Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-18 / 116. szám

ESZAKMAGYAROBSZAG 3 VASÚTÉPÍTŐK — kérdezzük a főnőktől. Várad! Ist­vántól. — Sajósáéntpéter és Kazincbarcika között 4 kilométeres szakaszon hé­zagnélküli vágányt építünk. Mihelyt- elvégezzük a talpfarendezést, a pad­kaképzést, az irány- és íekszínszabá- Jyozást — felszedjük a síneket, s be­szállítjuk Sajó6zentpéterre. Ott a hi­bás végeket levagdossuk s törpeda­ruk segítségével 360 méteres hosszú­ságban összehegesztve visszaszállít­juk. majd itt hegesztjük össze 4 ki­lométer hosszúságban. Hogy mi az előnye? Ezt már ma­gunk is tudjuk. Könnyebbé, kényel­mesebbé teszi az utazást, kevesebb a — Mikor kezdték a munkát? Erre a kérdésre már Almádi László válaszol. . — Április elején ötvenen kezdtük, most 160-an vagyunk. Június else­jére fejezzük be a munkác. Megfelel ' ütemben haladunk. Naponta 250—300 métert. Hogy hány brigád dolgozik? Itt van Sára József brigádja — ők a geocsavarokat húzzák. Itt van a XX. mozgó pályafenntartási szakasz tel­jes létszámmal, valamint Gyuricskó Lajos, Simon József, Kozák István, Zele Ferenc brigádja. Nagyon jól dolgoznak. írja meg: dicséretet érde­melnek. Nehéz, nagyon nehéz mun­Régen úgy volt, hogy ha fel is vettek, dolgoztam egy ideig — 34—35 pen­gőért —. aztán mikor véglegesítésre Került volna a sor, útilaput kötöttek a talpam alá. Pár nap múlva megint felvettek, de mint új embert. Aztán kezdődött megint elölről. Nagyon bi­zonytalan kenyér volt. Suhanyecz, Simon s még netíányan — már akik közel laknak — reggel jönnek, este mennek Mindennap együtt vannak a családdal. A pálya­munkások élete egyébként eléggé kó­bor élet Ma itt. holnap ötven. talán száz kilométerre arrébb ... Ahogy a munka kívánja. Vannak, akik a szomszéd megyéből jöttek ide dol­gozni, vagy még messzebbről. Mun­1 Délmaprország című lap jubileuma A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi bizottságának és Szeged me­gyei jogú városi tanácsának lapja, a Délmagyar ország fennállásának 50. évfordulóját ünnepli. A jubileumi ünnepségeket május 22-én, vasárnap tartják. Délelőtt 10 órakor jubileumi gyűlés, lesz a Szegedi Nemzeti Szín­házban. Ünnepi beszédet mond Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Központi Bi­zottság titkára. Az emlékműsorban a Szegedi Nemzeti Színház művészei [épnek fel. Közreműködik a színház ének- és zenekara Vaszy Viktor ér­demes művész vezénylésével. Délután 1 órakor nyitják meg a sajtótörténeti kiállítást a Móra Fe­renc Múzeum képtárában. Ugyanitt bemutatják az országos riportfény­kép kiállítást. Megnyitót tart Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének főtitkára. Pályázati felhívás az MSZMP Borsod megyei Bizottságának Marxizmus — Leninizmus Esti Egyetemére Harminc vagon almát termel az idén a nyíri II. Rákóczi Ferenc Tsz Virágbaborult a nyí­ri II. Rákóczi Ferenc Termel őszövetkezet 90 holdas gyümölcsöse. A hegyek övezte nagy gyümölcsös valamikor gróf Károlyi birtoká­nak része volt. A föld­reform során ezt is fel­osztották. Fél és egy holdat kaptak a nagv gyümölcsösből a község lakói. Természetesen nem mindegyik gazda tudta kellő szakérte­lemmel kezelni, gon­dozni az igényes és -ok esetben kényes gyű- mötesfákat. Így a tér- méshozam is csökkent. Tavasz óta újból egy­be tartozik a nagyterü­letű gyümölcsös, ahol több mint 5 ezer fát le­het megszámlálni egy 84 és eRy 6 holdas táb­lán. Ma már az ősz­szel alakult tsz közös tulajdona az egész. Az idén ipár nagyüzemi módszerekkel kezdtek a gyümölcsös ápolásá­hoz. A munkálatokat gyakorlott, . jó szak­ember. Osv'áth István kertész irányítja. O már akkor is Itt tevékenykedett, ami­kor a 30-as évek elején, közepén, a cse­metéket ültették. _ Na- g’'.bb menny iaögü is­tálló- és műtrágyát te­rítettek az idén a gyü­mölcsös földjére. Meg­történt a takarószántás is. A Növényvédő Ál­lomás segítségével és saját erőből már a té­len végeztek a lemosó permetezéssel. Most a koronaritkítás. törzs­ápolás. sebkezelés munkálatai folynak. Gondos. hozzáértő ápolásban részesítette a gyümölcsös kertész- brigádja a fákat. Vár­hatóan 30 vagonos al­matermésre számíta­nak. Ennek nagyobb Wemesbíhki tapasztalatok az állattenyésztésről OLYAN MELEG VAN, kánikulának is b«- illene. Csendes a falu — az apraja az iskolában, a nagyja a mezőn. Bodnár Sándorral. a nemes- bikki Üj Barázda Tsz állattenyésztőjével porosz- bálunk végig a falun, ki a tsz-majorba. Az út szélén itt is, ott is libacsapat. Az apró. kedves jószágok mint megannyi fűzfáról pergett barka sárgállanak a gyepen. Anyjuk nyújtogatja felénk a nyakát, fenyegetően sziszeg, majd elhaladtunk- kal diadalmasan gágog a maga köré ijesztett apróságoknak, mintha mondaná: — Látjátok, mi­lyen bátor anyátok van. Ne féljetek, amíg engem láttok... Egy jókora legelő-darab szélén a major. A rend, tisztaság jó gazdára vall. Az ötvenféröhelye$ tehénistálló hófehéren ragyog a napsugártól. Most üres. A tehenek a legelőn, csak Miska, a meg­termett tenyészbika árválkodik az egyik sarok­ban. Gyanakodva vesz minket szemügyre. — Szép állat — jegyezzük meg elismerően. Az állatgondozónak szemlátomást jólesik az el­ismerés. Odébb a sertéshizlalda — dohánypajtából rögtönözték a leleményes emberek. Egyik reke­szében mint egymás mellé döntögetett búzás­zsákok heverésznek a hízók. Bodnár elvtárs riasztgatja őket: kurjongatására semmi válasz. — Lusták. Már elnehezítette őket a hízás. Rövidesen átadjuk őket. A szomszédos rekeszben felriadnak a süldők. A bátrabbak a karámkeritéshez kíváncsiskodnak. A réseken kidugják rózsaszín orrukat. AKKORA A HIZLALDA, beleizzadna az ember, ha kétszer-háromszor körülkergetnék. Hatszázharmincegy sertés hízik itt az Üj Barázda Tsz hasznára. Gondozottak az állatok. —■ Kevéssel nem sokra mennénk — magya­rázza az állattenyésztő. — Ebben az évben vásá­roltuk a hízóbavaló többségét, ötszáz darabot a Szerencsi Állami Gazdaságból. Lényegében az a miénk, amit ráhizlalunk. Ha meg Így áll a dolog, azon kell iparkodnunk, hogy minél olcsóbban állítsuk elő a hús kilogrammját. — Kifizetődik a hizlalás? — Természetesen, ha nem így lenne, nem bajlódnánk ennyi jószággal. Ügy tervezzük, hogy " i meglesz a négy forint tiszta haszon. Az év végéig még beállítunk vagy 300 darabot. Jövőre már 1500-at tervezünk. Jobbár, is boldogulunk, hiszen a hizóbavalónak egyrészét is magunk neveljük. Van 28 darab előhasú anya­sertésünk; a fiaz tatóról, 250 férőhelyes süldő- szállásról gondoskodunk, hitelt kapunk rá. A ta­karmányt sem kell majd drága pénzen 'Vásárol­nunk, ez évben megtermeljük. Csak kukoricából 280 holdat vetettünk. Beregi Pál elvtárs, az Üj Barázda elnöke ré­gebben agronómusa volt a tsz-nek. Hozzáértő gondossága haszonra fordítja a tagság igyekeze­tét, szorgalmát. Az irodában a kukoricatermesz­tés előnyeiről, a hizlalás jövedelmezőségéről be­szélgetünk. A kukorica holdanként jóval többet hoz. mint az árpa. Igaz ugyan, hogy a munka is több vele, de busásan megtérül ez a munka- többlet. Már a vetésnél jelentkezik a haszon, hi­szen a kukoricavetőmagnak mintegy százszorosa térül meg a termésben, míg az árpa holdanként az elvetett magnak átlagban tízszeresét adja A sok kapálnivalőval is megbirkóznak. A ka­pásokat felosztották a 263 tag között s. hogy a munka mennyiségi és minőségi elvégzésében érde­keltté tegyék a tagságot, premizálják a többlet­termést. A tervezetten felüli termés ötven szá­zaléka magát a tagot illeti meg. A MUNKÁBAN NINCS HIBA. mindenki iparkodik, hiszen az újdonsült tagok is látják a több és jobb munka közvetlen hasznát. Havonta 20 forint munkaegység előleget fizetnek, ami szinte mozgatórugója a tagság szorgalmának. Nem lebecsülendő összegre rúg egy-egy tag előlegből származó pénzjövedelme. Az állatgondozók átlag­ban megkeresik az ezer forintot is. de oluan is akad, aki ennél jóval többet keres. Orosz Károly tehenész például a múlt hónapban 79 munkaegy­sége utón 1580 forintot kapott. A növénytermesz­tésben foglalkoztatottak előlege átlagban 600 forint körül mozog. — Nem okoz ez a tény feszültséget az állat­tenyésztők és a növénytermesztők között? — kér- keztem Beregi elvtárstól. — Hát bizony irigykednek egy kicsit, bár az a helyzet, hogy állatgondozásra nem szívesen adják a fejüket, legfeljebb, ha minden huszadik. Koránkeléssel jár, a tehenészetben a fejéthez is érteni kell. A legtöbb jövedelmet mégiscsak az állattenyésztés hozza a konyhánkra. Az 50 darab fejőstehén is szépen megfizet a gondos ápolásért. Egy-egy tehénre 3500 liter tejet terveztek, bár tavaly is 3900 liter volt az átlag, A tsz előrelátó vezetői gondoskodnak az év­közi jövedelmekről is. Nemcsak a hizottsertés, a 85 darab hízómarha szakaszos átadásával biztosí­tanak pénzforrást — a háromezer csibe is jöve­delmező foglalkozást jelent. A nagyobbja máris piacképes. Belefognak ebbe is, abba is. S ha bele­fognak valamibe, jövedelmet csikarnak H belőle —. ha nem csurran, cseppen. A tsz juhállománya is jelentős, közel nyolcszáz darab az ez évi sza­porulattal. A gyapjúból, tejből bárányonként 100—120 forint a tiszta haszon. Az egyik terme­lési ág- kisegíti a másikat. A kertészkedésről sem mondanak le. NEMESBJKK TSZ-KÖZSÉGET a bizakodás s az a jóleső meggyőződés jellemzi, hogy a tsz- ben meg lehet élni. Az ellenkezőjét senki sem állítja és nem is állíthatja. Az 50 forintra ter­vezett munkaegység-érték elérésében nem is ké­telkednek. a szemük láttára nő a gazdaságuk, kötbérednek a hízók, terebélyesednek a hízóba fogott szarvasmarhák s amihez hozzáfognak, meg­valósulását látják, tapasztalják. A háztáji gazda­ságok többsége rendelkezik tehénnel s legalább egy növendékkel és minden tsz-tag gondoskodik hízóról. A becslések szerint több mint 500 darab hízó és süldő van a háztáji gazdaságokban. A kocsmáros is statisztikát vezet az ,.élet­színvonal” emelkedéséről. A rendszeres pénz- jövedelem. révén az ö kasszájába is több csurran. A tsz-községgé levés első negyedévét közel öt­venszázalékos jövedelem-emelkedéssel zárta. Nem elbúsulásukban. hanem örömükben .segítik* a kocsmárost a tsz-laaok a forgalmi terv teljesíté­sében. Hogy mit szólnak ehhez az asszonyok? Azt nem sikerüli megtudnom. De talán nem ve­szik zokon, ha férjéuruk felhajt eay-két pohár sört. ha meg nem sört. az a sörellátás illetékesei­nek lelkén szárad, mert csak a kényszerűség viszi rá nyáridőben az embert, hogy egyebet igyék. f NEMESBIKKEN komoly, szép tervek való­sulnak meg az összefogás erejére ébredt emberek keze nyomán Szépek a tervek s mert nem ma­radnak tervek, szépítik s a közös boldogulás -.évébe igazítják az emoerek életét. Gulyás Mihály lemnek Ozdon tagozata van. az ozat tagozatra jelentkezők kérelmüket u Ózd Járási Pártbizottság ágit. prop. osztályára küldjék be. Az egyetemre való felvétel félté* telei: Felvételüket kérhetik, akik érett­ségivel. vagy ennek megfelelő álta­lános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz* szükséges marxista Is­mereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkivüliek is kérhe­tik felvételüket. Nem kérheti felvé­telét, aki más egyetem, iskola hall­gatója vagy ezekre felvételét kérte. A pályázók felvételi vizsgát tesz­nek. A pályázat az egyetem által ki­adott kérdőivek alapján történik. A kérdőívek beszerezhetők a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályán« valamint a nagyüzemi és járási párt- bizottságokon, az esti egyetemen, a Miskolc Városi Pártbizottság ágit. prop. osztályán. A pályázatot a kér­dőíveket kiadó pártbizottságra kell beküldeni június 10-ig. Mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. Az illetékes pártszervezet (párt- bizottság) javaslatát, 3. A vállalat, intézmény Igazolását lelenlegi munkaköréről. Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága Az MSZMP Borsod megyei Bi­zottsága felvételi pályázatot hirdet Marxizmus—I.eninizmus Esti Egye­temének 1960/61-es tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, álla­mi-, tömegszervezeti funkcionáriu­sok, értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett marxista —leninista oktatását egyetemi szín­vonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfo­lyamon filozófiát, a második évfo­lyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom tör­ténetét tanulják. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesz­nek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bi­zonyítványt kapnak Az egyetemen hetenként egyszer, meghatározott na­pon du. 17-től 20 óráig kötött foglal­kozás van (előadás, osztályfoglalko­zás). melyen a részvétel kötelező. A tandíj l évre 170 forint, mely fél­évenként fizetendő. Az egyetem hall­gatóinak a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány 1088/1957. (XI. 21.) határozata alapján a félévi vizs­gák előtt 6 nap. az év végi vizsgr-'*. előtt 12 nap tanulmányi szabadság jár. Az esti egyetem székhelye: Mis­kolc. Tizeshonvéd u. 23. sz. Az egye­kásszállásokon laknak. hetenflcln’ egyszer utaznak a családhoz. Nappa; száraz-koszton vannak, este esznek főtt ételt. Többnyire maguk főznek • főleg az idősebbek, akik a munkás- i szálláson sokszor beszélnek az ifjü Simon József előmunkás Is a kö zelben lakik. Neki már az apja i Sajoszentpéterröl Kazincbarcika felé haladva a szemünkbe tűnik va­lami. ami elüt a vidék megszokott képétől. Az égre vastag füstcsíkokat, füstpamacsokat rajzoló erőmű köze­lében. a műúttal párhuzamos acél- sínpár két oldalán jó másfélszáz pá­lyamunkás munkálkodik nagy ügy- buzgalommal. Ütemesen hajladoznak az emberek, ütemesen csattognak a tompaorrú csákányok. Tompa zörre- néssel hullnak szabályos halomba n kövek. És a munka ritmusától mesz- szefutóan zengnek, pengnek az acel­A kíváncsiság idevonz, megtudni mit csinálnak, s megismerni az em­bereket. Egyik hetyke legényember- hez fordulunk. — Merre lehet megtalálni a pálya- mestert? — kérdezzük. — Almádi elvtársat keresik? Amott van — s a hosszú, munkáik«» dó embersor végére mutat. Almádi — a pályamunkásoktól el­ütő ruhájú emberek társaságában — magyaráz valamit. Mintha előre megbeszélt találkáról lenne szó, ép­pen az újmiskolci pályafenntartási főnökségről vannak kint megszemlél­ni a munkát. — Miért dolgozik itt ennvi ember? vasutas volt. ő is ezt a pályát vá­lasztotta. — 1932 óta dolgozom ’a vasútnál. vasútépítőknek a régi pályamunkás­életről. — Csak jár a szátok — mondogat­ják —. de az életet még nem ismeri­tek. Most víg élet a vasutas élet. de — Ügy volt — magyarázta egy idő­sebb. viharvert arcú férfi —. hogy akkor kellett a munkásember, ha el­ment kapálni — ingyen — az elő- munkásnak. vagy learatott neki, aján­dékot vitt. Szombatonkint meg mind­egyik rohant, hogy fizessen neki: aki többet fizetett,, az kellett. Aki szólt — mehetett. Egy kellett — száz je­lentkezett. Most van munka, többet is keresünk. És hát. aki szereti a vasutat — mert az Igazi vasutas nem bír nélküle élni — az megtalál­ja számítását. Csorba Barna Foto: Szabados György része Jonathán. kisebb része Parmin s més kisebb része vegyes al­ma. Jövőre még na­gyobb termésre számí­tanak. ugyanis az idér a fák egy része kévé* virágot hozott, pihen­tet. A termelöszövetkezel tavasszal kezdte meg s közös munkát s máris megállapítható, hogy jól gazdálkodik. Kos- csó Miklóst, a tekinté­lyes. jó hírben álló kö­zépparasztot választot­ták elnöknek. A tsa irányításában is ugyan­olyan elismerést vál­tott ki, mint amikoi egyénileg gazdálkodott A gazdálkodás ered­ményességét mutatjí az is. hogy az idén 5( forintot terveztek egy munkaegységre. Ennek majd tekintélyes ré­szét a gyümölcsös jö­vedelme képezi. Milyen emberek a pályamunka-; sok? Nehéz lenne egy riportban meg-; rajzolni őket Többnyire fiatal, szí-; vó6. munkabíró emberek, s jócskán; alrad köztük idősebb korosztálybeli; is. Olyanok, akiket évtizedek óta ta-; Iái a hó, fagy, eső, vihar a vasúti si-j nek mellett. Vannak akik — leg-; alábbis a mostani munkához — közel • laknak. Ilyen a szirmabesenyői Su-; hanyecz Ferenc. — Azelőtt? Gazdasági cseléd vol-; tarn. A felszabadulás után lettem; vasutas — mondja. — Akkor úgy; szedtünk'össze mindent a romok alól.; Azóta bizony sokat fejlődött, váltó-; zott a világ. Magam is építettem egy;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom