Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

f

K«ZAKM AGY AROUSE AG

Csepp a tengerből. • •

Az értelmiség április negyedikéje

NAPLÓ JEGYZET Dók. alisoun <* ma úriembere* elölt azt. aki ugvaevn akart bekerülni a -kérlek szeoen' — kasztba.

S ha talán akad is més akinek a a lelke mélvén titokban fái. mondjuk ki: ho*v az szerencsére nem ..úriember" többé az értelmiségi. hanem: dolgozó, szellemi munkás, a néo értelmisége, akinek égvén ló lo- gú és rangú helvo van ..a dolgozo néo okos gv ül ékezetében"

Ezer esztendőn keresztül csaknem mindig elnyomásban sínylődött, -súly alatt nőtt Mima" volt itt 1M5* ig. a „népek tavaszáig" a dolgozókhoz hú. a haladás érdekét szolgáló, a tái - sadalmi. oolitikai és nevelő feladatokat is vállaló és betöltő alkotó értelmiségi munka; Rúzsba kötötté- feudális, klerikális, tőkés és ideát?.' érdekek. Ex az értelmiségi munka szabaddá vált. a szabad feilódés le hetóséceihez iutóit mert nviltan é emelt fővel Is odaállhatott a néo. * munkásosztály és a parasztság oldalára.

Az ilyen, igazi értelmiségi munkát

nem nvomia el. nem üldözi és n köti meg többé, mert nem néoellene*. az államhatalom. Az uz államhatalom. amelv a dolgozó náoet testesíti meg benne tehát az értelmiséget is: minden rendelkezésre álló eszközzrl segíti, támogatta, feilódásrv kcazUli az alkotómunkát

JHeqoatt a lelteit ti qt rmun" nad kritika iának is. tehát: művészetben. irodalomban, tudományban az üzleti érdekek tói és baráti cossr- tartásoktól" mentes, elvi alaookon kibontakozó kritikai életnek

Nem egyoldalúan nevelkedik és kulturálódik ma már az értelmiség. Sorom Dók és „vasfüggönyök . rágalmak és csonkítások Hatin. torzító közegének közbeiktatása nélkül ismerkedhet! k a Szovietunló. a iwom- szédos népi demokráciák. n keleti a távoli és kk népek művészetével tudományával k.

Felszabadult a régi világnézeti megkötöttség alól is. Ma nem kell lefizetni az Idealista: a feudális, a dzsentroid. a vallásos-cavházáas- klerikális vagv legalább az ún. ..liberális" burzsoá világnézeti**« ámvahogy levegőhöz hason. 1M5 aorilit 4-e óta a haladó — tehát az Igazán értelmes — értelmiségi ember bízvást követheti érdeklődési irányét ve hajlamát, szabadon ianulmánvaz- hatja és hirdetheti a tudományos szocializmus világnézetét felhasz nálhatia munkáiéban a tudóménv legkorszerűbb módszerét: a dialekti- . kus és történelmi materializmust. Ei , ■ világnézet és ex » módszer a ma , gyár értelmiség szellemi kincstáré . nak és jelleme formálódásának tar tozéka lehet, lett s lesz is immai egyre inkább!

A számvetéshez az is hozzá tarló . zik. hogy elmondjuk, meg nem al , lünk mindenben ott. ahol szeretnénk * s ahol talán állhatnánk is. ha hátr- nem vet minket a IS éves utunkon i átmenetileg, okaival és esemenvetvcl . káraival és következményeivel az d

lenforradalom. Az értelmiség lakás ’ kereseti viszonyainak, kulturell- és civilizációs lehetőségeinek terén I 1 Déldául van még Dótolnl- és lavítan , valónk. De az Igazán kielégítő anvaa

és kulturális életszínvonal elérésé hez nemcsak » még nnsvobb ered ' mények várása kell. — ez nem 1- kell. — hanem az. hogv mlndnnnví an vállaltuk a képességeink szerint oroszlánrészt a vívmányokért folv

’ küzdelemből, az éoító. ás nevelő munkából, az öokénte« táraadalm munkából Is!...

Legnagyobb ünnepünk, áprihs 4- 1 15-ik évfordulóién fogad luk me l tehát, hogy tehetségünk cs erőn' . mértéke szerint a lehető lennem« r sebben és leghatékonvabbun igvek szünk — továbbra Is — fel használ r l drága hazánk. szeretett dől se i zó népünk tavára azt » gva ic raöító és szárnyakat adó erő . amelyet nekünk, az értelmiségnek i n jelent egyrészt masa a felszabaduló i: ténve. másrénzt a szabadság másf< ! évtizede; népünk több nemzedék . legszebb és ledaazibb álmának —

_ szocialista Magyarországnak ígéret«

„JZiUlt, i itatni/

1 dolgokat". — mondotta a kotta, fii v te!misédéit, barátaim! A szabad né- — lelkünket. szívünket. meggyőzt s désünket is kéri uevéhez Imelv a ír

ugvünk is), nemcsak munkánk« szakértelmünket a Megtagadhatjuk-e tAU*

Gyárfás Nmen

JHoUamilna ^ uSTET

iánkról". Nem beszólunk ugyanis rő- a. hanem m*o valóéit tűk. „Értelmiségi probléma" mint közéleti kérdés- ma nincs. Esvcs értelmiségieknek dszont vannak, lehetnek problémáik.

— indokoltak, felkarolást érdemlők is. Ám ezek a/, értelmiségek, mint társadalmunk egvLk lelentős és szerepénél fogva fontos rétegének egészére nézve általánowiágban nem jellemzők. nem tipikusak.

1058 nvarán egv öt tagú országos delegáció egvlk küldötteként tanulmányúton voltam a Szovjetunióban. Utazásom mozaikjaiból e hasábokon i a ..Köznevelés c lapban Is közöltem egyet mást. Azt írtam többek korokonszenveaebb vonása a szovjet Jetnek az volt hocv ott nvotna úncs értelmiségi problémának. A szovjet értelmiség u*van is nem valami különös réteg, nmelv különös értelmiségi politikát laénvelne magának a párttól és az államtól, hanem: népi, szocialista, marxista-leninista értelmiség, valóságosan. Nem akar sem előjogokkal, sem vezető szereppel. sem modorral, öltözködéssel, sem különös megbecsül te tús sei elkülönülni hazáin más dolgozó osztályaitól é« rétegeitől. S éooen ezért övezi különöa megbecsülés tudását is. munkáiét Is. a néppel egybeforrott, azzal táv egyéniségét is. A szoviet értelmiség számára magától értetődően természetes: a dolgozó népet, a szocialista államot, a kommunista Pártot szolgálni, követni — hűségesem, ószintén, bizalommal. A szoviet értelmiség éooen ezért nem is zárkózik be a maga szakmai szervezetei nők eleíántcsonttomrába. s nem csupán tiszteletet érdemlő kivételei találhatók meg a társadalmi éa politikai munka minden területén".

Azóta - két év eltelt. S mod hazánk felszabadulásénak 15. évfordulóién Orv látom: éoo e két év objektív eredményei vitték olőbbre a mi értelmiségünket azon az úton. amelyen járva mindinkább ráillenek majd a szoviet értelmiségnek ezek a fóvonássl.

; Megerősít ebben engem a VII.

beszámolója is. smelvben ezt olvasom: ..A szocialista eoites előrehaladása napról napra növeli az értelmiség szerepét, alkotási lehetőségeit. Megindult, és biztató az a folyamat, amelynek végigvitclére törekszünk. !ho«y a ..régi" es „új” értelmiség a szocializmus eszméi alapién teljesen összeforrjon A párté*a kormányzat bizalommal é* megbecsüléssel tekint az értelmiségre, és anvagi ellá- itottnáguk további luvitáaár* is tö- Irekszlk".

! De persze az Is elhangzott Kádár 'elvtára előadói beszédében:-----árira la szükség van. hogv ne csak a ikommunlsta értelmiség, hanem az értelmiség pártonkivüli része is telpet feloldódással, nagyobb öntudattal, felelősséggel és fokozottabb mértékében vegye ki részét társadalmi kerekseinek megoldásából, szocializmust

»amit írókkal, művészekkel kapcsolatban mondott, az is megszívlelni

.miségi kategóriában: „A nép ügyét, ga szocializmust nem lehet félig vállalni. arra csak egyértelmű Igennel ívagv nemmel lehet válaszolni. Senki 5se higgye, hogv megtisztelheti a szo- jjciallzmust éoító népet azzal, hogv Jmelléle áll. Ellenkezőleg, a legna- jjgyobb alkotó számára Is megtisztelő. £ha a néo ügvét. a szocializmust szolgálhatja".

3 Miniét tltibe jut

ébernek, amidőn arra gondol másfél lévtized távlatából, hogv április 4-e .értelmiségünk életében ás helyzetéiben Is döntő fordulatot: felszabadul ilást jelent Igen mert valahogy így tfest a történelmi számvetés: •

V Ma már csak emléke él — akikben Pélhet és el n«m halványodott kéoe a 20-as és 30-ss évek értelmiségi »munkanélküliségének. Nincsenek ['„Hóman-görlök": • 80 pengős szociális olajcseppet „élvező" állástalan ^diplomások. liven munkakör sincs:

4 ..tiszteletbeli tanársegéd. diltaUn fgyakomok". 1043-ban született, mű- SveH és sokat olvasott leánvom elkéo- fzelni is alig tudta a tán nem is leen Vhiszi. hocv sots IMI őszén "próba- rszoUálatos setéi vdi las" tanárként ükezdte oálválit. s bár tanárhiánv pvolt. meghívták. hogv egv iskola zok- kkenőmentenen taníthasson. mégis

fmutatkozó vizit“ kényszerével alázta ■knet az akkori kówokáe oOsDök. ooKocsis Nándor, rengeteg tennivalója^ közepette felesége meg nem értésé-^ vei 1» viaskodott. Csaladját is elha-£ nyagolta a még nagyobb családért.*, a közösségért. Lengyel János. Kris-* tóf Gyula. Kavesánszki Miska bácsi.r Kéri Gyula. Csillk Józsi bácsi és aSj többiek, mind-mind többet tettek,,* cselekedtek, mint amennyiért fizet-|f ség Járt. A még kívülállók egy részeg folyton huhogott: mit töritek maga-<5 tokát, úgy sem lesz kenyeretek .. .X Hát lett kenyerük, s kenyérhez való-J nak sincsenek szűkében. ff

Mondtam, van, aki bánja a nagy^ változást, magával sodorta őket a A falu. nem lehetett kitérni. Egyetlen! idegen agitátor sem kilincselt Ga-^ radnén A tsz-tagok járták a háza-* kát: gyertek, nézzétek meg a kam-4 ránkat. ha nektek több van. ne áll-| jatok közénk ?

S ezen a tavaszon mindenki ©tt=S van a Petőfiben, az ÜJ Élet Tsz tag-J sága Is. Marosvölgyi elvtárs hozzá-jf értése, szorgalma most még nagyobb^ közösségnek, az egész falunak gyü-á mölcsöződlk. Március 26-ra végeztek* a vetéssel, földben az árpa, zab,} borsó, cukorrépa, beboronélva a ka-fr pások alá szánt őszi mélyszántás, sfr olyan gyönyörű n garadnai határ, í mint még soha. A 100 férőhelyes te-(f hénlstálló félig kész. 57 jószág van> benne, ápoltak, gondozottak. Senkiért« sem kell ma mér küldöncöt menesz-R tenl, hogy jöjjön dolgozni. Két x&t-A számadás áll a hátuk mögött, megta-í nulták: akinek sok a munkaegysége.} sokat kap. fi

Az M élrt Ói *rlr<U~Alr*t ho~—’• íj meg Garadnán. Az egyetlen valódi í értékmérő — a munka. A vagyonra,* a földtulajdonra épült erkölcsök ide-s jétműlt lim-lomok. s ha olykor mégA fel parázslik a volt szegények és volt! középparasztok között a régi harag, j akad. aki eloltsa meggyőző, okos*? szóval. A föld emelt közéjük válasz-J falat, a föld szeretet« és a közös bol-l dogulás Igenlése egyesíti őket. Av gőgön — „sok földem van, súlya* van n szavamnak" — gazdaöntudat t elporzlk, szétpereg a közös munkai mindennapjaiban. Az az övék, ami-^ ért megdolgoznak. é

EGY CSEPP A TENGERBŐL —ü egy falu a magyar élet óceánjából.^ Tizenöt esztendő nem nagy idő. egyj pillanat csupán a történelemben, de.

pillanat. (

G M. 'fi

Számvetés | az életemről... t

, április 4-én f

■ ,na0aTn <* szám- Va cJ veiéit készítek f f életemről *

1 Eszembe jutnak fi jBr • / azok az állomá- * sok, melyek örök- \ jelentenek. 1916. fr. óU neszek részt e munkásmozoa-i lomban. Részt vettem a Tanács- V köztársaság megvédéséért folyhatott s] harcokban. Mint egyszerű bányász- A ember gyermeke, egyetlen nagy cé- 1 lom volt: harcolni, dolgozni a ^ munkásosztályén. A

A Tanácsköztársaság leverése i után én is munkanélküli lettem. 1 Csendőrt felügyelet alá helyeztek, ff majd bebörtönöztek a szegedi K Csillag-börtönbe, örökös üldöztetés } volt az életem. Mindez még jobbon ff megedzett, erősítette elhatározása- & mat: nem adni fel a küzdelmet! j A felszabadulás óta IS Qazdag ff esztendő telt el. A dolgozók bizal- ^ , mából sokszor dolgoztam komoly A beosztásban. Voltam járási párttit- jf kár. sportelnök, személyzeti cső- S j portvezető Igen sok emberrel volt A dolgom. Teljesült régi álmom: in- i i térni a dolgozók ügyeit, segíteni az i I egyszerű munkásembereket. ff

Ml volt a legnagyobb élmi- * I nyetn? Egy epizódot nehéz kivá- l lazítanom. Tíz év óta vagyok me- ff gyei tanácstag. Illetve a végrehajtó c 1 bizoffído tagja. Tagja vagyok a Me- i , gyet Népi Ellenőrzési Bizottságnak ff is. Ma is. bár 64 éves vagyok, in- ^

* fézem a munkások ügyes-bajos dől- A \ galt. S az emberek szeretettel vesz- j jnek körül. A tok-tok kis eredmény {

esemény, az emberek bizalma teszi « \ teljessé az életemet. Ez adja a nagy S I zgészet. ez teszi teljessé az életet, i er ma Is le(7na<7t/obb élményem,

) Nincs srebb dolog, mént törődni ^ J embertársaink problémáival. Eb- A : ben találtam meg életem célját, t 4 j boldog vagyok hogy választóim .

* bírnak bennem. Ez arra serkent, fi

\ hogy még többet és jobban dolgoz- ? C ram. E gondolatok jgyében ünnep- . 1 lem a IS. évfordulót. ^

balkózröl «y új házsor fogadja az F embert. Nem akármilyen házak ezek: k villák, szemet-lclket gyönyörködtetá V családi Mszkek. Aki Garadnán a de- r mokráelát szidalmazza — ilyen is a akad hétszázvalahány lakója között t- ezt az új házsort szokták az orra 1-tá a- !•,' a > n----" a-n. t

keze

si mozgalom ragyogó gyöngy- c szomo zórjn be, az új művelődéül s otthon, nconfónnyel. hatalmas szin- I páddal, klubteremmel. Felemelő ér- t zés összehasonlítani a gerendás, Is- 1 túliónok Is beillő régi kultúrterem- r mól. „Az a múlt — ez a leien" — mondogatják a garadnalak jogos \ büszkeséggel. I

Harmincegy új. szebbnél-szebb | családi ház! Egyesek a házak tulaj- r donoaal közül meggyőződéssel han- |i goztatjék: van. mert megkoplal- r tűk... Hát Igen. megkoplalták. De j apáik, meg ók maguk Is évtizedeket koplaltok a felszabadulás előtt, még- v sem tellett házra, eszükbe sem ju- s tolt. hogy építkezéshez fogjanak. A . kézség lakásainak körülbelül 70 szá- j, zaléko több, mint ötven éves. r

A garadnai földmflvesszövetkezet- o ben beszédes statisztikával találkoz- * lám. Az elmúlt évben félmillió fo- ' rlnt ment le a torkokon, 91 ezer fo- r rlnttal „(Illik túl" a tervezettet. Eb- I bői az összegből 25 ezer liter 20 fo- ' rlrjtos borra futná. A vegyesbolt sem , panaszkodhat a forgalmára. 1953- . ban havonta még csak 35—40 ezer r forintot forgalmazott a bolt, 1959- 1 * ben 110 ezret. Megkoplalták a ház- f építést? A statisztika mást bizo- ( nyit... i

ES VAN EGY MÁSIK statiszüka j Is. mely a változások lényegére mu- | tát. Háznál, földnél Is maradan- , dóbb, értékesebb „vagyont" örököl- , totnek a garadnai gazdák fiukra, Iá- i nyukrn. Iskolába küldik őket. Hogy < a felszabadulás előtt miért nem , küldték, még o módosabbak is a . tandíjat okolják — sokat kértek ak- ( kor a tudásért. Az 1945 előtti tizenöt , esztendőt vettük alapul statlszti- , kánkhoz: 1930—45 között öten végeztek egyetemet: négy pap. egy orvos, . ketten érettségit szereztek. A felsza- . badulástól naplóinkig hat garadnai ' fiatal került ki az egyetemről, jelen- | leg öten vannak egyetemen, s hu- , szonöten középiskolába járnak. Kö- | zéplskolai végzettséggel tizenkilenc fiú és lány rendelkezik. Tízszer any- nylan teltek szert tehát közép- és-, főiskolai végzettségre az elmúltá másfél évtized alatt, mint a felsza-JJ badulál előtti hasonló időszakban.)!

Ma már földvásárlás ' céljából» senki sem rakja a ládafiába pén-lk zét, hasznosabb „beruházásokra" J fordítják, melyok hamar megtérülve,fi

■ életük mindennapjait ragyogják be.'o Nem kell már a garadnai gazdának,# félni attól, hogy kihúzza lába alól af talajt a bank, gazdásági vetélkedés,^

1 a szomszédra se kell ügyelni, hogys* meg ne rövidítse egy-két barázdá-í . val. Tavaly ősztől Garadna ter-t melószövetkezeti község.

Van. aki örül neki. van, aki bánja ’ a nagy változást Senki sem kény-> ; szeritette rájuk a fejlődést 1958 ta-T i vaazán Marosvőlgyl János vezetésé-v , vei megalakult az Oj Elet Termelő-# szövetkezet — még húszán sem vol-í tak. „Ha U nem féltek a közöstől,f i ml sem" — üzengetett néhány kő-ó zéopa'raszt Moroavölev<4kneV. s ez év1). E augusztusában ötvennégy gazda írtai alá a belépést nyilatkozatot. Oj/ 1 tsz-t nlnkltottok Petőfi néven, Ko-'t

• csis Nándort választvá elnöknek. Az/ 1 Oj Élet 70 forintot osztott első zár-J ' számadásán, a másodikon már Rl-et.Sj

• A Petőfi tavalyi zárszámadásán# : csak 38 forint Jutott egy munkaegy-/ , ségre. Ráfizettek a kertészetre, aj

• dohány sem váltotta be a reménye-? 1 két. A 30 forintos munkaegység mel-j ’ lett azonban ott emelkedik a Petőfi! [ tagságának nem mindennapi erőfe-j ,. szitásé: belevágtak egy 100 férőhe-f

■ lyes tehénistálló építésébe — állam-/ j kölcsönnel. Nappal kapáltak, arat-? . lak, éjjel az építési anyagot cipel-j- ték, vasárnaponként földmunkákat* 1 végeztek. Sokezer forintra rúg ai ' társadalmi munka értéke, amit nem-i í csak önmagukért, hanem az egész3- falu boldogulásáért áldoztak. Hő-Í- sök születtek ebben a lelkes iparko-*

■ dúsban, a munka hősei. KI fogja# C megköszönni a kezdők nagy áldoza-‘ „ tát, átdolgozott éjszakáit, melyekért?

I] Csinálták becsületből, nem akartak,

'I szégyent vallani; ha belekezdtek. tő-j( ,. rlk-szakad, de nem hagyják magu- :- kát.

j, KAVESANSEKI ANDRAS brill Rádvezető annyit szaladgált, lótott-l t, futott, hogy tncgfái4ojtaik a lábat.

VALAMIKOR, másfél évtizeddel ezelőtt naKyon rossz volt szegénynek 1 lenni Garadnán, talán egy kicsit ' rosszabb, mint másutt. A fold másutt Is nagyhatalomnak számított, Garudnán azonban gőg és íelfuval- . . kodottsag párosult a föld magántu- - Injdonúhoz. Akinek több volt egy barázdával, az nemcsak lenézte — meg Is vetette u szegényebbet. Aki elmaradt a földszerzés embertelen versenyében, annak bizony jajkeserves volt az élete, előbb-utóbb napszúmo- ló szegény emberré vetkőztették a módosabb gazdák. De ezek az úgynevezett módosak sem tudták háborítatlanul élvezni földjük és mások munkájának hasznát, «déréként nehezedett rájuk az elszegényedéstől való félelem. Nem építettek kényelme*. nagyablakos házat, nem vásároltak drága bútorokat, a ruházkodásra sem költöttek tehetségük szerint. gyermekeiket nem taníttatták. Fogukhoz verték a garast, gyűjtöttek a pénzt a földre. Szent meggyő- z<»dúséin, hogy ha „nem üt be a demokrácia", őtven esztendő múlva két-luirom nagygazda uralta volna a garadnai határt.

De „beülölt a demokrácia” — ahogy errefelé mondják — s a sok föld átokra fordult. Nemcsak a beszol- gultatás tette azt, nem bizony. 1945 márciusában a Patay-féle uradalom Garadna val határos közel négyszáz holdját kikarózták. szétparcellaztak egymás között a volt szegények. A kepeskedés. napszámolás máról holnapra divatját múlta- Garadna mun- kacrótartalék-hadseregét elsősorban a Szugból toborozta a nyomorúság — nos. ezek az emberek is földhöz jutottak. a magukén dolgozva eszúk ágúba sem jutott harmados kapálás, részi-soratás. ezek a fogalmak egykettőre elfelejtődtek, s aki visszafelé merészelte volna igazítani n feilódés szokerének rúdját, szembe találja magát az újgazdák, a demok- ■ íicIn fnlusl híveinek dühével. Ez a düh osztályharcos düh volt, mélységesen mély gyűlölet táplálta a ki- zsákmányolók ellen. A megizlelt sza- hódság Igen-igen kedvére való volt a szegénységnek.

A szegénység azonban azért Is szegénység. mert sok a gyermek, s az úlgazdóknak néhány év múlva be kellett látniok. hogy 4—5 gyermek jövőjét nem alapozhatják a kapott földre. Ml legyen a gyerekkel, ha felnőtt sorba lép? Otthon nem maradhat, kevés a főid, másutt kell keresnie boldogulását. De hol? A faluban talán? Akkor ott vagyunk megint, ahol a part szakad, s a módos gazdák a markukba nevethetnek, packázhatnak megint a szegénységgel. „No lám, megint hozzánk gyüt- ték kenyérért?" Megölte volna a szégyen az újgazdákat, ha a falun belül kellett volna gyermeküknek elhelyezkedni. mások cselédjének lenni. A 45-ös nagy lelkesedés tüzében sokaknak kiszaladt a száján: nem leszünk többé kepések, nem vállalunk harmados kapálást a gazdáknál. Ha enni akarnak, dolgozzák meg maguk a földjüket...

A MUNKÁSOSZTÁLY, a város sietett segítségükre. Vannak, akik ulon-útfélen hangoztatják Magyar- ország agárjellegét, s az Iparosítás szükséges voltát buzgón tagadják. Nos, ha a magyar kommunisták, a magyar munkásosztály behódol énnek n történelmietlen, még az Osztrák—Magyar Monarchia korában rá- kényszerltett tévhitnek, a magyar falu volt szegényeinek nem jelentett tolna Igazában megváltást a felszabadulás. Az Iparosítással a falu m.r'.aerőfcleslege. elsősorban a szegénység felcseperedett ivadékai munkaalkalomhoz jutottak, munkások lettek, l nem cseléd, részesarató, vagy harmadoskapás a 15—20 holdas gazdáknál. Szükségszerű jó volt tehat a fiatalság városba húzódása, lő volt mindaddig, amíg csak a fölösleges munkaerő hagyta ott a falut. Manapság gyakorta esik szó a falusi fiatalság városba vándorlásáról és következményeiről. Amondó vagyok, mindaddig nincs Joga visszakövetelni a falunak a városba szakadt fiatalságál, amíg a parcellák szűkresza- bott lehetőségeivel tudja csak kárpótolni. Egy öt holdas dolgozó paraszt fia nem mehet vissza a gyárból a faluba, ha az a falu csak ke- péskedést kínál neki. de visszatérhet és Idővel vissza is tér, ha nem valakinek a birtoka, hanem az ösz- szefogott. szövetkezés útjára lépett parasztok földje várja. A termelő- szövetkezetben nincs úr és nincs cseléd.

Garadna másfélévtizedes fejlődéséi vizsgálva, szembetűnő változásoka! tapasztalunk. Az állomás felöl jövel