Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
1BW. május TU. CSZAKMAGYARORSZAG Követendő példa Gyors iramban emelkednek a falak a magasba. Az állványok elhordása után beköltöznek a lakók a szép új lakásokba, de a törmelék csúfítja a környezetet. Vöröskeresztes asszonyok kezdeményezésére az új lakók önként vállaltók a lakóházak közötti terület parkosítását. A nagy munkára 15 no jelentkezett, napi 10—12 órát ajánlottak fel a munka mielőbb." elvégzése érdekében. A Selyemrét út- cában Orehovszki Istvánné körzeti vörös keresztes titkárnő felhívására egyemberként siettek szerszámot ragadni. többek között a törékeny Tóth Sándornc buszkalauz, akinek példája magával ragadta a lakótársakat. Komoly segítségükre voltak a szervezésben Tóth Aladárné és Mátyus Istvánné vöröskeresztes egészségőrök. Mit dalolnak a Borsod-flbaui-Zempién megyei szlovákok -- címmel gyűjteményi ad ki a tanács A Borsod megyei tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezésére Demc Dezső nyelvész több évi munkával felkutatta és összegyűjtötte a már feledésbe merülő szlovák népi értékeket: balladákat, táncokat, dalokat és népi játékokat. A gazdag anyagot — amelyet Répáshuta. Ru- dabányácska. Kishuta és Mucsony környékén gyűjtött —157, géppel írt oldalon feldolgozta és a dalokról kottát készített. A magyar és szlo* váknyelvü gyűjtemény többek között tartalmazza azokat a szlovák népi dalokat is. amelyek akkor születtek. amikor a munkanélküli dolgozók ezrei vándoroltak ki háznyikból Amerikába. A szorzó müvében feltüntette. hogy a népi értéket mikor, hol és kitől gyűjtötte. A proletár- internacionalizmus eszméit ápoló gyűjteményt a megyei tanács jövőre ..Mit dalolnak a Borsod-Abaúj- Zcmplcn megyei szlovákok” címmel könyvalakban is megjelenteti. „Miskolc város története“ A miskolci Hennán Ottó múzeum vasárnap ismét megnyitja a ..Miskolc város története" című várostörténeti, régészeti és kultúrtörténeti kiállítását Az új várostörténeti kiállítás az eddigieknél részletesebben mutatja be mindazokat a régészeti leleteket amelyek a városban és a diósgyőri várban lefolyt újabb ásatásokból előkerültek. A város újabbkor! történelméből pedig még gazdagabb dokumentum-anyagot mutat be a megye és a város dolgozóinak elnyomás alatti harcából A gazdag, tanulmányozásra kiváló történelmi anyag nagy érdeklődésre tarthat számot. A kiállítás megtekinthető vasárnap délelőtt. 10-töl 1-ig. hétköznapokon pedig délelőtt 10-től délután 0-ig. A múzeum a hétfői napokon zárva van. A pártok tata* hírei Értesítjük a felsorolt szakok járási (városi) propagandistáit, hogy a befejező konferenciát az alább közölt időpontokban tartjuk meg a pártis- kolán (Tizeshonvéd u. 23.). 1960 május 16-án 9 órakor: gazdaságpolitikai tanfolyam — ipari tagozat: földszint 68. sz. terem. Konferenciavezető: Dojcsák János. 1960 május 20-án 9 órakor: a nemzetközi munkásmozgalom története, földszint 68. sz. terem. Konferenciavezető: Jenovai Miklósné. Uj üzletház Karoson Rabindranath Tagore és Kína konokul leszegte a tekintetét és kitartóan ragaszkodott a kukoricás zsákhoz. Janit ez nagyon meglepte. Csodálkozva kapta vissza a másodszor is ütésre emelt ostort és megsimogatta az öccse veresre duzzadt kezet. — Na. táji? — Ne... nem, nem iá... hájt — sírta el magát és kiömlő keserűséggel kapott a feléje nyújtott jobb után: — Nagyokon jáhájt... — Jaj, hát megmondtam, hogy ne gyere utánam. — Kijjebb húzta maga alól a bekecs szélét és előre segítette az öccsét. — Ülj ide mellém. Nem akartam olyan nagyot... TIBI MÉG SZIPOGOTT, nyaldosta a kezefején sajgó lilás hólyagot, de amikor Jani átengedte neki a gyeplőt és meggyőződött róla, hogy utasításainak engedelmeskednek a lovak, megbékélés és elégedettség töltötte el egész lényét. A két mén mindazonáltal lassúbbra jogia a lépést, kocogva húzták a terhet. Jani pedig cigarettára gyújthatott. Nagy tábla bulgárkertészet mellett haladtak el, lányok engedték a palántákra a szivattyúval átemelt vizet. Jani berzenkedve kiabált le a kocsiról: — Dolgoztok, szoknyák? — Jaj, hát nem lehet mindenki olyan nagy úr — feleseltek vissza —, mint te. akinek még parádés kocsisa is van. Tibinek ez egy fél világgal ért fel. Büszke volt az ö nagy és hatalmas bátyjára, s a lovakra rikkantott: — Prrr! Gyi! Nagy zörgéssel, nevetve, integetve robogtak tova. Odakint már várták őket. Leszedték a vetőmagot és visszaküldték velük az üres zsákokat. Útközben Jani friss lucernát kaszált a lovaknak. Este lett, mire a tanyaközpontba visszaértek. Itt is nevetve fogadták a begördülő fogatot. — Látom, helyettesed is van — viccelődtek Janival —. ennek a gyereknek is a ló az istene, mint neked. Látszik, hogy az apátok huszár volt... Az irodaajtóban az elnök állt. Janinak kiáltott: — Ma éjjel te vagy a soros. Most hallgattam a rádiót. Megint fogyást jelez. A lányok kikészítették a vizes szalmát... — Jó. megyekf De a kocsma előtt megtorpant. H E T..i / i Imieeyzetek VIDÉKI LÁNY Amerikai film. Grace Kelly és Bing Crosby Két világhírű amerikai sztár neve fémjelzi ezt a filmet. Gra$e Kelly és Bing Crosby játszák a főszerepeit Három ember drámai története áll a film középpontjában: Frank Elgin, a lezüllött, önbizalmát vesztett énekes színész. Dodd, a rendező, aki vissza akarja adni az önbizalmát és Geor- gie, a felesége, aki szintén újra embert szeretne faragni férjéből. A rendező a hosszú együttdolgozás során szerelmes lesz az asszonyba. Az aez- szony viszontszereti, mert férje mellett csak addig akar kitartani, amíg az újra magaratalál. Azonban, amikor a férj újra sikeres, ünnepelt színész lesz, cs» félő. ha elhagyja, megint a züllés útjára tér. belátja, hogy férjének szüksége van rá. és egy kései szerelem emlékével búcsúzik a rendezőtől. Röviden ennyi a film tartalma. de a film alkotói ebben a kamaradarabban sokkal többet mondanak el. Mély emberábrázolással igyekeznek közelhozni, kitárni a három különböző ember lelkivilágát. A züllött színész szerepében Bing Croeby-t. a híres amerikai énekest látjuk. Remekül formálja ezt a bonyolult figurát, csak azt sajnálhatjuk. hogy keveset énekei a filmben. Partnere, a ragyogó szépségű Grace Kelly, aki néhány éve a monacói herceg felesége. A film elején úgy ismerjük meg. mint megfáradt, ösz- szetört asszonyt, akinek az élete a züllött férj mellett örök robotban telt el. de ahogy kibontakozik az érdekes dráma, úgy szépül, úgy fiatalodik meg. Az együttes harmadik tagja. William Holden játéka egyenrangú partnereiével. A filmben kevés a dialógus, az érzelmeket játékban, egyszerű eszközökkel juttatják kifejezésre. A cselekmény sodra vontatott ugyan, de mégis úgy érezzük, gazdagabbak leltünk ennek a lélekolemző filmtörténetnek megismerésével. (bm) „A kuruckor dalban, versben" Néhány nappal ezelőtt a nagyhírű pataki gimnázium dísztermében értékes műsoros estet rendeztek az iskola tanulók A műsoros est Gergely Károly igazgató bevezető szavaival kezdődött Utána került sor az iskola meleg fogadtatásban részesített férfi-, női és vegyeskarának többszöri szereplésére: Mátyus Éva IV. B. o. t. kulturált éneklésére. Botfalusy Emese III. D. Mezey Izabella III. E és Dobay Erika II. C o. t. igényes zongorajátékára. Barabás Gábor III. C, Téglás József III. F és Nagy Katalin II. D o. tanuló átélt szavalatára. A műsor énekkari részében olyan népszerű kuruc dalokat hallott szép előadásban az érdeklődő közönség. mint a Mit búsulsz kenyeres, a Csínom Palkó, az Erdélyi hajdutánc, az őszi harmat után stb. Zongorán kárpátukrán Rákóczi dal, Kuruc lőne és négykezes feldolgozásban a Rákóczi induló került előadásra. A szavalok a Serkentő éneket. A szegény- legény énekét és a Dunántúli bujdosó kurucok énekét adták elő. A nagy tetszést aratott műsor ösz- szeállításáért, a szereplők betanításáért és az énekkar vezényléséért Dobay Béla gimn. tanárt illeti a jól megérdemelt dicséret. A műsort — Trócsányi Zsuzsa IT. C és Sándor István III. Fo.t közreműködésével — hangulatos, gördülékeny összekötő szöveg hozta emberközelbe. Tóth Gyula Hosszú az út hazáig Magyar film. gyermek életkorát es a lorlcne. idejét tekintve irreálisnak hat, c ezek folytán a tulajdonképpeni ábrú zolandó — Csepel akkori élete -r- háttérbe szorul, csak felvillantások jelzések, elnagyolt ábrázolások, vágj éppen már sematikusnak tűnő részmegoldások egyenetlen mozaikjába, rakható össze a halvány kép. Érződik a filmen, hogy az alkotók igen jól ismerik a csepeli munkásokat. Nagyszerű munkástipusokat sorakoztatnak fel a filmben, egy-egy arccal, egy-egy rövidke jelenettel az akkori idők jellemzését adják, egészében mégsem kielégítő a Csepelről adott történelmi kép és az az érzésünk a nézőtéren, mintha a kitűnő müvészpárnak ez alkalommal kevés lett volna a muníciója a hosszú filmhez. azaz a kis Jóska históriája csaJc egy olyan kis novellácskára futná. amiből csak erőltetve lehet eOy egész műsort betöltő filmet kinyújtani. A kis Jóska szerepében egy nagyon tehetséges kisfiút — Sebők Misi — látunk. Máriássy Félix nagyon szerencsésen választotta ki a sokezer gyermek közül ezt a fiúcskát. Eszköztelen arcjátéka, testtartása, az érzelmeket megindíttian kifejező szeme sokszor még azokat a ráruházott vonásokat is elhiteti velünk, amiben egyébként a hasonló korú gyermekeknél ugyancsak kételkednénk. Kitűnő, melegszívű munkásfigura Solth y Bertalan Csürös-e. Szirtes Adám Schmidl-je. Bulla Elírta munkásasszonya kissé ellentmondásos. A kereskedő házaspár gyengén rajzolt szerepét Bara Margit és Ráday Imre kelti életre. Illés György operatőr képei jól- komponáltak, hatásosak. Különösen szép a hídon éjszaka dolgozó hegesztők fényképezése. Vincze Imre muzsikája hatásos, nagy mértékben segíti a film mondanivalójának kifejezését. A Hosszú az út hazáig nem tartozik a legjobban sikerült filmjeink közé. de jószándéka, egyes részleteinek szép. művészi megoldása hosszú időre emlékezetessé teszi. Hosszú a kis Lábas Jóska útja, amíg otthonra talál a háborút követő. Ínségtől, nélkülözésektől terhes időkben, de még hosszabb az az út, amit a filmet alkotó Máriássy-há- zaspár a Iej/utóbbi filmje, az e film közvetlen történelmi előzményének tekinthető, nagyszerű Álmatlan évektől eddig a filmig megtett. — sajnos visszafelé. Kétségtelenül a legnemesebb szándék vezette az alkotókat: egy árván maradt kisfiú bolyongásán keresztül bemutatni a felszabadult Csepel első szabad napjait, heteit. A jószándék azonban nem párosult eléggé a művészi kivitelező erővel. Fejvesztetten menekülő fasisztákat látunk az első kockákon. 1945. január 8-a van. Budapesten még védekeznek a német és magyar fasiszták, a nagy gyárvárosból már kitakarodtak. Munkásokból alakult őrség próbál rendet tartani a hosszú ostromban kiéhezett emberek felszabadult indulatainak, felszakadt gátlásainak kavargása közepette. A menekülő németek utolsó gaztette, a gubacsi híd felrobbantása a kis Lábas Jóskát is megfosztja szüleitől: a hid közelében lévő kis viskójuk összeomlik és maga alá temeti a kis családot. Csak a kisfiú menekül élve. Az ő sorsát kisérjük nyomon a film kockáin, míg hosszas bolyongás után. igaz otthont talál apjának egykori munkatársánál. az örökvidám Schmidt he* gesztönéi. A háborúban szüleit vesztő gyermekek problémája és Csepel első szabad óráinak, heteinek megörökítése valóban nagy és igen művészi feladat és ezért a vállalkozásért csak dicséret jár a Máriássy-házaspárnak, akik előző filmjükben, a már említett Álmatlan évek-ben bebizonyították, hogy Csepel életének jó ismerői, azonban a két témakörnek ilyen ötvözete nem a legjobban sikerült. Nem. mert túlzottan sok történést raktak a nyok-tiz éves kisfiú gyenge vallóira, túlzottan a történet tengelyébe állították, vem egy olyan tulajdonsággal ruházták fel. amely a Az eredményes munka láttán a Miskolci Virágkertészeti Vállalat felajánlotta patronálását. A lelkes munka eredményeként a szomszédos háztömbök lakói is szervezik maguk között a körlet megtisztítását és parkosítását. Rabindranath Tagore élele végéig Rabindranath Tagore emlékéi, s a. a kínai nép hű barátja volt és igyc- utóbbi években számos müvét lefor- kezett erősíteni a két nagy ázsiai nép ditották kínai nyelvié. ^^á?ÍtiJ.9f;ben tett ,kínai A Kínai népi irodalmi kiadóvállagatasa idején teljes joggal mondhat- .. _ . . ... . tó. hogy „Ügy jöttem ide, mint ial a Tagore-jubileum alkalmabOi testvér a testvérhez". most kiadja az író válogatott műveii A kínai nép mélységesen tiszteli tíz kötetben. “ Leöblítek egy féldecil — s fenyegetően felemelte a kezét —, de ha eljár a szád. te laknyos... —f Megvárlak, Jani. — Nem lehel! — s a gyerek felé rúgott. Na, hazafelé. Upre púpos! TIBI ELSZALADT. mint a megvert jószág, de három házzal arrébb megállt. Várta, hogy mikor hívják vissza. Jani azonban addigra eltűnt a kocsmaajtóban. Bent füstbe burkolódzott emberek vitatkoztak. Arrébb biliárdozlak. Fröccsre. — Gyere! — kiáltottak Janinak. — Egy partira... — Nem lehet. Füstölni megyek. Ma éjjel én vagyok az inspekció«. — Hát egy parti? Hajnalban jön a fagy, nem este... Játszottak. Ittak. — Záróra -** szólt egyszer a kocsmáros —. hagyjátok már abba, az ég szerelmére! Na, végre, készülődtek. — Megint fagy lesz — mondta valaki aztán. — Jaj, az istenségét! — kiáltotta el magát Jani, 9 fedetlen fővel nekivágott a kertek irányába a határnak. — Hisz’ én vagyok a soros... Forró, izzadt homlokát lehűtötte az éjjeli levegő, elűzte belőle az alkohol gőzét, mardosó lelkiismerete a fülébe kiáltotta: mi lesz. Jani? Ha lefagy a termés, mi lesz. Jani? Rohant. Elesett, feltápászkodott. s tovább szaladt. Mikor az árpaföldekhez ért. füstszag csapta meg az orrát. Megtoipant. beleszimatolt a levegőbe. Igen, semmi kétség. A gyümölcsös felől sodorja feléje a füstöl a szél. Az elnök, vagy valaki más ellenőrizni jöhetett. Úristen, hogy magyarázza ezt meg? Ha visszafordul, még rosszabb. Oda kell mennie. Ez a leghelyesebb. Bevallja őszintén, becsületesen és... soha. soha többé nem vesz a kezébe biliárd-dákót. Gyámoltalanul, esetlenül állt meg a gyümölcsös szélén, felette, körülötte csípős, vastag füstfelhő terjengett. Várt. hallgatott. Aztán: — Ki az? Ki van itt? — kiáltotta. SENKI NEM FELELT. Csak azt hallotta, hogy a másik oldalon a falu felé szalad valaki, kicsi az alakja, és a keményre taposott gyalogúton klappoq a gumi-
