Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-04 / 131. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! fmummmstíú A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV L ívj oly am 131. nám Ara 50 fillér I960. júniuB 4, atomba! I lottó tárgynyeremény-sorsolásának eredményei (2. oldal.) A felszabadulási kulturális seregszemléről (5. oldal.) Heti rádióműsor (5. oldal.) A szanrjet kormány új javaslatai az általános és teljes leszerelésre Hruscsov elvtárs sajtóértekezleten ismertette a kormányfőkhöz intézett üzenetét Moszkva (MTI) Pénteken, közép-európai időszámítás szerint 9 órakor nagy fontosságú sajtóértekezlet nyílt meg a Kremlben. A sajtóértekezletet Hruscsov szovjet miniszterelnök tartotta. Tájékoztatta a nemzetközi sajtót azokról az új javaslatokról, amelyeket a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésre vonatkozóan előterjesztett. Ezekkel a javaslatokkal egyidejűleg Hruscsov szovjet miniszter- elnök a világ valamennyi kormányfőjéhez üzenetet intézett. A szovjet kormány új javaslatai már a leszerelés első szakaszában előirányozzák minden olyan eszköz tilalmát, amely nukleáris fegyverek szállítására alkalmas, továbbá az idegen területeken létesített katonai i i/.pontok megszüntetését Is. Ez az átfogó leszerelési program me0valósításának kezdetén is megszüntetné azt a veszélyt, hogy atomháború törhet ki. A javaslat behatóan kidolgozza a leszerelés ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket. Előirányozza, hogy már a leszerelés első szakaszának megkezdése előtt az ENSZ keretében nemzetközi ellenőrző szervezetet létesítsenek. A Kreml Szverdlov-termében tartott sajtóértekezleten a szovjet külföldi sajtóknak, távirati ügynökségeknek, rádióknak és televíziós társaságoknak több mint négyszáz képviselője jelent meg. Póriasba nem mentünk üres útitáskára! A szovjet miniszterelnök nyilatkozatot tett az értekezleten „az általános és teljes leszerelési szerződés" alapvető határozatairól. Kijelentette: a szovjet kormány azért dolgozta ki ezeket a Javaslatokat, hogy a kormányfők párizsi értekezlete elé terjesszék őket megtárgyalás végett. „Nagyon komolyan készültünk a csúcsértekezletre, a legjobb szándékok töltöttek el bennünket, s nem mentünk üres útitáskával Párizsba — mondotta a szovjet kormányfő. — A szovjet kormány arra számított, hogy a kormányfők értekezletén sikerül majd előmozdítani a legfontosabb és legsürgősebb, kérdéseknek, köztük a jelen legfontosabb problémájának: az általános és teljes leszerelésnek a megoldását". „Sajnos, az Egyesült Államok kormányának provokációs cselekedetei meghiúsították a csúcsértekezletet, s Párizsban emiatt nem vitathattuk meg az általános és teljes leszerelés problémáját, valamint más fontos nemzetközi kérdéseket sem. Az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottságában foganatosított vizsgálat ismételten és nyilvánvalóan igazolja, hogy az értekezlet megtorpedózását az Egyesült Államok kormánya — Herter, Nixon és Eisenhower tervezte és hajtotta végre” — állapította meg Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a leszerelés problémája nem tűr halasztást, és „sürgetően kopogtat az ajtón!” — Az atomkorszakban az inAltalános — nemsetkö zi Mi azt javasoljuk — mondotta Hruscsov —, hogy az általános és teljes leszerelés programjának megvalósítását kezdjük, — még pedig nemzetközi ellenőrzés mellett — a katonai rakéták, a katonai repülőgépek, a víz fölött és a víz alatt használatos hadihajók, továbbá az atomtölteteket használó tüzérség és a tömegpusztító fegyverek célbajut- tatására szolgáló más eszközök betiltásával és megsemmisítésével, valamint az összes külföldi katonai támaszpontok felszámolásával. Az államok biztonságát csak akkor lehet teljesen szavatolni, ha valamennyi ország fegyverzetéből kivétel nélkül kiiktatják az atom- és hidrogénfegy- veeek szállítására alkalmas eszközöket és megsemmisítik azokat. A szovjet miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy a legkülönbözőbb. nukleáris fegyverek szállítására alkalmas eszközök kiküszöbölése már az általános és teljes leszerelés első szakaszában „megbízható biztosítékul szolgálna a váratlan támadás ellen”. Ismeretes, hogy a váratlan támadás megelőzéséről a legutóbbi időben sok szó esik az Egyesült Államokban. Ha megvalósítják a leszerelési intézkedéseket, aligha leszerelést ellenőrzéssel akad majd valaki, aki kifogásolná az egyes országok területének átre- pülését, történjék ez az átrepülés akár azzal a céllal is. hogy tetszés szerinti magasságból, tetszés szerinti felvételeket készítsenek. Akkor azonban nem lesz senki sem, aki az így szerzett adatokat valamely állam biztonságának hátrányára használhatná fel — mondotta Hruscsov. Hruscsov ezután közölte, hogy a szovjet javaslatok részletesen ismertetik az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. -Előirányozzák, hogy mór a leszerelés első szakaszában az ENSZ keretei között nemzetközi ellenőrző szervezet létesüljön. Ez a szervezet a helyszínen ellenőrizné a rakétafegyverek, a katonai repülőgépek és az egyéb olyan eszközök megsemmisítését, amelyeket atom- és hidrogénfegyverek szállítására lehet felhasználni. A szervezet felügyelete mellett történnék a rakétakilövő támaszpontok megsemmisítése is. A soron következő szakaszokban — folytatta Hruscsov — kibővülne az ellenőrző szervezet funkciója. A nukleáris fegyverek eltiltása és megsemmisítése. a hadseregek feloszlatása, stb. szigorú ellenőrzéssel történnék. A csúcstalálkozóra minden országnak szüksége van A Pravda tudósítója megkérdezte a szovjet kormányfőtől, ml a véleménye azokról a nyugati hírekről, hogy a csúcstalálkozóra esetleg hatnyolc hónap múlva sem kerülhet sor. Hruscsov hangsúlyozta: a csúcstalálkozóra nem csupán a Szovjet nak, hanem minden országnak szüksége van, s ha erre nem kerülhet sor hat-nyolc hónap múlva, ez kétségkívül elkeseríti a népeket Hruscsov utalt arra, hogy egyes nyugati hírek szerint a csúcstalálkozó elmaradása lehetővé tenné a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásának elódázását, így például időben kitolhatná a német békeszerződés megkötését és Berlin helyzeté- “?k rendezését. — A határidő eljön, s ha azt látjuk, hogy a nyugati hatalmak részéről nem mutatkozik tárgyalókészség, összeülünk szövetségeseinkkel, kidolgozzuk a békeszerződés feltételeit, felhívást intézünk mindenkihez, hogy csatlakozzék hozzánk és minden bizonnyal aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — mondotta —. Ez azt jelenti, megszűnik a nyugati hatalmak belépési joga Nyugat-Berlin területére. Akkor csak az NDK kormányának lesz joga az ország egész területének ellenőrzésére. Aki pedig ilyen esetben háborúval fenyegetőzik, az vállalja a következményeket Mi nem akarunk háborút! Egyetlen célunk, hogy felszámoljuk a második világháború következményeit, a veszélyes tűzfészket. Fel akarom hívni Anglia és Franciaország kormányát, hogy legyen bátor, mondja ki nyíltan, amit gondol — folytatta Hruscsov. A továbbiakban utalt rá, hogy egyesek, bár nem vallják be, nem tartják érdeküknek Németország egyesítését. — Eisenhower elnök maga mondta nekem — mondotta Hruscsov —. hogy Németország egyesítését nem tekinti célnak, mert tart egy erős, egységes Németországtól. Hruscsov ezután hangsúlyozta: Németország egyesítése maguknak a németeknek az ügye. A Monde tudósítója megkérdezte, milyen fegyverekkel mérhet csapást a Szovjetunió határsértés esetén a támaszpontokra? Hruscsov válaszában kijelentette: ez részletkérdés, ami Nyegyelin tüzérségi főmarsall- nak, a rakétafegyvernem főparancsnokának hatáskörébe tartozik. Nyegyelin marsallnak bőven van választéka megfelelő fegyverekből. Megtalálja, milyenre van szükség — mondotta mosolyogva Hruscsov. — majd komolyra fordítva a szót, kijelentette: az ilyen helyzetet azonban minden ország elkerülheti. Ehhez rendkívül kevés kell. Nem szabad megengedni, hogy az USA a tá- (Foly tatás a 2. oldalonJ Hruscsov kijelentette, a Szovjel unió kormánya figyelmesen tanú! mányozta a nyugati hatalmaknak a: az indítványát, hogy állítsanak U nemzetközi haderőt. Ebben a kérdésben — mondotta szovjet miniszterelnök — arra a ke vetkeztetésre jutottunk, hogy a je lenlegi adottságok mellett az a egyetlen reális lehetőség, ha a né pék békéjének biztosítására az ENS: alapokmányának megfelelően szűk ség esetén rendőri (milícia) egysége két bocsátanak a Biztonsági Tanác rendelkezésére azokból a rendői erőkből, amelyekkel az általános é teljes leszerelés megvalósítása utá az államok rendelkezni fognak. A ilyen rendőri (milícia) alakulatoka csakis a népek békéjének biztosítá Sára, nem pedig a függetlenségér és a szociális haladásért küzdő né pék elnyomására, belügyeikbe val beavatkozásra szabad felhasználni. A leszerelési intézkedések meg valósítása után beköszöntő korszak ról szólva Hruscsov kijelentette hogy akkor Eisenhower, Herter, Di! Ion és társaik, különösen Nixon maji átrepülhetnek minden olyan szovje terület fölött, ahol csak akarnak. M pedig a földről üdvözölni fogju! őket. Akkor az ilyen repülések nen veszélyeztetik már a Szovjetunió biz toiiságát. A nyilatkozat felolvasása utói Hruscsov felszólította a jelenlévi tudósítókat, hogy tegyenek fel kér déseket. Hruscsov válasza az újságírók kérdéseire Amikor a szovjet kormányfő befe jezte nyilatkozatát, válaszolt a saj tótudósítók kérdéseire. Az UPI amerikai hírügynöksé| moszkvai tudósítója, Shapiro megkér dezte, hogy mi a szovjet kormányí< véleménye Malinovszkij marsallnal arról a beszédéről, amelyben kijelen tette: parancsot adott a rakétafegy- vernem főparancsnokának, hogy határsértés esetén mérjen csapást a ha társértő repülőgép támaszpontjára. — Ezt a nyilatkozatot szó szerin úgy kell értelmeznie, ahogyan Mali novszkij marsall mondotta — jelentette ki Hruscsov. Hogy miért adtunk ki ilyen parancsot? Mert Amerika még mindig jo got formál rá, hogy — úgymond — „a: Egyesült Államok é9 szövetségeseinek”. tehát csatlósainak védelmén kémrepüléseket hajtson végre területünk felett. Mi a Biztonsági Tanácshoz fordultunk, az azonban nerr ítélte el az agressziót, mert többsége az Amerikai Egyesült Államoli szövetségese, s éppolyan haramU módra érez, mint az USA. így nerr maradt más hátra, mint az. hogy saját erőnkre támaszkodjunk, sajál magunk bíráskodjunk ebben a kérdésben. ítéletünk oedig szigorú lesz — Ebből a nyilatkozatból mindenkinek komoly következtetéseket keli levonnia. Mindenekelőtt persze azoknak az országoknak, amelyek szomszédosak a Szovjetunióval, i amelyeknek területén amerikai katonai támaszpontok vannak. — Ha nem adtunk volna ki ilyen parancsot, ez azt jelentette volna, hogy hallgatólag beleegyezünk abba a haramia politikába, amelyet az Amerikai Egyesült Államok velünk bs szövetségeseinkkel, a szocialista »•szagokkal szemben folytat. Az ilyen Politikába mi nem egyezhetünk bele. Van erőnk rá. hogy ne engedjük neg, sőt visszaverjük az agressziót. Ezután az Izvesztyija tudósítója italt Lincoln White-nak. az ameri- cai külügyminisztérium képviselőjének nyilatkozatára, amely szerint \merika az adott esetben „teljesíti cötelezettségeit” szövetségeseivel ■zeniben. A tudósító megkérdezte Hruscsovtól, mi a véleménye erről a kijelentésről. — Ismerem ezt a nyilatkozatot, s meg kell mondanom, nem tartom okosnak, sőt ostobának vélem — jelentette ki a szovjet kormányfő. Eszerint az Egyesült Államok ismét megmutatja: a régi álláspontra helyezkedik, nem ismeri el. hogy a kémrepülés agressziós cselekedet volt. — Ez lényegében azt jelenti, hogy az Egyesült Államok így szól szövetségeseihez: „ne ijedjetek meg, ha a Szovjetunió rakétáival megsemmisít benneteket, ne féljetek! Jelen leszünk a temetésen. Ti csak folytassátok nyugodtan eddigi politikátokat” — mondotta Hruscsov a jelenlévők hatalmas derültsége közepette. — Remélem, hogy azokban az országokban. amelyekben amerikai támaszpontok vannak, akadnak józan gondolkodású emberek, s ezek helyesen értelmezik ezt a nyilatkozatot. Megértik, hogy Lincoln White nyilatkozata csupán a hidegháborút és azt segíti elő, hogy a hidegháború melegháborúvá váljék. Ilyen háborúban az első csapást természetesen azokra az országokra mérik, ahol támaszpontok vannak. Az ilyen kijelentések csak bizonyítják annak a következtetésünknek a helyességét, hogy a Pentagon agresszív körei és Herter, Nixon, Dillon — közbevetőleg megemlítem: ez korántsem csökkenti Eisenhower elnök felelősségét — arra számítanak, hogy egy új háború esetén elsősorban a szövetségesek vére folyna, a Szovjetunióval szomszédos országok szenvednék a csapásokat. — Szeretném, ha a népek tudatában lennének, hogy mi nem akarunk háborút, de mindent megteszünk hazánk szuverén itásának biztosítására. Hruscsov példának hozta fel Törökország helyzetét. Az amerikai támaszpontok létesítését Menderesz miniszterelnök engedte meg, Menderesz viszont most már börtönben ül. Az új török kormány vezetője, Gürsel tábornok többször is kijelentette, hogy visszatér Atatürk politikájához. Ez a politika annak idején lehetővé tette a két ország együttműködését. — mi Daratsagot axarunK TöroK- országgal. Barátságban akarunk élni más országokkal, így Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal is, ahol a legfontosabb amerikai támaszpontok vannak. £n ugyan most pontosan nem tudom e támaszpontok elhelyezkedését, de van vezérkarunk, s vezérkarunk térképein ezeket a támaszpontokat minden bizonnyal feltüntetik. Ezután az NBC amerikai rádió tudósítója megkérdezte: mivel az ENSZ alapokmánya vétójogot biztosít a nagyhatalmaknak, fenn kívánja-e tartani a Szovjetunió ezt a vétójogot a leszerelést ellenőrző szervre, illetve az ENSZ-en belül működő rendőralakulatokra vonatkozóan is? — Javaslatunk a leszerelésről szól* nem az ENSZ alapokmányának megváltoztatásáról — válaszolta Hruscsov. — Az ENSZ alapokmányát nem kell megváltoztatni, sőt meg kell védeni. A szovjet kormányfő kijelentette, a vétójog az ENSZ alapokmányának bölcsességét, erejét jelenti. A világ ma két táborra oszlik, s a helyzet hasonlít a közlekedő edények helyzetéhez. Ma pillanatnyilag több ország van a kapitalizmus „edényében”. de ez átmeneti helyzet. A történelem menete azt mutatja, hogy a kapitalista országok száma csökken, a szocialista országoké nő. Ha ma az Egyesült Nemzetek Szervezetében egyszerű többséggel döntenének, akkor az Egyesült Államok — amelynek sok ország van alárendelve — keresztül tudná hajszolni javaslatait, még háborús javaslatait is. „Az a tény. hogy az alapokmány vétójogot biztosít, teljességgel indokolt, mert arra ösztönöz, hogy ne csupán egyszerű többséggel hozott határozatokra törekedjenek, hanem olyanokra, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak. A nemzetközi kérdésekben nincs is más megoldás, hiszen más megoldás háborút jelen- ene. Hruscsov hangsúlyozta: a vétójog még az elhamarkodottan gondolkodó mi bérekét is arra készteti, hogy >lyan megoldásokat keressenek, ame- yek nem bonyolítják a nemzetközi helyzetet, hanem ellenkezőleg: enyterkontinentális rakéták és az elek tronika korában tragikus követkéz ményekkel Járhatna, ha tovább halo gatnók e probléma megoldását. Hruscsov emlékeztetett arra j szovjet javaslatra, amelyet a Szovjet unió az általános és teljes leszere lésről az ENSZ-közgyűlés legutóbb ülésszakán terjesztett elő, s kiemel te: „a legutóbbi események nen csökkentették, hanem éppen növeltél az általános és teljes leszerelésnek továbbá a népeket veszélyeztető é; felesleges fegyverkezési versen} megszüntetésének szükségességét”. A szovjet kormány — folytatt; Hruscsov — figyelmesen megvizs gálta egyes országoknak, közöttül Franciaországnak a leszerelési program gyakorlati megoldásával kapcso latos meggondolásait. A Szovjetunit — amely korábban és most is a teljes és általános leszerelés álláspontját képviseli — készen áll még a: atom- és hidrogénfegyverek megtiltása előtt, a leszerelési programnál« már első szakaszában megsemmisíteni mindazokat az eszközöket, amelyek e fegyverek célba juttatását biztosítják. Hruscsov kiemelte, a Szovjetünk: olyan körülmények között terjeszti elő javaslatait, hogy jelenleg általánosan elismert fölényben van s legkorszerűbb és leghatékonyabb szállítóeszközök. így interkontinentális ballisztikus rakéták tekintetében is.
