Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

IMa. febrnár 1B eazABnuGTACorazAO 8 A KULTURÁLIS ELET HÍREIBŐL Újabb jelentős Ssszegeket fordítanak a diósgyőri vár rekonstrukciójára Csaknem három évszázadon át pusztultak a diósgyőri vár falai, míg 1953-ban a Miskolci Városi Tanács kezdeményezésére megkezdték az állagmegóvási munkálatokat. 1954 óta a vár — mint műemlék — az Idegen- forgalmi Hivatal kezelésében áll és ez időtől tervszerű munka folyik, amelynek célja a nagyértékű törté­nelmi emlék megmentése. Ez évben a Műemlékek Országos Felügyelősége 500 ezer, a városi tanács pedig 350 ezer forintot fordít a vár rekonstruk­ciójára. A diósgyőri vár komoly ide­genforgalmi értéke Miskolcnak, ami­nek ékes bizonyítéka az, hogy 1959- ben 20 366 látogató kereste fel a ro­mokat. Az Idegenforgalmi Hivatal — a turisták és az országjáró csoportok tájékoztatása céljából — ez évben bővített formában újból megjelenteti „A diósgyőri vár" című ismertetőt, amelynek első kiadása 1954-ben je­lent meg. Pedagóguaokkal as élen Jólsikerült műsoros teaestet rende­zett a sátai általános iskola szülői munkaközössége. A műsort özv. Nagy Józsefné „Csak az anyák szavazza­nak" című verse nyitotta meg, majd a szülői munkaközösség énekkara következett. Ez az énekkar az első kórus a faluban. Tagjai az iskolások szülei, akik fáradságot nem ismerve készültek erre a rendezvényre. Nagy sikert aratott Gábor Andor „Vacsora előtt’ cimü jelenete is, valamint a KISZ-tánccsoport, amely a járási kultúrversenyen második dijat nyert. Igen értékes volt a szülői munka­közösség egyik tagjának, Vizdák Va­lériának szereplése, aki több dalt adott elő, nagy sikerrel. Az egész est mozgatói, szervezői a pedagógxisok voltak, ők voltak az énekkar szer­vezői is. A ma már 40 taggal műkö­dő énekkar megalakításában nagy szerepet játszott Zelenák Ferenc is­kolaigazgató és Kameneczky István tanító, aki egyben vezeti is az ének­kart. A két pedagógus a falu kultu­rális életében élenjár és ezért köz- megbecsülésnek örvend. író-olvasó találkozó Putnokon Nagy eseményre készül a putnoki járási könyvtár. Március 3-án író- olvasó találkozót tartanak Hidas An­tal és Fehér Klára részvételével. A találkozón a két író műveiből ad elő és megvitatja a hallgatósággal az író­kat és olvasókat egyaránt érdeklő problémákat. Szovjet bélyegek kiállítása A szovjet bélyegek kiállítása, amely a közelmúltban Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban szerepelt és amely­nek megtekintésekor tízezrek gyö­nyörködtek a szebbnél szebb soroza­tokban, ózdon nyílt meg, hogy né­hány napon keresztül az ózdi közön­ség is megismerkedhessen a szovjet bélyegek és a szovjet posta fejlődésé­vel, bélyeggyűjteményeinek, soroza­tainak szépségével Utána a kiállítást február 23-tól a szomszédos Heves megye székhelyén. Egerben mutatják be. Uj jelzéseket kapnak a tútista-utak A Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala ez évben 250 kilométer hosz- szúságú túrista-utat lát el új jelzés­sel és 500 kilométer útvonalon fel­újítja a jelzéseket. Már február hó­ban 48 darab szöveges útjeli.őtáblát helyez el a hivatal az aggteleki karsztvidék tűi ista-útjain a kirándu­lók tájékoztatására. Jelmezes farsangi karnevál A Miskolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakiskola szülői munkakö­zössége és KtSZ-szervezcte február 20-án, szombaton este 8 órakor a Ze­neművészeti Szakiskola hangverseny- termében jelmezes farsangi karnevált Az angol rádió vezető mérnökei most tanulmányoznak egy olyan ol ­csón felszerelhető és könnyen ke­zelhető sztereofonikus rádiókészülé­ket, amelyről azt állítják, hogy rövi­desen minden angol otthonban hasz­nálatos lesz. Ez azt jelentené, hogy a BBC egész zenei műsorát át kelle­ne szervezni. Rövidesen a zenei adá­sok éppen oly tökéletesen hangzanak majd fel a rádiókészüléken, mint jelenle 5 az ún. „hi-fi” mikrobaráz­dás lemezek hangja a lemezjátszón. A normális modern vevőkészüléke­ket kb. 12 fontos költséggel lehet majd átalakítani sztereofonikussá. ' R kulturált magatartásról f A minap a Debreceni Csokonai t Színház operatársulata vendégszere- fpelt Miskolcon a Nemzeti Szinház- f ban. A Bánk bánt mutatták be. Ez f alkalommal nem a jólsikerült opera- f előadásról akarunk írni, hanem a né f zötérről. A nézőtéren túlnyomó zöm- fmeí nagyüzemi dolgozók ültek, mert {a közönségszervezés is elsősorban a f nagyüzemek felé irányult. A 800-nál fföbb néző a nagy nemzeti operának ? kijáró tisztelettel ült a nézőtéren. I Általában sötét ruhában jöttek az toperát meghalhatni, csak nagyon- tnagyon elvétve lehetett a széksorok K között eoy-egy világosabb szövetöl- 7 töny1. látni, de annak viselője is tnyakkendővel, rendesen felöl törhöd ve \tisz*elte meq a művet. Egy néző volt Jcsafc. aki öltözködésével kitűnt. Tér- Kdén kopott, tülágosbarna kordbársony Knadrág és drapp, magasnyakú mtló- \ver feszüli izmos termetén, arcát na- \pok óta nrm érte beretva. Látszó’ag Kszinte fünf eteti ezzel az öltözködéssel. ^(Sajnálatos, hogy ez a néző épven \epyik művészeti intézményünk dolgo­i a.) Sz az operaest és a közönségnek a fmagatartása indított arra. hogy né- fhány aondolatot feljegyezzünk a Jktílfuráff* rendezvényeken tanúsi- ^ tandó kulturált magatartásról, illetve 'annak még helyenként tapasztalható [;fogyatékosságairól. Kezdjük talán az öltözködéssel. [Napjainkban mind ritkább a beve­zetésben említett kirívó példa. Az \emberek általában úgy öltözködnek a \kulturálié megnyilvánulásokhoz, aho- \gyan az az eseményhez illik. Ügy ahisszük, senki sem tartja már külö­nösnek, ha a férfiak sötét ruhába és a nők is alkalmi estélyi ruhába öltöznek az egyes szinelóadásokra. Nem éri őket roszallón vizsgálódó szempárok gyanúsitgató kereszttüze és legfeljebb az a pár néző érezheti kényelmetlenül magát, akt hanyag öltözetben keveredik be olykor-oly­kor a színház nézőterére. A mozik­ban általában nem vetjük le felsÖ- kabátunkat, tehát az öltözködés ott jóval kötetlenebb. A kulturált öltözködés azonban még nem minden. A kultúrintézmé­nyekben való megjelenés kulturált magatartást is kíván. Ezen a terüle­ten még sok a tennivaló. Még mindig gyakori, hogy elkésett nézők hango­san vititkoznak a jegyszedövel. Apró bosszúságaikat a kezük ügyébe eső jegyszedón vagy ruhatároson töltik ki (holott panaszukkal módjukban áll a nézőtéri felügyelőhöz fordulni), hangoskodnak, zavarják a többi nézőt az előadás élvezetében. Nagyon gya­kori jelenség még, hogy a színház- öan hangosan beszélgetnek a néző* téren. A színpadi cselekmény vár­ható fordulatáét latolgatják élénk be­szélgetésben. .4 moziban pedig nem egyszer hangos közbeszólásokkal. íz­léstelen megjegyzésekkel fűszerezik az előadást. Az emberek zömmel (szerencsére túlnyomó zömmel!) a mű élvezetéért járnak moziba és színházba és nem azért, hogy ismeretlen szomszédjuk találgatását hallgassák, akár a mese folytatását illetően, akár arról, hogy a látott színész hasonlit-e a Mártika udvarlójához vagy sem. Az előadá­sokon való kollektív részvétel fegyel­mezettséget követel minden nézőtót. Fegyelmezettséget, kultúrált maga­tartást. (b) Boncsér Zoltánná elemző, az LKM nagyolvasztói laboratóriumának dolgozója vegyclemzést végez. Az efajta kísérleteknek igen megnótt a szerepük a gyárban. A pontos vegyclcmzcs a minőség javulást segíti elő. Foto: Szőke. A diósgyörvasgyári Erkel Ferenc Zeneiskola eredményekben gazdag munkásságát beszédesen dokumentál­ták és dokumentálják napjainkban is a nívós növendékhangversenyek és tanári koncertek. A minap erről ismét _meggyőződ­hettünk. Az iskola egyik fiatal ta­nára, Hegymegi Ernő egészen új­szerű. szinte egyedülálló kezdemé­nyezéssel lepte meg a lelkes hallga­tóságot. Tanítványait önálló koncert­re tanította be. Hegymegi Emót vá­rosunk zenerajongó közönsége a hangverseny dobogóról mint tehetsé­ges hegedűst ismeri. Ezúttal peda­gógiai rátermettségéről adott számol. Nagy feladatot vállalt magára, hiszen két-három-négy év óta tanuló növen­dékek számára megfelelő mű sorszá­mokat kiválasztani, azokat betaní­tani igen nagy áldozatot kívánt. A fáradozás azonban bővén kamatozott. A fegyelmezett „kis hegedűsök" koncertje forró sikert aratott. Már az első számok a tanulók meg­lepően kulturált, modem hegedűjáté- kát mutatták. Precíz a vonótechniká­juk, vonóváltásuk, ügyesen játszanak Egy szikszói diák Moszkvában Letörött a zászló a majtényi síkon. Míg Rákóczi 1711-ben Nagy Péter cárhoz utazott, hogy személyesen is kérje segítségét, azalatt a jobbágy­forradalmat gyűlölő Károlyi Sándor, urát elárulva, Nagymajténynál le­tette a fegyvert. A szegénylegények bujdosásra adták fejüket. Egy részük idehaza erdőkben, nádasokban há­nyódott, mások elszoruló szívvel ide­gen országok felé fordították lovuk kantárszárát Édes hazám, szánjad válásom. Messze földre van indulásom. Ügy fordulhat, világbul is lesz W­A többség a török porta biztatására délnek vette útját, de sokan voltak, akik a Kárpátok bércein át Orosz­országban kerestek menedéket. Ért­hető a bizakodásuk, hiszen Nagy Pé­ter volt az egyetlen uralkodó, aki IT. Rákóczi Ferencet a magyarországi rendek fejedelmének, Magyarorszá­got pedig független államnak elis­merte, amit Rákóczi francia szövet­ségese, XIV. Lajos sohasem tett meg. Az orosz cár birodalmába emigrált kurucok között volt egy szikszói szü­letésű hazánkfia, Turkoly Sámuel is. Turkoly a szabadságharc kitöréséig a sárospataki kollégiumban diákos- kodott. Neve ma is olvasható az úgy­nevezett subseriptiós könyvben. Ami- kir aztán a kuruc hadak Orosz Pál generális vezetésével 1703-ban vissza­foglalták Hegyalját, a fegyverfogható pataki diákok, köztük Turkoly Sá­muel is, a libertásos zászlók alá áll­tak. Turkoly Nagymajtény után is hű maradt a zászlóhoz, s inkább a hon­talanságot választotta, semhogy la­banc zsarnokság alatt szenvedjen. Régi terve volt a cárnak, hogy hu­szárezredeket állít fel. Az emigráns kurucokból meg is alakította az orosz huszárság magvát. Rákóczi hadsegé­dét, Máriássy Adóm huszárezredest kinevezte dandárnokká. 6 aztán a bujdosó kurucokból két huszárszáza­dot szervezett. A századokat ukrá­nokkal, lengyelekkel, tatárokkal, ro­mánokkal hét ezreddé bővitették. Az euyik ezred parancsnokává Jávorka Adámot, a vakmerő kuruc brigadé- rost. egy másik ezred parancsnokává pedig Turkoly Sámuelt, a szikszói származású pataki diákot nevezte ki Maga Turkoly egy hazaküldött le­velében erről így ir: „Petcrburg ne­vű városban, az holott is találtam a felséges cárra és ezen felséges úr parancsolatjából kezdettem az orosz nyelvnek és írásnak tanulásába, ame­lyet meg is tanultam. Mivel jól tudok írni és beszélni ezen nyelven, azt megtanulván lettem fóhaditiszt és most is azon tiszttel fungálok. Fize­tésem esztendeig 750 magyar forint. 8 paripámra szénám és abrakom, s 2 szolgámra fizetés." Azt is megírja levelében, hogy 1720 telét Moszkvában töltötte, ah'X „láttam sok ritkaságokat. Ezen város­nak kerületét megmértem, mely is 8 mértföld. Templom vagyon benne 1600, s 9600 harang. Egy kiváltképp nagy harangnak a kerületét megmér­tem, mely is 89 araszt. Ebben a vá­rosban láttam iszonyúan ordító orosz­lányokat 3 három elefántokat. Egyik­nek /«áfán ült 30 fegyverfogható em­ber, a kettőnek pedig a hátán 60, egesz eleségével és hadi készületével együtt." Az érdekes levél további részéből és más forrásokból azt is megtudhat­juk, hogy Turkoly a Don, Volga és Kubán folyók alsó folyásánál nagy utazási tett és kétizben: 1722-ben és 1725-ben vitézül harcolt a Káspi- tengeren a perzsák elleni háborúban. „A ttngcrcn oly bátor vagyok, mint szintén a szárazon" — Írja magáról önérzetesen, majd Így folytatja: „A Volga vizén mentem az Caspium Tengerre, mely tengeren is a rette­netes szélvész miatt kétszer szenved­tem gályatörést, de deszkára kapván a tenger habjai kivetettek a partra. Mostan felséges urunk hadjávol la­kom Perzsiában. Szulák nevű hely­ben. az honnát az Ararát hegye, me­lyen Noé bárkája megállott, látsza- tik." A második perzsa háború idején kelt ez a levele, amelyben elmondja, hogy Asztrachánban találkozott egy Farkas Máté nevű magyarral, aki a kubánl tatárok rabságában volt és onnan megszökve, hazafelé tartott. „Adtam neki útra való elegendő költ­séget és énnékem erősen meges- kütt és magát megátkozta, hogy ezen levelemet nemzetségemnek Szikszó városába elviszi, én is ötét megátkoz­tam, hogy az Isten ölje meg étet hir­telen való halállal, ha ezen levelemet HEGYI JÓZSEFÉ legátót. s már elemi fokon is a muzi­kalitásra törekszenek. Dicséret illeti a tanulók fejlett ritmusérzékét, kol­lektív játék készségét. Igen jó a hang­képzésük. Legfőbb erényük a tiszta intonálás. amely már az első szám­ban, Beethoven örömódájának uni­sono feldolgozásában is rögtön jelent­kezett. A tanár pedagógiai érzékét dicséri a darabok gondos megválasztása. A műsor első felében szovjet művek hangzottak el. Ezek a kedves, a nép. dalkultúra művészi feldolgozására alapozott dallamos darabok jól si­mullak a tanulók életkori sajátossá­gaihoz, technikai felkészültségéhez, muzikális igényéhez. A műsor első részéből főleg Gombos Péter határo­zott játéka emelhető ki. de dicséretet érdemelnek Vig Judit. Jászpataki László, Simon László és Sárvári Fe­renc is. Technikailag és muzikális szempontból is nagyszerűen játszotta Füri Rajmond és Saller Attila Kom- panyejec Igényes duójának mind a négy tételét. Tökéletes biztonság, pontos ritmusérzék, jó tónus Jelle­mezte játékukat. Méltán képviseli eí a szám az Erkel Ferenc Zeneiskola vonósait a kerületi versenyen. A műsor második felében igen színvonalas magyar művek szerepel­lek. Itt már a kollektív muzsikálás fejlettsége volt a szembetűnő. Siklós Albert gyönyörű altatódalát hat he­gedűre zongorakísérettel olyan meleg tónussal, magabiztonsággal adták elő a növendékek, hogy igényi!« Játékuk minden követelményt kielégített. Lát­szott, hogy a gyerekeknek maguknak is élményt szerez a kollektív muzsi­kálás. Méltán képviseli ez a szára is a zeneiskola vonósait a versenyen. Jól sikerültek a Gárdonyi duók is 'Szűcs Katalin és Varga Éva előadá­1 Az igen tartalmas műsort Szent- gály Gyula: Andante hat hegedűre 'zongorakísérettel c. darabja zárta. Ez az igényes darab sokat követelt a 'növendékektől. Bár pontosan, szépen Játszották, van még rajta cslszolni­A hangverseny mérleg volt. Tehet­séges, szorgalmas, haladni akaró ta­nulók dicséretre méltó munkájának a mérlege. Számos félreismerhetetlen tehetség bontogatta szárnyát gondos, szakavatott, irányító kéz formálásá­1 Hegymegi Ernő tanárt növendé­keinek igényes játéka olyannak min tatta. mint aki komoly hivatásszere­tettel és rátermettséggel végzi mun­káját. Csak elismeréssel szólhatunk For­rói Istvánról, a zeneiskola igazgató­járól is, aki felkarolta ezt az egész­séges kezdeményezést. Köszönet il­leti dr. Saád Andomét is, aki áldo­zatos munkával látta el a zongora­kísérő tisztét igen igényesen. A növendékhangverseny öregbí­tette az Erkel Ferenc Zeneiskola jó hírnevét. Gárdus János nemzetségemnek oda nem adja. Táp-. Iái a reménység, hogy valaha elha-, gyott édes hazámat és nemzetemet, meglássam." Levele végén ezt olvashatjuk: „Ént többet is írnék, de nem lehet, mert< ezen órában jött hozzám a gálya-, mester íródeákja, ki azt mondotta,< hogy napkelet felöl igen jó szél tárna-, dott és a gálya vitorláit fel akarják. emelni. Indulni szándékozunk a per-, zsák ellen, azért ezen levelemet hir­telen bé is pecsétlem. Szikszót Bírák Uraiméknak s az egész tanácsnak,, Szöts Istvánnak. Rlőre János. Mező Jankó. Pap István. Kercskényi /Bt-' ván és Pál, Csati Gyurka és Zsig- mond. Tályi János, Bagi István. T.1 Prédikátor és Mester Uraiméknak jó' egészséget kívánok. Éljenek 6 kelmék' sokáig. Kegyelmeteket, szerelmes.' édes Barátaim, szives, édes atyám fiai, l szomszédim, rokonaim Isten oltal­mába ajánlom, utolsó csepp véremig maradok Kelméteknek Atyjafia, szolgája: Turkoly Sámuel. Irám Asz*- rakórrban. Caspium Tenger mellett Szent György havának 6-dik napján1 1725 esztendőben." Megérkezett-e ez a levél végülis' Szikszó városába, vagy nedig az Isten, u levélvivö Farkas Mátét az erős1 átkok következtében „hirtelen való halállal megölte", — nem tudjuk. Mi' mindenesetre megtaláltuk a barnára fakult sorokat Sárospatakon, a kollé-1 ginm levéltárában. így néhaivaló hazánkfia: Turkoly Sámuel jókíván-1 ságait ezúttal továbbítjuk Szikszóra' a tanácsnak és ,.atyjafiainak", De grácia szegény fejünknek — a 235 esztendős késésért. HEGYI JÓZSEF Salzburgban épül a világ legszélesebb színpada ka|^ná,dri 4S^ salzburgi tanej^Játéko­nyitni. A regi salzburgi "udvari lovarda épületének felhasználásával megtervezeti új színházban a világ legtágasabb szín­padát építik. Míg a színházépület frontja megtartja a régi udvari lovarda barokk vonalait, a színház^ ^belső ^kiképzése £ • méterrel ’ szárnyalja** túl 'szflesságben a buenos-nlresl színház színpadjának méreteit, eddig ez volt a világon h leg­nagyobb. SzUkaég esetén két oldalt a né- a szlnoadot. amelyet minden szfnháztech- nlkal berendezéssel felszerelnek. A pa- norámaszerden széles színpad persze különleges rendezői lehetőségeket kíván viszont pl. Mozart-ooerák bemutatásához normál!« méretekre is le l'het szűkíteni. A nézőtér méretei a színpadnak megfele­lően ugyancsak szélesebbek a szokott­nál. ami lehetővé teszi, hogy * legbátaé bél kagyléatakú nézőtér egészen modern, lakat finnországi nvárfáből készült bo­rítással fedik, a padló sötétkék borítású A* színházépület költségeit ered-Ulea 1W mt'lld sehilUngre Iránvozták elő Ho1zm*'«ter nrofessror azonban, az u| épület tervezője n financiális kereteket messze túllépte Érvelőre n«c^ nens^ör­^b^bat^M^clső^prőháí mljűs el -Jén kezdődnek. SABIN-CSF.PPEK ÜJ8ZÜLÖTT CSECSEMŐKNEK A newyorkl Bellevue kórházban négyszáz újszülött csecsemőnek Sa- hin-cseppeket adtak be és azt re­mélik. hogy ezzel egy életre be lehel oltani őket a gyermekbénulás ellen. „Hódító Vilmos“ filmen Claude Hcílmann amerikai producer be­jelentene. hogy ..Hódííő Vilmos“ cím­mel monumentális történelmi film for­gatásába kezd. A film rendezője Sil Marion Brando éa Mariä Schell játsszák. A filmet Jugoszláviában. Franciaország, ban. ^Nyua^-NémetorszáBban ts Angliá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom