Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

B BECZE KAROLY: NAPOK Mini a vízben a kislibák, jönnek egymás után. s szárnylebbentve továbbúsznak csendben, kedjes-bután. Am a meglebbentett vízből hullám válik. zúgó. elszabadult indulat-ár, nehezen csituló, nap... mely véres, nap. amelyben dörögnek az órák. zsarnok nyomán tömeg zúdul rendőrkordonon át. Nap, amelyben szüntelenül jajongnak a percek, s lélekölő lőport üstben szolgák társra lelnek, nap... amelyben vad hangzavar hasítja az eget. s édes mérget károgóivá hollók keringenek. Mégis... a szív nem károgást. tiszta hangol hallgat, s aki egyszer meghallgatta, bibliája annak, s ha szájára tenyér tavad, még nagyobbat kiált... Akamokok ellenére kavarog a világ!... A napok... mint a kislibák jönnek egymás után a tő vizén számylebbentve. játékosan, bután... Hruscsov elvtárs beszéde s a Szovjetunió új leszerelési javaslatai külön kiadvánvhan Hruscsov elvtársnak a június 3- sajtóértekezletén tett nyilatkozatát az újságírók kérdéseire adott vála szait. valamint minden ország kor mányföihez az általános és teljes le szerelés kérdésében Üzenetét, továb bá a szovjet kormány javaslatait a általános és teljes leszerelésről. E két kiadvány nélkillözhetetlcyi : nemzetközi politikában való tájéko zottsághoz. a jó (elvilágosító, to megnövelő munkához. A Szovjet Híradó IV. évfolyamá­nak 12. számához két értékes mel­lékletet csatoltak. Az egyik mellék­let — Alkotó munkával erősítsük a békét és biztosítsuk győzelmünket a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben! — címmel Hruscsov elv­társnak a versenyben élenjáró kom­munista munkabrigádok és élmunká­sok 1960. május 28-1 országos érte­kezletén mondott nagyjelentőségű beszédének teljes szövegét közli. A másik melléklet — A Szovjetunió 41 leszerelési javaslatai — címmel. Előbb egy lépéssel A Borsodi Szemle leeúiabb számáról ményét, Marjalaky Kiss Lajos pedig a XX. század költészetének egyik legkiemelkedőbb alakja, a miskolci születésű Szabó Lőrinc szülőházának felkutatásáról ír. Művészeti életünk — felcím alatt Benedek Miklós rajzolja meg Feledy Gyula Munkácsy-díjas festőművész és Orosz György Jászai-dijas színhá­zi rendező portréját. A szerző a két kitüntetett művészről szóló írását a munkásságukat bemutató fényké­pekkel is illusztrálja. A folyóirat irodalmi rovatában Szatmári János: öreg veterán éneke cimű verséből közölnek részletet. Ebben a rovatban Déri Ernő Nyak- kend ősén című írásában mint elbe­szélő mutatkozik be. Holdi János: A „senki" völgye — c. elbeszélése Zsil- vőlgyi emlékeket Idéz. Szilágyi Fe­renc versein kívül az irodalmi rovat az olvasó számára kedves meglepe­tést tartogat. Szabó Lőrincnek nem­régen előkerült, s eddig még kiadat­lan három versét közli. Az „Irodaim, szemle" — rovatban Margócsy Józse emlékezik meg Mikszáth Kálmán ha­lálának ötvenedik ' évfordulójáról Kabdebó Lóránt Adv sajátos verstí­pusairól közöl értekezést. Miként a folyóirat hasábjain ol­vashattuk: a TIT miskolci Értelmisé­gi Klubjában a közelmúltban a Tll központi társadalomtudományi ío lyóirata, a Valóság szerkesztöbizott ságának tagjaival közös ankéton ér­tékelték a Borsodi Szemle eddig számait, további törekvéseit: az an két hasznos tapasztalatainak széllé mében. igényesen, magas mércévé állították össze ezt a jólsikerült szá mot. Érdeklődve várjuk a többit is! (—vári) Aki az első szám megjelenésétől kezdve rendszeresen figyelemmel kí­séri a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezeté­nek folyóiratát, elfogultság nélkül megállapíthatja: minden alkalom­mal jobban szerkesztett, témaköré­ben gondosabban összeválogatott, s tegyük hozzá, mert ez nagyon fon­tos: esztétikailag szebben kiállított, olvasmányos példányokat kap kéz­hez. Mi. akik érdeklődve vártuk új­jászületését, figyeltük — s helyen­ként egyengettük — első lépéseit, jól­eső érzéssel könyveljük ezt el. A fo­lyóirat szerkesztőbizottsága idejeko­rán felismerte a szerkesztési elvek­ben mutatkozó rendszertelenséget, s utóbb megjelent számaiban fokozato­san felszámolni igyekezett azokat. Az a törekvés, hogy szocialista előreha­ladásunkat segítő szintézisbe fogja a ’fault megismerésére kívánatos ha­gyományokkal. becses örökségünkkel és a jelen problémáival — sikerrel járt. E «kér bizonyítéka a mostani szám is, amely a nagy magyar orni­tológus, Herman Ottó arcképét vise­lt címlapján. A magyar pókászat. halászat, madártan, néprajz, a hazai ősemberkutatás nagy tudósának, Kossuth Lajos tántoríthatatlan hívé­nek lapjain is méltó emléket állít ez a szám. A Herman Ottó évforduló­ról Arokszállásy Zoltán emlékezik meg. ismertetve a nagy tudós élet­útját. a tudományos igazság terjesz­téséért vívott küzdelmeit. Ebben a/ írásban a sokoldalú, fáradhatatlanul harcoló kutató, s a politikai élet po­rondján is verekedő ember lép elénk, H. Szabó Béla. mint a haladó esz­mék harcosáról, Saád Andor pedig Herman Ottónak a bükki ősember­kutatásban szerzett érdemeiről,' út­törő munkájáról emlékezik meg. Me- gay Géza gyermekkori visszaemléke­zései szerint rajzolja meg Herrpan Ottót és számos fényképpel, facsimi­lével teszi színesebbé róla szóló ér­tekezését. Vásárhelyi István: ger­mán Ottó, mint pisztránghorgász'' cimű írásában nemcsak mint ügyes pisztránghorgászt mutatja be, ha­nem mint a pisztrángállomány meg­őrzésének lelkes harcosát is. A folyóirat mostani számának Ö6z- szeállitásával esett egy időbe Lenin születésének 90. évfordulója. Déri Ernő: „Lenin a párt és a néptöme­gek kapcsolatáról" című tanulmá­nyát Lenin müveiből vett idézetek­kel teszi gazdagabbá. Mint e szám bevezetőjében Is ol­vashattuk: Borsod megye ipara igen fontos szerepet Játszik a magyal népgazdaságban. Több oldalt szen­telnek az erről szóló értekezésnek. Ajtay Zoltán: A borsodi-ózdi ipar­vidék bányászatának műszaki fej­lesztési feladatai a második ötéves tervben — cimű. képekkel is illuszt­rált tanulmánya nagy érdeklődésre tarthat igényt. Krónikás lapok a borsodi ipar tör­ténetéből — rovatcím alatt Lajos Ár­pád közli Pereces múltjáról, s mai életéről szóló beszámolóiát, míg munkásmozgalmi múltunk megisme­réséhez Kamody Miklós járul hozzá Adatok a postás vöröskatonák törté­netéhez című írásával. Nagy figyel­met szentel a 3. szám a borsodi tör­ténészek. kutatók eddig elért ered­ményeinek, munkáinak. Az első diós­győri vár felépítésének koráról, s körülményeiről Komáromy József. ? miskolci Herman Ottó Múzeurr Igazgatója kö2öl értékes adatekat Arokszállásy Zoltán az uppony. hegységben végzett kutatásai ered Szerkesztő elvtársi Sajnos, a ki­adott feladatot elvégezni nem tud­tam. Feladatom az volt, hogy né- hánysoros telefoninterjút készítsek a Borsod megyei Húsipari Vállalat vasgyári III. számú üzemének mun­kájáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi hentesárut adnak most a fogyasztóknak, hiszen az át­alakítások miatt, közismerten nehéz a telep dolgozóinak munkája. Mint sok más, járatlan ember — jómagam Is — a posta tudakozójá­hoz fordultam kérdéssel: mondják meg a III. számú telep telefonszá­mát. Nem mondták meg. mivel titkos. Igen! Titkos a telefonjuk! Miért? Ezt sajnos, a vállalat igaz­gatója telefonérdeklődésünkre nem mondhatta el. Nyilván, az indokolás is titkos! De mégsem! A vállalat felügyeleti szerve, a megyei tanács élelmi- szeripari osztálya a következő fel­világosítást adta: „A kereskedelmi vállalatok gyak­ran hívták a III. számú telepet telefonon. Természetesen, hivatalos ügyben. A Húsipari Vállalat köz­pontja, gyakran a telefon fog­ben ti tkosították a telefon­Az intézkedés enyhén szólva, ne­vetséges. A kereskedelmi vállala­tok, melyek az üzem termékeit ér­tékesítik, nem beszélhetnek a köz­vetlen termelővel, csak valamelyik központi előadóval. Ha valamelyik munkás a munkahelyét értesíteni akarja valamiről, először forduljon a központhoz. Ha valamelyik dol­gozó családjában valamilyen prob­léma adódik hirtelen, s erről fel­tétlenül értesíteni akarják az ép­pen műszakban lévő családfőt — forduljanak először a vállalat köz­pontjához. Szerkesztő elvtárs! Mindig arra tanított. írjam meg az emberek véle­ményét őszintén. Sajnos, ezt nem tehe­tem, mert a reklamálók szavait nem bírná el a nyomdafesték. Leg­többször a postai tudakozó beosz­tottjai hallgatnak a nem éppen bölcs intézkedésért. Az érdeklődők őket szidják, mert hivatali köteles­ségüket teljesítve, nem mondják meg a titkos teleíonszámokat. ök sem tudják: miért tartják hétpecsé­tes lakat alatt azt a telefonszámot, amelyet sokan kérnek a kereske­delmi dolgozók és a fogyasztók kö­zül is. Szerkesztő elvtárs! Van egy ja­vaslatom: titkosítsuk az Észak- magyarország telefonszámait, mert így az olvasók e cikket helyeslő vé­leményét nem halljuk meg és kény­telenek leszünk elhinni, hogy a Húsipari Vállalat helyesen csele­kedett, amikor III. számú telepe te­lefonszámát titkosította. (pásztory) laltsága miatt nem tudott uta­sításokat adni telephelyének. Csök­kenteni kellett tehát a külső tele­fonálások, teleíonérdeklődések szá­mát." Magyarul: a reklamációk és ér­deklődések megszüntetése érdeké­TITKOS! port Csaba, Baroch József. Bukovícs Klára is még egy-kettő. — azonban a többiek részben alakító- készségben. részben figurális adottságokban erő­sen elmaradtak mögöttük. Az előadás színvonala emiatt erősen hullámzó volt. Többeteknél látszott a nagyon jő igyekezet. látszott a szerep szOvegl és játéki tökéletes tudása, azonban fiatal koro­toknál. szinte még gyermeki arcotoknál fogva nem tudtátok a mogorva brit főurak és gyászos özvegyek érzetét kelteni. Ez éreztük például Ká­posztás István. Kertész Győző. Gyarmathy An­géla. Kovács Katalin játékában. — És valljuk be őszintén, nem egy volt közietek, aki a jó szöveg­mondáshoz színészi alakítást adni vajmi keveset tudott. Ez az egyenetlenség erősen rányomta bé­lyegét az egész produkcióra és bizonyította azt, hogy a III. Richárd műsorra tűzésénél nagy fába vágtátok a fejszéteket és nem mindegyikötöknek a fejszéje elég erős még ahhoz, hogy ezzel a nagy fával megbirkózzék. Életkorotok, színpadi tapasz­talatotok amellett szólt volna, hogy ne Shakes­peare-i tragédiát válasszatok — a szerző iránti minden rajongó tiszteletetek ellenére. Vállalkozásotok, ha merész is volt is fia nem is hozott teljes sikert, nem volt haszontalan. Még közelebb kerültetek Shakespeare-hez. közelebb kerültetek a széphez, a nemeshez, az Igazi művé­szethez. Dicséretet érdemeltek a fogyatékosságok ellenére is a vállalkozásotokért. Hiszem, hogy ez az előadás, még inkább az erre való felkészülés nagy hasznotokra válik, és biztos vagyok benne, hogy még sok jó előadásotok után tapsolhatunk majd a jövőben a nézőtéren. Lehet, hogy fáradságos munkátokért, a hosszá felkészülésért, ügyszeretetekért kicsit kemény a fenti néhány mondat. De nem a ködösítő, üres dicsérgetés. hanem a későbbi színpadi tevékeny­ségetekre ható javító szándék, a baráti tanácsadás vezetett. Ne vegyétek zokon tőlem. Benedek Miklós Elsősorban Bánk László tanárotok, aki — bdr a meghívó ezt szerényen elhallgatja — előadásoto­kat rendezte. Végignéztem az előadásotokat, örömmel hal­lottam ajkaitokon Shakespeare halhatatlan so­rait, őrömmel láttam azt az igyekezetei, amellyel ezt a tragédiát a színpadon megjeleníteni kíván­tátok. Igyekezetetek nem volt sikertelen, mert az előadás sok felkészülést, tanulást, nemes ügysze­retetei tükrözve adta vissza a nagy angol zseni remekművét. Engedjétek meg. hogy ennek ellenére — bdf röviden — kicsit részletesebben foglalkozzam magával az előadással. A szövegtudásotok egy­két kisebb zökkenőt nem szárpitva. meglepően jő volt. Látszott, hogy nemcsak betanultátok a szö­veget. hanem éreztétek annak mondanivalóját is, ismertétek jól a dráma egyes történéseinek össze­függéseit. Bánk László rendezése jó munkájával sikerült érzékeltetni a dráma nyomasztó légkörét, egyes beállításai jól sikerültek, avatott kézre vallók. Különösen dicséretet érdemel az utolsó csatakép-jelenet rendezői megoldásáért. Ebbe;» igen nagy segítségére volt a jó világítás és Agotha Margit és Rékássy Csaba ügyes díszlete. Az ál­talában a minimálisra szoritottan csak jelzett díszletek ízlésesek voltak, célszerűek, megfelelő keretet adtak a játékhoz. Egy valami azonban hiányzott az előadáso­tokból. Olyan valami, ami szlnelőadásnál elenged­hetetlen: az együttes jó összjátéka. Csak ez vi­heti maradéktalanul sikerre az előadást. A ti elő­adásotokban néhány meglepően jó alakítássá1 ta­lálkoztunk. Tóth Attila (a címszerepben). Cső­Kedves Fiatal Barátaim! örömmel fogadtam meghívástokat. hogy néz­zem meg színelóadásolokat. Annál is inkább örömmel menteni el, mert élénken emlékszem tavalyi produkciótokra, amikor Moliére Scapin furfangjai című vígjátékét mutattátok be jólsi­került előadásban. Ez a vígjáték, illetve ennek előadása adottságaitoknak, felkészültségeteknek jól megfelelt és őszinte örömmel tapsoltam én is előadás után a nézőtéren. Most kicsit meghökken­tem. Meg, mert a darabválasztásotok meg kell hogy hökkentsen mindenkit, aki ismeri a darabot és ismeri az öntevékeny és iskolai színjátszókat. Merész volt a vállalkozásotok nagyon. Shakes­peare tragédiáját előadni hivatásos színművész- együtteseknek is oly nagy feladat, amelyre csak ritkán és igen hosszú és alapos előkészületek, erőiknek szinte patikamérlegen való felmérése után vállalkoznak. Moliére Scapinjétöl Shakes­peare III. Richárd jóig igen hosszú az út. nagyon nagy fejlődésen kellett átmennetek, ha ilyen nagy fába vágtátok a fejszéteket. Darabválasztásotok affiatalos elhatározó kedv mellett azt is bizonyítja, hogy színjátszó képes­ségeiteket nem akarjátok olcsó sikerekre, könnyű • tapsot ígérő igénytelenebb művekre pazarolni- 1 Bizonyítja, hogy érdeklődéseteket a klasszikusok- 1 ból elégítitek ki. azoknak írásaiból fejlesztitek 1 tovább műveltségeteket, drámaismereteteket. Biz­tos vagyok benne, hogy Shakespeare tragédiá t könyvből és egyiket-másikat színpadról is jó1 mepismertéfek. mielőtt elhatároztátok, hogy ti li Shakcspearc-tragédiát fogtok bemutatni. Taná­raitok bizonyára nagy segítséget nyújtottak ehhez. Nagy fába vágtátok a fejszéteket, barátaim JÜtvil a Oültán (jiiiináeiiimin Nagyon érezzük a hiányát viszont egy Ónálló kultúrháznak. A moetsnl jj kultúrotthonunkban tartják a mozi- t előadásokat is. Egyelőre nincs olyan g helyiségünk, ahol a fiatalok ráérő i. idejükben kellemesen eltűnhetnék az “ Időt A könyvtárban is sokkal na- , gyobb élet lenne, ha megfelelő helyi­séget kapnánk. Sajnos ezeken egy- . előre nem tudunk változtatni, mivel sok fontosabb dolgot kell előbb épí- lenünk. — Most már van a községünkben 1 televízió és ennek is nagy a nézókö­— Mii tesznek a pedagógusok a fa­lu kulturális életéért? — Minden tőmegsziervezetnél van - néhány nevelő. Természetesen szoros kapcsolatot tartunk a fiatalsággal Is, és segítjük mindenben őket. A kui- tűrcsoportot például Pálvölgyi Fri- gyeené. Szerdahelyi Sándor és Szi- kovszky Edit „patronálja". A sport­körnek én vagyok a vezetője. Mellé­kesen: olyan röplabdapályánk van, ahol este, villanyfénynél Is lehet ját­szani. Ez már azonban egyáltalán nem mellékes, ami most következik: a községünkben az öregek közül már senki sem botránkozik meg azon, hogy á lányok tornaruhába öltözve játszanak. Pár évvel ezelőtt még ez „bún" volt... A téli hónapokban ismeretterjesztő előadásokat tartottunk. Ezeket az es­téket is mindig sokan látogatták. . Szinte minden téma érdekelt min­denkit. A tanácson — Igen, szükségünk lenne egy ön­álló kultúrházra. de sajnos még nem , tudjuk felépíteni. Az ötéves tervünk­ben így is sok nagy létesítmény el- ‘ készítése szerepel — mondja Csontos | Bertalan v. b. elnökhelyettes. — Melyek azok? — Fel akarunk építeni egy kettan- rmes Iskolát, egészségházat, ezen- vili Járdát, utat építünk majd, mert zony a mostani utainkkal nem na- ■on dicsekedhetünk. Van még egy en fontos, dédelgetett tervünk is, nit meg akarunk valósítani: a /ógyszertár. Ezt a gyógyszertárat ljesen újonnan építjük fel. Ezek után azonban majd sor kerül kulturtiáz építésére is. A postán — Csak azt szeretném mégtudni, ogy hány újság jár ebbe a faluba­— Napilapok, vagy hetilapok? — Ezek is, azok is. — Rendben van. Hát tessék. Nép- zabadság 85, Népszava 10, Észak- tagyarország 207, Szabad Föld 157, :iet és Tudomány 22. Falusi Vasár- ap 15, Nők Lapja 77. Ludas Matyi 5, Film, Színház, Muzsika 12, PaJ- ás 30. Szovjetunió is jár egy darab. )rszág—Világ 16, Magyar Nemzet 3* Népsport 4. Rádió Újság 114, Ma­ya r Mezőgazdaság... — Elég. elég. Inkább azt mondja neg. hogy hány újságot kell széthor- lani a postásnak havonként... — Tízezerhatszáztizenöt darabot. — Es hányán laknak a községben? — Kétezernél valamivel többen. Az utca még mindig ugyanolyan rsendes, mint a délelőtti .órákban /olt. A házak ugyanúgy lapulnak az irnyékban, mint akkor. Mégis már .másabbak". mint délelőtt Mintha ncghltt ismerősök lennének. Az ?gyik kapuból szőkehajú csöppség szalad kJ az utcára, szorosan öleivé magához valamit. Majd átkiált g szomszédba: — Piri. nézd mit kaptam! Oda viszi hozzá és megmutatjal ?gy képeskönyv. Aztán mennek a lúvös „gangra", hogy kényelmeseb­ben nézegethessék. • Priska Tibor Ilyenkor, a meleg, délelőtti órák­ban alig lehet találni valakit Her- ládnémetl hosszúranyúló, kanyargós itcáin. Nemcsak meleg, hanem szin­te tapintható csend Is takarja be az árnyas fák alá húzódó apró házakat. A puha csendbe néha belezörög egy kocsi: a földekre igyekszik. Aztán megint csend lesz. amit nem tud megzavarni a tiszta, könnyű levegőt borzoló fecske. Az emberek most a határban dolgoznak. De hogyan él­nek itt a faluban? Mit ad nekik a falu? Persze ezekre a kérdésekre nem lehet pontos választ adni né­hány sorban. Nem is ez a célja ennek az írásnak. Arra azonban már keres­hetünk választ, hogy milyen kultu­rális életet élnek Hernédnémetl la­kói. Mit adhat a falu a kulturális dolgokat illően? A pedagógusnál Marosi György, az általános iskola igazgatója már 12 éve él Hemádné- metlben. Ismeri a falut. Sok köze van minden rendezvényhez, kulturá­lis eseményhez. — A legnépszerűbb szórakoztató intézmény nálunk is a mozi. Az em­berek azonban zsúfolásig megtöltik a termet akkor is. amikor színdara­bot, vagy egyéb kulturális rendez­vényt hirdetünk. Ezeknél a színdara­boknál, vagy más rendezvényeknél azonban nagyon vigyáznunk kell. Megnőttek az emberek igényei Ugyanis nagyon sokan járnak a falu­ból Miskolc üzemeibe, gyáraiba dol­gozni. Sokan látogatják a Nemzeti Színház előadásait Is. Ezek az embe­rek igy már megszokták az igénye­sebb műsorokat, és az Itthon látotta­kat is ezekhez mérik. — A lehetőségek? — A fiatalok szívesen részt vesz­nek a rendezvényeken. A Lőve! Sán­dor vezette KISZ-szervezet erős. le­het rájuk mindig számítani. Var tánccsoportunk, szinjátszógárdánk ó\ ezeknek a szerepeltetése nem oko: különösebb gondot. ismerősökké válnak a házak...

Next

/
Oldalképek
Tartalom