Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

Péntek. 19«. február Tt. ÉSZAKMAGYAROMZAG 3 Mehet-e még jobban SzentsSmonban? — így még sohse ment nekünk — bizonygatják a szentslmo- niak. s aki nem hisz a szónak, higy- jen a szemének. Menjen végig a fa­lun. mely maholnap összenő Ózd dal. s annyi úi házat láthat, hogy számol­ni se győzi. Honnan volt rá pénzük? Nem lopták a házravalót becsülefes munkával szerezték, túlnyomó több­ségük az ózdi gyárban. de a földműveléssel nem sokat tö­rődtek. Olyan ember is akad Itt jócs­kán. akinek tíz holdnál több földet írtak a neve után a telekkönyvben, de a kapát csak látásból ismeri. Ki művelte meg a földjét? Hát istenem, akinek nem volt. szívesen Jeleske­dett azzal, akinek volt. Akinek meg nem jutott feleskapás, nem nagyon fájdította a fejét a föld miatt. Meg- kapargatta egv kicsit, bevetette va­lamivel. aztán vagv termett, vagy a vadrepce sárgállott rajta. A vetés is csak olyan kézi vetés volt — egyet­len vetőgép sincs a faluban, amit az­zal magvaráznak, hogy a partos föl­deken nem nagyon boldogultak vol­na vele — igaz. meg se próbálták. Aztán egv napon valaki azt mond­ta: nem lesz ez így jó. emberek, fe­jünkre nő a szégyen a határunk mi­alt. Ha megvan a föld. meg is kell azt művelni, mert az azért megse járja, hogy annvit se tudunk kihoz­ni a határunkból, amennyi kenyérre futna... Füle László elvtárs. a község párt­titkára a statisztikát hozta fel bi­zonyságul. Évente 22 vagon kenyeret és lisztet szállít ide az állam, s a falu mindössze három vagonnyi adó­búzát ad az államnak. Egyetlen em­ber van a faluban. Kiss Lajos, aki 20 máz6a árpát adott el a felvásárló szerveknek. Szentsimon a maga ezer holdas határából ennyivel tudta le a kötelességét. Ha megvan a föld, "g JJ művelni... De hogyan? A választ megadták rá a jobbérzésü emberek: termelőszövetkezetben: — másként nem boldogulunk a földdel, külön- külön eddig se mentünk vele sem­mire ... Fogjunk össze, jobban fog menni a sorunk .. Lett erre nagy ellenkezés. Nekik így is nagyon jól megy. Ha nem is hoz sokat a föld. a hízónakvalót megadja, az aprólék sem vesz mellet­te éhen. Hogy nem ad a föld any- nyit. amennyit adhatna? Hát aztán! A boltban van liszt, kenyér, pénz is megakad rá ... Az államon is köny- nyitenénk. nekünk is jobb volna, ha magunk termelnénk meg a kenyeret, húst. cukrot, megvan hozzá a föld... S összecsaptak az érvek. A meg­gondolt komolyság kelt bírókra az el­fogult és a falut jelenlegi állapotába befagyasztani akaró nézettel, hogy a raenteimoniaknak már annyira Jól megy a soruk, hogy vétek lenne még jobbat kívánni. Kezdetben még alig­ha lehetett tudni, hogy a nézeteknek ebből a forradalmas csatározásából melyik kerül ki győztesen. De mint a felzavart víz. ha leülepszik, lassan kitisztultak a fejek, győzött az úlat- ikarás Szén tsimon ban. S hogy győzött, “ >an. hogy már néhány nappal az ala­kuló közgyűlés előtt, az újdonsült sz-tagok összedugták a felüket: mi- 'el kellene foglalkozni, mit érdemes ermeszteni Itt. Ózd tőszomszédságá­ban. ahol tárt karokkal várja a piac i zöldséget, a húst. a baromfit. Do­bos Dezső a sertéshizlalás mellett :ardoskodott. a sonkasüldökért szép bénzt adnak. Kovács Dezső Vergőzse i vezetőség összetételén törte a fejét. Kz ellenforradalom előtt is volt tsz Jzentsimonban. Most nem olyat ikamák. az csak tengődött, inkább :árt csinált, mint hasznot, mert el­lette az emberek kedvét a tsz-től. )lyan vezetőség kell Ide. amelyik a árkára tud állni, bátor kézzel sújt le i naplopókra. a hanyagságot nem űri el. A tsz mindenkié, aki benne ran. akkor hát dolgozzon is min- lenki tisztességgel. Többen az állat- enyésztés fontosságát hangoztatták, íem lesz különösebb gond az állat- enyésztés megindításával, van egv 50 éröhelyes szarvasmarha istállójuk, záz köbméteres silóval. 400 férőhe- yes juhhodállyal is rendelkeznek, a larálnivalóval sem kell máshová nenni. Egyesek már azon boss za tt­otok. mikor küldi már a géoállo- nás a vontatókat, hordanák már a ragyát, most van itt az ideje, amíg Romániában szövetkezeti tagokat képeznek ki fraktoristákká A felszabadulás óta Tokai mező- gazdasága is sokat fejlődött. 1949- ben öt család alakította meg a ter­forradalom idején sem oszlott fel. Ma 46 családdal dolgozik, az elmúlt évben is szép nyereségrészesedést osztott tagjainak. 550 kh. földön jobb átlagtermést érnek el. mint az egyéni gazdák. Van 10 hold szőlő­földjük. és 1958-ban három holdon új telepítést végeztek. A tsz vagyo­na jelenleg 2 millió 800 ezer fo­rint. Az egykori nincstelenek, ala­pító tagok szépen élnek, sokan csa­ládi házat építettek. Nemrégen mo­dem. önitatós istállót és tejházat is készítettek, gyönyörű állatállo­mányukat mindenki megcsodálja, főleg hússertést tenyésztenek. A kívülálló gazdák is látják a tsz eiedményeit. így aztán Tokajban is érlelődik az elhatározás. Hat család már belépett a szövetkezetbe. A szőlőrekonstrukció itt is nagy méreteket ölt. Két év alatt eddig 30 hold régi szőlőt felújítottak. 20 holdat újratelepítettek. Tovább fej­lesztik a szőlőkultúrát, hogy Tokaj ne csak 30 műemlékéről, de első­sorban továbbra is tüzes boráról legyen híres. Tokaiban jól működik, nagy for­galmat bonyolít le a földművesszö­vetkezet kezelésében lévő. úi épü­letben létesített halászcsárda. Ezen­kívül a Tiszavirág Halász Terme­lőszövetkezet külön halászcsárdát üzemeltet, szintén eredményesen. A tokajiak büszkék ősi városuk­ra. különösen arra a fejlődésre, melyet a felszabadulás óta elértek. Az elmúlt években is gazdagodott ez a nagymúltú város. Felépítették és átadták az új Tisza-hidat. mely­nek a kereskedelem és közlekedés szempontjából igen nagy a Jelentő­sége. Bővítették a bölcsődét, ielen- “2 30 férőhelyes. Javult a vízellá­tás. új kutakat készítettek. Ezenkí­A Román Munkáspárt Központi Bizottságának 1959. december 3—5-1 plenáris ülésén különös figyelmet szenteltek a mezőgazdaság gépellá­tási problémáinak. Csupán ez évben a román ipar több mint 10500 trak­tort ad a mezőgazdaságnak. A trak­torok és a mezögazdasáoi gépek maximális kihasználása érdekében jólképzett gépkezelőkre van szükség. Ezért szükségesnek tartják újabb traktoristák és gépkezelők képzését A Bechetu-i gép- és traktorállomás idén további 104 traktorral, 35 kom­bájnnal, 100 darab vetőgéppel és egyéb mezőgazdasági géppel gyarap­szik. Ezért a Bechetu-i gép- és trak­torállomás vezetősége a rajoni párt- bizottság irányításával traktorvezető tanfolyamot szervezett mezőgazda- sági szövetkezeti tagok részére. Ezáltal biztosítják a kellő traktor- vezető utánpótlást, szorosabb kapcso­lat jön létre a traktorosbrigádok és a szövetkezeti brigádok között A tanfolyamot a gépállomás legjobb mérnökei és művezetői vezetik s az irányításban közreműködik a helyi középiskola egyik matematika-tanára is. Felszántották a rajon területén működő kollektív gazdaságokat, hogy MEGJEGYZÉSEK, Az üzemi tanácsokról Másfél, két évvel ezelőtt gyakran hallhattunk az üzemekben olyan megjegyzéseket: van-e szükség az üzemi tanácsokra? Nem volt ritka az olyan eset, amikor kétségbe von iák az üzemi tanácsok lét jogosult - ságát. Manapság már aligha vonják kei ségbe az üzemi tanácsok életképes ségét. Pár éves működésükkel, il­letve a helyes intézkedések soroza tóval eloszlatták azokat a nézeteket, amelyek kétségbevonták az üzemi tanácsok létjogosoultságát. A Lenin Kohászati Müvekben, a DIMAVAG- ban, de a bányatelepeken is pozitív munkát végeznek az üzemi taná­csok. Sorolhatnánk jónéhány olyan üzemet, ahol helyesen élnek a ta­nács tagjai a rendeletileg biztosított jogkörükkel. Persze, a jogok mellett nem feled­keznek meg a kötelességekről sem. Az üzemekben, műhelyekben és aknákban hallott vélemények alap­ján segítséget nyújtanak a gazda­sági és műszaki vezetőknek a jobb tervek, a helyesebb munkaprogra­mok elkészítésében, a termelést za­varó körülmények megszüntetésé­Nem régen beszélgettem Solti András elvtárssal, a Lenin Kohá­szati Müvek üzemi tanácsinak el­nökével. Elmondotta, hogy a kohá­szatban mély gyökerei vannak az üzemi demokrácia kiszélesítését biz­tositó tanácskozásoknak. Négy-öt évvel ezelőtt ugyanis alakítottak egy termelési tanácsot, és ez azok­ban a kérdésekben döntött, amelyek nagyban befolyásolták a vállalat eredményes munkáját. Fejlődést je­lentett az, amikor 1957-ben megvá­lasztották a 121 főből álló Üzemi tanácsot. A kezdetben ugyan voltak nehézségek. Sokáig érezhető volt a rossz emlékű munkástanácsok lég­köre, azonban később egyre jobban (eladóidnak magaslatára helyezke­dett az üzemi tanács. 1959-ben már valamennyi fontos termelési, mű­szaki és gazdasági kérdésben a döntő szót az üzemi tanács mondta 'ci. A múlt év végén is megtárgyal­ják az 1960-as tervév irányszámait, I műszaki fejlesztési terv javas'a- ait. Helyes módszer a Lenin Kohá­szatban az is. hogy a tanácsülések­ről készült jegyzőkönyvkivonatokat elküldik intézkedés céljából az arra illetékeseknek. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy az üzemi tanácsoknak van tekin­télyük. Azok a viták, amelyek egy­két évvel ezelőtt voltak — elcsen­desedtek. Egy valami azonban mégis kifogásolható: keveset hal­lani. az üzemi tanácsokról. Azokról is, amelyek eredményesen, és azok­ról is, amelyek kevesebb sikerrel dolgoznak. Akadnak még olyan üzemi tanácsok, amelyek nem talál­ták meg helyüket a bányák, az üze­mek életében. De ebbe nem szabad belenyugodni. Most, hogy alig másfél hónapja átléptük az új esztendő küszöbét, mindennapi életünkben, úgy az üzemi tanácsok munkájában is új feladatok következnek. Javítsanak munkájukban ott, ahol erre szük­ség van. Legyenek segítségükre a pártszervezetek és a szakszerveze­tek. A tanács tagjai ismerjék meg az üzemek és bányák előtt álló fel­adatokat, és munkájukat úgy vé­gezzék, hogy azzal segítséget nyújt­sanak az üzemek előtt álló tervfel­adatok sikeres végrehajtásához. (paulovits) Ebben as évben sok külföldi népet kap az ipar és a mezőgasdaság Az ipar műszaka fejlődését elősegí­tő új berendezések egy részét kül­földről szerezzük be és így a gépesí­tés fokozása nagy feladatokat ró a külkereskedelemre is. Idén a tavalyi­hoz mérten mintegy 40 százalékkal növekszik a gépimport A feladat nagyságát érzékelteti, hogy a gép- behozatal már 1959-ben is 90 száza­lékkal haladta meg az előző évit A Szovjetunióval aláírt árucsereforgai- mn megállapodás értelmében 1959­Pályázati felhívás Az késztősége felszabadulásunk 15. évford Diójának tiszteletére pá­lyázatot hirdet a felszabadulás­sal. népünk mai életével foglal­kozó irodalmi művek Írására. Pályázni lehet eddig még meg nem jelent elbeszélésekkel, no­vellákkal. Irodalmi riportokkal, A legjob­sikerült pályaműveket a díjazásban része­sük <L díj 509.— Ft. II. díj: 300.— Ft. III. díj: 200.— Ft.) A díjazástól függetlenül, a közölt pályaművekért a szerkesztőség a szokásos honoráriumot fizeti. A pályázat nyílt, (nem jeligés). TOKAJ ELETE vül sok családi ház épült állami tá­mogatással. Két kilométeres szaka­szon új járda épült, a szekérutakat Bérmentesítették. Bővült az üzlethá­lózat Piaca kömvékszerte híres, naponta láthatók itt a szomszédos medvék szekeresei. a vérpezsdítő szőlőlét is. melyre ee- küszni mernek: a világ legjobb bo­ra. a királyok bora és a borok ki­rálya. De most már nem a kirá­lyok. hanem egyszerű szőlőmüvelő emberek kóstolgatják a „pvó-vha- tású" áldott nedűt, a ,.vérszinü lán­As épület egykor Ez tehát a jelen. Sokat, fejlődött, »épült, gazdagodott a történelmi Tokaj. Teljesen megváltozott arcu­lata. ezzel együtt megváltoztak az itt élő emberek is. Tokaj lakói gokai ’, melyért ők dolgoznak meg először, melyet Petőfi is megkóstolt, amikor áthaladt Hegyaljón. Az évszázadokkal ezelőtt fegy­vert fogott tokaji felkelők, a sza­badságért küzdő jobbágyok unokái ma szabad, boldog, békés életet el­fagyos a föld. S hogy már ««észen otthon érzik magukat a termelőszö­vetkezetben. szebb bizonyságot nem is adhattak volna rá: többek kíván­sága. hogy vásároljanak egy Zetort pótkocsival, nem hitelből, azt vissza kell fizetni, összeadják ők a rávalót. hiszen szép számmal vannak, több mint százan és több mint 900 hold föld áll a hátuk mögött, nem vágja a földhöz őket. ha a zsebükbe nyúl­nak — maguknak adják, amit adnak. És szép elképzeléseik, terveik mel­lé odarakosgatják lelkesedésüket is. már versenypartoert is kiszemeltek maguknak. A szomszéd köséeet. Hangonyt hívták ki nemes ..birkó­zásra”: ki viszi többre? és szentül meg vannak győződve, hogy lepipál­ják a hangonyiakat — ..még a pi­pánk se fog kialudni” — fűzte hozzá egy merészebb gazda enyhe túlzás­sal. Gondolom, ezt mondják majd a ki­hívásra a hangonyiak Is. nekigyűr- kőzve a birkózásnak: maid meglát­Hogy melyik viszi többre, az még valóban a jövő titka, de hogy a szentsimonlak na gvon akarják az elsőséget és a közős boldogulást, az már valóság. S azt válaszolják, ha valaki megkérdi tőlük, mehet-e még jobban a szentsimoniaknak. hogy — GULYÁS MIHÁLY tagjaik közül küldjenek olyanokat a tanfolyamra, akik traktorvezetők sze­retnének lenni. A jelentkezők száma meghaladta a várakozást. Mindegyik kollektiv gazdaság gondoskodik a traktorvezető tanfolyamra küldött tagjainak élelmezéséről. Az első négy hónapban a tanfolyam hallgatói tanuló-csoportokra osztva termelési gyakorlatot folytatnak a gépállomás műhelyeiben és megtanul­nak traktort vezetni. Április elején, amikor a traktorok kivonulnak majd a földekre, ezek a hallgatók segéd- traktorvezetőkként működnek majd azoknak a kollektív gazdaságoknak a földjén, amelyeknek tagjai, s szep­tember elején teszik le a traktor- vezetői vizsgát. ben és 1960-ban ötször annyi szovjet gyártmányú gépet kaplmk. mint amennyit 1958-ban szállítottak. A mezőgazdasági gépek behoza­tala megkétszereződik, noha már tavaly is több mint tízezer gépet, köztük 4700 traktort küld­tek a baráti országok, hogy ily- módon könnyítsék az új ter­melőszövetkezetek munkáját. A* ez évi terv 10 800 traktor be­hozatalát írja elő. Több mint félmilliárd devizaforint érték­ben szerzünk be különböző me­zőgazdasági gépet. Mind az Ipari üzemek és vasúti gépjavító műhelyek, mind a mező- gazdaság számára sok szerszámgépei rendelt külkereskedelmünk. Különö­sen sok célgépet kap iparunk a diese- lesítéshez. a híradástechnika, a mű­szergyártás. a kábelgyártás fejleszté­séhez A termelőberendezéseken kí­vül mind több egyéb eszközt is vá­sárolunk. hogy teljes munkafolyama­tokat gépesíthessünk. ► Még ebben az évben sok külföldi J gépet helyeznek üzembe a vegyiper- » ban. a gyógyszeriparban, az élelmi- r szer- és textilgyárakban is. Értékes | berendezéseket hozunk be a Rug- I gyantaárugyár rekonstrukciójához. | Az NDK-ból szerezzük be az f oroszlányi erőmű kazánjait. A | Szovjetunió már ideszállitotta a | s/.tál in városi meleghengermű . berendezéseit. Megkezdődik a * salgótarjáni szalaghengermű W gépeinek szállítása. Az ózdi i Kohászati Üzemek számára a | beton vasgyártáshoz drótsori * motolla érkezik. A nagy beren­I dezések egész sorát kapja a szé- I kesfehérvári aluminium henger- | mű. ISzönyben új olaidesztilláló berende- |zést helyeznek üzembe 1961-ben. i Az ipar műszaki előrehaladásét k szolgálja a nagvobbaránvú műszere- T zettség is. A tavalyinál 25 százalék- J kai magasabb összegért, mintegy Iszázmillió d?\,5™fnrlnt**rt wr-zCtpk I be műszereket a barát i és a tőkés or- i szagokból. Ebben az évben nagy lé­Íw Dósokét teszünk az. irodagéoesiiésnél is. Sokféle irodagépet hozunk be. I mintegy 18 millió deviz:>Wir* | tőkben. | Tíz malmot korszerűsítenek t az idén | A/. EleJmczc-sUgyi Minisztérium malom. } Ipari Igazgatóságán kapott tájékoztat«* i szerint az idén 82 millió forintot fordítá­snak a malmok korszerűsítésére. felújítá­ssá ra. Befejezik a hatvani, a gyulai és a F nagyítóitól malom korszerűsítését. Meg- \ kezdik a karcagi, a norrogszenUclrályl, a i tüskeszentpéteri, soproni, a szarvasi. • t * baktalórántházi, a bonyhádi, a moson­magyaróvári. a makói ég az óbudai mn- )lnm teljes felújítását. Ezek közűi a sop- króni. baktplórántházt és * mosonma­áthúzódnak a jövő évre. (MTI) És Tokaj jövője? Hegyal.ia jövő-j je egyben Tokai jövője is. A vén \ Tisza még több uszályt tart majd a i hátán. Innét szállítják, továbbít ják a Hegyalja ásványait termékeit vízi] úton az ország belsejébe. ; Az egykori tűzokádó, a Kopasz-^ hegy. mely Petőfi szavai szerint.^ „Úgy áll néma méltósággal, mint a i hadsereg előtt a vezér” — rövidé-] sen még híresebbé válik. Ide. a Ko-^ paszhegy tetejére építik a modern ^ televíziós állomást. A helvkijelölési már megtörtént, ez év nyarán meg-] kezdődik a munka. Először utat ] építenek a hegy tetejére, elkészítik 4 a felvonulási épületeket. Az Ide-^ genforgalmi Hivatal hathatós se-i Rítségével a Fináncdombon kilátót] építenek. A község különböző pont-] jain még 80 padot helyeznek el. \ Idegenforgalmi szempontból To-i kainak komoly jövője van. A táv-4 lati tervek szerint két szállodát 4 építenek a turisták és a látogatók] részére. A Bodrogpartra strandfür-] dót terveznek, ezenkívül egv köz-i ségi melegfürdőt. mel.v a tokajiak^ régi kérése. A Először persze a sürgető dolgokat 1 kell megoldani. Tovább kell iaví-] tani az utakat, járdákat, s még en-4 nél is fontosabb, hogv házhelye* ( biztosítsanak az építkezni szándéko-1 zóknak. Közel két kilométeres sza j kaszon tovább kell vezetni a vil | lányt és bekapcsolni a közvilágítást, i Ezek a megoldásra váró oroblé- 4 mák. A járási pártbizottság és a ta-| nács ismeri Tokaj fejlesztésének! tervét, segítik a községi tanácsot * hogy Tokai, mely egvkor oly sokat* áldozott a szabadságért, még job-l ban felvirágozzék, méltó helvet | foglaljon el a szabadságharcom- á zempléni földön. Szegedi László T Foto: J Szabados György I (Vége.) f

Next

/
Oldalképek
Tartalom