Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

twmfeat. I960, július ÍS. s Két kép az ünneplő Sztál invárosból A vasas népilánc fesztivál színpompás felvonulásában résztvettek a vendétsze- repló francia táncosok Is- Képünkön a francia táncosok, illetve a kísérő zene­kar egyik csoportja látható. Hősi bányászmunka volt Csendes vasárnap este terpeszke- Xdett a falura. Ki a család körében í szórakozott, ki éppen a bónyászklub- i ban nézte a Középeurópai Kupa má- i sodik fordulóját. És ekkor... X Hirtelen élesen, sürgetően, veszélyt i jelzőén csendült fel a bánya főmér­nökének a telefonja. Izgatott, fojtott t hang közölte: 1 a III-as aknán, a 6-os lecsapoló 5 fúrólyukból nagymennyiségű víz 2 zndult a vágatokba, sűrű uszó- 2 homokot hordva magával. 2 A hír futótűzként terjedt el Ede- l lényben. Néhány perc múlva a III. t aknánál voltak a vezetők s bányá- í szók egyaránt. Nem szóltak senkinek ; névszerint, hívás nélkül jöttek. És ’ feltűntek a II. aknai bányászok is, 1 mint Dankó Lajos, Varga István és Jtöbb KISZ-fiatal. Jöttek segíteni. • mert közös ügyről volt szó. X A bánya mélyén, a 6-os számú le- j X csapoló fúrólyukból már mintegy 2 fél méter átmérőjű sugárral tört elő 2 a víz. Percek alatt olyan lett az X északi mező, mint valami csatatér. A 2 bányászok. Hevesi főmérnök és Knez aknamérnök elvtársak irányí­tásával nekiláttak a gátak építéséhez. Az első gátat Parcz elvtárs és Szintai István kezdték építeni. A víz hatal­mas hullámokkal borította be őket. Kerekes bányamester és Venczel Ernő vájár pedig a második gát épí­téséhez láttak. Ekkor a víz mintha csak tréfálkozott volna velük, hirte­len lecsendesedett, az emberek fel­lélegeztek, lám-lám. mégis csak si­kerül megfékezni a bánya ellensé­gét, ám hirtelen újult erővel —■ per- cenklnt 5000—6000 literes mennyi­séggel — zúdult a bányászok nya­kába. Bokk János fiatal aknásznak már csak a szeme fehérlett, az egész embert belepte a szürke úszóhomok. De a többiekkel együtt állta a sarat. Az emberek kint sem pihentek. Az Alkotmány Tsz szénát aján­lott fel bányamentéshez, s a bányászok szinte háton hordták be, hogy eltömjék, elzárják a vizet. A párttitkár. Szabó Lajos elvtárs a más munkahelyre igyekvő bányá­szokkal beszélgetve, arra kérte őket, dolgozzanak úgy. hogy az akna a víz­betörés ellenére is teljesíthesse ter­vét Amíg az egyik részen tombolt az Befejeződtek a felvételi vizsgák a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen befejeződtek a felvételi vizsgák. A gépészmérnöki karra 172, a kohómérnökire 47, míg a bá­nyamérnöki karra 85 jelentkezőt vet­tek fel. Az idén az egyetem három előkészítő tanfolyamot szervezett azok részére, akik az érettségi után termelőmunkát végeztek. Az elő­készítő tanfolyamot végzettek túl­nyomó többsége a levelező tagozat­ár, a másik helyen a bányászok min­den addiginál nagyobb energiával termelték a szenet Sok bányász mű­szakja letelte után is ott maradt a bányában, hogy segédkezzen a víz megfékezésében. így jelentkezett mű­szakja letelte után a Gyöngyösi szo­cialista munkabrigád. Egy hatalma®, út transzformátor beszállítását bíz­ták rájuk, amelyet a tartalékszivattyú üzemeltetéséhez hozattak. Ekkor egy újabb hír érkezett: a víz minden ed­diginél nagyobb, erővel veszélyezteti a meglévő gátakat. A Gyöngyösi­brigádból Süveges András rohant a meggyengült védőgáthoz, ahol a víz ökölnyi nagyságú kavicsokat sodort nagy erővel kifelé. Süveges nem tö­rődve a sűrű. iszapos zuhataggal, igyekezett eltömni a rést Gumicsiz­máját úgy beszőtte a finom úszóho mok* úgy rákötött a lábára, hogy késsel kellett lefejteni. A munkások és műszakiak egy*- forma erővel, akarattal küzdöttek a bánya réme ellen. Amíg egyik helyen Süveges elvtársék a meggyengült gátat javították, addig Kiss elvtárs, a bánya igazgatója, valamint Soltész éa Tr esz te nyák elvtársak egy szűrő- gátat építettek, hogy az úszóhomok ne akadályozza meg a hatalmas szi­vattyúk munkáját Hosszú órákon, napokon át'folyt az emberek küzdelme, harca a víz ellen, míg végre két és félnapos küzdelem után sikerült megfékezni a bánya ré­mét. visszaszorították a legna­gyobb ellenséget, a bányavizet. A III. aknán elmúltak a nehéz napok. Győztek a hétköznapok hősei, a bányászok ... Baráz Antal Vesess baleset nélkül.., Olaszliszkai híradás kicsi a libák tojáshozama, átlagosan 18 a keltetés! időszak közeledtével. Most a telepen olyan egyedeket vá­lasztanak ki, amelyek tojáshozama eléri a 30—35-öt. Máris jó úton ha­ladnak a kiválasztásban, mert van­nak. olyan fajták, amelyektől 32 to­jást is lehet várni. A gondos kivá­lasztás révén még tovább fejlődik a Tépik a kacsákat. As elsöosztályú toll kilójáért KM forintot flaot aa átvevő. helyen olyan a rét, mintha nagy fe­hér papírral terítették vcína le. S amit a határban látunk, csupán csak egy része a szárnyas állomány­nak. A nevelőkben ezrével íutkároz- nak a kiskacsák, azonkívül nevelnek libákat, csirkéket A megye határain túl is emlegetik már OlaszÜszka ne­vét, s ha szóbakerül, a szárnyasra gondolnak. Borsodban ez az egyedüli hely, ahol megfelelően kihasználják a természetes vízterületet, s nagy­üzemi módon, mondhatni tudomá­nyos alapon nevelnek szárnyasokat ra jelentkezett, azonban közülük csaknem húszat a nappali tagozatra vettek fel. A korábbi évekkel ellentétben egyre többen vannak olyanok, akik jelentkezésük előtt egy, vagy több évet különböző üzemekben dolgoz­tak. Az Idén a gépészmérnöki karra 60, míg a kohómérnöki karra 21 olyan hallgatót vettek fel, akik már üzemi tapasztalatokra tettek szert. Nem ingerkedni való liszkai libák, kacsák emlegeté­sével, inkább azt akarjuk elmondani röviden, amit ebben a községben a víziszárnyasoknak úgymond eldorá­dójábán láttunk, hallottunk; Már a község határában látni a hatalmas libanyájakat. A Bodrog mentén több Állandóan nagyobb baromfiszállít­mányokat indítanak útnak a megye és az ország különböző részébe. Csak, hogy néhány adattal példáz­zuk az idei forgalmat. Az utóbbi na­dezzük, miért nem foglalkoznak a megyében több helyen is intenzi­ven a mezőgazdaság e jövedelmezi forrásával. A választ a telep ismeri nevű vezetőjétől, Karajz Miklós elv­társtól vártuk. — Véleményem szerint a szárnyas­neveléstől még sok helyen idegen­kednek, s kissé lebecsülik, mondván nem érdemes vele piszmogni. — Miért mondják ezt? — Azért, mert több helyen csak belekapnak, kisebb mennyiséget vá­sárolnak, hogy elmondhassák; mi ií foglalkozunk szárnyasneveléssel. A gyakorlat aztán az, hogy a vétel utár kapkodnak a férőhelyek, a takar­mány, a víz biztosításával. Gyakor baj az is, hogy nem választanak megfelelő hozzáértő gondozót Saj­nos, akik innen visznek továbbneve­lésre baromfit azokkal sohasem jön el a jószágok kezelője, hogy tapasz­talatokat szerezzen, pedig sokat tanul­hatna az itteni tapasztalatokból. A kacsa nevelésnek jelentős szakirodai­ma van, de a libanevelésnél még nerr beszélhetünk ugyanerről. 200—30C liba neveléséhez pedig már hozzáér­tés kell. E hiányában hull legtöbb helyen a jószág, s ekkor mondják ki a végső szentenciát: nem keli szár­nyas. ■ Pe<% JSÄSSS azért mondom, mert olcsó és szak­szerű kezelés mellett kifizetődő, ha­nem azért is, mert megyénk csak­nem valamennyi pontján lehet bősé­gesen vizet találni. A folyóvízben libát, az állóvizekben, ahol sok a ter­mészetes táplálék (csigák, halak, nö­vényzet) kacsát érdemes nevelni. Szívesen jegyeztük fel Karajz elv- társ szavait A telep többéves tapasz­talatait szívesen bocsátja bárki ren­delkezésére. A tapasztalatok közül Érdekes azt Is elárulni, hogy ezer darab libának, 840 kacsának (törzs- állomány), 7900 darab pecsenyekacsá­nak, 5200 darab csirkének a kezelő, illetve nevelő személyzete mindössze 12. Ez természetesen csak úgy lehet­séges, hogy a telep korszerű épüle­tekkel, ólakkal, s egyéb berendezé­sekkel rendelkezik. A icivfíre ;« gondolnak itt Olasz-' m jovore is Us2kán ^ talános az egész országban, hogy lúdállomány Olaszliszkán. Sokat se­gít majd a megye baromfiellátásá­ban az is, hogy a rekonstrukciós munkálatok eredményeként bővül a keltetőállomás, új gépekkel gyara­podik, s jövőre már lehetővé válik« hogy többtízezer baromfival Jutta», son többet Olaszliszka a kereskede­lemnek, a fogyasztóknak. Garami Foto: Szabadé« két statisztikai adat igen tanulságos. A felnevelt kacsáknál, libáknál az elhullás mindössze 3,6 százalék, a csirkéknél sohasem haladta meg a 10 százalékot, hanem azon alul volt pokig továbbnevelésre, levágásra a telep átadott 417 pecsenyelibát 15 mázsa súlyban, 15 767 csirkét 13 800 kilogrammban, 7700 darab pecsenye- kacsát 154 mázsában. Ezenkívül na­gyobb mennyiségű, elsöosztályú tol­lat küldenek az átvevőhelyekre, ahol kilónként 108 forintot fizetnek. Pilla­natnyilag is tépik a kacsákat s egy- egy kacsa 5—6 deka tollat nyújt. Köztudott, hogy,a baromfi egyike azoknak a jószágoknak, amelyek a leghasznosabban értékesítik a takar­mányt, 8 ha ez így van, jogosan kér­| Az aratás alatt is zavartalan a borsodi bánya- és iparvidék \ zöldség- és gviwilcsellátása Borsod megyében az idén 103 ter- \ melőszövetkezet kötött termelési ; szerződést a MßK-kel a borsodi ipar- ; vidék zöldségellátására. A tsz-ek az idén, a korábbi évek gyakorlatával ellentétben, egy-egy községben nem sokféle, hanem inkább nagy terüle­ten, kevesebb zöldségféle séget tér-, melnek. így az iparvidék szükség­letének megfelelően, egyszerre nagy mennyiségben, olcsón tudnak azonos : minőségű árut szállítani. A borsodi tsz-ek a kertészetben most, a gabonabetakaritás idején úgy szervezték meg a munkát, hogy a zöldséges földeken elsősorban a nők, a felsőbb osztályú iskolások és a tsz még munkabíró nyugdíjasai dolgoznak. Egy-egy tsz naponta 60—80 szedőt tud beállítani, 30—40 tag pedig az egyéb kertészeti munkát végzi. A megfelelő munkaszervezés eredménye, hogy néhány tsz kivéte­lével, a közös gazdaságok zöme most is naponta, rendszeresen szállítja e beérett mennyiséget. Ma már a bor­sodi ipar- és bányavidéket, ózdot, Kazincbarcikát a Bodrogközben ter­melt újburgonyával látják el, de ön­ellátó a megye zöldbabból, sárgaré­pából, karalábéból, fűzőtökből és más zöldségféleségekből is. Most kezdték meg a mezőcsáti és a mezőkövesdi járás tsz-eiből a paradicsom és a paprika szállítását, amit eddig zöm­mel más megyékből hoztak be. Né­hány napon belül ebből is kielégítő mennyiségben púdnak szállítani a Szuha- és a Sajó-völgyi, valamint az ózd-kömyéki bányatelepülések el­látására. A jólszervezett munka eredménye­ként a borsodi tsz-ekböl naponta 8— 10 vagon friss zöldségféle kerül a borsodi ipar- és bányatelepekre. v^té^kö^keztéb«nk<JK írókba' 'szint** Nyéklédhára közflt*. gondatlan Emberéletben nem esett kár, de az anyagi veszteség jelent«*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom