Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-04 / 54. szám

ESZAKMAGYARORSZAG 3 As élet höveteli! ÉTVÁGYA T! Ötletes újítással gyorsítják meg a termelőszövetkezeti istállók építését A Borsod'megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói az évről évre növek- ’ö lakóházépítési program megvaló­sítása mellett számos termelőszövet­kezeti istállót és üzemi műhelycsar­nokot is építenek. Ezeken az egy­mástól távol eső építkezéseken igen meglassította a munkát, hogy az épületek külső és belső vakolásához állványzatot kellett készíteniük. A vállalat az idén öt termelőszö­vetkezetben csaknem négymillió fo­rintos költséggel épít terményt? ro- lósra alkalmas. Dadlástérrel ellátott 50 férőhelyes, istállót. A dolgozók a le:szabadulási versenyben vállalták, hogy az új gazdasági épületeket 20 nappal a határidő előtt adják át A versenyt segítik a vállalat gépészeti osztályának dolgozói Is. A termelő­szövetkezeti építkezések meggyorsí­tására például most egy ötletes újí­tást dolgoztak ki. Egy kiselejtezett, alvázas pótkocsira . .nnyen összeál­lítható, bilincsnélküli csőállványt szereltek fel, úgy, hogy a pótkocsit munka közben kihúzható tárcsákkal rögzíthetik. A gépkocsival és a kézi- erővel vontatható mozgó csőállvány­zatot a tsz-istállók és műhelycsarno­kok belső éa külső vakolásánál M méter magasságig használhatják. Az újítás alkalmazásával jelentősen megrövidítik ezen épületek átadási határidejét, Közséofejleszlési alapból járda, tanterem, lénycsóvllipilis O/.don az Idén kőuégfe)te«ztés< atep* >01 három *» félmillió forintot költenek i váron »zépltéaéré.' Ar. «lap legnagyobb ■észét, csaknem kétmillió forintot utak Is Járdák építésére fordítják, lay - fö- tént a munkás lak la részeken — mintegy tiat kilométer hosszúságban új utat, 0« lelve Járdát építenek. Több mint két ki­yen újabb kOzkutakkal javujüc a v»­>á]yozáaát. Az egyik munkásnegyedben íz általános iskolát nevelői Irtrrttwni m így ÚJ tanteremmel bővítik. A lakosság ezenfelül mintegy negyed­ül 'árul a város fejlesztéshez. Megnőttek az igények Karádra beüzent a tavasz tűk a fejünket az asszonnyal. így is. úgy is meghány tu k-vetettük a dol­got és a vége az lett. hogy beléptünk az UJ Életbe. Hát röviden így volt” — S a számításukat hogy lelték meg? annyit, hogy mikor Ideköltöztem, harminc ezerért vettem e«v Ids há­zét Ez bizony meghúzott... Har­Mondtam is: öt év alatt sem Tövünk számítottam. Mióta tsz-tag vagyok, teljesen ki tisztáztam masam, s eb­ben az évben, ha mindent összeszá­molok. hát úgy harminc ezer forint körül volt a hasznom. Ez már egy másik ház ára. No. hát azért mon­dom. hogy jól jártam. Őszintén mon­dom. nem bántam meg. hogy kihúz­tam a földem végéből » karót, mert ahogy örültem annak ideién a hat holdnak, százszor lobban örülök most az ezerháromszáz holdnak. Bér ha­marabb tettem v< '■'a. • Teherautó igyekszik Bérccé felől. Burgonyát szállít tavasad vetőmagé nak. Másfelől fogatos szekerek hord­ják a műtrágyát. Bent. a faluban, az Uj Élet Irodájában homokkal vegyí­tett vetömagvat tartalmazó ládára vigyáz árgus szemekkel a könyvelő. 1 dönkint szorgalmasan locsolhatták, egyenletesen tartják a kályhában a meleget. Csírázik a krumpli a szom­széd szobákban is. Nemsokára földbe kerül már: primőr árut készítenek, mert úgy hallották, más termelőszö­vetkezetekben Is lói Jövedelmezett Sűrűn csönget a telefon Is: vetőmag után. erőgépek felól érdeklődnek; terveznek, szerveznek. szerszámot élesítenek, hogy mire oorhanyóssá válik a föld. minden készen áJHön ... mert üzent a tavasz! Oaodvári Műdéi A Műszaki Egyetemen a ^ vtxffúk marxizmus—lenUüxmusbc •»keresek voltak. Két haUoatóval be •eügelUm a szünetben, akik elé Oynffén szerepeltek. Éppen, hoo ..átcsúsztak” a marxizmus eouik fon fos része, a történelmi materiáliz mus vizsgán. Egyikük elég hánya veti módon mondta, hogy attól ő met jó mérnök lesz. hiszen a szakiár mákból íobbak az eredményei. Nem első eset már. hogy eta/Ut ál­lásponttal találkozom; nem is csaj az egyetemen, hanem máshol is la vasztaUiató ez a szakmai szüklató- WmiíiB. Sokan úou gondolják - legtóbbnyire mírt még nem ismerik valóságban a gyárai, az ott Mm munkai, az ottani életet —. hóm majd bekerülnek egg tervezőiroda- ba, vagy más irodába, alfélé ..ele- fantcsonttoronyba" és terveznek. írd- ng,tanok. Mintha lennének egyálta­lán míg valahol ilyen elefántcsont- tornyok a termelésben!... Nem le­het azon csodálkozni, hogy Kállai Gyula és Marosán György elvtársak egyaránt a kommunista szakember- képzés fontosságáról beszéltek a Műszaki Egyetemen. Nem arról fan szó természetesen, hogy most maid párttagok tömegei hagyják el az egyetemet. Ez nem is cél. hiszen a párttagság nem okvet­len fontos ahhoz, hogu valaki jó szakember legyen. Változatlan a pártnak az az álláspontja, hogy pár- tonkívülick is beiőithetnek vezető funkciókat — pártfunkció kivételé­vel bármilyen munkakörben. — Arra van szükség, hogy marxista világné­zettel áthatott, tudatos emberek le­gyenek a szakemberek. Értsék és ért­senek egyet a párt politikájával, mert ez halja át az egész építőmwn- kál. Ez pedig még nem azonos a Párttagsággal. Nagyon sok pártonkí­tásával ezt bizonyítja. A munkásosztályra ma már a szo- csahsta életmód, a marxista világné­zet a jellemző. A munkások tudják, hogy óriási változás ment végbe He­tükben. Tulajdonukba kerültek a termelőéi eszközök, új módon élnek, másképpen dolgoznak. Követik a partot, megvalósítják politikáját. Érmek legékesebb bizonyítéka, hogy a kongresszusi munkaversenu sorún a terveket túlszárnyalták és az 1960- ae célkitűzéseket is teljesítették. (Er­re egy-két ismerősöm azt fogja mon­dani. hogy ez „brosúra szöveg". Pe­dig először is -nem az. másodszor ye­s'- dig a változásról könyveket lehetne imi. Aki jár az üzemekben, gyárak­ban. ezt nagyon jói tudja.) Mindenki ismeri a szakemberek fontos szerepét a termelésben. Ez azonban nem jelenti azt. hogy min­den mérnök munkáját egyformán el­ismerik. A burzsoá szakember is tud dolgozni, gépet tervezni, irányítani. Van, amit a legnagyobb tökéletesség- ' re emelt, mint például a Taylor- és e. Bcdaux-rcndszert — hogy csak az is- nu Törtebbeket említsük. Aki dolgozott ősz kapitalista gyárában, az tudja, hogu .z mit jelent. Ezek voltak a munkást , -eslázó. izzasztó bérrendszerek. Am az efféle szakember-típusból most már nem kérnek a munkások. Ok azt várják, hogy abban a küzdelem--, ben. amely a Jobb termék gyorsabb: « gazdaságosabb előállításáért fo-í lyiK segítőtársat kapjanak a szak-}, képzettebb, műveltebb vezetőktől.'/. Könnyebb munkával többet termelníi — nem kis dologi A többtermelésü még nagyon sokáig napirenden lévői feladat lesz, hiszen ez a termékbőségé létrehozásinak feltétele. fl A fiatal mérnök ff”*1*? most megy a gyárba dolaozni. ta-'J pasztáim fogja, hogy a munkások az-f zol fogadják: ..ez már szocialista em- S bér", a mi rendszerünk nevelte. Eli nem fog dicsőségére válni, ha ott 'sí azt mondja, amit a félévi dolgozati-^ ba beírt, hogy „194S óta össznépi iu-rc lajdon uralkodik az egész népgazda-K sóiban". A munkások, akik résztvct-A lek a hatalomért Mutatott harcban.tr. ma pedig segítik a termelószövetke-h veteket, megmosolyogják, hogy mégi ezt sem tudja. Egyik tanköri foglal-ff kozás szünetében arról kérdevgettekA hogy mi a Népfront. „Párt az. vágyó pártok szövetsége?'' Még jó. hogy megkérdezik. ft. Vegyük a szocialista munkabrigá-Á dók példáját. Ez már nem is csoki- verseny, a szó régi értelmében, ha-'v nem ezek a munkások, miközben o’fí termelés régi normált megdöntik ési1 újat alkotnak, egyben önmagukat isT átformálják. Minden egyes brigádff - célul tűzi ki tagjainak nevelését, io-ik vibbképzését. Ebben is oroszlánrészt i vállalhatnak a szakemberek — half; képesek rá. Mert szocialista embere-» két formálni nem lehet, csak ugyan-K Ilyen meggyőződéssel. Nagyon sok le-f hetósig nincsen. Vagy — vagy: mar-e■ crista, vagy idealista világnézet kö-fc zöu kell választani. Ez persze nemi, könnyű, nem is megy egyik napról af, másikra. Nagyon sok szál fűz min-K: denkit a régihez, azonban éppen azAi értelmiségnek az a része, amely is-í; meri és nap mint nap feldolgozza aui tudományos irodalmat, látja a tnar-’ii ? Március első napjain végigszaladt i (szellő a tiszakarádi földeken. Men /pirította a fekete televémyt. szélinél Riasztotta a traktorszántotlo hantokat Vnegmorzsolta a rögöket. Itt-ott mi Sldkandlkál takarója alól az ősszel ve ,tett búza. puhul a gyümölcsfák héla JAz Úton robogó szederek után por ííelhö kering, s alant száll; szinte el 'nyúlik a földek felölt a szalonnasütt (legények tüzének füstié. Karádra be süzent a tavasz... ' Odébb, a hidcgleheletú Tiszán méf ätaralyt fodroz a szél. de a kertokali: 'földeken, napos partoldalakon mái izöldell a fű. s rügybe pattant a kis- (kertekben az orgona. Paikos gyere­kek ácsingózva nézik az ártéri réle- vket. ahol nemsokára nagy futball- jcsaták kezdődnek; asszonyok, lá­nyok öblögetik a frissen mosott ni- )hát a kút mellett: kezükíciét veresre lesípte a víz időnként a kötény alá ‘dugják, s énekelnek: I Kertek olaíl faragnak az ácsok. i eriggy jányom. kérj tőlük 1 forgácsot... ! Ezt eltalálták! Aktuálisabb dúlt nem is énekelhetnének. Felszecsatto- .gástól és az Uj Elet gatterfúrészén«k monoton zúgásától visszhangzik a gát melletti falu. Szekerek jönnek. — rajtuk derékba szabott nyár- és fűzfa, s szekerek mennek — rajtuk egyctüosra. jrótooloera vágott, kelle­részüzem. amelyet j^tsz-bélte* sze­rényen csak amolyan kisegítő egy­ségnek neveznek, de amely pedig a múlt évben Is sokezer forintot hozott a közös pénztárba. Az ártéri erdőben, s a tsz földjein mindig akad kisdel­ta*«» fa és az U] Esetnek szüksé­ge van a deszkára. Építkeznek. Há­rom-négy épületet emelnek egyszer­re. A tanyán nyáriszállást a jószá­goknak. odébb, a patronáló üzem se­gítségével. korszerű, téglafalas istál­lót. amelybe ősszel már bekötnek, s a falu közepén, a tsz portáján üzem­épületet a csoportbeli mestereknek; asztalosoknak, ácsoknak, kovácsok­nak. Negyedosztályú téglát válogat­tak. hogy minél kevesebbe kerüljön. Hiszen a célnak ez is megfelel. A fa­anyagot és a munkaerőt maguk ad­ják. kihasználják az úgynevezett ..rejtett tartalékokat". És nagyon igyekeznek. Hisz"-’ üzent a tavasz. • A tanyához ny„..okkal szegélye­zett dülóút vezet. Mellette őszi szán- tású tábla. Kapásnövény megy bele. Az út szélén, az árokparton két em­ber toporog. Az egyik Butta Dezső, az Uj Élet elnöke, a másik Onofer Ferenc, aki negyvenhatban ugyan ezen a tájon verte le juttatott földié végébe a mezsgyére a karót, s húzta ki három évvel ezelőtt, hogv hat hold helyett 1300 hold gazdájának vallja magát. Kigombolták a vate­linbéléses kabátot, melegednek a ta- vaszias verőfényben és tekintetükkel tfca. meg újra felmérik a határt. — Oda tavaszbúza megy. Ide meg árpa. Ide... hát ide meg kukoricát vetünk! Terveznek, gondolkodnak Az el­nök és a tsz-tag. Közös, nagy gazda­ságuk jelenet, jövőjét tervezik. — Az állattenyésztés lényeges! — Így az elnök. — Tavaly is jől jöve­delmezett. A sőreneveléshez, szerző­déses hizlaláshoz — mert kifizetődő — és a teoyészáüománv továbbsza- BOritásáhoa takarmány kell. Sok és jó takarmány. A kukorica annyit ér. mint az arany... — Annyit bizony! — hagyja hely­ben Onofer Is. — Ide kukoricát ve­tünk. Ebben megegyezlek. • Onofer Ferenc Bodroghaiomból jött Tisza karádra. Urasági cseléd, más lába kapcája volt egészen negy­venötig Tizenöt esztendővel ezelőtt azonban az ö sorsa is nagyot for­dult. Földet kapott, maga gazdája lett: önmaga kezdte irányítani sor­sát. tervezni jövőjét. Am. amíg Bod­roghaiomból a tlszakarádi Ui Élet tsz-ig eljutott, számára sem volt könnyű az út. Hadd mondja el azon­ban ő maga. Hitelesen legyeztük: Hat hold föld, — hat hold föld... Mikor meghallottam, hogy mennyit kapok, azt hittem, kiugrók a bőröm­ből. Hiszen ez egy valódi kis gazda­ság! Hat hold — hat hold.,.. Ál­momban is ezt ismételgettem. Am a gazdasághoz ez is kell. az is kell. Sok minden kell és nekem sok min­den hiányzott. A gazdálkodás kez­detben bizony nehezen indult, de azért valahogy csak elindult Smenl is ez tíz évig. de közben persze hal­lottam. hogy itt is. ott is megalakult a csoport, jől élnek benne a tagok. Eleinte hittem is. meg nem is. De az­tán láttam, hogy tényleg úgy van. ahogy mondják. Node — gondoltam — megnézem saját szememmel is. Hát megnéztem ezt a karádit Tetszett Beszélgettem az emberekkel, össze­hasonlítottam sorsukat az enyémmel, s akárhogy forgattam, mindig az lőtt ki, hogy nekik van jobb soruk. Há‘ akkor én. ha lehetőség van rá. miért ne boldoguljak jobban? Összedug­Mezőkövesden épült fel megyénk legnagyobb és legmodernebb föktmüvesszöve«- kezetl áruháza. A múlt évben 2S millió J« ezer 344 forint volt az üzlet bevétele. A képen: a vásárolt viljknytüzhelyet rakják fel a kocsira: - Mindez azt igazolja: a falun Is mrgnöuek az Igények. Foto: Szabados bezárkózik irodájába és kifejezetten csak szakmájával foglalkozik — el­marad az élettől, elmarad a munká­sokról. Nagyok ezek az igények, vedig ez még nem is minden, ami a kommunis­ta szakember fogalmába tartozik. De ezek megoldása sürgető feladat, ezt követeli meg az élet. Valamelyest könnyebb a dolog az egyetemen, ihol fiatal mérnököket nevelnek. Ott van a marxizmus tanszék, amely ok. 'atja a marxizmus alapvető lant­osait. Hiszen ez kötelezd tantárgy it éven keresztül. De ez egymagá­ján az egyetemen sem oldia mea a problémát. Szükség van még a párt- nzottság segítségére, támogatására s. A politikai felvilágosító murika. a Taposta folytatott meggyőzés elen- tedhetetlen ebből a szempontból. jgyedül a marxista tanszékre bízni tzf a problémát az egyetemen sem ehet. Ott dolgoznak naoutekinté- yű. rendkívül magasan kvalifikált, udományos káderek, akiknek az •gyetemi oktató munkában évvúau. nirtí a termelésben, komoly tapasz- atataik vannak. Az ö segítségük is lélkülözhetetlen. De az egyetemen kívül íz üzemekben is szükség van arra. agy a mérnökök, szakemberek vál­ónak kommunista szakemberekké. A ártoktatás is lehetőséget nuiíil erre. 'e egymagában nem oldja mea a cladatot. A pártbizottságok és párl- zervezetek politikai nevelőmunkája ihet inkább az az emelő, amely kö- elebb visz a cél eléréséhez. Megér z minden fáradságot, gondoskodást, 'iveimet, mert arra az eredménure-ve- et, hogy magasabb lesz az ivari ve- etés színvonala, könnyebbé, kultú- iltabbá válik a munkások munká- i és élete, és emellett növekszik á •rmelés. Déri Ernő ; xista világnézet előretörését, tech« ; kai. tudományos térhódilásáf mind,-. I területen. ■ . A tudomány ét technika jelenleg 1 foka mellett a termelés szinte min 1 den fázisában nélkülözhetetlen az emberi munka. Ez könnyebbé válhat de ma még tömegesen dolgoznal emberek fizikai munkán, és csak t jövő terve a teljes automatizálás emilmr majd az emberi munka keve­sebb lesz és a tudományos írdnuítá: lép helyébe. Embereket irányítani pedig nem könnyű dolog. A régi mó­don. a parancsolgatás módszerével ma a szocialista üzemekben már nem lehet irányítani. A munka sok ténye­zőtől fuga. Es az emberek sem egy­formák. Nélkülözhetetlen a meggyő­zés. Vannak természetesen admf- yisztrativ módszerek is. de mégsem azok a legfontosabbak. A mengyözés- hez pedig meggyőződés kell. más­képpen a sző ütés és nem ér el ered- menut. A napokban hallottam, hogy egyik gyirigazgató elvtárs ottho­naikban kereste fel munkásait. Ott persze nem az acélgyártás, vaou a kábelsodrógév-gyártás problémáit vi­tatták meg. Es lám. mégis nagyon szí­vesen fogadták, meghívták, hogy máskor is látogasson el hozzáiuk. A mindennapi élet problémái közötti eligazodásban, az adódó problémák helyes megoldásában a kommunista meggyőződés segítheti a szakembere­ket. A gyárban óránként vek ezek a fogalmak: export, koope­ráció. újitómozgalom. munkaversenu stb. Azt mondhatják erre. hogy igen. hát ez a feladat. így pan természete­sen. de nem elég az. ha egy komoly műszaki ember csak ..feladatot" lát ebben. Tulajdonképpen arra gondo­lok. hogy százszorta többet ér. ha összefüggéseket, indítékokat. vagy táviatokat lát a feladatban. Ne tú-' lozzunk. nem szükséges az. hogy mindig, mindenki, az egész szocialis­ta tábor méreteiben gondolkozzon. Vagy. hogy lássa a szocializmus épí­tésének egész stratégiáját és taktiká­ját- De a napi Praktizismus, a szűk- látókőrüsig megöli a kezdeménye­zést. az alkotó kedvet. EnéllcUt vedig a mérnök munkája ellaposodik. szürkévé, unalmassá válik és ez ki­hat az egész kollektívára. Az reális igény, hogy a vezető — dolgozzon bármilyen beosztásban — legyen Jólfcépzeif. kultúrált, művelt ember. Általában az a jó, hogu ha többet tud. mint munkatársat, be­osztottai. mert Um jól tudja őket irányítani és bármilyen felvetődő problémához segítséget tud adni. Eau műszaki embernél természetesen el­sősorban arra van sziikséa. hogu is­merje a termelés tervezését, irányí­tását. megszervezését, tudjon foglal­kozni a munkásokkal. De égető szük­ségként vetődik fel. hogy ezen tűi is booítse látókörét! ismereteit. Ma már t munkások tömegesen járnak szín­házba. olvassák a legújabban meg­jelent könyveket, folyóiratokat, kö­zülük többen a műszaki könyvtár rendszeres látogatói és még az áj szakirodáim« is alaposan feldolgoz­ták. Az a műszaki szakember, aki SURtui 1 u syUniölcskóttolót rendeztek s Mlskolri PsmutronodSban. A (okústolók bisijusionyok voltak , bogy volte sikere a MIRÜLlTE-gyamOlesnek. are majd a kereskedelem mérlege mutatja meg. Fo«a: Kannal V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom