Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-13 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAG VAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IVI- évfolyam 37. mám fillér I960, február IS, Több és jobbmiuőségíí acélt (3. old.) Besxélgeté* egy főmérnökkel (3. old.) A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat tevékenysége 1959-ben és feladatai 1960-ban 15. old.) A kultúra területén is mindinkább kibontakozik és megmutatkozik a szocializmus fölénye Kommunista értelmiségi aktíva művelődési életünk továbbfejlesztésének Borsod megyei és miskolci feladatairól Pártunk művelődéspolitikai irányelvei élénk eszmecseréket, terme kény tanácskozást és tartalmas vitákat indítottak el Borsod megyében é. Miskolcon is a kulturális forradalom időszerű kérdéseiről. A VII. pártkon gresszus jóváhagyta a párt kulturális, értelmiségi politikáját. Lényegéber ugyanazokra a feladatokra hívta fel a figyelmet, amelyeket az irányelvet összegeztek. A kongresszus célul tűzte ki a szocializmus építésének meggyorsítását hazánkban, ezzel együtt kell járnia művelődési életünk erőteljesebb ütemű fejlődésének is. Az elmúlt hónapokban a falun végbement mélyreható gazdasági, társadalmi átalakulás, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében eléri újabb eredmények újfajta helyzetet teremtettek, és még nagyobb igényeket támasztanak a kulturális munkával szemben. Mindezeknek alapján az MSZMP Borsod megyei és Miskolc városi bizottsága időszerűnek és fontosnak találta a kommunista értelmiségi aktíva egybehivását, kulturális forradalmunk legjelentősebb problémáinak megvitatására. Pénteken délelőtt a Béke Filmszínházban rendezett tanácskozáson megjelent Illés János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője. Hídvégi Ferenc elvtárs. a Központi Bizottság munkatársa, Kukucska János elvtárs., a megyei pártbizottság titkára, az értelmiségi aktíva előadója. LaczkA Béla elvtárs. a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője elnöki megnyitójában megemlékezett a tragikus hirtelenséggel elhunyt Herczeg Ferenc kohó- és gépipari miniszterhelyettesről, megyénk képviselőjéről. A résztvevők egyperces felállással adóztak Herczeg Ferenc Éljünk jobban a rendelkexéaünkre álló eaxköxökkel diák tanul. — Büszkék vagyunk egyetemünkre — mondotta Kukucska elvtárs — és nagyra értékeljüK a kiválóan képzett tanárok munkáját. Ismeretes, hogy Sopronból idekerült a bányászkar és egyetemünk moßt méginkább az egyik legfontosabb kulturális bázis a megyében. Szeretnénk, ha a professzorok tudományos munkájuk mellett aktívabban vennének részt a társadalmi tevékenységben. Szeretnénk őket gyakrabban látni körünkben, hadd tanuljunk tőlük, hadd hallgassuk magas színvonalú előadásaikat. Az az igényünk, hogy az egyetem Miskolc élétének szerves részévé váljék. Sályi István, az egyetem Kossuth-díjas rektora felszólalásában visszatekintett az egyetem kialakuláséra, a gépészmérnöki, kohómérnöki és bányamérnök! kar történetére. Elmondotta, hogy a vezető oktatók eléggé számottevő része nem lakik Miskolcon és ez is akadálya annak, hogy részt vegyenek a társadalmi életben. A bányamérnök! kar testületileg költözött át Miskolcra, és néhány hónapos itt tartózkodása alatt is bebizonyosodott, milyen nagy erő rejlik egységében, kollektivitásában. A gépészmérnöki kar tanárainak, a hallgatók nagy létszáma miatt, különösen nagy munkát kell kifejteniük. Az itt dolgozó professzorok becsületbeli kötelességüknek tartják, hogy maguk vizsgáztassák hallgatóikat. Rajta leszünk — mondotta Sályi elvtárs —. hogy egyetemünk intenzívebben kapcsolódjék be a város életébe. terjesztése, holott ezek különösen fontosak ipari termelésünk kulturáltságának, korszerűségének, műszaki fejlettségének szempontjából. gozók nagyon aktivan bekapcsolódtak munkájába. Rá kell azonban arra is mutatnunk, hogy nem kielégítő a közgazdasági és a műszaki ismeretek A axinháx él ax Irodalmi élet szabb időre szóló műsortervei. Tanúsítson a színház nagyobb isenvee- séget önmagával szemben. A helyi irodalmi életről szólván Kukucska elvtáre kijelentette: Nem akarjuk lebecsülné azt >. Dozitív munkát, amelyet a költők és írók a Borsodi Szemle Széphalom című rovatában és olykor az Északmagyar- ország hasábjain is megjelenő alkotásaikkal kifejtenek. Az élet. mai életünk valósága azonban ennél sokkal többet követel. íróinknak meg keli ismerkedmök új életünk valósa* gával, annak megannyi úi vonása- val. láéniok és áörázoiniok keli művészi igényességgel a társadalmi átalakulás által felvetett sok-sok izgalmas problémát. Régebbi kívánság önálló széoiro- ialmi folyóirat megindítása Miskolcon. Erre a városnak, a megyének íz ország életében betöltött szerepéiéi fogva is szüksége lenne. A feltéteket ehhez maguk a helyi költők cs írók teremthetik meg. megfelelő ilkotásokkal. amelyek a munkások« lolgozó parasztok, értelmiségiek igé- lyeihez, szocialista émtomunkánfc eladetaihoz igazodnak Kitért a referátum a Miskolci Nemzeti Színház s a borsodi és miskolci írók munkájára is. A színház az eszmei, politikai nevelés fontos fóruma, egyszersmind példa öntevékeny művészeti csoportjainknak. Eh- lez kell igazítani programját, műsorát Száműzni kell abból az olyan larabokat. amelyek a kispolgári génytclenséghez igazodnak és holmi casszasikert vannak hivatva biztosi- ani. Ugyanakkor a legmesszebbmenő ámogatást kell adni a haladó darátok látogatottságának előmozditásáSzilágyi Albert elvtárs. a színház főrendezőjének mérlegelése szerint a színház hivatásának betöltése irályában bizonyos utat már megtett Máhúzta a közönséghálózat megteremtésének. kiépítésének fontosságát »ikerre kell vinni azokat a darabolt — mondotta — amelyek a legel jesebben szolgálják pártunk művelődéspolitikáját Az új közönség óraiban mind nagyobb számban »11 helyet foglalniuk a fiataloknak. Hídvégi elvtárs arra mutatott rá. logy meg kell javítani a színház poétikai, ideológiai iránuitáeát. nagyon legforUokan ki kell dolgozni a hoszSxép előrehaladó• ifjútágunk világnézeti neveléiében Károly István elvtárs. a oedaa*gus szakszervezet miskolci titkára felszólalásában a szülői ház pótolhatatlan szerepét emelte ki. és hazvtsú- lyozta. hogy ifjúságunk nevelése — egész társadalmunk ügye. Horváth Károly eivtárs. az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója is kiemelte a családi nevelés fontosságát és a társadalomnak a fiatalokra gyakorolt hatását. Komáromi Béla elvtárs. a Sárospataki Tanítóképző Intését igazgatója a pedagógusképzés út rendjét ismertette. Az általános iskolai tanulók erkölcsi. politikai, világnézeti nevelése sokban függ attól, milyen lesz az új pedagógus nemzedék. A tanítóképző intézetnek az a feladata, hogy szakmailag jól képzett, kommunista világnézetű nevelőket bocsásson ki falai közül. Több szó esett az ankéton ifjúságunk világnézeti neveléséről. Ezen a téren — állapította meg Kukucska elvtárs — az elmúlt esztendőkben szép fejlődést értünk el. Ez a pedagógusok jó munkáját dicséri. Hozzájárult a sikerekhez » pedagógusok továbbképzésének helyes megszervezése. A megyei pért-végrehajtóbizott- ság külön, behatóan megtárgyalta a KISZ falusi munkáját, és számít arra. hogy a falun dolgozó értelmiségiek a KISZ-szervezetek vezetőiként is kiveszik részüket ifjúságunk *eve- léséból. Igen megkapó gondolatot fogalmazott meg Virág Lajos elvtárs királdi főmérnök. amikor megállapította, hogy a pedagógusoktól az ipar vezetői veszik át az ifjúság nevelésének szép gondját. a vele való törődés nemes feladatát. A kommunista értelmiségiek példamutatása lapul elő kell mozdítanunk az eszmei tisztázódást és a harcot a marxizmus —leninizmus igazságaiért. Kukucska János elvtárs zárszavában többek között hangsúlyozta, hoav a kulturális munkát a pártmunka szerves részévé kell tenni. Pártmunkásainknak nap nap után figyelemmel kell kisémiök a kulturális élet minden területét. • A pártunk Borsod megyei és Miskolc városi bizottsága által összehívott kommunista értelmiségi aktíva, amelyet az elnöklő Maiak István elvtárs, a városi pártbizottsáa titkára zárt be. több időszerű kérdés megbeszélésével. a legjelentősebb feladatok kiemelésével bizonyosan hozzá fog járulni ahhoz, hogy medvénkben a gazdasági építőmunka sikereihez a szocialista kulturális forradalom újabb eredményeivel is felzárkózzunk. Ülés János elvtáre. a Központi Bizottság tudományos és kulturális cez- tályának helyettes vezetője felszólalásában hangsúlyozta: meg kell gyorsítanunk a kulturális fejlődést és sokkal következetesebben kell érvényesítenünk a párt művelődéspolitikai irányelveit. A VII. pártkongresz- szus aláhúzta a gazdasági építőmunka és a kulturális munka szoros kapcsolatát. Az elmaradás a művelődésben a gazdasági építőm un ka akadályává válhatik. Szólt arról, hogy a közeljövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk az orvosok, agrárértelmiségiek ideológiai oktatására. továbbképzésére. Kiemelte a kommunista értelmiségiek példamutatásának jelentőségét. Ennek igen nagy szerepe van a pár- tonkívüliek megnyerésében, aktivizálásában. Az elvi éberség — fontos követelmény. Ismeretes dolog, hogy a békés egymás mellett élés elve semmiképp sem jelentheti a burzsoá nézetek. teóriák elfogadását. Szakadatés megszerettetésére. Mi legyen ennek a munkának az iránya, célja? A holnap, a távlatok bemutatása és érzékeltetése. Mi vonzza ma még a falusi fiatalokat a városba? A gépek, a modem technika, a jobb munkakörülmények és kereseti lehetőségek. Ha megértetjük velük, hogy az ósdi, elavult földművelés helyébe a korszerű, gépesített nagyüzemi mező- gazdaság lép, hogy mindinkább eltűnnek majd a különbségek város és falu között, akkor nem fognak elvágyódni a falvakból. Állami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőszövetkezeteink elősegíthetik, hogy minden község iskolájának legyen kísérleti parcellája. Bolyki Ödön tanulmányi felügyelő (Ózd), megjegyzése szerint érdemes lenne foglalkozni a putnoki mező- gazdasági technikum bővítésével, hogy több tanulót vehessen fel, hiszen a mezőgazdasági szakemberek iránt nőttön-nő az igény. A falu magat színvonalú kultúrájáért lommá kell fejlődnie, amely magában foglalja az értelmiségieket, az írókat, a művészeket, a tudományos ismeretterjesztés munkásait, az agrárszakembereket, a pedagógusokat. Enné! a kérdésnél referátumában Kukucska elvtárs hangoztatta: nap nap után fáradhatatlanul tanítani keli a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás módszereire, hogy magasan kvalifikált kollektív szellemtől áthatott szakmunkásokká váljanak. A falun dolgozó értelmiségiek■ tói. termelőszövetkezetek vezetőitől azt kérjük, legyenek az újnak bátor harcosai. A korszerű módszerek alkalmazásával mielőbb el kell érnünk hogy mindenütt 30—40 mázsás kukoricaátlagot takarítsunk be holdan- klnt, és minden területen emelkedjenek a mezőgazdasági terméshoza- mok. ( Eredményeink a* i snieret terjesztésben Megállapította Kukucska elvtáre, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkájában Igen értékes eredmények tapasztalhatók. As 1958—59-1 idényben tartott több mint 8000 előadás és több mint 300 000 hallgató arról tanúskodik, hogy a TIT borsodi szervezete az utóbbi években gyorsan, egészségesen fejlődött. Ez annak köszönhető, hogy az értelmiségiek, pártmunkások, tanácsi <Ma Kommunista értelmiségi aktíván mind Kukucska elvtárs referátumában, mind a hozzászólásokban jelentőségének megfelelő hangsúlyt kaptak a falu átalakulásával kapcsolatos kulturális feladatok. Többek között Hídvégi Ferenc elvtárs rámutatott arra, hogy falun egy ideig bizonyos ellentmondásos folyamat megy végbe. A dolgozó parasztok tömegei eléggé gyorsan új termelési viszonyok közé kerülnek, magasabbrendü, szocialista viszonyok közé, ugyanakkor a falu szellemi, kulturális élete nem tudja követni ezt a viharos tempót, mert egyelőre a gazdasági bázis megteremtése az új termelési viszonyokhoz egész népgazdaságunk, államrendünk erejét igénybe veszi. Az ellentmondás azonban nem tartható fenn sokáig. A termelőszövetkezeti gazdálkodás természetszerűen a dolgozó parasztok nagyobb szakértelmét kívánja. Széles körben meg kell ismerkedniük a korszerű agrártechnikai. agrárbiológiai vívmányokkal. A magasabb színvonalú mező- gazdaság nagyobb műveltséget követel a dolgozó parasztoktól, erre Ok maguk is igényt formálnak. Nos, éppen ezen a területen hárul megtisztelő szép feladat a városi és falusi értelmiségiekre. A termelőszövetkezeti parasztokat szellemi, kulturális vonatkozásban is át kell segíteni az első napok nehézségein, problémáin. Ismeretes, hogy üzemeink messzemenően támogatják a termelőszövetkezeteket. Ennek a patronázsmozga- ■ lomnak széleskörű társadalmi mcoga- i A referátumban szó esett a középiskolákról is, amelyekre nagyobb gondot kell fordítanunk. Ismeretes, milyen széleskörű munka folyik annak érdekében, hogy középiskoláink, általában egész iskolarendszerünk közelebb kerüljön az élethez, a termeléshez, a korszerű követelmények teljesítéséhez. Ablonczy József elvtárs, a miskolci Gépipari Technikum igazgatója elmondotta, hogy tájékozódni kívánnak tanulóik körében, kik akarnak érettségi vizsgájuk után gépállomásokon dolgozni. Ezeket — úgy gondolják — megtanítanák a traktorkezelésre és kötelező üzemi gyakorlatukat is gépállomásokon végeznék. 56 borsodi általános iskolában tértek rá a politechnikai oktatásra. Ez az eredmény a pedagógusok munkája mellett az üzemek támogatásának köszönhető. Az általános iskolákban nagy gondot kell fordítani a mező- gazdasági munka megismertetésére Kukucska János elvtáre referátuméban rámutatott arra, hogy az ellenforradalom óta eltelt időszak a szocializmus építésében a gyors előrehaladás időszaka volt. Döntő változásokat értünk el szocialista iparunk, egész népgazdaságunk fejlődésében, a mezőgazda*ág szocialista átszervezésében. Számottevő előrehaladás jellemzi a szocialista kulturális forradalmat, kiváltképpen a párt művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése óta. A kultúra területén is mindinkább kibontakozik és megmutatkozik a szocialista tábor, a szocializmus döntő fölénye a kapitalista országokkal szemben. Ami megyénket illeti, több mint százezer gyermek tanul az általános Iskolákban. Az 1856—57-i tanévben 3400 tanuló járt megyénk középiskoláiba (Miskolcot nem számítva), az 58—59-i tanévben már 4100. A miskolci középiskolai tanulók száma túlhaladja az ötezret A levelező és esti tanfolyamokon Miskolcon 3029 hallgató vesz részt. Az elmúlt esztendőben a megyében 74, Miskolcon 34 új tantermet építettek. 7 új művelődési otthon nyitotta meg kapuit. 39 új mozi létesült 32 munkásakadémia működik. Mindazonáltal Borsod megyében az országos szinthez képest bizonyos elmaradás észlelhető. Látnunk kell ennek objektív és szubjektív okait Az elmaradás sürgős felszámolását követeli megyénk országos jelentősége. Hiszen Borsod az rgész ország ipari termelésének több mint 10 százalékát adja, mezőgazda- sági területeit tekintve a harmadik helyen áll, több tízezer értelmiségi iolgozik itt műszaki egyeteme, számos középiskolája, Sárospatakon tanítóképző intézete van. Amikor megállapítjuk, hogy a kulturális élet több területén az országos helyzethez viszonyítva elmara- iós észlelhető, arra is rá kell mutatnunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket sem használjuk ki mindig •léggé. Vannak megyénkben ürességöl kongó kultúrtermek, könyvtárak, ímelyeknek polcain porosodnak a néldányok, olykor pedig anyagi eszközeinket nem éppen a szocialista cultúra terjesztésire használjuk fel. K hiányok pótlásával együtt kell árnia meglévő eszközeink jobb kihasználásának. Egyetemünk «* egyik legfontosabb kulturális báxis A referátumban és a vitában a torsod megyei és miskolci kulturális riet számos jelentős kérdése sokoldalú megvilágításban került fel- zínre. Vegyük szemügyre ezeket a őbb kérdéseket az aktíva tükrében. Iskolarendszerünkben fontos szereiét játszik a Miskolci Nehézipari rfűszaki Egyetem, ahol jelenleg 1400
