Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

— A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV L évfolyam Mi. mim Ar» M Miiéi I960, májút I, vatáruop — éljen május /., a dolgozók nemzetközi összefogásának nagy ünnepe! V ______í__________________________ u niónak a viszonya a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek­hez és azokhoz a nemrég még gyar­mati és félgyarmati sorban sínylődd nemzetekhez, amelyek az imperializ­mus tartalékát, szabad vadászterüle­tét képezték. E baráti érzést a szocia­lizmus ellenségeinek soha és semmi­lyen körülmények között nem sike­rült meggyengiteniök. ‘ Az egész világ dolgozói előtt ma­gasztos. lelkesítő példaként állnak a Szovjetuniónak és a népi demokrati­kus országoknak a proletárnemzet­köziség elvén alapuló kapcsolata« amelyeket sziklaszilárddá tesz a tel­jes bizalom, a tisztelet, az őszinte barátság és az önzetlen kölcsönös se­gítség. A magyar nép — benne megyénk és városunk dolgozói — a proletár- internacionalizmus szellemében ün­nepli a 16. szabad május elsejét. Vol­tak a magyar nép életében is olyan május elsejék, amelyeken a szabad­ságra vágyó és küzdő munkások, pa­rasztok. haladó gondolkodású értel­miségiek tsák titokban, összebújva« erdők rejtekén. titkos találkozókon« de mindig szilárd eltökéltségben tet­tek hitet a szocializmus ügye mellett. A 16. SZABAD MÁJUS ELSEJÉT a szocializmus építésében nagy sike­reket elérve ünnepeljük. Az embe­rek boldogabbak, mosoly és derű látszik az apák és anyák arcán, gaz­dagon áradó kacajtól derűsek gyer­mekeink. Hazánkban boldogok az Dolgozó népünk kiegyenesíthette századokon át kétrét hajtott derekát. Milyen nagyszerű a mi világunk! A munkásokat nem béklyózza le a “munkanélküliség réme. A munkát nálunk tisztelet és becsület övezi. Ahol a munkának becsülete van, ott a dolgozó népnek van becsülete. Pár­tunk és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány ezt a fő elvet vallja magáénak, ezért szereti és követi pártunk útmutatásait dolgozó né­pünk. Boldogabban ünnepük szerte a vilá­gon a dolgozók május elsejét, mert egyre többen tudják, hogy a szocia­lizmus. a kommunizmus az emberi­ség jólétének, fejlődésének belátha­tatlan távlatait nyitotta meg. BOLDOGABBAK AZ EMBEREK, mert tudják, hogy a szocializmus, a kommunizmus egyet jelent a béké­vel. és csak a béke teheti lehetővé az emberiség igazi ragyogását, az új. nagyszerű Jövő. az emberiség tava­szának megteremtését. Ma tisztábban és igazabban csen­genek Ady Endre sorai, mint bár­mikor ezelőtt: „Tűz, vér, láz, újság, boldog változás. Csupa teremtés lángol a szemek­ben, örök tavasz, örök forradalom óh ékeskedjél, mindig ékesebben. Robogj föl Láznak ifjú serege. Villogj tekintet, világbiró kardunk. Künn a mezőkön harsog a Tavasz, Harsogó Tavasz, kisérd ei a nar­A proletárinternacionalizmus nagy ünnepén Irta: KOVAL PÁL, a miskolci vqrbsi pártbizottság eisö/fitkára „VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE­SÜLJETEK!” Több mint száz év telt el azóta, hogy Marx és Engels a fel­szabadulásért küzdő proletariátus harci zászlajára írta a proletárnem­zetköziség halhatatlan jelszavát. E jelszó megvalósítását az egész világ munkássága az első pillanattól prog­ramjának. legbensőbb szívügyének tekintette. E jelszó megvalósításának szimbó­luma Immár több mint 70 éve má­jus elseje, a népek testvéri szolidari­tásénak. a haladó erők nemzetközi összefogásának napja. A májusi esz­me annak felismeréséből fakadt, hogy csak az összefogás, a szolidari­tás ad erőt egy olyan új és igazságos társadalmi rendszer kivívásához, amelyben eltűnnek az osztáiykü- lönbségck, megszűnik az emWmeiC ember által való kizsákmányolása és ezzel valóra válik az elnyomottak évszázados álma. E napon mindenfelé széles e vilá­gai hosszú oszlopsorokban tüntető emberek menete vonul városok és falvak utcáin. Az utcán vonulók százezres tömegeit egyazon eszme, tudatos cselekvés irányítja. Egybe­fonódnak az emberek érzelmei, gon­dolatai. Egységes hitük, akaratuk ta­vaszt hoz az egész világnak, a sza­badság és a szocializmus jegyében megújítják az emberiség történel­mét. „Világ proletárjai, egyesüljetek!” Ez a jelszó fűtötte az L Intemacio- rtíilé harcosait, a Párizsi Kommün halhatatlan hőseit, az amerikai mun­kásokat. akiknek kezdeményezésére immár 71. éve ünnepük a világ dol­gozói május 1-ét, a proletáriétus nemzetközi szolidaritásának napját. „Ez a harc lesz a végső, csak ösz- szefogni hát.” — a proletáriátus így fejezi ki harci dalában, a párizsi kommünérd szavaival a nemzetközi összefogás nagyszerű marxi gondola­tát. E gondolatoktól tüzelve harcolt a magyar munkás a dicsőséges Ta­nácsköztársaság győzelméért, a Hor- thy-fasizmus sötét elnyomása évei­ben pedig a szabod Magyarországért. Ma már nincs a világnak olyan része, ahová ne hatolt volna be a amely átfogja az emberek százmil­lióinak tudatát és szívét. Ezek az esz­mék világtörténelmi jelentőségű győ­zelmet arattak a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban. A tőkés és gyarmati országok népei, élükön a munkásosztállyal, a prole- támemzetköziség zászlaja alatt har­colnak az osztály- és a nemzeti el­nyomás felszámolásáért, a béke meg­védéséért. A PROLETÁ RI N TERN ACION A­LIZMUS az emberiség fejlődésének egyre hatalmasabb hajtóerejévé vá­lik a jobb. igazságosabb világ meg­teremtésének útján. A világ dolgozóinak bölcs tanítója, V. I. Lenin rámutatott arra. hogy ,.A tőke uralma nemzetközi uralom. Ez a magyarázata annak, hogy a világ munkásainak felszabadító harca is csak abban az esetben vezet sikerre, ha a munkások együttesen harcolnak a nemzetközi tőke ellen." A Nagy Októberi Szoci^ftsta'í'dr- radalom győzelme. _^8Ug)álizmug építésének diadala^az ^Úrópai 'és ázsiai országokban, ^kommunizmus építésének sikere a Szovjetunióban meggyőző bizonyitéka^rTeninl meg­állapítás helyességének, annak: ha a munkások forradalmi pártjuk veze­tésével ös^dfognak és együttsen harcolnak/úgy Igaz úgffÍK (|M|I fcie- > mindent Oiegakadá- összefoga­a bUrrso- Jj feffcrve- eltoríes/.­íály sorai- rta, revlzi­Erőlködésük egyxL hiábavalóbb^ nak bizonyul. Befolyásuk míSídin- kóbb gyengül a tőkés országok mun­kásosztályánál Is. f 1 A tőkés országokban is a rtekció és r> fasizmus elleni pare, vald nint a. munkás egységfront megj ósítása terén szerzett tapaiztalatok/a t bizo­nyítják, hogy a oroletársdol iaritás. a nemzetköziség eszméje /égj e. job­ban terjed, hogy a mimká osztálW egységének a mégteremtésér reállá lehetőségek vanrjak. I / A proletárintAmacionalizmus t&zf méinek hordozói a rrUrxiita-Jenl- nista pártok. 1 / / / / A kommunista lés munkapártok a Nagy Októberi 9socialistJ Hbltada- lom óta. különösön pedig k kéovjet- uniónak a másod* vildghfltaprúban at német fasizmus/eletyaraftét győzd# me óta szerveim ear {neRpfösödteR tekintélyük éff átélés néflttnegekUa gyakorolt befJyádJt megrótt, és Árja már a kommunista mozgaftim nem­csak a szocifcnsta országosan kép- rise1 hatalmas erőt. hanenea la di­alista országokban is. A nemzőket! kommunista mozgalom vilávszólő iikerei a mozgalom egységébe* kerA- endők. \ \ A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁS-5 * ÁRTOK nemzetközi egysége a' narxi—lenini ideológián, a proletár- ntemacionalizmus eszméjén, a szo- ilalizmus és a kommunizmus elépt- ésére irányuló közös célkit zésen alapszák. A nemzetközi munkásszolidkritás rizonyítéka volt az a segítségnyújtás i magyar nép számára, amelyek az 956-os ellenforradalom leveréséből, politikai és gazdasági konszoüdá* :ió megteremtéséhez kapott aj szo- ialista tábortól, — elsősorban a Szovjetuniótól. ' A kommunista és munkáságtól« épviselőinek 1957. novemberibe* lácskozásai e pártok teljes nézet- zonosságát bizonyították. A tanács­iozás nyilatkozata a kommunista vi- ágmozgalom nemzetközi egységének lapokmánya lett. A világ kommunistái — benne mi, nagy árok is — felbecsülhetetlen ér­éket látunk a Szovjetunió Kommu- lista Pártja tapasztalataiban és for­- raMmi tevékonyWgüijWiö^'áUahdó- i nn merítünk belőlük^' W \ lom az egész vUágWolet»!8tasanak. 1 \ezen túlmenően minden i tabadságá- etí küzdő népnek lataln as fegyve­re^® dolgozó^ _haladásáé - éS'bH­d ogAgáért folytatott hart >an._ ^ A íVfttOff WäÄgusok • i ások hű kiszolgálói, az opportunisták, revizio­nisták - akárcsak a múlt an — ma !8 azzal rágalmazzák a kofnmunislü- hogy'nem szeretik hazájukat, semmibe veszik, nemzeti ha gyom á- . nyittat. Jjjáz. á kommi4ristÍTc'-Miv^ bői gyűlölik^ burzsoá/állinpi buresoá rendszert, de fApó^é^letik hazájukat, szülőföldjüket; népűkét. TÖRTÉNELMÜNK FOLYAMÁN, amióta hatónkbail kommunista moz­galom van, a kipynunistek tejekkel bizonyították iJßxVazaMgukat. Ezt bizonyítja.az felsők m^odlk világ- háborúbamj*dl<A\Tarfó^gffár4a- ság idején a burzsfcá megszállók el­len vívott hőiies harcuk. A hazaszeretet 1 Jfnagasabb jokfi rrfcgnyilvánuBsa a kommunistádnak a# a törekvőié, hogy® hazt^eerafi- dá tegyék,leverjék ró\a a kapitalista nfckájj iilncLeit. \ /Ep j K<§ruik>nisták hlzafiságának, terlaláiJ k szocialista j forrajjatŐm ' /A ftprMalom\győzelmey«í<án a uazalléágjúj tartómat nyes. Szeretet faz crváff iránt, amelyben k munkás, ' a yafasit és az atelmiség valóban haiMávk lel. Szeretet a szocializmus üflfoé iKknt. ahol örökre megszűnik a tJtSadalmi elnyomást A I (szocialista MzaRság és a proletárneyzetköziség M Üazafiságban elválaszthatatlanul /összeforrott Nem lehet igáéi hazafi, ’ non szolgálja valóban népc\érdekeit aj, aki elválasztja hazája értekeit a tlbbi szocialista ország fcrdekeftől, az Kész nemzetközi munkásmozkalom ■dékátfl. I A nemzetköziség élő /megtestáüló- sét jelentette a szocialfeta világAnd- sier megjelenése, ami/a nemzetsz! kommunista és mánkásmozgalflm lenragvszerűbb vívmánya, a marxid mik—Ihn inizmus gy ölel me. y A szocialista országok táborának» rlegyőzhetetlen ereje a»e tábort alko-| Uó országok társadalnii\és gazdasági rejlődéséiiek azonos irányvonalából, ideológiájuk, s végső céljukv^azonos- ság^ból Akad. | ^ Egymillfárd ember küzd egjazon zászló, a Marxizmus—leninizmlis, a proletámensetközlség, a népek kö­zötti barátság zászlaja alatt/ A szocialista tábor orfzágai. a Szovjetunióval az élen. Aoros egy- «aégbe zárkózvi hala^|u^K a szocializ­ál« és a kommunizknus építésének (útj*s^Ekj£|*#Cez egységben rejlik erejük és legyizhetetl»ségük. A szocialista V>rszágok népei — benne mi. magy^pk 1$,*- forradal­mi pártjaik vezetAáurf. a szocialis­ta nemzetköziség elveihez híven, folytatják a harcot soraik szünte­len megerősítéséért, a nemzeti elkü­lönülést és elszigetelődést hirdető ká­ros revizionista ideológia ellen. Min­den olyan kísérlet, amely a szocialis­ta tábor erejét gyengítem törekszik. megérik az eKheyaítáborhoz tartozó országok síiklaszflápd; egységén. A szociálistar tehomoz tartozó né­pek tefiődésjmeK igVlk döntő ténye- zimra közöttükfikiwiéUó gazdasági ■l^üttmyRödékj J I ! segélynyújtás és «flyüttműké<tes ^eázédes bizonyítéka ttuszociaMst^tábór/népei között fenn- ^^kójkitip/sú tóiqpolatírfinak. * W 5Coda lista /országok testvérl- Ámzptfáz1 ea/ülánüködése lehetősé- Ilet adott/r nép* demokratikus áüa- ttiojyte: — iá hazánknak Is —. j£(gy felszámítják a múltból örökölt elr^afadottsngukat és dön- rtó-’gáőzépnerStiissanak a szocializ­mus’ építsenek frontján. Parturtt VII. kongresszusa rögzí­tette a Mzánk felszabadulásától ed- %lértteredményeinket a szocializ­mus építdlében és c magyar dolgozó fiófi febhKgének bizalmat élvezye, célul túzhenc ki alszíttolizmus épí­tésének megoorsítását 'názánkban.. \ Népünk sjMereit a} B»oclalizmus építésében ffjjjcönrptfy, 'Úogy a szo- cializmus «tűdében a Szovjetunió által elért m'sga^ TeflÓdési srinvonal- ra taniasakcdh^ttunk, arra a ápkolda- lú testvéri segksißfe, amelyet a SiflTtThinió ■ hgriiiirltrl elegét téve internagigjali&tí kötelezettségének. -•Tztelso szociálisa álláWra vonatko­zó Menini tanításnak szodializ- mus\ építő népünknek n\újt. T MiAmagyarok. a^zocialkta tatx>r népeiül együtt — dka kapitalista és gyarmA sorsban szenVedm népek is — a Szovjetunióban a - szoéialixmus, a béke- legyőzhetetlen bástyájj&lá^ juk. Testvéri hálával. siereteWl & barátsággal tekintünk itt. A TESTVÉRI SEGÍTSÉG nem' korlátozód» a szociálist* országokra. A szociálisa tábor orszngai nemcsak a nemzetMjzi politika (fórumain és politikai J értelemben \ támogatják Ázsia. A faka. La tin-Aráért ka népeit a nemzeti Yúggetlenségot folytatott harcban, éá azokat a népeket, ame­lyek már letépték magiicról az im­perializmus íncait, haném gazdasá­gi és kultur lis téren ft segítséget, támogatást lyújtanak, ♦- hozzájá­rulva ezzel f el vi rágona tásukh oz, függetlenség ik megőrzéséhez. Csak a Szovjetül ió — Mikoian elvtárs llegutóbbi Mu >ai látogatás* eredmé- Inyeként — egymillióítonna cuk- Vot vásárol Elbától, eaftkívül 100 nüllió dolláros '^itelkteofti biztosit gépek vásárlásáfa? SzoXef segítség­gel kórházak, saUlodáÍLtefeinológiai főiskola építése . folyik Burmában. Irakw^JtfO km mafczú vasútVonalat WesMt Arab Kbzlár- épíü ai Mz- szujfaí nagy CTlmásod^lépiWétils. Indonézia — arháromezer sziget or­i|te«w ITO idillin rubeí hitelt ka­pott. Afganisztán és Jemen. Ceylon és Etiópia, India és Kambodzsa mind ott szerepelnek azoknak az országok­nak a listáján, amelyeket a Szovjet­unió segít. A legközelebbi években 250 nagy létesítményt épít a Szov­jetunió a gazdaságilag elmaradott országokban. íme. ilyen — a proletárintemacio- nalizmus elvei alapján — a szocia­lista tábor országainak, a Szovjet­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom