Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

bB^lK9l/tUtARUIlSZAü A Miskolci Zenei Napok megnyitása Htnoiuk hangja Jelezte kedden este at Miskolci Nemz .'ti Színházban a Miskolci' Zenei Napok hivatalos kezdetét. Frlsza-t badulásunk eredményei a zenében - ezt t a elmet viselte az Ünnepi megnyitö disz-J hangverseny, ezt tükrözték az egyes mű-t sorszámok, és ezt méltatta ünnepi meg-' nyitó beszédében Tóth Mária elvtársnd,' a miskolci városi Unáea művelődésügyi' osztályának vezetője. Az első szára — Lő- f ránd: A párttal, a néppel... — mintegyt programot adott a zenei rendezvényekre, t A műsorban több zeneiskolai énekkart t hallottunk, egy zcnelakotai kamaraegyüt- f teal, a Diósgyörvaagyárl Művészeti Együt- í les énekkarának azámVl. valamint Ifor-J váth Kiss Lász.lö „Mnlnársz'kla" eíműj kantátáját. - A díszhangverseny értéke* \ Iparművészeti j bemutató « A Képcsarnok Vállala' iparművé- f szeli bemutatót rendez Miskolcon. A t bemutató ünnepélyes megnyitására f április 8-ón. pénteken délután fél 0Í órakor kerül sor a Képcsarnok Vál-< lalat Széchenyi u. 83—85. sz. alatti i helyiségében. Megnyitó beszédet Csa- é ba_i Kálmán Munkácsy-dijas festő- # művész mond. Az ízléses, művészi f lakásdíszítést bemutató kiállítási iránt nagy az érdeklődés. é Válságban i az olasz könyv $ Olaszországban — Írja a Paesef Sera című lap — túlságosan sokan ir-é tok, de igen kevesen olvasnak. A lap számos adatot közöl az olasz könyvpiac helyzetének jellemzésére. Az olasz kiadóvállalatok egy év alatt tb. 12000 müvet adnak kt. példány- izumufe azonban átlag nem több 2500 -3000-nél. A könyvek annyira drá- ják, hogy egyes könyvüzletek bi­tibe is árusítanak. Igen sok kladó- yálla'at működik az országban (1108). le legtöbbjük nagyon kicsi. A nagy ' kiadóvállalatok száma alig egy tucat. • Az átlagos olasz állampolgár évente mindössze 900—1000 lírát költ (önyvekre (alig több 6 rubelnél). A ' ap megállapítja, hogy Olaszország- \ ián milliók élnek, akik soha nem , vásároltak, és valószínűleg soha nem s fognak könyveket vásárolni. MISKOLCON: Fél J Órakor az LKM téglagyárban: Mi Wrlém a nagyvilágban? Előadó: Oláh Fél 3 órakor a középhengeraorban: A II III. kerületi tanács figyelmébe A múlt héten Iakóbi2ottsági ér­tekezletet tartottak a III. kerület­ben. A: értekezleten többek részé­rói szóbakerült, hogy ebben a ha­talmas és egyre növekvő kerület­ben nincs olyan hely, ahol a gye­rekek játszhatnának. Feltétlenül szükség volna — hangoztatta csak­nem mtndenik felszólaló — egy olyan térre, ahol kötöttség nélkül mozoghatnak, ahová a szülök fel­ügyelet nélkül is elengedhetnék gyermekeiket. A gondolat, illetve a szülők ké­rése nagyon is helyénvaló. Am a probléma egyetlen játszótérrel alig­ha oldható meg. Egyrészt azért, mert nehéz erre alkalmas helyet találni; másrészt a Kilián-telepen körülbelül háromezer különböző Itorú gyerek él, amiből következik, hogy egyetlen játszótér szűknek bizonyulna. A számítások és megfigyelések alaojan arra a tapasztalatra Jutot­tunk. hogy a legtöbb gyerek a Lá­nyi Ernő utcából nyíló mellékut­cákba szorul. Itt van a legtöbb ap­róság. A gyerekhad napról-napra megszállja a mellékutcákat: lab­dáznak. görkorcsolyáznak, rollerez­nek és kerékpároznak. Már az lit­test is szűknek bizonyult: rákény­szerültek a járdát szegélyező park­ra, letarolva róla a zsenge füvet. Ezekben az utcákban felettébb veszélyes a játszás. A jármüvek vezetői gyakran megfeledkeznek a KRESZ lakott területre vonatkozó rendelkezéseiről, s a megengedett­nél nagyobb sebességgel hajtanak. A baleset veszélye állandóan ott le­beg a gyerekek körül. Egy teher­autó a múlt héten is elütött egy öt­éves kislányt — szerencsére nem történt súlyosabb baja... A szülők rémültek meg legjobban, akik bal­jós figyelmeztetést láttak az eset­ben, s úgy próbálják megelőzni a bajt, hogy gyermekeiket nem enge­dik ki a lakásból. Ez azonban nem megoldás: a oyereknek levegőre és mozgásra van szüksége. A Jelen körülmények között egyetlen helyes lehetőseoet látunk, amit javaslatként a III. kerületi tanács végrehajtó' bizottsága éli -terjesztünk. Nyílvánítsák játszó­utcává a Lányi Ernő utcát! Ez a rendelkezés a Jármű közlekedésre egyáltalán nem hatna bénitólag. A Lányi Ernő utcában egy fodrászüz­let és egy kis háztartási bolt van — ezek járművel való megközelíté­se nem elsődleges fontosságú. A te­lep nagy f úszt rüzlete és textilárui boltja a Sziryei Merse utcában van, nmeinek rt nagyon könnyen megközelíthetnek a jármüvek a Lá­nyi Ernő utcával párhuzamosan fu­tó utca felöl. Ez a megoldás tehát teljes egyet­értésre találna és a szülők megilá- gedésót szolgálná. Kérjük, vegye fontolóra a dolgot a III. kerületi tanács végrehajtó bi­zottsága. A csillagászat legüj. Orosznyelvü disszertáció Finnországban k helsinki egyetemen hivatalos megvitatás végett nemrégiben közzé­tették I. Vahros orosz nyelven írt doktori disszertációját, amely a finn és az orosz nép szókincsének ősi kap­csolatait és kölcsönhatásait tárgyalja. Általános vélemény szerint a dis^- szeitáció fontos eseménye a finn kulturális életnek, mivel az ország Vsága óta ez az első orosz nyel­ven írt doktori munka. A közalkalmazottak megyei küldöttértekezlete elé Újra a régi osztályban czir. 11z evvel ezelőtt, amikor az uj szikszói iskola meg­kezdte működését, 6 és osztálytársai voltak az elsők akik mar az új iskolában fejezték be tanulmányaikat. Most. hogy a tizedik évfordulón összejöttek az iskola volt és jelenlegi tanárai, diákjai, az emlékezésnek szen­telik a meghitt, ugyanakkor derűs perceket. Mert hogy mivé is lettek, miiyen pályát futottak be az általános iskola után? Kapusi Magdolna kezdi az emlékezést. A régi felelések hangulatát idézi, amikor társai nagy derültségére így kezdi: — Súgjatok...! A diáktársak tiltakoznak, hogy nem, nem szabad, de hogy mégis szánják a felelót. ígérik: — Puskát majd küldünk... A volt diáktársak egymás után állnak az osztály színe előtt. Szuhay Elemér ez évben szerezte meg tlektromémöki diplomáját. Pesten dolgozik az elektro­mos mérőműszerek gyárában. Szakáczky István, az iskola volt növendéke most tanár ugyanabban az isko­lában, ahol tanult. Társai kérlelik: no, feleljen tanár úri Az iskolában töltött szép időkre emlékezik. „Azelőtt én bosszantottam tanáraimat — most engem bosszan­tanak“ — fogalmazza meg a tanár és a diák közti örök ..ellentétet". Nagy Károly azóta jogász lett. Dr. Nagy Károly most Pesten, a VII. kerületi tanácsnál dolgozik és biztosítja társait: ha válóperre kerülne sor. vállalja védelmét. (!) %RÖM HALLGATNI ezeket a beszámolókat. Öröm tapasztalni, hogy a tíz évvel ezelőtt vég­ett lányok, fiúk mind révbe értek. Megállják a helyü­ket az iparban, a mezőgazdaságban, a katedrán. A fel- szabadulási évforduló arra Is emlékezteti az ünneplő­ket, hogy azelőtt a szikszói parasztok, kisemberek gyer­mekei közül sokan még az elemi iskolát sem végezhet­ték volna el, nemhogy az egyetemet. S még valami, ami megragadja az idegent. Mennyi bizakodás, öröm, a jövő biztos tervezése. A zsibongó megtelt. A riporter ..aulának" titulálja megyénk leg­szebb iskolájának zsibongóját, amely most a tizedik év­fordulón kiállítási teremmé alakult át. Az ünnepség torán Hetényi György, a megyei tanács ob. művelődés­ügyi osztályának vezetője vasárnap délelőtt itt nyitotta meg a megye IS év alatti kul- . turális fejlődését dokumen­táló kiállítást. Fényképek, számok idézik: mennyi isko­lát. művelődési otthont építettünk az elmúlt IS év alatt, mennyivel szaporodott a könyvtárak állománya, s az clx>asóközönség. A művelődésügyi osztály vezetője Mó­ricz Zsigmondot idézte, akinek a nevét ezúttal vette fel az új isko'M. — A Móricz Zslgmond által szomorú-kedvesen meg­írt „Hét krajcár" gondjai nálunk megszűntek már, de megszűntek az „Őri muri"-k is, — nem is lesznek soha többé! Nálunk ma már más; és más lesz; $ bár IS év igen kicsi idő a történelemben, a mi ufőbW 15 évünk mégis történelem. Hősi erőfeszítések, büszke alkotásuk, nagyszerű eredmények történelme, itt megyénkben is — mondotta többek között. J^EGYÉNK LEGSZEBB iskolája a szikszói — lati idős bérrendszerre, amely régi kívánsága volt a dolgozóknak. Területi Bizottságunk a beszámo­lási időszakban igyekezett szakszer­vezeti tagságunk szociális problémáit is megoldani. Az elmúlt négy év alatt 1400 fő részére összesen 345 813 forint intézményes és rendkívüli se­gélyt fizettünk ki az arra jogosult szakszervezeti tagok részére. A Jd munka jutalmául az ország legszebb lielyein üdülhetnek szakszervezeti tagjaink. 1058-ban 441, 1959-ben pe­dig 447 szakszervezeti tagunk részéro biztosítottunk üdUlójegvet, tehát a két év alatt összesen 888 tag része­sült kedvezményes üdültetésben. Hi­vatalainknak mintegy 40 százalék­ban helyben folyósítják a társada­lombiztosítási szolgáltatást. A szak- szervezetünkhöz tartozó dolgozók és családtagjaik közül 1959-ben orszá­gosan 141 ezer fő, 2 millió forint tár- ladalombiztosltásl szolgáltatásban részesült, orvosi és kórházi kezelésre 39,5, táppénzre 49,6, gyógyszerre 28, tsaládi pótlékra 35—40, gyermekágyi tegélyre 6 millió forlr.iot fizetett ki illamunk országosan. Megyei szín­ien. csak a megyeszékhelyen, 1959- ben 161 ezer lorlnlot fizettünk ki társadalombiztosítási szolgáltaié- »okra. Ezek a számadatok csak egy részét mutatják meg azoknak az eredmé- lyeknek. amelyeket szakszerveze- ünk az elmúlt 4 év alatt elért a lolgozók élet- és munkakörülmé- lyeinek javítása. életszínvonaluk emelése, anyagi és kulturális Igé- lyeinek kielégítése területén. Azzal * tisztában van Területi Bizottsá* ?unk. hogy még tcen sok a tennivaló •zen a téren. A Területi Bizottság a jövőben is mindent megtesz azért* loey megfelelően képviselje a Bor- tod megyei közalkalmazottak érde­mit. javítsa helyzetüket, megoldja problémáikat. Ezt a célt csak akkor Érhetjük el, ha a szakszervezeti tag­iág támogatja az alapszervezetek tzakszervezetl bizottságainak a mun­káját és segíti n Területi Bizottság tevékenységét Is. A megyei küldöttértekezlet előtt tehát van miről beszámolnunk. Nyu- ;odtan állhatunk szakszervezeti tag­iágunk elé az elmúlt négy év alatt végzett munkánkkal, elért eredmé- íyeinkkel. Most az a feladat, hogy ízen a tanácskozáson, megtárgyalva iddigi tevékenységünket, a küldött­értekezlet utat mutasson az újonnan negválasztandó Területi Bizottság­iak, hogyan végezze a jövőben a nunkáját, hogyan tegye eredménye- ebbé tevékenységét a párt és a zakszervezetl felsőbb szervek hatá- ozatainak végrehajtása érdekében, íz egész tagság érdekelnek védelmé­Ehhez a munkához éti Bizottság nevében eredményes anácskozást és sok sikerti Vincié Sándor TB elnök A mai napon ül ossza (ozásra a Közalkalmazottak Szak- izervezetének megyei küldöttérte- (czlcte. Ezen az értekezleten 4512 (özalkalmazott képviseletében 90 szavazati Joggal és 31 tanácskozás! loggal delegált szakszervezeti tag /esz részt, mint az alapszervezetek cüldötte. E tanácskozás feladata, hogy meg- árgyalju az 1956 április 14-én meg­választott Területi Bizottság és tzámvizsgáló bizottság beszámolóját, negvitassa a szakszervezett mozga- om Időszerű kérdéseit és meghatá- ozza az elkövetkezendő Időszak ilapvctó feladatait. A küldöttértekezlet Jelentőségét ‘mell, hogy a történelmi fontosságú /II. pártkongresszus, valamint a congresszus határozatait a szakszer­vezetekre kidolgozó SZOT VII. teljes ilése után tárgyalja a Borsod »ne­gyei közalkalmazottak által elért eredményeket, vitatja meg a problé- nákat és ad útmutatást a Jövőbeni evékenységhez. A legutóbbi választás óta eltelt 4 év munkájáról ad számot a Területi bizottság. A szakszervezeti aktívis- ák, a szakszervezeti bizottságok és > Területi Bizottság kitartó, sok aka- iályt elhárító munkája nyomán fej­ődön megyénk területén a szakszer­vezeti mozgalom. Az ellenforrada- om zűrzavaros napjai után nehéz tűzdelem során állítottuk talpra ■lapszervezetelnket, kezdtük meg nunkánkat. Szakszervezeti szerveink toben az időszakban igen komoly legítséget nyújtottak a hivatali mun- ca javításához, az állami szervek ílőtt álló politikai, gazdasági és kul- urális feladatok eredményes végre- iajtásához. Bizottságaink igen szép eredményeket értek el a mezőgazda­ág szocialista átszervezésével kap- solatos feladatok végrehajtásának segítésében Is. Sokat javult a szakszervezeti mun- :a színvonala. Bizottságaink egyre nkább a kollektív vezetés, a kollek- ■v munka talaján állnak és a szak- zervezeti aktivisták segítségével, rá- uk támaszkodva végzik munkáju­kat. Szép eredményeket ír'“,n^ zakszervezetl tagság élet- és mun- ;akörülményeinek javításában, szó- iális problémáik megoldásában is. Izakszervezetünk javaslatára adta peg kormányunk a közszolgálati lolgozók részére az 50 százalékos asúti igazolványt. 1957-ben szintén Lakszervezetünk javaslatára hajtot- a végre államunk a közszolgálati lolgozók bérrendezését, mely Igen omolj mértékben javította dolgo- óink anyagi helyzetét, mivel a bér­rendezés mintegy 12—13 százalékkal lövelte a béreket. A bérrendezéssel gyidejüleg áttértünk az új, szolgá­VELELNEK a „vén* diákok. Kapusi Mag­dolna áll a padsorok előtt. •Hntha zavart volna egy kl­nH/iwtfiiuA a, civuo. kismarig ueenner iva mill terve alapján készült iskola valóban párját ritkít jt írszagos viszonylatban is. A szép külső forma azonbar x belső tartalmi munkában is kötelez. Sváb Antal, o; skola igazgatója így szólt erről a délutáni ünnepségen — Minden erővel arra törekszünk, hogy necsal külső formájában, de a tartalmi munkában is méltói legyünk a szocialista szellemű neveléshez. A jubiláris ünnepségen ott volt és beszédet mondot Arató Ferenc elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium iIsófokú oktatási főosztályának vezetője Is. Beszédéber. méltatta a felszabadulás jelentőségét közoktatásunkban — Tizenöt, húsz évvel ezelőtt a tehetségek száza merültek el az ismeretlenségben. Népi demokráciánk­on megvan a lehetőség ahhoz, hogy mindenki maxi­málisan kifejleszthesse tehetségét. 1960 fiai mások, mint 1945-ben. A 15 év alatt mái étt az ember a Duna—Tisza környékén. A lehorgasztott fejű, megalázott munkás és paraszt helyett ma nyih ekintetű. egyenes gerincű ember építi új jövőjét ebben tz országban — mondotta többek között. A 7. ISKOLA egésznapos jubileumi ünnepsége, a kiállítás délelőtti megnyitása és a délutáni nép­idé ünnepség után irodalmi műsorral, majd tánccal őlytatódotL (n. x.) finom mívű balatoni akvarell táji A tokaji nyaralás eredményelkér született nagyrészt vízfestmények - Iájak. fulurészletek — is most kerül lek nyilvánosság elé. Simon. Toroci kói. Tart Emma onnan hozott kép* igazolják, hogy a tokaji művésziéi« pen eltöltött tanulmányi idő haszne san szolgálU a szakköri tagok mű teszi fejlődését. Toroczkói Pihen lanya. Simon Haját fonó lánya e Pihenő tornászlánya a figurális abrá rolások iránt fokozódó igenvésné legyeit viselik magukon. A most bon takozó Bordás Igénké ízléses csend Életével tűnik ki. de ő is erős hajién Jóságot árul el a figurális. témá ránt. lakatos László nem ad úja' Plzonyéra azért, mert az uevancsn' (iállított. általa készített oklevelet emléklapok stb. diszítörajzal veszi génybe szabad idejét. Kiss Jánosnt rórh Gyula. Hungler Alajotné vi izont ugyancsak Igyekeznek előbbre örni megkezdett útjukon. A szobrászok közül Kutas Istvá. ászobraival kelt érdeklődést. (D niért festi azokat fehérre?) Erdeko logy amíg például Nyújtózkodó c lói aktját teljesen sima felülette ildja meg. Merengés c. kifejező oa asztl figuráját darabosan faragta ki teljesen követve Rodin és más na yok művészi elvét: a formai meg oldást a tartalommal kell összehan lolnl. Szikra Pált is a mozgás klfe ező ereje érdekli (Hengerész. Klln erégető a cementgyárban), éa Szikre mozgási problémát jó érzékké Idja Is meg. Gersei István. Kozál lyula. Gyarmati Angéla. Bóta lÁszle ipszportrékkal. plakettekkel ée kt- ebb stúdiumokkal adnak hírt a szob- ász szakkör műhelyében folyó szor­os. lelkes alkotó munkáról. A kiállítás vendégkönyvét lapezvt leRgyűzödhctünk. fcogy a vasgyár özönség milyen féltő szeretettel fi- yeli az évtizedes múltra vtsszate- intő szakkörök munkásművészeineh ejlódisét. Ez a féltő szeretet olykoi rappáryt kritikai meg jegyzések bér yilvánul meg. amiből kiviláglik lekkorát fejlődött a felszabadulni ta egyetemes kultúránk, hogyan nőtl neg a tömegek érdeklődése a művé- zetek iránt és milyen komoly segít- éget adhat a dolgozók egészségei írál a la a művésznek. Kiviláglik ai , hogy a mai közönség milyen érzé- enyen és megértőén reagál a mo- ?m művészeti törekvésekre. H. B. A Lenin Kohászati Művek képző- ; művészeti szakkörei a felszabadulási . rendezvények sorában ezúttal tizen- : negyedszer rendeztek meg egyu ties t kiállításukat a vasgyári vendégház i előcsarnokában. A felszabadulás óta I a lelkes kollektíva tagjai közül töb- j ben már hivatásos művészekké nőt- i lek, többen kiváltak, mert másfelé ‘ hívta ókét eredeti feladatkörük s he- i lyukbe új tagok léptek, de még min- 1 dig vannak olyanok, akiknek nevet J az első seregszemléik óta ismerjük, ; mint Lakatos László, Simkó János, j Simon József, Toroczkói János cs t mások, szóval van cgy törzsgárda, f amely kezdettől tartja a szakkörben c a lelket, nem hátrálva meg az olykor i leibukkanó nehézségek előtt. t A festő szakkör tíz tagjának 62 1 munkája és a szobrászati szakkur hét c tagjának 16 szobra, plakettje és emb- 1 lémája a kollektíva munkájának, tö- 7 rekvéseinek helyes mederbe terelődé- s séról tanúskodik. Nem látunk már t olyan nagyigényű, de művészi szem­pontból igen gyenge megoldású ké­peket, szobrokat, amelyeknek alkotói f úgy gondolkoztak: nagy dolgokban [ akarni is elég. Erősödött a kritikai r szellem, a kiállítók megértik a „ke- r vesebbet, de jobbat" elv Jelentőségét 0 a művészetben. Jobb szakmai meg- J" alapozottságra törekedve — nyilván h okutóik útmutatását követve — dől- p goznak és az egyenes fejlődés útját ° követik. Egyik-másik képen, szobron f érdekesen tükröződik az Is. hogyan £ próbálják munkásmüvészeinlc az or- k szégos tárlatokon szerzett tapasztala- a tóikat a maguk munkájában haszno- ® sí tani. G A mértéktartó témaválasztás nem ß jelenti azt. hogy a szakköri tagok s* visszariadnak a merészebb kísérlete- r; zésektől, vagy nem követik, ha úgy g adódik, a maguk egyéni ízlését, sót egyik-másik már messze jutott salát rt festői vagy mintázási stílusának ki- k formálásában. Etcklntetben talán a g leghatározottabb úton jár a bátor k ecsetkezeléssel dolgozó Mczőfi Tibor, f, akinek tartalmilag változatos kéoei fi közül a Martinászok, Hámori táj. Fa- n csoport gémeskúttal. Törülgetö c. n festményei sejtetik kibontakozásának ó főirányát, egyéni stílusa kiformáló- n dósát. Érdekes kísérlete a minden s; kötött formát mellőző Vihar előtt c. s, képe. de kár. hogy önkényesen oda- b vetett színei nem fejezik ki össze- is hangzóan a tartalmat. Simkó János k« két üzemi kép*> — Kovácsok, Kokiila- de kezelő — mellett figyelmet kelt két Az LKM képzőművészeti szakköreinek kiállítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom