Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

KwM. I960, március 22. ES Z A KM AGY AR ÖRS Z AO s „A magyar-szovjet barátságot szüntelenül ápolni és megbonthatatlan barátságként megtartani — ez mindannyiunk feladata“ Megtartotta küldöttválasztó tanácskozását a Magyar-Szovjet Baráti Társaság megyei szervezete Nem könnyű dolog egy rövid hír­lapi jelentésben beszámolni a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei szervezete vasárnap tartott küldöttválasztó tanácskozásáról. A nagyméretű és külsőségeiben is im­pozáns tanácskozás igen széles kör­ben tárgyalta meg a magyar—szovjet baráti kapcsolatok időszerű kérdéseit, feladatait és ennek keretében azokat a feladatokat, amelyek a szocializ­mus építésének jelenlegi és soronkö- vetkező szakaszaiban minden becsü­letes magyar dolgozóra várnak. A megyei tanács dísztermét zsúfo­lásig megtöltötték a megye községei­nek, ipartelepeinek küldöttei, a ma­gyar—szovjet barátság leglelkesebb propagandistái. A tanácskozás elnök­ségében — többek között — helyet foglalt Rónai Sándor elvtárs. a Poli­tikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke. Kukucska János elvtárs. a megyei pártbizottság titkára, Koval Pál elvtárs, a Miskolc városi párt- bizottság első titkára, G. /. Trujanica elvtárs, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének I. titkára, J. D. Gricsenko elvtárs, a nagykövetség attaséja, Tóth István elvtárs, a me­gyei tanács vb. elnöke, Demeter Sán­dor elvtárs, az MSZBT országos fő­titkára, P. M. Pecsenylkov őrnagy elvtárs, Gyáriás Imre elvtárs, az MSZBT megyei elnöke. Bonta La­josné elvtárs. az MSZBT megyei tit­kára. valamint a társadalmi szervek, tömegszervezetek és intézmények szá­mos képviselője. A tanácskozást Gyárfás Imre nyi­totta meg. Meleg szavakkal üdvö­zölte a megjelenteket az országos kongresszust előkészítő megyei ta­nácskozás alkalmából. Utalt a VII. pártkongresszus által megszabott fel­adatokra és azon belül a magyar- szovjet barátság erősítése terén ránk váró teendőkre. Bonta Lajosné: A magyar-szovjet barátság szocialista épitömunkák sikerének legfőbb biztosítéka a szovjet tapasztalatoknak a legkü­lönbözőbb területeken való ismerte­téséről. a szovjet emberekkel való baráti találkozásokról, az orosz nyelv tanulásáról, a szovjet film ünnepé­nek kiemelkedő látogatottságáról (több mint 270 ezer néző egy hét alatt!), az ukrán kultúra ünnepéről, a magyar—szovjet mezőgazdasági napok rendezvényeiről, az egyes tár­sadalmi és állami szerveknek (taná­csok, Hazafias Népfront, Nötanács, TIT stb.) a szovjet nép és a Szovjet­unió ismertetésében, megszerettetésé­ben végzett tevékenységéről. Majd a feladatokat ismertette. — Munkánk gerincét képezze, hogy társadalmunk minden rétegében fokozódjék a meg­becsülés, a barátság a szovjet nép iránt — mondta többek között. Ehhez szükséges, hogy a társadalom külön­böző rétegeit átfogó társadalmi és tö­megszervezetek rendszeres és terv­szerű, állandó jelleggel ismertessék a Szovjetuniót, legyenek a szovjet- magyar barátság építői. Képezze ez a tevékenység munkájuk szerves ré­szét. Közös tevékenységet kell kifej­teni a különböző szervekkel. Tartal­masabb munkára kell törekedni, meg kell valósítani a mozgékonyabb, ele­venebb, az időszerű, színvonalas és következetes agitációt és propagan­dát. E munka módszereiről és for­máiról is részletes tájékoztatást adott. Pártunk VII. kongresszusának hatá­rozatából vett idézettel fejezte be beszámolóját: „A magyar—szovjet barátságot szüntelenül ápolni és meg­bonthatatlan barátságként megtar­tani — ez mindannyiunk feladata." A beszámolót széleskörű vita kö­vette. Első hozzászólóként Gere Sán­dor. az ózdi Petőfi pártszervezet te­rületén folyó mozgalmi munkáról számolt be. Glósz Ferenc a szovjet filmek jelentőségét méltatta. Szomorú Kálmán szovjetunióbeli tapasztala­tairól adott számot Kukucska János: Olyan néppel ápoljuk a barátságot, amely a béke legfőbb biztosítéka Kukucska elvtárs bevezetőben a megyei és a városi pártbizottság üd­vözletét tolmácsolta. Hangsúlyozta, hogy a magyar—szovjet barátság szá­lai erősebbek, mint voltak valaha és ebben a jó eredményben az MSZBT aktivistáinak jó nevelőmunkája is tükröződik. Az MSZBT-nek két irány­ban kell folytatni a munkáiét: terjeszteni, népszerűsíteni a Szovjet­unió sikereit, eredményeit, más­lezni őket. Mi olyan néppel ápoljuk a barátságot, amely legfőbb biztosí­ték arra, hogy békében élhessünk. Kezünk munkájával, a Szovjetuniót követve hajsuk végre a VII. párt- kongresszus határozatait — mondta többek között Kukucska elvtárs. Az elhangzott hozzászólásokra Bonta Lajosné válaszolt, maid a me­gyei elnökség lemondása után meg­választották az új elnökséget, a Rónai Sándor: Felemelkedésünket a nagy szovjet népnek köszönhetjük beszámolóját tartja. A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Borsod megyében végzett mun­kájáról és további feladatairól Bonta Lajosné tartott beszámolót. A magyar és a szovjet nép bai'át- 6ága nem 15 évvel ezelőtt született meg — mondotta többek között —, akkor csak általánosabba vált és el­mélyült. Barátságunknak nemcsak ijelene van és jövője lesz. hanem olyan múltra is visszatekinthet, amelyre büszkék lehetünk. — Példá­kat említett népeink évszázados kap­csolataira, majd így folytatta: — 1944-ben és 1945-ben a szovjet nép fiai hozták meg sok véráldozattal a szabadságot a magyar népnek, s 15 évvel ezelőtt, április 4-én fejezték be hazánk felszabadításának művét. A szovjet nép önzetlen segítőkész- cégét éreztük a felszabadulás óta czinte napról-napra és ez a segítő­készség mutatkozott meg 1956-ban az ellenforradalom leverésekor, az az­utáni konszolidáció időszakában is. Kapcsolatainkat a kölcsönösség és egyenjogúság szelleme hatja át A barátság érzelmeivel kapcsolja össze a magyar és a szovjet népet a múlt és a közelmúlt mellett a jelen is: ez a barátság szocialista építömunkánk sikerének, békés életünknek egyik legfontosabb biztosítéka. A továbbiakban részletesen, tény­adatok hosszú sorának felemlítésével számolt be a Magyar—Szovjet Baráti Társaság által végzett munkáról, a mozgalom fejlődéséről. — A ma­gyar-szovjet barátság ma erős. né­pünk többsége, a becsületes emberek eszméinket és céljainkat velünk együtt vallják, társaságunkat igen sok olyan aktivista támogatja, akik­ről talán nem is tudunk minden esetben, de a maguk munkahelyén, ismerőseik körében szószólói ennek a barátságnak. Ma már megállapíthat­juk, hogy a magyar—szovjet barát­ság a régi szervezeti maradványok, csökevények jórészétöl megszaba­dulva, a dolgozók tömegeit átfogó mozgalommá vált — mondotta töb­bek között. Részletesen beszámolt a társaság aktivistáinak munkájáról, a külön­böző ismeretterjesztő, a szovjet nép eredményeit bemutató előadásokról, rendezvényekről, a Szovjetunióban járt aktivisták élménybeszámolóiról, Felszólalt a tanácskozáson Rónai Sándor elvtárs is. A párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a ta­nácskozást és sok sikert kívánt a Borsod megyei MSZBT. aktivisták további munkájához. Elmondta, hogy a. referátum felölelte az összes kér­déseket, amelyek az MSZBT munká­jával összefüggnek, utat mutatott a további munkához, a szovjet nép iránti hálát, baráti szeretetet és ra­gaszkodást sugározta. Hiányosságként említette, hogy viszonylag kevés szó esett a referátumban a felszabadulás előtti életről, pedig ahhoz, hogy ez a barátság mélyebben gyökerezzen, tudni kell: honnan indultunk el. mi­lyen volt az élet régen, hogy jobban értékelhessük a szovjet nép felszaba­dító harcait és mai segítségét. Példá­kat említett a munkások, parasztok és értelmiségiek felszabadulás előtti sanyarú életéből, amelyet sokan, kü­lönösen a fiatalság köréből, nem is­mernek. Erre is gondolni kell és be kell vonni a társaság munkájába olyan idősebb munkásokat, paraszto­kat és értelmiségieket, akik ebben — élményeik továbbadásával — sokat segíthetnek. A továbbiakban a felszabadulás után nyújtott szovjet segítségről be­szélt Rónai elvtárs. Arról a segít­ségről, amely a vesztes háború után az éhr.yomortól mentette meg né­pünket és amely hozzásegített a sta­bilizációhoz. A világtörténelemben még nem volt példa arra, hogy egy győztes nagyhatalom így segítse a legyőzött ország népét, — hangsú­lyozta többek között. — A békés egymás mellett élésről szólt ezután, kiemelve Hruscsov elvtársnak és a Szovjetuniónak felbecsülhetetlen harcát a béke fenntartásáért. — Csak ez a helyes és egyenes út: tár­gyalások útján, békés egymás mel­lett élésben folytatjuk harcunkat Az lesz a győztes, ahol magasabb lesz az életszínvonal és a kultúra. Mi, kommunisták biztosak vagyunk benne, hogy a mi rendszerünk eb­ben is győzni^fog — emelte ki Ró­nai elvtárs. Beszélt a nemzetközi erőviszonyok eltolódásáról, a szovjet nép gazdasági erősödéséről, hétéves tervéről. Már a józanul gondolkozó nyugati politikusok is belátják, hogy ez az óriási arányú fejlődés mind tudományos, mind pedig termelési vonalon alaposan alá van támasztva. — Már nem beszélnek annyit az erőpolitikáról, csak Adenauer fecseg róla, de neki is mind kevesebb a hí­ve. — mondta. Felszólalását a kö- * étkezőkkel fejezte be: — Felemel­kedésünket a nagy szovjet népnek, a magyar—szovjet barátságnak kö­szönhetjük. Ez juttat minket boldo­gabb. jobb, biztosabb élethez. — Majd magyar és orosz nyelven, a magyar és szovjet barátság éltető ­vel fejezte be nagy tetszésbe! ! dott felszólalását G. I. Trujanica: 4 szovjet nép szeretettel ragaszkodik a magyar-szovjet barátsághoz harcától a felszabadulásig. — A ba­rátság legdicsöségesebb lapjai 1945- ben és azóta íródtak — mondta. El­mondotta. hogy a szovjet néo nagy figyelemmel kíséri a magvar néD életét és sikereit és ugyanolyan sze­retettel ragaszkodik a magyar nép­hez és a magyar—szovjet barátság­hoz. mint amilyen ragaszkodás ezen a tanácskozáson tükröződött. A szovjet katonai alakulatok kö­szöntését P. M. Pecsenyikov őrnagy elvtárs tolmácsolta, majd Szaniszló József, Kiss Lászióné. Pálinkás György. Kárpáti Zoltán után H. Nagy Lajos a régi és a mai parasz­ti életről szólt, maid Kukucska Já­nos elvtárs. a megyei pártbizottság titkára szólalt fel. Magyar nyelvű beszédében elmon­dotta. hogy ez a tanácskozás az őszin­te barátságot tükrözi. Beszéli a ma­gyar és a szovjet nép évszázados kapcsolatairól. Rákóczi saabadság­ii omoiya Ferenc, Fazekas István. Szabó László és Németh László hoz­zászólása után G. I. Trujanica elv­társ. a Szovjetunió budapesti naev- követségének első titkára szólak íel. Az újonnan megválasztott elnök­ség a küldött-tanácskozás után meg­tartotta első ülését és azon megvá­lasztotta az intézőbizottságát, elnö­két. elnökhelyetteseit és titkárát. El­nök lett Gyárfás Imre. elnökhelyette­sek Szebeni Győző és Lupták Ferenc. a megyei titkári tisztségre pedig Bonta Lajosnál választották meg. Az elnökség Intézőbizottságának tagjai: Balogh András. Benedek Miklós. Dé­ri József né. Gál Imre. Glósz Ferenc, Gombos István, Kállai Lászió. Kár­- páti Zoltán. Kiss Lászlómé. Laczkó- Béla. Nyeste István és Vadászi Jó­- zsef. A gazdasági bizottság elnöke- Biró Péter. — Délután a tanácskozás- résztvevői baráti közebéden vettek- részt a pártiskola éttermében. Az MSZBT megyei küldöttválasztó : tanácskozása a magyar—szovjet ba- ■ rútság jelentős seregszem leié. továb- . bi fejlődésének előremutató mérföld- * jelzője volt. gazdasági bizottságot es azt a Kül­döttséget, amely az áprilisban tar­tandó országos kongresszuson képvi­seli megyénket. Ezután Rónai elv- társ 15 aktivistának arany koszorús MSZBT-jclvényt, 15-nek pedig ezüst­koszorús MSZBT-j el vényt nyújtott ál jó mozgalmi munkájuk jutal­mául. Oklevéllel és könyvekkel ju­talmazták az alapító tagokat is. Ezek után Gyárfás Imre a megyei küldőt­ök tanácskozását bezárta. részt leleplezni, elszigetelni és ár­talmatlanná tenni a nacionalista, so­viniszta, helyenként még felbukka­nó ellenséges nézeteket, szembesze­gezve azokkal n proletár inter nacio­nalizmus megdönthetetlen eredmé­nyeit. — A Szovjetunió iránti sze­rétéi és barátság, eredményeinek Ismertetése minden becsületes em­ber kötelessége. Az ellenforradalmi gyilkosok megbújt támogatói a na- :ionalizijnus mérgezett nyilával tá­madnak. A mi kötelességünk lelep-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom