Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-02 / 129. szám
Crtiőrtók, 1953 februárjában a megyei kul- túrversenyen a miskolci Kossuth Leánygimnázium énekkara nyerte el a „legjobb énekkar" kitüntető címet Két év múlva ugyanez az énekkar a felszabadulási kultúr versenyen első dijat nyert. Tavaly, a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára rendezett seregszemlén ugyancsak kiváló eredményt ért el. Közben nagy sikerrel szerepelt több alkalommal a miskolci rádióban és a Kossuth rádióban is, számos ünnepségen, iskolai hangversenyeken. A Kossuth Leánygimnázium énekkarát megyeszerte. mint az egyik legjobb iskolai kórust ismerik, de hire — mint azt Kossuth rádióbeli szereplése is tanúsítja —. már túlszárnyalt a megye határain is. Az énekkar sikersorozatának egyik legdöntőbb tényezője a karnagy személye, szaktudása, ügyszeretete, művészi felkészültsége. Ezt az énekkart Tóth Lajosné tanárnő vezeti. Ez az egyik tevékenysége Tóth Lajosnénak. Van Tóth Lajosnénak most már egy másik működési területe is: a politechnikai oktatás: a most folyó tanév elején bevezetett S+l-es tanítás egyik leglelkesebb istápolója. Az iskola szőnyegszövő műhelyében katonás rendben sorakoznak a szövőszékek, rajtuk a megmunkálás alatt álló féligkész. Ízléses, mintájukat még csak bontogató, gyönyörű szőnyegek. A falakon rámákban a kisebb méretű szőnyegek, a szekrényekben gondosan elraktározva pedig a már kész remekek. Csodálatos munkát végeztek a diáklányok, Tóth Lajqsné tanári közreműködésével. Olyan perzsaszőnyegek kerülnek ki kezük alól, hogy azokat bizony mindenki megirigyli. oki szereti a szép lakást, szereti a szépet, a művészit. Tóth Lajosnénak joga lenne büszkélkedni mindkét munkájával: az énekkar vezetéssel és a szőnyegszövéssel is. De nem teszi. Elhárít magától minden dicséretet, talán túlzottan szerény és meghökkenéssel fogadja az újságíró kérdéseit is. A beszélgetésből lassan kialakul a kép: Tóth Lajosné pedagógus pályája. Megismerkedünk azokkal az indító elemekkel is, amelyek a tanárnőt szorosan ösz- szekapcsolják tanítványaival. Pedagógus család gyermeke. testvérei közül is nem egy az. Két kitüntetett pedagógus is van a családban. Szinte természetes volt, hogy ő is pedagógus pályára lép. A Zeneművészeti Főiskola tanári tanszakát végezte, és azóta állandóan Miskolcon Énekkar és szőnyegszövés Vállat egy pedagógus portréjához tanít. Korábban az óvónőképzőben, majd azzal együtt a Kossuth Leánygimnáziumban, végül most — az óvónőképző megszűnte után —, a Kossuth Gimnáziumban tanltja ivről-évre a lányokat az ének- és zenekultúra i megismerésére, megszerelésére. Ettől a munkától mái, csak egy lépés a kórusvezetés. Hosszú évek óta vezeti \ az iskola kórusát, és mint már említettük, vezetése i alatt a kórus igen jelentős kulturális tényezővé vált \ Miskolcon. Nem könnyű feladat pedig egy iskolai kórus i színvonalának megtartása hosszú éveken keresztül, i Minden iskolai év végén kiválik a kórusból mintegy 201 énekes, és minden iskolai év elején körülbelül ugyan-1 ennyi új taggal szaporodik a létszám. Ekkora létszám- \ hullámzás mellett bizony nehéz a repertoár kialakítása.' szinte minden tanév elején újra, meg újra kell kezdeni■ a munkát. ' Tóth Lajosné fáradhatatlanul végzi ezt. Szerelmese az énekkari munkának, rajongásig szeret a serdülő lányok nevelésével foglalkozni, azokat az énekkultúra megszerettetésén keresztül a szépre, jóra, nemesre nevel ni. S itt rejtőzik valahol a kórus sikerének a titka is;. abban, hogy Tóth Lajosné kitűnő pedagógiai érzékkel képes a maga rajongását és zenekultúra-tiszteletét növendékeibe, a kórus tagjaiba átültetni. A sok éven át folytatott sikeres kórusmunka mellé második, kiválóan müveit munkássága mintegy 2 évvel ezelőtt jelentkezett: a perzsaszönyegszövés. Akkor még mint iskolai szakköri munkával foglalkoztak a lányok perzsaszőnyegszövéssel. Ezt a munkát, amelynek megszervezéséhez, irányításához, fejlesztéséhez igen nagy segítséget nyújtott és nyújt Tóth Mária, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Tóth Lajosné vezeti. Örömmel fogadta ezt az oktatási formát. Úgy érzi, hogy a gyakorlati foglalkozások közben sokkal közelebb kerül tanítványaihoz, meghittebb emberközels6gbe, jobban megismeri jellemvonásaikat, a munkához, a közösséghez való viszonyukat, és több mód nyílik arra. hogy a maga munkaszeretetét, emberszeretetét tanítványainak átadja. Tóth I aincnpnnlr nincs gyermeke. Minden szeioin Lajosnénak retetévelanval érzésével tanítványait övezi, akiket nagyon, kimondhatatlanul szeret. akik szintén rajongásig szeretik azt a tanárnőt, aki az ének, a zenekultúra szeretetével. a munka megbe- csültetésével és megszerettetésével ajándékozza meg és neveli müveit, széleslátókörű, munkaszerető emberekké őket. fbenedek) A gyermekkönyvtár pályázatának eredményei A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár gyermekkönyvtára május 26-án értékelte a pályázatok eredményeit. A pályázó tanulók megbeszélték a kérdéseket, ezzel kapcsolatban a könyvtár tájékozódhatott arról, hogy igen sok azoknak a könyvtárba járó tanulóknak a száma, akik a katalógust ismerik, használják, s abból tájékozódnak arról, milyen könyvek találhatók a gyermekkönyvtárban. A pályázat célját elérte, mert a nehezebben megfejthető kérdésekre az értékelés alkalmával kaptak pontos felvilágosítást a gyermekek. A beérNÉPSZAMLALAS AZ EAK-BAN Az EAK-ban szeptember 10—24 között népszámlálást tartanak. A Szíriái parlament mintegy másfélmillió szíriai fontot szavazott meg a költségekre- Szíriában 1947-ben tartottak utoljára népszámlálást; akkor a lakosság száma 4,2 millió volt kezett 263 pályázatból igen jónak 24 pályázatot értékeltek, s a pályázó gyermekek részére könyvjutalmakat osztottak ki. Könyvjutalmat kaptak: a Mali- novszkij úti általános iskolából: Fodor Ágnes VII., Kárpáthy Zsuzsanna VIII., Juhász István VIII., Braun Katalin VII.. Pollák Éva VIII., Garami Imre VII.. Szeli Edit VIII., Ko- seczky Mária VII., Paul Frigyes VIII. osztályos tanulók. Lehoczky Katalin a martintelepi általános iskolából, Oberländer László a Paló- czy utcai. Héthy Zoltán és Héthy László a Vasvári Pál általános iskolából, Róth Agnes és Zavagyák Beáta a Tóth Pál leányiskolából. Szerencsi József és Bán iCatalin a MÁV- telepi. László Gábor a Kossuth utcai Kardos Imre, Liptay Attila és Ma- gyari Ferenc a Miklós úti, Kiss Márta a Dayka Gábor utcai általános iskolából, Rabóczy Margit a diósgyőri és Szél Julianna a Táncsics téri ál talános iskolából. I. Krlveljov: Hz evangéliumi legendákról* Kik írták az „Isteni sugallató" ‘vangéliumokat? Mi az igazi tartalmuk. történelmi szerepük? Hogyan« jött létre a kereszténység? Hogyan« használta fel a keresztény egyház ni went evangéliumokat a kizsákmá-i nyolás. az elnyomás védelmében el-' követett vérengzéseinek igazolásira?' Ezeket kérdezi és válaszolja meg a< szerző a történelmi tények segítségével ebben a népszerű tudományossággal megint művében. Az egyes egyházi-evangéliumi tételeket nem elvont eszmékkel, hanem a történelmi valóság tényei vei- zúzza szét. Bemutatja az első keresztény gyülekezeteket: fényt derít a keresztes háborúk igazi hátterére, a középkori egyház vandál kegyetlenségére. Felvonultatja az Inkvizíció bajnokait, a Szent Bertalan éj hóhérait, a pápákat. „Jézus Krisztus földi helytartóit", az ég megbízásából gyilkoló eg.vházfiakat, egészen Rockefeller papjáig. A könyv az antlklerikális iroita- lom legjobb termékei közé tartozik. • A Kossuth Kiadó kiadása. H őskölteménynek értékeli a marxista irodalomtudomány Jókai Mórnak A kőszívű ember fiai című regényét, amely valóságos himnuszi hangnemben eleveníti fel a szabadságharcot, s borítja harcosait a dicsőség fényözönébe. Ennek a hatalmas regénynek, a szélesen hömpölygő cselekmények összesűrítésére, dramatizálására vállalkozott Földes Mihály. A dramatizál ás kitűnően sikerült A sok szálon futó történéseket sikerült szorosan zárt szerkezetű drámába ösz- 6zefoglalni, anélkül, hogy az eredeti mondanivalóból bármi la elsikkadt volna, és a dráma bárhol is epikus szint öltött volna. A dráma — különösen a második felvonástól kezdődően — állandóan gyorsuló iramban, mind feszültebbé válva bonyolítja Jókai történetét, szinte az izzásig hevjtve egyes jeleneteit. A drámai változatot az eltelt évek során több helyen bemutatták, és most évadzáró darabként tűzte műsorára a Miskolci Nemzeti Színház is. Nyilassy Judit rendezésében került a közönség elé A kőszívű ember fiai. Nyilassy a mű nagyságának kijáró tisztelettel párosult művészi hozzáértéssel nyúlt a darabhoz. Az elő- adás az első felvonástól eltekintve, igen feszült iramú, s bár jóelőre ismerjük a darab hősei sorsának fordulatait, mindvégig feszült izgalomban tart. helyesen hangsúlyozott drámai mélységeivel megrendít. A rendező — helyesen — az igazi, «selekvő hazafiasságot hangsúlyozta. _ A feszültség tartása — legalábbis a bemutató előadáson — talán az első felvonás két képében nem sikerült úgy, mint a többi képekben, ahol bizonyo6fokú vontatottségot értünk az első képben és tablószerűséget a másodikban. A második felvonástól kezdve azonban gyorsan pergő, drámai feszültségű játékot láthatunk. Az első felvonás viszonylagos szürkeségéért nem lehet kizárólag a rendezőt elmarasztalni, hiszen az egész első felvonás nem más, mint egy tulhosszura sikerült expozíció. Egészében jó, művészi Nyilassy Judit rendezése. mert abban az értelmezésében jelenítette meg a színpadon a Földes Mihály dramatizálta Jókai-muvet, ahogyan azt — mint bevezetőben említettük —. a marxista irodalom- tudomány értékeli. A 11 képben játszódó előadás díszleteit Sukt Antal tervezte. A nagyrészt jelzett megoldású díszletek igen hatásos keretet adtak a játéknak. A Baradlay-otthon csucsívei. a bécsi Plankenhorst-palota szalonja és a többi kép jelzése is a darabhoz illő. a játéknak jó kiegészítője volt, és a romantikusnak ható történés és a modern díszletezés között nem éreztünk hangulati törést. H. Mészáros Margit jelmezei szépek, ízlésesek, mértéktartóak és főleg korhűek voltak. Csak dicsérni tudjuk a tervezőt. Ugyancsak 9 dicséret hangján kell megemlékeznünk Madácsi Dániel maszkmester munkájáról. A népes szereplőgárdát és hatalmas statisztériát mozgató előadás minden szereplőjét nem áll módunkban különA KŐSZÍVŰ ember fiai Bemutató a Miskolci Nemzeti Színházban bér Özvegyének. Baradlaynénak szerepében Gyarmathy Anikót láttuk. A kőszívű férje uralma alól felszabadult és így igaz érzéseinek szabad utat nyitó nagyszerű asszony, a fiait és hazáját egyaránt szerető és féltő, igazi, cselekvő hazafi művészi megformálása volt ez az alakítás. Bandlayn« én legkisebb fia: Jenő. (Gyarmathy Anikó ém La- tlaovlta Zoltán.) Foto: Szabados O lyan Baradlayné kelt életre előttünk, aki egyéni érzelmeit, anyai keservét határtalan önuralommal tudja magába fojtani, aki igaz hazafiúi érzéseinek engedve, mindent tenni és kockáztatni mer és minden cselekedetét csak ennek az egy nemes érzésnek tudja alárendelni. A legkisebbik Ba- radlay fiút, Jenőt, a bemutató előadáson Latánovits Zoltán keltette életre. A Bécsben nevelkedő, elkényeztetett, a külvilággal mit sem törődő, álmodozó lelkű fiatalembernek hosszú az útja addig, amíg Haynau vérbíróságán életét áldozva fel- magasztosul. Latinovits kitűnően érzékeltette jelenetről-jele- netre azokat a változásokat, amelyeken figurája a darab fordulatai során keresztülmegy. Eszköztelen, mégis igen magas művészi fokú. kifejező játéka, a szereppel való teljes azonosulása Baradlay Jenőnek remekbe6ikerült ábrázolása, egyben Latinovita Zoltán tehetségének fényes bizonyítéka. Bicskey Károlyt két szerepben is láttuk: ó volt a haldokló, öreg Baradlay az első képben, és ő volt a legidősebb Baradlay fiú, Ödön, aki színpadralépésének pillanatában már megnyerte a közönséget és a figurája iránti szimpátiát finom eszközeivel mindvégig tartani is tudta. Rosszul értelmezett felfogásban látjuk a középső Baradlay fiút, Richardot, Polgár Géza alakításában. A Bécsben nevelkedett, jómódú dzsentri huszárkapitány helyett pallérozatlan, darabos huszáraltiszt jelent meg előttünk valami népszínmű-szerű népiességgel. Ez a szerep a darab egyik kulcsfigurája, a szerző következetesen olyan szituációkban állítja elénk, hogy a figura már eleve igen közel kerül hozzánk. Ebben azonban nem lett volna szabad mindent a szerzőre hagyni, a szereplőnek hozzá kellett volna adnia a maga jó plusszát. Halkszavú, nagyon leegyszerűsített, de annál kifejezőbb, a kiszolgáltatott szegény rokon minden fájdalmát, majd később felszabadultságát tükröző Lindenwall Edith alakja. Balogh Emese igen szép szerepformálásában. Vargha Irén Plankenhorst Alphonslne baronessz figuráját nem mindig töltötte meg azokkal a vonásokkal, amelyek bécsi nevelteégét. környezetét tükrözték volna; különösen dühkitöréseiben tévesztette el olykor a mértéket. Márffy Vera Antoinette alakját mértéktartó művésziséggel jelenítette meg, különösen jó volt a Baradlay Jenővel való összetűzés jelenetében. A vérszomjas Haynaut nagyon jól ábrázolta Némethy Ferenc, akinek játéka kitűnően mutatta be az állandó fejgörcsökben kínlódó é9 bosszúvágyában kielégíthetetlen kényurat és a mellőzöttségében szinte eszét vesztő, félreállított hóhért egyaránt. Villanásnyi szerepében kitűnően ábrázolta Horváth Sándor a bécsi udvar lakájává züllött magyar urat. Nemes egyszerűséggel jelent meg előttünk Lánghv Aranka Téby Katalin formálásában* Remigia nővér Máthé Éva alakításában. Szili János stílusos Rideghváryja valamivel élesebben érzékeltethette volna a bécsi lakáj áruló lényét. Jól sikerült, túlzásoktól mentes volt Csiszár András Pallwitz Ottója, Farkas Endre Tallérossyjában érzékletesen, de kissé túltengőén érvényesült a komikus elem. — A nagyszámú szereplőgárda többi tagja egy-egy kisebb színfolttal járult hozzá az előadás sikeréhez. A kőszívű ember fiai egészében véve jól sikerült előadás. Helyesen, művészi eszközökkel mutatja meg a hősi múlt egy darabját Emlékezetes élménnyel búcsúztatja a közönséget az idei színházi évadtól. Benedek Miklós fizetésüket, valamint a helyettesített körzeti orvos illetményének 50 százalékát. Ideiglenes munkahelyükön lakószobáról, megfelelő ellátásról gondoskodnak részükre. A patroná- lás mind az ipari vidékekre, bányakörzetekre, mind a termelőszövetkezeti területekre kiterjed. Köszöntjük a Kadosa Lászlókat. Meg vagyunk győződve arról, hogy szép számban lesznek követőik. Inggomb... A tudósításból kimaradt. Most már nem tudom megmondani, azért-e, mert a megyei szakszervezeti küldöttértekezletről szóló beszámoló írásánál férfikéz fogta a tollat, vagy pedig azért, mert az oly frappánsan megfogalmazott gondolat nem illeszkedett szorosan a beszámolónkban érintett problémák körébe. Szó, ami szó, kimaradt, pedig feltétlenül megérdemli, hogy közkinccsé tegyük. Felment ugyanis a szónoki emelvényre Jeszán Sándorné elvtárs, a Miskolci Pamutfonoda szakszervezeti küldötte, s megragadó okossággal beszélt a dolgozó nőkről, a második műszak problémáiról. Kifogásolta, hogy sok férfi otthonülésre és az otthoni szűk körre kárhoztatja feleségét, ahelyett, hogy minden alkalmat megragadna eszmei, politikai, műveltségben fejlődésének előmozdítására. „Ne a leszakadt inggomb miatt 1 tartsanak szemináriumot odahaza a 1 férfiak, (azaz: csináljanak pataliát), sokkal jobban teszik, ha elviszik ■ feleségüket egy-egy politikai elő- 1 adásra, műsoros estre, gyűlésre.” , így mondta! 1 Ezt kellett most idejegyezni! Nem hexameterekbe rakott szavak. : nem kötik őket össze csengő-bongó rímek, mégis amondó vagyok, hogy ; klasszikus megfogalmazás. Szívet- lelket örvendeztető megállapítás • azért, mert annak bizonysága, hogy • a mi — gondolatot, alkotókészségét és képzeletet felszabadító rendünk‘ ben a nők, a dolgozó asszonyok ki- . törtek és mindinkább leszámolnak , az „Inggomb” — szemlélettel. $ Mindamellett, hogy — ha úgy adódik, — tisztességesen és nagyon ta- károsán felvarrják a leszakadt ing- gombot. 8 (■- »•> Áldozatkész orvosok Valaha, a felszabadulás előtt, vajmi keveset törődtek azzal, van-e orvos a községekben, az „istenhátamö- götti" falvakban. Pedig ezekben is emberek éltek, akiket nem kerültek el a kórokozók, sót — gondoljunk csak a gazdasági cselédekre, a nyomorúságban tengődő zsellérekre, summásokra — a nedves, egészségtelen otthonokban nagyon is gyakran vert tanyát a betegség. A 30-as években kibontakozó falukutató-mozgalom részvevőinek szociográfiai tanulmányaiban — Erdei Ferenc: Futóhomokjában. Darvas József: Vízkereszttől—Szilveszterig c. művében és más alkotásokban — riasztó, ma is szívszorftó lapok olvashatók a falusi dolgozók egészségügyi, szociális viszonyairól. Még manapság Is gondunk a falu közegészségügye. De mennyire másképp, mint régente! Rendkívül sokminden történt ezen a területen Is. — Gondunk manapság az, hogy a megszervezett és költségvetésileg is biztosított orvosi állásokat betölt- sük. Köztudomású, hogy falun még mindig orvoshiánnyal kell küzde- nünk. Emiatt fordult felhívással két hónappal ezelőtt az egészségügyi szakszervezet központi vezetősége és a minisztérium a kórházak, klinikák igazgatóihoz: a helyi szakszervezeti bizottságokkal együtt szervezzék meg, hogy az orvosok- egy évi időtartamra, — három-három hónapos váltásban — vállalják egy vagy több üres körzet patronálását, illetve ellátását. A felhívásnak lett is foganatja. Első eredményeként 80 orvos indult vidékre, annak bizonyságául hogy ilyen áldozatra is készek nemes hivatásuk betöltéséhez. A szép feladatra vállalkozó orvosok szemléletének. elhatározásának Jellemzéséül hadd idézzük dr. Kadosa Lászlónak a budapesti VIII. kerületi rendelő- intézet sebészfőorvosának szavait laki megyénkbe jött Arló községbe 1 amelynek még soha nem volt sajá' 1 orvosa: „Családlátogatásokat tervezzek: feltérképezem ez idő alatt eg] Z orvos nélküli falu egészségügyi hely- izetét. Biztosra veszem, hogy a frlsi Z impressziók eddigi munkámhoz is j( \ feltöltésnek bizonyulnak majd. 5 A patronálást vállaló orvosok fenn- J tartják eredeti állásukat, intézmé \ nyűktől továbbra is megkapják telje: Új kozmetikai eljárás a női arc ‘iatalítására man, aki eljárását éveken keresztül egy mexikói klinikán kísérletezte ld, elmondotta, hogy eljárása senkit sem tud megszépíteni, csak visszaadja az arcnak régebbi üdeségét uonaia bicman amenKai vegyész új eljárást talált, amellyel állítólag kiváló eredményeket ér el a kozmetikában. Az eljárás lényege, hogy bizonyos vegyszerekből álló „maszkot” alkalmaz az arcra, s ez eltávolítja a ráncokat, a bőr táskáit, s az
