Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

lMt. Április 14. flSEAKMAGTAROmZAO Majakovszkijra emlékezünk Vlagyimir Viagyimiroiia Majakovszkij, 1893-1930 Frantisek Rauch zongoraestje Az Ózdi Kulturális Napokról AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK művelődési bizottsága és a Liszt Fe­renc Művelődési Ház vezetősége ha­zánk felszabadulásának 15. évfordu­lója alkalmából rendezte meg az Óz­di Kulturális Napokat. A kulturális napok programgazdag rendezvényei a Liszt Ferenc Művelődési Házban zajlottak le április 3-tól 12-ig. A kul­turális napok április 3-án. délután díszünnepséggel kezdődlek, melyet hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulója alkalmából rendeztek. A dísz- ünnepség második részében mutat­ták be meghívott közönség előtt Du- najevszkij Szabad szél című operett­jét. Április 5-én este a váro6 kórusai­nak hangversenyében gyönyörködhe­tett az ózdi közönség. A kórushang­versenyen közreműködött a gyárte­lepi általános iskola, a Bartók Béla úti általános Iskola, a Petőfi úti ál­talános iskola és a József Attila ál­talános gimnázium énekkara, vala­mint a Liszt Ferenc Művelődési Ház énekkara. Április 6-án délután a 102. számú Iparitanuló Intézet kultúrcsoportjai adtak műsort. Április 9-én, szomba­ton este került sorra Dunajevszkij Szabad szél című operettjének nyil­vános bemutatója. 10-én, vasárnap délelőtt a gyermekek számára ren­deztek bábelőadást és mesedélelóttöt. A kulturális napok programja április l?-én. kedden este szellemi öttusával zárult, ahol közreműködtek a Liszt Ferenc Művelődési Ház r.zimfónikus zenekara, énekkara, szólistái és sza­való!. A szellemi öttusa három első helyezettjét értékes jutalomban ré­szesítették. A kulturális napok során .> Liszt Ferenc Művelődési Ház kisl- Mtási termeiben a helyi képzőművé­szet! szakkör kiállítást, a fotószakkör fotókiállítást, a bélyeggyűjtő szakkör béiyegkiállitást rendezett, a Kép­csarnok Válla’at lom-művészeti rész­lege nedig iparművészeti bemutatót tartott A KULTURÁLIS NAPOK kereté­ben a Liszt Ferenc Művelődési Ház József Attila színjátszó csoportja színvonalas előadásban mutatta be Dunajevszkij népszerű, ismert nagy­operettjét. a Szabad szelet. A meló­diákban gazdag zene. a jól rendezett előadás, a lehetőségekhez mérten megfelelő szereposztás méltán vál­totta ki a közönség tetszését. Az elő­adást az együttes munkáién kívül ál ló körülmények zavarták ugvan — Zenéjében ti a cseh nép” — mon­dotta Smetana, a világhírű cseh ze­neszerző. Ismeretes az a hatalmas zenei örökség, a zenekultúra széles demokratizmusa, amellyel ez a ba­ráti ország rendelkezik. A szocializ­must építő Csehszlovákia sok évszá­zados hagyományt vett át, ehhez szé­les területen virágzó zenei alkotó munka, föl szervezett, szélesen ható, magas színvonalú zenei élet járul. A cseh zene szinwnala az egész vilá­gon ismert. világhírű együttesei, mint a Cseh Filharmónia, a Cseh Nonett, a Pro Arte Antiqua. mind-mind hoz­zájárultak ehhez a hírnévhez. Városunkban is járt már egyik- másikuk. Találkoztunk kiváló hege­dűsökkel, mindeddig azonban nem volt alkalmunk zongoristát hallani, így érthető az a nagy érdeklődés. amellyel Frantisek Rauch szereplését vártuk. A cseh zene Mekkájából — Prágából — jött, ahol, tudomásunk szerint, az akadémia tanára. Műsorában szerepeltek XVIIL századi cseh szerzők, a XX. század szerzője. Novák. Beethoven Apassio- nata Szonátája, és egy egész nagy csokor Chopin. A hangverseny elején játszott Ben­da- és Dussek-müv ékből is láttuk már, hogy nagy készültségű zongoris­tával találkoztunk. A legnagyobb tel­jesítményt és művészi igényt a Bee- thoven-szonáta kívánta. Úgy tűnt, hogy vendégművészünk, erejét is er­re koncentrálta. A Beethoven-szoná- ta két szélső tétele mutatóét jtles zongorista erényeket. Itt mutatkozott meg, hogy Frantisek Rauch nagy pe­dagógiai nyeresége lehet a prágai főiskolának. * A művészet játék és tudás. Játék al végtelen lehetőségekkel, a formával,7 tudás a világról, a művészet sajátosJ szakmájáról, a hangok törvényeiről Ezt a tudást, a jelek szerint, szeren- ‘ nem megfelelő a művelődési ház nagytermének az akusztikája, nincs '.i igószínpad —, mégis, éppen ezért, a csoport derekas munkát végzett Dorazil Emil rendező végig jó tem­póban pergette az előadást. Mű- és szerepértelmezésével egyetérthetünk, nagyjából elkerülte a kínálkozó buk­tatókat, igyekezett fékezni egyes sze­replők „túljátszási" hajlamát. A tö- megjelenetck. a kórusok erényei vol­tak a produkciónak, bár néha e^y- egy kép mozgalmasabb is lehetett volna. Az első felvonásban még érző­dött a kívánt lendület hiánya, a szín­játszók kissé elfogódottan énekeltek, játszottak, de ez a második felvonás­ban már elmaradt és egynéhány je­lenetben az ózdi műkedvelők pro­dukciója megközelítette a hivatásos színházak színvonalát. Kiemelkedően jól sikerült az eljegyzési jelenet. F.b- ben a rendező munkája mellett Szék­re tár Józsefé és Beer Béláé (Filip és Fúrna) a dicsőség. Szekretár és Beer végig remekeltek a két matróz szere­pében. a leghatásosabb a két cherub alakításuk volt. Stella szerepében Józsa Pálnét lát­hattuk. Hangja és játéka még csiszo­lásra szorul, de így is egyik erőssége volt az előadásnak. Ha kellemes hr.ngja megfelelő iskolázottsággal és rutinnal is párosul, jó operetténekes­sé fejlődhet. Stefanek Béla játszotta Markó szerepét. Mintha rászabták volna — szoktuk mondani. Mind kül­ső megjelenését, mind hangját, finom eszközökkel operáló játékát tekintve, megfelelt e szerep követelményeinek. Egy leheletnyi árnyalattal azonban több pátosszal játszott a kívántnál. KELLEMES SZÍNFOLTJA volt az előadásnak Bárdos Piri és Juhász György játéka. Pepita és Miki szere­pében. Bárdos Piri igazi szubrett volt Hangja, mozgása majdnem ki­fogástalan. Arcjátéka viszont még ki­dolgozatlan, gyakran merev volt Még több odaadással, szerepét job­ban átélve, azzal azonosulva kell ját­szania. Juhász György vidáman mó­kázott, anélkül, hogy harsány, rikoltó színekből rakta volna össze Miki fi­guráját A legkiemelkedőbb alakítá­sok közé tartozik Makkár György Súgója. Nagyon igényesen, árnyaltan játszott illúzióikéi tő és tökéletes volt ez a szerepformálás. Gall Cézárt a színészt Safíarik Zoltán játszotta. Erősen szárnyaló hangja jól érvényesült, alakítása fazonban kifogásolható. Túlzottan kül- 4 sösóges eszközökkel játszott erősen ▲ hangsúlyozta színész szerepét így I nem ébresztette a közönségben an- Ynak a színésznek a benyomását, aki fa matrózok jóbarátja, inkább szí- Anészp rimadonna volt. Clementina A asszony, Stella anyjának szerepében I Gergely Pélnét láttuk. Megkapóan. ▼kedvesen játszott. Alakítása kissé ke- f délyesebbre sikerült a kelleténél. Ge- ♦°rge Stan-t az igazgatót Józsa Pál Aalakítcáta. élethűen, jól. A márki nő Iszerepét dr. Kun Dezsóné még nem Jeléggé Mfocrottan játszotta. Az epi- f zódszereolők közül a rendőrfőnököt 4 alakító Fáklya Márton és a Chester- Af eldet Játszó Vass László játéka volt Z kiemelkedő. ^ A zenekart Korányi Lajos karrnes- Jter dirigálta, lendületesen, jól adta vissza Dunajevszkij muzsikáját. Ta­liga István dicséretes munkát végzett a díszletek tervezésében. Összessé­gében az előadás méltó volt felsza­badulásunk 15. évfordulójához. _ (*■ *•) Kulturális seregszemle Forrón Az encsl járási KISZ-bizottság ala­pos szervezőmunkával készítette elő az „Ifjúság a szocializmusért" próba- rendszert. Ennek keretén belül ápri­lis 10-én került sor a körzeti kultu­rális bemutatóra. A versenyen ott láthattuk Encs, Forró, Méra, Abaúj- devecser. Fancsal és Fügöd község kultúrcsoportjait, az általános Isko­lák és a nőtanácsok kultúrcsoport­jait is. 'A bíráló bizottság tagjainak, Fan- csalszki Ferencnek, Dolák Árpádnak, Beke Gusztávnak, Nagy Bertalan­nak, Jónás Ferencnek és Szemán Istvánnak igen nehéz feladata volt, hiszen valamennyi kultúrcsoport Igen nagy fejlődésről tett tanúságot, előadott számaik igen színvonala­sak és tartalmasak voltak, s téma­választásuk is helyesnek bizonyult. A műsoron szavalatokkal, ének­számokkal, népitáncokkal és egyfel- vonásos jelenetekkel szerepeltek a versenyen résztvevők. Nehéz lenne eldönteni a sok jó közül, hogy me­lyik volt a legjobb. Ezt bizonyította egyébként a termet zsúfolásig meg­töltő közönség tapsvihara is. A zsűri mindezeket figyelembevéve, úgy dön­tött, hogy a megyei versenyen való részvételről, a versenyben való he­lyezésről a későbbiek folyamán írás­ban fogja értesíteni a kultúrcsopor- tok vezetőit, a művészeti vezetőket. A Borsodi Szemle legújabb számáról CHAKtTL AKWAB: < ÉN Sietem (orompéjAif Nem akarok nomorkodnl, bár fáj, hidd, Méf veled wm, bármim ii aokogj ncD, már nem számit Kiaaztd vadállatként élek, Kk a legrosszabb vadaáf égőt Még puskagolyó bflrdmet átüti Meg-megrogyvm feszülök a végnek Sérülten rohanok és mérgezett«« Nagyon fáj aok klnyflt sebem Mert ezer évig akarok élni lelkesen. jellemző apró esemény nagyszerű leírásával. Nem \ a ma emberei Tóth Lajos „Kispolgárok' című { novellájának szereplói. de még itt élnek köztünk. I Az érdekes látásmód, a megfigyelt figurák jó t művészi ábrázolása teszi érdekessé és az ebben a ] folyóiratszámban való megjelenésre méltóvá ezt ] az írást. Szekrényest Lajos novellája, a „Hold- i világos éjjel" — a már ismert „Csillagpusztai { változások" című sorozat egyik darabja — a falu i és a szegényparaszt megváltozott életét tükrözi ] művészi formában. A hajdani hitbizoményi bír- ] tok rokkant éjjeliőré ma is éjjeliőr. De ma a sző- 1 vetkezet vagyonát őrzi, vagyis a magáét. Szék- ( rényesi nagyszerűen ábrázolja azt a különbséget. \ ami a kétfajta őrzés között fennáll, ónodvári . Miklós „Furfangos Baluska" című vidám írása a felszabadult falu életének egy derűs epizódját ’ jeleníti meg — jólsikerülten. Kuzmányi Gusztáv i „Háború és hóvirág" című novellája egy budai { pinceóvóhely felszabadulás előtti óráinak légkörét , tükrözi. A költők közül Borsodi Gyula „fis dalrakel- ’ tünk..." című verse tükrözi az új élet indulását. I Szigethy Ferenc versei — „Láncok”, „A traktor ( és a kiseke", Akácz István verse — „Acélkék ég i alatt", — Kalász László. Füzes László. Kovács . Lajos. Nylkes Imre versei tükrözik elsősorban ] felszabadult új életünket, új napjaink mondani- ‘ valóit. Érdekesek, szép gondolatokat és tchetsé- i get tükrözőek B. Fehér Anna költeményei. Bihari { Sándor a négyszáz éves miskolci fiúgimnázium . jubileuma alkalmából frt ódát a folyóiratba. A szépirodalmi rész közli G. Káinok Jolán ‘ „Csehov, az elbeszélő” című értékes tanulmányát, i valamint H. Kovács Mihály kritikai ismertetését t az Oj Magyar Lexikon első kötetéről. : A Borsodi Szemle 1960. évi 1—2. száma jelen- ] tős fejlődésről tanúskodik. Tanúsítja egyben a ( köréje tömörült munkatársi gárda alkotókészsé- t gét. a jobbra, szebbre való törekvését is. Ez a t szám méltó volt felszabadulásunk évfordulóié- 3 hoz, egyben mércét is állított a folyóirat szer- ] késztől és munkatársai elé a jövőbeni számok I összeállítása tekintetében. { (boiedek) nyomrejtélyről. Balassa Ivánnak a sárospataki vár történetéhez adódó újabb adatokról. Marja­laki Kiss Lajosnak az eltűnt, régi miskolci föld­rajzi nevekről. H. Szabó Bélának a ziliz! őstőlgy- ről és Takács Bélának Izsó Miklós műveiről szóló írását olvashatjuk. Hajdú Béla tollából értékes kritikai beszá­molót tartalmaz a folyóirat a Vietnami Képző- művészeti Kiállításról, dús képillusztrációval. Ugyancsak dúsan illusztrált (s) jegyzete a szovjet bélyegek kiállításáról. Ismerteti a tudományos rész dr. Kóródy Józsefnek ..A borsodi iparvidék” című nemrég megjelent könyvét. A Széphalom című irodalmi rovatban a „Lehetőségek és feladatok" című vezércikk a fel­szabadult élet adta irodalmi lehetőségekkel és feladatokkal foglalkozik. A prózaírók közül Kuz- mányi Gusztáv, Baráth Lajos, Tóth Lajos, Szék- rényesi Lajos és önodvári Miklós novelláit olvas­hatjuk. Az öt prózai írásból négy felszabadult életünket tükrözi más-más oldaláról. Baráth Lajos hangulatos írása — „Az első kapufa” — a serdülőkorú gyermek szemével nézi és érzékel­teti a felszabadulást közvetlenül követő hónapok falusi légkörét, egy Jelentőségében talán el­enyésző, de az akkori időkre mégis annyira Felszabad'ilásunk 15. évfordulójára Jelent meg a Borsodi Szemle, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Borsod megyei szervezete fo­lyóiratának legújabb, összevont, kettős száma. - Az új szám a megjelenési időpont ünnepélyes­ségének megfelelő tartalommal köszönti az olva­sót. Már a címlapon látható fénykép — a Gellért­hegyi Szabadság emlékmű szovjet katonaalakja — Is arra utal. hogy ebben a számban a felsza­badulással foglalkozó írások dominálnak mind a tudományos, mind a szépirodalmi részben. A tudományos rész tartalmilag messze eltér a Borsodi Szemle korábbi számainak arculatától. Nem az „ad hoc”-szerü, a különböző tudomány­ágak körébe vágó tudományos vagy tudományos igényű közlemények egymásutánja jellemzi ebben a számban ezt a rovatot, hanem a szigorú, egy­séges szerkesztés. ..Tizenöt évünk” címmel vezér­cikk méltatja felszabadulásunkat, majd Tóth Sándor tollából tartalmas tanulmányt olvasha­tunk a Szovjet Hadsereg hadmozdulatairól Mis­kolc és Borsod megye felszabadítása idején. Sok fényképanyaggal, facsimilével Illusztrált cikk foglalkozik a miskolci MOKÄN Komlté műkö­désével. Négy nagyon értékes cikk mutatja be a felszabadulás óta elért fejlődésünket. Kovács Mihály tanulmánya — ..Számok és tények me­gyénk 15 éves fejlődéséből” — a statisztika tük­rében ábrázolja fejlődésünket. Csege Géza a VII. pártkongresszus után a mezőgazdaságban adódó feladatainkról ír. Rákos Imre a technikai és mű­szaki fejlesztés néhány politikai-gazdaságtan! kérdését fejtegeti. H. Szabó Béla pedig az ede- lényi Alkotmány Termelőszövetkezet tíz eszten­dejéről számol be. Három írás foglalkozik a tör­ténelmi múlttal: Deák Gábor két írása, valamint (s. a.) cikke az 1848—49-es szabadságharcot idézi. Itt jegyezzük meg: ha a történelmi múltat Idézi a folyóirat felszabadulásunk évfordulója alkal­makor. 1848 mellé feltétlen oda kívánkozott volna az 1919-ről való megemlékezés is! Négy érdekes írás foglalkozik múltunkkal. Koós tmre, az egykori aummás. jelenleg gyárimunkés, „summásélet” című, kiadás előtt álló könyvéből közöl egy részletet a folyóirat; Horváth Mihály a borsodi Ipar történetéből ír cikksorozatot s ennek — Ózdról szóló — első részét olvashatjuk; Frisnyák Sándor Kazinczy első művére, a Magyar Ország Geographica-jára emlékezik; nagyon ér­tékes H. Kovács Mihály írása a 400 éves miskolci fiúgimnáziumról. Sok fényképpel illusztrálva olvashatjuk Sár­közi Andor élvezetes sztálingrádi útijegyzeteit. A borsodi kutatók munkáiból bemutató ro­vatrészben Jakucs Lászlónak az aggteleki láb­LJ ARM INC ESZTENDEJE halott 11 Majakovszkij, az utánozhatat lan újító költő, népének hűséges fia korának letagadhatatlanul odaad« gyermeke, aki költészetét teljességgé a forradalmi harcok szolgálatába ál litotta. s őszinte szívvel szolgálta a: újat: a szocializmus építését. Üjító volt mindenben: a verselt művészetben, a plakátrajzolásban, i feliratok megszövegezésében és kivi­telezésében. a jelmondatok megfogal­mazásában. folyóiratok szerkesztésé­ben és kiadásában, a napilapok szá­mára írt cikkeiben. Újítása mind £ tartalom, mind a forma szerves egy­ségét szolgálja: az új tartalomhpz ke­resi az új formát — és meg is találj: azt A Nadrágban járó felhő című el­beszélő költeményével (1915) tűnt fe. eltünthetetlenül irodalmi jelenség­ként. Maga írja erről a verséről „Négy kiáltás a négy rész: le a ti sze­relmetekkel. le a ti művészetetekkel le a ti rendszerotetekkel. le a ti val lásotokkal." A futurizmus fellengzős minden régit elvető jellemvonás? érezteti még hatását nála ebben r versben, de Majakovszkij már a maga egyéniségéhez alakítja mindezt s lassan el is távolodik tőle eszme és tartalmi téren. Az első világháború embertelen szörnyűségei döbbentik ót a háború­val való szembefordulásra (Háborí és béke, 1916.). majd megvilágosodik látása és lelkesedve hirdeti az embei nagyságát és az emberi értékek vé­delmének szükségességét (Az ember 1917). A NÉPTÖMEGEKET foglalkos tató minden gondolat, az élet­ből fakadó minden kérdés elevener visezarezdül a költő gazdag, sokréti és változatos munkásságában: a for­radalom mozgósította őt valójában és ez tette őt valóban hivatottá, fi versmondó tehetségét állandó harcos tevékenyrég fűtötte: jelmondatoka írt. agitáuós és reklám verseket köl­tött, mert a mindennapok sürget! kérdéseire akart feleletet kapni é* adni. és ezeken a mindennapos, apre feladatokon túl még arra is jutót ideje, hogy hatalmas elbeszélő költe ményekben és színdarabokban bon colja, feszegesse korának kínzó, meg­oldást sürgető kérdéseit. A líriku; természetű költő szűknek találja i líra kereteit, s az epikus műfajok bi­rodalmába tör, hogy a forradalm események nagyszerűségét, a társa dalmi megrázkódtatás mély élmé nyelt heves lángolással ömlő érzel meivel elbeszélő költeményeiben fo Bal mázzá meg (150.000.000, 1919.). Az új társadalmat építő forrada lom szervező munkája magával ra gadja a költőt (Második számú napi parancs. Induló balra.). De nemcsal verset ír, hogy az új társadalmi ren- védelmére, a tömegek szolgálatán hívja fel költőtársait, hanem rész vesz a napi politikában: újságot szer készt, egészségügyi, termelésre bűz dftó és éberségre Intő plakátokat raj zol. és: „... mikor a forradalom mozgósított s hivott: • költészet, ez úri dáma kertjének fái alól a frontra mentem véremet ontani ott." A szovjethatalom megszilárdulása adja meg a nyugalmat a költőnek, hogy a költészete kiteljesedjék, hogy az elvontság terhe nélkül emelked­hessek szimbólikus magaslatokra (Lenin. 1924.). A Majakovszkij vers­forma: a lépcsőzetesre tördelt, erősen lüktető ritmusú sorok. Itt már és az ebben a korszakban írt verseiben megszabadul a fölösleges, csupán dí- szü|_szolgáló sallangtól, s Lenin arca a hős népvezér és az egyszerű ember arcaként tekint ránk a versből. Majakovszkij költői elveinek és esztétikai útmutatójának összegezóje a Teli torokból című versének a be­vezetője. Mintha Petőfi, Ady. József Attila lobogása világítana e versből felénk: a költő leszögezi és örökül lagyja költészetének irányelveit, esz­éki kai és politikai felfogását (1930). M AJAKOVSZKIJ a világiroda- 1 1 lom elismert, nagyjelentőségű töltője: a forradalmi költészet kl- nagasió alakja. Népe munkásosztá- yának. s az egész világ dolgozó népe »ehéz sorsának, helyzetének, nyo riasztó korának ábrázolása melleti lágy költeményeiben a forradalomra >u2dit s az új rend képét rajzolja el: új emberi viszonyokat tár fel dajd a marxizmus—Ieninizmus idea ógiája hatja at költészetét, és a küz- lelmes. kudarcokkal és sikerekkel ell élete megrázó élményei árán is s óbb jövőbe vetett hit szólal meg s zocializmus győzelmét hirdető vér­éiben. Ezzel lett a líra Gorkij-a: a szocia- ista realizmus atyja és mindmáig egnagyobb alakja — a versben. H. Kovács Mihály esésen adja át a jövendő művészek­nek. Frantisek Rauch férfias voná­sokkal rajzoló művész, megnyilvánu­lásai erőteljesek, sokszor azonban gyengédebb hatások híjján. BUlenté- se kemény, acélos, nagy sodrású téte­lekben igen hatásos, másutt kevéssé. A műsor második fele ismét hozott egy sorozat Chopint. Ez egyrészt ér­dekes tan-’sággal szolgál, másrészt a mostanában hangversenyröl-hang- versenyre elhangzó sorozat hátrá­nyait is magában rejti. Frantisek Rauch, a Chopin-müvek megszólaltatásánál szerencsésen el­kerüli az úgynevezett objektív iskola megnyilvánulásait, amely óvakodik a romantikus szélsőségektől". A már nagyon jól ismert ke ring ők- ben érdekes, erősen egyéni hangvitelü, szinte népies karakterizálást adott a műveknek!... A sikere nagy volt, a közönség na- gyon melegen ünnepelte. A nagyon rokonszenves művész ráadásokkal vi­szonozta az elismerést. V. Zalán Irén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom