Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

fi B8ZAKMAOTAHOH8ZAC „kt szocialista munkabrigád dolgozik“ Négyszemközt könnyű a munkájuk. A martin leg­nagyobb kemencéjét kell jól karban­tartani és időben kiszolgálni nekik, hogy jóminőségű acélt csapolhassa­nak belőle. A Margóczi-brigád kez­dettől fogva figyelemmel kísérte a megalakuló — szocialista címért harcoló — brigádok tevékenységét, de nem ők voltak az elsők, a kezde­ményezők. Eleinte furcsának tál ál­tini rakodódarus-brigád nevéhez fű­ződik. Ekkor még nagyon kevesen követték az elsőkként megalakult brigádok példáját. Hogy mégis együttmaradtak, megerősödtek, sőt az elsők közt nyerték el a szocialista címet, abban nagy szerepe volt Sza­bados Géza elvtársnak, aki — mint az Acélmű gépészeti vezetője — megalakulásuktól kezdve nagy gond­dal foglalkozott ezekkel a brigádok­kal. A diósgyőri kohászok között pár­tunk Központi Bizottságának 1959 március 6-i határozata után és az ezt követő széleskörű politikai felvi­lágosító munka eredményeképpen terebélyesedett ki, vált egyre széle­nalista munkabrigád' címért folyta­tott verseny. Azóta egyre többen is­merték fel, hogy a szocializpius épí­tésének meggyorsításához minden efnes amber - hozzájárulhat, és egyre többen találják meg a módját is en­nek a hozzájárulásnak. Ezt bizonyít­ja, hogy a Lenin Kohászati Művek­ben jelenleg már 400 brigád harcol a kitüntető szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért. Szocialista módon dolgozni, szoci­alista módon élni és szocialista mó­don tanulni. — így lehetne röviden összefoglalni és jellemezni a szoci­alista címért küzdő munkabrigádok célkitűzéseit a Lenin Kohászati Mű­vekben. Ezek a nagy és szép célok, •melyek nem egy évre, vagy egy brigádnak különösen nagy előnye és érdeme az. hogy az I-es számú kemence mindhárom műszakját ösz- szefogja. Mióta a brigád megalakult, a 3 műszak dolgozói összekovácso- lódtak, a civódások, ellentétek meg­szűntek közöttük, hiszen közös az érdekük, mert mindannyian egy bri­gádnak a tagjai. Műszak végén most már nem rohannak el, hanem meg­várják a váltást, és elmondják egy­másnak, hogy mi történt a műszak­jukban. mi várható a kohótól. Egyéb­ként vállalásuk egyik pontja, hogy a műszakátadást szocialista módon végzik. A brigád vezető, — bogy a brigád­nak mindhárom műszakban dolgozó tagjaival találkozhasson és beszélget­hessen — reggel öttől délután 3—4 óráig bennmarad. Most nehéz feladat megoldása előtt állnak, mert a ket­tes kohó átépítésé miatt úgy kell nekik növelni a termelést, hogy ugyanakkor szükebb helyre szorul­nak. rosszabb szállítási és egyéb fel­tételekkel fognak rendelkezni. Eze­ket a nehézségeket is le tudják és le fogják győzni, mert a három mű­szak, de egy brigád szocialista össze­fogásában nagy erő rejlik. Hasonló elv — az összefogás erejé­nek felismerése — vezeti a munka­erőgazdálkodási osztályon alakult — Fényes Tibor által vezetett — mű­szaki brigád tagjait is. Az ő brigád­juk az első műszaki brigád a gyár­ban, amelyik a szocialista cím el­nyerését tűzte ki célul. A többi osz­tályok dolgozói eleinte bizony kétke­déssel fogadták a Fényes-brigád Molnár Imre főművezető, a Nagyolvasztó L számú kohójánál dolgozó szocialista munkabrlgád vezetője versenyszakaszi a. hanem egy életre szólnak, csak mindennapos, kemény, küzdelmes munka során válhatnak valóra. De a diósgyőri kohászok nem riadnak vissza, nem hátrálnak SMg e harc elől. MARGÓCZI ISTVÁN szocialista munkabrigádja az Acélmű 4-es szá­mú kemencéjénél dolgozik. Nem vetewedni a Kitű­zött célokért, a vállalások teljesí­téséért. A korábbi munkaversenyek • során oly sok si­kert elért brigád tagjai végül is fel­ismerték az újfaj­ta verseny nagy. szerűségét. Rájöt­tek. hogy most már nemcsak a termelési mutatók teljesítéséről és ja­vításáról van szó. hanem az újtiposú szocialista ein bee íormétasé«*, **»- acél ■ Javftf&BS&f együtt az emberek „mi­nőségének” javítá­sáról. a múltból magunkkal hózott káros szokásokkal való szakításról, példás családi életről, rendszeres tanulásról, egymás segítéséről; — új módon való élés­ről és munkáról. A nagy gonddal összeállított vállalások tükrözik is mindezeket a célokat. Szinte minden benne van, ami egy ember életéhez hozzátartozik, ami az élet alakulá­sát befolyásolja, ami a szocialista ember karakterét alakítja. 1959 október 14-én került sor a brigád munkájának elbírálására. A bizottság úgy ítélte meg a helyzetet, hogy 6 hónapos tevékenysége alap­ján a Margóczi-brigád megérdemli a „szocialista” címet, mert vállalá­sait maradéktalanul teljesítette. — A legnehezebb feladat, — mint ahogy Margóczi elvtárs, a brigád vezetője elmondta — nem a terme­léssel kapcsolatos vállalások teljesí­tése. hanem a szakmai és politikai továbbképzés, az általános műveltség emelése, a kifogástalan fegyelem megteremtése volt. Ezek a nehézsé­gek azonban nemcsak az eltelt 6 hó­nap nehézségei. Nap mint nap meg kell velük küzdeni, mert egy szoci­alista brigád például a tanulás terén ha el is ér egy bizonyos szintet, az­zal nem elégedhet meg végérvénye­sen. Az élet rohanó tempójával lé­pést tartva tovább kell fejleszteni az eddig elért eredményeket. Ez nem könnyű feladat, mert a nehéz mű­szak utáni fáradtságot leküzdve kell hozzákezdeni a tanuláshoz. ÍGY GONDOLKOZNAK a Nagy­olvasztó I. számú kohójánál dolgozó — Molnár Imre főművezető által ve­zetett — brigád tagjai is. Ennek a megalakulásának hírét; Az idő vi­szont mindenki számára bebizonyí­totta, ' hogy összefogással, egymás szocialista segítésével a műszaki munka színvonala is enielkedik és hatékonyabbá válik. A dolgozók vé­leményének, javaslatainak messze­menő figyelembevételével és felhasz­nálásával — ami egyébként a brigád vállalásának egyik pontja — szép eredményeket ért el a brigád a mun­kaerőgazdálkodás, különösen a belső kihasználatlan lehetőségek feltárása és hasznosítása terén. Régi vágyunk valósul meg a kapitalizmusról és a szocializmusról Ilm ebben a cémbm valami ’ meghökkentő. Négyszemközt? Miért kell a kapitalizmusról és kü­lönösen a szocializmusról négy­szemközt beszélm. hiszen ez ma tö­megeket érdeklő és érintő kérdés. A könyv szerzője ezt a formáját választja a kapitalizmus és szoci­alizmus összehasonlításának és te­gyük hozzá: a szocializmus fölénye bebizonyításának, hogy négyszem­közt beszélget Kovács Péterrel. meghallgatja, mérlegeli és termé­szetesen cáfolja érveit. Kovács Pé­ter olyanokat állít. amelyekkel elég gyakran találkozunk, különösen a politikai agitáció során, sok minden mellett például ilyesmivel: „Az Egyesült Államokban például szin­te minden családnak van rádiója, elektromos hűtőszekrénye, minden­fajta háztartási gépe, minden négy család közül háromnak televíziója és minden harmadiknak saját autó­ja. Ezzel szemben nálunk, ebben a szerinte közjólétet hozó szocializmus­ban. a rádióelöfizetók száma egy 10 milliós országban kétmillió kö­rül mozog, és még ez az amiben a legjobban állunk. Hiszen a mosógép, az elektromos hűtőszekrény, nem rég még olyan ritka dolog volt, mint a bantu néger az Északi Sar­kon. Televízió még a fővárosban is nemhogy minden négy közül három családnak, de még minden harma­dik, negyedik háznak sem igen jut. Magánautó pedig — eh! Kár is szót vesztegetni rá." (6. oldal.) Úgy gondolja valaki, hogy ez » meghökkentő? Igen, hát első olva­sásra, persze az. De ha alaposabban átgondoljuk a dolgot, valóban iga­za van Révész Cy. Istvánnak, hogy Kovács Péter felteszi ezt a kérdést. Azzal ie egyetértünk, hogy ezekre válaszolni kell. És Kovács Péter nem egyetlen ember, észrevételei nem egyedül az övéi. Sokan vannak Kovács Péte­rek ebben az országban, akik jog­gal várják el. hogy kérdéseikre vá­laszt kapjanak. Kovács Péter nem ellenség, még akkor sem az. hogyha egynémely dolgot nem lát világo­san, vagy talán nem mindenben ért egyet velünk. Ezért kell meggyőzni nézeteinek helytelenségéről, ezért van szükség arra, hogy kételyfiit el­oszlassuk, Róf kronológiaüag ké­sőbb lenne szükség rá. de már most megjegyzem, hogy éppen ezért kár a rendszerhez hű. a nép alapvető célkitűzéseivel egyetértő Kovács Péterrel folyó beszélgetést összeke­vernünk az „Illető Úrral" (179 old.) folytatott vitával, mert Kovács Pé­ter jóindulatú, „Illető Űr” pedig a Szabad Európát hallgatja, onnan szerzi értesüléseit és rendszerünk­től olyan messze van, mint ég a földtől. Az ilyen ellenséges beállí­tottságú urak meggyőzésére kár szót vesztegetni. fcovdes Péter fentebb idézett álláspontját a szerző fejeze­teken keresztül magyarázza, cáfolja, kimutatja a szocialista rendszer fö­lényét a kapitalizmus fölött. Nehéz elméleti kérdések népszerű magya­rázatától a nyugati világ sajtóorgá­numainak idézéséig, a népmesék és irodalmi alkotások felhasználásától a számadatokig, sokfajta módszert alkalmaz. Nem könnyű válaszolni arra. hogy mi a szocializmus és mi­ért magasabbrendű a kapitalizmus felett. Mégis, nagyon színvonalasan, elfogadhatóan, világosan kitűnik a szerző fejtegetéseiből. Nincsenek itt száraz, elméleti munkákból vett idézetek, hanem a publicista gördü­lékeny stílusával, sokszor szelleme­sen megírt bizonyítékokat találunk. A fejezetek bevezető sorai is mu­tatják. hogy milyen könnyed az egész könyv stílusa: „Harmadik fe­jezet, amelyben Anatole France és Nagy Lajos mond egyetsmást a sza­badságról és a demokráciáról, s ez egészen másként hangzik, mint amit a Szabad Európa mond erről. A továbbiakban aztán kiderül, hogy mit mondanak a tények ” (33. oldal.) Egy ilyen bevezető után biztosan mindenki nagy érdeklődéssel fog hozzá az olvasáshoz, amelyben a szabadságról és a demokráctMí van szó. Lehet, hogy valakit megdöbbent, hogy futballmérkőzéshez és általá­ban sportmérközéshez hasonlítja a szerző azt a világméretű „mérkő­zést", amely a világnézetek és ál­lamrendszerek között folyik. Dehát végeredményben ez is egy módszer, ahogyan a szembenálló felek harcát példázni lehet. Számomra nagyon tetszetős a könyv gördülékeny, ol­vasmányos stílusa és bizonyító ere­jű példái. Felhozok egyet a sok kö­zül amely bizonyos, hogy sokáig emlékezetes marad. A két rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus — versenyét, még pontosabban szólva a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesüli Álla­mok versenyét magyarázza a könyv. Azt bizonyítja, hogy ebben a ver­senyben a kommunizmus győzedel­meskedik. Bírálja azoknak az álfi­lozófusoknak és más szőfacsarók- nak teknős béka okoskodását, amely a társadalmi életben nem válik be. Miről van szó / „A teknősbéka azzal dicsekedett, hogy a nála tízszer gyorsabban futó nyúl sohasem tudja őt beérni és el­hagyni. ha versenyben 100 méter előnyt ad neki. Nosza, megtörténtek a fogadások az állatvilágban s el­jött a verseny ideje. Ekkor a tek­nősbéka a verseny indítása előtt szót kért és így beszélt: — Nem is érdemes erőltetni ma­gamat. és nem érdemes a nyúlnak sem megerőltetni magát a verseny lefutásával. En anélkül, hogy egy lépést is futnék, a matematika cá­folhatatlan következetességével bi­zonyítom be nektek, hogy ezt a versenyt megnyertem. Mert idehall- gassatok, — folytatta a nagyhangú szájaskodást a teknőebéka. — Igaz. hogy a nyúl tízszer gyorsabban fut mint én. de az első helyet a pályán sohasem tudja elhódítani tőlem. Mialatt befutja azt a száz métert, amennyi előnnyel én indulok, ez­alatt én már 10 méterrel előre bak­tattam. Mire ezt a 10 métert lefutja, én már megint egy méterrel előtte vagyok. Fut a nyúl még egy mé­tert? Utói nem ért, mert 10 centi­méterrel én ismét előbbre jutot­tam ... Folytassam nektek a sort a milliméterek, a mikronok és a mii- limikronok világáig? Megtehetem, de felesleges.- mert lám. az eddigi- etojől is világos, hogy bármlnt eről­ködjék is a nyúl. ha előnyöm fok- ról-fokra csökken is, utolérni soha­sem tud. dörzsölték a mancsukat mind­U azok. akik a teknősbékára fogadtak, hogy biztosan ők vágják zsebre a nyereményt, hiszen az ok­fejtés olyan világos és cáfolhatat­lan. A nyúl azt mondotta: — Azért fussuk csak le a ver­senyt. Eldördült a rakétapisztoly és lám csak sokkal rövidebb idő alatt, mint ameddig a teknős béka okoskodása tartott, a nyúl messze megelőzte ve- télytársát." (102. oldal.) Ez a kis mese frappáns választ ad azoknak a csűröknek-csavarók­nak. akik kénytelen-kelletlen el­ismerik ugyan, hogy a Szovjetunió fejlődik, de képtelenek elhinni, hogy a Szovjetunió előrz fog haladni. Ez e0V példa csupán a könyvből. Fel lehetne sorolni még számtalan ilyet és hasonlót. Az semmit nem von le értékéből, hogy keveset foglalkozik a termelés problémáival és azzal, hogy az ele­jén felvetett álláspont a televízió, mosógép, hűtőszekrény stb. kérdésé­ben szorosan összef ügg a termelés­sel. a termelés fokozásával. Kár, hogy ezt a könyv részletesebben nem elemzi, bár néhány helyen szót ejt róla. A könyv nagyon jó szolgálatot tesz a politikai munkában. Első­sorban azoknak az elvtársaknak ajánljuk, akik gyűléseket tartanak, ágit. prop. munkát végeznek, vagy azt irányítják, mert ebben a mun­kában nagyon hasznos segítséget kapnak tőle. Déri Ernő • Révész Gy. István most ratgjelórt könyve. Kiadu a Kossuth Könyvkiadó­Milyen ember volt Daniel Defoe? Jonathan Swift elbeszélése szerint Daniel Defoe, a hires Robinson Cru­soe és sok más örökéletű mű megte­remtője rendkívül érdekes ember volt. Élete során 54« könyvet írt, to­vábbá számos brosúrát és újságcik­ket. Az angol regény- és novellaírás úttörőjének tartják, de ezenkívül ko­rának kiváló „riportere” is volt és számos szociális és gazdasági prob­lémával is foglalkozott. Élete során rengeteg olyan ötlete támadt, ame­lyek később mind megvalósultak, így Pl- javasolta a Panama-csatorna megépítését, a „nemzetek ligájának” megvalósítását és olyan ’módszerén h törte a fejét, amellyel fel lehetne deríteni a bűnözők vallomásában a hazugságokat. Defoe gyalog és ló­háton bejárta egész Angliát és Nyu- gat-Európa legnagyobb részét. Ka­landos élete során sokszor volt gaz­dag, majd egészen nincstelen. Há­rom királynak, két királynőnek szol­gált tanácsadóul, de vallási türelem­ről és politikai szabadságról alko­tott felfogása miatt három ízben Is pellengérre állították és hétszer bör­tönbe vetették. ták, hogy az új versenyben nem egymással, hanem önmagukkal kell versenyezni és együttes erővel kell nagyon szépnek a termés. Ugyané« a cukorrépa is figyelemre méltó. A termed (»szövetkezet állatlótszáma ebben az esztendőben jelentősen nö­vekedett. Kocánként 8-as fialásá át­lagot értek el. Varga András sertés­gondozó prémiumként például 10 malacot vitt haza. A tsz-tagok joggal számíthatnak arra. hogy év végére biztosítják a betervezett 51 forintos munkaegység jövedelmet Iskl Bertalan Révleányvár A Bajzátb fazonkoviefl-brigád veeetöje A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK üzemeiben egyre szaporodik a szo­cialista címért harcoló brigádok szá­ma és mind több helyen olvashatjuk a kis táblát; „I« szocialista munka­brigád dolgozik”. Az új élet úttörői ezek a brigádok, melyeknek tagjai minden elismerést és megbecsülést megérdemelnek. Mim Ferenc A&amunk gondoskodása folytén befejezés alatt áU községünkben az új.' emeletes, négytanteimes iskola. Ezael- egyidejűleg gyors ütemben ha­lad a község villamosítása is. Ezek­kel a létesítményekkel régi vágyunk valósul meg. Természetesen, nem tétlenkednek községünk lakosai sent- Egymással versengve végzik a növényápolási munkákat. A növények fejlődése ki­fogástalan. Különösen a Szabadság TermeioszcRíetkeaetbeo mutatkozik A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK­EN dolgozó szocialista munkabri­gádok munkahelyein olvashatjuk ezt a feliratot. Számuk a gyárban egyre szaporodik, mert ma már 103 brigád büszkélkedhet a megtisztelő „szoci- alifita” címmel. A munkaverseny ezen új. maga­sabbrendű formájának kezdeménye­zése 1958 decemberében három mar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom