Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

RSZAKM AGYARORSZÁG .Legényszálló-város“ Uj tsz-ek a szikszói járásban L­UTITARSAIM i3 i munkához láttak az új tsz-tagok. Nap mint nap nepiven-ötven székit hordta a trágyát, s amikor megkeí- dödött a szántás-vetés, tömegestől lepték el a határt. Bárki megnézheti az ináncsi határt, talán még sohasem volt olya szép, annyira megmun­kált, mint most. Igaz, itt már hagyo­mányai vannak a közösségi összefo- fjcsnak. Tavaly társadalmi munkában vasúti megállóhelyet építettek a leg­nagyobb dologidőben. Nappal szeke­re zt ék a földet a megállóhely feltöl­téséhez, éjjel, holdvilág mellett hord­ták be a mezőről az életet. Azt mond­ják az ináncsiak, amibe belefogunk, azt végig is visszük, nem akarunk félmunkát csiiuilni. Valahogy így vannak ők a tsz-el is. A községnek szinte apraja-nagyja bizonygatja, hogy nem lesz a járásban párja az ináncsi termelőszövetkezetnek. LEGFONTOSABB FELADATÁ­NAK tekinti jelenleg a pártbizottság az új tsz-ek megerősítését. A gazda­sági megerősödés előfeltétele a poli­tikai megszilárdítás. Minden új tsz- községben van pártszervezet. A kommunisták szívós felvilágosító munkával arra igyekeznek terelni a tsz-tagok figyelmét, hogy családtag­jaikat se vonják ki a közös munkából. A párttagok a falusi tömegszervezete­ket is mozgósítják e cél érdekében. Egyes tsz-tagok úgy vélekednek, hogy az asszony csak maradjon otthon, eleget dolgozott akkor, amikor egyé­nileg gazdálkodtak. Ez bizony helyte­len szemlélet, hiszen az asszonyok munkájára is nagy szüksége van a tsz-eknek, különösen a kezdőknek. Az asszonyok munkáját nem nélkü­lözhetik, nem rendelkeznek még annyi géppel, hogy a hiányzó mun­kaerőt gépi munkával pótolják. Biz­tató jelenség, hogy a nők többsége vem is nagyon akar otthon maradni, — eddig is dolgoztunk, ezután sem akarunk ölhetett kézzel ülni — mon­dogatják. A fiatalok bevonása a kö­zös munkába szintén fontos felada­ta a tsz-pártszervezeteknek. Ezen a téren is vannak eredmények. Az ináncsi Vörös Csillag Tsz-ben példá­ul két. lányokból álló KISZ-brigád működik, egymással versenyeznek, melyik szerez több munkaegységet. A pártépítés terén is sokat tettek eddig. Az elmúlt hónapban is sok tsz-tag kérte felvételét a pártba. A négy tsz-községben egyetlen hónap ■ leforgása alatt húsz tagjelölttel gaz­dagodtak a pártszervezetek, tíz tsz- tagot kiőáló munkájáért közvetlenül várttagnak vettek fel. A tsz-tagok fontosnak tartják a pártot, nagy je­lentőséget tulajdonítanak a kommu­nisták példamutató munkájának, *el­ilágosító tevékenységének. A párt- •ogok túlnyomó többsége kommunis­tához illően tevékenykedik, nem ke­resi a kibúvókat a munka neheze elöl. A SZIKSZÓI JÁRÁS termelőszö­vetkezeteinek gazdasági erősödését ‘jelzi az is, hogy például a sertéste­nyésztésben jelentős fellendülés mu* \tatkozik. Elsősorban a tsz-eknek tu­lajdonítható, hogy a szikszói járás­iban nem csökkent, sőt lényegesen ;növekedett az anyasertés állomány. \A tervezett 220 anyasertés helyett tá­láig a tsz-ek 278-at rendeltek. A bei- ! perjés állattenyésztés hasznosságát lszámos régebbi termelőszövetkezet [példázza. A her nád kér esi tsz még 'csak egy esztendős, első zárszámadá- I isán mégis több mint ötven forintot osztott egy munkaegységre; — ezt el­sősorban kiváló sertéstenyésztésének •, köszönheti. A jó példa ragadós, a többi tsz is igyekszik követni a her- nádkércsieket. Végezetül Fekete elvtárs elmondot­ta, hogy a szikszói járás négy új ter­melőszövetkezetében minden jel arra ■ mutat, hogy nem le*z fennakadás, hiszen a tavaszi munka a bizakodás. az elhatározottság és a tsz jövendő- * jébe vetett hit jegyében Indult. A TELI FELFEJLESZTES során négy új termelőszövetkezeti község alakult a szikszói járásban. Ináncs, Hernádszentandrás, Kiskinizs és Rá- sonysápberencs dolgozó parasztsága lépett a közös boldogulás útjára. Fel­kerestük Fekete Zoltán elvtársat, a szikszói járási pártbizottság titkárát, s aziránt érdeklődtünk, hogyan in­dult a tavaszi munka az új termelő­szövetkezeti községekben. Elöljáróban elmondotta Fekete elvtárs, hogy nehéz lenne rangsort felállítani, melyik új 'tsz-községben ment jobban a tavaszi megindulás: — mindegyikben. Az egész országra kiterjedő nagy termelőszövetkezeti fellendülés jótékonyan éreztette ha­tását. Az emberek látták és látják, hogy pántunk, kormányunk követke­zetes a mezőgazdaság szocialista át­alakítását illetően, továbbá az egyre szaporodó jó példák, kiválóan gaz­dálkodó termelőszövetkezetek meg­győző erővel bizonyítják a nagyüze­mi gazdálkodásban rejlő lehetősége­ket. A szikszói járásban is megtalá'- hatók ezek a jó tsz-ek, nem kell már a tizedik határba menni meggyőző példákért. A még gyönge tsz-ek hely­zetét sem úgy ítélik, meg már ma­napság, mint néhány évvél ezelőtt. Azt mondják a dolgozó parasztok, ez és' ez a tsz azért zárt rosszul, mert rossz volt a vezetés, a tagság nem dolgozott teljes odaadással, s ha va­laki ölhetett kézzel ül, az eredmény sem lehet más, mint rossz. A jó tsz- ekre vetik szemüket, s azt tartják, hogy ha nekik megy. nekünk is menni, mi sem vagyunk rosszabbak náluknál. AZ ÜJ TERMELŐSZÖVETKEZETI községekben a tavaszi kalászosok ve­tését március 30-ra lényegében be­fejezték, a borsó, cukorrépa jelentő­sebb része már földben. A kiskini- zsiek az asszonyokat is mozgósították — rövid idő alatt 20 hold magrépót dugványoztak el a lelkes asszonyok, egymásscl versengve. Ináncson a tsz megalakulása után szinte azonnal ruhában, fáradt arccal láttam mindig. Megval­lom, azt hittem — bocsánatot kérek — valami részeges, züllött alak. Aztán egy kétéves forma kislánnyal kezdett járni. A gyerek igen szépen volt öltöztetve, szinte elütött a kopott külsejű embertől. Hol ölben vitte, hol a nyakában. Ha a kisasszonynak úgy tetszett, a papa hátán utazott. Míg a pereces! buszra vártak, a férfi nagy han­gon becézte, szórakoztatta a kicsit. Néhány hónap múlva „megismertem” a mamát Most már négyen járnak, mert a második gyerek is be­nevezett a reggeli utazásokra. Ügy gondolom, a gyárban dolgozhatnak mind a ketten, mert ott leszállnak. Ha az asszonyka egyedül jön haza délben a két gyerekkel, a férj mindig várja a villamosmegállónál. A feltűnő az rajtuk, hogy mindketten fáradtak, rosszulöltözöttek. de a gyerekek? — mint akiket a skatulyából húztak ki. Itt minden, minden a gyerekekért történik, — ennyit biztosan tudok róluk. Lehetne vitat­kozni velük, de mivel erre nincs mód. így is tisz­telem. s csodálom őket, ahogyan feláldozzák fia­talságukat a gyerekért, holott még ők is majdnem uyermekek. V AN OLYAN utitársam. aki állandóan olvas. Szatyorjában az ételhordó mellett egy könyv húzódik meg. Vadássza az ülőhelyet, aztán olvas, olvas egészen a Tanácsház térig. Együtt L-tazom legtöbbször egy mamával, aki kisiskolás fia tudományával akarja bámulatba ejteni a kocsiban tartózkodókat Ezzel már bajom is volt ?gyszer. A fiúcska nem bírt rájönni, mennyibe kerül másfélkiló kenyér, ha egy kiló 3 forint. A gyerek sírt a mama veszekedett, s én meg­sajnáltam a kicsit és — megvallom — súgni nertem. No, de amit én kaptam a mamától... Egészen komolyan neheztelt, amiért — úgymond — beleavatkozom nevelési módszerébe. Nem sorolom tovább „Ismerőseimet”, mert ‘élek, a végén baj lesz belőle. Már pedig az el- cövetkező tíz évben — utána ütemeztük be az lutót —. csak ezen a vonalon fogok utazni, s tekem sem mindegy, hogyan néznek rám az em- ; >erek reggel 7 órától háromnegyed nyolcig. ; A. L éves kislány, ök már elkészültek, s míg a mama — az illető pontos ember felesége — elkészül, szaladgálnak, bujócskáznak. Az asszony lélek­szakadva rohan le a lépcsőn. Kabátja övét rend­szerint az utcán csatolja össze. Kézen fogja a gyerekeket, s rohan a villamoshoz. Nem egyszer láttam, hogy éppen az orruk előtt ment el a kocsi. Ilyenkor szegény asszony csaknem sír mér­gében. Vagy az egyik, vagy a másik gyereket szidja, amiért soká készültek el. vagy a kocsi­vezetőt. aki látja, hogy két gyerekkel szalad, még sem képes várni egy kicsit. AZ ÚJGYÖRI PIACTÉREN leszállnak. Át­szalad a gyerekekkel az óvodába, aztán ohan vissza a buszmegállóhoz. Ilyenkor már ígyre idegesebben nézegeti karóráját — megint Hkésik. Ez így megy napról-napra, hónapról-hónapra. Ugye mi mindenre lehet ebből következtetni? Ugye hogy meg lehet ismerni embereket anél­kül, hogy beszélgetnénk velük? Mivel sem személyesen, sem névről nem Ismerjük egymást, azt hiszem nyugodtan és őszintén elmondhatom, milyennek láttam eleinte szt a másik férfit, akiről beszélni akarok. Alacsony, svájcisapkás fiatalember tűnt fel a környéken; Nemrég költözhettek ide. Elhanyagol« II ÁRMILYEN nagy város is Miskolc, bár­milyen sok ember lakja, azok néhányan. akik egy útvonalon járnak reggel dolgozni, lassan ismerősökké válnak. Furcsa ismeretség az ilyen. Látja, látja egymást az ember, minden reggel találkozik, s mégis idegen. Hosszú villamos-uta­zások alkalmával megfigyeljük egymás arcát. . ruháját. Ha valaki más kabátot, más kalapot, új táskát vesz. rögtön észrevesszük. Egy-egy el­ismerő pillantás, s megdicsértük az új holmit. Sokszor eszembe jutott már. hogy ha valahol , külföldön, idegenek közt találkoznánk némely I úti társammal, vajon nem üdvözölnénk-e melegen egymást, mint régi jó ismerősök? Bizonyára így I tennénk. ■ Hosszú hónapok, sőt évek alatt akaratlanul I Is meg tud egyet-mást az ember az ismeretlen ismerősökről. Mindenkiről kialakul bennünk egy kép. Az ember igen sokféle arcot mutat Talán mondanom sem kell, mennyire másnak ismer ' minket az otthoni család, mint tegyük azt, egy munkatársunk. Hasonlóképpen meg van a ma­gunk utcai jellegzetessége. Ez a sokféle „én" ' együttvéve adja az egyén teljes karakterét jelle- ! mét Mindenesetre sok mindenre lehet követkéz- ! tetni — az illető jellemére, életfelfogására, sőt : még családi körülményeire is — abból, amit csak a reggeli találkozások alkalmával lát az 1 ember. Talán túlzott, vagy nagyképű ez a fejtegetés? Elmondom, hogyan látom, s ezáltal milyen- ! nek ismerem egynémely reggeli úti társamat. Munkába indulásom ideje a lehető legvált»- , zato6abb, reggel 7 és fél nyolc óra között. Ezt , azért bocsátom előre, mert így módom van ama , bizonyos család reggeli elvonulását figyelemmel kísérni. Reggel hét órakor Indul a férj. Az a típus i lehet, akit semmi sem mozdíthat kj megszokott 1 pontosságából. Mint mondom, hét órakor kilép a kapun. Egyenletes, nem sietős, hosszú léptekkel i elballag a buszmegállóhoz. Egy ismerőse vala- < melyik nap megdicsérte pontosságáért. A férj i nyugodt, magabiztossággal jegyezte meg: — Preeztiskérdést csinálok beosztottaim eáőtt 1 iddoi, nogy fél nyolc és háromnegyed nyolc közt i >enn legyek a hivatalban. — Bizony, példát kell mutatni — helyeselt i z ismerős. Különösen a nőknek, rettenetes milyen 1 •ontatlanok. Már nem tudom mit tegyek néme- t Pikkel. i Negyednyolckor, vagy utána öt-tíz perccel ki- 1 ut a kapun egy négyéves kisfiú, utána egy hat- t újításét Schottner Lajos és Zsuponyd Gyula mérnök, valamint Farki Ist­ván művezető készítette. A Siemens- Martin kemencék boltozatának ká- egyenesítésével meghosszabbították a kemencék tartósságát A terveken három hónapig dolgoztak, s az újítást mind a 12 kemencénél bevezették. Ezzel az eljárással 1 millió 300 ezer lorintot takarítottak meg. Hárman B5 ezer forintot kaptak újítási díj­ként. Hosszan sorolhatnánk 195^ >s év eredményeit de csak egy-ké* példát említünk. Marhoffer Lajos művezető csökkentette az acélok be­hengerlését, Héri Károly lakatos a :'.jilagtégla gyártását gépesítette a lűzállóanyaggyárban. ezenkívül sok ísztergályos és más szakember újítá­sait vezették be. 1958-ban összesen 8 millió 354 ezer forintot takarítottak mee az újítások bevezetésével, az '»íftóknak 746 ezer forintot fizettek tf. A gyár 200 mérnöke közül 80-an rendszeresen újítanak. Ez a szám is szt mutatja: az ózdi gyárban sok •.agytudású mérnök, műszaki vezető iolgozik, akik segítik az újítások ki­vitelezését. önzetlenül támogatják a nunkásújitókat, akiknek száma el- íri az ezret ózflon valóban megtö­rd ható az újító szakemberek nagy rsaládja. mely tudatos munkával se­gíti a műszaki problémák megoldá­st. fő törekvése a gyár termelésének illandó emelése. Ezt olvashatjuk a álitáblákon, az ózd on megielenő izemi lapban, erről beszélnek az izemekben. természetesen az újító­dat egyéni érdek Is fűti egy-egy újí- ás elkészítésénél, és amint a számok fzt is hűen tükrözik, nem kis össze­geket kapnak. 1959-ben még jobban fellendült az íjitómozgalom. mely kiterjedt a bal- setvédelem, a műszaki, a term elé­teti ység. az egészségügy és az anyag- akarékosság területére. Abban az rsztendöben 2080 újítást adtak be és 355-öt bevezettek. 1959-ben Petrei ■s Fürjes mérnök. SzegőÖ technikus ís Szabó mérnök elkészítették azt az ■jítást. amelyet mai napig is úgy em- egetnek a gyárban, mint az eddigi i.iítások legnagyobbját. Kidolgozták és bevezették az acél- nűi öntecsek kihozatal-javítását, a elöntőfej és a lunkercsökkentő-por nódcsftásával. Egy féléven keresztül tárom esetben végeztek üzemi kísér­etet, mely végül is eredménnyel árt. és egy év alatt 7 millió 400 ezer orint megtakarítást eredményezett. \ négy újító eddig 83 eze*- forintot tapott. Ez is igazolja: népi illa­nunk megbecsüli a műszaki értelmi­éget. értékeli munkáját. Mihály La­os előhengerész és Marczi József némök újítása is bekerült az ózdi iií tómozgalom történetének fényes apjaira. A blokkbuga-hengersoron gépesí- ették a buga fordítását, 16 munkást zabaditottak fel a rendkívül nehéz nunkából. S így van ez ózd on. a yár minden üzemrészében, minde­rt!«* kiváló újítókkal találkozik az •mber. Mindjárt az jut eszünkbe: mi történne, ha minden üzemben, gyárban és vállalatnál így segítenék az újitómozgalmat? Kétszeres ered ményefc születnének. Hol van a hiba Ném egy vállalatnál, üzemné olyan embereket bíztak meg az újí tások elbírálásával, akik bár szak emberek, de valami hiányzik belő lük: emberség, megértés és segíteni akarás. Ehelyett túlzott papírmunka végeznek, feleslegesen adminisztrál nak, fektetik az értékes javaslatckat S mi történik? Az újítók kedvüket veszítik, amikor egy év elteltével közük velük, hegy az újítást nem fogadták el. ózd on nem így van ez, a vezetők minden dicséretet megér­demelnek. A gyár újítási irodájának munkatársai, az üzemek újítási meg­bízottai gyorsan és a törvények be­tartásával intézik az újítások sorsát. Nem ártana, ha megyénk egy-két üzeméből tapasztalatcserére menné­nek az ózdi gyárba. Ebben az évben mények mutatkoznak. Március 1-ig már 203 újítást bevezettek, melyék­nek értéke közel 3 millió forint. Munkások, mérnökök, technikusok ebben az évben is tovább folytatják tevékenységüket. Három újító. Ba­bus László. Korompai Sándor és Új­laki Béla adta be eddig a legértéke­sebb újításit. Növelték a III. számú mélykemence kapacitását. A számí­tások szerint az egész évi többletter­melési érték 98 millió forint lesz. Köteteket lehetne írni az ózdi gyár újítómozgalmáról, arról’a határtalan, lelkes munkáról, melyet az ózdi va­sasok végeznek ebben az öreg gyár­ban. Aztán ózdon sok új vonás je­lentkezik az újítómozgalomban. Minden üzemben készítenek újítási híradót, negyedévenként ankétot tartanak, melyen minden esetben többszáz dolgozó vesz részi és el­mondja véleményét. Rendszeresen is­mertetik az újítókat érintő új rende­leteket. Legutóbb 2000 példányban elkészítették az újítási feladatterve­ket, melyeket eljuttattak az üzemek­be. Az újítókor helyiségében mindig ünnepélyes keretek között fizetik ki az újítási dijakat, állandóan népsze­rűsítik az élenjáró újító munkásokat. Az ózdi újítók szakképzett embe­rek. Nevüket, eredményeiket már is­merik az ország nagyüzemedben. Nem ritka eset, hogy más gyárak is beve­zetik az ózdiak újítását, találmánya­it, mint például a Dunai Vasműben. Ugyanakkor az ózdiak is átveszik más üzemek újításait, és még job­ban tökéletesítve alkalmazzák. Az újítók közül sokan kaptak arany, lólmányi Hivataltól, s ebben az év­ben 20 újító vesz részt ingyenes üdü­lésben. Számok, milliókat érő >zámok ezek, melyek új történelmet jelentenek az ózdi gyárban, ahol annyi a töprengő, mindig újat, job­bat akaró ember. Különös emberek >k. és különös képességű em beire k. akiknek eredményei benne vannak a nagy gyár minden kis és nagy ‘redményében. Szegedi László Számok, gondosan fiák, új konstrukciók, műszerek, be­rendezések, új technológiai eljárások bevezetése, tények mutatják: az Óz­di Kohászati Üzemekben rendkívül eredményesen működik az újítómoz- gaikxn. Munkások, mérnökök, a gyár dolgozói világosan látják az újítások jelentőséget a népgazdaság szem­pontjából. Azt is tudják az ózdi va­sasok: az újítómozgalom a műszaki színvonal emeléséhek egyik legfonto­sabb eszköze. Ezért aztán az újító- mozgalom eredményei valóban szé­pok ebben a gyáróriásban, ahol 13 ezer ember dolgozik. Az eredmények itt sem véletlenek. A nagyüzemi pártbizottság, a szakszervezet és az újítási iroda munkatársai széles­körű segítséget adnak, hogy egy-egy úittás elkészüljön, bevezetésre kerül­Az újítás* irodában nem bürokra­tikus módon, hanem szeretettel, em­berségesen foglalkoznak a beadott újítósd javaslatokkal. Ez a munkások és a műszakiak véleménye is, akiket serkent ez a tudat. A gyár vezetői, i jítási előadói nem ismerik a huza­vonát, gyorsan intézkednek. Mert egy beadott nagyobb jelentőségű újí­tás nemcsak az egyes embert, egész népgazdaságunkat is érinti: megszün­teti a nehéz testi munkát, segíti a térmelést, termelékenységet — mil­liókat ér. Lehet, száraznak tűnő. unalmas téma ez azoknak, akik más területen dolgoznak. A szakemberek viszont jól tudják, mit jelent egy- egy újítás: egész népünk hasznát lát­ja. A vasgyár újítási irodájában már vastag aktacsomók őrzik az újítő- mozgaiom ózdi történetét. Számok tengere, de akik foglalkoznak vele, jól tudják: a számok mögött embe­rek vannak, örökké nyugtalan em­berek, akik éjt nappallá téve dolgoz­nak. terveznek, hogy segítsék a gyár munkáját. Az újítási iroda vezetői: Valuch Ignác és Sallai József kiváló szakemberek, sok érdekes adattal mutatták meg a gyár újítómozgal­mának eddigi eredményeit. A gyárban 1947 áprilisában készült el az első újítás. Steller Ede a gáz- mentö-készüléket módosította. Utána rohamosan következtek a nagyhord­erejű újítások. Ma már 2000 újító te­vékenykedik, a rendszeres újítók száma ezer. Ezek a számok egyma­gáikban is sokat mondanak. Minde­nekelőtt azt, hogy az ózdi gyárban tömegmozgalommá nőtt az újitómoz- galom. Aztán minden év újabb sike­reket hozott, a gyár valamennyi üzemrészében jelentkeztek az újító munkások, mérnökök. 1958-ban kél rendkívül nagyjelentőségű újítás ké­szült el. az egyik szovjet tapasztala­tok alapján. Schmidt György mér­nök, Benyó Tibor termelési főnök és Horváth János mérnök bevezették a mangánszegény nyersvas gyárt ást. Er­re a hasznos újításra a felsőbb szer­vek is felfigyeltek, az újítást még abban az évben bevezették, azóta az e!egybe jóval kevesebb mangánércet adagolnak. Az újítás másfél millió, illetve vállalati szinten 2 millió 650 ezer forint megtakarítást eredmé­nyezett. A három újító 10 ezer fo­rintot kapott. 1958 másik legnagyobb Az ózdi gyár újítómozgalmáról Két év eredménye: 22 millió forint megtakarítás Tiszapaikonyán egyre épülnek az új lakóházak, a hétemeletes toronyház és több szociális létesítmény. A város mellett valóságos „legényszálló-város” épült. Itt laknak a vidékről bejáró dolgozók. Foto: Szabados György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom