Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-25 / 149. szám

Stombai, esZAKMAGTARORSZAG 3 „KIOKTATTA'7 AZ APJAT COKÁT szapulják manapság a fiatalokat. Olykor 0 persze, ha rossz fát tesznek a tűzre, megérdemlik m fejmosást. Én azonban amondó vagyok, hogy a fia­talság sokban előtte jár az idősebb nemzedéknek. A minap egy tsz-tag figyelmeztetett arra, hogy a fiatalok nem is olyan felületesek, komolytalanok, mint ameny- nyíre mondják. Van neki egy fia, mezőgazdasági tech­nikumba jár. Hazajön a zöldfülűje és ahelyett, hogy el­csavarogna a rég nem látott barátokkal a lányok uián, kapja magát vasárnap délután és kisétál a határba. „Aztán meg nekem áll — újságolta mosolyogva az apa , hogy a kukoricát még nem kapáltuk meg, csak meg- karcolgattuk az ekekapával. És kiselőadást tart n?kem arról, hogy az első kapálás a legfontosabb a kukoricá­nak, ennyivel és ennyivel többet terem, ha időben és jó minőségben megkapja. Még ezt valahogy lenyeltem. Istenkém! A gyerek egy kicsit fitogtatja tudományát. De műt szólna ahhoz az elvtárs, ha a saját gyereke azt mondaná magának, hogy minden másk'nt menne, ha kicserélnék a fejét. Megbosszankodtam, megviszketett a tenyerem, hogy adjak neki egy nyaklevest. De lenyel­tem mérgem, vártam, hova akar kilyukadni. Aztán sorolja, hogy a munka is jobban menne, ha nem len­nénk olyan „kétlaki" gondolkodásúak. Erre már fel­ütöttem a fejemet. Nézd már te, hogy olvas ez az em­berben, belelát a vesémbe, pedig még csak a tizenhe­tedik nyarát tapossa. Azt értette a „kétlaki” gondolko­dás alatt, hogy az egyik lábunkat még mindig ott tar­togatjuk az egyéni gazdálkodáson, csak a másikkal óva­toskodunk a tsz-en. Ügy vagyunk vele, mint az egyszeri tutajos — az is megjárta, am'kor egyszerre két tutajt akart vezetni, az egyik kiszaladt a lába alól és bele- pottyant a vízbe. Látva, hogy nem nagyon értem a képes beszédet, újabbal rukkolt elő. A patakot hozta fel példának, amelyen este akar valaki átlábolni. Nem mer nekivágni a szerencsétlen, fél, hogy mély. Megvárja a reggelt a bátortalan, amíg kivilágosodik, akkor aztán jót nevet a maga gyávaságán, mert csak bokáig ér a patakban a víz. Ha egy kis merészség és elhatározottság szorult volna beléje, már régen maga mögött hagyhatta volna a patakot és milyen messze juthatott volna! Ha a mi paraszti fejünk is korábban megvilágosodna — így a legényke —, korábban észrevennénk, hogy a tsz n^m is olyan mély patak, bátran nekivághatunk, mennyivel messzebb jutnánk. Elpárolgott minden haragom jelentette ki az apa — és igazat adtam a fiamnak. De hát csak nem lehet kicserélni az emberek fejét, csak ami benne van, az enyémet a miénkre váltani. Neki már könnyebb, az 6 fejét már „kicserélte" a nevelés, ez a mostani világ, neki már nem gond nekivágni annak a pataknak. Nem toporog a partján, nekivágjon-e. liátran belemegy s ha netán mélynek bizonyulna, akkor se fordulna x>issza, megtanítják ott az iskolában, ahogy ű emlegeti: a suliban, hogyan kell ebben a patakban LlA SOK ilyen fiatalunk lenne, sok ilyen családon belüli agitátora a nagyüzemi gazdálkodásnak, ha tiszteletin bár, de így „kioktatnák" édesapjukat, bizony könnyebben menne minden. Véleményem szerint, sík ilyen gondolkozássá fiatal van, de lusták ilyen témák megpengetésére. „Ünják" ezt a témát, számukra már elvesztette varázsát a földművelés. Fullasztór.ak, ki­látástalan szélmalomharcnak érzik az elmaradott kapás­kaszás földművelést. Nem kezelik az idősekhez hasonló elfogultsággal, előítéletekkel a nagyüzemi gazdálkodást, de mivel nem kenyerük, passzívan, talán egy kicsit nagyvonalú felületességgel mennek el mellette. Helyes gondolkozásukhoz, meggyőződésükhöz nem társul lelki­ismeretesség és cselekvökészség. Ezt a hiányzó jó dolgot is fel kellene támasztani bennük, alkossanak legalább szórni. Ezért adtam közre ennek az apának az esetét. — Neid is segített a fia — egy kicsit eligazodni és sok kicsi sokra megy... Uttöröavatás Példamutató KISZ-fiatal 1 Balaton partján üdülnek a borsodi bányászgyerekek A Borsodi Szénbányászati Tröszt 600 bányászgyermeket üdültet Bala- tonszemesen, saját üdülőtelepén. A gyerekek 120—120 főnyi csoportok­ban, 2—2 hetet töltenek Szemesen. Az üdülőhöz új strandot építettek és televízióval, valamint sok-sok játék­kal rendezték be a társalgót. A gye­rekekre szakképzett pedagógusok és védőnők ügyelnek. Az első csoport kedden indult el a két hetes pihe­6s falvak fejlesztésére, illetve szé­pítésére. A beruházásból az első fél­évben már jelentős összeget felhasz­náltak és számos új létesítmény épí­tését kezdték meg. A nagy iparmegyében az idén 30 község villamosítását tervezik. Ed­dig már négy faluban gyűlt ki a fény és a szerelők jelenleg 14 községben munkálkodnak a villany bevezeté­sén. így előreláthatólag már az al­kotmány ünnepén újabb községekben cserélik fel a petróleumlámpát vil­lanyégővel. A megyében még ma is nagy gondot okoz a falvak egészsé­ges ivóvízellátása. Ennek megjavítá­sára Egerlövőn és Ernődön már át­adták a mélyfúróit kutakat, amelyek építésére csaknem félmillió forintot költöttek. Ezzel egyidőben Hejcén 1 millió 700 ezer forint költséggel meg­kezdték az új törpevízmű építését, Vámosújfaluban pedig az új mélykút fúrását. A lakáshelyzet enyhítésére Ozd- Bolyokon újabb 153 lakás építéséhez fogtak, amelyek a jövő évben ké­szülnek el. Az ózdiak új lakótelepén az energiaellátást és a közvilágítást egymillió forint költséggel oldják meg. A borsodi falvak az idén 54 új ál­talános iskolai tanteremmel gazda­godnak. Az iskolák többsége szep­tember 1-re elkészül. A nyári szünet alatt a régi iskolák felújítására — az épületek külső és belső javítására — 8 millió 600 ezer forintot költenek. Ezenkívül az év első hat hónapjá­ban mintegy 3 millió forint beruhá­zással útépítéshez kezdenek és befe­jezéshez közeledik a szikszói mester­séges termékenyítő állomás építése is. A g’azda hozzáértésével . Jegyaete k a Lenim Kohászati Művek második ötéves tervének irányelveiről DIÓSGYŐRÖTT, a Lenin Kohá­szati Művekben nagy becsben tart- jók a munkások véleményét, javas­lataikat a legnagyobb kincsként ke­zelik. Ezt mutatta a június 21-én, dél­után mintegy 1000 résztvevővel meg­rendezett „Második ötéves terv vi­ta" is. A gyár pártbizottsága, szak- szervezeti bizottsága, valamint a gyár gazdasági vezetői aktívaértekez­letre hívták a munkásokat, hogy együtt megtanácskozzák a gyár fej­lesztésének problémáit. A második ötéves terv irányelveit ismertető be­számolóról — amelyet Gácsi Miklós elvtárs, a gyár főmérnöke ismerte­tett — a munkások a felelős gazda hozzáértésével mondták él vélemé­nyeiket. Őszintén feltárták a rejtett tartalékokat, amelyek a terv idősza­kában gazdagíthatják a gyár ered­ményeit, miközben figyelembe vették a népgazdaság érdekeit és anyagi erőit is. A Lenin Kohászati Művek dolgozói a második ötéves tervben nagy fel­adatok megvalósítását vállalták ma­gukra. Mint a beszámolóból is ki­tűnt, a párt VII. kongresszusa, az egész népgazdaságot érintő második ötéves terv irányelvei nagyobb erőfe­szítéseket kívánnak a termelékeny­ség növelésében, a munkások szociá­lis és kulturális körülményeinek ja­vításában. A hozzászólásoknál ta­pasztalt lelkesedés és felelősség azon­ban bizonyíték arra. hogy a nagy­múltú gyár munkásai, mérnökei, szellemi dolgozói erejük és tudásuk legjavát adják a második ötéves terv végrehajtásához. A MÁSODIK ÖTÉVES TERV irányelvei szerint a diósgyőri nagy­olvasztómű, az acélmű nyersanyag- szükségletének mintegy 58—60 szá­zalékát elégíti majd ka nyersvasból. A nagyarányú fejlődés nem új, ma­gasolvasztó kemencék építésével kö­vetkezik be, — hanem új technoló­giai eljárások bevezetésével. Többek között emelik a nagyolvasztói elegy- betétben a tömörített érc arányát, csökkentik a fűtőanyag, a koksz fel- használását. A nagyolvasztóművek­nél mindhárom kohónál megoldják a román földgáz üzemszerű felhaszná­lását. A nyersvas minőségének megjaví­tására, valamint a fölösleg elhelye­zésének biztosítására megépítenek egy 800 tonnás keverőkemencét Az új csarnokban megoldódik a nyers- vasüstök falazása, valamint az üst­tapad vány ok eltávolítása Is. Uj üzem­ben építik meg a kéntelenítő beren­dezést. A tervek szerint a martinacélter­melés, az 1959. évihez viszonyítva, az ötéves terv végére több mint másfél­százezer tonnával emelkedik. Az elektróacéltermelésben is számottevő fejlődés várható. Az acélműben a hulladékelőkészí­tés megoldása és tökéletesítése végett új hulladéktároló és előkészítő tele­pet létesítenek. Már megkezdték, és az elkövetkezendő években befejezik a kemencepódiumok szélesítését, amely elősegíti a hulladékanya gada­gol ás megkönnyítését is. Mind a nagyolvasztóműben, mind az acélmű­ben a földgáztüzelés tökéletesítését és a műszerezettség befejezését ter­vezik. A várható martinacéltermelés fo­gadását a kibővített acélműi öntő­csarnok biztosítja majd. Fejlesztik az öntőcsarnok melletti kokillacsamo- kot is. AZ ELMÜI.T ÉVEKBEN kísérlet­képpen működött a Lenin Kohászati Művekben a folyamatos öntőmű. A második ötéves tervben az állandó üzemeltetést akarják megvalósítani. Az elektróacélműi minőség javítását szolgálja majd az új elemző automa­ták beszerelése, amelyek az elektró- acélmű gyorslaboratóriumában nyer­nek elhelyezést A második ötéves tervben nagy feladat hárul a durvahengermű mun­kásaira és mérnökeire is. Ismeretes, hogy a népgazdaság belső hengerelt­áruszükségletei egyre nagyobbak, de külkereskedelmünk is igen sok hen­gereltárut vár a kohászati üzemek­től. Az igények kielégítésére korsze­rűsítik a blokkhengersort A meleg­anyag állandó biztosítására korsze­rűsítik a mélykemence parkját A durvahengermű többi során is lénye­ges korszerűsítést hajtanak végre. A finomhengerműben a finom- és a régi középsor fejlesztése szerepel a legfontosabb feladatok között A ré­gi középsor termelését öt esztendő alatt megduplázzák. Bizonyára öröm­mel vették tudomásul a finomhen­germű dolgozói, hogy a régi, favázas csarnokot vasszerkezettel cserélik fel. Az elmúlt években megkezdő­dött és a második ötéves tervben folytatódik a nagykovácsműhely to­vábbi korszerűsítése és bővítése. A második ötéves tervben több vasúti kerékpárt, nehéz fazonárut és a dieselesítéshez szükséges egyéb ko­vácsolt árut vár a népgazdaság a nagykovácsműhelytől. A nemesacél- kovácsműhelyben. ahol a termelést a második ötévé? terv végére meg­duplázzák. szintén lényeges korszerű­sítési munkákat hajtanak végre. MIND NAGYOBB AZ ÉRDEKLŐ­DÉS a diósgyőri húzott acélok iránt. A fokozott igények kielégítésére az új ötéves tervben nagyteljesítmé­nyű rúdhúzópadot állítanak üzembe. Az acélöntődében új homokelőké­szítő üzemet létesítenek. Megoldják az üzemhez tartozó központi famin­ta raktár elhelyezését és építését is. A vasöntödében, a formázóhomok állandó hőmérsékletének biztosítá­sára, fűthető bunkert építenek. Nö­velik továbbá a kupoló kemencék be­fogadó képességét is. A gyár önköltségében kedvező té­nyezőként mutatkozik majd a mész­kőbányából történő szállítás egysze­rűbbé tétele. A tervek szerint e cél­ra kötélpályát építenek. A karbantartó műhelyek elhelye­zését is megoldják. Központi karban­tartó gyárrészleget és mechanikai megmunkáló üzemet létesítőnek. A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vöt dolgozói és vezetői által a közel­múltban elkészített második ötéves terv messzemenően figyelembe vesd a dolgozók munka- és életkörülmé­nyeinek megjavítását is. A munka- körülmények javítására a csavar­gyárban gépesítéssel megkönnyítik az anyagmozgatás nehéz fizikai mun­káját. Az acélöntödében az évtizedek óta húzódó fűtést oldják meg. A ke­menceépítő gyárrészlegnél a legnehe­zebb munkát gépesítik. Közismerten nehéz a bányák dol­gozóinak munkája. Azonkívül, hogy szociális, kommunális létesítménye­ket építenek számukra, megoldják a bányák villamosenergia- és vízellátá­sát is. A második ötéves terv intézkedési javaslatot tesz a szociális körülmé­nyek javítására. A gyáron belül új üzemi fürdőket és öltözőket építenek, de korszerű, új üzemorvosi rendelő építése sem maradt ki a tervből, A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK dolgozói nem kisebb feladatra vállal­koztak, minthogy a gyár teljes ter­melési tervét 1965 végére 36.9 száza­lékkal fokozzák. Az egy munkás egy napra eső termelési értékét több mint 25 százalékkal kívánják növelni. Nehéz és felelősségteljes munkát végeztek a diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozói a második ötéves terv előkészítésénél és megvitatásá­nál. E felelősségérzet azonban bizo­nyára eredményekkel is párosul. Is­merve a gyár dolgozóinak alkotó készségét, szinte biztosra vehetjük, hogy az általuk most elkészített má­sodik ötéves terv 1965-ben. vagy ta­lán még előbb Is valósággá válik. Pásztory Alajos A D1MAVAG- ban sok fiatal dol­gozik aktívan, tár­sadalmi munkában az üzem KlSZ-éle- tének előbbrevite- lén. Ezek közé tar­tozik Nagy István karusszel-esztergá­lyos is, aki példa- mutatásával mun­kahelyén is kitű­nik. Nap mint nap selejtmentesen dol­gai a fiatalokat a szervezeti életben it. yoema UKrajnarol című müvet, a hajdúszováti „Kodály"-kórus Beetho- ven: Tavaszi ének-ét, a mezőkeresz­test Aranykalász Termelőszövetke­zeti énekkar Pacius: Finn dalát, a Diósgyörvasgyári Művészeti Együttes énekkara pedig Cser Gusztáv: Borso­di Kantáta című művét adja elő. A kétnapos dalostalálkozó prog­ramja már elkészült. Eszerint július 2-án délután a dalosok felvonulnak a miskolci Hősök terére, ahol Horváth Kiss László vezényletével az összkar elénekli Lóránd: A párttal, a néppel c. művét. Ezután Fekete László, a vá­rosi tanács elnöke köszönti a daloso­kat, majd szalagot kötnek a kórusok zászlóira. A szakmai bemutató után este 9 órakor nagyszabású díszhangversenyt tartanak a lillafüredi Palota Szálló függőkertjében. A 13 számból álló hangversenyen a dalostalálkozó részt­vevői. a Lenin Kohászati Művek szimfónikus zenekarának kíséretével előadják Cser Gusztáv: Dal a felsza­badulásról című művét. Július 3-án a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hangver­senytermében a karnagyok szakmai megbeszélésére került sor, majd a miskolci MÁV igazgatóság fúvósze­nekara térzenét ad a Szabadság téren. /í miskolci városi xanacs végre­hajtó bizottsága és művelődésügyi osztálya — hazánk felszabadulása IS. évfordulója alkalmából — július 2— l-án nagyszabású dalostalálkozót rendez Miskolcon és Lillafüreden. Az északmagyarországi dalostalál­kozóra az ország minden részéből ed­dig 22 énekkar jelentette be részvé­telét. A kórusok szakmai bemutató­kon adnak majd számot felkészülé­sükről, amelyet négy helyen rendez­nek meg. A csepeli Központi Vasas Énekkar többek között Alekszandrov: 22 kórus részvételével rendezik meg az északmagyarországi kétnapos dalostalálkozót Miskolcon és Lillafüreden A Borsod megyei Tanács az idén 160 millió forintot fordít a városok Tanácsi beruházásból az első léiéiben 18 kézség villamosítását, 183 lakás építését és 34 általános iskolai tanterem létesítéséi kezdték meg Borsodban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom