Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
B BECZE KAROLY: NAPOK Mini a vízben a kislibák, jönnek egymás után. s szárnylebbentve továbbúsznak csendben, kedjes-bután. Am a meglebbentett vízből hullám válik. zúgó. elszabadult indulat-ár, nehezen csituló, nap... mely véres, nap. amelyben dörögnek az órák. zsarnok nyomán tömeg zúdul rendőrkordonon át. Nap, amelyben szüntelenül jajongnak a percek, s lélekölő lőport üstben szolgák társra lelnek, nap... amelyben vad hangzavar hasítja az eget. s édes mérget károgóivá hollók keringenek. Mégis... a szív nem károgást. tiszta hangol hallgat, s aki egyszer meghallgatta, bibliája annak, s ha szájára tenyér tavad, még nagyobbat kiált... Akamokok ellenére kavarog a világ!... A napok... mint a kislibák jönnek egymás után a tő vizén számylebbentve. játékosan, bután... Hruscsov elvtárs beszéde s a Szovjetunió új leszerelési javaslatai külön kiadvánvhan Hruscsov elvtársnak a június 3- sajtóértekezletén tett nyilatkozatát az újságírók kérdéseire adott vála szait. valamint minden ország kor mányföihez az általános és teljes le szerelés kérdésében Üzenetét, továb bá a szovjet kormány javaslatait a általános és teljes leszerelésről. E két kiadvány nélkillözhetetlcyi : nemzetközi politikában való tájéko zottsághoz. a jó (elvilágosító, to megnövelő munkához. A Szovjet Híradó IV. évfolyamának 12. számához két értékes mellékletet csatoltak. Az egyik melléklet — Alkotó munkával erősítsük a békét és biztosítsuk győzelmünket a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben! — címmel Hruscsov elvtársnak a versenyben élenjáró kommunista munkabrigádok és élmunkások 1960. május 28-1 országos értekezletén mondott nagyjelentőségű beszédének teljes szövegét közli. A másik melléklet — A Szovjetunió 41 leszerelési javaslatai — címmel. Előbb egy lépéssel A Borsodi Szemle leeúiabb számáról ményét, Marjalaky Kiss Lajos pedig a XX. század költészetének egyik legkiemelkedőbb alakja, a miskolci születésű Szabó Lőrinc szülőházának felkutatásáról ír. Művészeti életünk — felcím alatt Benedek Miklós rajzolja meg Feledy Gyula Munkácsy-díjas festőművész és Orosz György Jászai-dijas színházi rendező portréját. A szerző a két kitüntetett művészről szóló írását a munkásságukat bemutató fényképekkel is illusztrálja. A folyóirat irodalmi rovatában Szatmári János: öreg veterán éneke cimű verséből közölnek részletet. Ebben a rovatban Déri Ernő Nyak- kend ősén című írásában mint elbeszélő mutatkozik be. Holdi János: A „senki" völgye — c. elbeszélése Zsil- vőlgyi emlékeket Idéz. Szilágyi Ferenc versein kívül az irodalmi rovat az olvasó számára kedves meglepetést tartogat. Szabó Lőrincnek nemrégen előkerült, s eddig még kiadatlan három versét közli. Az „Irodaim, szemle" — rovatban Margócsy Józse emlékezik meg Mikszáth Kálmán halálának ötvenedik ' évfordulójáról Kabdebó Lóránt Adv sajátos verstípusairól közöl értekezést. Miként a folyóirat hasábjain olvashattuk: a TIT miskolci Értelmiségi Klubjában a közelmúltban a Tll központi társadalomtudományi ío lyóirata, a Valóság szerkesztöbizott ságának tagjaival közös ankéton értékelték a Borsodi Szemle eddig számait, további törekvéseit: az an két hasznos tapasztalatainak széllé mében. igényesen, magas mércévé állították össze ezt a jólsikerült szá mot. Érdeklődve várjuk a többit is! (—vári) Aki az első szám megjelenésétől kezdve rendszeresen figyelemmel kíséri a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezetének folyóiratát, elfogultság nélkül megállapíthatja: minden alkalommal jobban szerkesztett, témakörében gondosabban összeválogatott, s tegyük hozzá, mert ez nagyon fontos: esztétikailag szebben kiállított, olvasmányos példányokat kap kézhez. Mi. akik érdeklődve vártuk újjászületését, figyeltük — s helyenként egyengettük — első lépéseit, jóleső érzéssel könyveljük ezt el. A folyóirat szerkesztőbizottsága idejekorán felismerte a szerkesztési elvekben mutatkozó rendszertelenséget, s utóbb megjelent számaiban fokozatosan felszámolni igyekezett azokat. Az a törekvés, hogy szocialista előrehaladásunkat segítő szintézisbe fogja a ’fault megismerésére kívánatos hagyományokkal. becses örökségünkkel és a jelen problémáival — sikerrel járt. E «kér bizonyítéka a mostani szám is, amely a nagy magyar ornitológus, Herman Ottó arcképét viselt címlapján. A magyar pókászat. halászat, madártan, néprajz, a hazai ősemberkutatás nagy tudósának, Kossuth Lajos tántoríthatatlan hívének lapjain is méltó emléket állít ez a szám. A Herman Ottó évfordulóról Arokszállásy Zoltán emlékezik meg. ismertetve a nagy tudós életútját. a tudományos igazság terjesztéséért vívott küzdelmeit. Ebben a/ írásban a sokoldalú, fáradhatatlanul harcoló kutató, s a politikai élet porondján is verekedő ember lép elénk, H. Szabó Béla. mint a haladó eszmék harcosáról, Saád Andor pedig Herman Ottónak a bükki ősemberkutatásban szerzett érdemeiről,' úttörő munkájáról emlékezik meg. Me- gay Géza gyermekkori visszaemlékezései szerint rajzolja meg Herrpan Ottót és számos fényképpel, facsimilével teszi színesebbé róla szóló értekezését. Vásárhelyi István: germán Ottó, mint pisztránghorgász'' cimű írásában nemcsak mint ügyes pisztránghorgászt mutatja be, hanem mint a pisztrángállomány megőrzésének lelkes harcosát is. A folyóirat mostani számának Ö6z- szeállitásával esett egy időbe Lenin születésének 90. évfordulója. Déri Ernő: „Lenin a párt és a néptömegek kapcsolatáról" című tanulmányát Lenin müveiből vett idézetekkel teszi gazdagabbá. Mint e szám bevezetőjében Is olvashattuk: Borsod megye ipara igen fontos szerepet Játszik a magyal népgazdaságban. Több oldalt szentelnek az erről szóló értekezésnek. Ajtay Zoltán: A borsodi-ózdi iparvidék bányászatának műszaki fejlesztési feladatai a második ötéves tervben — cimű. képekkel is illusztrált tanulmánya nagy érdeklődésre tarthat igényt. Krónikás lapok a borsodi ipar történetéből — rovatcím alatt Lajos Árpád közli Pereces múltjáról, s mai életéről szóló beszámolóiát, míg munkásmozgalmi múltunk megismeréséhez Kamody Miklós járul hozzá Adatok a postás vöröskatonák történetéhez című írásával. Nagy figyelmet szentel a 3. szám a borsodi történészek. kutatók eddig elért eredményeinek, munkáinak. Az első diósgyőri vár felépítésének koráról, s körülményeiről Komáromy József. ? miskolci Herman Ottó Múzeurr Igazgatója kö2öl értékes adatekat Arokszállásy Zoltán az uppony. hegységben végzett kutatásai ered Szerkesztő elvtársi Sajnos, a kiadott feladatot elvégezni nem tudtam. Feladatom az volt, hogy né- hánysoros telefoninterjút készítsek a Borsod megyei Húsipari Vállalat vasgyári III. számú üzemének munkájáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi hentesárut adnak most a fogyasztóknak, hiszen az átalakítások miatt, közismerten nehéz a telep dolgozóinak munkája. Mint sok más, járatlan ember — jómagam Is — a posta tudakozójához fordultam kérdéssel: mondják meg a III. számú telep telefonszámát. Nem mondták meg. mivel titkos. Igen! Titkos a telefonjuk! Miért? Ezt sajnos, a vállalat igazgatója telefonérdeklődésünkre nem mondhatta el. Nyilván, az indokolás is titkos! De mégsem! A vállalat felügyeleti szerve, a megyei tanács élelmi- szeripari osztálya a következő felvilágosítást adta: „A kereskedelmi vállalatok gyakran hívták a III. számú telepet telefonon. Természetesen, hivatalos ügyben. A Húsipari Vállalat központja, gyakran a telefon fogben ti tkosították a telefonAz intézkedés enyhén szólva, nevetséges. A kereskedelmi vállalatok, melyek az üzem termékeit értékesítik, nem beszélhetnek a közvetlen termelővel, csak valamelyik központi előadóval. Ha valamelyik munkás a munkahelyét értesíteni akarja valamiről, először forduljon a központhoz. Ha valamelyik dolgozó családjában valamilyen probléma adódik hirtelen, s erről feltétlenül értesíteni akarják az éppen műszakban lévő családfőt — forduljanak először a vállalat központjához. Szerkesztő elvtárs! Mindig arra tanított. írjam meg az emberek véleményét őszintén. Sajnos, ezt nem tehetem, mert a reklamálók szavait nem bírná el a nyomdafesték. Legtöbbször a postai tudakozó beosztottjai hallgatnak a nem éppen bölcs intézkedésért. Az érdeklődők őket szidják, mert hivatali kötelességüket teljesítve, nem mondják meg a titkos teleíonszámokat. ök sem tudják: miért tartják hétpecsétes lakat alatt azt a telefonszámot, amelyet sokan kérnek a kereskedelmi dolgozók és a fogyasztók közül is. Szerkesztő elvtárs! Van egy javaslatom: titkosítsuk az Észak- magyarország telefonszámait, mert így az olvasók e cikket helyeslő véleményét nem halljuk meg és kénytelenek leszünk elhinni, hogy a Húsipari Vállalat helyesen cselekedett, amikor III. számú telepe telefonszámát titkosította. (pásztory) laltsága miatt nem tudott utasításokat adni telephelyének. Csökkenteni kellett tehát a külső telefonálások, teleíonérdeklődések számát." Magyarul: a reklamációk és érdeklődések megszüntetése érdekéTITKOS! port Csaba, Baroch József. Bukovícs Klára is még egy-kettő. — azonban a többiek részben alakító- készségben. részben figurális adottságokban erősen elmaradtak mögöttük. Az előadás színvonala emiatt erősen hullámzó volt. Többeteknél látszott a nagyon jő igyekezet. látszott a szerep szOvegl és játéki tökéletes tudása, azonban fiatal korotoknál. szinte még gyermeki arcotoknál fogva nem tudtátok a mogorva brit főurak és gyászos özvegyek érzetét kelteni. Ez éreztük például Káposztás István. Kertész Győző. Gyarmathy Angéla. Kovács Katalin játékában. — És valljuk be őszintén, nem egy volt közietek, aki a jó szövegmondáshoz színészi alakítást adni vajmi keveset tudott. Ez az egyenetlenség erősen rányomta bélyegét az egész produkcióra és bizonyította azt, hogy a III. Richárd műsorra tűzésénél nagy fába vágtátok a fejszéteket és nem mindegyikötöknek a fejszéje elég erős még ahhoz, hogy ezzel a nagy fával megbirkózzék. Életkorotok, színpadi tapasztalatotok amellett szólt volna, hogy ne Shakespeare-i tragédiát válasszatok — a szerző iránti minden rajongó tiszteletetek ellenére. Vállalkozásotok, ha merész is volt is fia nem is hozott teljes sikert, nem volt haszontalan. Még közelebb kerültetek Shakespeare-hez. közelebb kerültetek a széphez, a nemeshez, az Igazi művészethez. Dicséretet érdemeltek a fogyatékosságok ellenére is a vállalkozásotokért. Hiszem, hogy ez az előadás, még inkább az erre való felkészülés nagy hasznotokra válik, és biztos vagyok benne, hogy még sok jó előadásotok után tapsolhatunk majd a jövőben a nézőtéren. Lehet, hogy fáradságos munkátokért, a hosszá felkészülésért, ügyszeretetekért kicsit kemény a fenti néhány mondat. De nem a ködösítő, üres dicsérgetés. hanem a későbbi színpadi tevékenységetekre ható javító szándék, a baráti tanácsadás vezetett. Ne vegyétek zokon tőlem. Benedek Miklós Elsősorban Bánk László tanárotok, aki — bdr a meghívó ezt szerényen elhallgatja — előadásotokat rendezte. Végignéztem az előadásotokat, örömmel hallottam ajkaitokon Shakespeare halhatatlan sorait, őrömmel láttam azt az igyekezetei, amellyel ezt a tragédiát a színpadon megjeleníteni kívántátok. Igyekezetetek nem volt sikertelen, mert az előadás sok felkészülést, tanulást, nemes ügyszeretetei tükrözve adta vissza a nagy angol zseni remekművét. Engedjétek meg. hogy ennek ellenére — bdf röviden — kicsit részletesebben foglalkozzam magával az előadással. A szövegtudásotok egykét kisebb zökkenőt nem szárpitva. meglepően jő volt. Látszott, hogy nemcsak betanultátok a szöveget. hanem éreztétek annak mondanivalóját is, ismertétek jól a dráma egyes történéseinek összefüggéseit. Bánk László rendezése jó munkájával sikerült érzékeltetni a dráma nyomasztó légkörét, egyes beállításai jól sikerültek, avatott kézre vallók. Különösen dicséretet érdemel az utolsó csatakép-jelenet rendezői megoldásáért. Ebbe;» igen nagy segítségére volt a jó világítás és Agotha Margit és Rékássy Csaba ügyes díszlete. Az általában a minimálisra szoritottan csak jelzett díszletek ízlésesek voltak, célszerűek, megfelelő keretet adtak a játékhoz. Egy valami azonban hiányzott az előadásotokból. Olyan valami, ami szlnelőadásnál elengedhetetlen: az együttes jó összjátéka. Csak ez viheti maradéktalanul sikerre az előadást. A ti előadásotokban néhány meglepően jó alakítássá1 találkoztunk. Tóth Attila (a címszerepben). CsőKedves Fiatal Barátaim! örömmel fogadtam meghívástokat. hogy nézzem meg színelóadásolokat. Annál is inkább örömmel menteni el, mert élénken emlékszem tavalyi produkciótokra, amikor Moliére Scapin furfangjai című vígjátékét mutattátok be jólsikerült előadásban. Ez a vígjáték, illetve ennek előadása adottságaitoknak, felkészültségeteknek jól megfelelt és őszinte örömmel tapsoltam én is előadás után a nézőtéren. Most kicsit meghökkentem. Meg, mert a darabválasztásotok meg kell hogy hökkentsen mindenkit, aki ismeri a darabot és ismeri az öntevékeny és iskolai színjátszókat. Merész volt a vállalkozásotok nagyon. Shakespeare tragédiáját előadni hivatásos színművész- együtteseknek is oly nagy feladat, amelyre csak ritkán és igen hosszú és alapos előkészületek, erőiknek szinte patikamérlegen való felmérése után vállalkoznak. Moliére Scapinjétöl Shakespeare III. Richárd jóig igen hosszú az út. nagyon nagy fejlődésen kellett átmennetek, ha ilyen nagy fába vágtátok a fejszéteket. Darabválasztásotok affiatalos elhatározó kedv mellett azt is bizonyítja, hogy színjátszó képességeiteket nem akarjátok olcsó sikerekre, könnyű • tapsot ígérő igénytelenebb művekre pazarolni- 1 Bizonyítja, hogy érdeklődéseteket a klasszikusok- 1 ból elégítitek ki. azoknak írásaiból fejlesztitek 1 tovább műveltségeteket, drámaismereteteket. Biztos vagyok benne, hogy Shakespeare tragédiá t könyvből és egyiket-másikat színpadról is jó1 mepismertéfek. mielőtt elhatároztátok, hogy ti li Shakcspearc-tragédiát fogtok bemutatni. Tanáraitok bizonyára nagy segítséget nyújtottak ehhez. Nagy fába vágtátok a fejszéteket, barátaim JÜtvil a Oültán (jiiiináeiiimin Nagyon érezzük a hiányát viszont egy Ónálló kultúrháznak. A moetsnl jj kultúrotthonunkban tartják a mozi- t előadásokat is. Egyelőre nincs olyan g helyiségünk, ahol a fiatalok ráérő i. idejükben kellemesen eltűnhetnék az “ Időt A könyvtárban is sokkal na- , gyobb élet lenne, ha megfelelő helyiséget kapnánk. Sajnos ezeken egy- . előre nem tudunk változtatni, mivel sok fontosabb dolgot kell előbb épí- lenünk. — Most már van a községünkben 1 televízió és ennek is nagy a nézókö— Mii tesznek a pedagógusok a falu kulturális életéért? — Minden tőmegsziervezetnél van - néhány nevelő. Természetesen szoros kapcsolatot tartunk a fiatalsággal Is, és segítjük mindenben őket. A kui- tűrcsoportot például Pálvölgyi Fri- gyeené. Szerdahelyi Sándor és Szi- kovszky Edit „patronálja". A sportkörnek én vagyok a vezetője. Mellékesen: olyan röplabdapályánk van, ahol este, villanyfénynél Is lehet játszani. Ez már azonban egyáltalán nem mellékes, ami most következik: a községünkben az öregek közül már senki sem botránkozik meg azon, hogy á lányok tornaruhába öltözve játszanak. Pár évvel ezelőtt még ez „bún" volt... A téli hónapokban ismeretterjesztő előadásokat tartottunk. Ezeket az estéket is mindig sokan látogatták. . Szinte minden téma érdekelt mindenkit. A tanácson — Igen, szükségünk lenne egy önálló kultúrházra. de sajnos még nem , tudjuk felépíteni. Az ötéves tervünkben így is sok nagy létesítmény el- ‘ készítése szerepel — mondja Csontos | Bertalan v. b. elnökhelyettes. — Melyek azok? — Fel akarunk építeni egy kettan- rmes Iskolát, egészségházat, ezen- vili Járdát, utat építünk majd, mert zony a mostani utainkkal nem na- ■on dicsekedhetünk. Van még egy en fontos, dédelgetett tervünk is, nit meg akarunk valósítani: a /ógyszertár. Ezt a gyógyszertárat ljesen újonnan építjük fel. Ezek után azonban majd sor kerül kulturtiáz építésére is. A postán — Csak azt szeretném mégtudni, ogy hány újság jár ebbe a faluba— Napilapok, vagy hetilapok? — Ezek is, azok is. — Rendben van. Hát tessék. Nép- zabadság 85, Népszava 10, Észak- tagyarország 207, Szabad Föld 157, :iet és Tudomány 22. Falusi Vasár- ap 15, Nők Lapja 77. Ludas Matyi 5, Film, Színház, Muzsika 12, PaJ- ás 30. Szovjetunió is jár egy darab. )rszág—Világ 16, Magyar Nemzet 3* Népsport 4. Rádió Újság 114, Maya r Mezőgazdaság... — Elég. elég. Inkább azt mondja neg. hogy hány újságot kell széthor- lani a postásnak havonként... — Tízezerhatszáztizenöt darabot. — Es hányán laknak a községben? — Kétezernél valamivel többen. Az utca még mindig ugyanolyan rsendes, mint a délelőtti .órákban /olt. A házak ugyanúgy lapulnak az irnyékban, mint akkor. Mégis már .másabbak". mint délelőtt Mintha ncghltt ismerősök lennének. Az ?gyik kapuból szőkehajú csöppség szalad kJ az utcára, szorosan öleivé magához valamit. Majd átkiált g szomszédba: — Piri. nézd mit kaptam! Oda viszi hozzá és megmutatjal ?gy képeskönyv. Aztán mennek a lúvös „gangra", hogy kényelmesebben nézegethessék. • Priska Tibor Ilyenkor, a meleg, délelőtti órákban alig lehet találni valakit Her- ládnémetl hosszúranyúló, kanyargós itcáin. Nemcsak meleg, hanem szinte tapintható csend Is takarja be az árnyas fák alá húzódó apró házakat. A puha csendbe néha belezörög egy kocsi: a földekre igyekszik. Aztán megint csend lesz. amit nem tud megzavarni a tiszta, könnyű levegőt borzoló fecske. Az emberek most a határban dolgoznak. De hogyan élnek itt a faluban? Mit ad nekik a falu? Persze ezekre a kérdésekre nem lehet pontos választ adni néhány sorban. Nem is ez a célja ennek az írásnak. Arra azonban már kereshetünk választ, hogy milyen kulturális életet élnek Hernédnémetl lakói. Mit adhat a falu a kulturális dolgokat illően? A pedagógusnál Marosi György, az általános iskola igazgatója már 12 éve él Hemádné- metlben. Ismeri a falut. Sok köze van minden rendezvényhez, kulturális eseményhez. — A legnépszerűbb szórakoztató intézmény nálunk is a mozi. Az emberek azonban zsúfolásig megtöltik a termet akkor is. amikor színdarabot, vagy egyéb kulturális rendezvényt hirdetünk. Ezeknél a színdaraboknál, vagy más rendezvényeknél azonban nagyon vigyáznunk kell. Megnőttek az emberek igényei Ugyanis nagyon sokan járnak a faluból Miskolc üzemeibe, gyáraiba dolgozni. Sokan látogatják a Nemzeti Színház előadásait Is. Ezek az emberek igy már megszokták az igényesebb műsorokat, és az Itthon látottakat is ezekhez mérik. — A lehetőségek? — A fiatalok szívesen részt vesznek a rendezvényeken. A Lőve! Sándor vezette KISZ-szervezet erős. lehet rájuk mindig számítani. Var tánccsoportunk, szinjátszógárdánk ó\ ezeknek a szerepeltetése nem oko: különösebb gondot. ismerősökké válnak a házak...