Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

Pártharcok és tömegmozgalmak a felszabadult Magyarországon 1946 őszén A Borsodi Történésznapok első napja Jelentős esemény színhelye volt tegnap a megyei tanács nagyterme. Borsod-Abauj-Zemplén megye és Miskolc város tanácsa, a Hazafias Nép­front Borsod megyei és Miskolc városi bizottsága, a Magyar Történelmi Társulat Kszakmagyarországi Csoportja, valamint a TIT Borsod megyei szervezetének rendezésében kezdetéi vette a történészek kétnapos idő­A díszterem széksoraiban megyénk és városunk lörténelemszakos tanarai. diákok és érdeklődők fnnlnltak. hehtet Ar einnk^ónKer, tahh*i­között ott láttuk Kukucska Jánost, a megyei pártbizottság . titkárát. Maiak Isti'ánt. a városi pártbizottság titkárát, Tóth Istvánt, a megyei ta­nács elnökét. Fekete Lászlót, a városi tanács elnökét. Kárpáti Zoltánt, a TIT Borsod megyei szervezetének titkárát. Laczkó Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének, munkatársát A történésznapokat Fekete László, a városi tanács elnöke nyitotta meg. Méltatta a történésznapok je'entőségét, köszöntötte az ülésszakon megjelenteket. Bejelentette, hogy a megyei és a városi tanács mind er­kölcsiekben, mind anyagiakban támogatja történészeink munkáját. Ezután Laczkó Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének mun­katársa olvasta fel előadását ..Párt­harcok és tömegmozgalmak a felsza­badult Magyarországon 1946 őszén" címmel. Előadása elején méltatta né­pünk története legnagyobb és legmé­lyebb sorsfordulójának, felszabadulá­sunknak jelentőségét, majd így foly­— A stabilizáció győzelme után 1946 ősze más viszonyokat talált Ma­gyarországon. mint az 1945 évi: a népi demokrácia politikai, gazdasági és szociális tartalmában már sokkal többet jelentett, mint egy évvel ez­előtt, A Kommunista Párt vezette népi baloldal végrehajtotta az ország demokratikus átalakítását, megvédte a demokratikus vívmányo­kat, létrehozta és egyre jobban érvé­nyesítette a tőkések feletti munkás- ellenőrzést, lépéseket tett a monopol­tőke kisajátítására, közben — a leg­súlyosabb életviszonyok között — eredményesen építette újjá az ország gazdaságát. A stabilizáció — bár köz­vetlenül csak a legszembetűnőbb ne­hézségeket szüntette meg, konszoli­dálta a népi demokrácia gazdasági helyzetét. Küszöbön állt az ország nemzetközi helyzetének rendezése is: a párizsi béketárgyalásokon kora ősz­szel befejeződött a békeszerződés ki­dolgozása, már csak a hivatalos alá­írás formai aktusa maradt hátra. A munkásosztály számára kedvező erő­viszonyok ellenére az ország, politikai hatalmi helyzetében azonban még mindig fennállt az ellentmondás, a proletariátus és a burzsoázia közötti küzdelem még mindig nem oldódott meg. A továbbhaladás irányát te­kintve. most újra. 1945 nyarához ké­pest ipagasabb színvonalon, válaszút elé került az ország. A politikai küz­delem újra magasra csapott: a pár­tok rendezték, vagy rendezni igye­keztek soraikat, kidolgozták, vagy igyekeztek kidolgozni az új helyzet­nek megfelelő politikájukat, egymás­hoz való viszonyukat. A továbbiakban az előadó elemezte az ország gazdasági helyzetét, az úgynevezett „stabilizációs évben”, majd a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusával foglalkozott. A kong­resszus munkájának értékelése után az előadó rátért a pártharcok és tö­megmozgalmak ismertetésére 1946 — A Kommunista Pártnak a nép érdekeit szolgáló, jövöbe mutató po­litikájával a burzsoázia, a koalíció jobbszárnya semmilyen konstruktív tervet nem tudott szembeállítani: to­vábbra is a múlt reakciós hagyomá­nyaiból, és a népidemokrácia pilla­natnyi nehézségeiből élt. igyekezett fenntartani tömeg befolyását. Politi­kai vonalát azzal az „új" elemmel bővítette, hogy még élesebben szí­totta a kommunista és munkásellenes demagógiát. Az 1946 nyári és kora őszi helyzet, az agrárolló szélesre- nyílása stb. miatt kedvezett is a tö­rekvésnek. A burzsoázia, a parasztok reakciósirányú mozgósításával akarta visszanyerni a réven azt. amit a vá­mon — a stabilizáció győzelmével — elveszített A jobboldali kisgazdák, akik érezték, hogy az ország döntő harcok küszöbéhez érkezett, minden eddiginél vadabb, szovjet- és kom­munistaellenes kampányba kezdtek. Vidéki gyűléseiken, ahová az állami sze. tfek ellenőrző keze kevéssé ért el, parázs botrányok zajlottak le. nem kímélték sem az ország nemzetközi érdekeit sem a koalíciós ..szabályo­kat", de a szociáldemokratákat és a parasztpárti dolgozókat sem. Augusztusban a Kisgazdapárt — előzetes pértközi megegyezés nélkül *— a parlamentbe benyújtotta a pa­raszti érdekvédelmi szervezet meg­alkotásáról szóló törvényjavaslatot, s a parasztpárti jobbszárny támogatá­sát is megnyerte hozzá. Ezzel egy- Idóben, a baloldali blokk eller'ábasa- ként megszervezték a parlamenti pa­rasztképviselők ..parasztblokkját": azt Szerették volna elérni, hogy a kom­munisták bo1' '•’Mák e ..blokkot", s ilyen módon mmunista Párt pa­rasztellenes; bizonyíthassák. A magyarázták és a „kö kekkel szembon olyan követeléseket vetettek fel, amelyek a szegénypa­rasztok és a gazdag parasztok — va­lóságos — ellentétes érdekeit hozták felszínre. A paraszt szövetség, e fel- szabadulás után teljesen reakcióssá vált kulákszervezet egyre jobban ak­tivizálódott. rnegyei ..parasztnapjain”, ..országjárásain" nyílt ellenforra­dalmi uszítás folyt... A kisgazda jobbszámy — s a kora őszi hónapokban sorozatos „zászló­bontó” gyűléseket tartó Sulyok-féle .Szabadság Pári" — szélsőséges ak­ciói megtörtek a baloldal ellenállá­sán. és n dolgozó paraszti tömegek józanságán. A reakciós töuiegmozgóaitási kísérletek óriási felháborodást váltottak ki most is. mint 1946 tavaszán, a bal­oldal összefogását segítették. A fel­háborodás olyan nagy volt. hogy a Kisgazdapárt ..reálpolitikusai" is jobbnak látták a fékezést... A harmadik pártkongresszus ja­vaslatait. a munkástömegek öröm­mel. a dolgozó parasztok megnyug­vással fogadták, nagy hatást gyako­roltak a Szociáldemokrata Párt és a Paraszt Párt balszárnyára is. A kong­resszus után összeült a baloldali blokk végrehajtó bizottsága, s október 18-án memorandumot nyújtott át a Kisgazdapárt vezetőségének. Az ál­landósult koalíciós válság megoldá­sára több pontba foglalta a baloldal követeléseit. A Kisgazdapárt néhány nap múlva átadta válaszát, amely a követelések többségét — enyhítő módosításokkal ugyan — formailag elfogadta tárgya­lási alapul. Hosszú hetekig tartó koa­líciós tárgyalások kezdődtek, lénye­ges eredmény nélkül. A fő célt. a jobboldal fő erőinek a Kisgazdapárt­ból és a kormányzásból való kiszorí­tását nem sikerült megvalósítani... Hogy a magyar burzsoázia — leg­alábbis a legális politika síkján — egyre jobban defenzívába szorult, abban fontos szerepet játszott a bal­oldali pártok belső helyzetének szá­mukra kedvezőtlen alakulása is. Az 1946 őszére előállott új viszonyok a Szociáldemokrata Pártban és a Pa- rasztpártban is az erők további pola­rizációjára vezettek... A szociálde­mokrata jobbszárny több tekintélyes vezetője — Bőhm Vilmos, a centris­tából egyre inkább jobboldalivá váló Bán Antal, — akik a „türelmetlenek­nél" — Szélig. Szeder és különösen a Peyeristák — jobban látták a tényle­ges erőviszonyokat, arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy egyelőre nincs itt az ideje az élesebb fordulat­nak. a szociáldemokráciának — mon­dották — az a fő feladata, hogy tö­retlenül őrizze helyzetét, várja be a fejleményeket, „a szociáldemokrácia igazi fellendülését a jövő hozza meg”. Ez a politika természetesen nem volt más, mint a 'jobboldali kisgazdák ..ki­váró" vonalának változata és kiegé­A Parasztpártban még élesebb küz­delmekre került sor. A jobbszórny (vezetője az 1946 őszére már teljesen burzsoá vonalra csúszott egykori bal­oldali .népies" Kovács Imre volt) már nyár óta készült a baloldallal (Erdei Ferenc. Darvas József stb.) való leszámolásra. Azt akarta elérni, hogy a Parasztpárt lépjen ki a bal­oldali blokkból és a Kisgazdapárttal kössön szövetséget: ha az egész párt jobhraforditása nem sikerül, akkor — a „harmadik út" és a ..parasztszocia­lizmus" nagyobb dicsőségére — a pártból való kilépést és a Kisgazda- párthoz való csatlakozást tervez­ték... November elején összeült a nagy választmány, de a jobbszárny kudarcot vallott. döntő szerepük volt maguknak a munkás­és szegényparaszti tömegeknek Beigazolódott a Kommunista Párt helyes értékelése, hogy nem általános jobbratolódás folyik az országban, hanem a proletariátus és a burzsoá­zia érdekeinek további elkülönülése, az osztályharc élesedése. Az 1916-os őszi hónapokban újra nagyarányú munkástömegmozgalmaknak va­gyunk a tanúi; formájukban e moz­galmak nem olyan élesek, mint az 1946 tavasziak, de tartalmukban már sokkal mélyebbek azoknál: már köz­vetlenül belenyúltak a tőkések legsa- játabb érdekeibe. Augusztusban— szeptemberben a stabilizáció védelmét célzó közös munkásgyűlések zajla­nak le: később az áremelkedések, a feketézés elleni harc vezet éles tün­tetésekre. amelyek decemberben a tőkéseket az ipari árak leszállítására kényszerítik. Nőtt a Kommunista Párt közvetlen befolyása Is: 1947 ele­jén — a jobboldali szociáldemokra­ták követelésére — egy sor nagy­üzemben üzemi bizottsági választáso­kat tartottak: amíg az 1946 elején le­zajlott választásokon éppen a leg­nagyobb gyárakban a szociáldemok­rata jelöltek jutottak — bár nem jelentős — többséghez, most fordí­tott a helyzet: a munkások többsé­gükben kommunista üzemi bizottsá­gokat választottak. Ezt követően az előadó az ország külpolitikai helyzetével és a béke- szerződés megkötésével foglalkozott. Laczkó Miklós előadása után M. Somlyai Magda, az MTA Történettu­dományi Intézetének munkatársa ol­vasta fel korreferátumát. Elsősorban a nemzeti bizottságok munkájával foglalkozott. Emlékeztetett a miskolci nemzeti bizottság megalakulására. — Arra a gyorsaságra, amellyel a nemzeti bizottságok végrehajtották döntő fontosságú feladataikat, jel­lemző Miskolc példája. Amikor ide, az ideiglenes nemzetgyűlést előké­szítő bizottság tagjai megérkeatek, órákon belül mozgásba jött a vá­ros... Villany nélkül, kézlerővel haj­lott gépen készült röpIaDok ezrei lepték el a falakat, népgyűlésre hív­ták a lakosságot. Másnap, december 17-én hatalmas tömegben még fókéDp munkások sereglettek össze. „Óriási tetszéssel fogadták el a Független­ségi Front országos programját és szentesítették a nemzeti bizottság képviselőválasztását" — írja a mis- koli eseményekről a Debreceni Nép­lap december 21 -i száma. Az előadó ezután még foglalkozott a termelési bizottságok munkájával és a földreformmal. Dr. Deák Gábor felszólalásában a történelem tanításának módszertani problémáival foglalkozott dr. Zádor Tibor pedig a helyi munkásmozgalom történetének kutatása során felmerült problémákról beszélt. Kukucska János elvtárs. a megyei pártbizottság titkára felszólalásában a megyei pártbizottság örömét fe­jezte ki afölött, hogy hazánk felsza­badulásának 15. évfordulója alkalmá­ból megrendezték a Borsodi Törté­nésznapokat. A munkásmozgalom története feldolgozásának problémái­ról szólva rámutatott arra, hogy e munkát megnehezíti a dokumentu­mok hiánya. „Az egykori résztvevők kihalnak, épp ezért ne halasszunk el egy hónapot, egy napot sem. hanem dolgozzuk fel a munkásmozgalom helyi történetét" — mondotta többek között. Hangsúlyozta a tudományos viták szükségességét. Laczkó Miklós előadásához kapcsolódva, elmondotta az 1945—46-os Csanád megyei élmé­nyeit, ahol tagja volt a nemzeti bi­zottságnak. Felszólalása végén a fel- szabadulást követő évek politikai tanulságait elemezte. H. Szabó Béla. a Hazafias Népfront munkatársa felszólalásában helytör­téneti kutatómunkára buzdította a történészeket. A felszólalásokra Laczkó Miklós válaszolt. Ezzel az ülésszak első napja végétért. Délután a vendégek megtekintették a perecest bányát, illetve a diósgyőri kohászati múzeu­mot. Ma reggel 9 órakor ankét kez­dődik a „Magyarország és a második világháború” című kiadványról. Vita­indító bevezető előadást mond Zsig- mond László kandidátus, a Történet- tudományi Intézet helyettes igazga­tója. Délután 3 órakor a bányászat- ér kohászatlörténetünk néhány kérdésé­ről tartanak vitaülést. Harmincezer néger tüntet TASZSZ-jelentés szerint a letar­tóztatott 150 haladó érzelmű szemé­lyiség szabadonbocsátását követelő harmincezer fokvároskörnyéki néger tüntetése világosan bizonyítja a benn­szülött lakosság növekvő erejét és Önbizalmát. Mint a tudósítás ki­emeli, a helyzet változatlanul rend­kívül feszült. Fokvárosban és környékén foly­tatódik ac általános sztrájk és a négerek mozgalmához csatlakoz­nak a hinduk és más színesbő­rű ek is. Sharpevilleben szerdán temették el a március 21-i vérfürdő harminc­négy áldozatát, de a rendőrség csal; a közvetlen hozzátartozóknak en­gedte meg. hogy résztvehessenek a szertartáson. Mint az AP jelenti, szerdán délután a Fokvárostól tíz mérföldre lévő Waterkloof néger la­kótelepen újabb összetűzés történt, igen elmérgesedett a helyzet Kaya Mandl helységben Is. Szerdán késő este északról katonai csapaterősítéseket szállítottak Jo­hannesburgba. A városban ugyanis elterjedt a hír. hogy csütörtökön ha­talmas tömegtüntetést rendeznek és a tüntetők követelik majd a letar­tóztatott néger vezetők szabadonbo- csátásét Egyébként Reuter-jelentés szerint a Dél-Afrikai Unió legfelső bíróságának intézkedésére a letar­tóztatott 234 néger vezető közül het- venhárom személyt szerdán szaba­don bocsátottak. Az AP összefoglaló jelentésében megállapítja. hogy a Dél-Afrikai Unióban a zulukafferek 1879-ben történt felkelése óta még sohasem volt olyan feszült a viszony fehérek és a színes bőrűek között, mint most. Az UPI. az AFP és több más nyu­gati hírügynökség egyöntetű tudósí­tása szerint szerdán valóságos pá­nik támadt a johannesburgi érték­tőzsdén. A részvények értéke néhány óra alatt hetven millió fonlsterling- gel csökkent. A sharpevillei véreng­zés óta a részvények árfolyamának értékcsökkenése megközelíti a két­száz millió fontsterlinget. MacMillan befejezte amerikai látogatását Nyugati hírügynökségek jelentése szerint MacMillan angol miniszter- elnök befejezte amerikai látogatá­sát és visszarepült Londonba. Az amerikai szenátus külügyi bizottsá­ga szerdán fogadást adott az angol vendég tiszteletére. MacMiilan fel­szólalásában kijelentette: lehet, hogy I960 történelmi jelentőségű év lesz. A két nagyhatalom fegyverkezése olyan fokig jutott — folytatta a mi­niszterelnök —, hogy lehetővé válik a kölcsönös érdekeknek megfelelő­en a Nyugat és Kelet viszonyának megjavítása. MacMillan ezután az amerikai szenátusban mondott beszédeit. Mint a TASZSZ jelenti, az angol miniszterelnök hangoztatta: a vilá­gon ma még igen sok viszály góc van. Az elmúlt évben azonban a helyzet némiképpen javult és a nagyhatalmak között csökkent a fe­szültség. MacMillan kijelentette: a Nyugat­nak nem szabad olyan egyezménye­ket elfogadni, amelyek hátrányosak számára. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy csökkentené a megegyezés esélyeit, ha a Szovjetunióval folyta­tandó tárgyalásokon gyanakvó len­ne a nyugati álláspont A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Elhatározta, hogy előterjesz­tést tesz az Elnöki Tanácshoz a pol­gári törvénykönyvet hatályba léptető törvényerejű rendeletek megalkotá­A kormány — a polgári törvény- könyv rendelkezéseivel összhangban — módosította a vasúti árufuvarozás szabályzatát. A pénzügyminiszter tájékoztatta a ról. A nyereségrészesedés, illetve ju­talmazási alap összege a tavaly ki­fizetett egymilliárd százmillió forint­tal szemben most egymilliárd négy­százhetven millió forint. Az iparvállalatok költségszintjé­nek csökkentésében 1959-ben elért eredmények lehetővé tették, hogy az iparban a tavaly kifizetett 789 millió forinttal szemben most 950 millió forint nyereségrészesedést fizessenek ki. A kormány a tájékoztatót jóvá- hagyóan tudomásul vette. • A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) A Magyar Távirati Iroda közleménye az Elnöki Tanács részleges kegyelmi rendeletéről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a forradalmi munkás-pa­raszt kormány előterjesztésére ha­zánk felszabadításának 15. évfordu­lója alkalmával részleges kegyelmet gyakorolt 1. Kegyelembe részesíti azokat a magyar állampolgárokat, akiket a bíróság 1960. március 31-e előtt ja­vító-nevelő munkára ítélt. 2. Törli azokat a szabálysértési büntetéseket, amelyeket a rendőrség, tűzrendészet és tanácsszervek 1960. március 31-e előtt szabtak ki. 3. 1960. március 31-től megszünteti a közbiztonsági örizetbevételt és el­rendeli. hogy 1960. június 30-ig osz­lassák fel a közbiztonsági (internáló) tábort. Elengedi azon elítélt anyák haladó büntetést kaptak és tíz évnél fiatalabb gyermekük van. 5. Kegyelembe részesíti azokat, akiket háborús és népellenes bűn­tett miatt 1952. december 31-e előtt ítéltek el és büntetésük több mint felét letöltötiék. 6. Felfüggeszti azon elítéltek bün­tetése végrehajtását, akiket a bíró­ság 1957. május 1-e előtt elkövetett államellenes bűncselekmények miatt hat évet meg nem haladó börtönbün­tetésre ítélt. jesztésére egyéni elbírálás alapján kegyelemből felfüggeszti Déri Tibor, Donáth Ferenc. Farkas Mihály. Far­kas Vladimír, Jánosi Ferenc és Vá- radl Gyula elítéltek büntetésének végrehajtását. Budap« (MTI) Jftezsgj^ek&oek — Hé! Azt hagyd ott! Az a MAV-é! A keszeg vasutas tarkaszakadtából kia­bált. lépett is egyet- kettőt a fiú felé, mint­ha ijesztgetni akarná. A legényke. lehetett úgy tizenhat éves, lá­ba elé huppantotta a súlyos mezsgyekövet. A frissen boronáit szántás port pöffen- tett. — Jól van, no, — fordult meg a fiú ko­mótosan. — Azért nem kell úgy kiabál­ni. Nem lopom én ezt a vacak követ. Azt mondták, szedjem ösz- sze, nincs már rá — De erre még van! Tedd csak ide vissza! — s a vasutas meg­bökte botjával amezs- gyekó helyét. A fiú beleegyezöen bólintott. Lehajolt, s a súlyemelők nehézkes mozdulatával nyúlt a kőért. Nyögött, ami­kor felemelte, s cite­rázó lábbal cipelte vissza... A tsz mezőőre a hi­vatalos emberek ko­molyságával szemlélte a jelenetet. Nyütt, zsi- roskarimájú kalapját is a szemére rántotta, hogy jobban lásson. — A fiú nem hibás. Az elnök megengedte. Minek már ide mezs­gyekő — tárta szét kezét a vasúti töltés magasáról. A láthatár széléig pelyhedző ve­tés. Sehol egy barázda. A dúlőutakat is fel­szántották, bevetették. Azzal is nyertek né­hány holdat, a sok ba­rázdával meg ötvenöt A hatalmas, frissen boronáit tábla szélén magányos szekér, rajta fehérló kövek. Egy né­melyiken cifrázott névjegy, a néhai gaz­da nevének kezdőbe­tűi. Ház lesz abból a mezsgyekövekból. szi­lárd fundamentum, egy család készülő hajlékához Különös ház tesz az, külsőleg ugyanolyan, mint a többi, nagyab­lakos, tágas szobákkal. De azok a kövek, — fundamentumba szi­lárdított történetek, tragédiák, pörök. Iste­nem, ha azok a kövek beszélni tudnának! Azok lökték útfélre, akik odaállították, hogy jelöljék vele: et* től-eddig az enyérd, azon túl jobbra, balra a másé. Félrelökték az útból a fehérlő mezs­gyeköveket, hogy egy­másra találjanak a volt haragosok, hogy a barátok is barátibb barátok legyenek... Kéz a kézben, vált, váll mellett küzdjenek az emberibb életért. — Onnan már kike­rültek — mutatott a mezőőr a barnállő táb­lára, majd kisvártatva a homlokára bökött: — Nemsokára innen is kikopnak. Elfelejt­jük a mezsgyeköveket. Ez a világ rendje... Ki. Bt.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom