Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-11 / 137. szám

1960. Június 11.

eSZAKMAGYABOBSZAG

Borsodi pedagógus képzőművészek kiállítása

Az idei pedagógusnap ünneplése- ** menyei közt jelentős helyet foglal el a miskolci Nevelők Házában 4-én, szombaton megnyílt képzőművészeti kiállítás, ahol huszonnégy borsodi pedagógus képzőművész ad ízelítőt alkotó tevékenységének ered. ményeiből. A kiállítás új kezdeményezés megyénk képzőművészeti életének lüktetőbbé tételére. A jövőben rendszeressé kívánják tenni a pedagógusnapokkal kapcsolatban az együttes seregszemlét. Az ilyen közös reprezentációk igen hasznosak lehetnek, különösen, ha arra gondolunk, hogy egy-egy vidéki helységben élő pedagógus művésznek sok nehézséggel kell számolnia, ha figyelemmel akarja kísérni a művészet versenyterületén forrongó bonyolult problémákat és számot akar vetni, hová tegye önmagát. művészetét a mai mérlegen.

Az első ilynemű kiállítást úgy kell tekintenünk, mint az egyelőre szűk keretek közt kínálkozó lehetőség kihasználását. Nem olyan széleskörű megnyilatkozás ez, mint amilyenre alkalmasabb körülmények, megfelelő kiállítási terem esetén képesek lennének. De életjel. Nem is olyan jelentéktelen művészek gyakoribb nyilvánosságot követelő élet jele. A kiállítók nagyrésze ugyanis Miskolc és a megye legismertebb művészei közül — Imreh Zsigmond. Kunt Ernő Munká- csy-diras. Seres János. Döbröczöni Kálmán. Palcsó Dezső. Tenkács Tibor. Korkos Jenő, M. Szabó Ferenc. Keller Livia, a nemrég előretört Bertha Zoltán — került ki. Ha egyik, nek-másiknak itt kiállított műve nem is tartozik legjelentősebb alkotásai közé, ez azért van. mert a három klubszoba erős korlátokat szabott a kiállított műitek méreteinek és mennyiségének. Egyelőre tehát inkább a kiállítás erkölcsi jelentőségén van a hangsúly.

JLf égsem kerülhetjük el néhány LW± olyan határozott fejlődést mutató mü említését, amelyekkel más alkalommal esetleg nem lesz módunk találkozni. Keller Livia, aki korábban akvaréll tájain fente ki mesterségbeli tudását és nemrégen szélesebb érdeklődési kör felé tört ki — gondolok a képzőművésznek kiállításán bemutatott csokoládégyári munkásnőjére —. most a Martinban c. gouache-képével vonja magára a figyelmet. Nem mellőzhetjük el Kor. kos Jenő nagyratörő művészi leiadatok vállalására utaló Felderítő kozákok c. olajkompozicióját sem. Az illusztratív jellegű téma megoldásának részletei és valóságizü elképzelése nagyobb vásznat is megérdemelne. Gazdag fantáziára és Ihletett meglátásra vall Seres János, aki több régebbi és itt látott művéből következtetve vonzódik a sötét tónusokba ágyazott borongás színfoltokhoz. Egyik érdekes szinösszhangban tartott kompozíciójában (Kohókőmüve- sek). már bizonyos elszakadást mutat a „sötét" variációktól. Szinte kíváncsiságot kelt. mivel lepne meg ez a nagy felkészültségű művész, ha kiaknázná a világos tónusok eszmeileg is tág kifejezési lehetőségeit.

Az ózdi Kunt Ernő változatlanul halad azon az úton. amelyet országos kiállításainkon szerepelt művei jeleznek. Palcsó Dezső, a pedagógus művészek nesztora, egyik grafikai munkája (Baromfiudvar), a művész grafikában erős oldalát mutatja meg. Imreh, Döbröczöni. Dala József, Cs. Pataki Mária, a hosszú ideig nem szerepelt Reinecker János. M. Szabó Ferenc és a tárlatokon elég gyakran megmutatkozó bőcsi Szabó Ferenc nem hoztak meglepő új müveket erre a kiállításra, de ki-ki sajátos látásmódját tükröző egy-két kisebb-nagyobb művével tarkítja, gazdagítja a tárlat összképét. Tokaj ismert pedagógus művésze. Tenkács Tibor, két akvarelljéből ítélve, felfrissült a nyaranta megelevenülő tokaji művész-légkör hatására. Nyilván való, hogy az olyan nyári vetélkedések, mint a tokaji művészt eleven az ország sok részéből odaserea- •6 szakkörök és tanár-vezetőik többhetes találkozója, sok építő vitára adnak alkalmat, nyomaikat éreztetik sokak művészi fejlődésében, ha nem is minden esetben előnyösen. Mert men is kavarhatják a gyenge lábon álló. netán kezdő művész aondolat- világát. Tenkács művein kétségtelenül az előnyös hatás érződik.

A sárosvataki Bertha Zoltán, annak ellenére, hogy nem szakmája a művészi pedagógia, hanem maaa erejéből sajátította el a képzőművészet mesterségbeli eszközeit, máris túllépte a formai útkeresések labirintusát és határozottan halad előre sokat Ígérő művészi célja', leié. Kialakult korszerű formavilágát szerencsésen hangolja össze mondanivalójának tartalmával. Beváltja azokat az ígéreteket. amelyeket a tavaly Miskolcon rendezett gyűjteményes kiállításához kcdlégái és a látogatók fűztek. Három itt látható képe — Diákok a botanikus kertben. Szociális otthonban, Mosónők — megláttatásai annak, mennyi hálás mondanivalót kínál a formai bonyodalmakból küábolt művésznek a mai életvalóság. Bertha művészetét magas színvonalra emeli n biztos kézzel elhelyezett színfoltokkal ábrázolt alakok mozgásának beszédesen jellemző, roppant kifejező

Az egy-egy művészre jutó szűkre- méretezett tér és megmutatkozást le. hetőség korlátozza azt, hogy mélyrehatóan részletezzük a művészek értékeit és gyöngéit, ezért csak elősoroljuk. hogy a már említett kiállítókon kitriil Debreceni Zoltán (Sárospatak). Koncz József (Sátoraljaújhely). Ivádv Vilmos (Miskolc). Bánfy József (Sajószentpéter), Zslgnár Miklós (Miskolc). Musicska Mária (Miskolc). Marosvári Dezső (Alsó- zsolca). Nagy József (Arnót) Szabó Sándor (Ózd) és a szobrász Szikra Pál (Hejöcsaba) járulnak hozzá alkotásaikkal az egészséges kezdeményezés rík^éhez.

A z első erőpróba nem döntheti el, hogy megyénkben mindazok közül, akik hivatásuknál fogva is rendelkeznek a szakmai felkészültség, a mesterségbeli tudás kívánalmaival, kik meddig nyomulnak még előre, mint alkotóművészek, de ez az első vállalkozás kaounyitás a még kevésbé ismertek számára Is az érvényesülés felé. Csak azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a művészet és a mesterségbeli gyakorlat még nem egy és ugyanaz, ha nem is nélkülözheti egymást.

Hajdú Béla

Miskolc köztisztaságáról

Sokat írtunk, még többet beszéltünk erről. mégsem lehetünk megelégedve az eddig elért eredményekkel. A városi tanács építési és közlekedési állandó bizottsága a legutóbbi ülésén foglalkozott a város köztisztasági helyzetével. Sajnálatos, hogy a lakosság körében általánossá vált a Köztisztasági Vállalalévő hibákért. Kétségkívül, többet tehetne városunk tisztaságáért, azonban semmiesetre sem hibáztatható egve- dül a Köztisztasági Vállalat a város szeny. nyezettségéért. Gyakori eset. hogy a mozik környékén a cukorkák csomagolópaoírjait és ciga rettacsi kkeket. a 1 á- togatók eldobálják. De nemcsak a mozik környékén, hanem a Széchenyi utcán is igen gyakran találunk nagyobb papírdarabokat. Továbbá, nem tekinthető rendszeresnek a járdák tisztántartása sem. Részben a házfelügyelők. részben a tulajdonosok követnek el mulasztást. A szállító vállalatok gépkocsijai és lovasfogatai gyakran a járda felhasználásával rakják le a tüzelőt az épület falához, szennyezve ezzel a várost. Az építkezések körül kialakult köztisztasági helyzettel sem lehetünk megelégedve. Mindez nemcsak a Köz- tisztasági Vállalatra tartozik. A város köztisztasági helyzetében döntő módon jelentkezik fekvése is. mert a nagyobb esőzések a tetemvári és az avasl domboldalakról hordalékot visznek a városba. ennek mielőbbi megszüntetését csak aknák közbeiktatásával lehetne biztosítani.

A köztisztaság megoldása nem lehet csak egy vállalat ügye. Az állandó bizottság részletes javaslatot dolgozott ld a város köztisztaságának megjavítására. Ezt a városi tanács végrehajtó bizottsága hamarosan megtárgyalja. Az állandó bizottság kéri a lakosságot, hog? a város tisztántartását mindenki tekintse saját ügyének és a maga helyén tegyen meg mindent a város rendjéért, esztétikájáért. tisztaságáért. Igyekezzünk utcáinkon, tereinken és házunk táján ugyanazt a rendet kialakítani, amit számunkra lakásunk, otthonunk és munkahelyünk nyújt

IfJ. Horváth Béla. az építési és közlekedési állandó bizottság elnöke.

Néhány kép Ernőd kulturális életéből

„Az etnődí színjátszó csoportot a Földindulás című színdarab előadása után örökre a szivükbe zárták Kisújszállás dolgozói. Nagy szeretettel gondolunk vendégszereplésükre. További sok sikert és jő egészséget kívánunk munkájukhoz." Aláírás: Kisújszállás dolgozói.

Ez az idézet az emódi színjátszók emlékkönyvéből való. Több ilyen kedves hangú elismerés díszíti még ezt a könyvet. A balatonalmádlak. karcagiak is bejegyezték, hogy milyen kellemes élményt szereztek nekik az emődi színjátszók. Ez azt bizonyítja. hogy a kultúrcsoportot nemcsak a megyében ismerik már. hanem az ország távolabbi részeiben is. A járásban pedig a környező falvak közül kevés kultúrcsoport tudja felvenni velük sikeresen a versenyt. Néhány hónappal ezelőtt például az erdészeti és állami gazdasági dolgozók megyei kulturális seregszemléjéről az első díjat hozták el a nagy sikerrel előadott ,.Szélvihar"-ral. Az emődiek most már összeszokott, jó képességű kultúrgárdával büszkélkedhetnek. A sok oklevélig, kitüntetésig. elismerő levelekig azonban hosszú volt az út

A kultúrcsoport sikeres szerepléséért az elmúlt tíz év alatt kétségkívül nagyon sokat tett Árvái Gusztáv. aki a Miskolci Nemzeti Színháztól került a községbe. Mint hozzáértő szakember segítette, vezette a csoMost Pollágh Tibor pedagógus irányítja a kultúrgárda munkáját. Több mint tíz éve él már Ernődön, ismeri az emberek gondját, baját és lelkiismeretesen munkálkodik a rábízott feladatok sikeres megvalósításáért.

— Nagyszerű kultűrgárdánk van. — kezdi. — Három csoport közül Is tudunk válogatni. Az első csoportban csak felnőttek — meglett családapák. idős bácsik — szerepelnek, a második csoportba a KISZ-fiatalok tartoznak, a harmadikba pedig az általános iskolások: összesen mintegy nyolcvan ember. A három csoport között az Idők folyamán valami egészséges versenyszellem alakult ki. egyik sem akar lemaradni a másiktól, mindenki művészire, szépre törekszik, Nagyon sajnáljuk, hogy a Miskolci Nemzeti Színház az utóbbi négy év alatt egyszer sem volt nálunk, mert ezekkel az előadásokkal nemcsak kellemes estét szereznének nejünk. hanem játékukkal tanítanák kultúrcsoportunk tagjait is. Községünkből sokan járnak be a Miskolci Nemzeti Színház előadásaira, de jó ’enne, ha minket is meglátogatnának.

A község lakóinak kulturális életében jelentős szerepe van a könyvtáriak. A járásban egyik faluban sem látogatják annyian a könyvtára* mint éppen itt.

— Háromszáznyolcvan olvasónk

van és 1200 kötet könyvünk, —mondja Pollágh Tibor. Nagyon örvendetes. hogy az olvasóinknak körülbelül hatvan százaléka tartozik a felnőtt korosztályhoz. Tehát nemcsak az iskolások olvasnak. Tőlünk sokan járnak dolgozni Diósgyőrbe. A vonaton eddig legtöbben kártyázással ütötték el az időt. Most azonban jó néhányan közülük már kártya helyett könyvet tesznek a zsebükbe és az úton olvasnak. v

— Hány könyvet kölcsönöznek ki negyedévenként?

— A téli hónapokban 1500—2000, n>áron pedig 700—800 darabot.

— Milyen könyveket olvasnak leginkább?

— Az idősebbek a mezőgazdasági szakkönyveket viszik, a fiatalabbak pedig inkább a szépirodalmat.

A község lakóit érdeklik az ismeretterjesztő előadások is. Minden ilyen alkalommal zsúfolásig megtelt a kultúrterem. A téli hónapokban minden héten meghallgatták valamelyik előadót. A nagy érdeklődést misem bizonyítja jobban, mint az, hogy most. a nagy dologidőben is folytatják az ismeretterjesztő munkát.

Nagy baj azonban, hogy a község nem rendelkezik megfelelő művelődési otthonnal.

— Azt hiszem, a közeljövőben ez is elkészül majd. — mondja Pollágh Tibor. — A KISZ-fiatalok felajánlották. hogy minden társadalmi munkát elvégeznek rajta. Ezt a művelődési otthont aztán szépen berendeznénk. Mar van ötezer forintunk és ezen a pénzen szeretnénk venni egy televíziót. A könyvtárunk is megfelelő helyiséget kapna. Olvasótermet is tudnánk berendezni, ahol az asztalokon állandóan lennének újságok, folyóiratok. Remélem, hogy mindezt sikerül majd megvalósítani is.

— De van más tervünk is — folytatja. — Kultúrcsoportunk szeretné eljátszani A kőszívű ember fiai-t Tervbevettük. hogy mindannyian megnézzük majd ezt a művet a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek az előadásában, hogy tanuljunk a látottakból.

E rövid áttekintés is bizonyítja: az arra hivatott emberek sokat tesznek Ernőd kulturális életéért. De bizonyítja azt is. hogy fáradozásuk nem hiábavaló. Ernőd lakói szükségét érzik műveltségük fejlesztésének, és ennek érdekében meg is tesznek mindent. Természetes dolog, hogy mindenki a pedagógusoktól várja a legnagyobb segítséget, hiszen a község kulturális életének a fejlesztéséért 6k tehetnek a legtöbbet. Ernődön most újra sok fiatal pedagógus dolgozik. Ha majd ők is megtalálják a helyüket és szíwel-lélekkel munkálkodnak az emberek műveltségének emelésén, akkor bizonyéra még szebb eredményekről lehet beszámolni.

(priska)

Gergely Mihály: „A gyűlölet forrása" című elbeszélésének folytatása lapunk mai számából anyagtorlódás miatt kimaradt. A kővetkező folytatást 12-iki, vasárnapi lapszámunkban közöljük.

HETI RÁDIÓMŰSORA

Kossuth és Petőfi rádió

I960 június 13-161 június 19-ig

HÉTFŐ, JÚNIUS II.

Kossuth-rÄdlö: 8.10: Reggeli hangverseny. 9.00: Rlportmüsor. 9.15:

9.45: Lányok, asszonyok. műsora. 10.30: Szívesen hallgattuk... 11.10: Magyar nóták. 12.50: Versek. 13.00. Operettrészletek. 13.45: Válaszolunk hall- gatólnknak. 14.00: Heti zenés kalendárium. 15.10: Henry Rosettl zenekara Játszik. 15.30: UttörÖ-híradó. 1550: *. gyprH?e.!í: rádió műsora. 18.10: Szív küldi . .. 17.15. Tánczene. 17.43: Ifjúsági őrjárat 18.00: Népi zene. 18.30: Hazai körkép. 18.50: A Magyar Rádió Zenés aJándékniL dolgozóinak. 20.M tatója: Köszönő:

18.30: Operettkettősök. 18.05: Tanuljunk könnyen, gyorsan magyarul. 19.20: Szórakoztató zene. 20.00: Beethoven: C- dur zongoraverseny. 20.40: Falurádió. 21.05: Tánczene. 21.35: Az „uborkaszezon . 31.55: Operarészletek.

KEDD, JÚNIUS 14.'

Kossuth-rádló: 8.10: Operarészletck.

8.45: Tanuljunk könnyen. fF?«-“« gyárul. 9.00: A gyermekródló műsora

nak. 10.25: Szí

. Ifjúsági rádió műsora, ii'iö: Operettrészletek. 15.10: Egy falu — egy nóta. 15.30: A gyermekrádió műsora. 18.10: Népi muzsika. 18.35: A barátság hullámhosszán... 16.45: Három dal, haIrodalml műsor. 32.15: Mai szemmel... 22.25: Részletek Verdi- A végzet hatalma c. operából. 23.05: Szórakoztató zene. 0.10: Magyar nóták.

Petöfl-rádló: 14.15: Fúvószene. 14.45: Az értelem keresése. 15.00: Madrigálok. 15.20: Könnyűzene. 15.45: Kamarazene. 16.10: Zenés ajándékműsor. 17.00: Emlékezete*

21.05: Kórusol

stúdióban. 20.40: Fa

SZERDA, JÚNIUS 18. Kossuth-rádló: 8.10: Vidám ritmusok. ..00: Rádió szabadegyetem. 0.30: virág- énekek. 10 10: Úttörő-híradó. 10.30: Fúvós• " --- .tás a nagyvilágba. 11.15:

A Szabó-család. FolytaD: A gyermekrádió

16.00: Előszóval, muzslkáv;

Kamarazene.

.15: Orosz nyelvlecke az ay Elemér dalaiból. 13.00: kték. 17.00: Népek .zenéje, pionírjai. 17.55: PauJ

................ 18.15: Nevető falu. 18.45:

M

agyar Rádió gyermekkórusa énekel. .05: ld. Magyar! Imre lemezeiből. 18.15:

Sarah Vaughan énekel. 19.35: Falurádió.

21.15: Beetho Lermontov költeménye. 22.00: Hajnaltól— hajnalig.

CSÜTÖRTÖK. JÚNIUS 16. Kossuth-rádló: 0.10: Népi zene. 8.55:

ság. folytatásokdiák. 15,10: Kórus muzsika. 15 30: Az istállófiú. Elbeszélés. 16.00: Egy falu - egy nóta. 17.15: UJ zenei újság. 17.53: Lányok, asszonyok . . . 18.10: Szív küldi... 10.40: Ifjú Figyelő. 10.00: Táncdalok. 10.15: Közvetítés a Katona József Színházból. A szabadság első napja. 32.15: Népi zene. 22.45: Opera részletek. 23.30: Tánczene. Petöfl-rádló: 14.13: Hangverseny a stu................“ * ' 13.20: A külföldi

N

épszerű tenor- »rázlk. 1010: Magyar ifjúsági rádió műsor*

Ifjúsági rádió nyelv- Népi zene. 10.45: Kis falu — nagy gyár. 20.00: Losonczy Andor és Mérnök János kétzongorás hangversenye a stúdióban.

7 onek ars

: Fúvószene.

Falurádió, muzsika. 22.45: Nat King Cole PÉNTEK. JÚNIUS 17. Kossuth-rádló: 0.10: Operettrész]

8.58: * ~

9.10: Történetek En......... 11.00: Magvetés. Flstal Írók félórája. 11.25: Lully és Händel operáiból. 12.10: Tánczene. 13.00: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.15: Amiadó. 14.40: Két i

Állami Népi Együttes műsorából. 17.15: Szív küldi... 17.53: A hét évig tartó

„örök prosperitás”. 18.10: ÚJ élet Gyulán. 10.43: A rádió Ipari rovata Jelenti. 18.00: Ruggiero Ried hegedül. 10.13: A tihanyi ekhóhoz. Csokonai Vitéz Mihály verse. 19.20: A rádió mutatta be. 20.30: Táncrádió. 2105: Magyar nóták, cen színházi életéről. 22.00: Operettrész.23: Csaikovszkll II. vonősné- Ismeretteriesztő előadás. 9.15:

Mikszáth Kálmán regénye t> fásokban. 11.20: Zenekari muzsika.

Nótacsokoi

részletek. 13.40: Válai

külpolitikában. 18.00: Gondolat. 18.30: Kedves prímások. 1003: Munkásszfn'átszók:

Legnagyobb

lence. Musset

eggyfljtők ötperc

Operaka'auz. 15.15: e. 16.00: Zenéről 17.25: Látogatás alkotómű- neiyeuoen. 17.35: Lehoczky Éva. Frey- mann Magda és Szász József hanever- senye a stúdióban. 18.10: Filmzene. 18.35: A zene világa. 19.05: Könnyűzene. 19 4«:

Rlmlnl. Négyfelvonásos opera. 21.15: Pro: Operarészletek. 11.20: Mikrofonná

Tud ini.'.ny.is

nczene. 19.00: Közvetítés

lenekarl hangverseny.

evangélikus egyfeltaláló. 15.00: ek énekel. 16.00: Zenés'séta Budapesten. 6.45: Amiről beszélni kell . . . 17.10: Kln- ses kalendáriu ajnokl labdarúgó mérközé lózsa. Kosztolányi Dezső v

igoperája. 27.23:

0.10: könnyűit Petöfl-rádló: 8.00: ház félórája. 8.30: Albert Scl Operetthang

rádióváltozata. 11.20:*Lukács István dm- balmozlk. 11.30: Térzene. 12.001 A Maday— Ifi. Nagy-együttes Játszik. 12.20: A menyasszony. Rádiójáték. 12.50: Müvégzleme- 14.43: A gyermekrádió műsora. 15.00: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 15.13: A hét műsorából. 15.45: Könnyűzene. 18.10: Az alkohol öl. Felér István komédiája. 16.40: Kuruc dalok néni gyűjtésekből. 17.00: Híres előadóművészek. Edvin Fischer. 17.50: Vidám vásár. 1815: Láttuk, hallottuk . .. 18.30: Közvetítés ■ Berlini Állam! Operaházból. 19.15: Világtörténelem, rendkívüli kiadás. 30.20: Könnyűzene. 21.10: Halandók merjetek! Tompa Mihály verseiből. 21.27: Magyaf nóták. 22.00: Tánczene. 22.25: Operarész-