Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-09 / 135. szám
ESZAKMAGYAKOK5ZAG Az abaújszántói járás életéből Fel kell készülni a kéziaratásra is! Termelőixötelkezeli tagok i* arathatnak ét csépelhetnek részét alapon A vizsolyiak örömére. KISZ-fiatalok és úttörők társadalmi munkával segítik a termelőszövetkezeteket Az abaújszántói énekkar .tablója" Lucaszékként készül... Ormosbánya jövője India után a rakacai völgyzárógátnál építenek automatikus szifont az áradáskor fölöslegessé vált víz elvezetésére leg 13 Hidasi-féle géppel rendelkeznek, de csak négy működik. Ahol a talaj elvizesedik, ezt a gépet nehezen tudják üzemeltetni. Szovjet gyártmányú lánctalpas gépekre lenne szükségük, — azok jól bírják a legnehezebb terepviszonyokat is. A jövő? Tömött dossiék a szekrényeken. Valóban nagy jövő előtt áll — Gépek kellenek — mondja Tarján Kálmán főmérnök. — Ez lehet az alapja a nagyszabású továbbfejlesztésnek. Ez természetes is. Jövesz- tő rakodógép kellene. Aztán valamilyen újfajta géppel is lehetne kísérletezni. Ezekhez persze támmentes fronthomlpkki képzés és korszerű biztosítás szükséges. Ez a folyamat mór megindult. Most az alsó és felső pad gépi jövesztését kell megoldani. — Ilyenek a tervek — mondja a főmérnök és hozzáteszi: — Nem ezer tonna szenet termeltünk, ez évben jóval többet kell. Ez nagy munnem kis erőfeszítést követel. vekről, a hibákról és megmondja mi az, amivel nem ért egyet. Ha szűk- céges, vitatkozik a felsőbb szervekkel is, hiszen jól ismeri a lehetőségeket. Olyan szakember, aki szivén viseli a hatalmas bánya egész jövőjét, és a föld alatt dolgozó emberek Valóban nem könnyű. Egy ilyen nagy bánya teljes gépesítése nem történhet meg máról holnapra. Sok geológiai és műszaki problémát kell megoldani. És nem szabad elsietni a dolgot. A főmérnök szavaiból azt is kivettük, hogy az Ormoson dolgoaó műszaki gárda jól felkészült erre a nagy feladatra. Azt akarják, hogy Ormosbánya legyen Borsod megye legkorszerűbben berendezett, szegeket^Henek^bánya Jtejlesrtéjárókon, a csilléseken, a műszaki veHogyan dolgoznak majd tovább? Minden bizonnyal úgy, mint eddig és még jobban: a közel 3 ezer bányász máris egy akarat, egyetlen nagy család ebben a küzdelemben, melyet a föld alatt folytatnak eddigi hírnevükért. — mindannyiunk érdekében. Szegedi bánié H a talmas bányászközpont. A me- gye legnagyobb bányája. Naponta 223 vagon szenet termelnek. Az üzem 2663 bányásza jólképzeli szakember. Röviden így jellemezhet jük az ormosi bányát, mely nagy jövő előtt áll. Erről beszélgettünk Tar nagytudású műszaki vezetővel, aki jól ismeri Ormos jelenét és jövőjét. A jelen? Jól gépesített bánya. Az országban egyedül itt van kétpado« frontfejtés. A vágatokban mindenütt korszerű biztosítást alkalmaznak. A főmérnök azt mondja: — Ormoson már nagyüzemi frontfejtéssel dolgozunk. Ahol lehet, gépeket alkalmazunk. A múlt évben — és ez nem kis dolog — 55 ezer tonna szenet raktunk fel gépi erővel. Van nálunk Kóta, Hidasi gér és páncél kaparó. Valamikor tűzveszélyes volt ez a bánya is. Ezenkívül vízbetörés is veszélyeztette a munkát. Különösen a IV-es aknát. Ezeket sikerült véglegesen megszüntetni. Az elmúlt három esztendő alatt teljesen megváltozott a bánva arculata. Mindenütt korszerű vágatok, gépek, motorok, új berendezések könnyítik a szénvágók munkáját. Lehet, hogy lapos közhelynek tűnik, de így igaz: ebben a bányában már a gépek segítségével harcolnak a több és egyre több szénért, és igen eredményesen. Az előírt szénmennyiség 75 százalékát géni erővel akarják kitermelni. A főmérnök azt mondja: ez nehéz dolog, de megoldható. A jelen? A négy aknában már elektromos robbantással dolgoznak. Mindenütt folyamatosan szeneinek. Igen: Ormosbányán már nagyüzemi bányászkodás folyik. Ennek megteremtése nagy összegbe került — 1957-től '30 millió forintot költöttek a bánya fejlesztésére, — de megérte. Megoldották a legfontosabb műszaki problémát is: a III-as aknát korszerűen kiépítették. A szállítási és légvágatokat újjáépítették. Az ormosi bánya nagyban hozzájárult, hogy javuljon megyénk és az ország szénellátása, hogy több villanyfény legyen az épületekben és az üzemekben. Az sem másodlagos, hogy az állam ilyen messzemenően gondoskodik a bányászok munkájáról: gépesítéssel, korszerű biztosítással köny- nyebbé. biztonságossá tette az egykor életveszélyt, állandó robotot jelentő bányászkodást. A jövő? A főmérnök csak nagy** vonalakban vázolja az egyre fejlődő bánya jövőjét, azt a hatalmas műszaki fejlesztési tervet, melyet a második ötéves tervben akarnak megvalósítani. Azt mondja: — Sok mindent saját erőből kell megoldanunk. Például: a már használt TH-gyűrűket az üzemben újra használhatóvá tesszük. Sajnos, ebben a bányában a minőséget illetően nagyon szorít a cipő. Legfontosabb feladat a szén minőségének javítása. E célból különböző elképzelések születtek. Egyik jő, a másik rossz. Keressük a helyes megoldást. Jelenlegi szénvagyonunk 28—30 millió tonna. Nagy mennyiség. Nagyrésze az alsó padban helyezkedik el, s a minősége rossz. Ezt a szenet keverjük a többivel. Most is fő a fejünk, hogyan tovább? A kalóriatervet teljesíteni kell, de hogyan? Biztosra veszem azonban, ezt is megoldjuk... A második ötéves tervben nagy távlatok nyílnak Ormoson. A műszaják elérni a legnagyobb eredményeket. A terv szerint ebben az évben már 318 ezer tonna szenet kell felszínre küldeniük, gépek segítségével. Nagy mennyiség, de reális, bár eddig még nem kapták meg a két páncélkaparót, mely elősegítené a A hirtelen lezúduló nagytömegű vizet a zsiliprendszeren nem tudnák kefölötti vízmennyiség levezetésére egy automatikus szifont építettek. A gát fölé emelkedő betontoronyba négy, csövet szereltek be. A vízfölöslegei ezek szívfák majd be és vezetik el. A négy szifonnal másodpercenkint 24 köbméter vizet tudnak elvezetni, —i ami a legnagyobb árhullámnál is dűl Indiában építettek, s így a rakacai völgyzárógát automatikus szifoné* lesz az első ilyen létesítmény Európában, Borsod megye ipartelepei, elsősorban a bővülő Kazincbarcika és a sari völgyi bányavidék ipari- és ivóvízellátására. a Rakaca-patak völgyében völgyzáró gáttal 5,5 millió köbméteres mesterséges tavat létesítenek. Az építkezés most új szakaszába érkezett. A 800 m hosszú és 8,5 m magas gát alatt elkészült a zsiliprendszer. Ezen keresztül engedik a Bódva patakba, s így jut majd a borsodsziráki vízműhöz. A betonozási ték meg a gáton hagyott három nyílás feltöltését, amivel a tervek szerint szeptemberre készülnek el. I A gátépítés igen fontos műszaki Zprobléma megoldását is megkövetelte |a tervezőktől és az építőktől. XA Rakaca-patak ugyanis minth egészségügy helyzetét tárgyalta a járási tanács »égrehajlú Az abaújszántói járási tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban vitatta meg a járás egészségügyi helyzetéről készült Jelentést s alapos vita után több pontból álló határozatot hozott. így tervbe vették nyári dősza k ban egy 80 férőhelyes tón. Göncön új orvosi lakás építését tervezik. Mentőállomást kívánnak létesíteni Abaújszántó községben. Határozatban mondották ki a tsz- községek orvosi rendelőintézeteinek korszerű berendezésekkel való ellátását, gyógyszertárak korszerűsítését és más, a járás egészségügyi veinek, akik a vb. határozat alapján Minden alkalommal örömmel tapsolnak az mbaújazintóiak a MQvelödí*l Ház Jó Hangú és igen szorgalma», lelkiismeretes énekkarának. „Tablónk" az énekkar tagjait egyik nagysikerű szereplésük után ábrázolja. Az abaújszántói járási KlSZ-bizott- tágon ilyenkor. a nyári dologidőben, nlia UUC0U6 valakit. kezdve az admimsztráto- ^^K^m.ennyien a határt járják. /ükön keresik meg a fiatagitenek problémáik megoldásában. Hiten határjárások alkalmával aztán irt is, ott is. észreveszik, hol lenne szükség segítő kézre. Estefelé azmolnak a tapasztalatokról, meghány- jak-vetik, mit kell tenni. A legutóbb például észrevették, hogy Göncön, a Rákóczi Tsz-nek bizony elkelne a segítség. Elősködik a gaz a kukoricatábláiban. Ide hát kell a segítség. A megbeszélésnek az lett a vége. hogy a KISZ-szervezet 24 fiatalja és a helyiijiari tanulóiskola 30 kiszistája jelentkezett; vasárnap elmennek társadalmi munkában kapálni a „Rákóés tudomást szereztek a „programra”, közülük is jelentkeztek vagy 25-en. így történt aztátp, hogy vasárnap közel nyolcvan fiatalt vitt a tsz Ze- torja a gönci „Rákócziba". A körzeti földművesszövetkezet szakácsnőt küldött, konyhafelszerelést bocsátott tok a gönci if jakkal. A körzeti földművesszövetkezet zenekara késő estig húzta a talpaló valót. a fiatalok rendelkezésére. Ebedet, vacsorát a szabadban főztek. Vacsora után pedig tábortűz mellett táncolTizenöt termelőszövetkezeti köz- gége és 24 termelőszövetkezete an az abaújszántói járásnak. De egyébként is egyike ez megyénk legnagyobb mezőgazdasági területének. Ipara alig-alig van, néhány kőbányát, egy-két helyiiparí üzemet kivéve. Nem véletlen tehát, hogy a látogató szinte lépten-nyomon mezőgazdasági témával találkozik. Nagy József elvtárs, a járási tanács elnök- helyettese is legszívesebben erről beszél. — Igen, elsősorban mezőgazdasági vonatkozású problémáink vannak, — de dicsekedni valónk is akad ... — És mivel büszkélkednek legszínesebben? — Hát... például a hernádcécei Béke Tsz-szel. Ez járásunk legjobb termelőszövetkezete. Igaz, már régi. S ez meglátszik a tagság gyarapodásán is. A községet ugyanis azelőtt gazdasági cselédek lakták, azt a néhány 2-300 holdas nagygazdát kivéve, akiknél cselédeskedtek. Szegény volt ez a falu, nagyon szegény. Most meg ... Igen sokan építkeztek a Béke Tsz tagjai közül. Szinte rá sem lehet ismerni arra a vidékre. De büszkélközségeinkkel is. Vizsoly, Vilmány, Boldogkőváralja... Ez utóbbi különösen jó... — Említette, hogy vannak problémák is. Melyek azok? — Most különösen sok gondot okoz a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülés. 6500 katasztrális holdon van a járásunkban gabonavetés. Ennek a betakarításáról kell gondoskodni. Ez pedig azért jelent gondot, mert mindössze 11 kévekötőgépünk és 3 kombájnunk van. Ez pedig azt> jelenti, hogy körülbelül 3500—4000 holdat kézzel kell learat— S találtak-e már megoldást. hogy a betakarítás ennek ellenére is — Megoldást mindenre lehet találni. Felkészültünk a kéziaratásra. A termelőszövetkezetekben hamarosan befejeződik az arató-munkacsapatok szervezése. Június 30-ig megszervezik a cséplő-munkacsapatokat is. — Hallottuk, hogy a tsz-ekben új módszert is vezetnek be az idén az aratásnál, cséplésnél... — Ez valóban if .s van. Éppen az aratás, az időben való betakarítás eredményessége végett kihirdettük, hogy a termelőszövetkezeti tagok is arathatnak és csépelhetnek a tsz- ben részes alapon. Ezért természetben kapják meg részesedésüket. — S van jelentkező a részes-aratásra? — Természetesen, van. Ezért Is, no meg főként azért, mert senki sem ellensége önmagának, mindenki megteszi a kötelességét, reméljük, a betakarítást is rendben, időben végzik el járásunk termelőszövetkezetei — fejezte be Nagy József elvtárs.
