Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-09 / 58. szám
cszakmagtarorszao Farsang \ekercsdcn Farsang van. szinte törvényszerű. 1 hogy szórakozni kelt városon és fa- i lun egyaránt. Kacagó tarka-estek, 1ilyen meg olyan karneválok, szuk- )mai bálok megszámlálhatatlan so- 1kasága szolgálja az emberek farsan- >golási ..igényeinek" kielégítését. 1 Farsangi bálokat rendeznek a közép- >iskolák, a KISZ-szervezetek. az üzelmek. a szakszervezetek és ki tudná •még felsorolni, miféle szervek, intéz- •ményck. csak az óvodák és bölcsődék Imaradtak ki az idén ebből a jótékonysági mozgalomból, mert egy rideg miniszteri rendelkezés — a korábbi évek jólsikerült óvodai karneváljai- tiak falrengetö sikere ellenére (vaov épper azért) — kizárta a nebulókat ezekből az örömökből. Természetesen nem maradhatnak ki ebből az országos, vagy év ven az egész világot átfogó farsangolást tömegmozgalomból a földművé sszövetkezetek sem. amelyek a vetőmag-, konyhasó-, bicíkllgumi-. kisfröccsel- látás mellett a falusi lakosság szórakozásival is törődnek. Ezért hirdették meg a nagyszabású farsangi estet. amelyen a ..műsor keretében nagyszabású ruha- é.t kötöttáru he- mutatót rendezünk” és ..bemutatásra kerülnek a legszebb divatmodellek éí újdonságokfellép egy táncial- énekes. egy másik énekes, aki magyar nótákat, sanzonokat és filmdalokat inlonál. továbbá eay „illúzio- nista és bűvész". Továbbá — természetesen — ..hideg-meleg ételek és italok.1" (vany hidegek vnov melegek legyenek azok az ételek, mert a félig kihűlt étel méo farsangi esten sem jól) és a belépődíj öt forint, a tegyek pedig a szövetkezet boltjaiban válthatók. Azt is meghirdették, hogy ..Rendezi a Földmüvesszövetke- zet Vezetősége". Mindezt egy A/5 szabványméretii röplapról tudtuk meg a napokban, amelyet autóról dobóitok szerteszét e széles megyében, és amelyet a sárospataki nyomda állított elő hetvenezer példányban (!). Mondom, mindezt, amit csak felsoroltunk, a farsangi estről, a röplapról olvastuk le, csak azt nem voltunk kcpesek a 70 ezer példányos hirdetményből kiokoskodni, hogy hol találandó ez a nagyszabású farsangi mulatság. A rendezők ezt az apróságot elfelejtették rányomatni... Hihetőleg a nekeresdi földműves- szövetkezetben lesz a farsangi est... (b) .4Űzünk... alázunk ?... A múlt héten en sambathelvi úl- sátftro kollegám keresett tel. A két vám, Miskolc és Szombathely kulturális életéről beszélgettünk. MiuUin szétnézett a városban, meglepetéssél tapasztalta, hogy nálunk sokkal pezsgőbb, sokszínűbb, eseménydúsabb a kulturális élet. Szóba került a TIT Értelmiségi Klubjának programja is. Némi irigységgel szólt a mi előnyünkről: iluet^neves előadóktól szívesen hallgwnának rlőadásokat Szombathelyen is. Ezek az előadások — szombat esténként kerülnek sorra az Értelmiségi Klubban — valóban eseményei Miskolc kulturális életéLegutóbb a múlt hét szombatjának estéjen Kardos László akadémikus, tanszékvezető eguetemi tanár tartott előadást Majakovszkij életéről, költészetéről. Bár a rövid idő. a hatvan perc korlátozta az előadót, mégis érdekes, tanulságos volt meahallgaUisa. Ce Kardos László előadása előtt is említhetnénk sok olyan irodalmi es- . tét, amelyek szép élményt jelentettek ' az irodalom és a művészetek iránt érdeklődő emberek számára. Ezeknek az estéknek a hónapok során kialakult egy törzsközönsége. Tiz-tizenöt érdeklődő mindig ott van szombaton az Értelmiségi Klubban. és figyelemmel hallgatja az előadást, tanul abból. De mindig uguanazok az arcok. A jobbik eset az. ha miskolci tanár tart előadást, mert akkor hoz- zi tartozói, ismerősei. tanltr*««**| megtöltik a klubhelyiséget. Viszont a pesti előadók eszmefuttatását igen kevesen hallgatják meg, legyenek azok bár neves emberek, elismert szaktekintélyek. Két okkal magyarázhatnánk a látogatottság lanyhaságát. Az értelmiségiek egy részét úgy látszik, rwn érdeklik az ilyen jellegű előadások. Masok meg valahogy úau vélekednek erről, hogy: „Ugyan mi újat adhatnak nekem ezek az előadások?** Ami azt illeti, igen sok újat adnak. Megkönnyítik, hogy lépést tarthassunk mind nemzetközi, mind magyar vonatkozásban az irodalom és általában a művészetek, a tudomány fejlődésével. Aki ezt nem ismeri fel. azi csak sznobnak tarthatjuk. Akik azonban ott hallgattuk m klubban Kardos professzor előadását, kicsit szégyenkeztünk. Azt mindany- nyiunknak jól esik hallani, hogy Miskolcot az ország második városának mondják. Ez azonban arra is kötelez bennünket, hogy ehhez a ranghoz méltó legyen kulturális igényünk. A Kardos-előadás iránti cse- kély érdeklődés nagyon vidékies színben mutatta Miskolcot. Bár farsang van és sok a bál. a szórakozás kifáraszthat bennünket, mégis ez nem adhat erkölcsi alapot ahhoz, hogy igényeinket aludni hagyjuk. ín. x.) Egy különös ember Feljegyzésiéi« egy tokaji tanárról • szerkssztfl bizottsági épült, használaton kívüli görögkeleti templom harangjának is. Egy szép napon, nem tudni kinek utasítására, a jámbor polgárok leszerelték a harangot és mint ócskaságot, a hulladékgyűjtőbe vitték. Papp tanár erről is tudomást szerzett. Gyorsan levelet írt a Budapesti Műemléki Bizottságnak. A levél körülbelül így hangzott: A harangot 1790-ben öntötték. Egerben. Értékes műemlék. Meg kell menteni. Segítsenek... A műemléki bizottság tagjai leutaztak, intézkedtek: a harangot meg keil menteni. Sikerült. Ebben a templomban van elhelyezve Tokaj leendő múzeuma. Az itt látható emlékeket a csiszolt, a kőker, a bronzkor maradványait, a szerszámokat, kóbaltákat, harci eszközöket — mind-mind Papp Miklós mentette meg ezeket az értékes leleteket. Van itt egy 48-as tokaji nemzetőrzászló és sok könyv, megsárgult irat, mely a múlt szabadságharcairól, Tokaj történelmi szerepéről beszél. Papp tanár rendezi ezeket az anyagekat, tanártársaival együtt. A múzeum anyagai között megtalálhatók a régi borászati eszközök, s az erre vonatkozó feljegyzések, körülbelül SO régi könyv, a csizmadia céh jegyzőkönyve, amely megtalálásának története van: egy iskolás gyerek vitte be a gimnáziumba, mint érdekességet. A gyerekek, diákok szorgalmasan segítik tanárukat a gyűjtőmunká— Tanár bácsi — állt elébe egyszer egy gyerek. — Hoztam egy régi könyvet, tessék megnézni. Papp tanár örömében megcsókolta a lelkesedő gyereket, aki nem is sejtette, milyen értéket adott a múzeumnak. A könyv tartalmazza a szatmári béketárgyalás egész anyagát. így került elő az a könyv is, mely hiteles képet ad Tokaj egész borkereskedelmének történetéről. A Bodrog-part Iszapja is sok értékes tárgyat vet felszínre. így került elő egy régi aranyozottművű kaidhüvely. egy régi háztartási eszköz és egy bronzveretű kardhüvely, melyek ma szintén a múzeum anyagát gazdagítják. Az ekék is felvetnek régi tárgyakat Tokaj határában. Kőkorszakbeli edények, mammut- csontok és három régi tíizpad került így napfényre. Magántulajdonban, családoknál is vannak még értékes történelmi emléktárgyak, eszközök, könyvek, melyeket már nehezebb begyűjteni, mert ingyen nem szívesen adják, akik nem ismerik a múzeum jelentőségét. Papp Miklós tanár nem olyan ember, aki egykönnyen elcsügged. Ma már nincs is miért csüggednie, igen sokan támogatják nemes tevékenységében. Sipos, AImássy és Bacsónc tanárokon kívül ma már a tanács is támogatja kutatómunkájában, a múzeumrendezésben. A járási tanács is felfigyelt a tokaji tanár fáradhatatlan munkájára és 110 ezer forintot szavazott meg a költségvetésben a tokaji múzeum rendbehozatalára. Ez pedig komoly összeg. Ebből tatarozzák a görögkeleti templomot, mely országos viszonylatban is az egyik legértékesebb templommúzeummá fejlődik. Papp tanár pedig ebben az évben már havi 300 forintot kap tiszteletdíjként. ö azonban nem pénzért teszi. Kötelességének tartja felkutatni minden értéket, visszaszerezni Tokaj történelmi hírnevét, mely Sárospatak után megyénkben a második legfontosabb történelmi hely, roppant kincseivel, gazdagságával. Igen. ez nem portré, talán valamilyen feljegyzésféle, hogy a jelen és a jövő megismerje egy tanár munkáját, aki talán,maga Is tisztában van azzal: amíg a régmúlt időkét kutatja, s feltárja a történelem Midig még ismeretlen és máig is izgnd eseményeit, maga is bekerül Tot*0 történetébe. Az is lehet viszont, hogy Papp Miklós tanár nem gondolt erre. Mindegy, így vagy úgy, érdeme* munkája, nagy tudása és kiapadhatatlan szorgalma a legjobb tanárok közé emelte. S én. mint régi, ross* diákja, aki talán még ma sem tanulta meg jól a leckét, büszke vagyok Örökké fiatal tanárom™ Szegedi László Foto: Szabados György Oroszországba küldenek, 6 is jelentkezett: „Kérem, engedjenek Keletre, hogy együtt harcolhassak a Vörös Hadsereggel!" Azóta mái 16 német gépet lőtt le. Igazi hőskölteménynek nevezi a cikkíró ezeket a harcokat, amelyekben Orel. Szmolenszk. Orsa, Nyemen. Kelet-Poroszország egy-egy új fejezetet jelentett a háború történetében. ..Ezekben a harcokban folyt a vérük a francia repülőknek, ezekben a harcokban verte az ellenséget Marcel Albert és Roland de la A továbbiakban arról szól az emlékezetes írás, hogy ezek a franciák, akik nagyon szeretik hazájukat, most megszerették a szovjet hazát is. megtanulták az orosz nyelvet, megismerték az or««z szívet, tanúi voltak a Vörös Hadsereg hősiességének. Majd így folytatódik: „Valamikor egyszer odahaza zöld mezők és üde olajfák között Ro'ancí de la Pouape mesélni fog gyermekeinek arról az országról, amelyben végtelenek a távolságok és határtalanok a szivek, Oroszországról, amely olyan messze van és hozzá mégis olyan közel áll. Valamikor maid Párizs zajában. amely, akár a tenger mormo- lása. sohasem ül el. Marcd úlhert epuszeresnie vixszanondol a czmolen- szki erdő csendjére s azt fogja mondani: ..Ott ismertem meg az emberi szenvedés mélységét és az embeH szfv erejét...” ..A Vörös Hadsereg katonái köszöntik kipróbált bajtársaikat, Francia- ország hős fiait, most már a ..Szovjetunió hőseit ’. Ha a barátságot csak a szenvedés tűsénél lehet kipróbálni, úgy a Szovietköztársaság és Francia- ország között a barátság már kiállotta a tűzpróbát. Átélte a fájdalmat s át fogja élni az örömöt is. Fogunk mi még Berlinben ölelkezni a franciákkal!" — fejeződik be a költői szárnyalású írás. A szovjet—francia filmen most megelevenednek a kiváló francia repülősök és szovjet bajtársaik, akiknek a közös ellenség ellen vívott harcai fel kell, hogy ébresszék az egész francia nemzet Ielkiismeretét. felelő ségérzetét a béke megvédéséért. A Normandia hőseinek példája, vérrel pecsételt * barátsága emlékezteti nemcsak a szovjet embereket és a francia hazafiakat, hanem minden békeszerető népet az újjáéledő fasizmus veszedelmére. Am», hogy az emberbőrbe bújt náci fenevadak és cinkosaik tözcsóváikkal ott ólálkodnak megint h puskaporos hordók körül. Európa vigyázz! Vigyázzon az egész emberiség! Hajdú Béla INNEN - ONNAN ......................... A mladá-bolcsUM gápkocsigyár Jeleni«! 130-lso személy gépkocsit gyárt naponta Világszerte Ismeri k a gyár Skoda 41« Oktavta-445, Oktavla-Super és Felicia- 4M típusú szeméiv «épkoc*i#«i. a Tátra- 603 típusú személygépkocsi. Az üzem termelése 1963-ben évi U9 ezerre emelA Roman Népköztársaság Akadémiája vegyészeti kutató központiénak eredményeihez sorolható a polietilén előállítást limerizáclója útján. Kzt az elUré-t. amely Román Népköztársaságban szabadalmazták. A polietilént kiváló tuhijd j-isúgB folytán (áthattanság. vegyi- és höstabl- litás. könnyű megmunkálhatóság. Jó me. c^nlks^é^lllemoMági ^tulajdonságok: álló. ^ellenán a veeyianyagok maró^hatAA felszabadulás óta milliók tanultai tikiM Kör»ársnsá»i>an. A közoktatás fej. Ifidése olpan ütemű volt. amllyenr* esv'tlen kapitalista országban sein voll Példa. B«^J*MMé5 meg*vor As 19JS—lMO-as tanévre 171 MA fiat* Iratkozott be a Vietnami Demokrttlkw Köz-árassá- közénlskolálba azaz SZ szá zalékkal több. mint a legutóbbi tanévben 1939-bcr. a Szovjetunió különböző vidékein tíz martlnkcmencct helyeztek ütembe. amelyek már eddig is sokezer tonne kiváló minőségű acélt adtak » -épgazdaA Szovjetunió Állami Tervhivatala kö- zölte, hogy a hétéves terv második évélveznek Üzembe. PoOésflVt. Marnvlto- gorszkban. NylzsnylJ-Tagilban. az Orsz- ko-hn!lli kohászati kombinátban, a cae- repoveel. a krivojroel kohásratl öt- nőkben és az .azerbajdzsánt csöhengerdéber Az épülő martinkemencék tervezeti ös«zkápacltása évente többmiPió tonni acél. Néhány gépcsoportv gázzal UzePaul Herbert Freyer. a Karl-Marx- Stadt-l Városi Színházak főlntrndánsi színművet írt Marx Károly é’etének 1141 és 1864 közötti drámai szakaszáról. A rná»c?us|b bertf^P°oiM^m|*,e«emény^l Paul Herbert Freyert főleg két műve tette ismertté mint dr&malröt: a tíz éve sokat Játszott .Beveszett poszton" elmfl színdarab, amelynek témája a franciái vietnami gyárimul háborúja volt, valamint a ..Hajó nagy úton" című Ifjúsági darab, amelyet Jelenleg Rájátszanak BérSiegfried Stolle lipcsei zeneszerző elfogadta a bagdadi SzépmüvészeU Intézel meghívását, ahol európai zenét és zene- szerzéstant fog tanítani. A zcne.*.zerzfl eddig a lipcsei Zeneművészeti Főiskola tanára volt a különösen a népi zenei csoportokkal való foglalkozásban szer- városban az NDK és az iraki Köztársaság közt 193# áprilisában megkötött kulturális egyezmény köretében végzi Oktató tevékenységét. Hruscsov elvtárs, mint ismereten március 15-én indul franciaország útjára. A nagyjelentőségű utazás elő készítésének napjaiban a szovje sajtó sok cikkben, a társadalmi é. kulturális szervek különféle rendez vényeken elevenítik fel a francia- szovjet barátság emlékeit. Március ban mutatják be Moszkvában a Nor mandie-Nyemen című első szovjet- francia koprodukciód filmet. A nagyszabású filmalkotás hősei francia ét szovjet repülök, akik a világháborúban együtt harcoltak a német fasizmus ellen a Normandie-Nyemen nevC ezred kötelékében, amely, mint t Krasznaja Zvezda kiemeli. De Gaulle kezdeményezésére jött létre. Az új film idővel eljut majd hozzánk is, amit bizonyára érdeklődéssé vár a magyar közönség. Addig i? idézzük fel a szovjet repülőkké együtt harcoló franciák emlékezeté* egy magyar nyelvű egykorú híradásból, amely a Hírek c. lap 1944. december 14-i .számában jelent meg. A lapot a szovjet arcvonal politikai osztálya adta ki a magyar lakosság tájékoztatása végett. Az érdekes, tárba formában közölt írás címe: A „Normandia" hősei. 0 Apró betűs bevezetője így hangzik ..A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsi elnöksége 1944. november 27-én megjelent rendeleté értelmében ai ..Arany Csillag" érdemrenddel tüntette ki Marcel Albert és Roland d< la Pouape francia repülő főhadnagyokat, a szovjetunióban harcolt . Normandia" francia repü'őkőtdélt két tisztjét és nekik a kitüntetéssé! Járó „Szovjetunió hőse'* elmet adományozta." Van már a világon — irta a tárca névtelen szerzője — két olyan francia, akiktől ha megkérdik, kik önök, azt felelhetik: „Mi a Szovjetunió hősei vagyunk!" Hangoztatja a cikkíró, hogy a szovjet nép és a franciák egyaránt büszkék a két kiváló katonára, majd így folytatja: „Nekünk most nagyon sok a barátunk és egyre szorosabban ülünk s győzők asztalánál. De a Normandia repülői 1942 őszén jöttek hozzánk Akkor még nem voltunk Kelet-Po- roszországban. hanem a németek voltak a Volgánál. Kétségbeesetten har coltunk, mert tudtuk, hogy tovább egy tapodtat sem hátrálhatunk. A külföld találgatta, vajon hány hétig tudunk meg kitartani. Ámde ezen a borús őszön megérkeztek hozzánk barátaink, a francia repülők ... Mikor s németek még a Kaukázusban voltak ezek a franciák megértették, hogi, Oroszország . harca egyszersmind Franciaország harca is és hogy az orosz ég alatt is lehet küzdeni a francia földért. Közöttük elsők voltak Marcel Albert és Roland de la Pouape. Ok még Sztálingrád előtt érkeztek hozzánk s mi sohasem fogjuk ezt nekik elfelejteni. Franciaország felszabadult az elnyomók igája alól... Ma mindenki elismeri Franciaországot, de mi akkor is elismertük, amikor láncra volt verve. És a franciák ezt sohasem fogják elfelejteni nekünk. Marcel Albert a mi kötelékünkben 23 német repülőgépet semmisített meg. (Az a „ml kötelékünk" valószínűleg a Normandie-Nyemen ezred volt, bár a cikkíró ezt nem említi.) Igazi fenegyerek ez a francia. Oroszország csodálatos gépet adott nlája Franciaország hősi érzülettel telítette szívéi. Németország megtanított? gyűlölni. S ez a vidám francia, a munkásosztály fia. aki párizsibb a párizsinál, a Szovjetunió hőse lett Hárman voltak katonabarátok: Le- févre, Dorand és Albert. Hárman repültek át Észak-Afrikából Gibraltárba. Hárman jelentették be: „Oroszországban akarunk harcolni!" Elválaszthatatlanok voltak. Barátaik tréfás? n a ..három testőrnek" hívták őket. F.Iőbb Durand, azután Lefévre esett el a harcban. Marcel Albert ellenben megérte a boldog napot: német ég alatt veri a boche-okat." A cikkíró elmondja, hogy Roland de le Pouape. bár régi arisztokrata csatádból származott, amikor megtudta. hogy egy csoport repülőt-''OKU töprengtem: mii írjaK í'ap; Miklós tokaji tanárról, én, az cgyka ri rossz diák. Portrét, vagy Inkób interjút készítsek? Portréban talá: lehetetlen lenne hűen ábrázolni ez az örökké nyugtalan embert. Az in terjú pedig szűk keretek közé szőri canczcsi KercK rapp tanártól, hogy ez az írás ilyen rapszódikus, műfajilag talán meghatározhatatlan. de rá hivatkozom: nem mindig a szabály a fontos ..., a konkrét cél Mi a célom ezzel az írással? Egyszerűen csak az, hogy bemutassak egy embert, egy különös embert, akit ma már tisztel a nagymúltú Tokaj minden polgára, mert... hogy is történt? .. Könyvekkel, megsárgult papírlapokkal tetézett lovarszekér állt meg a tokaji hulladékgyűjtő bejárata előtt. Az emberek közömbösen nézték ezt a mindennapi képet. Láttak már szekeret eleget, könyvekkel megrakottan is. Aztán hirtelen egy sovány, kopottkabátos, cingár ember lépett le a járdáról. Kiáltáséra mindenki megtorpant. — Emberek! Az i6ten szerelmére! Mit csinálnak?! A hulladékbegyűjtőhöz hozzák ezeket a drága köny— Drága könyvek.... drága könyvek ... — dörmögte valaki, a fittyet hányt a tolakodó sovány emberre. A könyveket. Iratokat ledobálták a kocsiról és elmentek. Igen, Papp Miklós tanár volt ez a cingár ember. S akkor, ott a hulladékgyűjtő előtt határozta el: megment minden értéket, amely Tokaj múltját őrzi. Múzeumot rendez be, még akkor 1*. ha nem kap támogatást Mindez nem régen történt, pár évvel ezelőtt. Azt mindenki tudta, hogy Tokaj, a szabadságharcos zempléni föld e csodálatosan szép darabkája régi település, sok műemlékkel, történelmi nevezetességgel, de hogy felkutatni a múlt haladó értékeit, hagyományait, történetét, kinek jutóit eszébe akkor ... Története van a tokaji, 1802-ben Jtaná azt a roppant élettapasztalatot, • mely árad ebből a kistermetű, so- fvány emberből, mondataiból. Nem, (rosszul mondom, nem sokat beszél, • tényeket mond, új, eddig ismeretlen ’történelmi epizódokat sorol, aztán • várja a véleményed. S ha nem is- f mered a történelmet, elvesztél. Akikor aztán hallgatnod kell tovább, imert ő magyarázni kezd, folyton- I folyvást, hogy te is tudd. amit ő. JÉs milyen egyszerű, közvetlen em• ber. Nem pózol, nem visel csokor- Ényakkendőt, nem csibukol, mindenében egyszerű. Ezt még a szülői házinál tanulta, Diósgyőrben, a vasgyár f tövében, munkásszüleitől. Egykorú írás Az első szovjet—francia koprodukciós film hőseiről
