biztosítva volt. A vegyi­kombinátot sok mellékdologban nem kell bővíteni. A gyár bővítése után a beépített érték az 1 milliárd 300 millió forintot is eléri, s a bővítés 730 millió forint beruházást követel. A bővítéssel lényegesen emelkedik a termelés. Azonban nemcsak a terme­lés megduplázása lesz óriási ered­mény. a bővítéssel a BVK átáll a Az első lépcsőben, vagy mint Itt nevezik: a „gyorslépcső" tartama alatt még kokszbázissal dolgoznak, emellett elkészül a szénsav- és réz- lűgmosó berendezés és sor kerül az üzemi abszorpció elkészítésére. Ha tartoznak az építők mezőgazdasá gunk s népgazdaságank felé is a ha­táridővel. Műtrágyatermelésünl emelése rajtuk is múlik. Kovács László Foto: Szabadág György maguk erejéből folytatnak. A 46 darab Szarvasmarhájuknak nyári szállást csináltak, tető alá hoztak egy negyven férőhelyes lóistállót, mely­hez csupán 10 ezer forintot kértek kölcsön az államtól, cserépre. Mire beáll a tél, a maguk erejéből juttat­ják új otthonhoz a tsz juhait, ötszá­zas juhhodályt építenek. S most fo­lyik egy ötven férőhelyes tehén- istálló építése is — 160 ezer forintból készül el. Az özdi Kohászati Ütemek dolgozói vállalt kötelezettségüket lelkiismeretesen teljesítik, szakem­bert adnak az építkezéshez, s már több mint egy hete egy tizenöt tagú, ipari tanulókból álló ifjúsági brigád segédkezik az építkezésen. Az ifjú kohászok nyári szabadságukat áldoz­zák a tsz-nek, s annyira jól érzik ma­gukat a vendégszerető faluban, hogy nem is nagyon kívánkoznak haza. Élelmezésükről a tagok gondoskod­nak — a közgyűlésen vállalták, hogy családonként adnak egy tyúkot, de ha szükséges, rá Is dupláznak, mert a fiatalok munkáját? szorgalmát nagyra becsülik. Az ózdi fiatalok felkeresték a tsz-veze tőket. hogy vasárnap is ad­janak nekik murikát, nem akarnak tétlenül ülni vasárnap sem, • ha nem mossa el az eső a vasárnapi aratást a tizenöt kohásztanulót Is a határban találjuk. S az aratással Is büttösiek talán még ebben a hónap­ban, kedvező időjárás esetén. Már aa első aratási napon. nyolcvan kaszás állt sorba, s egymást buzdítva, túl- licitálja nyomták a gombot Hajnali háromkor már olyan mozgalmas a faly, n.Int máskor hét körül, min­denki iparkodik ki a határba. A szegény emberek faluja gazdag reményekkel egyengeti az új élet út­ját. Bizalmat szavaztak a tsz-nek, • hogy elképzeléseik valóságra is vál­janak, egyem berk ént dolgoznak, kto- denek a nagyobb darab kenyérért Gulyás MShOj Abrakhoz szoktatott benneteket az előbbi gazdátok? No, sebaj, én majd megtanítlak benneteket legelni. A kezes, barátságos jószágok közé tele­pedett, tépett egy marék füvet és dugdeeta a süldők szájába. Azok meg egykettőre kedvet kaptak a gyönge, zamatos fűhöz. Tamás Miska bácsi „nehéz" ember­nek számított a szervezéskor, nehe­zen adta fejét a belépésre, de a több­ség csak magával vitte őt is. Kiváló állattenyésztő volt Miska bácsi, évente jelentős összegek ütötték a markát a leszerződött állatokért A tsz-vezetőség attól tartott, hogy ez a „nehéz” ember néni fog majd dol­gozni. Megválasztották állattenyész­tési brigádvezetőnek. — és nagyon jó! választottak. Miska bácsi reggel négykor már talpon van, olyan lelki- ismeretesen Irányítja a gondjaira bízott’területet, mintha az övé lenne a jószág. B. Varga Istvánnak nem volt egy talpalatnyi földje 6em. Mondhatta volna: nekem nincs föl- depi, rám ne számítsatok, elmegyek az iparba szerencsét próbálni. De nem ezt tette. Becsületes emberhez illően vállalta községével a sorskö­zösséget, s most mint növénytermesz­tési brigádvezető szorgoskodik a tér­D. sorolhatnánk az új élet egyszerű hőseit, akik azzal fordítanak hátat a város, az ipari munkaalkalmak hívásának, hogy itt születtünk, ez a föld adott nekünk eddig is kenyeret, s ha az úri világ­ban nem haltunk éhen. most. ma­gunknak dolgozva csak jobban élhe­tünk. S hogy nagyon akarnak- bokioguln i, bizonyság rá az a lelkes építkezés, melyet áUamhiteUd, de elsősorban a tötték el a termelőszővettezet patro­náló!, az özdi Kohászati Üzemek dol­gozói — ötven-férőhelyes tehénistálló lesz belőle. S á szegénység egyik kéz­zelfogható fokmérőjeként emlegetik, hogy BUttösön az értékelő bizottság egyetlen vetőgépet sem talált — nem volt, nem telt rá a sovány földek jö­vedelméből. mert Itt a földek is csak olyfen immel-ámmal hálálják meg az emberi verítéket Nem Is akarnak ők kalászosokkal vetélkedni a jobb • földű termelőszövetkezetekkel, le ma­radnának a versengésben, de a ki­sebb igényű takármányfélék itt is meghozzák a hasznot — állattenyész­tésre alkalmas terület ez. Amikor nekifogtak a^ne^ bizony sokaknak főtt a feje, hogyan boldogulnak majd. A kezdéshez sok minden kell, nekik meg nem állt a ládafiában csomóstul a pénz. Rendel­tek húsz darab anyakocát. Szép do­log az, hogy így gondolkozunk, de mit fogunk adni nekik enni, hová tesszük őket? — aggodalmaskodtak egyesek. A bátrabbak meg csak rá­vágták: építünk ólat a takarmányt is elökerítjük. S az új élet küszöbénél óvatoskodó, topogó sokadalmat ma- gávalragadták a kezdeményezők. Olyan egykettőre összeütöttek egy sertésólat alig mozdultak meg, már kész is volt, a mire a sertések meg­érkeztek, a takarmányt is előterem­tették — összeszakajtózták, mindenki annyit adott, amennyit tudott. Bar- nóczkl Pista bácsit állították hozzá­juk gondozónak. Amikor kihajtotta a sertéseket á legelőre, ugyancsak el- ámult az öreg. No. ezeknek talán ..gyerekszobájuk" volt hogy nem tudnak gyepelni — nézett rájuk rosz- szallóan, mert az állatok csak néztek rá a nem tudtak mit keadeni a fűvel. A mezőgazdaság gyorsabb fejlesz­tése, szocialista átszervezése, a ter- ihelékenység növelése mind több és több műtrágyát követel. Tsz-eink, állami gazdaságaink mind magasabb igényeket támasztanak műtrágya­Készai a Borsodi Vegyikombinát üJJJű tAberendezése- A bővítés egyik légion-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom