Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-26 / 73. szám
Mtomhsl. IM«. esZAKMAGTARORSZAG Holnap másképpen, mint tegnap Kilépni a megszokottság keretei közül, bátran közeledni az újhoz, tudásban. ismeretekben állandóan gazdagodva munkálkodni a holnapi feladatok megvalósításán, melyek nagyszerűek és lelkesítsek — ezek a gondolatok jellemezték szerdán Albert- telepen azt az ankétot, ahol az ede- lényi járás bányamérnökei; műszaki vezetői tanácskoztak. A Sajó balparí- ján lévő bányaüzemek, az edelényi járás aknái adják az ország szén- szükségletének 10 százalékát, s egyben a megye széntermelésének is nagyobb hányadát. Az államosítás óta'sokat fejlődtek •t borsodi bányaüzemek. Űj bányagépek. réselök. kaparószalagok kezdtek munkához. Mindinkább tért hódít & korszerű biztosítás, új technológiai eljárásokat vezetnek be. Az itteni bányák termelése egyenletesen felfelé ível, s ez részben arra is utal. hogy tettre kész műszaki gárda irányítja a munkát. A követelmények, a feladatok azonban egyre nőnek. Ismeretesek a második ötéves terv előirányzatai. Jelenleg a széntermelés mindössze 3 százaléka kerül ki gépi rakodás útján a bányákból. Noha emelkedett az egy főre jutó termelés 1955. óta. javult a termelékenység, meglehet állapítani, hogy ez többnyire a munkáslétszám emelése útján következett be. Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára vitaindítójában a jelenlegi helyzet mellett vázolta a jövő célkitűzéseit is. Az új ötéves tervben 22 új aknát kell a Borsodi Szénbányászati Tröszt bányáiban építeni. A termelés növekedésének kétharmadát a. termelékenység emelkedésével kell elérni. A termelés növekedése csak 14 százalékkal következhet a munkáslétszám emeléséből. Sa- jőszentpéteren megkezdte már egy új szén gyalu a munkáját, mely arra is képes, hogy percenként 5 csillét töltsön meg szénnel. Hamarosan újabb gép érkezik, s később mind általánosabb lesz a korszerű biztosítás, a gépesítés. A termelékenység emelése, a kitermelt szénre fordított költségek csökkentése tehát főként műszaki, technikai feladat, de amellett, természetesen nem feledkezhetünk meg a munkafegyelem javításáról, a biztonságos termelésről sem. A nagyobb feladatokból következik. hogy változtatni kell a vezetés módszerein. A tegnapi eszközök talán ma már nem alkalmasak, vagy csak szükség megoldást jelenthetnek. Hallgatva a vitaindítót, a felszólalásokat, egyöntetű volt a vélemény: állandóan tanulni, képezniük kell magukat a műszaki vezetőknek Milyen módjai vannak ennek? Több lehetőséget lehetne említeni, de ezek közül is egyik leglényegesebb a mérnöktovábbképzés. Eddig is folyt továbbképzés, azonban ez eléggé tervszerűtlen volt, kevés új ismereteket adott. Az elkövetkezendő években szinte teljesen megváltozik a bánya képe. A szénfelrakás nehéz fizikai munkáját mintegy 40—45 százalékban gépek veszik át. Az új gépek kezelését, működési elveit meg kell ismerni s ezt a mérnöktovábbképzésnek kell biztosítania. Szorosabbá kell fűzni a kapcsolatot a Műszaki Egyetem bányamérnöki karával. A külföldi és hazai műszaki irodalom ismerete, terjesztése ugyancsak kimeríthetetlen forrása a műszaki tudás bővítésének. A Borsodi Szén- bányászati Tröszthöz rendszeresen megérkezik a külföldi szakirodalom csaknem 90 százaléka. Jobban fel kell használni ezeket az anyagokat Ahhoz, hogy minél többen olvashassák a külföldi szakirodalmat s ezáltal gyarapíthassák tudásukat — mint ahogy az egyik felszólaló is mondta a tanácskozáson — törődni kell azzal, hogy minél többen tanuljanak idegen nyelveket, össze kell írni azoknak a műszakiaknak nevét, akik idegen nyelvet beszélnek. Többen foglalkoztak a vitaindítóban is felmerült műszaki-mérnöki munkaközösségek életrehívásának gondolatával. Ezt különösen az sürgeti, hogy egyre inkább speciális, nagy szakértelmet kívánó gépek dolgoznak a bányában, azonkívül számos olyan problémája van a műszaki fejlesztésnek, amely csak a műszaki vezetők összefogásával, a különböző ismeretek összeegyeztetésével oldhatók meg. Ha az egyik ilyen műszaki munkaközösség megismerkedik az új széngyaluk működésével, annak technikai felépítésével, akkor könnyebb lesz az új technikának tért hódítania más bányákban is. A munkaközösségek élő, eleven program alapján dolgoznának, s a gyakorlati életben felmerült problémákat, feladatokat oldanák meg. Ennek kapcsán merült fel az is, hogy valamennyi mérnöknek, műszaki vezetőnek törekednie kell bizonyos specializálódásra. Előnyös és sokaiért* az univerzális tudás, de egy- egy munkaág vagy bányaműszaki kérdés alapos ismerése hatványozott eredményekre vezethet. Ennek a gondolatnak a jegyében például Pécsett a bányáknál speciális kutató csoport foglalkozik a szilikózis-ártalom leküzdésével, a metángáz lecsapolásával. A borsodi szénbányászat is rendelkezik egyéni sajátosságokkal, problémákkal s így megvan a tere ani\ak, hogy a sajátos borsodi feladatokat elsősorban itt oldják meg. Többen szóvátették a szervezett tanulás, a tudományos előadások meghallgatásának fontosságát, mégis kidomborodott az a fontos ténv. hogy a legfontosabb az egyéni továbbképzés. A műszaki színvonal emelése természetesen ném csupán a mérnökök feladata, hanem a műszaki középkádereké is. Vannak helyek, ahol a műszaki középkádereket okolják a hibákért liberalizmussal. kéDzetlen- séggel vádolják őket. Az értekezleten többen hangsúlyozták, hogy olyanok a műszaki középkáderek, a technikusok. amilyenekké nevelik. Az előttünk álló feladatok, a bányák intenzívebb gépesítése új követelményt támaszt a fizikai dolgozók. a szakmunkásokkal szemben is. Maholnap mar nem lesz elég egyetlen szakmát tudni. Aki modern szén- gyahival dolgozik, vagy más bányagéppel. annak értenie kell a bányászkodáson kívül a lakatos, a villanyszerelő szakmához is. A fiatal bányászokat már most elő kell készíteni erre a feladatra, mert a holnapi tennivalók sokoldalú szakmunkást kívánnak A megye nagyarányú iparosodása bizonyos átcsoportosításokkal is járhat, s ez még inkább aláhúzza azt, hogy helyes több szakmát ismerni, megtanulni. A felszólalók többen elmondták, hogy elégedettek a korszerű biztosítással, az acéltámokkal s a jövőben még egyre több vágatot és fejtést kívánnak korszerűen biztosítani. A határidő előtt 35 nappal fejezték be az idei év első lakóházának építését Miskolcon A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az ország második városában 3 korszerű új lakótelepet építenek. Közülük a legnagyobb a diósgyőri gyárak szomszédságában épülő Kilián-lakótelep. ahol eddig már több mint 1200 kényelmes otthonba költözhettek be a dolgozók. Az üzletekkel. Iskolákkal és óvodával ellátott lakótelepen jelenleg 169 lakást építenek. A dolgozók a fel- szabadulási versenyben máris szép eredményt értek eL Az idén átadásra kerülő új lakóházak közül 35 nappal a batáridő előtt befejezték az első 32 lakásos tömb építését. Messzemenően gondoskodnak Tiszapalkonya építőinek és lakóinak egészségvédelméről A Borsod megyében épülő új szó- cialista város. Tiszapalkonya dolgozóinak ás építőinek egészségvédelméről messzemenőn gondoskodnak. A már működő erőműben korszerűen felszerelt üzemorvosi rendelőt létesítettek. A négy helyiségből álló rendelőt fektetővel is ellátták, felállítottak egy üzemorvosi rendelőt a vegyikombinét építésének területén, ahol fiziko-terápiás kezelésben is részesítik az arra rászorultakat A két üzemorvosi rendelő mellett három körzeti orvosi rendelő Is müHejőkeresztúri tervek A mezőcsáti járás e történelmileg is nevezetes községében már nyolc év óta működik a Béke Termelőszövetkezet. Mivel azonban az aránylag nagy földterülethez viszonyítva kevés volt a tagság, gazdálkodásában nem tudott kimagasló eredményeket felmutatni. A tavaszi átszervezés során azonban Hejőkeresztúr is tsz- község lett, a falu dolgozóinak nagy többsége a nagyüzemi gazdálkodást választotta, s most életre való, szép tervekkel indulnak az új gazdasági évnek. Mindenek előtt az állattenyésztés fellendítését tartják fontosnak. de emellett gondoltak egy gyümölcsös, valamint egy víziszár- nyas-telep létrehozására is. Ez utóbbira Hejőkeresztúrban a természeti adottságoknál fogva minden lehetőség megvan és a megnövekedett termelőszövetkezet vezetősége úgy látja, hogy itt foglalkoztatni tudnák az öregeket is. Kovác* Béla kod*, egy az épülő újvárosban. egy pedig Tiszapalkonya és T ___ s zederkény községekben. Az újvárosban működő rendelőben négyféle szakrendelést is tartanak. Ezeket rövidesen bel- és bőrgyógyászati, valamint sebészeti szakrendeléssel is kibővítik, ugyanakkor pedig az EKG röntgen szakrendeléseket is megkezdik. Működik már egy ideiglenes mentőállomás is. Ennek segítségével gyorsan tudják az arra rászorulókat a miskolci kórházba szállítani. A körzeti és üzemorvosok helyben laknak, míg a szakorvosok Miskolcról járnak ki hetenkint kétszer. A fejlődő új szocialista város követelményeinek megfelelően már az idén tovább bővítik Tiszapalkonya egészségügyi hálózatát. Megkezdik a végleges mentőállomás építését és felszerelését. A TVK irodaházával együtt építik fel az ahhoz csatlakozó üzemorvosi rendelőt, valamint a gázmentőállomást. Mindkettőt a legkorszerűbb felszereléssel látják el. Az egészségügyi hálózat kiépítése lehetővé teszi, hogy a Tiszapalko- nyán egyre nagyobb számban letelepülők és dolgozók egészségvédelmét helyben, a legkorszerűbb kezelési eljárásokkal elégítsék td. Újjáépült a 100 éves Miskolci Nemzeti Színház. Az év második negyedében a Ki- lián-lakótelepen újabb nagy munka indul. A közeli Lenin Kohászati Művekben megkezdik a habosított kohósalak előállítását és abból előregyártott középblokkokat készítenek. Ezekből az előregyártott panelokból 400 lakást szerelnek össze. A lakótelep déli részén a Szinva patak mentén már hozzáfogtak az új előregyártó telep építéséhez. A szabadtéri telepen, gépek segítségével, tavasztól őszig előreláthatólag 450 lakás építéséhez szükséges középblokkot készítenek. Hiba azonban, hogy több helyen akadályozza a korszerű eszközök fel- használását, a műszaki fejlesztést az anyag- és alkatrészhiány. Erről beszélt Tarján Kálmán is, Ormo6bánya főmérnöke. Itt például azért nem lehet folyamatos az acélbiztositás, mert hiányzik az előfeszítő berendezés. Több helyen a műszaki fejlesztési tervek nagyobb mennyiségű szén fejtését, felrakását irányozzák elő gépekkel. Sajnos, a gépeknek csak kis hányada érkezik meg időre, s ez bizonyos nehézségeket támaszt Különösen az egyedi gépek tartalék- alkatrész ellátásánál vannak komolyabb bajok. Ezeket az akadályokat minél előbb el kell hárítani. Kívánatos lenne egy korszerű Javítóműhelynek a létrehozása. A műszaki fejlesztésben jelentőt helyet foglalhat el az újítás. Enne* elsődleges feltétele, az, hogy becsületesen, időben bírálják el az újításokat, s azokat meg is fizessék. Sajnos, méf elég gyakori, hogy irigység, féltékenység, sőt butaság fékezi a jó újítások gyors bevezetését, népszerűsítését. Különösen a gépesítésben segíthetnek sokat az újítók. A gépe* megválasztásánál csak a tárgyilagos objektív szemlélet a gazdasági mutatókkal való kalkuláció dönthet nem pedig az egyéni ismeretség Többet kell foglalkozniuk a műszak vezetőknek a raktározással. Sokszoi használatlan gépek, berendezése* állnak egy-egy üzem raktárában, t ezek amortizációs költségei az önköltséget terhelik. Az olyan berendezést, amire nincs szükség, máshová kell irányítani. Ennek érdekéber többször felül kell vizsgálni a raktárkészletet Az egyik fiatal mérnök találóan jegyezte meg: az értekezlet útmutatás volt arra, hogyan kell az életben s a jövőben megtervezni egy-egy mérnöknek a célját a törekvését a munkáját Valóban az értekezlet igen hasznos és tanulságos volt Joggal dicséret illeti az edelényi járási pártbizottságot, az ankét értelmi szerzőjét A vitában résztvevő* felszólalása, s az általános érdeklődés, a figyelem azt mutatta: ismerik az edelényi járás bányaműszaki vezetői, de az értekezleten résztvevő párt- és szakszervezeti vezetők is i jövő feladatait, s azokat a lépéseket melyek meghatározzák a mérnök munka fő követelményeit. Hasznot gondolatok merültek fel, de ezek értékét elsősorban az dönti el, ha azo* a gyakorlatban, a termelőmunkában a műszaki fejlesztésben és az önképzésben megvalósulnak. Garami Ernő Épül, szépül megyénk
