Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

s manyt. S hogy még teljesebb le­gyen a tőké* vi­lágról adott kép. Druon Ganberone feleségét is meg­hívja a szállóba. Csak egy telefon, egy-két bók, hi­vatkozás párizsi barátnőjére és Ganberone asszony felkeresi az ..elő­kelő Idegent". Rö­vid udvarlás, és a fürdőszobába vo­nul — vetkőzni. A kaland teljes is lenne, ha Spineta úr nem hívná elő önagysúgát éppen azután. amikor férje átadja neki a 20 millióé csekket. Így aztán a. férj ..megismerheti'’ fe­leségét. megtud­hatja. hogy szere­tőt tart. sőt az egyensúly kedvé­ért Spinéta úr a feleségéi is felvi­lágosítja: férje szintén tart szere­ból-vérböl való „reális szent’’. Okos parasztion]/, aki a bolondok, gyá­vák, fondorlatosak ét kíméletlenek között tisztában van azzal, hogyan kell legyőzni hazája ellenségeit. Shaw műve varázsos erejű és egyben meg­hökkentő. Nem hagyja elmerülni a nézőt a súlyos veretű drámában, hogy teljesen átadja magát érzelmeinek. Süntelenúl fogva tartja az értelmet is. éles kontúrokkal rajzolja meg a maga sorsa iránt közömbös uduarf. a királyi palástba burkolt puhányt, a szent inkvizíció vallási tételekkel do- bálódzó álszentjeit és az éleseiméjii. hidegen kegyetlen angol Wanoickot. Otto Preminger rendező alkotását áthatja Shaw szelleme* Ebben nagy része van a forgatókönyv írójának. Graham Green-nek. Emlékezetes je­lenetek dicsérik a biztoskezű rende­zőt és a színészeket. Már a film ele­jén plasztikusan’ elevenedik meg e met kelt abban a jelenetben is, amikor Johannát — tömegtől közrefogva —• máglyára hurcolják. A középkor inkvizíciójának könyörtelensége és az egyszerű emberek megtévesztettsége, értetlensége különös hangsúlyt kap ebben a képsorban. A rendező tízezernél több jelent­kező közül választotta ki a címsze­replőt. Jean Seberg-et. aki eddig még soha nem szerepelt filmen. A fiatal színésznő nagy tehetséggel, nagy át­éléssel formálja szerepét. Megjelené­sében és játékában jól érzékelteti • reálisan gondolkodó parasztlányt, ugyanakkor rendkívül kifejező sze­méből sugárzik az elhivatottság ha­zája megmentésére. Játéka belülről A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete, a megyei tanács és a Miskolc városi tanács folyóirata, a Borsodi Szemle legközelebb hazánk felszabadulásá­nak tiszteletére kettős ünnepi szám­fejlődésünket szemléltető f atomon- tázs tarkít majd. A folyóirat Széphatom című irodal­mi rovatában az ünnepi eseményhez kapcsolódó versek, novellák és ta­nulmányok jelennek meg. „Táska-filmgyár“ Tyimosenko moszkvai mérnök a mozifilmek előhívására hordozható készüléket szerkesztett. amelyet .,táska-filmgyár"-nak nevez. A táska, amelyben az új készülé­ket elhelyezték. 80x100x20 centiméter méretű, súlya 15 kilogramm. Az elő­hívás folyamán a filmszalag válta­kozva hét dob-rekeszbe kerül. Szer­kezete Igen egyszerű. A készülék a filmszalagot nemcsak előhívja, ha­nem szárítja is. A készülékben elő­hívott és megszárított film nyomban vetíthető. Amatőrök számára Tyimosenko kidolgozta a ..táska-fllmgyári' minia­tűr változatát is. Több tanulmány foglalkozik majd a szovjet hadsereg felszabadító har­caival, a Mókán Komité ellenállási tevékenységével. Borsod megye és Miskolc IS éves fejlődésével. Elemző cikkeket közöl a folyóirat a borsodi ipar cs mezőgazdaság továbbfejlesz­tésének időszerű kérdéseiről. Az A Szent Johanna hosszú időre em­lékezetes élmény mindazoknak, akik a filmvásznon az igazán szépet, mű­vészit kedvelik is keresik. csokorba. Nagy érdeklődésre tarthat számot Koót Imre kéziratban levő Summáz élet című könyvének egyik fejezete. Nagyhírű barlangkutatónk, Jakucs László Az aggteleki lábnyom- rejtély című tanulmányában legújabb kutatási eredményeit teszi közzé. Sok egyéb helytörténeti és más vonatko­zású adat egészíti ki a tudományos volt saját ábécéje. A nyelvésze* szakemberek azonban a közelmúlt» ban összeállították a gagaus írást, hogy e kis nemzetség tagjai Is saját anyanyelviikön írhassanak és olvas­hassanak. Iskoláik Is nyíltak, ami* lyekben gagauz nyelven folyik ag oktatás. Klsinyevben most megjeleni a* első gagauz nyelvi helyesírási szótár is. A tisztességtudó utcalány Amerikából jöttem A Borsodi Szemle kettős ünnepi száma Szent Johanna Jtaaw Urániája amerikai Ilimen. Megjelent az első gagauz-nyelvű szótár ságát — miért megy el a szövetke­zetbe. Azért-e mert ott a Jobb pa­raszti életet látja, vagy egyszerűen azért, mert a cseléd caked és bői vala­hová mennie kell. A szövetkezeti éiet jobb megmutatásának hiánya bizo­nyosfokig csökkenti a film agitatív erejét, bár egy percre sem feledhet­jük, hogy az egyéni paraszti éiet meg­mutatásával a film határozottan ál­lást foglal a szövetkezeti gazdálkodás melleit Túli József forgatókönyvének alap­vetően ez a hibája. — az érdemek mellett. Mészáros Gyula rendező sem tudott ezen segíteni. A rendező érde­méül szolgál* a paraszti élet nagyszerű ábrázolása, a feszült helyzetek meg­teremtése, rovására írható a helyen­kénti vontatottság, amely nem mé­lyíti el a drámát, hanem csökkenti a nézd érdeklődését. Illés György bo­ron gós hátterű képei, egyes szép kompozíciói ^hatékony an festik alá a filmdráma mondanivalóját A főbb szerepekben igen emlékeze­tes Páger Antal alakítása a zsugori öreg Tóth alakjában. Nem az 6 hi­bája, hogy Tóth figurája túlzottan stilizált alak. aki magában hordozza, egy emberre ráuggatva az egyénileg gazdálkodó parasztok csaknem vala­mennyi jellemvonását A tovább! fő­szerepekben Agárdy Gábor. Torőg Géza, Majczen Mária és Petényi Ilona alakításaira emlékezünk szívó* sen vissza. A mai magyar paraszti élet egy része elevenedik meg előttünk a Kál­váriában. Valóban kálváriát jár Fe­renc, a fiatal szerelmes parasztem­ber, aki felesége kedvéért otthagyja a termelőszövetkezetet, bár gondolko­dása. minden idegszála a fejlettebb gazdálkodáshoz húzza. Felesége sze­reti férjét, de sokkal nagyobb mér­tékben függ apjától, az öreg Tóth- tól,. aki nem. akarja észrevenni, hogy nagyot változott a világ a friraszti élétben is. Még ma is csak ..ragasz­tani- akar a földiéhez és a 17 holdja mellé még újabb hármat vásárol, hogy ..a leendő unokákról gondoskod­jon". Kora hajnaltól késő estig meg­állás nélkül robotolnak a Tóth-por- tán az öreg Tóth. a felesége, a lánya, a veje és Jancsi nevű legény fiúk. aki szintén rettenetesen ónja az apjánál való cselédeskedéft. Nagyszerűen ábrázolja a film az egyénileg dolgozó paraszt keserves, küzdelmes, pihenő nélküli életét. Az egyes szereplőkön keresztül Jól érzé­kelteti ennek a haldokló életformá­nak tarthatatlanságát é* a fiatalok kitörési vágyát. Sajnos, az egyéni pa­raszt küzdelmes már-már szénán* dóan nevetsége» életmódjával szem­ben nem érvel a film kellően. Nem mutatja be eléggé erős vonásokkal e fejlettebb, szövetkezeti mezőgazdál­kodást Helyenként ugyan van rá uta­lás — nem egyszer negativ értelem­ben —, azonban az utalásokból egy­általán nem világllk ki a szövetkezet élet fejlettebb volta, hasznossága. Igj az sem eléggé világos, hogy a legény- fiú — miután megunta apja zsarnok mulatozó, tunya udvar, amely mél sem törődik a Franciaországot fojto­gató veszéllyel. Johanna megjelené­sének megdöbbentő hatását Jól érzi m néző a püspök hatástalanná vált sza­vaiban, a minden áron koronára vágyó Dauphin erőfeszítéseiben. A nagyhatású rendezőé munka figyeL Évtizedeken keresztül sikert sikerre halmozott színpadjainkon Shaw leg­ismertebb drámája, a Szent Johanna. Shaw munkáinak egyik legnagysze­rűbb és legérdekesebb alakja Jeanne d'Arc, az orleansl szűz, a későbbi Szent Johanna, aki — bár égi han­gokból gyűjt csodálatos erőt — hús­A Szovjetunióban tavaly végre­hajtott népszámlálás adataiból ki­derül. hogy az országban 1£4 000 ga- gauz nemzetiségű él. Ez a kis létszá­mú nemzetiség főleg Moldáviában, s az Odemza-terfllet déli, Moldáviá­val határos vidékein lakik. A gagauzoknak — ennek a múlt­ban Jogfosztott kis népnek — nem tőt. Ganberone úr dühöng, de hiába, a szerződés szabá­lyos. a csekket átadta, a találmányt meg kell vennie, annak ellenére, hogy nem Amerikából származik. Az eredeti vígjátékot eredeti eszközökkel tálalták. a rendező és a színészek. Horvai István mindvégig jó ritmusban pergeti a cselekményt A színészeknek nincs egyetlen fölös­leges mozdulatuk. Jól gazdálkodnak az ötletekkel. Egyetlen lendületes ütem az egyfelvonásos vígjáték. La- finorif* Zoltán remekel a nagystílű üzletember, illetve a szegény köny­velő szerepének megformálásában. Nagyszerű Játéka külön méltatást ér­demel. Alakítása nyomán tökélete­sen elhisszük, hoev amerikai 'üzlet­ember fogadja a Principe de Savoia Szobájában a konzervgyár vezérigaz­gatóját. fcuvik euv-két mozdulattal., halványan sejteti, hogy játssza az üzletembert, de valójában nem az. Például egy epizód. Nagystílű, unott gavallériával az íróasztalra dobja táskáját. Utánalép. kicsinyeskedón megtörii a helvét. A néző sejt­heti: valami nincs rendben. Spi­nét* úr körül. A vígjáték végén ragyogó Lati növi ts átváltása. A fölé­nyesen magabiztos üzletember után látjuk a szerény, tervezgető, majd­nem alázkodó ki »hivatalnokot. Gra­tulálunk LaUnovits Zoltánnak. Mátéié Era Ganberone asszony szere­pében teljesítette feladatát Ganbe­rone vezérigazgatót Farkas Endre játszotta. Alakítása ió volt. bár ez a •zerep nem az ö egyéniségére szabott. A díszletéket mindkét darabban Ufó Endre, a jelmezeket H. 'Mészáros Margit tervezte. Nagy Zoltán alakja a célpont. Olyannyira bele- idegzódott hí Amerika-ti sztélét, hogy óvatosságát feledve, teljesen bedől egy alkalmazottja trükkjének. Druon ötlete kissé bizarr. Ganberone kon­zervgyárának egyik könyvelője fel­találja a konzervdoboz n vitás új módszerét. Találmányát hiába kínál­ja fel a cégnek, nem foeadiák e! Amit azonban nem érhetett el ren­des úton. eléri csellel. Utazó ameri­kai üzletembernek adia ki magát L.uxusszotxit berel az előkelő Prínci­pe de Savód« szállóban, ide invitálja vezérigazgatóját. Olyan találóan játssza' a nagystílű üzletembert, ho®'. a ve'1 rí Razee tó megveszi a talál­Maurice Druon Amerikából jöt­tem című egyfelvonásosa az Ame­rika előtt hajbókoló tőkés paródiája. Csípőt, szellemes vígjáték. Ganbc­rone úr. az olasz konzervipar vezér­H anyag eleganci­ájával rakja pa­lettájára az ötlete nyomán kínálkozó színeket. Nem részletez. Hiába gondol a néző az elnagyoltságra, ennyi a lényeg, az ötlet nem- kívánt többet. A műben a jellemábrázolás elsőbbsége domi­nál. ebből követ­kezik az erkölcsi tanulság. Sartré bírálja az ember­telenséget. de hu­manizmusa nem a harcos forradal­már emberszere- tete. Mar és vág tísztességludó utcalány” iróni­ája. Kérjük szá­mon az igazáért küzdő embert? Az amerikai valóság ilyen, ahogyan azt a mű mutatja. A miskolci szín­ház müvészkollek- ti vaja ezúttal nem csillogtatta tudá­sa javát. Horvai Kossuth-díjas rendezőnek az ered­mény szerint nem volt elég ideje az előadás kidolgozására. Korábbi ren­dezései során megismert erényeit most csak sejtettük. Műértelmezését csak részben helyeseljük. Jó. hoou a erőteljesen hangsúlyozta a szenátorék erkölcsi fertőjét. A szenátor és az utcalány találkozása erőssége volt az- előadásnak. E jelenet még hatáso­sabb. a sartre-i torz fintor teljesebb lett volna, ha a rendező -pontosabban ragaszkodik a színműnek már a címből is adódó értelmezéséhez. Az előadásban erősebb színeket kapott Lizzie tisztességtudó. mint utcalány mivolta. Lizzie szerepét Máthé Éva játssza. Igyekezett sokszínűén megrán­tani az utcalány lelkivilágát. Játéká­val elérte, hogy éreztük:. Lízzie-t a társadalom kényszeritette a prostitú­ció útjára. A művésznőnek és a ren­dezőnek egyaránt érdeme, hoou elő- elővillan ennek az elesett lám/nak a szeretet, a megértés utáni vágya. Kár. hopu ezt kissé eltúlozták. Játéka után inkább elképzeltük Lizzie-t jó háziasszonynak, mint utcalánynak. Latinovit* Zoltán játéka még nem volt eléggé kié gucnrúly ozott. Egy­szerűbb eszközökkel, természeteseb­ben kellett volna játszania Fred sze­repét. A miiífjóra rátarti szenátor­család fiának a magabiztossága ter­mészetes és kívánatos az alakításban, de a pátosz elmaradhatott volna. A néger szerepében Polgár Gézát láttuk: nehéz feladattal kellett megbirkóz­nia. Láttuk, hogy birkózott és ezegu- részt — a szándék tekintetében — fő. másrészt — az eredményt nézve — viszont nem. A legkiegyensúlyozot­tabb. legiobb alakítás Bdeznay Ist­ván szenátora volt. Kívül melegszívű, finom: belül ravasz is hideg ez az öregúr. Beleznay játéka telibe ta­lált. Az epizódszereplők közül Szaba­dos Ambrus főssé ehtétette a mérté­ket: a Uneselóket nem Hűen kedé­lyesnek képzeltük eL A legdivatosabb nyugati dekadens filozófiai aramlat. a jelenkori exiz- tcncializmui elismert atyja Jean Paul Sanre élesszemü megfigyelő. Következtetéseivel nem mindig ért­hetünk egyet. Filozófiát tételeivel egyáltalán nem. Csakhogy, mondom, élcsszcmü megfigyelő. A tisztesség- tudó utcalány című színműve eseté­ben például gyengéi mellett is vitat­hatatlan tárgyilagossága, helyes va- lotáglátása. Antifasiszta író. A mlsliolct Kamaraszínházban most bemutatóit müvének a fajgyűlö­let a témája. A négerlincselő csőcse­lék barbárságának mond nemet. mega mögöttük álló ugyanolyan barbár, de finomkodó, ravaszkodó úriemberek arcába kacag: torzszellemú. elvadult emberségű lárvák vagytok ti. demok­ráciáról. erkölcsről papoló szenáto­rok. polgárok. Sartré iróniája telibe talál: egy. a társadalom által megve­tett utcalánynak az elesett bégében is magasabbrendü erkölcsét állít ja szem­be az amerikai kisváros szená torának, családjának és a négerUncsclóknek az erkölcsivel. A prostituált tiszta igazságérzelc menteni akarja'az ül­dözött embert, az ősi múlttal és a nagy jövőjükkel dicsekvő szenátor­család hazugsága ellenében. •.. Lizzie, az utcalány Newyork- bóí délre teszi át áUomásheluét. Uta­zik. Kél ittas fehér duhajkodik a ko­csiban. Belekötnek két négerbe. Azok védekeznek. Clarke szenátor unokaöccse lelövi az egyik négert, a másik elmenekül. Clarkeék városá­ban megkezdődik a hajsza az elme­nekült néger ellen. A vád: erőszakol akart elkövetni egy fehér. nőn. az ut­calányon. Ha a néger meghal, szabad a szenátor gyilkos unokaöccse. A színmű cselekménye akkor kezdődik, amikor a szenátor fia. Fred equ éj­szaka után hamás tanúskodásra akar­ja rábírni LÁzziet. unokabátyja mel­lett. A lány nem vállalja. Fredék taktikája szerint megjelennek a ren­dőrök. A titkos prostitúció bünteten­dő cselekmény. 18 hónap.... Ha ta­núskodik a néger ellen, megmene­kül. A lánj; nem enged az erőszak­nak. Azonban, amit nem ért el Fred durvasággal, eléri apja raffinériáral. A gyilkos kiszabadul, de mi lesz a néger sorsa? A lincselni készülő tö­meg örjöng az utcán... Sartre -modern szerző és francia. M. Druon: ^ ^ Ti. f ilmj egy zet ek KÁLVÁRIA (Magyar film.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom