Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-21 / 145. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Készül a Hidasi-féle rakodógép Ara 50 flllérí.' Az alkotó ember érdekében DARTUNK és kormányunk ha-1 1 talmas erőfeszítéseket tesz, I ogy biztosítsa a munkások életszin- onalának állandó, egyenletes fejlő- lését. A kora tavasszal fizették ki a általatoknál az elmúlt évi jó munka itán járó nyereségrészesedést. Ezek \jból választ adtak a kétkedőknek, | :kik még 2—3 esztendővel ezelőtt is ízt mondták, ez csak porhintés. AI nunkások, mérnökök és szellemi lolgozók saját anyagi gyarapodásukon mérhették le, hogy szorgalmas, ( akarékos munkájuk nyomán népi > illantunk milyen messzemenően gon-1 loskodik a fáradozásuk jutalmazása- I ól is. Nagy és döntő változás történt a| tállatotoknál, a munkások bejelen- éseinsk ügyintézésénél is. Hasonló. tozitiv tapasztalatok vannak a taná- J sok munkájában. Igaz, még ma is eltelhető néhány helyen a bürokrá- ia, azonban a vállalatok vezstői, a anácsok dolgozói sürgős intézkedéseiét tesznek a fennálló hiányosságok negszüntetésére. A tanácsok most gyakorta ban tapasztalhatják, hogy a városok, a közegek lakói panaszuk elintézése után j iktivabban vesznek részt a község- éjlesztés munkájában. Nemcsak kértek, igényelnek tanácsi segítséget fgy-egy probléma megoldásánál, ha- lem ezer. százezer forintra rúgó tár- adalmi támogatást adnak egy-egy ít megéDitéséhez, vagy vízvezeték- lálózat bekapcsolásához. A gyárakban azelőtt gyakran szöktették a fogadónapot tartó vezető dvtársak, hogy a munkások csak gyéni panaszaik megoldását surge- Sfc. Az utóbbi hónapok folyamán rsökkennek az ilyen irányú észrevé- élek, hissen a munkások, mivel rgyéni panaszaik orvoslást nyernek, öbbet foglalkoznak a közügytkkrl s, mind gyakrabban hangzanak el dyan bejelentések, amelyek a társadalmi tulajdon fokozott megbecsülésére hívják fel a vezetők figyelmét. EGÉSZSÉGES fejlődés indult meg szerte a megyében a munkásokról, az emberekről váló fokozott gondoskodásban. A vezetők egyre jobban megértik, csakis akkor követelhetnek eredményesebb munkát beosztottaiktól. ha azok gondtalanabbá! élnek, ha napról napra látük, hogy gondoskodnak róluk, megoldják ügyes-bajos dolgaikat. A munkásokról, az alkotó emberekről való szerető gondoskodás gazdagon gyümölcsözik a gyárak, üzemek életében. Vajon nem énoen n munkások ügyeivel való törődés, a figyelmesség, a megértés segíti megyénk ipari üzemeit a növekvő termeléshez, termelékenyséohez. az önköltség csökkentéséhez? Ma már egyre világosabb, hogy az emberek ügyeinek intézése pozitív hntást vált ki a gazdasági és a politikai élet minden területén. Pártszervezeteink. 1959 Őszén a pártvezetőségek útválasztásának előkészítésében Ismét tapasztalhatták. hogy a munkások nagy bizalommal adóznak a pártnak, felelősséget éreznek az ország irányításáért, a proletárhatalom megszilárdításáért. Az elmúlt őszi vezetőséoválasztó taggyűlésekre a kommunisták elhozták a pártonktvilli doloozők üdvözletét I*. Ezen kívül tolmácsolták a párttal szimpatizáló párton kívüli dolgozók észrevételeit javaslatéit is. Inén helyesen tették pártszervezetük. hogu e javaslatok megvalósítását akkor határozatba I* foglalták. A határozatok valőraváltása sení- •ette a kommunistákat és a "árton- kívüli dolgozók kapcsolatainak erősítését. Ar emberek ma még nyíltabban bátrabban bírálnak, adnak ja- ,'a*l~tr't egy-egy gaz^asáni rogy po- H4*'~! kérdés megoldásához. A LLAM1 vezetőink, a párt bizottságok tagjai őszinte őrömmel nyugtázzák azokat a jelenség-ke*, amelyek az emberekről való gondoskodásban mutatkoznak. Mindenki el ismeréssel adózik azoknak a vezetőknek. aW.k fontos feladatunk teW+Vk n munkások ü”y*ivel vlő t-rádést És mindenki elítéli azokat, akik még ma is csak a papír, a bonyolult ügyintézés paragrafusai mögül nér'k a* életet, s íny nem látták az élő, tu alkotó ember érdekeit. Szerencsére mind kevesebben vannak, akik a' utóbbiakhoz tartoznak. * ennek a munkások, mérnökök alkalmazottak, parasztok őszintén örülnek. Szeptember Uunxonötener KiSZ-fiaíal az idén ötven millió forintot takarított meg éa több mint ötvenezer óra társadalmi munkát végzett Jó hír a tiszai halászoknak tapasztalatairól Mostanában sokat bosszankodnak a falusi kovácsok. A kohóba lökött szén csak füstölög, t ha felizzik is a megiz- zászló fúvóstól, a vasat nem hevíti olvadáspontra, az meg jószándékból nem forr össze, sőt, még a cifra felfohászkodások sem segítenek rajta. Ha meglazul a szekérkerék ráf ja, meg kell szakítani, összébb kell venni, hogy rászoruljon az összeszáradt kerékre. A megszakított, vagy új ráfot ösz- sze kell forrasztani, de, hogyan boldoguljon a ucoéüB tíz-kovád « Panaszkodnak a kovácsok VÖZEL másfél esztendővel ez- elölt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szé- i. eskörú vizsgálatot folytatott. A mun- t iá »osztály helyzetét, az emberekről á aló gondoskodást tanulmányozták a i tárt aktivistái. Már akkor világossá h iáit, hogy soha nem gondoskodtak C tlyan mértékben Magyarországon az a ilkotó emberről, mint a felszabadu- a ást, különösen pedig az ellenforra- r tóimat követő esztendőkben. Bizo- c tyotsá vált, hogy az üzemekben, a l tyirakban, az intézményekben, a t izántóföldeken messzemenően gon- c bukódnak a munkásokról, porosz- c okról, értelmiségiekről. A vizsgálat r órán azonban felfedtek néhány tlyan hiányosságot u. amely hosszan- t otta az embereket, nehezítette mun- t ca- és életkörülményeiket. % Az 1958 októberi emlékezetet párt- c \atározat után új Uirialmat kapott ‘ i munka, amelynek középpontjában íz emberek ügyeivel, problémáival, , i munkásosztály helyzetével kapcso- atos feladatok állanak. A vezetők étovázás nélkül láttak hozzá a nagy- elentőségü határozatból fakadó fel- j tdatok végrehajtásához. A vezető zervek, munkájuk végzése közepette nerészebben vették figyelembe a nunkások javaslatait, észrevételeit. ( Kz igazgatói irodák ajtaja szélesre árult, s meghallgattattak azok, akik- xek szava esetenként a bürokrácia, a iemtörődöm ügyintézés miatt nem , lutott el oda, ahol segíthettek volna i bajokon, ahol pontot tehettek volna iosszú esztendők óta húzódó ügyek f íégére. t A pártszervezetekben pezsgőbb , munka indult. A kommunisták és c 9ártonkivüli dolgozók javaslata alap- , Mii * párt vezető szervei felhívták ( i gazdasági vezetők figyelmét az ed- . Hgi hibákra, s helyet, konkrét javas- { latokat tettek az emberekről való f gondoskodás kiszélesítésére. A pártbizottságok javaslatára ha- ' lározták el például a Lenin Kohá- izati Művek és az özdá Kohászati üzemek igazgatóságán, hogy a lakás- i igények fokozott kielégítése végett, az : igazgatói alap egy részét új munkás- " lakások építésére fordítják. Ezen ki- 1 vül intézkedéseket tettek, hogy a gyárban. az ügyvitel egyszerűsítésével a dolgozók olcsó, bontásból kikerülő építő anyaghoz jussanak. Mindkét gyárban megvizsgálták, hogyan lehetne fokozni a salaktéglagyártó ■ üzemek termelését, miként lehetne < hozzásegíteni a munkásokat olcsó, korszerű építőanyaghoz. A pártbizott- • ságok és igazgatóságok intézkedései alapján egyre többen részesülnek a : gyár által termelt olcsó építőanyagokból. )\MEGYtNK számos üzeméből kap- 1 tünk híradást, hogy a szakszervezeti bizottságok javaslatára az igazgatói alapból és a szociális célokra fenntartott költségekből-korszerűsítették vagy bővítették az üzemi fürdőket. növelték a bölcsődék és napközi otthonok befogadóképességét. Pártunk VII. kongresszusa megállapította, hogy az októberi párthatározat után az üzemek, vállalatok, intézmények vezetői sokkal Jobban törődnek a munkások problémáival. A kongresszuson elhangzott referátumok, hozzászólások és a második ötéves terv javaslatai újólag felhívták a figyelmet a munkások érdekeinek védelmére. A második ötéves terv irányelvei is több, igen fontos szooiális és kommunális létesítmény megvalósítását tűzik feladatul. A munkások, parasztok és értelmiségiek őszinte örömmel fogadták az új lakások építésének tervét. Osztatlan helyesléssel fogadják az emberek az új iskolák, napközi otthonok, óvodák és bölcsődék építését is. A VII. kongresszus után szemmel- láthatóan és érzékelhetően meggyorsult az emberekről való fokozott gondoskodás üteme. Néhány naopal ezelőtt hírt adtunk, hogy az ózdi Kohászati Üzemek több, egészségre ártalmas munkahelyén bevezetik a 7 órás munkaidőt. Az építőipari munkások megélhetésének biztosítására a közelmúlt egyik intézkedése alapján 15 százalékos idénypőtlékot folyósítanak a vállalatok, hooy a téli esetleges munkaszünetek keresetkiesései ne okozzanak problémát a csalód fenntartásában. . __m.* B onod megyében a KISZ-blw*t»é| Kezdeményezésére 25 ezer fiatal vest részt a takarékossági mozgalomban A fiatalok vállalták, hogy körülte kintő. Jó munkájukkal az év végéi* csaknem 180 millió forintot takarít* rtnk meg. Az üzemekben és a bá nyákban az ifjúsági brigádok közöt nagyszerű verseny bontakozott ki 6 a fiatalok százai Jelentkeztek társa dalmi munkára. A jó szervezés és i lelkesedés eredménye, hogy eddij már 50 millió forintot takarította) meg. Ez a jelentős összeg — eltérőéi az elmúlt évitől — nagyobbrészt lm portanyagok és szerszámok megtaka rításából. valamint a selejt csökken teáéból adódott A fiatalok az év első négy hónap brigád alakult, ezek úgy döntöttek, hogy a gabona betakarításánál segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek és az idősebb egyéni parasztoknak. A kiszlsták már megkezdték tevékenységüket. A miskolci középiskolások — szám szerint csaknem 800- an — a város határában lévő Táncsics Termelőszövetkezetben segédkeznek a hagymaszedésnél és más munkáknál. iában több mint 50 ezer óra társadalmi munkát is végeztek így például tavasszal csaknem 300 ezer facsemetét ültettek el. és számos üzemi ifjúsági brigád segítette a termelőszövetkezeti istállók felépítését. A fiatalok a KISZ-bizottság javaslatára elhatározták, hogy a nyári hónapokban részt kémek a növényápolási és aratási munkákból Is. A megye járásaiban eddig csaknem 100 Ifjúsági forrasztással, ha a szén rossz minőségű? Az encsi járás 32 issében panaszkodnak a kovácsok, s gondolható, hogy másutt sem rózsá- aabb a helyzet. A kovácsok észrevételével a járási tanács vezetői is foglalkoztak, s a panaszt eljutatták a legilletékesebb szervhez, a megyei TÜZEP-központhaz. A válasz lehangoló volt. Sajnos, nem tudnak segíteni. Kimerült a járás ÜKHU fi*» dolgában, t na nincs Keret, szén sincs, várják meg a következő negyedévet. De addig mi legyen a ráfo- záira váró kerekekkel, a műhelyek udvarán reparálásra sorakozó szekerekkel? Itt a takarmány- betakarítás ideje, nem várhatnak. A tsz-tagok a kovácsokat hibáztatják, a kovácsok meg azokat, akik nem küldik azt a jóminőségü pécsi kovácsszenet. A rossz nyelvek szerint a Dunántúlon ezzel s szenei tűnnek a háziasszonyok, és még panaszkodnak is rá, hogy nehezen gyullad, de ha nekidurálja magát, kiégeti a tűzhely oldalát. Ha a két panaszt valahogy összeigazítanák, kevesebb lenne a bosszan- kodás, és a kovácsok káromkodás helyett üllőjükön elpengetnének egy derűs, köszönetteli szív- küldit azoknak, akik segítettek a kovácsoknak és segítettek a tsz-ek- nek. *• A közelmúltban magyar bányászküldöttség járt Csehszlovákiában, amelynek tagja volt többek között Latorczay János, a Borsodi Szénbányászati Tröszt termelési osztályának vezetője is. Tanulmányozták a borsodi bányászokat is elsősorban érdeklő gépesítési kérdéseket A tanulmányút tapasztalatairól, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület borsodi csoportjának rendezésében, Latorczay János csütörtökön délután számolt be a borsodi szénmedence bányamérnökeinek a tröszt klubjában. Az előadáson részt vettek a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bényamémö- ki karinak képviselői is. Az egybegyűltek előtt Latorczay János ismertette a szénjövcsztés gépesítésében az osztravai bányákban elért eredményeket és tapasztalatoA Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen pénteken az Idei tanév negyedik tudományos ülését tartották meg, az egyetem gépészmérnöki karának rendezésében. Az egyik legfiatalabb tudományág, a mechanizmusok kérdését vitatták meg. Az előadáson a Német Demokratikus Köztársaság több egyetemének, valamint a krakkói és a bukaresti egyetemnek tanárain kívül részt vettek a budapesti egyetem gépészmérnöki karának képviselői, valamint a miskolci és az ország más üzemeinek gépészmérnökei, mintegy háromszéA tudományos ülést dr. Sályi István. a miskolci egyetem Kossuth-dí- jas rektora nyitotta meg. majd kilenc előadás hangzott el. A miskolci egyetem hat tanárán és oktatóján kívül előadást tartott prof. dr. Ing. H. Lichtenhelt. a drezdai műegyetem, dr. ing. V. Rössner. a magdeburgl egyetem, valamint dr. ing. N. Da- masiewlcz. a krakkói bányászati-kohászati akadémia tanára is. Tudományos ülés a Miskolci Nehézinari Műszaki Egyetemen kát. különös tekintettel azokra a * módszerekre, amelyeket a borsodi r bányákban is hasznosítani lehet i Beszámoló a csehszlovákiai tanulmányút tapasztalatairól meg próbaüzemelését. A tiszamentl falvak halászai gyakran érdeklődnek, hogy az új üzem fertőzött szennyvize milyen hatással lesz a folyam halállományára. A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste az új gyár vezetőit, akik a kérdésre megnyugtató választ adtak. — A műgyanta és lakkfesték gyártása közben különböző ártalmas anyagok keletkeznek, amelyek a hűtésre használt vízzel keveredve távoznak az üzemből. Ezt a vizet ha közvetlen a folyamba engednénk, valóban veszélyeztetné a Tisza halállományát. Műszaki szakembereink azonban kettős védelmi rendszert dolgoztak ki. Ennek megvalósítása során a műgyanta gyár mellett -r Jelentős beruházással — földalatti szennyvíztisztító telepet létesítettünk. Ezen a telepen a fertőzött szennyvizet betonmedencékben ülepítjük és kémiailag semlegesítjük. A szinte teljesen megtisztított vizet sem engedjük közvetlen a folyóba. A Sajó- csatorna mellett félévi szennyvíz tárolására alkalmas betonmedencét építettünk, amelyben a vizet összegyűjtjük és azt csak magas vízállás esetén engedjük a Tiszába. így az esetleg még fertőzött szennyvíz a nagyfokú hígítással teljesen semlegessé válik. A Borsod megyei népfront-bizottságok 22 termelőszövetkezeti községben szervezik meg a „Gazdagodjanak földjeink“ mozgalmat rak jelentőségét, ugyanakkor az Agrártudományi Egyesülettel közösen négy állami gazdaságban komposzt- készítési bemutatókat tartanak, amelyekre meghívják az érdekelt termelőszövetkezetek tagságát Is. A bemutatók után a TIT előadásokon ismerteti a szakszert tárolást, feldolgozást, és felhasználást, az Agrártudományi Egyesület szakemberei pedig a helyszínen nyújtanak segítséget a termelőszövetkezeteknek. A mozgalom ki-, szélesítésére a hegyes-dombos vidékeken — így Ozdon. Putnokon, Bód- vaszilason és Krasznokvajdán — a talajerózió elleni küzdelemül nagyszabású ankótot tartanak. Borsod megyében az újjáválasztott répfront-blzottsigok egyik fontos feladatuknak tartják, hogy az ősszel is tavasszar alakúit közös gazdaságban már a megszilárdítás Idősza- tában emelkedjenek a termésátlagok. E cél érdekében 22 termelőszövetkezeti községben szervezik meg a .Gazdagodjanak földjeink” mozgalmat. A nagy munkát a tanáccsal, a KlSZ-el, az Agrártudományi Egyesülettel és a TIT-el együtt végzik el. A mozgalmon belül jelentős trógyatöbbletet nyernek. A népfront tagjai egyéni beszélgetések torán népszerűsítik felhasználáíáBorsod megyében a közeli hónapokban új létesítmény, a Tiszavidéki Műgyanta és Lakkfestékgyár kezdi
