Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

Világ proletárjai, egyesGIietekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aki szereti szakmáját XVI. évfolyam 41. Ara 50 fillér I960, február 18, esBtörtök Az értelmiségi aktíva után ladt ki először a fény. 1960-ban újabb 30 községbe vezetik be a villanyt, de még ezzel is a borsodi községeknek csak 80 százaléka lesz villamosítva. A 30 községhez még hozzá kell ven­nünk 18 termelőszövetkezeti helyet ahol szintén ebben az évben gyullad ki a kultúrát hozó villanyfény. Na­gyok. jelentősek ezek a lépések, de még tovább kell mennünk ezen a te­rületen. A falu, és elsősorban a ter­melőszövetkezeti községek jobb kul­turális ellátottsága megköveteli a falu kulturális intézményeinek bizo­nyos fokú átszervezését Is. Egyes mű­velődési házakat a termelőszövetke­zetek kezelésébe kell adni, azonkívül feltétlenül kívánatos a községi könyv­tárak könyvállományának felülvizs­gálása és átszervezése. A dolgozó pa­rasztok művelődéséhez, a korszerű mezőgazdaság jobb megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a könyvtárak könyvállománya — mind a szépirodalom, mind a szakirodalom tekintetében — hasznos segítőjük legyen. Kevés ezidószerint a falvaink- ban folyó rendszeres mezőgazdasági szakoktatás. Itt elsősorban az ezüst- kalászos gazdatanfolyamok alacsony számára és résztvevőiknek kevés lét­számára gondolunk. Hasznos munkát végez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a különböző ismeretter­jesztő előadások megrendezésével, azonban az eddigi eredmények elis­merése mellett arra kell utalnunk, hogy a fövőben nagyobb teret kell biztosítaniuk a korszerű közgazda- sápi. műszaki és agrotechnikai isme- retek terjesztésének Is. Nagy feladat vár a falu kulturális életében közreműködő értelmiségre a falusi ifjúság nevelése terén. El kell érnünk azt — szívós nevelő munká­val —. hogy « falusi fiatalság ne vá­gyakozzék el faluról a városba, és ennek érdekében — többek között — be kell mutatni az Ifjúságnak s falu jövőjének perspektíváját előadások, filmek, kiállítások segítségével. Szocialista építésünkkel párhuza­mos, illetve attól elválaszthatatlan az üzemeinken belül folyó műszaki fejlesztés. Dolgozóinknak korszerű technikával, gépekkel kell ismerked­niük, korszerű technikai ismereteket kell elsajátítaniuk. Ebben a vonat­kozásban nagyon hasznosak és to­vább fejlesztendők az ismeretter­jesztő előadássorozatok és igen jelen­tős eredménnyel büszkélkedhetnek a munkásakadémiák. Megyénkben 32 munkásakadémia működik az egyéb ismeretterjesztő előadások mellett. Mégis, elsősorban a műszaki értelmi­ségre vár az a feladat, hogy tudását ismereteit átadva még szélesebb kör. ben, még hathatósabban segítse dol­gozóink fejlődését, műszaki ismere­teinek bővítését Igen jelentős feladat vár közokta­tási intézményeinkre, iskoláinkra, amelyeknek az új szocialista társa­dalom tagjait kell nevelnlök. hogy azok majdan a termelő munkában megfelelően helytállhassanak. Az is­kolai nevelés és a gyakorlati élet mind jobb összekapcsolását szolgálja a politechnikai oktatás egyre bővülő körű bevezetése és a küszöbönálló iskolareform, amelyről korábbi lap­számainkban részletesen irtunk. Borsod megyében különösen hagy a jelentősége az értelmiség szerepé­nek. amelyet a szocialista építésben, az új társadalom formálásában végez. Nagy a jelentősége, mert megyénkben sok tízezer, közel száz­ezer értelmiségi dolgozik a különbö­ző nagy Ipari üzemekben, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen és a mező­gazdaságban is. Ez az értelmiség, tu­dását átadva — a rendelkezésre álló eszközök jobb felhasználásával -- óriási erőt jelent a szocialista építés jelenlegi szakaszában ránk váré fel­adatok megoldásában. Értelmisé­günknek a fejlődés magasabb fokára kell lépnie: ne csak egy test, hanem egy lélek Is legyen a magyar mun­kásosztállyal és parasztsággal és vele vállvetve küzdjön közös feladataink megoldásáért. Ennek az előrelépésnek, ennek a közös társadat omépltö munkának volt jelentős állomása a megyei ér- tcfarueési aktíva. ■ focaeyoreult a rndnbányai ércdúsítómű építése Kössöntjük t szovjet film ünnepét (S. old.) Jól dolgozik a Miskolc II. kerületi tanács kereskedelmi állandó bizottsága 1959-ben 1500 ellenőrzést tartottak — iVag-y gondot fordítanak a szakmai továbbképzésre káslakta kerületünkben. A legutóbbi értekezletünkön például a január ha­vi munkát értékeltük. Az állandó bizottság ülésére meghívtuk a Mis­kolci Vendéglátóipari Vállalat igaz­gatóját. Drenkó István elvtársat is. akivel többek között a vendéglátó­ipari egységeknél szerzett tapaszta­latokat beszéltük meg. Egyébként az állandó bizottság ülésén szakmai to­vábbképzésre is sor kerül, ugyanis egy-egy vállalat vezetőjét felkérjük különböző szakmai problémák elő­adására. — Januári munkánk is eredmé­nyesnek mondható, elsősorban nem azért, mert 131 ellenőrzést tartot­tunk. hanem azért, mert a piacokon sikerült az árak szabályozásánál megfelelő intézkedéseket foganatosí­tani. Az állandó bizottság négy bri­gádja. Tatár Sándorné. Stubnya Gyula. floradd István és Kuruncü Imre irányítása mellett évek óta. fá­radságot nem kímélve végzi munká­ját. A légjobb aktívákat: LÁtvanyi Ká­rolynál, Lejnyák Antalnál. Varró lstvánnét. Lukács Józsefnél. Maro­sán Lajosnét. Gulyás Jánosnál. Vioh Jánosi. Puszta Albertet. Stroma lászlót. Kocsis Józsefet és Antal Jó­zsefet minden elismerés és dicséret megillet, hiszen ők azok. akik az úgynevezett második műszakban azon fáradoznak, hogy a fogyasztók a pénzükért jómlnőségú árut kapja­nak. ne érje őket súlycsonkitás. — Feladatainkról szólva csak any* nyit kívánok megemlíteni, hogy to­vább akarjuk szélesíteni aktívaháló. satunkat, elsősorban a fiatalok be­vonásával. El akarjuk érni. hogy a peremlakta városrészekben még job­ban biztosíthassuk a bőséges áruvá­lasztékot. a társadalmi tulajdon vé* h0 nyilatkozatát Somla, Fulöp dvtáre. Márciusban már termel a Bodrogkeresztúri Könnyüfalazó Blokkgyár Bodrogkeresztúr környékén nagy­mennyiségű mésztufát találtak, amely építőanyagnak kiválóan alkal- Gazdaságos felhasználására a Miskolci Cementáruipari Vállalat több mint 60 millió forintos költség­űi üzemet létesített a község ha­Az elmúlt évben az új gyárban ár befejezték a kísérleti üzemelte­tést is. Mésztufa-, cement- és vízke- verékból hidraulikus Kéfnapi nyereségrészesedés — újításokból ,kr°3: Efií;'C kC,'i A.lko"f*r<“ncUi mrgillapltona, KSOKSÍM ■>* »«• Az Idol felad.(tervekre Is nioio, fné- *** '.'("‘'"I. -NeuBOftor KmO M píla‘"' k'öols.wu . □oisgujii. *zI'ájtü!sséí?í^S‘m.í*5S: rlnt Jeltnl nor.oania.i­aon, d.' klk.rre! alkilm.zh.ljik más 6 téglaegységnek megfelelő könnyű­falazó blokkot készítenek. A négy­zetméteren ként 40—50 kilogramm szilárdságú falazóblokkok kiválóan alkalmasak családi házak építésére, de felhasználható' a ' toronyházak vasbetonvázának bélelésére is. A kí­sérleti üzemeltetés során 50 ezer fa­lazóblokkot gyártottak le. A sikeres próbák után felülvizs­gálták a gyártási technológiát és ki­javították az észlelt hibákat. Az új gyárban március közepén két mű­szakban kezdik meg az üzemszerű termelést. A terv szerint naponta 6 ezer. az év végéig pedig 3,5 millió könnyűfalazó blokkot készítenek, el­sősorban a klslakásépitók számára. A hideg sem hátráltatja munkájukat Nagyjelentőségű az a kommunisU értelmiségi aktíva, amelyet a közel­múltban tartott a Magyar Szociálist* Munkáspárt megyei és Miskolc város bizottsága. Nagyjelentőségű, mert a? ellenforradalom óta ez volt az else ilyen nagyméretű értelmiségi talál­kozó és nagyjelentőségű volt azért is mert a megye értelmiségét képvi­selő mintegy 800 értelmiségi dolgozc nemcsak meghallgatta a referátumot hanem hozzászólásaiban ki is bőví­tette a megye művelődési helyzetéről adott képet, és állást foglalt az ezer a téren ránk váró további feladatok megoldása mellett. Ez az értelmiségi aktíva kulturális forradalmunk bor­sodi frontszakaszán igen jelentős ál­lomás. A VII. pártkongresszusor Kállai Gyula elvtárs többek között azt mondotta: „Nem lehet a kultu­rális forradalmat továbbvinni anél­kül, hogy ne fejlesztenénk, erősíte­nénk kapcsolatainkat a magyar értel­miséggel, ne fokoznánk erőfeszíté­seinket a szocialista értelmiség kiala­kítására. Pártunk az értelmiséggel az ellenforradalom után jó kapcsola­tokat létesített. Értelmiségi politi­kánk kiállta az idők próbáját, az éleiben helyesnek bizonyult és azl eredményezte, hogy egészséget poli­tikai szövetség fejlődött ki a párt él a nem marxista értelmiség többsége között. Az értelmiség elfogadta poli­tikánkat és annak megvalósitásáér dolgozik. Ez az értelmiség már a m barátunk és szövetségesünk: a m értelmiségünk. Ezzel a legdöntöbl lépést megtettük ahhoz, hogy hazánk­ban a szocialista értelmiség kiala­kuljon.” Ez az értelmiség tanácskozott i megyei értelmiségi aktíván. Kukucskc János .elvtárs beszámolója ég az a» kiegészítő hozzászólások lényegéber felölelték az ogóss megye művelődét*! helyzetét, vázolták a szocialista kul­turális forradalom időszerű kérdé­seit. amelyek mint feladatok, Borsot! megyében is megoldásra várnak Ezeknek a feladatoknak a megoldá­sában igen nagy szerep jut a megy« értelmiségének. Az aktíván megtárgyalt főbb kér­dések közül csak néhányat ragadunk ki, mint olyanokat, amelyeknek vég­hezvitelében nagy feladat vár az ér­telmiségre. és amely feladatok meg­oldása egy-egy óriási lépés új szocia­lista társadalmunk felépítésének út­ján Nagy szerepet kapott az aktíván és hasonlóan nagy szerepet kell hogy kapjon értelmiségünk további mun­kájában a falun napjainkban végbe­menő átalakulással kapcsolatos kul­turális feladatok kérdése. Országosan 70 százalékot jelent a szocialista szek­torban dolgozó falu. A dolgozó pa­rasztok tömegei új termelési viszo­nyok közé kerülnek, magasabbrendú szocialista viszonyok közé. ugyan­akkor a falu szellemi és kulturális élete nem tudja követni ezt a tempót. A fejlettebb gazdálkodási forma ter­mészetszerűen a dolgozó parasztok nagyobb szakértelmét kívánja. Széles körben kell megismerkedniök a kor­szerű agrártechnikai, agrárbiológiai vívmányokkal. A magasabb színvo­nalú mezőgazdaság nagyobb művelt­séget követel a dolgozó parasztoktól és erre ők maguk is igényt formál­nak. Ezen a területen megtisztelő szép feladat hárul az értelmiségre. A termelőszövetkezeti parasztokat szel. lemi, kulturális vonatkozásban is át kell segíteni az első napok nehézsé­gein, problémáin, és nap nap után fáradhatatlanul tanítani kell a dol­gozó parasztokat a nagyüzemi gazdál­kodás módszereire, hogy magasan kvalifikált, kollektív szellemtől át­itatott szakmunkásokká váljanak. Nagyobb gondot kell fordítanunk a termelőszövetkezeti községek kultu­rális ellátottságéra. A megyei tanács I960, évi költségvetésének 33 száza­léka jut a kulturális feladatok meg­oldására, 54 tanterem építését fejezik be és 12 építését kezdik el. Nagy gon­dot fordítanak a kultűi ától elválaszt­hatatlan villanynak a legtávolabbi falvakba való eljuttatására is. Az el­múlt esztendőben 27 községben gyul­Mtskolc II. kerületi tanácsának állandó bizottsága eredményesen lát­ja el feladatát. Erről tájékoztatott bennünket Somlai Fiilöp elvtárs. a kereskedelmi állandó bizottság elnö­ke; — Az elmúlt évben kerületünkben számos ellenőrzést hajtottunk végre a vendéglátóipari, az élelmiszeripari, a ruházati, de más kereskedelmi egy­ségekben is. Körülbelül 1500 ellenőr­zésen vettünk részt, amelynek ered­ményeként ma örömmel állapítha­tom meg. hogy kerületünkben nagy Javuló* tapasztalható az áruellátást, a társadalmi tulajdon védelmét ille­tően. — Állandó bizottságunk, amely széle* aktívahálózattal rendelkezik, rendszeresen. minden hónapban megtartja ülését, amelyen az ellen­őrzés módszereit, tapasztalatait vi­tatjuk meg. azokat a feladatokat, amelyek megoldásra várnak mun­Bővítik Ózd on az önürítő kocsiparkot As Ósdi Kőbánat! Üzemek kohói- sok ere- és kok«ellátását többnyire közönséges vasúti kocsik fefhanná- 1 ásóval, kézi rakodással oldják meg. A gyorsabb és folyamatosabb anyag- rllátás biztosítására as idén 17 mil­lió forintos költséggel 36 önfirttö vasúti kocsit szereznek be. Essél a isükséges kocsipark ötven szándéka Snüritös kocsikból áll majd. Termel a Löbbe lele szeif é Mint már hirt adtunk róla. a sajó&zent- ►éteri II aknára egy Löbbe-fíle itaén- <yalu érkezett. Az elmúlt héten fejezőn­ek be a kísérleti próbái;. A nagy teli oalt- nényü gép próbaüzemeltetése során a »ele dolgozó bányészok és a szerelők anulmányozták a gép kezelését, szere- ését. A próbaüzemeltetés után a ssén- lyalut ismét asétazerelték. leszállították i bányába, ahol a beexerefc*s után meg- cezdték az üzemszert» termelést. 41 dolgozó nyerte el a „Kiváló dolgozó“ címei Termelési tanácskozást tartottak a Diósgyőri Elelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál rrystója után Gómöri Jenó igazgató ismertette az 1959. évi munkál és az ez évi feladatokat. Elmondotta töb­bek között, hogy a vállalat negyedik negyedévi tervét 106.5 századikra, .éties tervét pedig 103,9 százalékra teljesítette. Ez azt jelenti, hogy a tervezettel szemben 733 ezer forint túlteljesítést értünk el. amelynek alapján 500 ezer forint jutalmazási és 110 ezer forint vállalatfejlesztési alap illeti meg a vállalatot. Az igazgatói beszámolóból meg­tudtuk, hogy az lijitási mozgalom is fellendülőben van. Újítási díjkén- például 3100 forintot fizettek ki. Az ^újítások révén évi 50 ezer forrni ^megtakarítás várható. . Gómöri elvlárs a továbbiakban a feladatokról beszélt. Felhívta a ti- gyelmet az egy főre jutó forgalom növelésére, az udvarias, előzékem ki­szolgálásra, a társadalmi tulajdon védelmére. Magasabb szintre kell emelni a versenymozgalmat. El ké'l írni. hogy ne legyen a vállalatnak .egyetlen olyan munkása sem. aki ne venne részt a versenyben. Gömóri elidárs beszámolója végén bejelen­tette, hogy 41 dolgozó nyerte el a „Kiváló dolgozó" elmet. Az elhangzott beszámolóhoz töb­ben hozzászóltak, s termékeny vita alakult ki. A felszólalók értékes ja­vaslatokat tettek. (Tudósítónktól.) A Diósgyőri Elelmiszerkiskereske­delmi Vállalóinál a napokban ter­melési tanácskozást tartották. Deme­ter Béla szakszervezett titkár meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom