Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

esZAKMAGTABOMZAO S-tdu&itomü távlati képe « (éépületekkel. Bekecs! helyzetkép A* idő már képőre jár, a be ke esi iskola még hangos. A vidám nótaszó kiszivárog az utcára, elkeve­redik az eső egyhangú zúgásával. Az egyik teremben fiatalok rop iák c táncot, a másikban idősebbek boroz- gatnak, s ha valamelyiknek nótára gyújt a kedve, a szomszédok nem hagyják magára, vele énekelnek. Búcsúzik a falu, mulatós vigasság­gal fordít hátat a múltiának. Bekecs termelőszövetkezeti község lett, s bár még január 22-én megalakult a tsz, az ünnepségre február 13-án került sor. Különös egy falu Bekecs. Azt tar­tották róla hosszú évekig, hoav itt talán sohasem ver gyökeret a közös gondolata. Az elmúlt másfél évtized alatt történtek próbálkozások, hogy kimozdítsák sarkaiból a kisvarcellás gazdálkodást. Falrahányt borsó volt minden szó. a bekecsiek hallani sem akartak összefogásról, előrelépésről. Nekünk így is jó. hagyjanak minket békén” — rándították meg a vállu- kat. S lassan elterjedt róluk az a vé­lemény, hogy megrögzött maradiak, hatramozditói a termelőszövetkezeti fejlődésnek, és nem érdemes foglal­kozni velük. A mai állapotok előz­ményeként emlegetik, hogy Bekecs sohasem volt .önálló, közigazgatási­lag mindig más községből dirigál­ták. és mivel a közigazgatási szék­helynek maga felé hajlott a keze. mbu a közmondásból szenteknek. Bekecset elhanyagolták. A közigazga- önállóságra való törekvések 1957-ben sikerre vezettek, önálló ta­nácsú községgé nyilvánították. Hasz­nos volt ez. Az azóta megvalósított tervek legmaradandóbbja a kultúr- ház, amelyet ebben az évben adnak át rendeltetésének. Amikor megjelent ság októberi határozata a termelő szövetkezeti mozgalom további fej­lődésiről. a község vezetői összedug­ták fejüket: Bekecsen is előre kel­lene lépni ... De hogyan ? Felmérték a közös gazdálkodás le­hetőségeit. Bizony, a nagyüzemi gaz­dálkodás feltételei között nem talál­tak istállókat, gazdasági épületeket, csak egyre építhettek: a bekecsi oaz- dák munkaszeretetére, szorgalmára, mert még az elfogult ítélkezők is el­ismerték, hogy Bekecset dolgos, ipar­kodó emberek lakják. És megindult a szervező, felvilá­gosító munka, s január végén büsz­kén jelentették a község vezetői: Be­kecs termelőszövetkezeti község. 222 tagja és 1500 hold földje van. Akik a falu élén állnak mind fia­totok és nagyon-nagyon szeretik szü­lőhelyüket. Huszti István alig 30 éves. a tanácselnöki tisztség mellé most a tsz-elnöki tisztséget is meg­szavazta neki a falu bizalma. Tóth András elvtárs iskolaigazgató, az alapszervezet párttitkára még fiata­labb. Madarász István tanácstitkár is a mai nemzedékhez tartozik. Lel­kesedésük magával ragadja a meg­gondolt, komoly gazdákat is. s szün­telen felvilágosító munkájuk az úi élet lelkes vállalásában gyümölcsö. zik. Vigyázni kell azonban arra. ne­hogy a lelkesedés meggondolatlan túlzásokra, a valóban meglévő ne­hézségek lebecsülésére ragadtassa őket. Nem kis gondot jelent maid a 109 darab fejőstehén, a sok ló elhe­lyezése. De hiszen nem csöppentek bele a ma már kiemelkedően műkö­dő tsz-ek sem a közös gazdálkodás­ba, elsősorban a maguk erejére tá­maszkodva oldották meg a kezdet nehézségeit. Valahol el kell kezdeni... A kis parcellás magángazdálkodás nem „szüli” meg a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás föltételeit _ ezt a közös boldogulás útjára lépett dol­gozó parasztoknak kell megteremte­niük. Munkájukat kölcsönökkel se­gíti államunk, hogy minél hamarabb egyenesbe jussanak. A bekecs! gazdák máról-holnapra nem megy majd minden úgy. ahogy szeretnék, de azt is hangoztatják, hogy aki dolgozik, annak a közösben is boldogulnia kell. A szorgalmas munka megtermi gyümölcseit, s Bekecsen a szorgalom­mal. a munkakedvvel nem lesz hiba. erre teltek ígéretet. Máris követelik a munkál. A be­kecsi gazdák egyéni korukban szép pénzt árullak a korai borsóból. Déli fekvésű földjeikről korán eltűnik a hó, s amikor felenged az idő. azon­nal elvetik a borsót. Már megállít­ják a tsz-elnököt: „Ha az enyém volna, már vetném” — mondogatják. Megrendelték a vetnivaló borsót, a napokban meg is érkezik. Ezen a hé­ten megkezdik a kertészkedéshez a melegágy készítést, a trágyahor- dást. A szervező munkában lelkesen köz­reműködött a bekecsi tantestület — most sem húzódnak félre, a megerő­sítésből is igyekeznek kivenni részü­ket. Tanfolyamat indítottak, ahol — egyelőre — a munkaegység-számítás tudnivalóit sajátítják el. A szerve­zésben a szerencsi gépállomás dolgo­zóinak oroszlánrészük volt — remél, jük, hasonló igyekezettel segédkez­nek majd a tsz-nek a munka megin­dításában, a kezdeti nehézségek le­küzdésében is. A bekecsi helyzetképben legbizta­tóbb az az elhatározottság, amely az újdonsült tsz-tagokat füti: nehezen adtuk rá a fejünket, most már egy­könnyen nem vesz le a lábunkról a sok. kezdett nehézség. Megbirkózunk velük Megmutatjuk, hogy a bekecsi gazdak a közös gazdálkodásban is megállják a helyüket. Erre koccintottak az elmúlt szom­baton ... (GM) Ötszáz ásványbányász 3 millió forinttal csökkenti az önköltséget Hegyalján Hegyaljai Vegye6ásványbánya és örlómű üzemeiben most fejeződtek be a termelési tanácskozások. Ezeken 12 üzemegység 500 dolgozója tett fel­ajánlást — elsősorban a gazdaságo­sabb termelésre. Az önköltség csök­kentésével az idén mintegy 3 millió forintot akarnak megtakarítani. Az éves verseny első szakaszában, ha­zánk felszabadulásának 15-ik évfor­dulójára a bentonit és kaolinbányában dolgozó 10 brigád vállalta, hogy elnyeri a szocialista munkabri­gád címet. A dolgozók versenyfelajánlását a műszaki dolgozók Is segítik. Ennek során a koldui földalatti bentonit- bányát villamosítják. A vágatokban és a ken a karbidlámpa helyett vil­lanyvilágítás mellett dolgoznak majd a bányászok. A bánya villamosítása lehetővé te­szi. hogy a kézi fúrógépek helyett elektromos meghajtású, vízöblítése* gépeket használjanak, ami a terme­lékenységet mintegy 22 százalékkal növeli. A szegi kaolinbányában ugyancsak vizöblítéses elektromos fúrógépeket állítanak munkába. A mádi őrlömübe a teljesítmény fokozására és a nagyobb mennyiségű bentonit feldolgozására 2 új verőtányé- ros, korszerű őrlőgépet állíta­nak üzembe, hogy a hazai és export bentonitigé- nyeket ki tudják elégíteni. A zord időjárás ellenére is teljesítették tervüket a MÁV Miskolci Igazgatóságának dolgozói A vasutas dolgozóknak minden évben Igen nehéz feladatot jelent a téli forgalom zökkenőmentes le­bonyolítása. Ebben az időben a nagyarányú szállítási feladatok el­végzése mellett meg kell küzde­niük az időjárás viszontagságaival is. Esőben és havazásban egyaránt biztosítani kell a forgalom gyors és biztonságos lebonyolítását. Nem kis feladatot jelent sokszor a 16— 18 fokos hidegben egész nap. vagy egész éjjel a szabadban vágányok között végezni a felelősségteljes munkát. A miskolci igazgatóság forgalmi és kereskedelmi szakszolgálatának dolgozói már a zord Idő beállta előtt megtették a szükséges Intéz­kedéseket, felkészültek arra. hogy a Mdeg iáé beálltával is biztosí­tani tudják a forgalom zavartalaa­A közelmúltban pedig munka­versenyt indítottak, amellyel még inkább hozzá akarnak járulni a személy- és tehervonatok pontos, menetrend szerinti közlekedéséhez. A versenymozgalom fejlesztésében élenjár az állomások között a mis­kolci Tiszai pályaudvar, ahol eddig már 16 brigád nyerte el. hatvan­nyolc brigád pedig versenyez a . szocialista munkabrigád” címért. A vasutas dolgozók eddig végzett jó munkája s a munkaverseny ke­retén belül a szocialista munka­brigádok gyarapodása biztosíték arra. hogy a tél hátralévő idősza­kában Is. a miskolci vasútigazga- lóság területén sikerrel bonyolít­ják le a megnövekedett vasúti for­szervezet kezdemény ezesere éves versenyt indítanak, április 4. tiszte­letére meggyorsítják a munkát. Hi­ba azonban, hogy a pártszervezet tit­kárát mai napig.sem hívják meg a különböző fonios értekezletekre. Ezen is változtatni kell. hiszen a pártvezetőség, a kommunisták segítő- készsége minden vonalon megtalál­ható. igényeljék tehát az itteni mű­szaki vezetők, mert a munka csak­is közös összefogással javítható. Ott jártunkkor fontos értekezletet tartottak a vasércdúsítómű építésé­nek problémáiról. Az értekezleten réeztvett Kisvárt János, az Építés­ügyi Minisztérium 1. számú igazga­tóságának vezetője. Papp Bálint, az Érc. és Ércbányászati Főigazgatóság vezetője és több felsőbb szerv kép­viselője. A megbeszélésen határozot­tan kimondták: nincs akadálya, hogy az ércdúsító ebben az évben meg­kezdje a munkát. Kisvár! elvtárs például kijelentette: mi ide költöz­tetünk olyan erőt. amely szükséges, és félév alatt mindent elkészítünk. Az értekezleten olyan vita alakult ki. melynek alapján most már minden szerv tudja, mit mikorra kell elvé­geznie. A megbeszélés biztató volt és arra enged következtetni, hogy az >ly sokáig elhúzódó építkezés egy Féléven belül befejeződik. Az építke­zés gondjai országos gondokká nőt­tek. és most mér ne azt nézzük, kik 1 felelősek az eddigi hibákért, hanem inkább azt. hogyan gyor­síthatnák meg az építkezést, a gépek szerelését. Az illetékes szakminisztériumok pedig még job­ban segítsék a tervezőket, beruházó­kat és kivitelezőket, hogy az eddigi műszaki viták helyett mielőbb bein­duljanak a nagyfontosságú gyár gé­pek Várható most már — a megbeszé­lések és a pénzügyi támogatás alap­ján — az ércdúsító gyorsabb építése. A gondok, napi feladatok mellett azonban nem lehet megfeledkezni a egfobb dologról, az emberek mun­kakörülményeiről. a munkásokról A fővárosi Gábor Áron Vasöntöde és Sépgyár véna a szerelések naüyohb Jonyadát. Itt dolgozik a Budapesti Szereld Vállalat is. Azonos munkál végeznek, mégis különböző teltéte­lek. körülmények között. A gépgyá­riak például kapnak meleg sapkát, kesztyűt, de nem kapnak védő-, me­legítő italt. A Szerelő Vállalat dolgo­séi viszont megkapják a melegttö nánk a fontos létesítményeket ame­lyek segítségével még ez évben meg­kezdhetik a munkát. Most épül az utótörő. osztályozó, őrlőmű. a szepa­ráló épület, a vagontöltő és felépítik a laboratóriumot, valamint az iroda­épületet. Most persze az a fő cél. hogy a pörkölő szakasz mielőbb működésbe lépjen, éppen ezért min­den erőt erre a munkahelyre össz­pontosítanak. A szerelés minden üzemrészben ió ütemben lialad Ismeretes, hogy Rudabányán épül az ércdúsítómű. melynek nemzetgaz­dasági szempontból szinte felmérhe­tetlen a jelentősége. Ez a mű. mely 5 éves tervünk egyik igen fontos ipari láncszeme, teljesen modern, automatizált gépekkel' és berendezé­sekkel lesz felszerelve. Jelentősége azért is nagy. mert * dúsítóbál kike­rült érc vastartalma jelentősen meg­növekszik. A nap: .ban ellátogattunk ide. Meggyorsult a rudabányai ércdúsítóim! építése Szerelik a gépekei, április 1-re a pörkölő üzemrész megkezdi a munkát A rudabányai ércdúsítómű építése igen komoly népgazdasági érdek, ugyanakkor komoly összegbe kerül. Eddig 256 millió forintot költöttek az itteni építkezésre és befejezéséig ösz- szesen 345 millió forintra lesz szük­ség. Igen nagy összeg ez. de ha az ércdúsító működésbe lép. rövid idó alatt megtérül a ráfordított költség. Ilyen felépítésű, ilyen jellegű mo­dern üzem még nincs Európában. A rudabányai vasércbánya és a dúsító- mü az országos vasércszükséglet mintegy 19—20 százalékát biztosítja, többet termelhetnek tehát kohóink, nehézipari gyáraink, üzemeink. A rudabányai hegyek nagymennyiségű ércet rejtenek, a geológusok, az ed­digi kutatások szerint kb. 60 eszten­dőre elegendő érc áll rendelkezésre ezen a környéken. Ez pedig igen ko­moly mennyiség, csökkenteni lehet vele az eddigi behozatalt. Megállapítható tehát, hogy meg­gyorsult az építkezés, a munkások és műszakiak ismerik az űj mű fon­tosságát és tapasztalataink szerint jobben dolgoznak, mint évekkel, vagy akár hónapokkal ezelőtt. Saj­nos azonban még hiányoznak tervek, melyeket sürgősen el kell készíteni. hogy megnézzük, mit tettek a dolgo­zók. a műszakiak, hogy az ércdúsító mielőbb megkezdje a munkát. Be­szélgettünk az itteni műszaki veze­tőkkel. mérnökökkel, a beruházó és pénzügyi szervek jelenlévő képvise­lőivel és ezt tapasztaltuk: a munka most már valóban meggyorsult, a fel­sőbb szervek is hatékony intézkedé­seket tettek, hogy megszüntessék az évek óta tartó huzavonát, mert eb­ben az évben már termelnie kell a korszerű, új létesítménynek. Nem árt. ha visszapillantunk az el­múlt időkre, megvizsgáljuk, milyen okok hátráltatták a munkát. Mert sajnos. éveken át csigalassúsággal ‘ haladt az építkezés, egyes miniszté­riumi szervek nem törődtek megfe­lelően a rudabányai problémákkal, az ércdúsító építésével. A földmun­ka még 1953-ban megkezdődött — sajnos, egy időben megfelelő tervek nélkül. így aztán érthető, hogy ha­táridőre nem tudták felépíteni ezt a nagy fontosságú ipari objektumot. A fő ok természetesen a Nagy lm re-fé­le politika, amely hosszabb időn át szüneteltette az itt folyó munkát. Majd az ellenforradalom gátolta, hogy a dúsitómú építése meggyor­suljon. Mindezek a tények, nehézsé­gek oda vezettek, hogy a Ruda bá­nyára leküldött műszakiak tehetetle­nek voltak, maguk sem tudták, mit tegyenek, a felsőbb szervektől sem kaptak megfelelő segítséget. Pedig voltak itt olyan szakemberek, akik örömmel és teljes akarással igyekez­tek segíteni a rudabányai építkezést Aztán a bürokrácia, a túlzott admi­nisztráció. a tervszerűtlenség is aka­dályozta. szinte lefékezte az építke­zést. Nem hallgathatjuk el. hogy 1959-ben például 2223 levél hagy te el az építkezés területét illetve érke­zett a különböző szervektől építésze­ti. beruházási, pénzügyi és műszaki problémákról. Száznál is több jegyző, könyv és ki tudja hány feljegyzés készült, de a munka ezáltal nem so­kat javult Ez azonban már elmúlt. Amikor ott jártunk, tapasztaltuk, hogy a tár­gyalások. értekezletek és a sok leve- iezgetés helyett jelentős változás tör­tént Rudabányán. A felsőbb szervek« az illetékes minisztériumok, a beru­házó és a kivitelező szervek megfo­gadták a párt bírálatát és változtatni akarnak, illetve máris változtatnak feddlgi munkájukon. A munkások és műszakiak közös elhatározása, hogy ebben az évben beindítják az ércdú­sítót, az összes üzemrészekkel együtt A műszakiak szerint ez lehetséges, hiszen a gépek nagy részét már meg. forgatták, a meglévő hibákat meg­szüntetik. az építők átadták a helyi­ségeket Jelenleg nagy tempóban végzik a szerelést és lehetséges, hogy még április 1-én beindul az ércdú­sító legfontosabb üzemrésze, a por- fcöfcxizem. Eddig felépült két trafóház. a csű- lebuktató és törőmű. a tároló és hű­tő épület a kazán- és cenerá torház. » javítóműhely, a raktárépületek, a meddő- és salakbunker; elkészültek az utak. a széntáro’ók. a. nagyvasút em része és még tovább sorolhat­Hiányzik még a barit-üzem terve te. bár ez pillanatnyilag nem akadá­lyozza a munkát, mert e részleg épí­tése csak később kezdődik. Vannak még kisebb hiányosságok, például: nem szervezték meg a jó anyagellátást, kevés a jó hegesztő­pisztoly. a dolgozók megfelelő szer­számok hiányában nem végezhetik el a határidős munkákat. Vannak olyan tervek te. amelyek elavultak. Például a beruházó a régebbi ter­vek szerint megrendel egy motort, vagy berendezést és a szállító vál­lalat közli, hogy ilyen motort ás be­rendezést már évek óta nem gyárta­nak. Ml történik? A terveket át kell alakítani. A kommunisták a pártkongresszus tiszteletére munkaversenyt Indítot­tak. de a fent felsorolt hibák miatt az építkezés dolgozói vállalásaikat csak részben tudták teljesíteni. Most ezen a téren te van javulás, a párt­Italhoz szükséges cukrot, kávét íe nincs kesztyűjük, meleg sapkájuk. Sok szóbeszédre ad okot a munká­sok között hogy az egyik vállalat 15. a másik 19 forint kiküldetési díjat fizet naponta. Ez te visszás helyzet változtatni lehet és kell rajta. Ez tehát az ércdúsítómű építésé­nek problémája. A meglévő bajokon sürgősen változtatni kell. hogy a vál­lalás szerint a Dörkölómű április 1- re üzembe lépjen. Ehhez most már — éppen az eddigi visszásságok megszüntetése következtében — meg­vannak a jó feltételek. Mindenki azt szeretné, ha Borsod új Ipari létesít­ménye. a rudabányai ércdúsítómű a megye büszkesége legyen. Ezt akarják az ott dolgozó munkások, segítsük tehát őket ebben a szép. de ugyanakkor felelősségteljes, nehéz munkában. Szegedi — Csorba * Garami «— Szabados

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom