Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

«Miarlök, 1990. májú» 12. ESZAKMAGVARORSZAG s Gábor, a nagy színművész, aki a Bánk bánt a feledésből, az ismeret­lenségből éleire hozza. Egressu Béni is az iskola falai közt szereli meo a zenét és a szabadsáaeszmékért való rajongást. Említhetnénk méa a ne­veket. de ennyi is bizonuíték az iskola hatására. Egyszerű emberek „0“£ ,él. re ezt az iskolát és az is tartotta fenn. Egyszerű polgárok olvan kor­ban. amikor polgárnak lenni a hala­dást. az emberiség fejlődésére való készséget jelentette. Nem támasz­kodhatott nagy pártfogókra, de éltet­te a város közösségének a szeretete. áldozatkészsége, amely sohasem lany­hult el. de sokszor a lehetőséa hi­ányzott. hogy a szeretetét anyagiak­ban is megmutathassa. A fejlődés vágya, a haladás óhaja mutatkozott meg abban, hoau öröm­mel fogadták azt az új szakaszt az iskola életében, amikor dolgozó né­pünk teljesen szeretetébe és aondiai- ba fogadta az iskolát 1948-ban. Vá­rosunk közössége alapította ezt az is- kolát. és most valóban a közösségé lett. a népé lett. és most már ennek fiait neveli az emberiséa. a szocializ­mus szolgálatára. Amiért szinte alapítása ideje óta hiába küzdött. az most megvalósult: pompás, tágas, szellős. nagyi érőhelyes kollégium ad szállást, otthont vidéki diákjainknak. S az iskolában egész­séges. tiszta tantermekben sajátíthat­ják el a tudás hatalmát, de nem egy­oldalúan képzett, nem félszea em­berként kerülnek ki iskolánkból, ha­nem a szocialista elveknek megfele­lően. elméleti és gyakorlati téren jár­tas. egész emberként élvezhetik az élet örömeit, a kultúra áldásait. Az öreg iskola nem marad el a fej­lődéstől: fiainak az elméleti tudás mellé megadja a gyakorlati felkészü­lés lehetőségét is. Jól felszerelt poli­technikai műhelyünkben, villanyerő- re berendezett gépek segítségével ta­nulják megismerni és megbecsülni a fizikai munka örömét és fáradságát, de megnyílik a lehetőség előttük, hogy a természet megismerésével, mezőgazdasági munkák gyakorlásá­val is IfésziVienek a későbbi életná- lyájukra; ellátogatnak munkálkodni gyári, autószerelő üzemekbe, hoou teljes, ecész emberként találják meg boldogulásukat hazánkban. Az út a ma iskolájáig hosszú uoií és fáradságos. Ezt az utat akarja megmutatni és meaünnenelni az öreg iskola 400 éves jubileumi ünnepségein, május 13. 14. 15. nap­jain és ezekre a napokra szeretettel hívja és várja volt növendékeit. H. Kovács Mihály Koncert-krónika: A felszabadulási kullurális szemle körzeti bemutatóinak tapasztalatai a szerencsi járásban A szerencsi járás kulturális életé­ben komoly eseményt jelent a tavasz folyamán felszabadulásunk tisztele­tére kiírt felszabadulási kulturális A helyi bemutatók után — a be­nevező csoportok nagy létszáma miatt — a járási szervező bizottság hat körzetben bonyolította le a kör­zeti bemutatót: Bodrogkeresztur, Tállya, Tiszalúc, Taktabáj. Megyaszó és Tárcái községekben. A körzeti be­mutatók művészeti színvonalban is és a játszó csoportok létszámát te­kintve is felülmúlták az eddigi évek átlagát. A hat körzeti bemutatón 41 csoport több mint 800 szereplője mu­tatta be képességeit a különböző mű­vészeti ágakban. Különösén a me­gy aszói körzetben szerepeltek kitü­nően a csoportok, ahol 12 csoport 292 fővel mutatta be művészetét a zsú­folásig megtelt művelődési otthon­ban. Itt főleg a népi tánc-kultúra emelkedett ki a megyaszói és az al- sódobszai tánccsoportok részéről, akik Ureczki Csaba tanár vezetésévél nagyon jól kidolgozott táncszámok­POROND PARADE Bemutatta új műsorát Miskolcon a Budapesti Nagycirkusz egyes mutatványa! — különösen a virágelővará­zsol ás vagy az esernyőszám — eléggé ismertek, kárpótoltak érte más ügyes számok. így a boszor­kányé« átöltözések, a bűvész előadásmódjának bája. ügyes, gyönyörködtető, csupa tánc. zene, ritmus a 3 Garai jólsikerült száma. A 3 Bárcty humoros excentrikusok mutatványa jó Összegya- korlást, nagyon sok erőt, ügyességet árul el. azon­ban érzésünk szerint, a csoport nőtagja keveset működik közre a produkcióban, szinte nélküle is teljes lenne a szám. nem egy esetben takarja a néző elöl a produkciót. Nem ártana ezt a számot úgy átdolgozni, hogy a csoport mindhárom tagja arányosan közreműködjék. A 2 Ktrekes drótkötél­száma szép, ügyes, szórakoztató. A 2 Czímberley hosszúranyúlt zsonglőrszámában különösen a műsoruk végén látott számok érdekesek, ügye­sek. Kutya, galamb, róka. póni és majom vegyes- idomítási produkcióját láttuk a 2 Horváthtól. A sikeres vcgycsidomítás az idomítók türelmes munkáját dicséri. Nagvon derűs, nevettető mű­sorvéget biztosított a Bolondos taxi című tréfás nrodukció, amely helyenként a régi filmbörlesz- kek motívumainak felvillantásával nyújtott re­mek szórakozást. — Sajnáljuk; hogy a 2 Orlóczy ismert akrobatanárt betegségük miatt a bemu­tatón nem láthattuk. Néhány nap múlva újra ícl­Az egyes számok közben többször láttuk a cir­kusz tánckarát összekötőszámként. hézagtöltés­ként. Számaik közül a Coctail-tánc tetszett leg- iobban. Hiányzott a műsorból a jó. egészséges bohóctréfa, mert az átrendezésekkor olykor po­rondra bottó apróka bohócjelenetek nem tekint­hetők annak, a Mai gyerekek című önállónak szánt bohóctréfa pedig színvonalban messze alatta maradt a műsor egyéb számainak. Az elő­adás zenéjét a cirkusz zenekara szolgáltatta Rad­nóti Tamás vezényletével. A zenekart és a kar­nagyot a korábbi, vendégszereplésekből mér is­merjük. most is csak dicsérőleg tudunk szólni tóluk. Egészében a Porond Parádé igen jólsikerült cirkuszműsor, a cirkusz barátainak sok örömet, ió szórakozást szerez és bizonyságét adja annak, hogy a jó clrkuszműsomak igenis van helye nap­jainkban a művészetek nagy családjában. kai nyertek nagy elismerést és tap­sot a közönség részéről, örvendetes, több csoport szem előtt tartotta a szemle tulajdonképpeni célját és műsoruk — témaválasztásuknál fog­va — hűen tükrözte felszabadulá­sunk 15 évét. így a csoportok leg­többje a mai színpadi irodalom ter­mékei közül választotta műsorát, melyeknek szép sikerük volt a be­mutatón. Nagyon tetszett a közönség­nek például Tiszalúcon Kolozsvári Andor Kaszárnyában, laktanyában című vígjátéka a tiszalűci KlSZ-szer- vezet előadásában; Dobozi Szélvihar című drámája a tiszalűci földműves­szövetkezet előadásában. Tállyán a rátkai KISZ-szervezet a Mesgyekö • című színdarabbal aratott sikert, és • szerzett jogot, hogy résztvehessen a $ járási döntőn. Külön dicséret illeti • Makai József iskolaigazgatót, aki • nagy türelemmel és hozzáértéssel • készítette fel a fiatalokat a bemuta­• tóra. { Sajnálatos dolog, hogy néhány 5 olyan község, amely az elmúlt évek­J ben szép eredményt ért el kulturális • vonalon, most teljes passzivitást mu­• tat. Érthetetlen, hogy olyan nagy • községet, mint Szerencs és Tokaj, l csak a tokaji SZÖVOSZ-iskola kép­viselt a körzeti bemutatón, de be­szélhetünk Erdöbénye, Tiszaladány, Mezőzombor és Tiszatardos indoko­latlan távolmaradásáról is. Még egy negatív vonása van a fel- szabadulás! kulturális szemlének a járásban. Az, hogy csekély azoknak a csoportoknak és egyéneknek a szá­ma, akik fésztvesznek a szemle űj ágaiban, a daltanulási mozgalomban, az Irodalmi, a képzőművészeti, stb. pályázatokon. Bár az új ágak közül a József Attila olvasómozgalom, és a szellemi öttusa terén szépen meg­indult a fejlődés, de hogy a kulturá­lis szemle jelenlegi formája valóban elérje célját, népszerűsítésében varr­nak még tennivalók a iárásban. _ Hidasi Barna telt útjára. 1793-ban kap nyilvános­sági jogot. Fénykora az 1821—1848 közötti időre esik. Az 1848-as szabad­ságharcban diákjai és tanárai részi vesznek. 1888-ig küzd az iskola a lé­tezéséért. mint algimnázium. Ebben az évben megszűnik. Diákjai közül a helybeliek a két másik gimnázium­ban folytatják a tanulást. Az iskola élete az 1715-ben ok­mánytárba vezetett 23 paragrafusból álló törvényeken nuugodott. Talán nem volt olyan érdekes, színes és vi­rágzó az itteni diákélet, mint a pata­ki. ahonnan legtöbbször az iskola széniora jött ide iskolavezetőnek, de mindenesetre a környék iskolái kö­zül a miskolci emelkedett ki mégis a város központi helyzeténél foova. Négyszáz esztendő *“ tézmény életében. Büszkén elmond­hatjuk, hogy a miskolci fiúgimnázi­um ez alatt az idő alatt hű tévesen teljesítette feladatát az emberi műve­lődés, az emberi fejlődés érdekében. Népünket érintő minden esemény, eszmei harcok és szabadságküzdel- mek átremegnek a nevelők és diák­jaik szívén, és megmozdítják akara­tukat, szándékukat, amint lázba hoz­ta őket 1848. március 15-e is. amikor többen közülük ..a felvégben... szó­nokoltak a kapások és más össze­gyűlt nép előtt..." majd ..március 28-án 9 pontba foglalt követelést ter­jesztettek az egyházi tanács elé. azt... éjjel az iskola falaira is kiragasz­tották. Ebben deákcsapat alakithatá- fát. s magoknak a feouverben való oyakorolhatását kérték". Az eayházi tanács a kérést nem teliesitette. de az ..ilyeneknek ellenszegülés nélkül” ki­adta iskolai bizonyítványukat. Az if­júság jórésze katonának állt. A hely­tartótanács 1850-hen »'•;>ön rendelet­ben követelte (3606/1850). hogy ..a líceumi tanulók közül azokat, akik honvéd»!: voltak, jelentse". A jelen­tés elöl alig tudott az iskola kitérni. Négyszáz esztendő!... Mennyi mindent átélt ez az öreg iskola ez alatt az idő alatt és mennyi jeles növendék és mennyi ki­váló nevelő megfordult falai kö­zött! Rektora volt Simándi István '1702—1707), aki elsőnek tanított Ma­gyarországon „experimentális phisi- cát". Itt tanult, majd Üt tanított Vá- lyi Nagy Ferenc (1713—1716). Home- ros első magyar fordítója; itt diákos- kodolt, majd tanárkodon Lé vau Jó­zsef (1852—1865). a költő és műfor­dító. a Mikes és sok népdallá vélt vers szerzője, aki az 1859-es Kazinczy ünnepségeket szervezte, s újjáalakí­totta és Kazinczy Önképzőkörnek el­nevezte az 1848-ban megszűnt ön­képző társulatot. A miskolci gimná­zium falai közt szívta macába a sza­badságért való rajongást Szemere Bertalan, itt kapta meg az alapokat í föld gazdaságos megművelésének a megindításához Nagyváthv János, itt tárult ki a szeme a természet tit­kainak a megismerésére Herman Ot­tónak. Itt tanul meg maauarul Hun- falvy Pál, a nacu nyelvtudós és öccse, János, a földrajztu­dós. Az öreg iskola diákja Egressu Négyszázéves ZF&Xt nak, Miskolcnak a középiskolája, a vidék legnagyobb gimnáziuma, amely az idők folyamán három miskolci fiúgimnáziumból fejlődött a mai 25 osztályos, ezren felüli létszámú Föl­des tere ne Gimnáziummá. A legidősebb ősét. a református gimnáziumot. 400 éve alapította a város közössége, lakossága: a mai múzeum helyén álló épületben. Fel- tetető, hogy már régebben is volt Miskolcon iskola; figyelmeztet erre beszélgetésben is. meg a jubüeum al­kalmából kiadásra kerülő Emlék­könyv részére írott értekezésében is az épület mostani ..gazdája". Kotná- romy József múzeumigazgató. Az is­kola történetírója. Kovács Gábor rög­zítette ezt az 1560-as évszámot, s át­vette tőle a város neves történetírója. Szendrey János is. Az épület korábbi fennállására utalnak az 1957-ben tör­tént műemléki helyreállítás munká- '< ja közben szerzett tapasztalatok is. All az épület ma Is. állott 400 éve is. A városi jegyzőkönyv tanúsága szerint iskola volt benne, és fizetett rá a város tanácsa, amely akkor az is­kola ura, parancsoló ja. vezető ie volt vagy 175 éven át. Annyi bizonyos, hogy a város vezetősége is. mea a város közösséae is szerette az iskolát: ' kitűnik ez több jegyzőkönyvből; a > város főbírói fölesküdtek az iskola . .szorgalmas építésére", maid. amikor . a város növekedésével szaporodott a • tanács gondja. 1735-ben a református egyház ügyeinek vitelére ......és a legközelebbi iskolánk építtetése kö- i Tűi kívántató vigyázásokra...” kü- - lön egyházi tanácsot állítottak föl. A régi épületet az idők folyamán • többször átalakították, bővítették, ■ mert szaporodtak a növendékek, az- '■ tán meg egy kicsit a taneszközök, a könyvtár állománua és felszerelése is. Majdnem 350 esztendő telt el. míg ; végül az is kiderült, hoau a tóváb- t bi terjeszkedésre már a telek is ki­csi; ekkor a szomszédságban, a mai ■ Rudas László u. 2. szám alatt emel- « lek új. nagyobb telken új. akkor még j nagy cs tágas épületet. A mai múze- ; um épülete őrzi a régi kis földszin- ; us részt. ( Ott van az öreg épület, múzeum • lett belőle: ma már annak is szűkös. « kicsi. Az öreg épület kissé földbe mé- í lyedt falán érdekes kovácsolt vas- ■ rács hirdeti a régi világot: ez állott i a karcer. a tömlöc belső aitaía előtt. : hogy még biztosabban őrizhessék a t vétekbe esett diákot. A fiatalabb ős is cica idős. 1730-ban i alapították a minoriták. 1776-ban ka- i tolikus tanulmányi alapi iskola lesz. i A tanítás az alapítás évében eau i földszintes, padlózás nélküli, tapasz- : tott falú házban indul mea. 1909-re l épült fel a modern, tágas, központi 1 fűtéscs. kétemeletes szén palota, az c iskola mai otthona. Ekkorra lesz az < iskola ezen ága teljes. 8 osztáluú aim- i názlum, ekkor alakul mea önkéozö- t köre is. t A harmadik ág,-'"- J 1782 l'en indul el sok küzdelemmel c NÉGYSZÁZ ÉV... A Földes Ferenc Gimnázium múltja és jelene képpeni műsornyitás: nagyszámú statisztériává vonul be kerekes kocsiján a porondra egy elowi (Horváth István) és mesél a porondról. Aláfest« zeneként a Kacagj Bajazzó dallamait halljuk. / bohóc meséje — különösen az elején — talál kicsit édeskés, de megteremti a cirkuszi hangú latot. Ebben sokat segít a jó muzsika, a statisz tárta látványos, tüzijátékos közreműködése. - Ezután kezdődik a tulajdonképpeni cirkuszrevC a simán gördülő műsor. A műsorban nagyon ügyes akrobatákat zsonglőröket, remek légtornászokat, állatszáma kát, táncbetéteket látunk. A vendégek iránt udvarias tiszteletből, de produkcióik értéke miat is, említsük elsőként a Duó Dimitrescu létra egyensúlyozó román vendégművészeket és Captey Bunte állatidomár pr9dukcióját. Míg az előbbiek nél a lélegzetóllítóan szép. hihetetlenül naR ügyességet igénylő, plasztikus, kidolgozott létra gyakorlatokat dicsérjük, addig ez utóbbinil a: állatidomítás magasiskolájáról kell a dicsére hangján szólnunk. Igaz. hogy a majom tanúié kony állat, de amit Bunte nyugatnémet állat idomár a három csimpánzzal végzett, az szint« már több az állatidomításnál. Ez n szám egyéb ként állandó harsogó derűre is számot tartha mind a fiatal, mind a felnőttkorú közönség köré­ben. A sok nagyszerű hazai szám közül nehéz ki­választani a legjobbat, nehéz valamiféle sorrendi­séget megállapítani. Szinte csak a primus intu pares elv alapján említjük elsőként a 2 Metrof nagyon ügyes groteszk-zsonglőr mutatványát Já­tékosság. vidámság, ügyesség, a zsonglőrművésze- legmagasabb foka jellemzi ezt a ragyogó számot Nagy csodálattal néztük a 4 Mazánl bravúros lég­tornász számát. Lélegzetállító duplaszaltójuk, gro­teszk-betétjük. nemkülönben a bekötött szemmé ugrott saltomortále minden dicséretet megérde­mel. Hatalmas gyakorlatról, csodás ritmikáról igen nagy ügyességről tanúskodik a 3 Sylvinc mesterien kidolgozott dobálós-száma. ötletesség erő. ügyesség az összetevői a 3 Hantos akrobata- csoport gumiasztal-számának. Kuli Irma ügyes bűvészszámai nagyszerűen szórakoztattak, bár Mint már évek óta rendszeresen, az idén is felkereste Miskolcot a Budapest Nagycirkusz. Kedden este tartották a bemutató előadást a Béke léri hatalmas cirkuszsátorban. Sokan vitatják, hogy napjainkban, a XX. szá- zad második felében, van-e még létjogosultsága a cirkusznak, tud-e még ez a már nagyon öreg szórakoztató műfaj valami újat produkálni, ame­lyet még eddig nem csináltak a porondon és egy­általán számot tarthat-e nagyarányú érdeklő- désre. Akik ennek a kétkedésnek a hordozói, azok általában nem is igen ismerik a ma cirkuszát, vagy sok esetben a régi, rossz falusi vándorcir­kuszok emlékeiből ítétaek. De nincs igazuk azéri sem, mert a cirkusz is1 művészet és — mint min­den művészet — fejleszthető, korszerűsíthető. Megállapíthatjuk, hogy a cirkusz — a maga sa­játos körülményeit figyelembevéve — igenis fej­lődik. a régi hagyományos cirkuszi formákon szinte új műfaj épül fel. Emellett azonban fel­tétlen figyelmet, sőt megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az ügyes és bátor artistaprodukciók, a légtomászmutatványok, a különféle akrobata­számok, amelyek — bár annyiszor láttuk már őket — mindenkor csodálatot ébresztenek a néző­téren ülő emberben a bátorságát, ügyességét pro­dukáló — nem egy esetben testi épségét, vagy éppen életét veszélyeztető — embertársa, az artista iránt. Ezeket a gondolatokat kellett elörebocsáta- nunk. mielőtt a Budapest Nagycirkusz Porond Parádé című űj műsoráról szólnánk. A műsor összeállítói megtartották a hagyományos cirkuszi keretet, azonban a műsort a kor igényének meg­felelően revűsíteni törekedtek. A műsor egésze a modern varietémüsor és a szorosabb értelemben vett cirkuszi produkciók szerencsés ötvözete. Nincs hagyományos, füttyszavas műsorszám-be- jelentés. de nincsen — a korábbi évekből más cirkuszoknál megismert. nem egy esetben erőlte­tett. keretjáték sem. (Bár éppen a Budapest Nagy­cirkusz tavalyi műsorának kerete nagyon tet- sretős. Jólslkerült volt.) A műsort zenekari nyi­tány vezeti be. majd a kis bohócok táncában gyöoyörködhetünk. Ezután következik a tulajdon­iég nagyon meleg ünneplésére rá­adással felelt. A hangversenyzenekar tagjai bi- Eonyosan csodálkoztak azon, hogy a közönség nem mozdult, mintegy megbabonázva ünnepelte kiváló kar­mesterünket és az egész kitűnő ?gyüttest. Bizony, szívesen vettük volna, ha — mint egykor a bemuta­tón — most is megismételték volna a II. tételt. Éneklő ifjútág Másodszor került megrendezésre — remélhetőleg hagyománnyá válik — az általános és középiskolák leg­jobbjainak énekkari hangversenye. Az elmúlt évihez hasonlóan, Hett- manek László énekszakfelügyelő szervezőmunkájaként Jött létre, örömmel láttuk a szereplő Iskolák között a martintelepi általános is­kolát Láda Endre, a XVIII. sz. vas­gyári általános iskolát Szolga Ist­ván, a XIII. sz. általános iskolát dr. Liptay Istvánná, a pereces! általános iskolát Jászhalmi Katalin, a diós­győri általános iskolát Molnár Já- nosné, a Kossuth Leánygimnáziumot róth Lajosné, a diósgyőri fiúiskolát Vidinszky László, a Földes Gimná­ziumot Soóky István, az ének- és ze- netagozatú általános iskolát Galam­bos Béláné. a Dayka Gábor utcai leányiskolát Papp Magda, a Tóth Pál általános iskolát Engi István és i Herman Ottó Leánygimnáziumot Ír. Gergely Imréné vezényletéveL Az érdeklődő szülők nagy száma mu­latja a hangverseny időszerűségét és íelyességét. Visszaemlékezve az elmúlt évi ha- ionló eseményre, minőségbeli fejlő- lés tapasztalható. Lassan kihalóban « ..hagyományos1’ préselt és túlfeszí- ett erősségű éneklés. (De még nem iáit ki teljesen!) A műsorválasztás zléses. korszerű és kulturáltságot nutató _ volt. Hatása, hangverseny- zerűsége még nagyobb lehetett 'olna. ha nem a régi versenyfor- náknál használatos kötött kerettel dnek a karvezetők és nem kezdődik lágyrészt minden kórus szereplése tépdallal. stb.. stb. — előre kikövet- :eztethető módon. Egyrészt fárasztó z a forma, másrészt sok fölös időt lvesz és eredménye csaknem 4 órás !) hangverseny. Mindez tanulság, de emmit sem von le végeredményben ibból az értékből, amit a hangver- eny jelentett. Minden közreműködő úrvezetőt meleg elismerés illet. V. Zalán Irén Ritka és sokáig emlékezetes ese­ménye marad Miskolc zenei életének hazánk legragyogóbb zenekari együt­tesének vendégjátéka, európai hírű dirigensünk, Ferencsik János kétsze­res Kossuth-dfjas kiváló művész vezénylése és hasonlóan nagyhírű zongoraművészünk. Hernádi Lajos vendégszereplése. Nincs terünk arra, hogy az esemény jelentőségét hossza­san méltassuk. Szívből örülünk an­nak, hogy pártunk művelődéspoliti­kájának eredményeként létrejött ez a lehetőség. Színházunk teljes zsú­foltsága mutatja ennek az estnek nagyon Időszerű voltát és azt a há­lát, amelyet városunk zenekedvelői ezzel kapcsolatban nyilvánítottak. Ilyen nagy együttes vendégszerepel­tetése komoly anyagi áldozatot is jelent, mégis reméljük, nem kell so­káig várnunk hasonló alkalomra. A közönség várakozással nézett e szereplés elé. Sorra kezdték „felfe­dezni” az országos, sőt európai hírű tagokat. Rögtön a hangversenymes­ter Tátrai Vilmoson kezdve a sort, aki a csaknem egész Európát bejárt vonósnégyes primáriusa. A csellis­ták közt a Liszt-díjas Fejér Györ­gyöt, aki maga is neves karmester és a többi ismert kiváló zenészt. Az est műsora Beethoven-művek­ből állt. Előadásra került az Egmont- nyitány. a C-moll zongoraverseny és a VII. szimfónia: a zenekar állandó, művészileg teljesen leszűrt, sok si­kert és sok-sok előadást megért re­mekei. Karmester és zenekar kiér­lelt művészi munkája, amely még­sem éreztette csak a nagy kultúrát és a tökéletes biztonságot, hanem különösen a VII. szimfóniában szin­te újraéreztette az alkotás gyönyö- rűséeét. Különösen a II. Allegretto jelzésű tételben nyújtott oly Ihletet- ten szépet a zenekar, illetve a kar­mester. amire nagyon sokáig fogunk vágyódva visszagondolni. A szimfó­niában kevéssé, észrevehetőbben az Egmontnál éreztünk nyilvánvalóan az utazással Járó, illetve abból fa­kadó fáradságot. A C-moll zongoraversenyt Hernádi Lajos tolmácsolta. Kísérte a zene­kar (és egy állandóan zörgő húr! Sajnálatos, hogy Miskolcon nem akadt jobb hangszer erre a ritka al­kalomra sem.) őszinte örömmel hall- . gattuk Hernádi Lajost. Nem is olyan nagyon régen a Mozart A-durt hal­lottuk tőle, s most újabb gyönyörű megoldásként e koncertet. A közön­Koncert-krónika: II Magyar Állami Hangversenyzenekar estje Vezényeli terencsik János, közreműködőn Hernádi Latos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom