Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

>, 1960. május 15. CSZ AKW AGY AHOR8ZAQ 9 G Y ERMEKEKNE K Kádár apó szerencséje £ lt egyszer egy öreg apóka. Egész életében hordókat, teknöket csinált, ez »olt a mestersége. Ezért hívták Kádár apónak. Egyszer semmi munkája sem volt. s még annyi pénze sem. hogy kenye­ret tudjon venni. S ekkor azt mondta a szomszédja: — Látod apóka. nincs mii enned. Csinálj nekem egy szép kis teJcnót. kapsz érte cserébe kenyeret. Apóka megörült, s mindjárt neki­látott a munkának. Elkészítette a teknót, hátára vette, s elindult vele a szomszédhoz. De a teknő nemcsak szép volt. ha­nem nehéz is. Úgy megnyomta apóka hátát, hogy a nagy forróságban alig tudta vinni. Szerencsére eoy tölgy faerdőn bak­tatott keresztül. Letörölte arcáról a verejtéket és leült az árnyékba. Ukrán népmese — No. ha leültem, szunditok is egyet! — gondolta apóka és elnyúlt a füvön. A teknót meg magára borí­totta, mint valami takarót. Kis idő múlva arra fut egy nyuszi. Meglátja a felfordított teknót, s fel­kiált: — Milyen szép asztalka és egészen S azzal hopp! — felugrott a tete­jére. Megint csak elmúlt egy kis idő —. s arra szalad a róka. Megáll, nézi. nézi a teknót, s felkiált: — Milyen szép asztalka, s egészen üres! És odaült a nyulacska mellé. De alighogy odaült, már jött is a farkas, s ámulva kiáltott: — Milyen szép asztalka, s egészen Árva galamb Egyik reggel, hogy kísértem Pistit óvodába. Elénk repült egy kis galamb, Épp egy kis tócsába. Nézi Pisti, majd megszólal: Ez a galamb árva. Csodálkozom, de letorkol: Igenis, hogy árva! Nem látod, hogy nincsen neki Édes anyukája. Aki otthon befütene A fürdőszobába? Azért mossa itt a lábát Ebben a tócsában. Vorák József Egy kis természettudomány A síelek sebessége A meteorológusok külön műszerek­kel mérik a különböző szélsebessége­ket. mert sokat következtethetnek belőlük az időjárás további alakulá- eára.A nagy fergetegek sebessége el­éri az óránkénti 300 kilométert, ami másodpercenként 90 méteres sebes­ségnek felel meg. De a trópusi vidé­keken előfordulnak olyan orkánok, amelyek másodpercenként 220 mé­teres. azaz óránként 800 kilométeres sebeséggel száguldanak. Ilyen szél. mint valami pelyhet ragadja fel a le­vegőbe az embert és messzire elviszi. A legnagyobb óceáni mélységek A tenger mélységmérései azt az eredményt adták, hogy a legnagyobb óceáni mélységek nagyobb számok a kontinensek legnagyobb kiemelkedé­seinek méreteinél. A modern mély­ségmérésre ma már nem a fémzsi­nórt használják, hanem a hanghul­lámok visszaverődésének idejéből, az ún. Esho mélységmérővel állapítják meg a legnagyobb pontossággal az óceáni mélységeket. Az Atlanti-óce­ánt 1926—27-ben a Meteor kutatóhajó számos szelvényen kutatta végig. A legnagyobb mélységet a déli Antil­lák alatt mérték. Még nagyobbak a Csendes-óceán mélységei. A Tunga- árokban 9894 m mélységet állapítot­tak meg. majd később a Philipplni- árokban 10 800 métert mértek. Való­színűleg ez a Föld felszínének leg­mélyebb pontja. A KÖTÉL Azzal odaült melléjük harmadik- nak a teknőre. De lám. megint csak jön valaki: ' dtrmeg-dőrmög, cimmeg-cammog —' a medve. Meglátja a teknót, s meg-' *11 nagy csodálkozással: — Milyen szép asztalka, s egészen • Üres! Azzal odaül melléjük negyediknek ' a teknő szélére. ' ÍJát. amint ott ülnek, üldögélnek, eszükbe jut. hogy nem Is ebé­deltek. Azt mondja a medve: — Megyek az erdőre, szerzek egy fel« mézet, s idehozom. A farkas így szólt: — A szomszéd tanyán egy zsíros bárányt láttam, én azt hozom ide. A róka azt mondta: — Én egy kövér gúnárt láttam, én n't cinelem ide! Útdíjára a nyulacska szólalt meg: — Én a kertben egy hatalmas ká­posztát láttam, azt gurítom ide. És mind a négyen elmentek, hogy megszerezzék a zsákmányt. Elsőnek a medve tért vissza. Egész kaptárra való lépesmézet hozott, s ihogy ledobta, csak voy renget* a tek­nő. Azután a farkas jött vissza a bá­ránnyal. a róka a gúnárral, végül a nyulacska is megérkezett az óriási káposztával. LL*ezdtek lakmározni. T) ’ még le sem nyelték az első falatot, amikor a szunyókáló fipóka átfordult a másik oldalára —- * a teknő megmozdult. — Nézzünk oda. ki mozgatja ezt az asztalt?! — dörmögött a medve és to­vább falatozott. Kis idő múlva megint csak meg­mozdult a teknő —. $ most a farkas '-'áltott fel: — Ejnye no. ki mozgat ja ezt az asz falt! — és ö is tovább evett De nem sokáig, mert a teknő újm megmozdult: — Ejnye na! — mérgelődött a róka. — Ki mozgatja ezt az asztalt? — és csámcsogott tovább. Már azt hitték, nincs semmi >■ amikor egyszeresek apóka egy ha­talmasat nyújtózkodott, s a tekr majdnem felborult. — Jaj nekünk! — kiáltott a nyu­lacska. — Ki mozgatja ezt az asztalt? Szaladjunk! És szaladt a négy koma. azt se. tudták merre, hová rohantak, ész nélkül. Otthagyták a húst. a mézet, a káposztát —. s ha akarták, ha nem. megvendégelték apókát. Hál még a szép cipó. amit a szomszédtól kapott a tcknóérí! Apóka olyan lakomát csapott ^ hogy három napig aludt Érdekes közmondások Egy virág nem tavasz. Kertctlen virág hamar elvész. Tisztabúza között látni a búzavirá­got. Ki ifjúságában dolgozik, vereségé­ben nyughaták. A bátorságot háborúban, a bölcset haragban, a barátot szükségben is­mered meg. A nagy férfiak mindig megfogad­ják a tanácsot. — a kis emberek meg­vannak nélküle is. Aki másnak a legtöbb dolgot adja. az magának nem tart meg semmi munkát. A bálványfaragó sohasem tiszteli az isteneket, mert tudja, hogy miből R © Arisztophanész. görög költő ..Nő- iralom" című komédiájából idézünk - Arany János fordításában, — a • izsz. 1.. és függ. 15. sorban folytató­vízszintes: 1. Az idézet kezdete: 10. Kettösbetű. 12. Névelővel apaállat. 3. Elet. 14. Értettem — régiesen. 15. Csavar. 18 ........tesz. hiteget. 19. Kér­dő szócska. 20. Faanyagok fényes be- onata. 24. Jöjj. 25. YM. 26. Kedvelt áték. 27. Vígság. 29. Dus a szélein. :o. Épületrész. 32. Tárgyas kérdöszó. !i Egyforma mássalhangzók. 35. Al- óvfz. 36. Fogoly. 38. Izomkötő szalag. 19. Bácsi — vidéken. 40. Rejts! 41. Francia zeneszerző. 42. Lenn. 43. Kút- szélek! 44. Kötőszó. 46. Fózeléknö- vény. 47 Argon — kémiai jele. 48. Rangjelző. 49. O — oroszul, nönem- 50. Mázol. 51. Néma Róza! 53. Szovjet tó. 56. Cipelt 58. Zúza — ’Kyik fele. 59. Mosoly belső része. 51. Szombathely a rómaiak idején. 63. 5ekkvilágbajnok. 04. Lóverseny lova­iba (első kocka kettősbetű). 66. Időha­tározó szó. 07. Beteget gondozott. 69. Kopasz. 71. Műszer alkatrésze. Függőleges: 1. Iga ék. hiány). 2. Az illető tisztogat 3. Főnök, mester — ismert idegen szóval. 4. ZN. 5. Irány. 5. Megállapítja a súlyát 7. Igekötő. 5. Meglepetést kifejező szó. 9. Kör­levélben van! 10. Állj! — oroszul. 11. Csalódik. 15. Az idézet folytatása. 16. Pálca. 17. Hangszer alkotó része. 20. Labdajáték. 21. Háziállat. 22. Növény része. 23. Kártyajáték. 26. Szovjet női név. 28. Innen szólít imára a mü- ezzin. 31. Szovjet férfinév. 34. Ke­mence sarka. 36. Elhelyez. 37. A gyó­gyászat egyik ága. 39. Nyakbavaló. 45. Bolygó. 47. Irat. 52. Vissza: költói műfaj. 54. Egyforma magánhangzók. 55. Római 55. 56. Némán vár! 57. Három — római számmal. 58. Rövid kabátot. 60. Kárt .......árt 62. Száraz f alevél. 63. Uj szabad állam Afriká­ban. 05. Sírfelirat 68. Ugyanaz, mint a 34. sor. 68. Vita fele. 69. Táviról hang. 70. Dorgál. 71. Kis csapat (má­sodik kockába két betű). Beküldendő az Idézet megfejtése május 21-ig. A megfejtést hibátlanul beküldők között könyvjutalmat sor­solunk ki. A rejtvényben o. ó. illetve ö, ő között nem teszünk különbséget. A múlt heti rejtvény helyes meg­fejtése: A mosástól kicsit meggömyedt. És nem tudtam, hogy ifjú asszony. Könyvjutalmat nyertek: Fekete Éva Miskolc. Franklin u. 33. sz.. Sza- lay Györgyné Miskolc. II.. Gőzön La­jos u. 8. sz.. Ivántsó József Abaúj- szántó. Rákóczi u. 51. sz. Kérjük, hogy a beküldendő megfej­Jelentkezni lehet a Közgazdasági Technikum esti és levelező kereskedelmi tagozatára A Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó kereskedelmi tagozatú közgazdasági technikum­nak az 1960 61. tanévben a levelező tagozaton kívül az esti tagozat I. osz­tálya is megnyílik. A szoc. kereske­delemmel szemben támasztott igé­nyek növekedése folytán egyre fon­tosabbá válik a kereskedelem min­den területén, de különösen az áru­forgalomban a még szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók szakmai tudásának fejlesztése. A kér. tagozatú Közgazd. Techni­kum elvégzése, valamennyi árufor­galmi (boltvezetői, ellenőri, árufor­galmi előadó) munkakör ellátására képesít. Az ügyvitel * ' iskola elvégzése képesített könyvelői, alapfokú terv- és stat. képesítést nyújt. Felvételre jelentkezhet minden 16. életévét betöltött kereskedelmi dol­gozó, akinek általános iskola, vagy ezzel egyenértékű egyéb középiskolai bizonyítványa és legalább egyéves szakmai gyakorlata van. A fiatal és Miskolcon lakó és dolgozók csak az esti tagozatra jelentkezhetnek, ahol hetenként három napon (hétfő, szer­da, péntek) van tanítás. Jelentkezés 1960. májas 15-től jú­nius 30-ig a Közg. Techn. Kér. Tago­zat Igazgatóságánál. Miskolc, Hősök tere 1. Telefon: 15-643. Részletes tá­jékoztatás. valamint jelentkezési lap ugyanott kapható. FOGLALT. Igaz történet hét felvonásban Fél tizenegy. Foglalt. Mosolygok. Tizenegy. Foglalt. Mosolygok. Féltizenkettö. Foglalt Mosolygok. Tizenkét óra. Foglalt Mosolygok. — Ne vacakolj már! — szól o egyik munkatársam. — Kár a bér, nért! Mosolygok. Az ember legyen ur önmagának. Itt kezdődik a férfi. K tartani a végsőkig! Na, mégegyszer. Foglalt! Majd ebéd után folytatom. Akkc talán nem lesz olyan nagy a forg,. lom. Tévedtem. Szép tisztán hallani foglalt-jelzést. Végre! Hát mégis vannak csodál Jelentkezik egy unott, fásult n> hang. Azt mondja: — Itt a laboraU rlum. Tessék! Bocsánatot kérek, én központot hívtam. — Sajnálom — Í£ az ismeretlen, aztán... bumm! L tette a kagylót. Kezdhetem elölről. Kezdem is. Nem olyan fából faragta engem. Foglalt! Azt mondom az egyik kollégán nak: — Idehallgasr! Két deci fu mintot fizetek, ha felhívod nekem titkárságot, ö is mosolyog. F.iztos a győzelemben. Igaza volt. A negyedik tárcsázásra, oh, nagy ég, világ hét csodája! — jelentkezik... egy másik Barátomnak mégis volt szerencsé­je. Vesztettem. Jelentkezett a köz­pont, s a titkárság is, de egy másik telefonszámot adott, ott egy harma­dikat és mire megtaláltam, jelentke­zett a takarítónő: — Sajnos kérem, már elkésett. Vége a műszaknak. Ha­zamentek az irodából... II. Ügy megbarátkoztam már ezzel a szép, fekete telefonnal Okos kis jó­szág, mit tehet róla, hogy... foglalt! Üjra hívom. Ügy látom, a telefon már füstöl Vagy... jól látom? At- 1 tüzesedett... A kagyló kettéhajlik... ■ Szent ég! A számok is lángra gyűl­tök... Mit tettem? Esetleg megfize- : tem. De nem hátrálok meg most, amikor már úgy érzem, jelentkezni fog a központ... Csak addig nehogy • elolvadjon a telefon. i De nil Jajjl A számok kiléptek a Megnyílt j a Hildes Ferenc : Gimnázium jubileumi ! kiállítása : A Földes Ferenc Gimnázium f igazgatósága a gimnázium 400 éves ± jubileumi ünnepségének alkalmá- j ból kiállítást rendezett a Deák tér | 12. szám alatti Menza teremben. A j kiállításon az iskola történetéről. Z haladó hagyományairól és a mos- f tani Idők eredményeiről tájékozód- Z hatunk. A kiállítást pénteken az | esti órákban Galló Ferenc elvtárs 2 a városi tanács elnökhelyettese f nyitotta meg. Már a megnytió nap- i ján is sokan keresték fel az ízlése- j sen, szépen berendezett termet. 3 Különösen sokan nézegették a 1 gimnázium fiataljainak KISZ- \ naplóját, mellyel az országos KISZ- ‘ napló pályázaton első díjat — egy 1 televíziót nyertek. A kiállítás előreláthatólag május • végéig lesz nyitva. telefonból! Sorbaállnak... Sorakoz­nak. Az 1-es azt mondja: — Utánam! Előre! HurráááH! Eszeveszett rohanás... A számok már ott járnak a Lenin Kohászati Müvek kapuja előtt és... ebben a pillanatban jelentkezik a központ. Büszke vagyok magamra. — Tessék! Központ! De hiszen ez a feleségem hangja. Hogyan lehetséges ez? — Egészen beleizzadtál — sajnál­kozik a feleségem. — Nem tudom el­képzelni, mi történt veled. Egész éj­jel valami számot hívtál, mindig a központot kérted ... Nagyon nyugta­lanul aludtál, apukám. így aztán reg­gel megszólaltam, hogy: központi — Miért tetted? Az ég szerelmére! Éppen akkor, amikor már jelentke­zett a központ... — Miért tettem... miért tettem! Hogy megnyugodj végreI Nézd csak! Vizes a párnád. Kivert a verítékl Pá­radt vagy biztosan! ö. mennyire! De mégsem adort fel a küzdelmet! Nem! Esküszöm az életre! Mosolygok. Üjra tárcsázom a 14-731-et. Foglalt. Nem baj! Még csak 9 óra. Hosszú a délelőtt... És von­nak még csodák.... — szegedi — l. Délelőtt 9 óra. Tárcsázom a 14-731-et. Ez a Lenin Kohászati Müvek egyet­len száma. A titkársággal szeretnék beszélni. Már előre félek ettől a számtól. (Ügy tudom, mások is.) A központ foglalt. Üjra hívom... Fog­lalt. Na megállj! Nem fogsz ki raj­tam! Megkeresem azt a pillanatot, amikor a hívás „beszalad". Tárcsá zom: foglalt Nem baj. Most megfo­gadom: azért sem leszek ideges! Nem szidom a telefon feltalálóját sem. Fél tiz. Foglalt! Nem vagyok ide­ges! Az akarat minden akadályt le­győz! Inkább elfecsérelem a délelőt- tömet, de beszélnem kell ebbe az át­kozott ... Nono! Nem szabad ideges­kedni! A kagyló már átforrósodott a [kezemben. Kollégáim csodálják türel­memet. Még mosolygok is. Látjátok! Agy kell viselkedni! Pedig már 10 óra. ;Rajta! Hiszen semmiség. Türelem- • játék az egész... Csak bírni kell \Megszoktam, ismerem már ezt az öt lszámjegyet. Gyorsan jár a kis tárcsa, •villámsebesen. Már a telefon is me­legszik. Istenem, csak nehogy fel- tmondja a szolgálatot! Izgalmas iá­it ck ... Most már stoppolom, egy perc ialatt hányszor bírom tárcsázni a %14-731-et. Pontosan ötször. Egy óra Ialatt háromszázszor. RekordI dések: 1. Lánc. 2. Fazék vagy lábas. 3. Fedőnek. 4. A háló. 5. A Jobb ke­zed. 6. Csont. 7. A mai nap. 8. Télen amikor megfagy. 9. Az ,!" betű. 10. Ablak. 11. A kukoricának. 12. A tü­kör. Számolós kérdések: 48. A másik ravasz kérdés: csak 100 köröm volt az udvaron: az embereké. A többi ugyanis karom volt és pata. Halom, borda, kelet, sóvár, bárka, arass. Körös, város, banda, tábor, torna, karám, gyúló, kerék. Minden fenti szóban változtassatok meg egy betűt úgy, hogy ezáltal új. értelmes szavakat kapjatok. A megváltozott betűk sorrendben összeolvasva egy nagy magyar író nevét adják megfejtésük KI az az író? Előző heti megfejtés: Találós kér-, Találd ki! utcán, s az út porában megpillan­tottam egy kötelet. Hasznos jószág, gondoltam magamban, talárt még szükségem lesz rá, hát felvettem. — De miért kerültél a kalodába? — Ne is kérdezd! KI tudta, hogy a kötél másik végéhez egy kisborjút kötöttek? Egyszer egy embert lopáson kaptak. Kalodába ültették Meglátta egy is­merőse. olament hozzá és megkér­dezte: — Mit követtél el? — Olyan szerencsétlen vagyok, — feMte a tolvaj. — Úgy látszik, n*- kem már ilyen a sorsom! Sétáltam az

Next

/
Oldalképek
Tartalom