Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

ESZA KMAG YARORAZ AO Vlagyivosztok 100 éves Júliusban ünnepli Vlagyivosztok Í alapításának 100. évfordulóját. A szovjet kormány határozatot hozott a város fejlesztéséről. A legközeleb­bi hat esztendőben 1 millió 600 ezer négyzetméter alapterületű lakást építenek, vagyis többet, mint a vá­ros 100 esztendős fennállása alatt összesen. Tucatnyi új iskolával, böl­csődével. óvodával, áruházzal és más kulturális és jóléti intézmény­nyel gazdagodik Vlagyivosztok. Meg­építik a Szovjetek Házát, a Drámai Színházat, a cirkuszt, egy múzeumot, egy képcsarnokot, hangversenyter­met. több stadiont, fedett usZodát- nagy filmszínházakat és vendéglő­ket. A tengerparton új szanatóriu­mok. gyógyfürdők, üdülők és úttörő­táborok létesülnek. Vlagyivosztok lesz a Csendes-óceán partján az egyik legnagyobb és legszebb kikö­tőváros. Az „1959 K“ jelzésű üstökös A tavaly december 30-án felfede­zett ..1959 K” jelzésű üstökös ápri­lisban földközelbe kerül és a nagy .csillagvizsgálók közlése szerint „fél- rtűnő jelenség lesz". Az üstököst áp- rrilis közepétől hajnalban lehet majd #látni. 30 millió kilométerre közelíti rmeg a Földet, mozgása tehát jól ki- # vehető lesz. Fényereje egy harmad- f rendű csillagéval egyenlő. Az üstö- fköst szabadszemmel is lehet majd flátni és ezért amatőr csillagászok f számára a bochumi csillagvizsgáló fközölte a pontos „menetrendjét”: r április II-én a Vízöntő csillagképé­iben. április 18—22 között a Pegazus­ában. április 22—26 között a Hattyú icsillapképben. április 27-én a Ce foheusban. április 28—29-én a Sár- f kányban és ánrllis 30-án a Kis Gön- fcólben látható. * Színe« Farkasok \ Sudbury kanadai nikkelváros (e- \ lépéséi és farmerei nem hittek a sze- \ műknek, amikor az erdőben piros. Jkék. rózsaszín, sárga, zöld farkaso- Jkat láttak. Nagy riadalom keletke- \zett. úgy. hogy végül Ontario állam \ erdészeti minisztériuma volt kény te­ilen megnyugtatni a lakosságot: nem \ látnak rémképeket. Az erdészek f es­ttették be a farkasokat, hogv köny- Jnycbbcn nyomon követhessék ván- J dorlásukat. UJ KÖNYVEK a világirodalom klasszikusai és a világirodalmi kiskönyvtár sorozatban Az Európát Könyvkiadó népszerű soro­zataiban a következő hónapokban újabb könyvek jelennek meg. A világirodalom klaaszikusai-sorozatban bocsátják közre Goncsarov Oblomov cí­mű regényét. A Béke-VilágUnács ez évi ünnepeltjének, Mark Twaln-nek Tom Sawyer és Huckleberry Finn című regé­nyét egy kötetben. Kiadják Heine ver­seinek és prózai müveinek kétkötetes gyűjteményét. Swift Gulliver utazásai c. ismert könyvet. Tervezik Pirandello no­velláinak kiadását. Megjelenik Erzsébet- kort^angol drámák gyűjteménye három A világirodalmi kiskönyvtár-sorozatban va^egyldőby ^megjelentetik a^iagy angol reszt és Szentlvánéji álom című darab­jait. Ugyancsak ebben a sorozatban bo­csátják közzé Akutajava japán író Az ör­dög kapuja című kisregényét. O'Neill: ................................. Eg y szikszói diák a Kaukázusban Szürkén hömpölyög medréber Lengyelország folyóinak királynője a szeretett Visztula. A folyó balpartján, eev töltésolda mögötti lapos teraszon áll Varsó, t könnyek, a Jaj. a vér. a pusztulás. í náci vadállatiasság mártírvárosa, s az utcáit járó idegen úgv látja: há­zainak ablakszeme félig könnyes, fé­lig nevetős, mint a mesében. A könnyek az 1944. évi vareói felkelés 53 napos hősies harca során elpusz­tult lengyel hazafiakat siratják, s a mosoly az újjáépítésnek, az üszkökör úrrá lenni tudó építő embereknél* szól. Egykori feljegyzések szerint Varsc a XIII. században épülhetett tipiku* san gótikus építészeti stílusban, s i XVI. század közepe óta Lengyelor­szág fővárosa. A Visztula iobbpart- ián épült fel Prága. Varsó elővárosa Amikor 1939-ben az első ousztitc bomba a fővárosra hullott — egy­millió 200 ezer lakosa volt. A lakos­ságnak mintegy négyötöd része a fo­lyó t alpáriján lakott, de az ostrom és védekezés alatt mindkét rész egy- tormán súlyos károkat szenvedett. A hitleri parancs szerint. a lengyel fővárosnak el kellett tűnnie a föld színéről, » e barbár narancsot a ..vezér” pri­békjei csaknem szószerint végrehaj­tották. Az 1944. évi varsói felkelés után. amelyet 63 napig tartó hősies, de jgyenlötlen harc után az SS-ek vér- jefojtoltak — a megmaradt lakossá­got kitelepítették. Amikor 1945. január 17-én a la­tosság kezdett visszaszivárogni — Varsó helyén csak hatalmas romhal­mazt talált. A kegyetlen dúlás követ- <eztében 957 felbecsülhetetlen érté­kű műemlék pusztult el. melynek ió- része a XVIII—XIX. századból valc volt. A várost — hozzávetőleges szá­mítások szerint — 85 százalékos kát ?rte. A nép azonban a rettenetes pusztu­lás láttán is erős maradt, s rövidesen nekilátott az újjáépítésnek. Legelőször a város főútvonalán, a Marsalkowszkán. a Novy Swiaton és a Jeruzsálem fasoron kezdődtek mee a munkák. ►lepte fej régmúlt tavaszról árulko­dik. ' A hetvenöt esztendős Fraknói Józsi [bácsi ötven éves kultúrmunkájáról [mesél. Ennyi ideie fiavei a karmes- t térré a vasgyári zenekarban, üavel a >kotfdr<h hogy ütőhangszere a legp&n- itosabban illeszkedjék a naav zene­ikor összmunkájába. ’ A művészet az emberhez szól és az ■a célja, hogy segítse felemelkedni, ’s magával ragadja. Ezért a nemes ’ célért áldozta és áldozza ma is éle- 'tét, erejét, minden idejét a kultúr- : munka fáradhatatlan veteránja. 'Fraknói József, a vasgyári zenekar 'ngyik legidősebb tagja. > Csehországban született 1885-ben. tViz éves korában zeneiskolai nővén- \dék, s mire tizennégy éves. már Ma- I rosvásárhelyena 62. gyalogezred zene­ikarában katonai zenenövendék. 1906- jban mondott búcsút a katonaságnak jés színházi zenész lett. Kolozsvár, )Temesvár. Kaposvár. Miskolc. Ung- i rá r, Eger voltak az állomásai. 1910- tben vasgyári zenészek maguk közé : — Szívesen választottam a vándor- félet helyett a nyugodtál, a biztosat - meséli. — A gyárban a szállítás­inál dolgoztam egészen 1946-ig. Ak­kor nyugdíjba mentem, de a zenekar­tól nem válók meg. Ott nem lehet nekem nyugállomány... Hosszú oldalakat töltene fci a sok szép emlék az eltelt félévszázadról. Régi zenekari társak nevei kerülnek elő, sok régi karmester neve bukkan fel az emlékezés hangszalagján. Kö­zülük már sokan örökre letették a hangszert, vagy a karmesteri pálcát, de Fraknói Józsi bácsi ma is a régi éberséggel figyeli a karmester pálcá­jának intését. Régi emlékek velődnek elő. A lo­vardái hangversenyek, a Ládiban cglartott munkáskirándulások. — ind egy-egy kedves rózsáin Frak- Ji Józsi bácsi emlékező szive gaz­ig virágcsokrának. Nem lehet elfe­jteni azokat az erdő zöldiében tar- •tt hangversenyeket, amelyekkel a unkások között a munkásosztály lazságának parazsát szították, for- idalml tudatukat élesztgették, vagy ppen egy-egy kellemes szórakozás- ■l teli délutánt adtak. A némafilm korszakában is zenélt jzsI bácsi. A lovardában, a mai MIl­iiddé si Házban nyitott kandal lók­an ropogtak a fahasábok, a néma ilmkockákról pedig Ben Húr ka- ndjai villogtak a néző előtt. Józsi 'ácsiék pedig a sötét nézőtéren ját- zottak megállás nélkül. — Mai szemmel már mosolyogta- lóan érdekes, hogy miként állt ösz- sze a film kísérőzenéje — mondja Józsi bácsi. — A karmester előre át­tanulmányozta a filmet, kiirta. hol von vihar, hol van szerelmi kettős és úgy válogatta össze a számokat a különböző zeneművekből. Haj. na­gyon sok szerző müvét kellett vé­gigjátszani, amíg a film lepergett!... Józsi bácsi feje szinte eleven zenéi lexikon. Nagyon sok zenemüvet is­mer kívülről is és a zene ma is ál­landó mozgásban tartja, élteti, szépí­ti nyugdíjas életét. Nem is tudná életét másképpen elképzelni, csak munkával, o a Diősgyőrvasgyári Művészeti Együttes kottamásolója és ■ ő a legelső a próbákon, hangverse­nyeken, a legfigyelmesebb a munká­ban. Még nagyon sokáig akar mu­zsikálni a vasgyári zenekarban. Jó egészsége bizonyára sokáig is segíti ebben. Félévszázadot eltölteni a vasgyári zenekarban, ugyanakkor becsülettél helytállni a hétköznapi munkában, a kötelességek teljesítésében, felnevel­ni egy fiút és egy lányt, kenyeret ad­ni a kezükbe, lemondani az egyéni szórakozásról a mások javára és mindig csak mást szórakoztatni, a mások javát szolgálni — dicsőséges, igaz emberi tett, példamutató kultúr- munkat A múló éveket megszépítik az ém- lekek. a család, a hűséges feleség, a felnőtt gyerekek, az unoka, a zenész- borátok, a diósgyőri zenekedvelő kö­zönség szere te te. S most. a vasgyári zenekarban eltöltött ötven esztendő után mi is szeretettel köszöntjük Fraknói Józsi bácsit ét további jó egészséget, jó munkát kívánunk. B. L. Os.: férfi szavait jegyezzük papír­ra. Mozgásán alig látszik a kor. A barázdák azonban ott vannak a hom­lokán. a szeme, a szája körül. A dér­Félévszázad a vasgyári zenekarban Mozaikok eey idős kultúrmunkásról Varsó, te szép ! . . . munkában, annak ellenére, hogy a különböző munkahelyeken igen ne­héz munkán dolgozó bódvarákóiak időegyeztetése az egyik legnehezebb feladat. A sikeres bemutató után sem tétlenkednek. A környező köz­ségeket keresik fel és azok lakóinak is bemutatják előadásukat. A községi művelődési otthon isme- rét terjesztő előadásai is igen láto­gatottak. A Hazafias Népfront elő­adásain négyszáznál többen vettek 1 részt, ami a falu alacsony lélékszá- ,mához viszonyítva, igen szép ered­A községi tanács, a Szénbányásza­ti Kotró Vállalat és a mészkőbánya sok segítséget nyújt a község kultúr- életéhez, de még jobbak lehetnének az eredmények, ha a KISZ-szervezét hathatósabban kapcsolódna bele eb­be az egész község javát szolgáló ne­mes munkába. Vándorfényképezőgépek 1 Nagy érdeklődéssel várják a mis­kolci amatőrök az NDK fényképező- ,gépgyárainak kiállítását. 20 méter hosszú autóbusz járja az országot, megismertetni a műkedvelő fotósot­okat az új német fényképezőgépek, > nagyítók és más szükséges felszere­lések helyes használatát. Bemulat- \ják többek között legújabb gyárt­mányukat, a „Pentit"-et is. mely 1961-ben kerül forgalomba. (Az T. ke- 'riiletl tanács a volt Szinva sörkert > területét adta át a kiállítás céljaira, )március 18-tól 20-ig.) > Az autóbusz útiránya: Budapest— ,Pécs — Kaposvár — Veszprém —• .Győr — Miskolc — Nyíregyháza —• Debrecen — Szolnok — Szeged, majd 'március 31-töl április 4-ig Budapest. 'Az NDK fényképezőgépgyárainak képviselője, Günther Cranz késtség- 'pel áll minden fotós rendelkezésére. 1Céljuk a fényképezés megkedvelte- tése, a fotókultusz naóyofibmérx>ü i elterjesztése. Bódvarákó a megye legkisebb köz­ségeinek egyike. Lakosainak száma mindössze 340, de a kis községben pezsgő kultúrélet folyik. A községi művelődési otthon színjátszói a kö­zelmúltban mutatták be Csiky Ger­gely „Ingyenélők” című színművét. A bemutató sikere mellett külön méltánylást érdemel munkájukban, hogy a község fiataljai mellett a fel­nőttek is részt vállalnak a kultúr­RríHiinrrík/í ktihúrólutóhéíl müvét. Tylhonov elbeszélései Boharjd teaház címmel jelennek meg. Kibocsátók Slowackl: Mazeppa című kisregényét. A világirodalmi Jdakönyvtár-aorozatban ki­adják még Swift szaUráit. Lope De Vega: A táncmester című színdarabját és Lu- klanoez utópisztikus technikai Írásait. Az Európa Könyvkiadó új sorozat meg­indítását U tervezi. Elörclathaló.ag itvíg az i960-as esztendő végén kiadja a Gor- klj-sorozat néhány kötetét. A sorozat első lései és kisregényei jelennek meg. A Miskolci Pamutfónoda szakszervezeti bizottsága — a dolgozók gyermekeinek otthoni jobb kulturális ellátása érdeké­ben — diaítlmveiítőgépek és meeeíilmek kölcsönzéséi vezette be. Az üzemi könyv­tárban széles mese film-választék áll a dolgozók rendelkezésére. Kulturális hírek Érdekes kezdeményezésről hallottunk a niskolci József Attila Művelődési Ott- nek-szakkörök tagjait elviszi színházba, logy megnézzék a Pávnszem kisasszony imü meseoperettet, majd utána megírn­ák a szerzőt, a rendezőt és a főszereplő­ik * gyermekekkel „ankéton” vitat­Munkahelyhez, sőt munkapadhoz viszik i kultúrát a Miskolci Pamutíonodában. \z üzemi könyvtár egy tolókocsira sze- eit könyvállványt készíttet, hogy azzal i munkapad melleit is felkereshesse a lolgozókat és így hívja fel figyelmüket i legújabb könyvekre. Az Állami Bábszínház a közeljövőben több előadást tart Miskolcon. Illetve a uegye községeiben. A Jancsi é* Juliska utasban Mezőkövesden. ZJ-án három elő­adásban Sátoraljaújhelyen. 2»-én két elő- tdásban Ozdon. egy előadásban Putno- íton. 25-én két előadásban Miskolcon a Béke moziban, egy előadásban Szikszón. !C-án két előadásban Miskolcon mulatják A történelem szerint a IX. század végén besenyő támadás zúdult a délorosz sztyeppéken élő magyar törzsekre, s így kénytelenek voltok Lebédiából Etelközbe vándorolni. A besenyő tá­madás az északabbra legeltető nemzetségeket el­szakította az Etelközbe költöző tömegtől. így né­hány nemzetség a Volga és a Kuma vidékén ma­nem az orosz tudósokat Is. Az orosz krónikák ugyanis már 1318-ban említést tesznek egy Mad- zsar nevű városról, sőt az arab íróknál is fel­bukkan ez á név. Baer pétervári akadémikus 1841-ben említi, hogy Madzsar város romjai még az ő idejében is megtalálhatók voltak, és hogy ezekről a romokról a pétervári akadémia könyv­tárában rajzok is vannak. Egy *6esztokov nevű orosz tudós tanulmányt Irt „A régi Madzsar vá­rosra vonatkozó emlékezésekről" címmel. Honfitársaink közül később ugyancsak Tur- koly nyomdokain többen is elindultak. Egy Jak- sics Gergely nevű magyar 1820-ban, majd pedig Besse János, aki 1838-ban megjelent könyvében a kaukázusi magyarság emlékeképpen szintén főleg tulajdonneveket tud idézni. Dankovszky Gergely pozsonyi akadémiai tanár is írt „a magyar nem­zetnek a Kaukázus völgyében maradott részéről". Megemlítjük Jemey János nevét, aki 1829-ben így írt erről a kérdésről: ..Maradt ugyan ott a régi idők bizonyságánál fogva magyar népfelekezet, kiknek huzamos fennmaradásokat több százado­kon keresztül emlékirások hitelt érdemlő tanu- tételeikkel állíthatjuk, de a mongolok győzedelme okozta népek-költözködése alatt eredeti magyar­ságuk örökre megszűnt." Zichy Jenő vezetésével 1895-ben expedíció Jóit a Kaukázusban és az ebben részt vett tudó- . sok szintén találtok neveket, emlékeket az ott élt ősma gyárakról. Az őshaza és a „maradék magyarok" kérdése ma is foglalkoztatja történészeinket és nyelvé­szeinket. És minden bizonnyal nekik is becses adatokat .»zolgáltaüiak azok a feljegyzések, ame­lyeket 235 esztendővel ezelőtt készített Nagy Péter cár hajdani magyar brigadéro6a, a Szikszó­ról elszármazott Turkoly Sámuel. Hegyi József ..........""’"mummmummmv**"”*.......... i adt. Később ezeket is szétszórták a tatárok. Tudósaink kutatásainak helyességét erősíti meg Turkoly levele is. amely szerint a XVIII. század elején a Kuma mentén már „sehol sem beszélnek magyar nyelven, sem magyar faluk nincsenek" ugyan, de az ott élt magyarok emlé­keivel, főképp egy Magyar vagy Madzsar elneve­zésű városka romjaival még találkozott szikszói hazánkfia. Kevéssel e megállapítás után meg­jegyzi. hogy „Krímben a tatár kán ptotekciója alatt 7 magyar faluk vágynak, melyekben én vol­tam is. Ezen 7 falukban magyarul beszélnek. Ahol pedig magyarul beszéltének, ezen az 7 falun és a mi Magyarországunkon kívül nincsen több." Munkácsi Bernát, a múlt században élt kiváló nyelvtudósunk igen becsesnek tartja Turkoly köz­lését. és véleménye szerint a Turkoly által emlí­tett 7 magyar falu Krímben szintén lebédiai ma­radék lehetett. A „maradék magyarok" kérdése, amelyet, íme, a szikszói Turkoly Sámuel vetett fel levelé­ben, sokat foglalkoztatta nemcsak a magyar, ha­Egyik közelmúlt számunkban megemlékez­tünk egy Turkoly Sámuel nevű szikszói szárma­zású diákról, aki a sárospataki kollégiumban ta­nult a Rákóczi-szabadságharc idején, majd beállt kuruc katonának, a szatmári békekötés után pedig Oroszországba emigrált és Nagy Péter cár sere­gében főhaditiszt lett, később brigadérosként két- izben Is részt vett a perzsák elleni háborúban. Asrtrahánban keltezve, 1725-ben levelet küldött haza Szikszóra, amely a sárospataki kollégium levéltárában található, s ebben beszámol kalandos Azt is megírja ebben a levélben, hogy a Don, Volga, Kubán folyók alsó folyásánál, továbbá a Kuma mentén és Krím félszigetén nagy utazást lett. mert hírét vette, hogy ezeken a vidékeken az ösmagyarok kisebb csoportjai élnek. Az őshaza, az ott maradt és a vándorlás folyamán elszakadt magyarok kérdése századokon át érdekelte és Izgatta elődeinket Tudjuk, hogy felkutatásukra a XIII. - században elindult Julianus barát, de Mátyás király is kerestette a nyomukat, emlé­keiket Ez a vágy vitte a mi Turkoly Sámuelünket is a Kaukázus vidékére, s útjának tapasztalatairól, az ott élt magyarok emlékeiről a Szikszóra kül­dött levélben így számol be: „Lakások volt a Volga vize mellett igen fövenyes és erdőtlen he­lyen. Mindazonáltal szép házakban laktak, mivel még ma is kályhadarabok olyak találtatnak, mint nálunk az újkeresztyén korsók, téglák pedig szé­lesek. melyből megismerhetni, hogy derék házak­ban laktanak. A magyarok királya pedig lakott Kuma nevű folyóvíz mellett, melynek palotái jól lehet rongyosak, de még ma is fennállnak, és azon helyett ma is hívják pogány nyelven Magyarnak. Magyár nyelven pedig sehol sem beszélnek, sem magyar faluk nincsenek i Az újjáépítő hősök borzalmas la , kásviszonyok kötött éltek, de az Is kólák mindenütt működtek, annal I ellenére, hogy a tanítás a romok kö i zott. vagy a parkokban folvt. \ A varsóiak jól emlékeznek arra i hogy az első vendéglőt egy szitává lőtt villamoskocsiban rendezték be, | valahol a Marsalkowszka úton. S . szorgalmas munka eredménvekéD pen lassan eltűntek a romok, meg . változott, kicserélődött a város ar “ culato. A hatalmas arányú építkezés eile > nére í.em javult azonban lénveeese a lakáshelyzet, mert Varsó lakosai 1 nsk száma meglepő gyorsasággal nö Az újjáépített városban széle ■ utak. gyönyörű parkok épültek , Visztula hosszában. A centrumba modern városnegyed emelkedik éc 1 nektörő házaival — ez az úgvnevezel Marsalkowszka városnegyed. Uj vé ros épült a régi helvén. de az úiiá épített ókori eredetű házak Varsó összekötik a múlttal Varsó ma már nem háborúsújtot ta sebeit gyópvítgatia. hanem tér jeszkedik. növekszik, él. A legszebl a'kotás a több mint 30 emeletes, mo numentális építmény, a Tudómén- és Kultúra Palotája. Prágában, az elővárosban 80 eze személvt befogadó stadion épült, mind sűrűbben emelkednek ki földből a hatalmas, korszerű evárak A lengyelek úgy tervezik, hogv 25 év múlva Varsó lakossága el­éri a kétmilliót. Az ilyen világvárosnak persze i legrövidebb időn belül szüksége les földalatti gyorsvasútra. az óriási for galom lebonyolítására. Ezen ki vü rengeteg villamoskocsi és trolibus kell. mert a gyerekek eevidőben jár nak Iskolába, s ilyenkor túlmérete ződlk az utca forgalma. 1 A lakások, amelyeknek iórésze elő regyártott elemekből készül, egvsze rűek. tágasak, világosak. Az utcái legtöbbjét pazar neoncsövek világít ják be. A külföldi turisták csodálattá szemlélik a lengve! főváros hábon utáni gyors fejlődését, a varsólal azonban türelmetlenek az építkező i ütemével szemben. Azt szeretnék, h. ! már teljesen befejeződne az újjáépi tés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom