Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

ESZAKMAGTAKORSZAO s K m ■■ * m ■ ■ ozuggye teszik Az utóbbi időben élénk vita alakult ki a farkaslyuki, valamint a királdi bánya vezetői és az Ozdvidéki Szén­bányászat! Tröszt között. A vita kö­zéppontjában a termelés egyik fontos részkérdése, az önköltség ügye áll. Az ügy végül ás a járási pártbizottság elé került. A járási pártbizottság bri­gádot hozott létre, amely azt vizs­gálta meg. hogy a tröszt valamennyi üzeme között miért e két bányában a legmagasabb a szén termelési ön­költsége, s e vizsgálat alapján — az érdekelt bányák és a tröszt képvi- rclöi jelenlétében — szabták meg a további tennivalókat A termelés önköltségében tulajdon­képpen visszatükröződik a vállalat­nak a termelésben, beszerzésben, ér- : kesitésben kifejtett tevékenysége. Tarkaslyukban valahol sántít a dó­iig. Ezt akkor látjuk élesen, ha ösz- < ^hasonlítjuk. mondjuk Somsály munkájával. Egyetlen adat: a farkas­lyuki bányában townánkint 144 forint 18 fillér­rel magasabb a szén önkölt- sége^ mint a szomszédos bányában. Ehhez 1 . zzájárul még az is. hogy az önkölt- t g évek óta nem csökken — ami vár­ható és szükségszerű lenne —. hanem t.nelkedifc , ­Mivel magyarázható as önköltség mutatójának ilyen irányi emelke­dése. Nézzük a farkaslyiki példát A bánya vezetői nehéz geológiai adottságokra hivatkoznak. Sbben iga­zuk van. Sok bajuk van t vízzel. A Lány ászok sokszor nehés, ragyon ne­héz körülmények között dolgoznak. Többször előfordul, hogy a frontcsa­patok későn kezdhetnek a termeles- 1 ez, mert előbb meg kel tisztítaniuk a kaparókat. a szállítószalagokat, a \iz által odavitt hordatkoktól. Ezek a geológiai viszonyok növelik az i nyagköltséget mivel szokásosnál erősebb és költségeseb biztosításra van szükség. Az ománj akna vízte­lenítése például ezévbn — az ön­költség rovására — eg: millió forin­tot kíván. Meg kell emtenünk azt a sajnálatos tényt is, bgy a bánya mostani vezetőinek évk mulasztását kell pótolniuk. A bánya eléggé szétágzó nagyüzem». 42 kilométeres sínpám bonyolódik le a forgalom. — ez neézkessé, költ­ségessé teszi a szén flszínre szállí­tását. s eleve szükséessé teszi az Improduktív dolgozók magas számát. A bányamunkát vizáéló brigád ta- lálkozott olyan jelens4ekkel is, ame­lyek azt mutatják, nem tettek megmindent a ter­melés őnköltséénck csökken­téséért. Vannak vágatok, anelyeknél indo­kolatlan a költség® TH-gyüruzes. Itt-ott találtak szétsórt gépi alkat­részeket. vágatokba félredobott víz­hatlan ruhákat. Ide*rtozlk az Is, ha gondoskodnának a negfeldő karban­tartásról. nem járomiak úgy. mint a közelmúltban. A fiontcsapatok csak ETETÉS hátukat, hogy t a látogatóknak a tiszta, gondozott , virgonc kismalacokat. Olyan egyfor- m megkülönböztetni őket egymástól. tévesszem, melyik koca melyik ólba pen a 13 anyakocát eteti. Foto: Pócs Elemér Tanácskozás a bánya mélyén A megfiatalodott üveggyárban Már a külső kép is mutatja, hogy az utóbbi években nagy változások történtek a Sajószentpéteri Üveg­gyárban. A régi gyárból már csak Ut­án valami maradvány, alacsony, primitív épületrész, ósdi kemence, de ezek, mint a múlt sötét árnyai. eltör­pülnek a karcsú, modern vonalú, új, vagy átépített épületrészek, modern berendezések között. A kapu mellett jobbra új,_ hosszú emeletes épület áll: az öltöző, ebéd­lő és irodaház. Vele szemben üres tér, teleszórva építőanyagokkal. Itt épül fel még ez évben a mechanikai üzem. Odébb magas, hosszú üzem­épület: az ország legmodernebb üveg­gyári nyersanyagelőkészítő és keverő­üzeme. Karcsú, vasbetonoszlopokra szerelt pályán fürge daru cipeli ter­hét ... Nem lehet ráismerni az 1953. év előtti hutacsarnokra sem. Üzemel­tetése közben építették át, megemel­ték, s veszélyes faszerkezete helyett vasszerkezetet építettek. A régi. em- berkinzó hutakemencék — egy ki­vételével — eltűntek, helyettük mo­dern automaták ontják a terméke­ket. Régen 15 ember 8 ezer palackot gyártott naponta, ma a palackgyártó automata — műszakonként 2—2 munkással — 30—35 000-ret készít. Az üvegárut régen vaskerekű kézi­kocsikon tolták, ma gumikerekű mo­toros targoncák viszik egyik hely­ről a másikra. A mintegy 26 millió forintot igény­bevevő rekonstrukciót ez évben feje­zik be. Az építés során a munkafo­lyamatokat csaknem teljesen automa­tizálják. gépesítik. Ez azt jelenti, hogy könnyebb, veszélytelenebb az üveggyári dolgozók munkája s azt is jelenti, hogy duplájára nőtt a gyár termelése. A baráti Csehszlovákiából jelentik: Különös érzés va, az ináncsiakat hallgatva. Ha a múltjukról beszélnek, mintha meg- édesedne a szájukban a szó, derűsek, mosolyogva bizonygatják, mennyire jól ment nekik hajdanán, akutyenak se mutattak volna utat. Öregember színezgeti-szépitgeti ilyen kedvtelve elmúlt ifjúságát, megcsalva máso­kat és becsapva önmagát is ifjúsága veit szépségeitől. Az ináncsiak is megcsalják magu­kat, amikor a múltjukat felcicomáz- zak vélt szépségekkel. Ma termelő­szövetkezeti község Ináncs, alig há­rom hónapja léptek a közös boldogu­lás útjára, s mikor múltbeli életü­ket dicsérik, nem a jelenüket akar­ják elcsúnyitani, arról még se jót. *• rosszat nem mondhatnak, s ha megit szóba kerül a tsz, azzal tudják le, hogy „az ináncsiakat nem kell jélte- ni, megélünk mi a jég hátán is”, ns mit dicsérnek a múltjukban? Azt, hogy az ináncsi határban egyetlen 'lás falubeli sem tudta megvetni a lábát, de nekik húsz falu határában is fart földjük. Honnan szerezték a rá valót? Nem lopták, becsülettel megdolgoztak érte. Amíg más köz­ségekben búzával, árpával kínlódni;, ik állattenyésztéssel fogtalkóztak. Itt volt pénz, s ha valakit a szom­szédos községben szorongatott a bank. nem bírt az adóval, ide iö'l elkinálni a földjét, s vem sokáig kel­teti kilincselnie vevő után, tízen is ugrottak, hogy a markába olvassák a pénzt. A falutól 30—40 kilométer­re is van földjük. A belsöségek-’ nem sokat adtak. Házat is csak ak­kor építettek, ha már a felükre akart szakadni a régi. De így voltok ők az egészségükkel is, akkor szalajtottak csak orvosért, amikor már a pap is jöhetett. Molnár Pista bácsi közé tartozott. Amikor azt kérdez­tem tőle, mi értelme volt énnek a Ináncsi tempó nagy földszerzési versenynek, szinte megütközve válaszolt: — Hogy-hogy mi volt! A föld volt a parasztember valutája. Nem ön­magáért élt a parasztember, hanem a földért. Ha önmagáért élt volna, házat épít, taníttatja a gyerekeit, szé­pen járatja fiát-iányát. Annak is megvolt a maga öröme, én mondom, hogy megvolt. Versenyeztünk mi ak­kor is, hogy ki tud többet összeka­parni. Ejt nappallá téve gürcöltünk, fogunkhoz vertük a garast, s ha már összerakosgattunk egy holdra valót, nyakunkba vettük a falvakat, vásá­roltuk a földet. Ez volt akkor az élet, a mi életünk. Broda Józsi bácsi, a tsz elnökhe­lyettese mondja: — Nekem nehezen ment itt a so­rom. 1929-ben úgy elszegényedtem, mint az ujjam. Kivándoroltam Ka­nadába, mentem megkeresni a sze­rencsémet. Egy farmon dolgoztam. Jobb sorom volt. mint idehaza. Hal­tól este hétig dolgoztunk télen, nyá­— Úgy. ahogy mondom, nyáron is. — Pedig akkor lehet igazán dol­gozni. nyáridőben, alábbhagy a me­leg. kezd hűvösödni — mondja fejét csóválva. — Tíz évet húztam le Kanadában. Hazajöttem, vettem négyezer öl föl­det. a felszabaduláskor kaptam még hozzá egy holdat. Ez a kevés nekem többet adott, mint másnak a sok. mert nem sajnáltam tőle a munkát A tanácsházán beszélgetünk. Jönnek-mennek a tsz-taook. von. aki leül néhány nercre. Hallgatózik. mi­ről társalgunk, aztán ő is bekapcsoló­dik. A termelőszövetkezetre terelő­dik a szó. Az egyik idős bácsi azt bi­zonygatja, hogy az ináncsi tsz-nek nem lesz párja ezen a környéken. Hegy miért? Azt is megmondja: mert az ináncsiak ma is versenyez­nek. A földszerzési verseny alól ki­húzta a talajt az idő. Elmúlt már az a világ, amikor csak az számított gazdának és embernek, akinek a Vi- gyorgó- és a Cankó-dülőben földje volt. Most a .,pontért’ folyik a vetél­kedés, ami alatt munkaegységet érte­nek. Az ember megméretéséhez új mércét szabott a nagy fordulat, az a különb ember, akinek több a mun­kaegysége. — Halljuk, hogy más tsz-ben arra panaszkodnak, hogy „hajtják" őket. Nálunk meg azért, hogy nem hajtják — neveti el magát Molnár bácsi. — Miért iparkodnak annyira? — kérdezem. — Ez született tempó, benne van az ináncsi ember vérében. Itt kevés lusta ember volt. mindenkit magá­rai ragadott a földszerzés vágya, azért meg ugyancsak „hajtani” kel­lett, nem adták köszönömért a földet. Újabbak jönnek. Valaki megjegy­zi: — Ha tudjuk, hogy eső lesz, nem hagyjuk ott azt a kis lucernát. Ha egy cseppet még megnyomjuk, vé­geztünk volna vele. Igaz, már setéte- dett. Volt még vagy 25—30 kiló a ve­tőgépben. — Csak nem fog sokáig tartani ez oz eső — szól reménykedve Broda bácsi. — Nem szeretnénk elmaradni a tavaszi munkával. Igaz, a kalászo­sok már a földben, a napraforgót, a bükkönyt is elvetettük, a cukorrévá- nak is véaefelé járunk. Az elnökkel. Flrtkó Istvánnal a fa­lt végén akadtunk össze. Mérőlécce1 a vállán a tehénlegelőről igyekezett haza dr. Tóth István, a járási ta-I nács elnöke, Tóth Lajos községi ele- \ lős társaságában. A tsz tanyaköz- * pontjának szemeltek ki helyet. A tű-« nács felé menet elbeszélgetünk a. tsz-röL — Ezekkel az emberekkel egy he-« gyet is el lehetne hordani — jelen-« tette ki Firtkó bácsi. — Úgy megy a. munka, . int a parancsolat. Kétszáz-« huszonnyolc család lépett be a tsz-« be, de a családtagok is segítenek * majd. Nemsokára megkezdjük az ] istállóépítést. Egy ötvenféröhelyes« tehénistáflót, favázast, meg egy má- j sifc -ötvenférőhelyes növendékistállót ] szeretnénk tető alá hozni, sertésfiaz-; tatót is építünk húsz anya számára...; Fog itt menni a munka. Most, hogy már J”***™] nek sincs Ináncson, az emberek tób- \ bet adnak magukra. A felértékelt ál-: latokért megkapták a járandósága [ kát, s mint hallottam, harminc év', alatt nem vásároltak annyi bútort ebben a községben, mint az elmúlt \ cgy-két hónapban. Sokan házépítő- sen törik a fejüket, s általában olyan; beruházásokat vesznek tervbe, ame lyek életüket, mindennapjukat köz- vétlenül érintik. A pontszerzési ver- J seny hátterében is ott lappang a J megtollasodás vágya, de a munka- J egység hasznát már nem fecsérlik J földre — szép ruha. bútor, napf?- ; nyes, nagyablakos házak kísérti'-, őket álmaikban. S bármennyire it dicsekednek egyesek azzal, hogy na gyón iól ment nekik a vagyonosodis valamikor, arra is ráifíttek. hoen< nem az ember van a földért, hanem a föld az emberért. Több mint 1890 hold földié van-az ináncsi Vör'?e Csillag Tsz-nek. ‘jó földek, megfizet nek a fáradozásért. S ha valóravá’* jók Ígéreteiket, hogy hiba nem ln~- néluk a munkával, naavnn sokrn >• hetik, sokkal többre, mint hajdan/ ban. Gulyás Mihály lyek építéséhez. Az építkezés színhe­lyén 1965-ben 7,5 kilométer hosszú utat, 15 kilométer hosszú csatornát, 20 kilométer hosszú vízvezetéket és 2,5 kilométer villamosvezetéket épí­tenek. Az építkezési vállalatok több­tízmillió korona értékű munkát vé­geznek el. Többtizmillió koronát Irá- »ny óztak elő az előregyártóit elemek [gyára építkezési munkálatainak be­fejezésére. 176 lakásegység, ipari ta­nulóközpont. poliklinika. üzemi t konyha, stb. építésére. Igen nagy »gondot fordítanak megfelelő számú »dolgozó kiképzésére. Csupán ebben •az évben az építkezésnek több mint 12200 munkásra, ebből több mint 470 [kőművesre, 270 ácsra, stb.-re van »szükség. Az üzemi iskoláknak és [égyéb oktatási központoknak 660 t dolgozó szakképzettségét kell emel- íniök és 400 új szakembert kell klké- [pezniök. Az építkezési munkálatok­éhoz szorosan hozzátartozik a dolgo- egészségéről való gondoskodás, igusztusban átadják rendeltetésé­inek a 60 férőhelyes poliklinlkát. Az fépítkezés dolgozói részére 200 férő­helyes üdülőközpontot is létesítenek. ■ Kubai diákok ! egyetemi várost építenek » Fidel Castro miniszterelnök nemrégiben [egy dlúkgyüléoen bejelentette, hogy Ha­vanna egyik külvárosában egyetemi vé- [rost építenek 30 ©00 diák számára. Castro [felhívta a fiatal köztársaság diákjait, {építsék fel maguk társadalmi munkával * ►diákvárost. Az Ingatlant, amely valami­dkor az amerikai Toledo cukorfinomítóé fuolt, a kubai kormány rendelkezésre bo­csátja. | Fidel Castro kifejtette, hogy mindenek-, »«•lőtt a lakosság szegény rétegeiből szár« [mazó fiataloknak kell továbbtanultok. ►Az ország belsejéből 2000 diák Jön a fő- óvárosba, hogy már idén októberben mag* költségért a kormány fedezi. Gyors ütemben halad a kelet-szlovákiai vasgyárak építése smeres ciuimjsmw» utón ra év eleién meeindultek a ke- let-szlováklal vasgyárak tulajdonkép­peni építkezési munkálatai. Ebben az évben 1 millió 700 ezer köbméter tóidét mozgatnak meg és hozzákez­denek a központi gépesítési mühe­Az Idős ember Jtosszú évekkel ezelőtt horoszkópot készíttetett, s ekkor megjó­solták neki. hogy 1954-ben óriási éhínség sújtja majd az emberiséget. A türelmes dán hosszú évekig rendületlenül várta sr éhínséget, mert Jobban hitt a horoszkóp­nak, mint a jóslatokat meghazudtoló való A napokban szerencsétlenül járt egy magányosan élő Idős dán nyugdíjas. Ami­kor örökösei felnyitották kis lakását. 1500 konzervdobozt, két zsák cukrot, egy- egy hordó eósherlnget és savanyú ká­posztát. 8 mázsa burgonyát és 3 Jégszek­rényt találtak, amclvek mind zsúfolásig voltak különböző zsiradékokkal, sajtokkal és más élelmiszerekkel. Hitt a csillagoknak gazdasági és szakmai segítséget ígér. A bánya vezetői sokat töprengnek, mit tegye­nek? Az indulás, a hozzáállás jó. A közel­múltban pártvezetőségi ülésen vitat­ták meg a {ennivalókat. A pártveze­tés az alapszervezetek segítségével tervet dolgoz ki, mit tehetnek a párt­tagok, s mozgósítja a bánya vala­mennyi kommunistáját. Megbeszélést folytattak a szakmai vezetőkkel és meg akarják vitatni a tennivalókat a bánya valamennyi dolgozójával, olyan elhatározástól vezérelve, hogy köz­üggyé teszik a termelés önköltségé­nek csökkentését. A bányában több hasznos intézke­dést hajtottak végre. Végrehajtottak egy átcsoportosítást: 9 munkahelyet leállítottak, a bányászokat átirányí­tották fejtési munkahelyekre. Növe­lik a produktív dolgozók arányszá­mát,'javítják a szén minőségét. Épí­tenek egy 600 négyzetméteres szint a gépi alkatrészek megóvása érdekében. Ezek azonban csak az első lépések. A termelés önköltségének csökken­téséért még sokat kell tenniük. He­tekig. hosszú hónapokig tartó szívós munka, az egész kollektíva akarata és egy sereg intézkedés szükséges még ahhoz, hogy a pontos mutató alakulásában tényleges javulás áll- jOT h* (C. B.) A néhány perc pihenőt úgy használj» ki Kedves Lajos klráldl csapatvezető, hogy a munka közben adódó problémákat megbeszéli a brigád wgJaivaL délelőtt fél ti órakor kezdhettek munkához, mert előbb a kaparókat üzemképessé kellett tenniük, meg kellett szabadítaniuk a víz által oda­sodort hordalékoktól. Ezt két ember előző napi munkábaállításával meg­oldhatták volna, annál is inkább, mi­vel tíz vagon szén kiesését okozta. Vannak bérügyi gondok Is, például a többi keresethez — fejtéshez, fenn­tartáshoz — viszonyítva indokolatla­nul magasak az elővájási keresetek. A dolgot előbb megnehezítette (ehhez hozzájárult a pártszervezet gyenge munkája is), hogy a bánya vezetői mindebbe szépen belenyugodtak. , A járási pártbizottság ülése óta megváltozott a helyzet. A bánya ve­zetői úgy vélik, hogy közös erővel, 20 forinttal csökkenteni tudják az ön­költséget. A tröszt által elkészített tervek szerint, mintegy 30 forinttal kell csökkenteniök, a járási párt- bizottság szerint 15—20 százalékkal lehet csökkenteni Farkaslyukban a szén előállítási költségét. Javasolta a járási pártbizottság, hogy a bányá­ban hozzanak létre egy szak- és moz­galmi emberekből álló speciális bri­gádot, amely megvizsgálja a telepü­lési, feltárási, víztelenítési munkála­tokat. segít a vezetésnek a „rejtett" tartalékok feltárásában. Mindehhez a járási bizottság politikai, a tröszt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom