Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-11 / 137. szám

BSZAKM AGYARORSZÁG

3

JUHASZ-VIZSGA

tanulásra, kora ifjúságától űzi a Juhászok nehéz mesterségét. Okulláréja mögött bocsánatkér óén csillog megfáradt szeme, ha netán melléfogna. De nem fog mellé. És sorra állnak fel a vizsgázók, idősek, fiatalok, mind a tizen, a jánosvölgyi üzemegység juhászai. emlékezetessé téve önmaguknak június 9-ét, vizsganapjukat.

A Gagyvendégi AUami Gazdaság

nz állami gazdaságok sorában. Ez év muárjóban a Budapesti Gyapjútermelő Vállalatok encsl járási tízerh- 'IVsigei a Gagyvendégi Állami Gazdaságban egyesültek. A gyapjúter- •nelő vállalatok a juhot csupán a

ónjáért tartották. A fiatal állami lazdaság a jövedelmezőbb juhte- ■ ’/észtéire tért át. az anyajuhok betiltása megkezdődött, ami szüksé- lessé teszi a juhászok átképzését is: io tenyésztési szakemberekké kell válniuk. Ez év telén elsőnek a jános- völgyi üzemegység juhászai ..neveztek be" a juhászképző tanfolyamra. * dicséretükre legyen mondva: becsülttel állták a szavukat, a 106 órás tanfolyam alatt egyetlen hiányzó nem akadt a tiz juhász között. A több éves, néhány esetében több év- Hzedes gyakorlat Juhá**zi képezte ókét, de azt tartják, hogy ez a szakma is megérdemli, hogy elméletileg is tájékozódjanak, megtanulják hasznos mesterségük tudóménybeK csíniát-bin jót is. A három esztendős tanfolyam elvégzése után állami szakmunkás vizsgát tesznek és ennek eredményeként szakmunkás oklevélben részesülnek, ami anyagi előnyökké» *• iár majd.

A vizsga után a tanfolyam lelki** ismeretes vezetője. Tímár főag- ronómus elvtárs elmondotta, hogy az elméleti vizsgát alia egy hét múlta gyakorlati vizsga követi — megkezdődik a gyapiúnvirás. FCi hogy tanult. hogyan hasznosította a megszerzett elméleti ismereteket, majd kiderül.

G. M.

169 brigádban 1566 dolgozú — a Szocialista munkabrigád címéri

A DIMAVAG dolgozói arra törekszenek. hogy szervezett formában, brigádokba tömörülve végezzék feladataikat. Különösen sokan kapcsolódtak a Szocialista munkabrigád elmért folyó versenymozgalomba. Az év elejétől újabb 40 munkacsapatot szerveztek a gyár dolgozol. Velük együtt ma már 109 brigádban 156« dolgozó harcol a Szocialista munka- brigád elmért.

A munkaverseny nagy lendülettel folyik a gyáregységek és a munka- brigádok között. Az év elején megtartott értekezleteken a dolgozók kívánságának megfelelően módosították a versenyfeltételeket. így a sc- lejt alakulása, a munkásvédelem, a termelékenység, a munkafegyelem, az üzemi rend. a tisztaság és nem utolsósorban a szocialista emberhez méltó magatartás szerint* pontozásos értékelési rendszert vezettek be. Ha a brigádok elérik a kívánt pontarányt. a eleget tennék minden követelménynek. elnyerhetik a kitüntető Szocialista munkabrigád cimet.

re pödrött bajusza Is arra vall. hogy külsőségekben is juhász 6. a csillogó Munka Érdemérem meg azt bizonyítja, hogy mégpedig a javából való. ö, meg Kapufa István bácsi érdemelte ki a magas kormánykitüntetést — ju- honként hat kilogramm gyapjút nyírlak. ami országoson is jelentős eredménynek számit. S úgy fújja.a számomra magos tudományokat, hogy öröm hallgatni. Piriczki János is eredményesen vizsgázik, Végh János központi állattenyésztő meg olyan kiselőadást kerekít a továbbtenyész- lésre legalkalmasabb egyedik tudományos kiválasztásáról, hogy az Állatorvosi Főiskolán is csak ötöst írhatnának érte. Fehér Gyula bojtárnak egy kicsit inába száll a bátorsága. de azért csak kivágja magát lámpalázas szorultságából. Kovács János mosolyogva, magabiztoson válaszol a vizsgakérdésekre. Varga József keresgéli a szavakat, kézzel- lábbal magyaráz, nekí-nekirugasz- kodva hódítja meg a nyelvtörő tudományos kifejezéseket. Burkus Józsi bácsi már túl a hatvanon adta fejét a

Szerelők az ózdi rekonstrukción

Az ózdi gyár történetében még nem volt soha olyan nagy munka, mint a most folyó rekonstrukció. Nemhogy a gyár alapitói nem ismernék meg a Jelenlegi üzemet, de az is elcsodálkozik, aki pór napig nem jár az acélmű környékén. Nagyon nehéz megkülönböztetni a dolgozók közül, hogy ki dolgozik a Kemencénél és ki a rekonstrukción. A martinászok csapolják az acélt és szinte a fejük felett bontják a tetót. A generátor üzemel és alatta ássak az új kemence alapját. Ez a kép fogadja a marti nacélmű környékére

vetódőt.

Zsigmond Béla építésvezető elvtárs tanácséra a legnehezebb körülmények között dolgozó GANZ-MA- VAG szerelóbrigádot, — Szabó Károly csoportját — kerestük fel.

A durvahengerműi mélykemence gyomrából egymás után emeli ki a daru az izzó acélöntecseket. A pára és füstgáz hatalmas gomolyagban tör fel és fojtogató köd üli meg az egész csarnokot. Fölöttük, mintegy 22 méter magasságban, artistákat megszégyenítő ügyességgel dolgozik, járkál a körülbelül 15 centiméter szélességű — és mint mondják — rugózó acélszerkezeten a Szabó-brigád. Szerelik az új csarnokot.

Szabó elvtórsnak elébe mentünk az úgynevezett D-sor darupályájára. (Ügy 5—6 méteres magasságban Járhattunk. de ez is elég volt a még oly biztonságos körülmények között is.)

Keménykötésú, afféle súrűmagyar Szabó elvtárs.

— Milyen érzés olyan nagy magasságban dolgozni?

— Jó. Én jobban érzem magam ott. mint a földön. A jelenlegi munkánk különösen veszélyes, mert — mint érzik — ezek a ki párolgások nagyon kellemetlenek. Könnyen szédülést okozhatnak. — Különben a

magasság nem számít. A lakihegyi nagy adó 314 méter, és azon Is dolgoztam. — fenn a tetején. Egy bizonyos magasság után nem számít, hogy hány méteres az űr alattunk.

— Volt-e már baleset, amióta itt dolgoznak?

— Nagyon vigyáznak ránk! Baleseti oktatásban részesültünk, és Rédli Gyula, SZOT munkavédelmi főfelügyelő, valamint Tóth Ferenc elvtárs, az acélműi rekonstrukció munkavédelmi megbízottja minden olyan rejtett balesett veszélyre felhívja a figyelmünket, amely a termelőüzem sajátosságaiból eredhet Egyébként a baleset mindig akkor történhet, ha nincs mód biztosításra, mint például ott te. — mutat a magasba, ahol Hudák László „ballagott” cigarettázva. Alatta a daru cipelte a tüzes acélt a henger alá és mérges 'gázt lehelve ásított a mélykemence. Eddig azonban a szerelők közül még csonkulásos balesetet sem szenvedett senki.

Lassan a magasba emelkedik egy hemyófelülvilágitó. Szabó elvtárs karjelzésekkel irányítja a felvonást.

— Nem lehet másként — veszi át a szót Zsigmond elvtárs —, mert ebben a pokoli lármában nem lehet egymás szavát megérteni már ilyen távolságból sem. A munkával pedig igyekezni kell. mert ebben az évben még közel kétezer tonna acélszerkezetet kell a helyére tenni a beépítésre kerülő összesen tizenkétezer tonnából.

— Mennyit építettek be eddig?

— Kétezer tonnát.

Szabó elvtárs elbúcsúzik. Megindul a létrán felfelé. Macskaügyességgel 4c úszik egyre magasabbra. Ügy megindult, mintha egyenesen az égbe akarna menni.

— Fenyves István —

A nehézségek ellenére is helytálltak

nikkele* kftzéplrrméket gyártott guhaeos forgAcuból az elektro réanére, bogy az értékes külföldi importanyag megtakarításával csökkenteni tudják az önköltséget. A nagy nehézségek ellenére Is fogadni tudta az öntöeaarnok a kemencékben legyártott folyékony acélt. A martinacélmd tervét május hónapban

..................... i teljesítette. Képünkön: az öntőctárnok I-es félportál-brliádjáéa Oláh András a koklllákba öntött acélt a t

; két tagja, ;

A hangonyiak magukra találtak

MÉRQES MIHÁLY „KALANDJA"

hizott ökröt, s ennek az árából 40

— REGEN VOLT ilyen meleg idő

szólalt meg hosszú hallgatás után Mérges Mihály bácsi. — Gyerünk az akácfa alá — indítványozta. miközben törülgette izzadt homlokát.

Elindultunk. Közben azt mondja:

— Ilyen melegben még beszélgetni is nehezebb ...

— Igen, nehezebb — hagytam jóvá. Mert íqoz is: Mihály bácsi már 70 esztendeje tapossa az élet útját, itt a Sajó völgyében. De azért még jól bírja magát. Fürge ember. Alig bírom követni.

— Na. hát itt talán jobb le t — mosolyodik el. miközben letelepszünk egy öreg akácos alá. — Ezt a fát én ültettem — vidul fel az öreg, s hirtelen felpattan: — Látói öcsém... ott azt a nagy jegenyét? Nahát, azt is én ültettem. Otoen évvel ezelőtt... De régen volt...

Rágyújtottunk.

— Hát akkor elmondom, amit az elején említettem — kezdte Mihály bácsi. — Szóval, öcsém, igazán örülök. hogy új vágányon halad a világ. jól ran ez Így. Az urak ezer évig uralkodtak a szegényen, most nem árt. ha mi uralkodunk egy pár ezer esztendeig. Azzal is egyet értek én, hogy modem a világ, a dí- vat, csakhát... De megírd ám, a teremtésit, mert én nem szívesen beszélek feleslegesen.

«- Ügy történt, hogy a fiam azt mondta egy szép napon: — Na, édesapám. Itt van magának ötezer torint. öltözzön fel tetőtől talpig... Na, ne nézzen rám olyan furcsán. Nyertem én azt a pénzt, becsületeKotcra es vásároljon, ami joteswc. Úgyis elnyütte már azt a bakancsot, meg a ruhát. Vegyen valami jobbfélét...

— Nem tudom én azt elmondani, mennyire örültem. Életemben sokat küszködtem a gyerekeimre, most meg... öregségemre mégiscsak jó dolgom lett. Eltartanak a gyerekek, és ötezer forint is szép pénz. Egyszerre soha néni volt nekem ilyen nagy összeg a zsebemben. Jó. gondoltam. megyek Miskolcra, veszek, ami kell. Legyek már egyszer én is jólöltözött ember.

— Bemegyek egy cipöüzletbe. Mondom a kedves kislánynak: adjon nekem egy szép 42-es cipőt... Keresgél oz a lányka, keresgél és ad egyet. Hüüü! A teremtésit1 Ne tréfáljon velem — mondom a gyereknek. Nem ilyen hegyeiorrú kell nekem. Nézze csak: parasztember vagyok én. Olyan rendeset adjon. A hegyes városi embernek való. Mert hát fejlődik a falu gyönyörűen, de a divat azért más miná- 'unk. mint Miskolcon. Hát így volt. Keresgél a lányka, keresgél, és nem talál mdsfoitát. Mit csináljak? — töprengtem. Megv ~yem a h°- gyesorrút? Azt mégsem lehet. Kinevet a falu: mi lett ezzel a Mérges Mihállyal? Megbolondult? Vén- ségére hegyesorrú cipőt ««ti magának. Hát nem vettem mea. Gondoltam. majd csináltatok egyet, méret után...

= BEMEGYEK egy mdtffc bolt- bű. Inget kérek — mondom. — Egy fehéret, meg egy kékeset... Hogy milyen kedvesen fogadtak. Láttam, hogy az egyik nő nevetett is: a bajuszomat nevette, mert ugye az elég szépen megnövekedett. Én is

mosolyogtam. Gyorsan elém be tették az inget. Na háti Ez már furcsa! Mondtam is: nekem nem ilyen kell. Olyan, amelyiknek rendes szabású nyaka van. Ez olyan szétálló, ez nem való nekem ... Még ha fiatalabb lennék, de most? No. megindult a keresgélés, polcról polcra, közben a kiszolgálónő azt mondja: — En sem értem, miért »tinóinak ilyen ingeket. A tervezők miért nem gondolnak a parasztemberekre ... A férjem sem szereti ezt a furcsa, modem nyakú inget. Nem találtak nekem valót. Lett volna mégis egy. de az igen nagy «olt és olyan kockás, tarka-barka, olyan jampis, vagy milyen... Eljöttem ...

— Bemegyek egy ruhásüzletbe, öltöny kell. mondom a hosszú, sovány fiatalembernek. Leakasztott egyet. Egyből visszaadtam, mert egygombos volt. Adott egy másikat. A kabát passzolt. Próbálom a nadrágot. Te úristen! Nem bírtam felhúzni! Mi van ezzel a nadrággal? Jobban megnézem, hát szent ég! Egészen szűk a szára. Csak úgy ment volna fel. ha lehúzom a bakancsot ... Ekkor már mérne* lettem. Mondom a kiszolgálónak. Jó lenne ez. csak szélesebbet adjon: Mosolygott az ember, adott is másikat. valamivel szélesebbet, de az sem volt jó. Hát nem vagyok én cirkuszi' bohóc! A fene egye meg! Elhiszem, és látom is. hogy ezek az újszabású ruhák szépen festenek a fiatalokon, de én már vén vagyok. Miért akarják mindenkire ráerőszakolni az új divatot? A ruhagyárak nem gondolnak arra. hogy a falusi, idősebb emberek nem szeretik az ilyesmit. Na. de mit beszé- \ lek, mondom tovább.

— Bemegyek egy másik üzletbe. \ Kalapot kérek. Tettek elém egy* nagyrakást. Választottam is egy • szépet. Az jó volt. Nyúlszőr kalap.

— Megállók egy kirakat elölt., Észrevettem «py jóképű szandált.. Ez jó lesz, gondoltam. Meg is vet-, tem. Ott nyomban fel is húztam, aj bakancsot meg becsomagoltattam.. Csak még egy nadrágot sikerülne • venni, gondoltam, és még egyszer ; szerencsét próbáltam. Sikerült is,; nem csak nadrágot, egy egész öl-> tönyt. Olyan világos nyári ruhát, j Az megfelelt. Annak rendes volt a« nadrágja.

— így jött el a dél. Megnéztem a • várost, ittam egy pár pohár söröcs-; két. vettem játékot a gyerekeknek; és hazautaztam. Ennyi az egész. \ Hát csak ezt akartam neked eí-j mondani, öcsém. Mert hát furcsa; no, hogy nem tudtam felöltözni.; pedig a zsebemben volt a rengeteg; pénz.

— Most aztán mit csinál Mihály; bácsi? — kérdeztem és jói nevet- \ tem az öreg kalandjain.

— Mit? — nevetett hunciitkásan ] az öreg. — Azért nincs baj. Csínéi- ’ tatok ruhft Is. meg cipőt is. Meg; inget is. Mert mondom- szép a di- ratolás. de hát ránk. idős parasz-! fokra i* gondoljanak. Hogy néznék \ én ki kockás innben csönadráabon J hegyesorrú cipőben? Nem igaz? Ja ' azt el ne felejtsem, hogy enu győ- • nyörű zsebórát is vettem magam- • nak. Itt van. nézd csak?

— loazán szép óra

ÉPPEN TIZENKETTŐT mutr\ főtt. Az árnyék Is odébb húzódott \ az akác alól. Mi is elindultunk. j hogy megnézzük, mit hozott a fp-l herautó. Mert n Mihály bácsi fia I éppen most építkezik...

Szegedi László

novenaeKökrot vásárolták, a msznotertás híre már messzebbre is eljutott. Igen szép törzsállományt alakítottak ki, s más tsz-ekből is eljöttek, hogy innen válasszák Id a törzsállománynak valót. Hamarosan beköthetik a jószágot az egyik 50 férőhelyes istállóba. Nemsokára egy másik istállót is átadnak.

Bátran belevágtak az Idén a csibe- nevelésbe is. Az egyik gazda nagyobb Istállóját átalakították, s már fel is nevelték az első csapat 2 ezer csibét, amit jópénzen adtak tovább a Del>romfiak súlya átlag elérte a 60—70 dekát. Ebből választották ki a 400-as törzsállományt is. A nevelőben újabb 2 ezer csibe gyarapszik, hogy mint pecsenyénekvalót, két hónap múlva újból útnak indítsák. Amint Lestál Sándor elvtárssal, a tsz egyik legszorgalmasabb vezetőjével beszélgetünk, megtudjuk azt is. hogy a csibenevelés igazán kifizetődő, két hőnap alatt a befektetett összeg duplája visszatérül. Hamarosan építenek egy olyan csibeólat. ahol 3 ezret nevelhetnek egyszerre. Később 10 ezerre gyarapíthatják az állományt, s nagyszámúra a törzst enyészetet

Nagyobb erdővagyonnal is rendelkezik a tsz. és hogy a fát hasznosan tudják felhasználni, berendeztek egy famegmunkáló üzemet, ahol szerszámnyeleket, vasúti talpfákhoz való csapokat készítenek. Ez is kifizetődik, negyedévente 50—60 ezer Ft tiszta jövedelmet Jelent a tsz-nek. Az talán vitatható. hogy érdemes-e a tsz-nek a fafeldolgozást illetően ilyen irányban fejlődni, nem volna-e hasznosabb mást termelni, mert akárhogy Jis számítjuk, a vasúti talpfákhoz •szükséges fadugók valahogy elütnek Ja tsz profiljától. A szövetkezetnek 5nem annyira a melléküzemágak fej- 51esztése. hanem inkább a termény — •a hústermelés a fő feladata.

5 A hangonviak magukra találtak, s 5nem sajnálják a fáradtságot az újítói. A halastó ötlete egy baráti beszélgetés alkalmával született meg. XAz ózdi kohász elvtársak tanácsolták. Smeglátva abban a romantikán túl a Shasznosságot is. Az ő segítségükkel ♦ma már 11 holdnyi területen víztükör jborítja n völgyet, nevelődnek az első •telepítésű halak. Hogy mennyit segítettek az Ipari munkások, könnyen ^kiszámítható: az eddigi munkák •mintegy 30 ezer forintba kerültek a ♦tsz-nek. s a halastó viszont mintegy ♦300 ezer forintot ér. ősszel Hangony- Xból már halat küldenek az ózdi ♦piacra, de aki nem akar őszig vára- Jkozni. és szívesen vállalja a 9 kilo- •méteres autóbusz utazást, az már ♦most is kaphat A halastó fölött megépült egy szemre is tetszetős kis thai ászcsárda. Vasárnaponként már |ott találni a párolgó halászlét a kirándulók asztalán. Volt olyan vasár- |nap is, amikor már kétezren keresltek itt pihenést, szórakozást. S tó- •vábbl tervek vannak: a halastó ki- ♦válóan alkalmas télen Jégpályának, ♦korcsolyapályának. A halászcsárdáiban pedig turistamelegedőt lehet be- Xrendezni.

| Idáig fejlődtek a hangonyiak. Miniden arra mutat, hogy a tervek meg- Xvalósulnak, s a munkaegység értéke ♦is eléri a tervezett 40 forintot. Ma- feukra találtak, s további hozzáértő, ♦gondos Irányítással, a hangonyi tss lelőtt nagy jövő áH.

fcarM*

Festői környezet terül el itt. Han- jony mellett, a Renget-völgy ben. A legyek-dombok zárta völgyben tó /ize csillámuk, s időnként méltóság- teljesen úszik át egy-egy csónak a túloldalra. A hangonyi tsz halastava /an itt Egészen megváltozott a környék romantikája, s erről különösen tokát a helyi tanács vezetője. Szántó elvtárs tudna mondani. 1945. előtt elhurcolták a németek, s mikor meglökött a táborból, partizántársaival itt bujkált a hegyekben, itt szövögetek a jövő álmait. Azután elkomoro- Jik. Szeme talán azon a ponton nyugizik meg, ahol az egyik szovjet katonát temették el.

Nagyot változott azóta a világ, s most egészen más életet, krónikát írnak itt. Megtört a jég Hangonyban. Megalakult az első termelőszövetkezet. S erre büszke volt a járás. Az alakulásnál itt voltak a szomszédos tadi kohászati üzemből és a bányászok is. Nemcsak az avult, régi felfogás ködét segítették elűzni, hanem szerszámmal, szakmai hozzáértéssel jöttek, s nekikezdtek a gazdasági épületek emeléséhez.

Az azóta eltelt több mint egy év fémjelzi a hangonyiak tevékenységét. A határ a legkülönb a környéken, az egyik tag véleménye szerint:

— El lehet menni egész a Tiszáig, amíg olyan kalászosokat, s kapásokat látni, mint Hangonyban. És nemcsak egyszerűen a növénytermesztésnél bontakozik ki biztató kép. Az állatállományra fordítanak a legtöbb gondot. Az idén már átadtak 20 db hizott ökröt, s ennek az áréból 40

ÍAdakint. túl az öreg kastély falain Medárd mutogatja orosz- ánkörmeit, dől a zápor. Idebent ünnepélyes csend. A kemény juhászka- apban tíz fehérlő papírcsík, össze - iajtogatva. Három-három kérdés nlndegyiken, egy is elég lenne be- öle. hogy magamfajta laikust sarok- •a szorítsanak vele. Körbe jár a talap. Tessék, válogassanak. Lámpalá- as remegéssel matatnak a kezek a alapban. Aztán leül mindenki a he. yére. Szemben a vizsgabizottság. Tinát Árpád főagronómus. Csorba Bé- a üzemegységvezető. Pecsenye Pál nimök. Dobozi Erzsébet, a Gagy- lendégi Állami Gazdaság igazgatója *etegszabadságon van. de azért bekér néhány percre.

— Nos. elvtársak, ki kezdi?

Zavartan, egymást bátorítva leseidnek egymásra a vizsgázók. Ki zezdje. ki törje meg a csendet? No, ssúnk túl rajta, gondolja merészen iajdu Péter számadó juhász. Mellén tsszekoccannak a kitüntetések, ami- cor talpra szökken, mert olyan csu- jatűz ember Hajdú Péter. Tűhegyes-