Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

As Országot Béketanács elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról.) ciáján, és személyesen is meggyőződ­tem arról, hogy a szovjet nép egy­hangúan követeli az általános és tel­jes leszerelést. Biztos vagyok benne, hogy a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének ma már nincs leküzd­hetetlen akadálya. A béke vilácmozgalom tevékeny­ségét arra kell koncentrálnunk, bogy — együttműködve a világ sok más mozgalmával — bangót adjunk a népek követelésének. Ilyen mozgalom például a japán atom- és hidrogénfegy verek betiltá­sát követelő bizottság tevékenysége, amely mintegy 30 millió embert von be a Japánban felállított katonai tá­maszpontok elleni tiltakozásba, meg­mozdulásokba. Részt vettem a híres angol béke­menetben. amely most zajlott le né­hány napja. Az angol békeharcosok azt követelték, hogy a brit kormány legyen az első, amely újabb lépése­ket tesz az atomleszerelés kérdésé­ben. Az aldermastoni felvonulás és az ezt követő londoni békegyűlts volt a brit nép legnagyobb politikai megmozdulása a száz évvel ezelőtti chartista-mozgalom óta. Gyorsan nö­vekvő tömegmozgalommá válik az Egyesült Államokban az ésszerű atompolitikáért elnevezésű bizottság, amelynek az egyetemeken Is megala­kulnak a csoportjai. Kanadában is növekszik a leszerelés híveinek szá­ma, akik egyúttal a semlegességet is követelik. Mindezek arra engednek következtetni, hogy napjainkban el­érkezett az ideje az egész világot át­fogó leszerelést követelő megmozdu­lásoknak — fejezte be felszólalásét James Endicott. Bognár József előadásában köz- gazdasági fejtegetésekkel bizonyította be, hogy a kapitalista országokban a fegyverkezési ipar alacsony munka­erőigénye, továbbá a más iparágak helyzete, munkanélküliség és a ter­melés helyzete arra. vall, a fegyver­kezés egyenesen hátráltatja a kon­junktúrát, s további fokozása nem­hogy csökkentené, hanem növeli a gazdasági bajokat. A jelenlegi szín­vonalú fegyverkezés meghaladja az Egyesült Államok teherbíró képes­ségét is. A válság elkerülésének leg­biztosabb módja a leszerelés. Alekszandr Kuzin professzor, a Moszkvai Biofizikai Intézet igazga­tója, a Szovjet Béketanács tagja — a Grívasz és Makariosz ellentétei Athén (MTD • , Grivasz tábornok, az EOKA volt i vehetője hétfőn este kiadott nyilatko- -zafcábün élésen bírálta Makariosz po- . litíkáját. Úgy vélekedett, hogy Ma* küno6z nem ellenőrzi a helyzetet és már nem képes a szigetet kormá- . nyozni. A ciprusi szabadságharc volt vezc- - tője tragikusnak találja a szigetén az állapotokat.. Ezek az állapotok szerin­te „sürgős intézkedések hiányában polgárháborúhoz vezethetnek. Maká- riofcznak — hangzik a nyilatkozat — a lehető legsürgősebben tisztáznia kell a helyzetet", mert a jelenlegi fejlemények oda vezethetnek, hogy kétségessé válik Ciprus népének sza­badsága. A terrorcselekmények mi­att a ciprusi állam elvesztheti az ide* gen államok bizalmát és indokot szolgáltat a brit kormány elutasító magatartására. Az AFP úgy értesült, hogy Grivnsz tábornok április ,24-cn üzenetben kö­zölte nézeteit Makariosz érsekkel, és követelte, hogy a ciprusi 'Kormány tegyverezze le. oszlassa fel a terro­rista bandákat. szüntessék még Cip­rus rendőrállam jellegét, szavatolja a ciprusi polgárok életét és «zabad po­litikai véleménynyilvánítását. A tá­bornok elítélte Farmakldesz ellenzé­ki főszerkesztő elhurcolását. A Reuter iroda jelentése szerint Athénben a nyilatkozatot Valóságos többi között — a következőket mon­dotta: — Annak, hogy ml, szovjet tudó­sok mindig következetesen síkraszál- lunk mindenfajta nukleáris fegyver- kísérlet azonnali és teljes betiltásá­ért, s ennek szigorú ellenőrzéséért, két alapvető oka van. Az egyik, hogy minden kísérlet növeli az atom­háború kirobbanásának lehetőségét, amely a mai korszerű hadviselési eszközökkel végveszéllyel fenyegetné mai társadalmunkat, A másik ok az. hogy a Föld felszínének fokozódó szennyeződése rádióaktív hasadási termékekkel a világ valamennyi né­pének egészségét fenyegeti. A szeny- nyeződés mai szintje szerencsére még nem jelent közvetlen veszélyt, de ez a szint gyors ütemben növekedik. A tudósok ezért kénytelenek felhívni a figyelmet a kísérletek folytatásának borzalmas következményeire. Ha el­hallgatjuk a veszélyt, bűnt követünk el az emberiség, mindenekelőtt gyer­mekeink és unokáink ellen. A szovjet tudós befejezésül hivat­kozott a Moszkvában nemrég tartott leszerelési konferencia felhívására. ..A világ valamennyi békeszerető emberét ezeknek az egyszerű és hu- _mánus szavaknak kell egyesíteni: L* fegyverekkel, éljen a béke!” Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke a közel­múltban Koppenhágában tartott etközi nőtalálkozó munkáját Ismertette: • Felszólalt az ülésen Georg Boock, Erfurt város főpolgármestere, a Né­met Béketanács tagja is. Hangsú­lyozta. az NDK kormánya már több mint száz indítványt tett » a bonni kormánynak: tárgyaljanak közösen a békéről, a leszerelésről — a javasla­tok azonban mindeddig a legride­gebb elutasításba ütköztek. Az Országos Béketanács elnöksége nyilatkozatot fogadott el. amely töb­bek között így hangzik: — Felhívunk minden békeharcost — bárhol éljenek is a világon —. ne engedjék elkendőzni a nemzedékün­ket fenyegető háb.orús veszélyt, a tartsa ébren a bizodalmát: a béke erősebb a háborúnál. Követelésünk a lefegyverzés. A leszerelést kíván­juk, mert az megszabadítja az embe­riséget a fegyverkezési verseny gazdasági terheitől, a rettegéstől, s a kiszolgáltatottságtól. A magyar nép reményteljes tavaszt él. Annak örül. hogv 15 évvel ezelőtt egyszerre ..szabadult meg az idegen elnyomás önkényétől és a második világháború szenvedésétől. Népünk, amikor felszabadulását ünnepli, tá­mogatja a csúcsértekezletet és támo- eat minden olyan nemzetek közötti tárgyalást, amelv-a leszereléshez és az általános békéhez • egyengeti az utat. Az a véleménye: szervezked- iünk mindenütt, minden országban a leszerelés előmozdítására, a béke megőrzésére. Virágozzék és győzedel­meskedjék a világ népeinek béke­mozgalma. járjon sikerrel az általá­nos és teljes leszerelésért vívott küz­delem. az emberiség igazi akaratá­nak és érdekeinek kifejezője — feje­ződik be a nyilatkozat. Az Országos Béketanács elnökségé­nek kibővített ülése Szakasits Árpád zárószavával ért véget. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) a kizárólagosan mezőgazdasági terü­letek fejlődése, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy a város és a falu közötti különbség nemhogy kiegyen­lítődne, inkább elmélyül és fokozó­dik. s ez a mezőgazdaságot a munka- erőelvéndorlásban is ' érzékenyen érinti. Tehát Borsod megye ipari jel­legének hangsúlyozása ne járjon együtt mezőgazdasági fontosságának elhallgatásával, illetve lebecsülésé­vel. annál is inkább ne. mert az ország élelmiszerrel való ellátásában is jelentős szerep hárul Borsod megye mezőgazdaságára. Busznyák András elvtárs ezután a tavaszi mezögazdasáizi munkák állá­sáról tájékoztatott. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom fellendülése jótékonyan éreztette hatását a termelé­kenység fokozódásában. A tavalyi eredmények azt bizonyít­ják, hogy már az 1959. év tavaszán alakult tsz-ek is 2—2,5 mázsával több kenyérgabonát takarítottak be hol­danként. mint az egyéni gazdálko­dók. Az e tavaszi munkaindulás is biztató. A tsz-ek sok hasznos intéz­kedést tettek a termelékenység foko­zása érdekében. Jó előre gondoskod­tak műtrágyáról, az adott lehetőségek keretei között gépekről, a munka he­lyes megszervezéséről. Ennek tulaj­donítható az a tény is. hogy a ter­melőszövetkezetek körülbelül másfél hetes előnyre tettek szert a magán- gazdaságokkal szemben, a tavaszi munkában. A kukorica-, burgonya­vetésben is jelentős előretartással dicsekedhetnek, bár még így sem ki­elégítő az elvetett kukorica és bur­gonya területe. Az lenne jó. ha már földben lenne a krumpli, s azon kell iparkodni, hogy tr kukoricát legké­sőbb május 10-re. elvessék mind a tsz-ek. mind pedig az egyénileg gaz­dálkodók. A cukorrépasarabolással a termelőszövetkezetek mintegy negy­ven. az egyéniek körülbelül 20 szá­zalékban végeztek. A beállt esős Időjárás követ- keztében az őszi, tavaszi ka­lászosok ápolására nagy gon­dot kell fordítani! A gyomosodás nagymérvű, amit az is bizonyít, hogy az ellenőrzések során egy hold megvizsgált őszi búzában 90 ezer gyomnövényt találtak. A ter­melőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok tegyenek meg minden szükséges intézkedést a gyomirtásra, hiszen a gyomnövények jelentősen csökkentik a kalászosok hozamát. A tsz-ek eddig 10 ezer holdra kötöttek vegyszeres gyomirtást. A gépállomá­sokra is nagy feladat hárul ezen a té­ren. A rendelkezésükre álló gépek maximális kihasználásával segítsék a gyomtalanítást. A lisszaboni terrorper A lisszaboni katonai bíróság hét­főn megkezdte az „állámellenes ösz- szeesküvéssel" vádolt portugál haza­fiak perének tárgyalását. AP-tudósi- tás szerint összesen hat katonatisztet és tizenhét polgári személyt állítottak bíróság elé, két „vádlott" ügyét tá- voHj6tébcn tárgyaljé*. Síűazar hatóságai az elnyomott | nép felháborodásának . kitörésétől 1 tartva, megerősített rendőri és acéL- ' sisakos katonai alakulatokat vezé­nyeltek ki a bírósági épület védelmé­■ re,: sőt még á tárgyalóterem béjára- i tát Is síuronyös katonák őrzik. . Ä bíróság elé állítottak között van Charlce Vilhena nyugalmazott száza­dos, az 1958-ban hamis szavazatok- : kai megbuktatott és külföldre mené­■ letilt Delgado köztársasági elnökje­lölt meghitt barátja és Armadio da CoriceiCao Silva, a katolikus ifjú­i munkásmozgalom volt elnöke. Távol- . -létében tárgyalják a venezuelai nagy- követségre menekült és jelenleg Ca­ra casban tartózkodó Juis Cezariny lovassági őrnagynak és Manuel Serra kereskedelmi tengerésztisztnek, katolikus ifjúmunkásmozgalom má­sik volt elnökének ügyét. A portugál diktátor vészbírósága kétszáz „tanút" sorakoztat fel a vád­lottak ellen, köztük négy tábornokot, tíz papp^és tót tengernagyot. (MTI) Az angol alsóház vitája Duncan Sandys légügyi miniszter, az angol alsóházban kérdésekre vá­laszolva kijelentette: Eddig 52 millió fontot költöttek olyan hadirepülő­gépekre és rakétákra, amelyeknek fejlesztését abbahagyták, mert " ‘ ‘ zonyosodott, hogy védelmi célokra használhatatlanok. A vitából kide­rült hogy az úgynevezett ..Kék vil­lám" rakétára eddig százmillió fon­tot. a munkáspárti kormány által megkezdett „Fecske" típusú vadász- repülőgépekre körülbelül 42 millió fontot, az „E" mintájú irányított lö­vedékek fejlesztési programjára pe­dig 23 millió fontot költöttek. (MTI) Interjú Busznyák Ondrással, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőiével Korábban mindössze 220 hold szán­tóterület jutott átlagosan egy-egy tsz-re Borsodban, jelenleg 1100 hold esik. Most már nem ritkaság a 2, sót 3 ezer holdas termelőszövetkezet sem. A tsz-ek már jóelőre gondoskodnak a téli takarmány biztosításáról. Szán­tóterülettik 4,6 százalékán vetettek silókukoricát, pillangós takarmány­ból is igyekeznek teljesíteni — a ve­tőmag beszerzés nehézségeinek elle­nére is — vetéstervüket, hogy fel­lendítsék állattenyésztésüket. A ta­valy végzett felmérés biztató ered­ményről számol be: a tavaly tavasz- szal alakult termelőszövetkezetek közösbe vitt teheneinél az egy te­hénre eső fejési átlag 3—400 literrel növekedett, a régi tsz-ek tehenésze­tében ez az emelkedés még jelen­tősebb, 5—600 liter. A legfontosabb feladat — minden erőt a növényápolásra! A kedvezőtlen Időjárás okozta gyo- mosodási folyamatnak csak úgy vet­hetnek sikerrel gátat a termelőszö­vetkezetek. ha tagjaik kettőzött szor­galommal, családtagjaikat is bevonva a közős munkába, veszik fel ellene a küzdelmet. Minden kicsinyes meg­gondolás. minden kiesett munkaóra kárára van mind a közös, mind az egyéni gazdaságoknak. A tavaszi munkák sikeres elvégzésén múlik* milyen jövedelmet hoz a föld. A leg­kisebb megtorpanás is jelentős ter­méskieséshez vezethet. Jobb munka- szervezés — magasabb terméshozam. Mint mondani szokták: körmünkre ég a munka. Tennivalók tömkelegé vár megoldásra, tíz- és százezrek) kezemunkájára. Végezetül Busznyák elvtárs kije­lentette. hogy a tavaszi munkák nagy álta­lánosságban jól haladnak. Az esős Időjárás sem jelenthet még komolyabb veszélyt a termelési ter­vek maradéktalan végrehajtására. Biztosíték erre az a reménytkeltő tény, hogy a tsz-tagok túlnyomó többsége szinte szószerint értendőén a munka lázában ég. Helyesen gon­dolkoznak, amikor azt mondogatják: ha dolgozunk, nem érhet bennünket meglepetés, a haszon sem maradhat el... A tsz-ek több és jobb minő­ségű munkát adnak a földnek, a le­hetőségek szerint kihasználják az ál­lami kedvezményeket, a korszerű mezőgazdasági módszereket, s ennek a jő munkának egyetlen várható eredménye lehet: magasabb termés­hozam — magasabb életszínvonal. Gondjaink még Jelentősek, de az eredményekre tekintve, lelkes biza­kodással mondhatjuk: megbirkózunk nehézségeinkkel, s Borsod-Abauj- Zcmplén megye mezőgazdasága — az országos szervek fokozottabb támo­gatásával — felzárkózik az ország haladottabb megyéinek mezőgazda­sága mögé. (G M.) KOVÁCS JÓZSEF amolyan ritkán szóló ember volt. Talán csak a fele­sége tudta, mi lakozik benne, nem verte dobra az érzéseit. Irignei — s irigye jócskán akadt a faluban — fűkor, magánakvalÓ ember hírét köl­tötték róla. Nem nyitotta másra az ajtót egy darab kenyérért, de azt se szívlelhette, ha valaki nála kopogta­tott: adj már egy véka búzát, majd megadom ... Éljen meg mindenki a maga böcsületeböl — rántotta meg a vállát, s á megszorult úgy kifordidt a házból, szégyenében alig találta 9 kilincset. Kovács József azt tartotta, hogy akinek föld van a tál • pa alatt, álljon meg rajta a mega emberségéből, ne nyúlkáljon fogódzó után. Csak azon kell segíteni, aki­nek földje nincs. Tudta Kovács József: akinek ilyen ■szigorú életfelfogása van. az nem várhat mástól segítséget. Ha jól megy az embernek, hasznára van, ha elke­rüli házatáját az éhenkórász népség, több marad neki. De hát nem min­dig papsajt, egyszer fel, másszor le. Forgandó az ember sorsa... Jöhet egy árvíz, vagy jég veri el az életei, s akkor mihez fogsz. Kovács József? Egyetlen jó embered nincs a faluban a kepéseden kívül, aki a segítségedre menne. Ne adj isten, hogy felröppen­jen házadra a vörös kakas, hiába vernék félre a harangot, nem ugor­va senki a gazdák közül a tüzet ol­tani. Sebaj, akkor veszem a sátorfá­mat, le is út, fel is út. Van száz úr Ji világon, száz évig meg úgyse 'élek. Az én kezemért bárki ad annyit, ami­ből negyedmagammal eltengődök — mordult a huhogókra nagy mérge­S Kovács József minden várható csapással számolt. Házát, termését biztosította tűz- és jégkár ellen. Ál­latait elkerülte a vész, istállója ra­gyogott a tisztaságtól, az állatorvos havonta egyszer ellátogatott hozzá, akár hívta, akár nem. Olyan nővé­Kovács Jóssef esete as elnökséggel nyékét vetett, amelyek öntötték a pénzt. Amikor más földjén letarol ti a mákot a féreg, az övét elkerülte, a mérges permet nem ízlett a ronda élősködőknek. Elsőnek adott silót té- heneinek. A falu csak nézte összehú­zott gúnyos-mosolygós szemmel, min járatja ez a bolond az eszét. Lefölde­li a szecskázott, darával meghintett, melaszos vízzel meglocsolt kukorica­szárat. Kiköpi azt a jószág, nevettek a szomszédok. De bizony a jószág nem forgolódott az istállóajtó felé. amikor eléje kosarazta a silót, úgy ette-falta, mintha nem is az a büdös vacakság. hanem valami mézes ré­paszelet lenne a vályúban. S a föld­jeit se úgy művelte, mint más „ren­des” ember. Alig elszii'árogtatta a havat a Nap, Kovács József már ki­ment a földre, a búzáját, őszt árpá­ját nézegette. Az állomásról egy sze­kérre való sót, vagy mifenét hozott, aztán nekiállt feleségestől, fiastól. „megsózták" a sarjadzó életet. Bo­lond. bolond, de több esze van a lá- baujjában, mint nekünk a fejünk­ben — szólta el magát az egyik tár­gyilagos gazda, látván, hogy a Ko­vácsék búzája gyorsabban nő, szebb, erősebb. HOGY MIÉRT LETT Kovácsból ilyen mérges, haragos ember, — a módosabb, gazdák tudták. A legva­gyonosabb gazda jányának csapta a szelet, a negyvenholdas Szabó Istvá­nénak. Biróválasztáskor ő is bekuk­kantott a kocsmába, ahol az újdon­sült bíró egészségére ittak a jógaz­dák, az újdonsült bíró pénzéből. — Ez a felkapaszkodott béressu- hanc akar a bíró ve je lenni! — kur­jantott rá Szabó István bíró uram, s hogy fájóbb legyen a sértés, még hozzakanyarintotta nagy dölyfösen: — De nem lesz a vöm, mert ijincsen még egy téldecire se. Most is azért dugta ide az orrát, hátha csöppent neki is valamit az apósjelöltje. — Ugyan, én megválogatom az ivócimboráimat! — csikorogta vissza a legény, s úgy vágta be maga után az ajtót, hogy a huzal elfújta a csendőr parancsnok gyufáját, aki ép­pen rá akart gyújtani. Ha Kovács Jóska talpa alatt nin­csen tizennégy hold jó föld a gazdák dűlőjében, bizony elhúzták volna a nótáját. S Kovács Jóska megesküdött hogy különb gazda lesz, mint bárki a falu­ban. A tanító megokosította, hogy ne adja fejét a földszerzésre, úgy nem fogja lepipálni őket. Gazdálkod­jon hozzáértéssel, s neki a kevés töb­bet hoz majd, mini másnak a sok. Vegyen gépet, csináltasson szép ho­zat, költse a pénzét olyasmire, ami szebbé teszi ez ember életét. A taní­tó könyvekkel látta el: tanulj, hogy több légy azoknál, akik le köptek megtaposták önérzetedet. S Kovács József megfogadta a jó tanácsot, tanulva dolgozott, s évröl- écre, gyarapítva tudását, tollasodott. Szép, a falu legszebb házát építette meg magának a szalmás vityllló he­lyébe, s olyan asszonyt vitt bele, aki löldet ugyan nem hozott a földhöz, de hozott megértő jóságot, szeretetet és erős. izráos két kezet. TELTEK. MÚLTAK az évek. Sza­bó uram már régen nem Volt bird, már régen nem süvegelték »előre. Ha köszönt, visszaköszöntek neki, de senki sem járt a kedviben. öreg volt. méregzsák volt. odahaza ke­gyetlen zsarnok, kiskirály, de ha ki­lépett az utcára, elcsöndesedett. Mély üregébe soványodott szeme megfakult, mint a napon felejtett fe­kete kendő. Csúnya világ jött rá, vüáaa, akiket arra sem tartott méltónak, hogy beléjük rúgjon. — a „kódisoké". Piszkos világ — szisz­szent fel tajtékzó dühhel, ha a ta­nácselnök, ez a kepésböl lett falucsá­szára az adóhátralékát emlege:te előtte. Hej, az áldóját, ha még egy­szer ... csak egyszer ... Gyűlölte a feleségét is. az unokáit egyenesen megvetette, ki nem állhatta őket. A kommunistákhoz dörgölőznek a szé­gyentelenek. bármi is lesz belőlük, csak a rendszer szekerét tolhatták. Maradjanak itthon, a földnél, azért gürcölte össze azt nz 50 holdat, hogy nekik legyen, most meg ... Hogy az És egy szép napon elment a föld is. A három fia. ezek az akasztani- vahí csirkefogók, eladták a földet. Még csak bele se szólhatott. Szétosz­totta közöttük, a nevükre íratta. Be­álltak vele a csoportba, hogy tegyen « ..kődisoknak" is. Hát azért küszkö­dött ő. azért etetett három cselédet is, hogy most azt vágja a fejéhez a legkisebb Ha. — hogy fordult volna fel csecsszopó korában. — Édesapám, maga nem érti meg az idők szavát? Inkább halgasson. magának már le­járt, nekünk, meg a gyerekeinknek élni kell. csak így élhetünk. Most már mindenki benne van, nem húz­hatjuk ki magunkat. S aztán jött a legnagyobb csapás. Jöttek naza a fiai. újságolják — de még nem is rosszallóan, nem a, hogy az istennyila csapná meg őket —, hogy az a béresszármazék került a székbe. Kovács Jóska. Mit? Meg kell bolondulni! Hogy azért választották meg elnöknek, mert ő volt a falu legjobb gazdája!? Hát ne üsse meg az embert a guta? Hát akkor én ml voltam? Húsz holdat hagyott rám az apám, ölven holdig vittem, ö meg? Megmaradt annál a nyavalyás tizennégy holdnál, még a, a nagy­okos. a senkiházi! Még ö akarta az én jányomat, ö, de kiadtam az útját istenesen, ki én, azt nem felejti el! Mit, hogy még engem is bevett a bj- szédibe? Oszt mit mondott rólam? Mit? Mondd még egyszer! Hogy én nem értettem a földhöz, csak annuit tudtam róla, hogy megvenni? Hogy nem földet kell vásárolni, hanem a meglévőt megdolgozni, ésszel, tudás­sal? ... — IGEN. EMBEREK — csengtek ünnepélyesen Kovács József újdon­sült tsz-elnök szavai. — A föld azzal nem lesz több, hogy egymás között csereberélik az emberek, legföljebb, annyi történik, hogy az egyiknek sok lesz, a másiknak kevés, vagy éppen semmi. Az egyik gazdagabb lesz. a másik szegényebb. A mai nap sors­fordulót jelent a mi falunkban is. Csak jobban élhetünk. Nem kell már attól tartanunk, hogy valaki kihúzza alólunk a földet, nem rakjuk félre a pénzt, hogy földet vegyünk rajta. Költhetjük magunkra, az életünk lesz szebb, boldogabb tőle. A paraszt- emberre ősi átokként nehezedett a földszerzés vggya. Kuporgatott, gür­cölt, hogy a tíz holdhoz még tizet ra­gasszon, aztán még többet, az idők végtelenségéig ezt tette volna, hogy végül csak egyetlen úr maradjon, ö, a többi meg mind cseléd. Nem bor­zasztó ez emberek? Ezután minden másként lesz. A barátunk lesz a föld és nem ellenségünk, mert ellensé­günk volt mindaddig, amíg féltenünk kellett. Barátunk lesz, mondom, s mi mindannyian barátok, testvérek. Egyetlen értékmérő lesz közöttünk — a munka. Ez az igazi, becsületes úr. Aki jobban kedvez neki, boldo­gulni fog, aki azt mondja neki: Nem szeretlek annak felkopik az álla. Igaz, emberek? — Igaz! — zúgta rá a falu. S ebben maradtak: szeretni fogják a munkát, hogy boldoguljanak. Gulyás Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom