Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

BSZAKMAGTARORSZAG S As óvónők szerepe, feladatai oktatási rendsserünkben mint amilyen például a múlt évben Elsősorban itt a szülői értekez­letekre gondolok. Eddig az emberek, nem nagyon szívesen jöttek ezekre a megbeszélésekre. Ez ugyan nagy mértékben érthető is volt, mert úgy­szólván „egybecsapva" tartottak min­den osztálynak az értekezletét, most viszont már ezeket osztályonként, külön-külön rendezzük. így már min­den gyerekről beszélünk és minden szülőt érdekli, amit mondunk. Aztán arról beszél, hogy a szülők milyen áldozatkészek, mennyit segí­tenek az iskolának. — Az iskolába vezető utat is ők tették járhatóvá — mondja. — Kö-1 rülbelül száz ember dolgozott rajta, fogattal, gyalogmunkával, amíg el nem készítették. A sportpálya építé­sénél is ők segítettek, meg a kokszo­ló telepi munkások. Nagyon szép lett ez a pálya. Futóversenyeket is lehet rajta rendezni, mert körülsalakoztuk. Még az öltöző hiányzik. De néhány év múlva valószínűleg meglesz. Ha­marosan megkezdik az iskola tataro­zását kívülről. A községi tanács 150 ezer forintot adott ezekre a munká­latokra. Az iskolától nem messze van az új napközi otthon. A régi is­kolából alakították át Pásztor Béla igazgató tervrajza szerint. Amint mondták: ezzel is megtakarítottak valamit. Az épület átalakítására 60 A rosszhírű filmszínész Tavaly ősszel egy nyugati fürdővárosban gyógykezeltek. Ott ta­lálkoztam egy híres amerikai filmszínész- szél, ő mondta el az alábbi történetet: Karrieremet gengsz­ter-filmekben kezdtem. Mindent megtettem, ami ilyen filmekben Il­lik: bankot raboltam, lövöldöztem. golyót kaptam, váltott autó­kon szöktem, minden­féle gaztettet elkövet­tem. Egyszer aztán le­velet kaptam az Igazi gengszterektől: „Már éppen eleget kerestél rajtunk, itt az ideje, hogy megoszd velünk a gázsidat!” Egyideig minden si­mán ment. Egyszer az­tán a fárasztó filmfel­vételek után elhatároz­tam, hogy kipihenem Irta: Lev Nyikulin magam a tengerparton. Feleségemmel együtt kocsiba ültünk, s útnak indultunk. Elég gyor­san hajtottam. Lehet, hogy útközben valami szabálysértést követ­tünk el. mert két mo­torkerékpáros közleke­dési rendőr a nyo­munkba szegődött. Je­lezték. hogy álljunk meg. Látom, hogy az üvegen át alaposan szemügyre vesz a rend­őr. — Szálljon ld a ko­csiból! Kiszálltam, mire a rendőr oldalamnak szo­rította a pisztolyát — Fel a kezekkel! Szótfogadtam. Oda­jött a másik rendőr is, és szintén pisztolyt sze­gezett nekem. Felesé­gem rémülten figyelte a jelenetet — Ne mozduljon! Az okmányokat! Az egyik rendőr a zsebembe nyúlt, s elö­vette irataimat-T Hogy hívják? Megmondtam a ne­vemet. Erre mindkét rendőrből kitört a ne­vetés. — Maga a gengszter­filmek főszereplője? Hát ezért olyan gyanús a képe! Rémlett. hogy valahol már láttam az arcát, s úgy gondoltam, hogy a rendőrségen a híres gengszterek fény­képei között. Pedig a moziban láttam! Nos. viszontlátásra, bocsás­son meg. szerencsés utat! Ekkor értettem meg. hogy a gengszterfil­mek tulajdonképpen rossz hírnevet -szerez­tek nekem. A MEGYEI és a Miskolc városi pártbizottság az elmúlt napok­ban a Nevelők Házában ankétot ren­dezett az óvónők részére. Az ankéton résztvett Monori Balázsné, a Művelő­désügyi Minisztérium óvodai csoport­jának főelőadója. Lukács János elv­társ. az MSZMP Borsod megyei párt­bizottsága agitációs-propaganda osz­tályának munkatársa. Madarász György elvtárs, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának iskolai cso­portfelelőse, Máthé László, a városi tanács művelődésügyi osztályának is­kolai csoportfelelöse. Bíró Béláné vá­rosi óvodai felügyelő. Hegyi imréné, a nőtanács pedagógiai csoportjának vezetője és Kaposvári Károly, a peJa- gógus szakszervezet területi bizottsá­gának munkatársa. Az előadást Bátonyl Gusztávné me­gyei óvodai előadó tartotta. Előadásában elmondotta, högy a 15 éves fejlődés pozitívumai ellenére az óvodai oktatás és az óvónők szerepe nem áll azon a fokon, amelyet fejlő­désünk jelenlegi szakasza megkí­— El kell érnünk — mondotta —, hogy az óvodai nevelés, oktatás az óvoda tárgyi feltételeinek biztosítása mellett a tartalmi munka minősége fokozódjék, az óvónők pedig ideoló­giai és szakmai tudásuk állandó fej­lesztésével a községek, falvak, váro­sok kulturális, politikai, gazdaság] életébe való aktív bekapcsolódásával azt a szerepet töltsék be, amit szo­cialista köznevelésünk az ott dolgozó óvónőktől, mint szocialista pedagógu­soktól elvár. Ezután Bátonyi elvtársnő röviden ismertette az óvodák helyzetét az el­múlt 15 évben, maid így folytatta: — Miskolc és Borsod megye óvo­dáiban a nevelő-oktató munka az utóbbi időben sokat fejlődött, a kézi­könyv alapján egységessé vált. A gyermeket önállóságra szoktatjuk, tudjon kezet mosni, tisztálkodni, ma­gát rendbentartani. vetkőzni, cipőjét tisztán tartani, rendesen enni. Ez a munka akkor lesz eredményes, ha ugyanezt a szülők is megkövetelik a gyermektől... A legtöbb helyen a játék nem öncélú, általában a gyer­mekek erkölcsi nevelését célozza, esz­a munkára való nevelésnek is. Például az edelényi óvodában meg­figyelték a tsz-istái ló építését, meg­beszélték a látottakat és a gyermekek utána játékukban istállót építettek, szántottak a homokban, közösen dol­goztak. nagy kedvvel és nagy öröm­mel. Vagy Miskolcon, a Brigád utcai óvodások a kertészetet látogatták és a gyermekek üvegházat, me- lepéevat. kis kerteket készítettek. P ATONYI elvtársnő ezek után arról beszélt, hogy a minden iránt fogékony, érzékeny gyermekek­nek mennyire fontos, hogy az óvó­nők közvetlen az élet szemlésével ta­nítsák meg őket ne csak nézni, ha­nem látni is a dolgokat. Ez nagyon fontos része a gyermeknevelésnek, mert itt a gyermek megismeri a ter­mészet szépségét, népünk nagy alko­tásait. Fejlődik megíigyelöképessége, összehasonlításokat tesz és a látottak felkeltik alkotóképességeit. Termé­szetesen mindehhez elmaradhatatlan az óvónő magyarázata, a látottak megfelelő osztályzása. Sajnos, nem minden óvónő tölti még így ki a gyermekek szabadidejét. Sok helyen teljesen ínagukra hagyják őket és csak olykor-olykor hangzik el egy- egy figyelmeztetés. Ez is azt bizo­nyítja, hogy szükség van az oktató­nevelő munka színvonalának emelé­sére. Éppen ezt a célt szolgálják a szakmai munkaközösségek, amelyeket világnézeti témájú előadásokkal gaz­dagítanak. Eddig az óvónők ideoló­giai képzése háttérbe szorult a szak­mai továbbképzés mellett. A gyöke­res változást csakis az új alapokra helyezett, érettségit igénylő 2 éves óvónői képzéstől lehet majd várni. Az előadó hibákra is felhívta a fi­gyelmet. — Néhány helyen — mondta —. a kivételezés, a jobb ruhában járó gyermek előtérbe helyezése, az anya­giasság. a könnyű, felszínes életmód­ra való hajlam nem egy óvónőnek) tulajdonsága. Ennek oka többek kö­zött onnan ered. hogy óvónőink egé­szen fiatalon kerültek ki a képzőből és a legtöbbjük az első két esztendő­ben vezető beosztást kapott. Önbizal­ma megnőtt, és ahelyett hogy ke­reste volna a kapcsolatot az iskola nevelőtestületével, inkább az önálló­sodást választotta, egyéni utakon járt. De rögtön hozzá kell tenni, hogy az iskolák igazgatói sem sokat törőd­tek azzal, hogy az óvónők bekapcso­lódjanak az iskola nevelőtestületének a közösségébe. /y ÁLUNK is sok helyütt érvénye­sült az a nagyon helytelen, el­ítélendő szemlélet, hogy az óvónő nem teljesjogú, hanem csak „meg­tűrt” tagja a pedagógus karnak. En­nek következtében óvónőink többsége általában magára maradt a közsé­gekben. Egy-két kudarc után megal­kuszik sorsával, elfásul, közömbössé válik. Nem érzi át saját munkájá­nak felelősségét. Feladatunk, hogy rádöbbentsük őket arra. hogy mun­kájuk szerves része a szocializmus építésének. Bátonyi elvtársnő végezetül arról beszélt, mennyire fontos az óvónők munkája Is a tudatformálás kialakí­tásában. Az előadás után többen hoz­zászóltak a hallottakhoz. P. T. Az idegenforgalom hírei „4 különös Ferne“ Franciaországban „A különös Verne” címmel érdekes könyv jelent meg Verne Gyuláról. Szerzője, Mar­cel Móré „leleplezi” Verne életének egyik különös titkát. Az életrajzból kiderül, hogy Verne Gyula édesaoja bigott katolikus jegyző volt, aki fiát II éves korában nyilvánosan elverte, mert a gyerek menekülni akart a fojtó levegőjű családi házból. Móré szerint ez az esemény kitöröl­hetetlen nyomot hagyott a nagy író lelkében. Az apa helyett, aki oly sú­lyos csalódást okozott neki. Verne ,szellemi atyját" találta meg kiadó­jában, Hetzelben. akiről a hires Nemo kapitány alakját mintázta. Marcel Móré könyvében kimutatja, hogy Verne Gyula összes müveiben sok izó esik a .,természetes atya" és a .szellemi atya" problémájáról és ezzel kapcsolatban arról a szoros ba­rátságról, amelynek folytán egy idő­sebb férfi „szerelmi fiául fogad" egy fiatalt. Maga Verne is ilyenformán fogadta fiává először Aristide Bri- and-t. a későbbi francia politikust, majd pedig saját unokaöccsét. aki tragikus módon 1886-ban rálőtt és sú­lyosan megsebesítette Vemét. Marcel Móré könyvében különös figyelmet szentel Verne „Borsáé missziója" című posthumusz regényé­nek. Ebben a könyvben a nagy francia író egy őrült tudós történetét mondja el, aki „tudományos várost** épít fel a semmiből, majd elpusztítja saját alkotását. Móré ennek a könyv­nek elemzésében megállapítja, hogy Verne még a hirosímai atomrobban­tást is előrelátta. eszakmagyarorszao A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának Up Ja. Felelfis szerkesztő! Sárközi Andor Szerkesztői Csata László Szerkesztőség: Miskolc, Tanácaház tér*_ 1 telefonszámok: ,PSr‘ro',*': 1M«. Ipari Kulturális rovat: ínwj. sport, hlrdn levelezés: 16-4« Az gszakmagyarországl Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter. Kiadóhivatal: Széchenyi u. 19—1T. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Ka o ha tó minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Készült a Borsod megyei Nyomdában. Felelős vezetői Kárpáti György. nevelők is és minden valószínűség szerint a diákok is. A diákok maguk vigyáznak a rendre, közülük válasz­tanak mindig naposokat, akik fel­szolgálnak, jóét vágyat kívánnak, vé­gül pedig rend<:t teremtenek az ebéd­lőben. Mindezt fegyelmezetten, csendben végzik. — De nemcsak akkor ilyen fegyel­mezettek, amikor vendégek vannak itt — mondja Kietz Lászióné, a nap­közi tanuló-csoport vezetője. — Min­dig rendet tartanak, pedig 80 iskolás és 30 óvodás étkezik itt naponta. Bi­zonyításként hadd mondjak csak annyit, hogy a mi napközi tanuló- csoportunknál lesz majd a mintata- nítás. — Izgulnak iá akkor a tanufók ... — Nem nagyon, mivel nem először tartunk mintatanítást. Hogyan dolgozik a KISZ? Van-e ifjúsági élet Szirmabesenyőn? — Ezekre a kérdésekre Borsányi Gyula pedagógus, KISZ-vezetőségi tag vá­laszol: — A KISZ fiataljai alakítottak egy szlnjátszógárdát és egy lánccsoportot. Megfelelő művelődési ház áll rendel­kezésükre, ahol gyakori vendégek természetesen a KISZ-en kívüli fia­talok is. A tánccsoport résztvett a félszobádonsi kulturális serenszem- lén. Ha már a kultúráiéiról beszé­lünk, hadd mondjam még el, hogy a és Miskolc területén ma már közel 364 személy elszállásolásáról tud gondoskód- Aprllls hóban a turistaszá 11 ásókon 2Mt személy fordult meg és az érdeklődés az ország minden területéről egyre fokozó­dik. Az Idegenforgalmi Hivatal a szállá*, kéréseket csak részben tudja kielégíteni« mivel ez évben 2300 személy elhelyezését kénytelen volt visszautasítani. A szállá*, helyek hiánya jelenleg megyénkben éd Miskolcon komoly idegenforgalmi aka­dályt Jelent. Miskolc város belterületén is meg­kezdte a fizetővendéglátó szolgálat szervezését az Idegenforgalmi Hiva­tal. A közismerten nagy szállodai férőhely- hiány enyhítése érdekében Miskolc város belterületén Is működik a ftzetővendég- utó szolgálat. Az Idegenforgalmi Hivatal « Ä.rj VJESTS Rzere tud naponta szállást biztosítani. .uinius nooan a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal idegenveze­tői tanfolyamot szervez Miskolcon. Az idegenvezetői tanfolyam célja: lehe­tőleg nyelvismeretekkel rendelkező sze­mélyek kiképzése idegenvezetőkké, akik alkalmasok lesznek arra. hogy a me­gyénkbe és Miskolcra érkező kül- és belföldi kiránduló csoportokat kalauzol­ják és felkészült tájékoztatást nyújtsa­nak az Idegenforgalmi nevezetességekről. A tanfolyamon 57 elméleti és 20 gyakor­saké mberek és tudományos kutatók tar­A Jövőben Idegenvezetést csak azok láthatnak el, akik a tanfolyamot elvé­Nagy az érdeklődés a miskolci és tapolcai turista átvonuló szálláshe­lyek iránt. A Megyei Idegenforgalmi Hivatal es évben újabb turistaszállásokat létesített tanúi. A szépen berendezett ebédlő­vel, a tágas konyhával elégedettek a községben mintegy hetven embernek van bérlete a Miskolci Nemzeti Szin házba. Sok érdekes dolgot fiatal pedagógus. A falu fiataljainál például előadást tart „A világ tér’cé pe előtt” — címmel. Ezeknek az elő adásoknak a célja, hogy a fiataloka megismertesse a világ országainál földrajzával és politikai rendszeré vei. — Aki ebből megfelelően levlzsgá zo., nond*a —, az nálunk ele-- tett a KISZ-felvétel egyik pontjának De ha a KISZ tagja akar lenni, ak­kor még sok minden másból kel megfelelő „érdemjegyet" szereznie Többek között például: meghatáro­zott mennyiségű társadalmi munkái kell végeznie. Ilyen társadalmi mun­kával tették széppé a fiatalok a mű­velődési ház környékét. — Hány tagja van a KISZ-nek? — Jelenleg körülbelül 28—30. Hosszú utat tettünk már meg c kastélytól. Visszapillantva, inner szinte már egészen kicsinek látjuk.. Priska Tibor ezer forintot kaptak a megyei ta­nácstól. A község lakói itt is sokat segítettek: társadalmi munkával vé­geztek el körülbelül 20—25 ezer fo­Impozáns épület n kastély Szirmabesenyőn. Nagy tömé- s gével, tornyaival uralkodóan emelks- g Képeslap Szirmabesenyőről dik a falu házai fölé, mintegy jelké­pezve azt a hatalmat, mellyel gazdái hosszú évtizedekig rendelkeztek. Mostani „urai" azonban már nem is­merik a kastély hatalmát, félelme­it sségét. Azok a gyerekek, akik olt szilajkodnak a kastély előtti sport­pálya frissen fakadt zöld gyepén, akiknek a hangja a nyitott ablako­kon árad kifelé az énekóráról, akik a kastély komor falait növénygyűjte­ménnyel tették színessé, azok a gye­rekek már nem a kastély félelmetes- ségét, hanem legfeljebb csak az is­kola kiváltotta izgalmat érzik, ha rá­tekintenek a hatalmas épületre. Mert iskolának rendezték be a kastélyt. Pásztor Béla, az iskola igazgatója sdkmindenröl beszél. Elmondja, hogy a tanulmányi előmenetel a félévi konferencia óta javult. Év végére ke­vesebb lesz a rossztanulók száma. Elbeszéli, hogy ebből az iskolából mindig sokan jelentkeznek a gimná­ziumokba is. A múlt évben nyolcán tanultak tovább, most pedig eddig már 12 diák jelentkezett középisko­lába. Amit azonban a legfontosabb­nak tárt, azt körülbelül így mondja el: — Nagyon örülök, hogy a szülök és a tantestület közötti viszony lé­nyegesen javult ebben az évben. Sok­kal jobb a kapcsolatunk a szülőkkel, ban fejezték be. Ott jártunkkor ép­yen az első ebédnek lehettünk szem-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom