Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

2 ESZAKMAGYARORSMG CsfitArtAk. 1WH. KUlui ti. Magasabb színvonalra kell emelni az építőipar vezetését, szervezetét, műszaki felkészültségét Tanácskoztak megyénk építő- és építöanyagipari aktívái A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi P;zottsága június 29-én ftTn- ■ (os határozatot hozott az építőipar feladatai A határozat szélesebb körű ismertetése, á helyi feladatok sikeres megoldása végett az MSZMP Borsod —-Abauj—Zemplén megyei bizottsága kibővített aktivaértekezletet tartott. Az értekezleten megjelent Prieszol József elvtárs. a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Kilián József elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja, az építésügyi miniszter első helyettese, Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, valamint Bajusz Zoltán és Papp Árpád elvtárs, a Központi Bizottság ipari osztályának képviseleté­ben. A tanácskozáson részt vett még Szokup Lajos elvtárs, az építésügyi miniszter helyettese, Szacski János elvtárs. az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Herczegfalvi . István elvtárs, az Építők Szakszervezeté­nek osztályvezetője. Az elnökségben helyet foglalták továbbá: Malák István elvtárs, a mis­kolci városi pártbizottság titkára, Csépányi Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese és Gyöngyösi István elvtárs. a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának elnöke. Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára bevezető szavai után Prieszol József elvtárs. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért beszámolóját. Kismértékű lemaradás ax építőipar tervteljesítésében Prieszol elvtárs bevezetőjében is­mertette.'hogy az elmúlt évi építő­ipari aktivaértekezlet után. milyen eredmények születtek a megye építő- és építőanyagiparának mun­kájában, hogyan segítettek a párt- szervezetek a termelés pártellenőr­zésével a gazdasági feladatok meg­oldásában. A későbbiekben arról szólt, hogy a második ötéves tervben újabb pagy feladatok hárulnak az építőmunkásokra, s közöttük a Borsod megyei építő- és építőanyag­ipari vállalatok dolgozóira is. Éppen e feladat fontosságát mutatja, hogy pártunk Központi Bizottsága június 29-én nagy fontosságú határozatot ho­zott. melynek végrehajtása biztosít­hatja az építőiparban folyó gazda sági és politikai munka javulását Elmondotta, hogy a második ötéves tervben országos viszonylatban 250 000 lakást kell felépítenünk. Nem szólva egy sor fontos üzem. gyár, valamint más objektumok megvalósításáról, valamint a meglé­vők karbantartásáról. M. aktívaértekezletnek az a fel­adata. hogy az építő- és építőanyag­iparban fellelhető hibák kiküszöbö­léséről tanácskozzon, de utat mutas­son a munka jobb megszervezésé­ben is. Már az 1960-as év első hat hónapja után megállapíthatjuk, hogy me­gyénk építőipara a meglévő hiányos­ságok, mint például a műszaki szer­vezés gyengülése, a munkafegyelem lazulása, az ellenőrzésben és az előre­látásban mutatkozó hiányosságok, az anyaghiány miatt — bár kis mérték­ben — elmaradt a? ^lső félévi ter­melési- és termelékenységi terv tel­jesítésében. Az elkövetkezendő félévben nem­csak az előirányzott terveket kell majd teljesíteni, de pótolni kell az első félév lemaradását is. Ez jelen­tős erőfeszítéseket kíván az építő­ipar dolgozóitól és vezetőitől. Ax építőanydgiparban előrehaladás észlelhető Megyénk építőanyagiparában elő­rehaladást tapasztalhatunk. Az építő­anyagipar az ország termelésének mintegy 9 százalékát képviseli. A második ötéves tervben ezt az arányt mintegy 12—13 százalékra tervezzük növelni. Ez a fejlődés nagyobb, mint az országos átlag. Ez azért van, mert megyénk területén igen nagy lehetőségek vannak az építőanyag­ipar továbbfejlesztéséhez. Az új fel­tárások. új üzemek létesítését teszik lehetővé. Hogy csak egy néhányat említsünk: a pálházai perlitbánya, a mádi bentonitbánya és újabban a pucolantbánya is. Az építőanyagipari vállalatok kö­rül a Hejőcsabai Cementgyár első félévi tervét 16 500 tonna cementtel teljesítette túl. Ez nagyra értéke­lendő, mért cementhelyzetünk sú­lyos. A gyár dolgozói előtt nagy fel­adatok állnak, mert az elmúlt évi termeléssel szemben hamarosan 200 000 tonnával növelni kell a ce­mentgyártást. Ezt igen jelentős rekonstrukcióval 1963-ra tervezzük elérni. Helyes lenne azonban, ha ezt a határidőt 1962-re előbbrehoznák. Nehézségeink vannak a falazó­anyag ellátásában. Sajnos, már Bé­késcsabáról is szállítunk téglát Bor­sod megye területére. A Mályi Tégla­gyár dolgozói első félévi tervüket 9 százalékkal túlteljesítették, de,nagy. mértékben hozzájárultak a megye cserépellátásához is. Nehezítette a téglagyár dolgozóinak munkáját, hogy az építőipari vállalatok a ter­melt téglát nem szállították el idő­ben. Mindent el kell követni, hogy a falazóanyag-hiányt pótoljuk. A má­sodik ötéves tervben jelentős építő­anyagipari üzemek épülnek Borsod­ban. Többek között Berentén egy könnyű beton falazóanyaggyárát lé­tesítünk. A gyár termelése mintegy 90 millió-kisméretű téglát pótol. Az elmúlt évek folyamán megépí­tettük a Bodrogkeresztúri Könnyű­beton Falazóüzemet, azonban ennek kapacitását különböző okok miatt nem lehet teljesen kihasználni. Megyénk építőanyag-termelésében viszonylag visszamaradt a beton­elem- és cementárugyártás, amit ezidőszerint kizárólag a Miskolci Ce- , mentáruipari Vállalat képvisel. Mi,- vel ez az üzem sok tekintetben nem felel meg a követelményeknek, a második ötéves tervben itt is jelentős rekonstrukciót terveztünk, melynek eredményeképpen d vállalat összter­melését mintegy 50 százalékkal nö­velhetjük. A betonelemellátás szempontjából nagy fejlődést jelent majd a zsolcai épületelemgyár teljes üzemelése. Tervszerűséget a szállítóitoknál Megyénk kőbányái többé-kevésbé eleget tesznek feladatuknak. Munká­jukat nagyban befolyásolja a vasúti vagonhiány. Ezen úgy lehetne enyhí­teni, hogy megszívlelnék a népi ellenőrzési bizottság észrevételeit, és megszüntetnék, vagy legalábbis csökkentenék a vasúti keresztbeszál- iítások mértékét. Tervszerűséget kell biztosítanunk a szállításokban, mert nyilvánvaló, hogy a szállító vállalatok és a vasút elsősorban a kohászát, a szénbányá­szat, a közellátás szállítási felada­tait végzik el. Ügy kell gazdálkod­nunk a szállító parkkal, hogy az építőanyagipari szállításoknál a leg­nagyobb tervszerűséget alkalmazzuk, ne legyen panasz a munkahelyeken az anyaghiány miatt. A szállítási gonflok enyhítéséhez hozzájárulhat­nak a tervezők is, ha figyelembe veszik a helyi anyagfelhasználás le­hetőségei. A tervezőket ebben se­gíteni kell a rendelő és a kivitelező vállalatoknak Is. Nem szabad tervez­ni és építeni a helyi anyagok fel- használása nélkül. Lehetetlen dolog például, hogy a kőbányák vidékén még a középítkezések is nagy többsé­gükben téglából épülnek. Sokkal ol­csóbb lenne helyi kőből, kavicsból és homokból építeni. A gazda szemével Prieszol elvtárs ezután arról szólt, hogy milyen feladataik vannak az építömunkásoknak és az építőanyag­ipari dolgozóknak az anyagtakaré­kosságban. Néhány építkezésen rend­kívül rosszak az anyagtárolási tapasz­talatok. Tiszaszederkényben, Kazinc­barcikán, az ózd-Bolyok-i építkezé­sen, a miskolci kórház építkezésen, Sajószentpéteren, Rudolf telepen, az ormosbányai .bányászlakások építé­sénél gyakran látjuk, amint térdig gázolnak a cementben, s összetörik a drága faanyagot. Az építőipar dol­gozói, vezetői, de elsősorban a kom­munisták és a szakszervezeti aktí­vák kötelessége, hogy az építőipar minden dolgozóját úgy neveljék, hogy a gazda szemével törődjenek az anyagtakarékossággal. A vállalatok kooperációjáról szól­va, a következőket mondotta Prie­szol elvtárs: Az anyaghiányon nem egyszer segíteni lehetne egy kis ko­operációval. Nagy jelentősége van ebben az elvtársi együttműködésnek, a vállalatok és a minisztériumok között, de az egyes vállalatokon be­lül is. Bizonyára nem következett volna be az elmaradás az első félévben a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál, ha a műszaki vezetők előrelátva egyes területek anyag­hiányait. gyorsan és operatív módon átcsoportosították volna a dolgozó­kat. .Az sem elképzelhetetlen, hogy más vállalatoknak is segíteni ’ehet ilyen esetben. Az építő és épitŐ- anyagiparban könnyebb lenne a munka, ha eseten kint nem félnének a műszaki Vezetők a gépek alkal­mazásától. A jövőben az Építésügyi Minisztérium több gépet bocsát a vállalatok rendelkezésére. Megold­ják a gépparkhoz szükséges javítási kapacitás biztosítását is. A következőkben Prieszol elvtárs arról szólt, hogy meg kell javítani a tervezőintézetek munkáját. Igaz. sokszor nehéz dolguk van a tervező- intézeteknek, mert maguk a beru­házók sem tudják, mit akarnak épí­teni. így következnek be a kapkodá­sig menő tervmódosítások. Persze a tervezőintézeteknek is jobb mun­kát .kell végezniök. hiszen Borsod megyében több helyen igen súlyos károkat okozott a nem körültekintő tervezés. A pártszervezetek feladatai A termelés pártellenőrzéséről szól­va Prieszol elvtárs kijelentette: Pártszervezeteink és a szakszerve­zetek különösen az utóbbi években sokkal jobban, tervszerűbben és ala­posabban foglalkoznak a termelés kérdcociyeV r . Az építőipar! pártszervezetek igaz, létszámúján ma még kicsinyek, még­is nagy segítséget adhatnak politikai' munkájukkal a gazdasági munkához. Dicséretes, hogy az építőipari párt- szervezetek taggyűléseiken .s a nyil­vános pártnapokon - rendszeresen és konkréten foglalkoznak az adott te­rület gazdasági munkájával. A ter­melés pártellenőrzése azért is le­het eredményesebb, mert ma mér a gazdasági vezetők igénylik a párt- szervezetek ilyen irányú segítség- nyújtásét. Segítenek a pártszervezetek a szakszervezet szerteágazó munkájá­ban is, de nem feledkeznek meg az Ifjúság neveléséről sem. A pártszervezetek feladatait így fogalmazta meg Prieszol elvtárs: A tömegpolitikai nevelőmunkánk so- ,rán a szocializmus alapjai leraká­sát, illetve ennek meggyorsítását állandóan tudatosítani kell. Meg kell magyaráznunk, hogy a szocializ­mus építésének meggyorsítása nem független a dolgozók érdekeitől, ha­nem szorosan összefüg azzal. Prieszol József elvtárs előadása után számosán hozzászóltak. Mind­egyikük helyeselte a párt Központi Bizottsága által hozott június 29-i határozatot. A felszólalók értékes javaslatokat tettek a határozat vég­rehajtásához. Többen az építő és épí­tőanyagipar területén fellelhető hiá­nyosságokról beszéltek. A vitában felszólaltak Kilián Jó­zsef és Szokup Lajos elvtársak, az építésügyi miniszter helyettesei is. A szakszervezet feladatáról Her- czegfalvi István elvtárs, az Építők Szakszervezetének osztályvezetője Az építő é6 építőanyagipari kom­munisták és pártonkívüli dolgozók szerdai tanácskozása eredményes volt. Az előadás, s a hozzászólások rámutattak azokra a hibákra, ame­lyek fékezik az építőipar tervtelje­sítését, az önköltség csökkentését, a határidők tartását* Az aktívaértekezlet nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy Borsod megye építő- és építőanyagipari munkásai az elkövetkezendő időkben vállvetve küzdhessenek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ál­tal hozott határozatok valóra váltá­sáért. Budapestre érkezett dr. H. Djuanda, az Indonéz Köztársaság első minisztere Dr. Münnich Ferencnek, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány el­nökének meghívására szerdán Buda­pestre érkezett dr. H. Djuanda, az Indonéz Köztársaság első minisztere. Vele együtt hazánkba látogatott fele­sége is. A küldöttséget több szakértő is elkísérte útjára. A Ferihegyi repülőtéren a küldött­ség fogadására megjelent dr. Mün­nich Ferenc, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke. Apró An­tal, a kormány első elnökhelyettese, dr. Sík Endre külügyminiszter, a po­litikai élet számos más vezető sze­mélyisége. Megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője is. Dr. H. Djuanda és kíséretét dr. Münnich Ferenc köszöntötte. Nagyra értékeljük az Indonéz Köztársaság kormányának mindazon erőfeszítéseit, amelyek a világbéke megszilárdítására és tartóssá tételére, a népek közötti barátság és a jó nem­zetközi kapcsolatok kialakítására és fejlesztésére irányulnak. Meggyőződésünk, hogy excellen- ciád mostani látogatása szintén to­vábbi hozzájárulást jelent Magyar- ország és Indonézia baráti kapcsola­tainak megerősítéséhez és elmélyíté­séhez — mondotta többek között Dr. H. Djuanda az üdvözlésre vála­szolva a következőket mondotta: örömmel, boldogan jöttem magyar földre. A hozzám és népemhez inté­zett kedves szavak is azt bizonyít­ják, hogy a magyar nép szívében ba­ráti érzéseket táplál Indonézia és az indonéz nemzet iránt. Biztosítom önöket, hogy a mi szivünkben ugyan­ez a baráti érzés él. Elhoztam a kilencven milliós in­donéz népnek a magyar néphez szóló szívéryes üdvözletét. Remélem, ma­gam részéről is sikerül előmozdíta­nom népeink barátságát. Jóllehet kapcsolataink még viszonylag fiata­lok. e kapcsolatok kívánságaink sze­rint évről évre fejlődhetnek. Vala­mennyiünk feladata, hogy erősítsük a kölcsönösen előnyös együttműkö­dést. Rövid látogatásunkkal igyekszünk új fejezetet nyitni az indonéz—ma­gyar barátság történetének könyvé­ben. Meggyőződésem, hogy ezt újabb és újabb fejezetek követik majd, amelyek barátságunk fejlődésének mind magasabb fokait jelzik. A nagy tapssal fogadott beszédek után dr. H. Djuanda dr. Münnich Fe­renc társaságában elhaladt a repülő­tér betonján felsorakozott dolgozók hosszú sorai előtt, s köszöntötte őket (MTI) Szovjet jegyzék Washingtonhoz és Bonnhoz Moszkva (TASZSZ). Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter kedden fáradta Freerst, az Egyesült Államok, valamint Knockét. a Német • Szövetségi Köztársaság moszkvai ügyvivőjét és átnyújtotta, nekik a szovjet kormány jegyzékét. Az Egyesült Államok kormányá­hoz intézett jegyzékében a szovjet kormány rámutat, hogy Strauss nyu­gatnémet hadügyminiszter amerikai látogatása, valamint Brucker ameri­kai hadseregügyi miniszter nyugat­németországi látogatása és a nyugat­német hadsereg Polaris rakétákkal tervezett felfegyverzése gondosan megfontolt és összehangolt cselekmé­nyek láncolata. E cselekmények cél­ja, hogy előkészítsék az aggódó vi­lágközvéleményt Nyugat-Németor- szág nyílt nukleáris és rakétafelfegy­verzésé ra. ; .. - , . Az Egyesüli Aííamok azért nem hajlandó beleegyezni . hathatós leszerelési intézkedésekbe, mert vala­mennyi cselekedetével . homlokegye­nest ellenkező célt követett: minden eszközzel növelte az Egyesült Álla­mok és szövetségeseinek fegyverze­tét — hangoztatta a jegyzék. Az Egyesült Államok kormánya ezekkel a cselekményeivel nemcsak a hitleri Németország legyőzése után vállalt ünnepélyes kötelezettséget szegi meg — amely szerint a szövetségesek biztosítják, hogy Németország soha többe ne fenyeget­hesse szomszédait, vagy a világbé­két — hanem új agresszió kirobban­tására alkalmas pusztító fegyvert is ad a nyugatnémet hadsereg élén álló volt hitleri tábornokok kezébe. A szovjet jegyzék ezután rámutat: „Az Egyesült Államok kormányá-. nak nem szabadna megfeledkeznie arról, hogy a rakétafegyverrel ellá­tott nyugatnémet revansisták egy napon az Egyesült Államok beleegye­zése nélkül is háború kirobbantásá­ra használják fel ezt a fegyvert. Az Egyesült Államok így olyan katonai konfliktusba keveredhet, amelynek során az amerikai nép kénytelen lenne fiai vérével fizetni kormánya felelőtlen politikájáért. A történelem tapasztalatai meggyőzően bizonyít-' ják, hogy a Németország újrafel- fegyverzésével foglalkozó országok maguk váltak a német agresszió első áldozataivá. A szovjet kormány a legkomolyab­ban figyelmezteti az Egyesült Álla-1 mok kormányát, hogy az az út,' amelyre lép, veszélyes következmé-l nyekkel fenyegeti az európai népek békéjét és biztonságát, s a következ­ményekért minden. felelősség aa Egyesült' Államok kormányára hárul. A szovjet kormány arra kénysze­rül. hogy olyan szükséges ellenintéz­kedéseket foganatosítson, amellyel szavatolja a Szovjetunió és szövetsé­gesei biztonságát. Európa és a világ békéjét — fejeződik be az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzék. A bonni kormányhoz intézett szov­jet jegyzék rámutat, hogy a szövet­ségi kormánynak a jelek szerint nera felel meg a nemzetközi helyzet javu­lása, s az NSZK uralkodó köreinek egész politikája a fegyverkezési hajsza fokozásán, az államok között kialakult feszültség állandósításán A nyugatnémet militaristák olyan fegyverhez jutnak, amelyet katasztró- fális következményekkel terhes ka­tonai konfliktus kirobbantására használhatnak fel. A hónapról hó- napra fokozódó revansista mozgoló­dás, a szomszéd államok ellen szün­telenül hangoztatott területi igények* áz NSZK „különleges történelmi küldetésérőr szóló elmélkedések mind-mind mutatják, milyen céljai vannak az NSZK militarizálásának* miféle zászlók alatt nevelik a Bun­deswehr katonáit. A gyorsított fegyverkezési intéz­kedések ismételten tanúsítják; a szö­vetségi kormány nem azért tiltako­zik a békeszerződés megkötése elleni mintha az ország egyesítéséről gon­doskodnék, hanem azért, mert igyek­szik mielőbb felfegyverkezni agresz- szív céljainak megvalósítására. Az új amerikai—nyugatnémet katonai ösz- szeesküvés durván sérti azokat a kö­telezettségeket. amelyek a feltétel nélküli kapitulációból és a szövetsé­gesek egyezményeiből Németország­lékeztetni rá, hogy a feltétel nélkül! megadás feljogósítja a szövetséges hatalmakat, minden szükségesnek ítélt eszközzel biztosítsák a kapitu­láció céljainak megvalósítását — hangoztatja a jegyzék. A szovjet kormány befejezésül fi­gyelmezteti a Német Szövetségi Köz­társaság kormányát, hogy minden fe­lelősséget viselnie kell mai cselekede­teiért, valamint az ezekre válaszul foganatosítandó akcióknak vala­mennyi következményéért. (MTI) Hirosima és Nagaszaki áldozatai Az Aszahi című tokiói lap július 19-1 számában tudósit arról, hogy napjainkban 230 000 olyan ember él Japánban „akin az atombombák robbanása eltörölhetetlen nyomokat hagyott”. A sugárfertőzöttek száma magában Tokióban is meghaladja az A sugárbetegségben szenvedők ki*. zül sokan eltitkolják betegségüket, mert attól félnek, hogy emiatt el­vesztik állásukat, vagy nem köthet­nek házasságot Ezért még ma is elő­fordul, hogy rádióaktív sugarakkal súlyosan fertőzött betegek jelent­keznek a kórházakban. Lengyelország Hahn bűneit bizonyító részletes tény-anyagokkal rendelkezik Varsó (MTI) Lengyelországban élénk megelége­dést váltott ki a hír, hogy Ham­burgban letartóztatták Ludwig Hahnt, Varsó kerület Gestapo pa­rancsnokát ö felelős mindazokért a tömeggyilkosságokért és terrorcse­lekményekért, amelyeket a1 Gestapo Lengyelországnak ezen a részén el­követett. Részt vett a varsói felkelés leverésének irányításában ée a de­portálásokban. A Lengyelország te­rületén elkövetett náci bűncseleta ményeket kutató bizottság gazda* tényanyaggal rendelkezik Hahn bű­neinek bizonyítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom