Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-08 / 57. szám
„Obsitos regruták“ Antikor sorbarendezódtek. maid a katonás menetoszlop kifordult a szikszói tanácsháza elől a iárást kultúrotthon felé, a márciusé le ti szél úau csapott közéjük, mintha szét akarta volna ugrasztani őket. A járókelőket megtorpantotta a kiváncsisáa. Vajon miféle felvonulók ezek. honnan jöttek, hová mennek? Élükön hetyke katonatiszt, rezesbanda, melu olyan igazábul fújja a talpuk alá a katonaindulókat, hogy no! Es milyen rendezettek a sorok, milyen katonásan tartják a lépést! Csak nem katonának viszik ókét? Nem. az nem lehet, kiöregedtek már ezek az .angyalbőrből”! Aki nem tud úrrá lenni az oldalát furdaló kíváncsiságon, a járdán követi a felvonulókat. S a ' ' túrotthonban minden kiderül. — Vigyázz! Ülj le! Csörgi József tiszt elvtárs. a szikszói járási kiegészítő parancsnokság vezetője emelkedett szólásra. — Önök számára elhangzott az utolsó parancs: „Ülj ler Ettől a perctől kezdve nem tartoznaJc a hadsereg nyilvántartásába, búcsúzik Önöktől a magyar néphadsereg. Az 1909-es évfolyam ezelőtt harminc esztendővel került a hadsereg nyilvántartásába, elmúltak 50 évesek, letelt a katonai szolgálatra való alkalmasság ideje... Letelt... De sok mindent zsúfxit ebbe a harminc évbe a történelem! A tényleges katonaidőt, az úri tisztek dölyfös, közlegény faló önkényeskedését, a második világháború szörnyűségeit, a népszabadság hajnalhasadását. Elszorul az emberek szive. Jönnek az emlékek, a háború átélt rémségei, a megidézett múlt hordja-ta- szitja emlékezetük reflektorfényébe a tegnap döbbenetes képeit. Kollár István elvtárs a járási pártbizottság nevében köszönti őket: — A hadseregtől búcsúznak, de kötelességeik maradnak rryéa. Neveljenek olyan fiakat, akik. ha a haza úau kívánja, a legnagyobb áldozattól s riadnak vissza ... Balabán Sándor tiszt elvtárs megyei kiegészítő parancsnokság vözletét tolmácsolja, majd a régi és a mai hadseregről szól. A horthysta hadseregben a tiszt által megszemélyesített hatalom — a földbirtokosok, a gyárosok, a kizsákmánuoló osztályok hatalma volt. Ma a néphadsereg katonáit — közlegényt és tisztet — ugyanazon érdek, a nép érdeke egyesíti. Az egyszerű sorkatonának ugyanaz a célja, mint a tisztnek: vigyázni népünk békéjét, mint a szemünk fényét, mert ez a béke szabad hazánk boldogulásának alapja. A Szovjetunióval való fegyverbarátság teszi biztonságossá életünket, ez a barátság acélozza hitünket, hooti nem lehet úrrá népünkön többé az úri vi. lóg. Ütemes dobpergés közepette egyenruhás úttörők vonulnak a terembe, majd kilép közülük egy. s az eausze- rü gyermeki szavak nnomán megpá- rásodik a gondbaőszülőt idős emberek Milyen szép. miluen kedves minden. csak okkor szomorodik meg egy kicsit az ember szíve, amikor a tiszt elvtársak kezükbe adják az ..obsltnt", az elbocsátó levelet: a díszes emléklapon ezt betűzgetik: ..Tartalékos hadkötelessé"* állományból való törlése alkalmából". A rezesbandát népi penészek váltják fel, majd a Léht Állami GazdaSzínjátszók a mezőkövesdi gimnáziumban sag fiataljai és a szikszói kiszéseki odriak műsort. Sör, bor kerül ____ tói ra a párolgó marhapörkölt mellé. Régi katonanóták sírvavigadó szomorúsága lengi be a termet: ..öreg baka búcsúzik a századtól"... meg „Ne vigyenek engem katonának, meghasad a szive a babámnak” ... Cserve nyák Laci bácsi, a Szikból Cipész Ktsz dolgozója ellentmond a nótának: — Bár még ott allnék a pódiumon k-lott-gatyában, és a vizitáló tiszt elv- társak odaszólnának nekem: ..Alkalmas" ... Olyan isten igazábul vágnám a feküdjöt, meg imám az öregeknek: elszakítottam a csatárláncot, küldjenek pénzt rá. hogy... No. de hát mindenki olyan idős. amilyennek érzi magái... én húsz évesnek érzem maanm. — Én is, én is — kiabálnak kórusban a szikszóiak. — De azért nem ártott volna befogni a Nap szemét, amikor masíroztunk — mondja nevetve az egyik szikszói ..rbsUos regruta" — mindenki megtudta, hogy már ötven évesek vagyunk.. És száll a nóta. ropják a táncot az ..öregek", vigasságoal búcsúznak a hadkötelezettségi állománytól. Dicséret és elismerés illeti az ünnepség szervezőit, nem kevésbé a kivitelezőit. Széppé, igen-igen emlékezetessé tették szétnézvén ember számára 1960 márciusának első szwnbaijit. (*m) Kép jv kőszívű ember fiai" harmadik felvonásából. Megnyílt a Borsod megyei képzőművésznöh kiállítása A Borsod megyéi Nőtanács képzőművészeti csoportja a nemzetközi nő- >0. évfordulója alkalmából másodízben rendezte meg a megye képzőművészeti kiállítását Miskolcon, a Déryné utca 3. szám alatti Nevelők A putnoki járás minden második községének van már művelődési otthona A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya az elmúlt évben nagy munkába kezdett. Elhatározták, hogy folyamatosan megvizsgálják a megye 11 járásának művelődésügyi helyzetét és az eredményeket, valamint az észlelt hiányosságok kijavításának lehetőségeit közösen vitatják meg a járások vezetőivel. —A párt Központi Bizottsága művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése óta több járásban végeztek ilyen vizsgálatot. Az idén a putnoki járás művelődési helyzetéről készítettek jelentést. A másfél hónapig tartó munka során megállapították, hogy a járás 32 községében alig él olyan család, amelynek ne volna kapcsolata az üzemekkel. A bányákba, üzemekbe járó dolgozók, valamint a szövetkezeti, s ma még egyéni parasztok az utóbbi években egyre nagyobb' gondot fordítanak műveltségük növelésére. Ezt a törekvésüket messzemenően támogatják a tanácsok és a különböző szervek. A felszabadulás óta a járás községeiben 15 tanácsi és 4 szak- szervezeti művelődési otthon kezdte meg működését. Ma már a járás minden második községének van művelődési otthona. Sajnos, az otthonok felszerelése és berendezése még nem mindenütt kielégítő. Ezek pótlására a községi tanácsok az Idén 28 ezer forintot fordítanak. Ugyanakkor községfejlesztési alap felhasználásával csaknem 2,5 millió forintos költséggel 6 új művelődé- - si otthon építését és három bővítését kezdik meg. A falvak lakossága az új otthonok építését 300 ezer forint értékű tár- »adalmi munkával segiti. A művelődési otthonokban az elmúlt két évben megnőtt az érdeklődés az ismeretterjesztő előadások iránt. Szeptembertől február végéip 162 politikai, mezőgazdasági, világnézeti és irodalmi témájú előadást tartottak, amelyeket 6790-en hallgattak meg. A jó ismeretterjesztő munka kedvezően befolyásolta a járás 2fl népkönyvtárának forgalmát is. Míg 1058-ban a könyvtárakból 45 ezer 405 könyvet kölcsönöztek ki, addig ez a szám tavaly 54 ezer 690- re emelkedett. A statisztika szerint a könyvtáraknak több mint ezerötszáz 16 éven aluli állandó olvasója A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi konferenciája A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete, valamint a megyei és városi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi osztálya március 3-án, csütörtö- jkön délelőtt az Értelmiségi Klubban Irodalmi előadói konferenciát rende- |zett. Ezen résztvettek a megye irodalmi előadói, nagyrészt irodalom- akos tanárok. A konferencián két őadás hangzott el, mindkettőt szín- >nalas hozzászólások követték. Bélád! Miklós, a Magvető Könyvkiadó Igazgatója előadásában a mai magyar Irodalom helyzetéről, fejlődéséről adott átfogó képet. Ismertetése második részében a ma élő és alkotó magyar írókat Igyekezett az irányzatok és a szocialista realista Ikotói módszerhez való közeledésük szempontjából osztályozni. A megye irodalmi előadóinak mai irodalmunkban való jártasságát és az eziránt való érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint azok a kérdések, melyekkel egy-egy írónk helyes értékelése Iránt érdeklődtek. A másik előadás érdekes kísérlet volt. Bárd Miklós, a TIT irodalmi szakosztályai országos választmányának titkára irodalmi ismeretterjesztés tematikái és módszertani kérdéseiről beszélt. Ilyen tematikájú előadás elsőként Ittt Miskolcon hangzott el. Sajnos, nagyobb terjedelme következtében# hosszabb megvitatására nem maradt idő. De az előadó Bárd Miklós megígérte, hogy a témát írásban részletesen kidolgozza és azt a TIT megyei szervezete eljuttatja az előadókhoz, akik majd azt megvitatják. Rideghváry Bencét (Kovács András IV/a), Baradlaynct (Varga Katalin Il/c), Tallérossy Zebulont (Gánóczy Zoltán IV/a), a délceg, jó kiállású Baradlay fiúkat: Richárdot (Papp Zoltán IV/a), Ödönt (Arvay László IV/c) és az érzésekkel telített Jenőt (Tóth Sándor IV/a); Haynaut (Wőrum Imre IV/a), a leányok közül Duszts Erzsébetet (III/c), Révész Juditot (IV/c) és Sereg Zsuzsát (III/c). Az előadás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Száz és száz fiatalban és felnőttben ébresztette, mélyítette el az igaz hazafiság nemes és fenkölt érzését. Az előadássorozat jelentős volt ét emlékezetes lesz Mezőkövesd kulturális életében. _____________ DALA JÓZSEF A kőszívű ember fiai című drámájának egyre fokozódó nagy közönség- sikere. A közönség estéről estére mindig megtölti a nézőteret minden különösebb és hatékonyabb közönség- szervezés nélkül. > Már a hetedik előadásnál tartunk |és az érdeklődés egyre szélesebb ménetekben terjed. Ez a tény megcáfolja [azt a tévhitet, hogy Mezőkövesd dolgozó népe csupán a jazzparádék és az [operett, a könnyű műfajok iránt érdeklődik. ; Az iskola feladata nemcsak az is- [meretközlés, a tudás bővítése és el- [mélyítése; fontosabb hivatása a szocialista emberformálás, a közösségi [szellemű embernevelés. ! Megható és felemelő volt látni azt az önzetlen közösségi munkát, a tanulóifjúság sürgő-forgó lázas tevé.rális igénye egyre növekszik és ezc- ,ket a magasabb igényeket a kultúr- ház megépítéséig is ki kell elégíteni. |Az élet nem állhat meg. örömmel kél! üdvözölnünk a gim- ,názium igazgatójának, dr. Papp Zoltánnak fáradságot nem ismerő erőfeszítését, melynek eredményeképpen — ha kisebb méretekben is — Mezőkövesd városi színvonalú, parkettás alapzatú, új színpaddal felszerelt, kb 400 ülőhellyel ellátott korszerű kultúrtermet kapott a gimnázium épületében, amely színpadi művek előadására is megfelel. ! Ezzel a létesítménnyel a gimnázium oktató és nevelő hivatása mellett, a falu életében megindult közművelődés központja lesz. ' Igazolja állításunkat a kultúrterem ’új színpadán a KISZ és az önképzőkör által színrehozott Jókai—Földes: vezető állandóan gyakorolt népes gárdájával öt. hosszú hónapon át, éft- •éröl estére szakadatlan munkával# szabad időben, tanulás után, a kollektiv munka jegyében. Meg kell dicsérnünk a szereplők és a technikusuk melleti a rendező brigádot (büfé- oOk. kellékesek, átöltöztetek, maszkírozok, jegykezelők stb.), amely óramű pontossággal látta el feladatát. Az ifjúság negyedrésze vette ki ró. szét az előadások megrendezéséből. A közönség feszülten figyelte «a előadásokat, hol kacagva, hol sírva a dráma sodrásában. A szereplőket egyénenkint — mind az 51 tanulót — meg kellene dicsérnünk. Tudásuk, lelkesedésük teljességével működtek közre a darab sikere érdekében. Erre nincs módunk^ de ki kell mégis emc-lnünk Plankenhorst Alfonzint (Hutter Elvira IV/a)» nazaban. A kiállítást, amelyen 13* festő 30 müvét mutatják be. márciusi 6-án, vasárnap délben nagyszámú kő-* zönség jelenlétében nyitották meg.( Ott láttuk a kiállítás létrejöttél sepftő* megyei és városi nőtanácsi vezetőket,( az MSZMP és a tanácsok képviselőit} a Borsod megyei képzömüvé*zcso-(, port vezetőségi tagjait és sok más ér-V deklődőt. I A tárlatnyitó közönségét V. Zalánk Irén országgyűlési képviselő köszön •( tötte. majd Gera Éva budapesti festő-k művésznő tartott megnyitó beszédet.( Hangoztatta többek közt, hogy a nők képzőművészek kiállításaival koránt-i sem akarnak olyasmit dokumentálni.k mintha a művészeti alkotások meg-l ítélésében különbséget kellene tenni* a férfi és nő művészek alkotásai kö-2 zott. Dokumentálni akarják ellenbení azt, hogy átntg a régi rendszérbiú aj női müvésztehetségek érvényesülései elé ezer akadály gördült, szocialistaJ rendünkben a minden tekintetben? egyenjogúvá vált nők milyen ered-}, ményekel értek el a képzőművészet-? ben, annak ellenére, hogy a nők mű- (, vészi tevékenysége sok esetben ma isi — gondoljunk az anyasággal, háztar-', tási gondokkal, gyerekneveléssel jdrÓL akadályokra — több nehézségbe Üt-J közik, mint a férfiaké. Az itt láthatójj tárlati anyag éppen azt bizonyítja,} hogy a nőművészek a gyakori nehéz-? ségek ellenére mindinkább odafejlőd-} nek, hogy méltó művekkel reprezen-? tálhatják a felszabadult nők tehet-/ ségének kibontakozását. A tárlat közönsége örömmel ta-/ pasztalta, hogy a nőmüvészek a múlt * év óta is sokat fejlődtek. A tárlat ér-/ tikelésére még visszatérünk. S kenységét. amely az előadást megelőzte. Az 51 szereplő naponkénti próbáját, a rendkívül képzett rendező. Benkóczy György tanár lelkes, odaadó irányító munkáját. Erre szükség volt azért is, mert túlnyomórészt új színjátszókkal kellett a sokrétű drámát színpadképessé tenni. Külön gyakorolta kit-'zött feladatát a tía technikus Kádár József tanár szaktanácsai alapján. Jó munkájuk eredményeképpen a 11 jelenet és 3 szoba- díszlet beállításakor alig volt pár nerc szünet. A rendező, a technika! I Közismert tény — sajnos —. hogy ’a húszezres lélekszámú Mezőkövesdinek, ennek a hatalmas falunak még ’mindig nincs megfelelő, korszerű kql- Itúrháza. A jelenleg kulturális célt ’szolgáló helyiségek — a volt Gazdalkör, a Petőfi mozi — színpadi müvek Ibemutatására alig alkalmasak, rendeltetésük más célt szolgál. Az új ikultúrház létesítésén fáradozik mos*, la község végrehajtó bizottsága és ta- inácsa. A megvalósulás elé még a I megöl dúsra váró problémák özöne Itornyost»*. A *Vu dolgozóinak kultuKenderessy Zoltán énekművész szólóinak és kettőseinek kritikai elemzése helyett — amit már az első bemutatásnál egyébként is megtettük — hadd hivatkozzunk a dörgő vastapsokra. az állandó ismételtetésekre é9 hivatkozzunk arra a népes „delegációra". amely a nézőtérről az öltözőbe zarándokolt, hogy egy-egy kézszorítással fejezze ki a vasgyári dolgozók köszönetét a kapott művészi élményért. A hallgatók érzéseit egy öreg munkás így summázta: ..Egyszerű munkások vaoyunk, nem sokat adhatunk. üres kézzel, de tele szívvel jöttünk köszönetét mondani...” A nemes szórakozáson és művészi gyönyörön felül tanulságos is volt ez a koncert. Megmutatta, hogy a diósgyőri munkásokat igenis érdekli a komoly zene, értik és értékelik a nemes zenei szórakozást Megmutatta ez a két est. hogy mennyire hasznos, eredményes a hívatásos művészek és az öntevékeny zenekar összefogása. Azt hisszük, helyes lenne ezt az olasz opera-estet egy jól felépített, hasonló jellegű koncert-sorozat kezdetének tekinteni és Jó lenne ezzel a műsorral a megye néhány nagyobb helyét is felkeresni. Bizonyára az ózdi, kazincbarcikai munkások is szívesen fogadÉs még valamit: nagyon hasznos, hogy az egyes zeneszámok előtt rö- rid. pármondatos ismertetést adnak a műről, szerzőjéről és ezzel is növelik ii hallgató munkások zenei ismereteit, (benedek) hogy a diós ©'őrvasgyári szimfonikus . zenekar ez alkalommal olyan mű- ! vészi élvezetben részesítette haliga- : tóit, amely méltán vált volna dicsé- i retére bármely hivatásos zenei együt- I tesnek is. A jó érzékkel összeállított : műsor az olasz opera-irodalom leg- i szebb gyöngyszemeiből nyújtott át ■ egy csokrot. Jó volt a válogatás azért : is. mert mentes volt a műsorválasz- ■ tási arisztokratizmustól, ami hivatá- 1 sós zenekaroknál nem is ritkán ta- ■ pasztaiható: amikor azok a közönség- i töl függetlenül és sokszor csak a ven- ■ dég-dirigens kedvétől függően állít- i ják össze műsorukat. A hangverseny sikere második alkalommal is várakozáson felüli volt i A lelkes közönség hosszú vastapsok- i kai jutalmazta a műsornak mind a i tizenkét számát — nem egyszer he- i lyéről felállva tapsolta a zenészeket, ; a karmestert és az énekeseket — és 1 csaknem valamennyi számot mégis- i mételtette. Kalmár Péter, a Miskolci i Nemzeti Színház karnagya vezényelte 1 ez alkalommal is a zenekart. Szug- c gesztív erejű, dinamikus vezénylete j szárnyakat adott a zenekarnak. Ki- í tűnő teljesítményt nyújtott a nagyiét- ? számú zenekar és, ha a zenekaron be- 1 lül valamiféle rangsorolással próbál- 1 koznánic, úgy — a nagyszerű hegedű-, i mélyhegedű-, gordonka-, fuvola- és angolkürtszólók megszólaltatóin kívül 1 — a „primus inter pares” elv alap- i ján, elsőnek a prímet dicsérnénk. A r fúvósok jobb érvényesülése végett ja- í vasolnánk azok magasított elhelyezé- 1 sét Kováts Irén énekművésznő és Nehány nappal ezelőtt beszámoltunk a diósgyőrvasgyári szimfonikus zenekar nagysikerű olasz opera-estjéről. Általában nem szokás egyazon zenei rendezvényről kétszer egymásután hírt adni, de most eltérünk a szokástól. Eltérünk, mert az újbóli megemlékezés ez alkalommal indokolt. A nagysikerű hangversenyt egy héttel a bemutatása után meg kellett ismételni. Közkívánatra! A diósgyőri na©üzemek dolgozóinak kívánságára. Azoknak a kívánságára, akik első alkalommal zsúfolásig megtöltötték a Bartók Béla Művelődési Házat, még a széksorok mögött állva is tömött sorokban szorongtak — és azoknak a százaknak a kívánságára, akik már így sem fértek be a terembe. Most újra elfoglalta a helyét a zenekar a színpadon és újra megtöltötték a széksorokat — ha nem is any- nyira zsúfoltan — a komoly muzsikára kíváncsi, a nemes szórakozás iránt érdeklődő vasgyáriak. A koncert méltóságához illő ünnepélyességgel, sötét ruhába öltözötten figyeltek a színpadra. Arcukon a feszült várakozás. az őszinte érdeklődés látszott. Az „előkelő” hangversenytermekben korábban igen gyakori sznobságnak nyomát sem lehetett látni. Kulturált és művelődni akaró munkások várták a koncertet. Nem feladata ennek az írásnak a koncert részletes elemzése, zenei bírálata. Azt már elvégezte korábbi híradásunk. Nem mulaszthatjuk el azonban annak ismételt kiemelését, Szimfonikus zenekari koncerten — munkások között
