Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ffflBimmmsäg A MAGYAR SZOCIALISTA Ml NKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Épül, szépül Tiszapalkonya XVI. évfolyam 114. Ara 70 fillér Az emberiség a béke megújhodott reményeivel tekint május 16., a csúcstalálkozó elé. 1960. tavasza a nemzetközi feszültség hidegháborús légkörében is jelentős változásokat hozott. A mesterségesen fagypont alá fagyasztott nemzetközi feszült­ség felengedett. Tavaszias jóérzé­sekkel vette tudomásul az emberi­ség, hogy a két részre szakadt Vi­lágban a közeledés, a vitás kérdé­sek békés megoldásának szelleme bontogatja szárnyát. A kölcsönös látogatások, az eredményes megbe­szélések arra engedtek következtet­ni, hogy I960 tavasza egybe a bé­ke tavasza is lesz, egymáshoz köze­líti a különböző rendszerű orszá­gokat és végérvényesen diadalra juttatja a békés egymásmelleit élés politikáját. Hruscsov elvtárs fran­ciaországi útjának sikere meggyő­zően bizonyította, hogy a népek őszintén óhajtják a barátságot, a békés egymásmelleit élést. A fran­cia nép túláradó szeretettel fogadta a szovjet kormányfőt, a személye iránt megmutatkozó mélységes tisz­telet a hatalmas szovjet népnek szólt egyben, mely nagy véráldoza­tokat hozott a francia nép felsza­badulásáért is. a náci megszállás alól. Ha a háborúban együtt tud­tunk működni — írták a francia lapok —. a békében ez százszorta könnyebb és eredményesebb is le­het, ha politikusaink nem abból in­dulnak ki, ami elválaszt egymástól, hanem ami összeköt bennünket, és ez a béke közös óhaja... A közös érdek, a béke ügyeinek rendezése késztette a négy nagyha­talom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányfőit arra, hogy kiírják egy nemzetközi csúcstalálkozó idöpont­A kormányfők elhatározása mö­gött a népek azon őszinte akarata feszül, hogy rendezzük végre közös dolgainkat, vessünk véget a fenye­getőzés kardcsörtető politikájának. A fegyverkezési hajsza kölcsönö­sen bizalmatlanságot szül, elmérge- siti a nemzetközi érintkezést, s a legkisebb vitás probléma is, a há­borús feszültség közepette egy új világégés veszélyeit rejti magában. A csúcstalálkozót előkészítő re- ménytkeltó diplomáciai tevékeny­ség járhatóvá egyengette azokat az utakat, melyeken a béke szándéka összeférhetővé simíthatja a rendsze­rek között meglévő ellentéteket. A Szovjetunió békeszerető külpoliti­kája minden tőle telhetőt elköve­kezik a háborúval terhes hideghá­borús feszültség éveire. S a csúcs- találkozó előtt tizenhat nappal amerikai kémrepülő hatolt a Szov­jetunió légterébe, többezer kilomé­ternyi utat tett meg a szovjet vá­rosok fölött, amíg egyetlen lövés­sel meg nem semmisítette a szov­jet légvédelem pontosan célbataláló rakétája. Miért, mügén rejtett cél­ból tették ezt az amerikaiak? Nem­csak a szovjet emberek milliói kér­dezik ezt az Egyesült Államok ve­zetőitől, — az egész emberiség, a békéi Őhajtó százmilliók egysége­sen ítélik el a légi provokációt, mely természetesen nem kedvez a csúcs­találkozó sikerének, pedig ha nem is csodát, de a megindult jóhatású nemzetközi erjedés további erősö­dését várták és várják a csúcsta­lálkozó sikerétől. Ez az epet is azt bizonyítja, hogy a békés egymás­melleit élés egyedül helyes eszméje még igen nagy ellenállásba ütközik az Egyesült Állomok makacs és a hidegháborús légkört fenntartani akaró katonai-politikai köreiben. Sajnálatos tény, hogy a legfőbb po­litikai irányítók, többek között Her- ter amerikai külügyminiszter, sőt Eisenhower elnök is úgy tok az esetről, mintha az a szovjet politika következménye és az álla­mok kapcsolatában amolyan meg­szokott „hétköznapi” dolog lenne. Herter külügyminiszter szerint a lé­gi kalózkodást az indokolja, hogy a Szovjetunió elzárkózik, „titkoló­zik?’ a Nyugat előtt, értsd alatta: a Szovjetunió nem hajlandó az Egye­sült Államok rendelkezésére bocsá­tani hadititkait —. s ha nem adja a maga jószántából — gondolják — elvesszük tőle a kémkedés alatto­mos eszközeivel. Biztató jel. hogy aZ amerikai közvélemény is szinte egyöntetűen elitéli a légi provoká­ciót. s a lapok többsége helyesnek tartja a szovjet kormány intézkedé­sét. Minden kormány, mely ad va­lamit területének sérthetetlensé­gére, hasonlóan cselekedett volna. A világ közvéleménye elítéli az amerikaik légi kalózkodását, mely­ben a csúcstalálkozó sikerének meghiúsítására való törekvést lát­ják az emberek. Az efajta esemé­nyek nem válnak az Egyesült Ál­lamok dicsőségére, tekintélyén olyan csorba esett, melyet egy­könnyen nem tud kiköszörülni. Ezek után azt kérdezik az em­bereit, várhatunk-e megnyugtató sikert a csúcstalálkozótól? Hruscsov elvtárs Párizsba való utazása előtt újságírók előtt kijelentette, hogy az elmúlt napok kedvezőtlen esemé­nyei ellenére is bízik a sikerben, mint mondotta: „javíthatatlan op­timista”. Ez a bizakodó derűlátás hatja át a szovjet közvéleményt Ír. A szilárd világbéke megnyugtató révebe vágyakozó emberiség aggo­dalommal vegyes reménykedéssel tekint j párizsi Elysée-palotára. a csúcstalálkozó színhelyére, ahol a négy nagyhatalom kormány vezetői, meghányván^vetvén világunk égető­en fontos kérdéseit, szóval és tettel bizonyítják be. h->gy nem volt hiá­bavaló a népek bizakodása. Egyet­értésükkel béke fenntartásának, a háborús veszély elhárításának kér­désében százmilliók elismerését, ro- konszenvét vívják ki. A békeszándék komolyságából vizsgáznak a k^rek asztal mellett a holnap összeülő kormányfők, és emberség, a humanista felelősség- tudat kérdésére i: egyben a béke ügye. Immár 15 éve egyebet sem hallunk, mint azt, hogy veszélyben az emberiség békéje, hogy az im­perializmus dühödt védelmezői egy esetleges háborútól várják rendsze­rük továbbélteiését. A két világ­háború meggyőzően példázza, hogy a szocializmus erői le győzhetetle­nek, a történelmi fejlődés irányit nem lehet visszafelé fordítani, előre megy az emberiség, s hogy még gyorsabb legyen ez az egész embe­riség üdvére és hasznára váló fej­lődés, a békét szilárd alapokra kell helyezni. A szovjet kormány a bűnös re­pülőprovokáció után sem fordított háta*, eddigi, békésszándékú politi­kájának. s kormánya megbízásiból N. Sz. Hruscsov szovjet miniszter­elnök a békés egymásmelleit élés politikájának b‘. or szai'ú szószó­lója lesz. A szovjet nép küldötte a szocialista tábor országai, közel egymillióid ember őszinte bék.-aka­ratát teszi le a találkozó asztalára: „Ezt hoztam. Uraim, s ha önöket is a nép küldte, önök is csak ezt hozhatták, mert a népek Nyugaton csakúgy, mint Keleten, békében és barátságban akarnak élni egymás­sal:1 Párizson a világ szeme. Adjon ez a találkozó sorsfordító bizonyítéko­kat a béke megőrzésére, hitet az emberiségnek hogy a háborút nem­csak elodázzuk, hanem egyszer, s mindenkorra ki is törüljük az em­beriség történelméből Ezt várja a világ, ezt várják az élni. boldogulni akaró népek száz- mimói," I960, májút 15, vatárnap Rónai Sándor elvtárs köszöntötte a 400 éves jubileumon a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumot (2. oldal.) Szabados György A szovjet kormány erejét nem kiméivé fáradozik majd a nemzetközi feszültség enyhüléséért Hruscsov elvtárs megérkezett a csúcsértekezletre Hruscsov, a szovjet Miniszterta­nács elnöke szombaton Párizsba ér­kezett, hogy résztvegyen a négy nagyhatalom kormányfőinek értekez­letén. Vele együtt érkeztek a szovjet kül­döttség tagjai, köztük Gromiko kül­ügyminiszter, Malinovszkij honvé­delmi miniszter, valamint a szovjet kormányfő kíséretében lévő szemé­lyiségek. Az Orly-i repülőtéren a francia kormány nevében Roger Frey állam- miniszter és a francia külügyminisz­térium képviselői üdvözölték Hrus­Hruscsov ellépett a díszszázad előtt, közben a zenekar a szovjet és a francia himnuszt játszotta. Utána a szovjet kormányfő a repülőtér szalonja előtt felállított mikrofon­hoz lépett és beszédet mondott. — Örülök, hogy Ismét Párizsban lehetek, a vendégszerető Franciaor­szág fővárosában. A közelmúltban már meglátogattam ezt a várost, s ez a látogatás sok jó és kellemes emléket hagyott bennem. Szeretnék még egyszer köszönetét mondani Charles De Gaullenak, a Francia Köztársaság elnökének, a francia ál­lamférfiaknak és közéleti személyisé­geknek, az egész francia népnek azért a rendkívül szívélyes baráti fogadtatásért, amelyben franciaor­szági látogatásom idején részesítet­tek. továbbá a nagyszámú levélért és üdvözletért, amelyek mély nyomot hagytak bennem. — A nagy francia nép képvise­lőivel való találkozásaink és beszélgetéseink meggyőzően mu­tatták. hogy a Szovjetunió és a Francia Köztársaság népei hőn óhajtják a békét, országaink ba­ráti viszonyának fejlesztését és szilárdítását. — De Gaulle elnökkel folytatott megbeszéléseim sok haszonnal jár­tak: igazolták, hogy a kormányfők találkozásai nagyon fontos szerepet látszanak a béke megszilárdításában, a nemzetközi feszültség enyhítésében és az országok kapcsolatainak fej­lesztésében. — Megragadom az alkalmat, hogy ítadjam Franciaország minden pol­gárának a szovjet kormány és a Szovjetunió népeinek forró üdvözle­tét. Franciaország felvirágzása és nagyságára vonatkozó jókívánságait. — A Szovjetunió, Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezető állami érfiainak legfelső szintű találkozója nagyfontossógú a nemzet­közi életben. Eddigi találkozásaink »lkaiméval elég jól ismertük egy­mást és remélem, hogy ez elő fogja tegíteni a tanácskozás sikerét. Meg teli vizsgálnunk a legsürgetőbb nem­zetközi kérdéseket és meg kell kísé­relnünk. hogy ezeket a népek javára >ldjuk meg. — Annak ellenére, hogy nem két- téges, minden nép a béke megszilár­dulását és a nemzetközi feszültség enyhülését óhajtja. Ismeretes, hogy egyes országokban, különösen az itóbbi időben, jelentősen fokozták tevékenységüket azok a befolyásos török, amelyek szeretnék Ismét fel­éleszteni a hidegháborút és megaka­dályozni a nemzetközi helyzet egész­ségessé válását. — Reméljük, hogy erőfeszítéseik cudarcot vallanak, és az olyan kér­dések megvitatása, mint az általá­nos és teljes leszerelés, a második vi- ágháború maradványainak megszün­tetése és a német békeszerződés meg- tíSüéae, a Kefe* és a Nyugat viszonya — hasznára válik az egyetemes béké­— Tudatában vagyunk annak, hogy a világ népei milyen nagy reménye­ket fűznek a négy hatalom vezetői­nek találkozásához. A szovjet kormány erejét nem kímélve fáradozik majd, hogy a tanácskozás gyümölcsöző legyen, s hogy a nemzetközi feszültség enyhülését a béke és a népek biztonságának megszilárdítását eredményezze fejezte be beszédét a szovjet kor­mányfő. Ezután Hruscsov és a kíséretében lévő személyiségek a szovjet nagykö­vetségre hajtattak. Az útvonalon a francia főváros lakosainak tízezrei üdvözölték HruscsovoL A szovjet küldöttség összetétele lek a párizsi négyhatalmi csúcsérte- cezleten való részvételével kapcsolat­on az említett értekezleten részt /evő szovjet küldöttségbe delegálta \ndrej Gromiko szovjet külügymi- lisztert és Rogy ion Malinovszkij szovjet honvédelmi minisztert. A kül­döttséget több tanácsadó kísérte eL A nyugati külügyminiszterek előkészítő megbeszélése Az Egyesült Államok. Anglia. Franciaország és Ny ugat-Németor­szág külügyminiszterei szombaton délután több mint egyórás megbeszé­lést tartottak a francia külügymi­nisztériumban a nyugati hatalmak­nak a csúcsértekezleten követendő politikai irányvonalának kidolgozá­Adenauer kancellár délután felkereste De Gaulle elnököt és tárgyalt vele. A tárgyalások titkosságáról Arra számítottak, hogy a szovjet kormányfő vasárnap, vagy esetleg csak hétfőn a kora reggeli órákban érkezik Párizsba. Az új időpontból a megfigyelők arra következtetnek. Hruscsov esetleg a csúcsértekez­let előtt találkozni akar még a nyugati vezetőkkel. De Gaulle-lal ez a találkozó ma délelőtt fél 11-kor történik meg az Elysée-palotában, de lehet, hogy Macmillannel és esetleg Eisenho- werrel is rövid eszmecserére kerül sor. Az amerikai légi provokáció után s a csúcs előtt csak hasznosak lehet­nek ezek az előtárgyalások. A Hrus- csos—De Gaulle-találkozó valószínű­leg a csúcstalálkozó különböző eljá­rási kérdései körül forog majd (a ta­nácskozások nyilvánossága. kiket vonnak be a tanácskozásokba, a na­pirend stb.) s ezekben a megértést a két politikus között megkönnyítheti. hogy Franciaországgal kapcsolatban a Szovjetuniónak nincs Powers- ügye, hogy Hruscsov és De Gaulle csak nemrégen folytatott hosszabb megfelelő légkörű tárgyalásokat. Ami a tárgyalások bizalmasságát illeti, nyugati részről a teljes titkos­ságot szorgalmazzák. A Szovjetunió a hírek szerint hoz­zájárul a bizalmas jelleghez, ameny- nyiben ez elősegítheti a tárgyalások előrehaladását, de természetesen semmiképpen sem engedheti meg, hogy a titkosság őrve alatt a közvé­lemény tájékozatlan maradjon, sőt félrevezessék. Nyilvánvaló, hogy a tárgyalások nyilvános vagy bizalmas jellege sokban függ majd maguktól a tanácskozásoktól. Az időtartamra vonatkozóan egyelőre nincs meg­bízható értesülés, azaz általános vé­lemény. hogy hosszabb ideig fog tartani, mint az 1955-os konferencia. Emlékművet állítottak Moszkvában Tolbuchin marsallnak A szovjet sajtó a varsói szerződés megkötésének 5. évfordulójáról Az Izvesztyija arról ír, bogy a var­sói szerződésben összefogott szocia­lista országok a Szovjetunióval váll­vetve küzdenek. A szocialista orszá­gok békés építésének megdönthetet­len biztosítéka védelmi szövetségük, a varsói szerződés, amely egyszer­smind az európai és a világbéke erős támasza is. sói szerződés az elmúlt öt év alatt jelentősen elősegítette az európai bé­ke fenntartását. (MTI) A moszkvai lapok cikkekben em­lékeznek meg a varsói szerződés megkötésének 5. évfordulójáról. A Pravda rámutat, hogy az utóbbi öt ‘v megmutatta: nélkülözhetetlenek &s időszerűek voltak azok az intéz­kedések, amelyeket a szocialista ál­amok a béke és a biztonság érdeké­jen foganatosítottak. A varsói szer­ződés elősegítette a szocialista tá- >or egységének fokozását gazdasági fa kulturális együttműködésük fej- esztését. nemzetközi tekintélyük smelését. Az emlékmű — £. Kerbel szob­rászművész alkotása — három méter magas, bronz alakja kőtalapzaton áll. Az új szobrot ünnepélyesen lep­lezlek le. Az ünnepségen résztvott a szovjet hadsereg sok magasrangú ttaztfe A szovjet hadsereg egyik legkivá­lóbb parancsnokának, F. I. Tolbu­chin marsallnak emlékművet állí­tottak Moszkvában. Mint Ismeretes, Tolbuchin marsall volt az egyik ve­zetője Magyarország felszabadításá­nak ta, Párizson a világ szeme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom