Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

gSRAKMAOTARORgZAG s A kommunizmus felé MOSZKVÁBAN a május elseje nemcsak politikai ünnep, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünnepe, de népünnepély, sőt családi ünnep is. Nemcsak uj termelési eredményekkel készülnek a nagy napra, nemcsak az utcákat, épületeket öltöztetik sokszínű, ragyogó ruhába... A május elseje méltó megünnep­léséhez hozzátartozik a tavaszi nagytakarítás, a sütés­főzés, az ajándékvásárlás apró kis gondjai, örömei is. így van ez itt minden évben. Tradíció. S mégis, minden május elseje más — más érzéseket, hangulatot ébreszt az emberben. Enyhe tavaszias nap köszöntötte az idei május else­jén a várost. A felvonulás csak 10 órakor kezdődött, a Vörös tér azonban már 8 órakor hangos volt az ünnep­lőktől. A Történelmi Múzeum hatalmas épülete felett kékesszürke felhőként keringtek a galambok. Száz? Ezer? Ki tudná megszámolni... Körülöttem hullámzó embertömeg: moszkvaiak és Moszkva vendégei. Jöttek négerek hosszú fehér köpenyekben; távoli szigetek fiai, leányai nemzeti viseletben; lengyel bányászok magas, fekete sapkában; amerikaiak, románok, magyarok, A vendégek elvegyültek a moszkvaiak között, fény­képeztek, sokan a Vörös téré/) elhelyezett emelvényekre siettek. S ahogy egyre-másra elfoglalták helyüket az emelvényen, úgy váltak ezek az emelvények a nemzet­közi testvériség jelképévé, a békét és boldogságot óhajló emberek egységének szimbólumává. HATALMAS TAPS. mindent, még a mikrofon hangját is elsöprő ováció fogadta a Mauzóleum központi emelvényén megjelenő párt- és kormányvezetőket, kü­lönösen Hruscsov elvtársat. Nyikita Szergejevics kalap­jával integetve köszöntötte a Vörös téren egybegyűlte­ket. Megható volt az a szeretet és az a tisztelet, mely a tapsból, az óvációból áradt Hruscsov felé. Bizonyára sokan arra gondoltak, amire én is: az elmúlt május elseje óta milyen kitartóan, határozottan harcolt Hrus­csov elvtárs a békéért, a népek barátságáért. Amerika. India, Indonézia. Afganisztán, Franciaország — szinte felsorolni Is nehéz, hány országban volt egy év alatt, hirdetve mindenütt a békés egymásmellettclés lehe­tőségét, fontosságát. .. A Kreml órája tízet ütött, megkezdődött az ünnepség. A katonai díszszemle felejthetetlen benyo­mást gyakorolt ránk. Mint mindig, most is a kisdobosok nyitották meg a katonai parádét, utánuk, mint sudár nyírfák, meneteltek a katonai akadémiák hallgatói, a balti tengerészek, határőrök ... S aztán a haditechnika! Hosszú sorban az egész teret megtöltötték a rakéták. A lelkesedés nemcsak a Szovjetunió hadierejét köszön­tötte. de erkölcsi fölényét is: ilyen hatalma* és korszerű haditechnika birtokában is az általános leszerelésért sora foglalta el a teret. A múlt évben május elsején a felvonulók között ott voltak a jövő társadalom hírnökei: a kommunista munkabrigádok. De számuk akkor még kevés volt. S most? A kommunista munkabrigádok százai mentek a Vörös téren. Ma már nagyon sokan nemcsak a „Kommunista munkabrigád” címért verse­nyeznek, de a „Kommunista munka gyára” címért is. Talán még soha nem volt ilyen elterjedt, mindenre ki­terjedő a munkaverseny, mint ma. Gyorsabban felépí­teni a kommunizmust, átlépni a küszöbét — ez hatja át a versengőket. A verseny középpontjában Moszkva és Leningrad, a két hősi város versenye áll. Moszkvai gyárak, kerületek versenyeznek a leníngrádi gyárakkal, kerületekkel. A VÖRÖS TÉR emelvényein sok leníngrádi van, de még többen menetelnek a felvonulók között, együtt a moszkvaiakkal. Együtt énekelnek, táncolnak annak a gyárnak a kollektívájával, amellyel tegnap és holnap a munkapad mellett versenyeztek és versenyeznek a közös boldogulásért. A moszkvaiak közül pedig sokan ebben az időben Leningrádban köszöntötték az ünne­pet... A felvonulók hatalmas táblákat vittek. ..5 év alatt befejezzük a hétéves tervet." Egy évvel ezelőtt a május elsejei felvonuláson virágokból, fémből először jelent meg Moszkva utcáin a bűvös 7-es szám. Akkor szinte hihetetlennek tűntek a hétéves terv számai, a feladatok óriásoknak, mesébe illőknek. Azóta eltelt egy év. Csak egy év! De ez alatt az egy év alatt olyan kimagasló győzelmeket értek el a szovjet emberek, hogy mo6t már a terv időelőtti teljesítéséről beszélnek. Milyen örömmel fogadták a múlt évben a szovjet emberek a hétórás munkaidő bevezetésének tervét! Akkor még csak néhány gyárban volt hétórás a munka­idő. S azóta! Több százra tehető Jelenleg azoknak n vállalatoknak a száma, ahol már csak napi hét órát dolgoznak. S hamarosan mindenütt, az egész Szovjetunió területén hét. illetve hat órát dolgoznak az emberek. Igen, a kommunista társadalom küszöbéhez érkezett el a szovjet nép! Az eddigi munkalendület a tettek erejével bizonyítja: nem sajnálják erejüket, hogy meg gyorsítsák a kommunista társadalom felépítését. Erről tanúskodott az idei május elseje. Csak nézed az emberek mosolyát, boldog arcát olvasod az • ményekról tájékoztató táblákat s látod az első lépést amit megtett a szovjet nép a szocializmustól a kommu­nizmusig. Érzed az új érát. amelyről sokat beszélnek majd az elkövetkezendő nemzedékek. Az évek múlnak, de örökké élni fog az emberiség kommunista tavasza... TÖBB ÓRÁN AT tartott a felvonulás. Majd hir­telen színes léggömb szállt fel a májusi ég felé. rajta aranyozott betűkkel a jelszó, mely az 1960-as május elseje lényegét, hangulatát hirdette: „A kommunizmus után a felvonulók Moszkva, 1960. május. Ülést tart a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság május 16-án délelőtt Mis­kolcon ülést tart. Több fontos napi­rendi pont kerül megvitatásra. Dana- vár Lajos ismerteti a vendéglátóipar utóvizsgálatáról és a Szinvavölgyi Művelődési Kör kulturhelyiségének építéséről készített jelentést. Rácz János NEB elnökhelyettes a Lenin Kohászati Művek lakótelepgondnok­ságának kezelésében lévő lakóépüle­tek állagmegóvásának, karbantartá­sának vizsgálati eredményét ismer­teti. Csacsovszki Barna NEB elnök- helyettes a hangonyi pedagógus szolgálati íakás felújításával kapcso­latos pénzügyi elszámolásról számol be. Miklós László a városok parkosí­tásának vizsgálati programjavaslatát ismerteti. A NEB-ülés megvitatja a putnoki járási NEB munkájáról ké­szült jelentést is, majd folyó ügye­ket tárgyal. Tizenhat énekkar részvételével dalosíalálkozót rendeznek Tokajban Borsod megyében már több mint vetkezet énekkara. Az ünnepségen 100 énekkar működik mintegy 5 fellép még a sajószentpéteri bá- ezer taggal. A dalosok ma tartják •nyászzenekar. valamint a tárcáit ut- meg első tavaszi találkozójukat To- török fuvószenekara. A hónap végén kajban, a gimnázium szabadtéri újabb dalostalálkozóra kerül sor Me- színpadán. A májusi seregszemlén>16 2öke,esztesen. Ezen a merne nyolc bmwáílói Saiufs a mezákc- termeldsz&oetkezetí énekkara rendi- reszten Aranykalász Termelőszö- zi meg első nyilvános hangversenyét. Kedves Kovács Elvtársi Naponta számtalan levelet bontok, amely városunk lakosságától és kü­lönböző szervektől érkezik. Nyugod­tan elmondhatom, hogy kevés akad közöttük, amely oly nagy örömet, sót, meghatottságot vált ki bennem, mint az, amit Öntől, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának tagjától, a Magyar Tanácsköztársaság egykori vöröskatonájától kaptam. Hazánkban igen nagy megbecsülés és mély tisztelet övezi az 1919-es ve­teránokat. önt, kedves Kovács elv­társ. még nagyobb szeretet és hála illeti meg, hiszen mint hős interna­cionalista vett részt a magyar mun­kásosztály harcaiban. A proletárszo­lidaritás fennkölt' érzése, amelyet az 1919-es internacionalisták tanúsítot­tak. megmutatkozott 1956-ban is, amikor a Szovjet Hadsereg hős fiai, életüket nem kímélve, küzdöttek az ellenforradalom leveréséért, a test­véri országok pedig gazdasági és po­litikai segítséget adtak, hogy gyor­sabb legyen a konszolidáció. Az az eszme, amelyért 1919-ben ön is itt harcolt Szirmánál, a Zsolcai hídnál és a Sajóparton — ái már valóságban mutatkozik meg. Új gyá­rak, hatalmas, modern lakótelepek iskolák, a miskolci Egyetemváros ké­pében. Városunk az 1919. évinek már mintegy négyszerese és természetesen 1945 óta fejlődött legtöbbet. Igen nagy öröm lenne számunkra, ha Kovács elvtárs ellátogatna hoz­zánk. Találkozna 1919-es harcostár­saival, és a felnőtt új nemzedék har­cos kommunistáival éppúgy, mint a mi szabad hazánk boldog gyermeke vei. a kis úttörőkkel. Saját szemével győződhetne meg arról, hogy nálunk egyöntetűen azt vallják az emberek: érdemes volt Önöknek fegyvert fogni burzsoázia ellen! Tudják, hogy azoknak a harcoknak tanulságai gyón sokat segítenek napjaink szo­cialista építőmunkájában. Magam és a városi tanács v hajtó bizottsága nevében kívánok Kovács elvtársnak nagyon jó egész­séget, békés, nyugodt életet. Remé­lem, legközelebbi levélben arról fog értesíteni, hogy mikor üdvözölhetjük városunkban. Hálásan köszönöm ked­ves. megemlékező sorait és jókíván­ságait Miskolc. 1960. május hó. Forró elvtársi üdvözlettel: FEKETE LÁSZLÓ v. b.-elnök. A „nagy trükkök“ csődje Raffinált trükkök egész sorát al­kalmazzák kémek és kémnök a hír­szerzés sikere érdekében. A nyugati kémszervezetek mecénásai — a kü­lönböző tőkés körök — bőséges anya­gi fedezetet biztosítanak, hogy az ügynököket felszerelhessék a legfej­lettebb technikai eszközökkel, mű­szerekkel. Ezen eszközöket a kémke­dési technika csodafegyvereinek te­kintik. Az amerikai kongresszus még 1951-ben megszavazta a kémtörvényt (Mutual Security Act), amely szerint százmillió dollárt fordítanak a Szov­jetunió és a népi demokráciák elleni kémtevékenységre. Ebből az összeg­ből — amelyet időközben 150 milüó dollárra egészítettek ki — jócskán jut arra is. hogy speciális szakemberek egész seregét foglalkoztassák a hír­szerzési célok érdekében. A különbö­ző kémikus, kutató és elektroszak- emberek kísérletezik ki és állítják elő a titkosíráshoz és egyéb célokra szük­séges vegyszereket, a miniatűr fény­képezőgépeket stb. Rádióadóval felszerelt keblek A trükkök sorából nézzünk meg először egy kémnő számára készített különleges estélyi ruhát... Az NDK állambiztonsági szervei 1957-ben letartóztattak egy kémcso­portot, közöttük egy csinos, ártatlan tekintetű nőt is, aki roppant vesze­delmes és ravasz ügynök volt. Az adatokat az estélyi ruhája segítségé­vel szerezte. Hogyan? Az estélyi ruha belsejét különlege­sen kiképezték. A ruha alatt parányi rádiót helyeztek el. erős mikrofonnal — méghozzá a nő keblei körül, a speciálisan erre a célra készített melltartóban. A megfelelően hajlított mikrofon az egyik kebelhez simul, a két kebel között az adó, a melltartó­tól lefelé az áramforrások. Az an­tenna pedig a deréktól lefelé, a ruha belső fodraiban csavarodik körbe. A kis rádió hatósugara 100—200 méter. Nos, az „ártatlan kis hölgyike” emí- gyen felszerelve táncolt egy bárban a kiszemelt áldozattal, aki nem is sejtette, hogy bizalmas, vagy éppen fecsegő szavait megörökítik. Ugyanis a nő társa a bár egyik mellékhelyi­ségében ugyancsak speciális felszere­léssel készen állt, s a vevőkészülék azonnal magnetofonra rögzítette nz egész beszélgetést. Rövidesen aztán a kémszervezet fontos adatok birtoká­ba jutott, vagy következtetéseket vonhatott le a fecsegő elejtett sza- vaibóL Lelepleztek már olyan, imperialista ország részére beszervezett kém nőt is, akinek az estélyi ruhája picike magnetofont takart, amely a helyszí­nen rögzítette az elhangzottakat. A kémszervezetek azonban jobban ked­velik azt a megoldást, amikor a vevő- készülék és a magnetofon a hírszer­zőtől távolabb van, biztonságban. Ez esetben ugyanis, ha a kémet elfogják, az anyag azért megmarad. Antenna - a kutya pórázában Egy másik eset... Az NDK határőr szervei elfogtak egy ügynököt, aki magnetofonszala­got akart átcsempészni a határon nyugatra. A szalag lepergetésekor ki­derült. hogy egy beszélgetést rögzí­tettek rajta, amely fontos utalásokat tartalmazott egy találmányra vonat­kozóan. A találmányon egy hadmér­nök dolgozott abban az időben. A felderítés a következőket állapította meg: A hadmérnök egy új. csinos isme­rősre tett szert, akivel délután sétál­ni indult. A hölgy szép «/olt és mű­velt, a mérnök szeretett volna jó színben feltűnni előtte. Elmondott hát egyet-mást a találmányáról. Ügy vélte, a néhány szóból úgysem derül ki semmi fontos. Még álmában sem gondolta, hogy a nő táskájában mik­rofon és adóberendezés (olyan, mint a melltartó esetében) lapul. Arra sem gondolt, hogy a nő által vezetett ku­tya pórázában egy acélszalag az an­tenna. A vevőkészüléket pedig az őket követő gépkocsiban helyezték el. Hajfestő vegyszer is láthatatlan Írás Néhány évvel ezelőtt a magyar ha­tárőr szervek egy ügynököt üldöztek. Feltűnő Ismertetőjele volt az égő- vörös haja. A gyűrű egyre szűkült* mindent átkutattak, mindenkit iga­zoltattak. Végülis egy férfi maradt a gyűrűben, de szabályos igazolványok­kal rendelkezett — és nem vörös, ha­nem szőke haja volt. A körülteklnlő éberségnek köszönhető, hogy a kém mégsem menekülhetett. A kém a sző­ke férfi volt. Mi történt?... Az ügy­nök a határ átlépése előtt vörösre festette a haját. Mikor felfedezték a határőrök, a magával hozott külön­leges vegyszerrel megmosta a haját. A vegyszer rövid idő alatt tökélete­sen megszőkítette. Közvetlenül az ellenforradalom előtt számolták fel a magyar állam- védelmi szervek Pathy Lajos és Mező Sándor kémrezidenciáját. Ezek a ké­mek speciális notesszel és töltőtollal rendelkeztek. A megszerzett híranya­got feljegyezték —. de az nem lát­szott. Az írás csak bizonyos vegyszer alkalmazása után jelentkezett a no­teszlapon. Felvevőberendezés — sétabotban Csak’ néhányat soroltunk fel a kéms kedési technika ..csodafegyverei” kö­zül. De az imperialista kemszerveze- tek találékonyságát ezzel korántsem merítettük ki. Mert közölhetnénk történeteket a teleobjektíves fényké­pezőgépről és a setabotba beépített* irányítható felvevőberendezésről, amelyekkel a kémek egyidőben fi­gyelik és hallgatják, mi történik pél­dául egy szerelmi légyotton. (Utána következik a zsarolás.) Vagy mesél­hetnénk a szemüvegről, amelynek keretébe miniatűr mikrofont és adó- berendezést építettek be, két szára pedig antennául szolgált Szólhat­nánk a Csehszlovákiában letartózta­tott Stepan Palounek kémről is, akit mikrofényképezőgéppel láttak el megbízói... Nem ritkaság a ciga­rettatárcába, öngyújtóba beépített apró fényképezőgép sem. stb. Láthatjuk, hogy a nyugati kém- szervezetek szolgálatában álló speciá­lis szakemberek (a „hadtudományi segédszolgálat” — ahogy virágnyel­ven nevezik) a legfejlettebb technika felhasználásával készítik elő nagy trükkjeiket. A trükköket alkalmazó* a technikát felhasználó nagystílű ké­mek, kalandorok dicstelen tündöklé­se azonban rendszerint nem tart so­káig. A „csodafegyverek" kudarca A Iegraffináltabb trükköt, a legra­vaszabb cselvetést alkalmazó kém te­vékenysége sem hosszú életű. „Csoda- fegyvereik” ugyanúgy kudarcra van­nak ítélve, miként annak Idején Hit­leré. A bukás elkerülhetetlen. (Gon­doljunk csak a május elsején, a Szov­jetunió területe felett lelőtt amerikai kémrepülőgépre.) ... Igen, a nagy trükkök csődje bekövetkezett A cső­döt az jelzi, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák állambiztonsági szervei a kémek módszereit, techni­kai felszereléseit sorra megismerték, felfedték, a nyilvánosság előtt lelep­lezték — a kémeket pedig elfogták. Sorsukat a jövőben sem kerülhetik el, hiába áldoznak finanszírozásukra milliókat a tengeren túl. Persze, minél nehezebb körülmé­nyek között kell a kémeknek dolgoz­niuk. annál Inkább rákényszerülnek a még kifinomultabb technikai mód­szerek. trükkök alkalmazására. Az óvatosság, éberség tehát a jövőben is kötelező érvényű! Horváth J, Ferenc Megnyílt az első Mackó-büfé Miskolcon Tegnap délelőtt ünnepélyes kere­tek között adták át Miskolc közönsé­gének a Szemere utca 1. szám alatt létesített Mackó-büfét. A megnyitó ünnepségen részt vettek a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, valamint a testvér vállalatok, üzemek és a Miskolci Vendéglátópari Vállalat képviselői. Drenkó István, a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat igazgatója adta át a forgalomnak az igen szépen beren­dezett hideg-büfét. Elmondotta, hogy az újonnan nyitott egység helyén ez­előtt öt hónappal egy talponálló Ital­bolt volt, amely — amellett, hogy rontotta a 'városképet a belváros egyik centrumának valóságos szé­gyenfoltja volt. A volt talponállót 73 ezer forintos költséggel alakították át büfévé, s 160 ezer forintos költ­séggel rendezték be. Az új Mackó-büfében a négykaní espressógéptöl a fagylalt- és tur­mix-keverőgépig minden megtalál­ható. A büfé egyébként szeszmentes, kakaót, kávét, tejet, turmix-italokat, virslit, hidegtálakat, különböző hús- és oonbasalátákat, fagylaltot, hűsitő- italt [ehet csak vásárolni Üt. Miskolc lakói örömmel üdvözlik a budatxst mintára létesített, s a városban 0sö ként létrehozott új Mackó-ötyéi. sem segíthettem — az már ne/m raj­tam múlott. Mindezeknek előzetes bevezetése után, engedje meg tisztelt Elnök Elv­társ, hogy most, midőn a 16. szabad május 1-ét ünneplik, kissé öreg fej­jel, de szívemben büszkeséggel, kom­munista üdvözletemet küldjem önök­nek. Kívánok úgy a végrehajtó bi­zottságnak, mint tanácsuk, valamint tarosuk, intézményeik, üzemeik is gyáraik dolgozóinak, törhetetlen szi­lárd erőt. kitartást is sok sikereket és önnek, tisztelt Elnök Elvtárs, jó egészséget külön is. Legyen 7956 ok­tóbere örök tanulság és keserű mo- mentő arra, hogy ne fellőjék el: ne­künk, kommunistáknak egyik leg­szentebb proletárkötelességünk az egységes szellem, a soha nem lany­huló, szüntelen éberség is nem utolsó sorban a tömegekkel való legszoro­sabb kapcsolat. Remélem, hogy városuk soha nem feledkezik el azon hős bajtársainkról, akik fiatal életüket áldozták a prole­tárdiktatúráért. És még erősebben remélem, hogy városuk fiatalságának szivét éppen úgy áthatja a munkás­hazájuk iránti forró szeretet és fél­tés, mint a miénket, öreg veteráno­két. Szívélyes kommunista köszöntés­Tisztelt Elnök Elvtárs! Ezerkilencszáztizenkilencben, mint 19 éves fiú, elhagyva a burzsuj Cseh- szlovák Köztársaságot, fegyverrel a kezemben siettem sok más bajtár­sammal együtt a megalakult Magyar Tanácsköztársaság védelmére. Mint vöröskatona, többek között (nem em­lítve más ütközeteket, március és augusztus között), 1919. május hó 20— 21-én, mint a munkácsi különít­mény katonája, a III. hadtest kötelé­kében részt vettem a Miskolc váro­sát felszabadító harcokban, illetve az imperialista intervenciós cseh hadse- reg egységeinek kiverésében. És bár ezért a burzsuj Csehszlovák Köztár­saságban megalázás, börtön és állan­dó üldözés jutott úgy nekem, mint bajtársaimnak osztályrészül, mégsem kétséges, hogyha sorsunk úgy hozná, még ha tízszer nagyobb megalázás is érne. Öreg fejjel is csak ugyanezt csinálnám! És merem állítani, hogy minden öreg veterán, volt bajtársam is, nem szólva azokról, akik életüket hagyták Kistokajnál, Szirmánál, az érő búzatengerben, a Zsolcai hídnál, a Sajó vizében és az ország száz más táján. Hogy aztán 1956-ban. munkás- hatalmunk élet-halál harcának idején újra csak önként jelentkeztem fegy­veres szolgálatra Magyarországra — ez csak természetes. De hogy még­eti üdvözlöm Ont szabad szovjet ha­zánkból. KOVÁCS ZOLTÁN sk. nyugdíjas. c Szovjetunió Kommunista Pártjának Perecsin község, Zovodszka u. í. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom