Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-30 / 101. szám
EszakmagyarorszAg A műszaki haladásról, a technológiáról, tanulásról Benaélgeíéa Neuhöffer Ernővel, m Borsodnádasdi Lemezgyár főmérnökével Megkezdődött az oktatási reform vitája az agrárielsőoktatási intézményekben Az agrárielsőoktatási intézményekben megkezdődött a feist oktatási reform irányelveinek vitája. Az irányelvek — egyebek között — leszögezik. hogy a mezőgazdasági szakemberképzésnél az eddiginél több Időt kell biztosítani a hallgatók szakmai, gyakorlati és fizikai munkájára. Eszerint az Agrártudományi Egyetem. a Kertészeti és Szőlészeti Főit„A száguldó riporter“ Aki Prágában jár és megfordul az Óvárosban, feltétlenül megnézi a Me lant rich utcában az ún. Medve-házat, amelyen egyszerű, szerény tábla hirdeti, hogy egykor ott élt Egon Erwin Kisch, a világirodalom egyik legkitűnőbb, legjobb hírű riportere. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1885. április 29-én született Prágában. Mindmáig igy emlegetik: „a száguldó riporter". Sokan ebből azt tudják, hogy az élesszemü, hivatásának szenvedélyétől áthatott rendkívül tehetséges újságíró mindenütt olt termeti, a földkerekség bármely pontján, ahol valamiféle érdekesség, szenzáció kínálkozott. A száguldó riporter megjelölés azonban ennél jóval többet foglal magában, azt, hogy Egon Erwin Kisch fékezhetetlen lobogással. apaszthatatlan erővel száguldott az igazság után. Makulátlanul tiszta tollát mindig ennek szolgálatába állította. Pangót, tisztességet, megbecsülést adott a riportázsnak. az újságírás, az irodalom eddig mostohagyermekként, vadhajtásként kezelt műfajának. Művészi színvonalra emelte ezt a műfajt, amelyet úgy kezelt, amelyen úgy játszott, mint világhírű művész a hegedűjén. De sohasem hagyta, hogy a formai bűvészkedés, a műfaji káprázat uralkodjék el írásain, mert amit bemutatott bennük —■ a szegények. világa — naoyonis mentes volt mindenfajta fénytől és ragyogástól. Egon Erwin Kisch Írásai ma i6 eleven dokumentumok, vádiratok or embertelen, kapitalista rendszerről. és harcba hivó riadók az ember igazi és telies felszabadításáért. Van tőlz mit tanulnunk! <•. a.) Országos lakásépitési konferencia A Magyar Tudományos Akadémia műszaki tudományos osztályának építéstudományi főbizottsága és az Építőipari Tudományos Egyesület május 10—15 között Budapesten. Technika Házában megrendezi az ső országos lakásépítési konferenciát. A tanácskozáson mintegy negyven külföldi — szovjet, francia, keletnémet. kínai, csehszlovák, román és osztrák — építész is résztvesz. s többen szakelőadásokban számolnak be országaik építőiparának legújabb eredményeiről. Elutazott a megyénkben is járt kínai újságirá küldöttség Csütörtökön délután a menetrend- szerű TU—104-es repülőgéppel elutazott Budapestről a kínai újságíró küldöttség, amely Hal Lingnek, az Uj-Kína hírügynökség vezérigazgatóhelyettesének vezetésével egy hónapot töltött hazánkban. Mint emlékezetes, a kínai újságírók egy hétig megyénkben tartózkodtak. Ez alatt az idő alatt tanulmányozták a borsodi ipart, mezőgazdaságot, kulturális életet, jártak több üáemben, termelőszövetkezetben, beszélgettek munkásokkal, dolgozó parasztokkal, a megye és Miskolc város vezetőivel. Tapasztalataikról, élményeikről a kínai lapok hasábjain és a rádióban számolnak be. Megyénkben szerzett benyomásaikról lapunk, az Északma- gvarország hasábjain is írtak. A felsődobszai Béke Tsz-ben A második ötéves tervben kilencszáz hidat korszerűsítenek Az elmúlt tizenöt esztendő alatt tizenegy Duna-hidunkból nyolcat véglegesen, egyet ideiglenesen. Tisza- hídjaink közül hatot véglegesen, négyet ideiglenesen újjáépítettünk, s helyreállítottunk, illetve korszerüsi- tettünk 2122 hidat, összesen mintegy 34 300 méter hosszúságban. Sok új híd is épült. A munka azonban nem állhat meg. hiszen az országban még mindig 590 fahíd van. amelyeken a megnövekedett forgalmat alig-alig lehet átvezetni és fenntartásuk évről- évre több pénzt emészt fel. Sok olyan végleges jellegű hidunk is akid. Jó meg rosss dolgok Vilmányban A Gergely-hegy kizöldült erdö** sörényébe tintafekete Jelleg kapaszkodik. — Hó van a hegyiben — aggodalmaskodik az egyik idős bácsi, aki ta tsz lóistállójához csomózott alom- szalmára dőlt le egy kis déli pihenőre. A mellette ülő is arra veti fejét, majd mérgesen, káromkodásán — A rossz kitöri ezt a bolondos Bent az istállóban is az időjárást szapulják. Meg is érdemli. Április 26-ra virradóra lefagyott a cukorrépájuk. pedig már megkapta az első kapálást is. Beleöltek egy csomó munkát. Most újra kell vetni. — Jól van, jól. mert még vasárnap se nyughattok — kárörvendezik valaki. pedig hát 6 is tsz-tag. az 6 jét sem kerülte el a csapás. No. de kapott is a többitől. — Bolond beszéd — lámad rá az egyik fogatos. — Talán máskor nem volt fagy? A templomban loptátok a napot, könyörögtetek az istenáldásért. reggelre meg lefagyott minden. — Az időjárásnak még nem födünk parancsolni — jegyzi meg beletörődő tárgyilagossággal egy másik. — A, á, á ... ugye. annak még nem? — ujjongja elégtétellel, aki a templombajárást tartja az egyetlen biztos orvosságnak az elemi csodá — Nem. de majd me gzabolázzuk még azt is. meg bizony. Csősz József brigádvezető vet népei a beszélgetésnek: — Gyerünk, emberek, mert ránkKT '‘«rer se kell szólni, s csakha- mar szekérzörgés veri fel a tsz- udvar csöndjét. «* Látja, milyen rozoga szekereink vannak — toszintja meg lábával az egyik kocsis az ütött-kopott szekér kerekét. — A kovácsok alig győzik a reparálást. Pedig lehetne jobb is — jegyzi meg erőteljes hangon. — Jobb? Honnan? — kérdezem meglepetve. — Honnan? Ha behoznák a jót. Az ócskaságokat sózták a tsz nyakába, a jót meg eldugdosták. Csapnivaló szerszámaink vannak. írja csak meg, senki se fogja itt felhúzni az orrát. Mindenki tudja ezt. A többség bosz- izankodik is emiatt. A vezetőség is ludas a dologban, azért huny szemet fölötte. A lovak közé csap. elporzik. — Ez aztán jól kitálalt — fordulok Krocsek András agronómushoz. — Sajnos, igazat mondott — nevet kényszeredetten, -r Egyesek úgy gondolják, hogy nem árt, ha „bebiztosítják magukat". — Mi ellen? — kérdezem megütközve. i — Ugyan, ne átitassuk magunkat. Máról-holnaora senki sem lesz szocialista azzal, hogy belépett a tsz-be. Idő kell hozzá. Egyesek csak az egyik lábukkal léptek a közös talajára, pedig nekik Is jobb volna, ha a másikat is utána húznák. — A munka azért megy? Krocsek elvtárs mosolyogva, babonásán miméivé megkopogtatja az íróasztalát: — Hogy jó órában mondjam: nagyszerűen. Eddig úgy ment minden. mint a karikacsapás. Ezerkétszáz hold földünk van. A tavaszi munkák 80 százalékát a mi fogatosamic vegezieK ei. a gépállomás gepeu nem tudnánk gazdaságosan kihasználni, még parcellákban van a föld. Ha látta volna azt a nekibuzdulást, amikor megkezdtük a cukorrépa kapálását! Nevetett az ember lelke az örömtől. Vannak olyanok, akik beléptették a feleségüket, ők maguk azonban nem írták alá, mégis ott voltak. Olyan versenykapálást csap; tak, hogy no. Nem tehetünk róla, hogy lefagyott, tönkrement a répa. De ilyen lelkes embereket nem tud kétvállra fektetni a természet. — Szép, szép, de... — Ne is folytassa — vág közbe az agronómus —. tudom mire gondol. A szerszám, meg a takarmány... — A takarmánnyal is bajok voltak? — Azzal is — horgasztia le a fejét szomorúan. — Voltak lelkiismeretes emberek, akik a keveset is megosztották a közössel, mint például Mező János bácsi. Mások csak húzogatták a wállukat. hogy igy nincs, meg úgy nincs. Kénytelenek voltunk vásárolni. Mit csináljon az ember? Ha befejeződik a vetés, megkezdjük az 50 férőhelyes istálló építését. Igen- igen nagy szükségünk van rá. Magunk termelnénk ki hozzá a követ, a szállításról is mi gondoskodnánk, de ilyen szekerekkel? összerogynak. A szekerek rosszak. Egy év alatt ráköltenek annyit, hogy az árából újra is futná. A takarmányra is sok pénz elment már. Kinek a zsebéből? Ha a maga valóságában rádöbbennének. hogy önnön zsebükből, hogy minden fölöslegesen kiadott forint az üj Élet Tu 242 tagját uegényiti. minden bizonnyal jobb belátásra térnének. Még nem jöttek rá... í/ilmányban van a Szerencsi Állami Gazdaság egyik üzemegysége, 31 kilométerről igazgatják. Négyszer kevesebb földje van, mint a tsz-nek, s talán százszorannyi istállóférőhellyel rendelkezik. Amig meg nem alakult a tsz-község, a mintegy 200 féröhelynyi istálló majdnem üresen állt. A tsz-község vezetői lépéseket tettek: úgysincs itt már jövője az állami gazdaságnak, kevés a föld hozzá. A gazdaság központjában gyorsan intézkedtek: 10—20 növendékmarhát kötöttek be a hatalmas istállóba: „Foglalt! Nem kiadó!” Most már valóban telve. Van egy 300 férőhelyes sertéshizlalda is itt — üresen, a tsz-nek nagy szüksége lenne rá. Amit nem hasznosítanak, nem is nagyon költenek rá, akkor meg tönkremegy. Kár lenne érte. Nagy kár. Szép állatállománya van a tsz- nek: 54 tehén. 32 darab növendék- marha, sőre. Rövidesen kannak 15 anyakocát, 50 hízóbavaló süldőt. Nincs hová tenni. Raktáruk egy lepe- dönyi, pedig három hatalmas raktárépület magasodik a községben. Egysem az övék. Bűnös pazarlás volna újat építeni — még egy negyedik! t is. Lesz vagy 1?0 hold kukoricájuk. — raktár, raktár ... nincs raktár. Vilk János, aki most az elnököt helyettesíti, Györkei Imre elvtárs községfelelős váltig bizonygatják: üt iól megy a munka, a hibák ellenére Is megérdemli a támogatást az Uj Élet Tsz tagsága. Vilmányban egyetlen gazdaságnak tw* jövője —tsz-nek. A szóvá tett hiányosságok sem fedhetik el az eredményeket, a munkakedv és szorgalom őszinte áradását! Azt. hogy Juszkó Ferenc brigádjának fogatoaai •ársadalmi munkában rendbehoztak istállójuk körletét, s hogy a Csőszét Szabó-brigád lovasai is a nyomukba szegődtek, s hogy szorgalom drágában nem egy ember kiválik, mint például Horváth János. Szobota Mihály, Csősz Imre és sorolhatnám tovább a neveket. A felhánytorgatott hibákat nem vehetik rossz néven —• nem rossz szándékkal fedték fel, akik felfedték. Segíteni akarnak. Segíteni azoknak, akik még csak egyik lábukkal állnak a közös boldogulás talaján. Érezzék magukat biztonságban, érezzék magukat otthon a tsz- ben. Ne azon járassák az eszüket, hogyan lehetne megtoldani a háztájit alapszabályellenes különjövedelem- mel. Egy-két év múlva úgyis megérteti velük a tapasztalás, hogy az egyetlen biztos jövedelmet csak a közösben végzett lelkiismeretes munka biztosíthatja. JTmlékszem, amikor azokban a télutói napokban nekivágtak az új életnek, sokakból tört ki a lelkes bizakodás: az abaújszántói járásban nem lesz párja a vilmányl tsz-nek. A ruszkaiak, vizsolyiak is nekigyürkóztek: majd meglátjuk... A verseny elindult, a versengés folyik. Reméljük, a vilmányl Ui Élet Termelőszövetkezet nem hagyja magát, nem fog lemaradni. GabkJUfca>em lehetne létesítem? Az elnöknek elcsillan a szeme, de vár egy kicsit, nielótt válaszolna. — Mi már gondoltunk erre, csakhogy egyelőre földünk még nincs a olyó mellett. Jártam egy alkalomnál Győrben. Ott láttam egy ilyen elepet. Átemelték a vizet a Dunáiéi. s a kacsaúsztatókban ezrével ta- íyáztak. lubickoltak a szárnyasok, éjjelre kisebb vesszőkunyhóba hú- : ód lak. úgy. hogy komoly befek trésről nem is igen volt szó. Ismerem ‘z olaszliszkai számyastelepet is. Ha ilyesmit ml is megvalósítha- unk, nagyot lendülhet majd ittDob- izán a szövetkezeti mozgalom. Vannak a folyó mentén olyan helyek, »hol 50 centiméter—1 méter szintkü- önbségek vannak. Itt könnyen, olcsón ehet átemelni a vizet. Talán a villany- telep mellett volna erre a legalkal- nasabb terep. Es talán, ami a legfon- osabb. csaknem mindent meg tu- lunk saját erőnkből csinálni. Többen s bólintanak az elnök szavaira, mert. íogy elmondjuk, időközben benépesült a könyvelő szobája, itt van Varia Ferenc és Id. Rusz István is. akik 1956-ban léptek a tsz-be. s most növénytermelők. Talán félórája, “ű£ iomek tudtam az elnököt Balogh Jánost. Most azonban olyan, mintha ti cserélték volna. A gondolat a ter- .•ezgetés magával ragadja. Lelki szemei előtt talán már ott úszkálnak ar. zleteshúsú pecsenyénekvalók ... Az- :án egyik elképzelés szüli a másikat ft faluban egyetlen ember foglalkozik kertészettel, egy magángazda. Mlírt ne lehetne nagyobb táblán gaziá lkodni? A folyó mellett húzódó apályát részen nagy táblákat lehetne függetleníteni az idónkir.tl ártól. Mert azt mondják, ha kilép a Hemád » medréből, olyan a környék, mint a tenger. Egy Ilyen nagy tagban való intözéses kertészet pedig újabb kincsesbányája lehetne a dobszaiaknak. Szép tervek, jó gondolatok, s talán reines is messze az idő. amikor meg Is valósulhatnak. Sok-,ok pénzt tervek szinte magukat kínálják, hl- izen minden kapavágás csak hasznot iózhat. Az idő előbb-utóbb itt is megérteti majd az elhatározást, s ha •z e°vkori uradalom népesebb lesz, főbben mondanak igent az újra, a ma még gondolatban erjedő elképzelések valósággá válnak. Akkor lehet majd igazán olyan állatsűrűségről beszélni, amit az elnök ma is nagyon szeretne. (garami) El,6 látásra 5 gádnak a tagja. Fején viseltes kai- r pag. köznapias. mintha éppen a halárból jött volna. Nyúlánk, nyílt te- 1 kintetü fiatalember. A szót fukarul I méri. Na de. nincsen olyan zár, r amelynek ne lehetne megtalálni a t kulcsát... S mikor a jövőt, a gaz- t dálkodás új forrásait említjük, fel- r támad benne az agronómus. a tsz-el- I nők. akinek mintegy 30 család gond- a jában. örömében kell osztozni, akitől ! sokat várnak. 1 Mintegy tíz éve, hogy Körösi Pál . uradalmában a Béke Tsz tagjai esi- , náljék a számvetést. Kiegyenesült a ^ sommás-derék, s a maguk gazdái let- , tek. szabad emberek, mint a gazda- | sági udvaron szaporán repdesö ga- , lambok. Lent a völgyben a húsvizű ( Hemád siet. mellette magángazdák földjei, de fenn a tetőn már a tsz ka- , lószosai zölrfellnek. s hamarosan so- e rol a kukorica is. Jószág is van szé- i pen, tehén, disznó juh. átlagban ta- , ián több is. mint a szántói járás tsz- , eiben, másüti. Az elnök. Balogh Já- f nos — akit fentebb bemutattunk — . mégis azt mondja: , — A jóból nem árt. ha van, s így ml sem vagyunk elégedettek. Jószágból több is elkelne, hiszen ez adja a | forintot. ' , Tavaly 800 csibével és pulykával <s 1 megpróbálkoztak, s az idén már ’ 1500-a] kísérleteznek. Igaz. jónéhány i elhullót*, dehút valahol el kell kezde- * ni. Most azonban nem is akármilyen 1 kezdésről van szó. Az előbb érkezett . éppen motorral Kovács István, a me- : gyei tanács műszaki ellenőre, az úl. « háromezer férőhelyes csibenevelő « ügyében. Közbe is szól. amikor a ! baromfi nevelésről beszélgetünk. Al- i Utólag késtek a tervek — mint meg- I tudjuk tőle —. de most már meg- > van a pénz. lehet kezdeni. Késieked- l ni azért sem tanácsos, mert ki tudja. I milyen idő köszönthet be. Amikor t pedig elkezdődik a nyári munka, ak- ! kor senkinek sem lesz Ideje az épít- i kezésre. Az elnök összeráncolja i homlokát, hiszen ezen a gondon is neki kell segíteni. Iparost vályogot szerezni, a favázat összeállítani... A I könyvelő is kap a dolgon, ceruzát ? vesz s számolni kezd: Hm... Há- I romezer csirke! Ebből talán elhull i valamennyi, mégis számolni lehet 24 f mázsa tiszta húsra. Ebből, ha levon- 1 juk a költségeket, szúken számolva is i 30 ezer forint tiszta haszonra lehet 1 számítani. Tehát megéri. S amikor r erről folyik a sző, önként kínálkozik 1 a másik gondolat. i — Itt a Hemád, számyastelepet lesznek a legfontosabb intézkedések a termelékenység növelésének érdekében. Előtérbe kerül néhány haladó technológiai eljárás is. nevezetesen a hidegen való hengerlés. A hideghengerlés bevezetésével nemcsak olcsóbban állítjuk elő termékeinket, hanem azok méretei s egyéb pontosság-követelményei is jobbak lesznek. Hogyan biztosítják a továbbképzés és a tanulás feltételeit? — Itt talán azt tartom a leglényegesebbnek. hogy állandóan kézhez- kapjuk a legfontosabb szakirodalmat. Az Országos Műszaki Könyvtár dokumentációs osztályáról rendszeresen megkapjuk a szakmával kapcsolatos előadások, cikkek tartalomjegyzékét, s ezekből bőven választhatunk. A külföldi Szakirodalom felhaszna- j lásában az idegen nvelvek tanulása ’ Is segít bennünket. Üzemünkben öt mérnök beszél idegen nyelvet, jelenleg angol és orosz nyelvtanfolyam működik a műszaki klubunkban. A műszaki fejlesztéshez hasznos segítséget várunk azoktól a külföldi tanulmányúinktól is. amelyeken részt veszünk. A közeljövőben Indul egy öttagú küldöttség 3 hetes tanulmányúira a Szovjetunióba, s örömmel újságolhatom. hogy a lemezgyárat én képviselem. Hamarosan újabb tanulmányútra indulhat a lemezgyárból két műszaki szakember Lengyel- országba. Minket természetesen elsősorban a Icmezgvártással kapcsolatos ismeretek érdekelnek és bízunk abban. hogv a szerzett tapasztalatokat lel is tudjuk majd használni. Ismereteink bővítését segíti elő az Is. hogy résztveszünk az országos szakmai konferenciákon is. A Sztál in városban megépülő hengermű igen modem lesz. s amellett termelékeny Is. a termelése folyamatos. A Borsodnádasdi Lemezgyárnak azonban továbbra is megvan a maga fontos szerepe a népgazdaságban, igen drága, keresett, finom lemezeket gyártunk s ha termelékenységi is gazdasági mutatóink nem is tarthatnak lépést a világszínvonallal, gyártmányaink azonban mindenképpen. A Borsodnádasdi Lemezgyár termelése így is kifizetődő s ha megvalósítjuk a kisgépesítést. szélesebb körben alkalmazzuk a hideghengerlést, emelni tudjuk a termelékenysé- ?et. a maihoz viszonyítva csökkenteni fudiuk a termékek ráfordítási költségeit Is. Garami Ernő Fejlett technikával, élenjáró technológiával a világszínvonalnak megfelelően termelni — ezek napjaink iparpolitikai fejlesztési kérdései. A magyar ipar termékei állják a nemzetközi versenyt. A verseny, jólétünk megteremtésének követelményei diktálják. hogy állandóan fejlődjön az ipar, magasabb színvonalon állítsuk elő termékeinket. Erről beszélgettünK a napokban Neuhöffer Ernővel, a Borsodnádasdi Lemezgyár főmérnökével. Hogyan változik a gyár profilja, termelése a következő években? — Ez volt az első kérdésünk. — Már régebben tárgyaltunk arról — mondta Neuhöffer elvtárs —, hogy áttérünk a sav- és hőálló. nem rozsdásodó acélfajtákból készült lemezek gyártására. Közismert, hogy igen Jelentős a magyar élelmiszeripar, s az élelmiszeripar igényli a sav- és hóálló pácolt lemezeket. Más anyagból konzervipari gépeket egyáltalán nem lehet készíteni. Ezeknek az anyagoknak nagyrészét eddig külföldről szereztük be. A magyar ipar komplett konzervgyárakat és élelmiszeripari gépeket is szállít külföldre, ezekhez szintén szükségesek az említett lemezek. Már megkezdtük a kísérleteket és hamarosan hozzá is kezdhetünk a gyártáshoz, mert a szocialista országok együttműködésének keretében Csehszlovákiából megkapjuk a snv- és hőálló lemezek gyártástechnológiájának dokumentációit. Teljesen díjmentesen kapjuk a dokumentációkat. csupán azok előállítási, rajzköltségeit kell megtérítenünk. Az ötéves terv éveiben a nem rozsdásodó finomlemezekből évente mintegy 35 000 tonnát állítunk elő. Milyen lépések várhatók a termelékenység növelése érdekében? — A régi gépek és az üzem jelenlegi struktúrája Jelentős mérvű termelékenység növelést nem tesz lehetővé, de ez nem jelenti, hogy minden marad a régiben. Főleg a kisgé- pesítésben lépünk nagyot előre, ami azt is jelenti, hogy megszüntetjük a legnehezebb fizikai munkaműveleteket. Gépesítjük a hengerek csavar- állítását. az adogató, a felfogó asztalt. az anyagmozgatást, A felizzított anyagokat jelenleg fogóval, kézi erővel továbbítják egyik helyről a másikra. Ezt a műveletet is mechpnizál- Juk. s a kemencékben hevített anyagot szintén mechanikus úton továbbítjuk a másik kemencébe. Ezek kola, valamint a mezőgazdasági akadémiák növendékei tanulmányaik közben egy éves fizikai munkával egybekötött szakmai gyakorlaton vennének részt, az utolsó képzési évben pedig öt-hat hónapos üzem vezetési gyakorlattal bővítenék ismereteiket. A gyakorlati munka kellő megalapozására tovább kell fejleszteni a tangazdaságokat is. amely keskenysége vagy gyengesége, teherbírása miatt a korszerű követelményeknek mér nem fele! meg. Ezek közül a második ötéves tervben 900 hidat korszerűsítenek- 1960-ban új hidak létesítésére. Illetve a meglévők fenntartására kormányzatunk 180 millió forintot költ, ebből az összegből körülbelül 200 hidat korszerűsítenek. A hídépítés is nagyot fejlődik: 1960-ban 59 híd készül előregyártóit szerkezettel.
